Episoder

  • Közel egy éves szünet után visszatér az Ame Panzh ötösfogata, és kibeszélőnkben a család folyamatosan változó értelmezési kereteire reflektálunk.

    Egyszülős, szivárvány és mozaik - bármennyire is igyekszik a regnáló hatalom az egyházakkal karöltve kisajátítani a család fogalmát, mindennapjainkban egyre többször találkozunk a “hagyományos”, nukleáris családoktól eltérő családmodellekkel. De hogyan lett az etalon a két, közjogi értelemben házas szülőből és gyermekeikből álló hagyományos család a nyugati világban? Hogyan illeszkednek ebbe a modellbe a roma közösségek családi kapcsolatai?

    Aktuális adásunkban lesz szó továbbá intergenerációs traumákról, a roma családok sztereotipikus reprezentációjáról, roma gyerekekről az ellátórendszerben, de szokásunkhoz híven lmbtq témákat is hozunk, mint például reflexiókat a “A család az család” kampányra és a coming out kérdéskörére, személyes tapasztalatokra építve.

    Tartsatok választott kiscsaládunkkal most is!

    Bara, a kommunikátor
    Bogi, a motor
    Joci, a szókimondó
    Judit, a civil
    Laci, a kreatív.

    Web: baxtale.tv

  • Adásról-adásra igyekszünk idehaza félre-vagy egyáltalán nem értelmezett kifejezésekkel előrukkolni, így került korábbi adásainkban tágabb kontextusba például a diverzitás, integráció és inklúzió fogalma. Ezúttal egy távoli, a magyar kultúrától és történelemtől elidegenítve tárgyalt jelenséggel foglalkozunk: a kolonizáció - dekolonizáció viszonyát, országunkra, sőt, egész földrészünkre gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. Habár Magyarország nem gyarmatosítóként vonult be a történelembe, mégis nagyban meghatározza a gondolkodásunkat és értékrendünket a kapitalista társadalom alapjául szolgáló kolonialista szemlélet.

    Aktuális adásunkban szó lesz a nyugat-európai államok gyarmatosító és kizsákmányoló politikáinak mai napig érezhető következményeiről, ezeket a megszokott módon személyes reflexiókkal illusztráljuk és magyarázzuk majd el. Kitérünk arra is, hogyan képzelhető el a roma mozgalom céljaként a dekolonizáció megismerése és megvalósítása, miért van ennek különös szerepe a roma közösségek jövője tekintetében.

    Ha kíváncsi vagy, kiket érint Európában a belső kolonizáció (na jó, eláruljuk, a romákat), mit jelent a poszt-és neokolonizáció a gyakorlatban, hogyan és miért lett fehérközpontú a történelem, mit takar a kulturális kisajátítás és milyen szerepet tölt be az egyház a gyarmatosításban, most is a képernyő előtt a helyed.

    Napjainkban a dekolonizációt egyre több roma gondolkodó, művész is felhasználja a munkájának keretezésére, nem véletlenül, ezért zárásképp roma dekolonizációs projekteket is bemutatunk.

    Tartsatok velünk!

    A téma meghódítói ezúttal:

    Anna, az empatikus

    Joci, a szókimondó

    Marina, a feminista

    Tibi, a provokátor

    Moderál Bogi, a motor.

    Web: baxtale.tv/amepanzh

  • Manglende episoder?

    Klik her for at forny feed.

  • Egy hosszú, forró nyári szünet után visszatér az Ame Panzh mindenki képernyőjére, hogy újabb izgalmas dzsungelkalandra invitáljunk titeket.

    Van belőle fekete, fusi és köz, idény és napszámos. Vajon mi lehet? Jól sejtitek, következő érintetlen egzotikus témánk a szezon első adásában a munka világa, azon belül is a roma emberek munkaerőpiaci helyzete lesz.

    Kiútprogram, Út a munkába, Nő az esély - a romák foglalkoztatásának elősegítését célzó programok hangzatos címei ezek az elmúlt néhány évből. Az alapkoncepció közös: a valamilyen munka jobb, mint a semmilyen. Segély helyett munka, vagy valami hasonló. De tényleg segítenek ezek a programok hosszú távon, szélesebb tömegeknek vagy csak a meritokrácia - érdemuralom magasztos elméletének érvényesítése a cél?

    Beszélünk majd természetesen a sikeres és csupán annak vélt munkaerőpiaci eszközök bevetéséről, szóba kerül a közmunka, a hiányzó aktív eszközök, úgy mint a pályaorientáció, de lesz szó a túlélésért folytatott munkákról, amelyek ellenőrzése és szankcionálása felett a “hanyatló nyugat” sok esetben szemet huny, míg nálunk szabálysértéssel jutalmazzák a szegények erőfeszítéseit. Szokásunkhoz híven a roma nők helyzetével is foglalkozunk majd, végül pedig elképzelünk egy olyan világot, melyben a méltányos munka kerül főszerepbe a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci színjátékában.

    Tartsatok velünk ezúttal is.

    A beszélgetésben részt vesz:

    Joci, a szókimondó

    Judit, a civil

    Laci, a kreatív

    Niki, a kapcsolatépítő.

    Moderál: Bogi, a motor.

    baxtale.tv/amepanzh

  • Megpihentünk ugyan, de ez még nem a vakáció ideje az Ame Panzh számára. Legújabb adásunkban egy személyes, sokunk gyerekkorához és családi emlékeihez köthető társadalmi fenoména, a jogellenes elkülönítés témájával foglalkozunk.

    A separate but equal (elkülönítve, de egyenlően) doktrínája a magyar közéletben is visszacsengett néhány évvel ezelőtt. Tegye fel a kezét, aki hallotta már Balog Zoltán egykori Emberi Erőforrás Miniszter fejéből és szájából kipattant ‘szeretetteljes szegregáció’ kifejezést! Ha eddig bizonytalan voltál, mit jelent és miért problematikus a szabad iskolaválasztás és a tankötelezettségi korhatár leszállítása, most képbe hozunk.

    Tudtad, hogy míg 2007-ben mintegy 270 olyan iskola működött az országban, ahol a gyerekek több mint 50 %-a volt roma, 2015-re ezen szegregált intézményeknek a száma már a 350-hez közelített?

    A csütörtöki adásban saját munkatapasztalatainkból (is) merítkezve mesélünk majd a roma gyerekek módszeres fogyatékossá minősítéséről, az egyházi iskolák financiális privilégiumáról és “fehérmentő” tendenciáiról, és megosztjuk veletek a saját “élettapasztalatunkat” is.

    Természetesen szó lesz megoldásokról is, például a cigány családokkal, gyerekekkel kapcsolatos híradások szükséges irányváltásáról, deszegregációs gyakorlatokról és az avítt magyar oktatási módszerek megújításáról.

    Tartsatok velünk ezen a rögös úton, ígérjük, hogy nem ígérünk semmit.

    Aki a szócsövünk lesz ezúttal: Judit, Joci, Laci, Zsolti. Moderál Bogi.

  • Biztosan többen ismeritek a cigány himnuszt és a zászlót (kék-zöld alapon egy 16 fogas kerék) de az már kevésbé köztudott, hogy hogyan és mikor döntöttek ezeknek a jelképeknek a használatáról. 1971. április 8-án az Első Roma Világkongresszus résztvevői választották meg a roma közösségeket egyesítő szimbólumokat, a több mint 10 milliós európai roma közösség öntudatra hívásához ez azonban kevésnek bizonyult.  1990 óta április 8-át Nemzetközi Roma napként tartják számon, ebből az alkalomból mi is összegyűlünk, hogy a roma történelemmel kapcsolatos eddig nem vizsgált, de legfőképpen hangosan ki nem mondott összefüggésekről, ellentmondásokról beszéljünk.  Mit jelent számunkra az első világkongresszus, mint történelmi esemény, funkcionálhat-e mesterséges köldökzsinórként egy 50 éve született megállapodás? Mit takar a “roma történelem”, kell-e nekünk eredettörténet, ki írta/írja a történetünket és kinek kellene?   Korszakonként, a vándorlás kontextusától kezdődően a Kádár-korszakig vizsgáljuk majd, mit tettek bele, de leginkább hagytak ki a történelemkönyvekből, és azt is eláruljuk, hogy szerintünk milyen viszonylatok kiemelése lenne létfontosságú ahhoz, hogy ne csak egy-egy elszigetelt roma történelmi alakról szerezzünk tudomást, hanem a cigányok történetét és jelenlegi helyzetét a tágabb magyar és európai történelmi - kulturális szempontból is megérthessük.   Mítoszok, középkori szöveges emlékek, asszimilációs politikák, fekete igazolványok és történelem-lobbi. Ha úgy érzed, szükséged van egy roma történelem felzárkóztatóra, itt az ideje, hogy felülj a fekete vonatunkra. A vágány mellett kérjük vigyázzanak!  A mozdonyt igazgatja: Bogi, a motor Joci, a szókimondó Juli, a különutas Laci, a kreatív Niki, a kapcsolatépítő.   Blog: baxtale.tv/amepanzh

  • Talán eddig jól titkoltuk, de most már lerántjuk a leplet: az Ame Panzh összes tagja kapcsolódik vagy kapcsolódott civil szervezetekhez, különböző minőségben, az önkéntességtől a projektmenedzseren át a szervezetvezetői szerepig. A téma égető aktualitása miatt úgy döntöttünk, hogy a soron következő adásunkban kitárgyaljuk a roma civil szervezetek munkájával kapcsolatos legérdekesebb kérdéseket és tapasztalataink alapján felvázoljuk, milyen rendszerszintű hátrányokkal küzdenek ezek a közösségi kezdeményezések.

    Ha azt gondolnátok, hogy a rendszerszintű, intézményes rasszizmus a civil szférában és a forráselosztási stratégiában ismeretlen fogalom, meg fogtok lepődni a szavainkon. Színpadra rángatjuk érveinket és ötleteinket a pro-roma és roma szervezetek közötti együttműködés ideális feltételeit illetően. Majd leszállunk a földre és megosztjuk a realisztikus élményeinket is. Ha érdekel, hogy mivé változtatta a roma civil szférát a több évtizedes neoliberális projekt alapú támogatási rendszer és izgat a kérdés, hogy kinek érdeke - de leginkább kinek nem -, hogy erős érdekérvényesítő roma civil hálózat alakuljon ki, a képernyő előtt a helyed most csütörtökön is.

    Kulcsszavaink: etnobiznisz, tanodák, roma felzárkóztatás és Soros György! Mi már nagyon várjuk!

    A beszélgetésben részt vesz:

    Heni, a diplomata;

    Joci, a szókimondó;

    Judit, civil;

    Laci, a kreatív.

    Moderál Bogi, a motor.

    Blog: baxtale.tv/amepanzh

  • Lassan beköszönt a tavasz és vele együtt a virágcsokros ünnepek sora is elkezdődik. Habár sajnos Magyarországon még nem piros betűs ünnep, az Ame Panzh naptárában kiemelt helyet kapott március 8-a, hiszen egy anti-rasszista queer-feminista csoportként definiáljuk magunkat.

    Szeretjük a virágot meg a bonbont is, de nekünk más eszközeink vannak az ünneplésre, a nőnapi adásban eddig nem feszegetett aspektusokból tárjuk elétek a roma feminizmus ideáit.

    Miután megfőztük a húslevest és kisuvickoltuk a lakást, feltűzött hajjal, nagyszoknyában az uraink társaságában leülünk a képernyők elé és beszélünk nektek a legféltettebb titkainkról.

    Tisztázzuk a feminizmussal kapcsolatos alapfogalmakat, bemutatunk roma hősnőket, akiket tisztelünk és akikről valószínűleg még soha nem hallottatok, és beszélünk majd roma nőjogi és esélyegyenlőségi törekvésekről is. Szokásunkhoz híven, szétzúzunk pár mítoszt, ezúttal azokat, amelyek a roma nőkkel kapcsolatban keringenek a közbeszédben. A roma nők tényleg külön asztalnál ülnek a vacsoránál? Léteznek a hagyományokra büszke roma feministák? És roma feminista férfiak? Mit kellene tenniük a fehér feministáknak, hogy a roma nőtársaik véleményét is kihangosítsák?

    Rendhagyó módon csak csajok beszélgetnek vasárnap, de megsúgjuk, lesz nőnapra egy ‘férfias’ ajándékunk is nektek. Tartsatok velünk!

    Vár titeket:

    Anna, az empatikus

    Bara, a kommunikátor

    Judit, a civil

    Marina, a feminista

    Moderál:

    Bogi, a motor.

    Ame Panzh Blog: baxtale.tv/amepanzh

  • A tavalyi év elejétől állandó terítéken van a mentális egészségünk. Az életünk minden szegmensére kiható járványügyi korlátozások sokat rontottak mind a magánéleti, mind a munkahelyi érzelmi jóllétünkön. A depresszió, szorongás és kiégés már nem csak a “kényeskedők” betegségei: a kutatások szerint jelentősen érintenek minket a karanténban, melynek beláthatatlan következményei lesznek a tömeges oltások után is. Hirtelen a 10 (vagy már csak 9?) millió lélekgyógyász országa lettünk, boldog-boldogtalan arról beszél, hogy milyen mentális megpróbáltatásokon ment keresztül és milyen trükkökkel segítette ki magát, vagy a hozzá közel állót a mélységes mély veremből.

    Ehhez a hullámhoz csatlakozik ezen a héten az Ame Panzh, ugyanis a soron következő adásban azt elemezzük ki, hogy a kisebbséghez tartozó egyéneknek az általánosan előforduló pszichológiai nehézségeken és zavarokon túl milyen extra buktatókkal kell esetlegesen szembenézniük.

    Hogyan érzi magát egy szegénysoron született és/vagy szegregált intézményben oktatott, majd a felsőoktatásig eljutó fiatal roma felnőtt? Milyen hatással van rá, hogy folyamatosan a “te kitörtél” skatulyába helyezik, mint “fajtája díszpéldányát” és lépten-nyomon a kapcsolt elvárásoknak kell megfelelnie? Milyen pszichológiai vetületei vannak a szegénységnek, vagy más szóval mit értünk a szegénység pszichológiáján? Milyen eszközökhöz nyúlhatunk, ha a pozitív pszichológia vagy a kapitalista meditációs termékek már nem segítenek? Segítettek ezek valaha is?

    Tartsatok velünk most csütörtökön is, igazi lelki felüdülés lesz, megígérjük.

    Aki a díványon kibeszél:

    Judit, a civil

    Joci, a szókimondó

    Laci, a kreatív

    Niki, a kapcsolatépítő.

    A moderátor ezúttal is Bogi, a motor.

    Ame Panzh Blog: baxtale.tv/amepanzh

  • “Svéd cserediákok”, “mexikóiak”, “rézbőrűek” – tudjuk, hogy ezek a jelzők burkoltan a cigányokra utalnak a Facebook hírek sokak által gyűlölt (vagy épp imádott:) kommentszekciójában. Csak 2021 első hónapjában tömegesen találkozhattunk velük különböző események kapcsán, legyen az az új év első napján megszületett, történetesen roma baba vagy egy budapesti késelés híre.
    Míg szélsőjobbos ideák vagy álhírek futótűzként terjednek a világon a közösségi média platformokon keresztül, addig a baloldali digitális szerveződés még mindig csak gyerekcipőben jár. Mik ennek az okai? Meddig tart a véleményszabadság, és hol kezdődik a gyűlöletbeszéd? Mi a közösségi média platformok szerepe a gyűlöletbeszéd megakadályozásában, és hogy teljesítenek ebben? Mit tehetünk mi egyéni szinten, hogy fellépjünk a szélsőséges beszéd ellen? Ezeket a kérdéseket vizsgálják az Ame Panzh tagjai évadnyitó adásukban, melyet rendhagyóan partnerségben a Romaversitas Alapítvánnyal szervezünk.
    Támogatja az Európai Unió Jogok, Egyenlőség és Polgárság programja.

    Résztvevők:
    Joci, a szókimondó
    Judit, a civil
    Laci, a kreatív
    Niki, a kapcsolatépítő.
    Moderál Bogi, a motor.

    Támogatja az Európai Unió Jogok, Egyenlőség és Polgárság programja.

    Új adások élőben:

    facebook.com/TVBaxtale

    Elindult a blogunk:

    baxtale.tv/amepanzh 

  • December 10-én ünnepeljük az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 72. évfordulóját, ebből az alkalomból az Ame Panzh szezonzáró kibeszélőjében a kirekesztés legmélyebb bugyrába nyúl és szőröstül-bőröstül kibeszéli a bőrszín alapú megkülönböztetést.

    Rasszjegyek és pigmentáció, árnyalatok, amelyektől már gyerekkorunktól kezdve ódzkodunk. ‘Kormos’, ‘bokszos’, ‘feka’. Ugye mindannyian tudjuk, kikre szokták használni ezeket jelzőket. De elgondolkodtunk valaha is, hogyan érezhetnek a bőrszínükkel kapcsolatban azok az embertársaink, akiket így ‘becéznek’? Elnyomás-e a bőrszínre tett gúnyos megjegyzés, honnan ered a bőrszín alapú értékrendszer, hogyan hatott ez a társadalmi dinamikákra és hol állunk most ebben a folyamatban?

    Mitől látnak minket cigányoknak? Csak a pigmentszám számít, vagy komplexebb kérdés ez? A bőrszín vajon tényleg lehet identitásképző hatású? Hogyan rekeszti ki a szépségipar, az eurocentrikus orvoslás vagy a filmvilág és média a sötétebb bőrűeket? Hogyan reflektálunk a kolorizmus jelenségére - a sötétebb bőrszín hátrányban részesítésére -  a családunkban vagy aktivista körökben?

    Semmiképpen sem hassüttetős évzáró beszélgetésünkre ezúttal is vár titeket a pecsenye barna minden árnyalatában tündöklő:

    Bara, a kommunikátor

    Judit, a civil

    Joci, a szókimondó

    Niki, a kapcsolatépítő.

    Moderál Bogi, a motor.

    facebook.com/TVBaxtale

    Web: https://magyar.baxtale.tv

  • A szexi cigánylány, a szenvedélyes roma szerető, féktelen szexualitás és a családtervezés teljes hiánya. Ismerős sztereotípiák, ugye? Az Ame Panzh új adásában a kisebbségi lét és szexualitás témáját övező egyoldalú, a többség által megalkotott képet fogja sok-sok személyes és általános tapasztalattal árnyalni.

    A szexualitás még mindig hatalmas tabunak számít Magyarországon, különösen, ha a roma közösségekről van szó, az elhallgatás és előítéletesség jellemző. Azt vizsgáljuk majd, hogyan itatja át az egyéni és társadalmi szinten jelenlévő romafóbia, szexizmus, homo-és transzfóbia és ezek keverékei (helló interszekcionalitás!) az életünk minden szexualitással összefüggő területét, a Tinder és Grindr randizástól a gyerekvállalásig.

    Figyelem, nem praktikus szerelmi tanácsokat adunk, mint a Bravo magazin ‘Szerelem, szex, gyengédség’ rovatában (tudjuk, hogy te is olvastad)! Úgysem tudnánk versenyezni azokkal az életre szóló jótanácsokkal, amiket tini korunkban innen merítettünk. Helyette a berögzült sztereotípiákon túl lesz szó a szexedukáció hiányzó magyarországi gyakorlatáról és annak következményeiről és körüljárjuk az állami, (felső-)-középosztályra irányuló szüle(sz)téspolitikát is.

    Megtudhatjátok milyen érzés nekünk pornókategóriaként tárgyiasítva és fetisizálva lenni online és hogy hat ez az énképünkre és kapcsolatainkra. Kitárgyaljuk, hogy meddig tart a preferencia, és hol kezdődik az előítéletesség az ismerkedéskor.

    Találkozzunk csütörtökön. Addig is kezeket a paplan felé! 😉

    Aki a fülledt hangulatot ezúttal biztosítja:

    Bara, a kommunikátor

    Judit, a civil

    Laci, a kreatív

    Tibi, a provokátor

    Moderál Bogi, a motor.

    A teljes adás visszanézhető itt: https://youtu.be/xMLsxVgRzCU

    Ame Panzh - kéthetente a TV Baxtale Facebook-oldalán

    https://facebook.com/TVBaxtale

    Weboldal: https://magyar.baxtale.tv

  • Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia, a romák társadalmi befogadása, “A cigányság felemelkedése a magyarok felemelkedése”.

    Tegye fel a kezét, aki legalább egy kifejezést hallott már ezek közül, és hagyja ott a kezét, aki érti is, hogy mit jelentenek akár fogalmi, akár gyakorlati szinten. Na ugye, hogy érdemes minket követni! Mindig a körmötökre nézünk, ebben az adásban például az Ame Panzh tagjainak életét meghatározó terminus technikusokat fogjuk szájbarágni.

    Azt mindannyian tudjuk (hallottuk, mondták, írták), hogy a romák felzárkóztatása nagy biznisz. Az utóbbi 3 évtized legmakacsabb, nem eltávolítható, ellenben egyre terebélyesedő foltja a társadalmunknak (irónia vége). Vanish szappan helyett sokan felesküdtek az integrációs politikákra, törekedtek a diverzitásra, és pénzt, időt, energiát fektettek az inklúziós programokba. Vagy legalábbis, amit annak hittek.

    Trükkösek ezek a lefordított, nyugaton született kifejezések, mivel alapvetően nem vagyunk egy idegen nyelven általában jól funkcionáló nemzet, könnyű elmagyarosítani az értelmüket. Az Ame Panzh most ezen fogalmak tisztázása mellett arra is vállalkozik, hogy személyesen reflektáljon, milyen érzés “legitimációs ingyenesen rendelkezésre álló roma szakértőnek” lenni vagy “biodíszletként” szolgálni a sajtóeseményeken századjára is.

    Mit tapasztalnak ezen ideák megvalósításából a roma aktivisták? Mik a következményei a civil szférában és független médiában is elterjedt tokenizációs gyakorlatoknak a roma közösség számára, és össztársadalmi szinten? Hogyan (nem) szólítják meg a baloldali politikai pártok a roma választókat, és hogyan lenne tanácsos, ha ténylegesen céljuk lenne a cigányok képviselete.

    Ha a civil szférában nyomulsz (vagy csak sokat jársz az Aurórába) és naprakész vagy a történelmi elnyomás, rendszerszintű megkülönböztetés, intézményes rasszizmus kifejezésekből, ez az adás szintlépést jelenthet a fogalomtáradnak.

    Plüss pulcsikat és illatgyertyákat bekészíteni, ez ugyanis egy kényelmetlen szembenézés lesz.

    Aki a beszélgetésben részt vesz:

    Heni, a diplomata

    Laci, a kreatív

    Niki, a kapcsolatépítő

    Joci, a szókimondó

    Moderál Bogi, a motor.

    Új epizódok kéthetente a TV Baxtale Facebook-oldalán.
    https://facebook.com/TVBaxtale

  • Ez az a téma, amitől a szőr feláll a hátadon, lefőzöl még egy adag kávét, kikéred a következő kört a bárban, csak ne kelljen újra végighallgatni a nyelvtörőnek is beillő szóval kapcsolatos kacifántos magyarázatokat? Akkor az Ame Panzh eheti adása pont neked szól. És még mielőtt leszaladnál a térképről a meghívót olvasva, gyorsan tisztázzuk, nem elcsépelt mondatokkal készültünk, és a saját érzéseinken túl előveszünk komoly teoretikus és gyakorlati elemeket is, amelyek az interszekcionalitás fogalmát alakították.

    Az Európai Parlament néhány héttel ezelőtt tette közzé a máris súlyos kritikákat és ellenérzéseket kiváltó (újabb) európai roma stratégiát, amelyben felkérte a Bizottságot, hogy ne csak ajánlásokat, hanem az EU tagállamokra nézve jogilag kötelező erejű eszközöket is vezessen be a 2020-2030 időszakra nézve. A Parlament határozata a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt helyez a jogegyenlőségre és a diszkrimináció elleni fellépésre, és a dokumentumban több helyen is szerepel az interszekcionális hátrányokat elszenvedő csoportok védelme, pl. a roma+nők, roma+lmbtq emberek, roma+fogyatékkal élők helyzete.

    Tudjuk, tudjuk, egyféle elnyomást is nehéz el- illetve felismerni, nemhogy annál többet. Ezért aztán a magyar közpolitikában többen napalmként tekintenek az interszekciós elméletet asztalra tevő diskurzusokra.

    Excelszemlélet, privilégium-méricskélés, gender ideológia, identitásolimpia? Ugye ismerős szólamok? Egyet sem kell félni, az Ame Panzh ennél mélyebbre fog ásni, és olyan új kérdéseket és válaszokat fog adni, ami odaszegez a képernyőhöz. Fogalomtisztázás, az interszekcionalitás jótékony hatásai a társadalmunkra, érvek pro és kontra.

    Akik a beszélgetésben részt vesznek:

    Anna, az empatikus

    Joci, a szókimondó

    Laci, a kreatív

    Marianna, a kritikus

    Moderál Bogi, a motor.

  • Itt a szeptember: kezdődik az iskola, vége a balatoni vakációnak, és visszatér az Ame Panzh, a június elején alakult informális, roma értelmiségiekből álló csoport. A szezon első beszélgetésében online sétára invitálunk mindenkit, akit érdekel, mit gondolunk, hogyan működhetne Budapest és más nagyvárosok szolidáris(abb) városokként.

    Az elmúlt években sokan remélik a baloldali politika megújulását az emancipatív várospolitika és az ezt támogató progresszív társadalmi mozgalmaktól. Az “új municipalizmus” mozgalom - mely megszületése jelentős mértékben kötődik a Barcelona en Comú állampolgári csoporthoz, mely Ada Colau polgármesterré választásához vezetett - ahelyett, hogy a városokat mint alapvetően progresszív és demokratikus helyekként kezelné, a várost “stratégiai front-nak” látja, ahol transzformatív politikák születhetnek. A 2019-es magyarországi önkormányzati választások ellenzéki vezetést hoztak nem csak Budapestnek, hanem Miskolcnak, Pécsnek és Szegednek, mely hasonló reményeket ébresztett sokakban.

    Korábbi kibeszélőinkben érintettünk már számos városokhoz (is) erősen köthető témát; beszélgettünk a kisebbségeket reprezentáló terek hiányáról, adtunk tippeket, hogyan kezelhetők iskolai konfliktusok helyben, vagy éppen azt vizsgáltuk, milyen következményei vannak a rendőrség romákat vegzáló rendészeti gyakorlatainak. A következő online  beszélgetésben arról fogunk eszmét cserélni, hogyan képzelünk el egy szolidáris várost létrehozó/támogató várospolitikát, mind az önkormányzatok, mind a civil szféra, az alulról jövő társadalmi mozgalmak szempontjából magyar és külföldi tapasztalataink alapján. Dzsentrifikáció, Hős utca és Illatos út, közterületi biztonság, lakhatási politika, és még sok más téma lesz terítéken, tartsatok velünk!

    A beszélgetésben részt vesz:

    Jóni Tibi - a provokátor

    Márton Joci - a szókimondó

    Suha Niki - a kapcsolatépítő

    Jónás Marianna - a kritikus

    A moderátor ezúttal is Fedorkó Bogi - a motor lesz.

  • Három tartalmas, tanulságos élő adás után, mielőtt nálunk is kitörne a vakáció, elérkezett az idő az összefoglalásra és némi reflexióra.

    Az Ame Panzh (“Mi Öten”) június elején alakult informális, roma értelmiségiekből álló csoport a nyári szünet előtti kibeszélőjében reagál az elmúlt hetek során a hallgatóktól érkező hideg-meleg visszajelzésekre.

    Az első adásban foglalkoztunk a magyarországi anti-rasszista diskurzussal (vagyis leginkább annak hiányával), a második alkalommal a rendőrség szegényeket büntető, társadalmat kettészakító szerepét veséztük ki, míg legutóbb a roma közösségek siralmas popkulturális és média reprezentációjáról hallhattátok a meglátásainkat. Olyan izgalmas és ellentmondásos témákat érintettünk, mint a roma “szószólók” létjogosultsága, a Mónika-show kártékony hatásai, a “felejtéspolitika”, vagy épp Kusturica romaábrázolása. Az volt a közös pont a beszélgetésekben, hogy kézzelfogható, eddig fel nem hangosított üzeneteket fogalmaztunk meg azok számára, akik potenciálisan szeretnének szolidaritást vállalni a roma közösség, vagy más elnyomott csoport tagjaival, de nincsenek támpontjaik, kipróbált eszközeik. Kisebbségi csoportokért tenni akaró fiatal, munkáltató, oktatási szakember, médiamunkás vagy ellenzéki politikus vagy? Akkor itt az alkalom, hogy nyitott szemmel és füllel meghallgasd a következő, csütörtöki adásunkat, amelyben összegezzük, miről is beszéltünk eddig, és megpróbálunk praktikus tanácsokat adni, hogyan lehet saját eszközökkel a leghatékonyabban segíteni a sztereotípiák lebontását, egy plurálisabb művészeti - és médiareprezentáció elősegítését vagy csupán csak a saját, önreflexiós képességünk javítását.

    Legforróbb témáink, ízelítőként: PC-terror, identitáspolitika vagy az eltörlés kultúrája (“cancel culture”), passzív fotelharc vs. felelős kiállás. Ha szeretnéd hallani a véleményünket, pro - és kontra érveinket a kommentháborúkat generáló különböző álláspontokról, ne maradj le ezen a héten sem.

    A beszélgetésben részt vesz:

    Ignácz Judit - a civil

    Jóni Tibi - a provokátor

    Márton Joci - a szókimondó

    Suha Niki - a kapcsolatépítő

    A moderátor ezúttal is Fedorkó Bogi - a motor lesz.

    Új epizódok kéthetente a TV Baxtale Facebook-oldalán.

    https://facebook.com/TVBaxtale

  • A 21. századi tömegmédiából és - kultúrából - legyen az nyomtatott vagy online sajtó, TV műsor vagy köztéri műalkotás - a kisebbségi csoportok megjelenítése szinte teljesen hiányzik Magyarországon, ha mégis belekerülnek egy-egy alkotásba, sajtótermékbe, az vagy a szocio-doku műfajban történik meg, vagy sztereotíp skatulyába zárva. Mivel az emberek jelentős hányadának a különböző társadalmi csoportok közötti átjárhatatlanság és kisebbségek szegregált pozíciója miatt nincsen első kézből származó információja, személyes tapasztalata a kirekesztett csoportokról, ezért alapvető fontosságú, hogy a tömegkultúra milyen képet sugároz róluk.

    Hasonlóan a női hősöket ábrázoló szobrokhoz, roma emberekről készült alkotásokat vagy életüknek, sikereiknek emléket állító táblákat is csak hosszú kutakodás után találunk szerte Magyarországon. A mainstream filmekben és TV műsorokban egyre ritkábban találkozhatunk roma karakterekkel az elmúlt 10 évben, amennyiben előfordulnak, szerepeik a prostituált - segélyen élő - bűnbanda tag ördögi körében manifesztálódnak. Míg az LMBTQ-közösség történetei és figurái fokozottan megjelennek az Egyesült Államok tömegkultúrájában, addig Magyarországon alig emlékezhetünk ilyen kommunikációs, művészeti próbálkozásra, de főleg nem olyanra, amelyet a közösség tagjai rendeztek vagy irányítottak volna.

    Azt mondják, minden gyereknek szüksége van egy hősre. De mit érezhet egy roma fiatal, amikor a közösségéről csak a társadalom előítéleteit erősítő ábrázolásokat látja vagy egyáltalán nem látja viszont magát a korunkat olyan sok szinten meghatározó populáris kultúrában? Tényleg kötelező olyan világban felnőni, ahol a mainstream közegben semmilyen szinten nem esik szó a roma nyelvekről, történelemről és a roma kulturális értékekről? Hogyan lesz a romákkal kapcsolatos emlékezetpolitikából felejtéspolitika? Félnünk kell a PC-terrortól? Mit kellene tenni a kisebbségek jobb láthatósága érdekében a médiában? Erősítené ez a kisebbségek pozitív önképét és rombolná a meglévő sztereotípiákat?

    Kicsit sem Mónika-show jellegű kibeszélésre számíthattok ezúttal is.

    Résztvevők:
    Ignácz Judit
    Jónás Marianna
    Márton Joci
    Suha Niki

    Moderátor: Fedorkó Bogi

  • Az Ame Panzh kibeszélője a rendőrség társadalmi szerepéről és felelősségéről. 

    Az Egyesület Államokban az elmúlt hetekben széles nyilvánosságban központi téma az az aktivista követelés, hogy a rendőrség pénzügyi támogatása megszűnjön és az átcsoportosításra kerüljön oktatási és szociális rendszerekbe (“Defund the Police”).  A George Floyd megölését követő tüntetéshullám során ugyanis eddig sosem látott mértékben derült fény a militarizált amerikai rendőrség brutális gyakorlataira, melyet a COVID-19 miatt otthon maradni kényszerült tömegek élő adásban követhetnek a kanapéjukról.

    A mozgalom nem előzmény nélküli. Afro-amerikai és fekete aktivisták évtizedek óta beszélnek a börtönipari komplexumról (“prison-industrial complex”), radikális változásokat követelve lassú reformok helyett. Elemzésükben felhívják a figyelmet a börtönökben fogvatartottak számának gyors expanziójára, olcsó munkaerejük kizsákmányolására, melyekből a büntetés-végrehajtási intézményeket fenntartó magáncégek profitálnak. Az iskolából-börtönbe folyamat (“school-to-prison pipeline”) táplálja ezt a jelenséget: az amerikai oktatási rendszer zéró tolerancia szabályai, az iskolákban jelenlévő rendőrség, a szegregáció és az alacsony minőségű oktatás iskolaelhagyáshoz és lemorzsolódáshoz vezetnek, melyek növelik jogellenes cselekmények számát a fekete lakosság körében.

    Az online  beszélgetésben arról fogunk eszmét cserélni, hogy a magyar társadalomban, ahol a lakosság egyre nagyobb része szegénységgel veszélyeztetett, és egy egyre szűkebb elit tartja kezében az erőforrások nagy részét, mit is jelent a biztonság érzése különböző társadalmi csoportoknak. Hogyan körvonalazható az a rend, amit a rendőrség hivatott fenntartani? Ki a haszonélvezője és mitől lesz valaki rend(szer)ellenes? Hogyan és miért válik rendészeti kérdés társadalmi problémákból, ahelyett, hogy a mindenki számára elérhető, emberséges oktatási és szociális rendszerekbe fektetnénk erőforrásokat? Mi lenne a rendőrség elvárható szerepe? Mit tanulhatunk a jelenlegi egyesült államokbeli amerikai aktivista diskurzusból?

  • Roma fiatalok reagálnak az elmúlt hónapok eseményeire

    Fájdalom, düh és a szolidaritás hiánya. Ezeket érezzük magyarországi romákként az elmúlt hetek és hónapok eseményei kapcsán. Megrázott minket, ahogy végignéztük, hogyan gyilkolja meg George Floyd-ot, egy afro-amerikai férfit egy fehér rendőr Minneapolisban, pár nap múlva pedig a Jeruzsálemben készült felvételeken egy zokogó palesztin anyával éreztünk sorsközösséget, aki autista fia, Iyad El-Hallak kivégzése után vonja felelősségre az izraeli rendőrséget. Mindeközben egy tragikus gyilkosság kapcsán Budapest belvárosában “cigánybűnözést” skandálva neo-nácik vonultak múlt héten, a rendőrség közbeavatkozása nélkül, pár nappal később pedig „Cigányirtás = bűnözésirtás” felirattal rongálták meg a Roma Holokauszt Emlékművét.

    Ezek nem elszigetelt események a világ random pontjain. A szálak mind öszefutnak egy olyan fehér felsőbbrendűségre, szexizmusra és kapitalizmusra épített világrendben, ahol a COVID-19 globális fenyegetése ellenére még helyzetben lévő csoportok közönyösen semmibe vehetik vagy éppen agresszíven támadhatják az elnyomott állampolgárokat, nincstelen közösségeket. Ez az a világrend, amibe a mainstream integrálni akar minket, magyar romákat, bármit is jelentsen ez. Minket, akik többségében se anyagi, se társadalmi tőkével nem rendelkezünk.

    Az online beszélgetés során egymás között reflektálunk arra, milyen folyamatok vezettek ide, és milyen érdekrendszerek tartják fenn ennek a világrendnek a létezését. Nem összehasonlítani akarjuk a tragikus történéseket a magyar helyzettel, hanem a gyűlölet hatalom által továbbgerjesztett mechanizmusaira szeretnénk közösen rávilágítani és azok számára is egyértelművé tenni, akik bár mindig biztosítanak minket megértésükről, nem adnak nekünk platformot a megszólalásra, fizetett munkát a közösségszervezésre vagy épp szalonrasszista kommentekkel teszik tönkre a péntek esténket.

    Ez a beszélgetés más lesz, mint a többi. Nem öltözünk fel szépen, ahogy elvárják, nem mondunk olyan mondatokat, amiket elvárnak, és nem maradunk pozitívak sem csak azért, mert elvárják, hogy elnyomjuk a dühünket. Kihasználjuk, hogy egymás között vagyunk, ahogy az elmúlt hetek és hónapok során is támogattuk egymást, és olyan dolgokról is beszélünk, amik kellemetlenek lehetnek/lesznek a hallgatóknak. Miért nincs hangunk a médiában? Miért kell naponta okítanunk tanult barátainkat és ismerőseinket a rasszizmusról? Mit várunk el azoktól, akik támogatni szeretnék munkánkat és aktivizmusunkat? Miért van elegünk az áldozat szerepéből? Ezekről a kérdésekről beszélget:

    Ignácz Judit
    Márton Joci
    Jóni Tibi
    Suha Nikolett

    A beszélgetést moderálja Fedorkó Bogi, emberi jogi szakember és aktivista.