Episodit
-
Mérgek méregtelenítő kúrák zöldségeinkben, gyümölcseinkben. Növekvő tavaszi fagykárok és elszálló gyümölcsárak. Emberi jogokat adnának a bálnáknak!
A mesterséges intelligencia is összekeveri az ehető és a mérgező gombákat. Norvégiában kiszorítják az elektromosok a robbanómotoros autókat. És ettől mi lesz jobb? Erkélynapelemek és okos villanyórák – kis lépések a háztartások zöldítésben. Bejött a svédasztalos menza: ötödére csökkent az iskolai ételhulladék. Mik azok a háztartás zöldítő ökokörök? Ígéretek és a valóság: Városi klímastratégiák – a fogatlan papír tigrisek. Miért fontosak zöld szempontból a június 9-i választások? Fényvisszaverő felhőkkel zaboláznák meg a Napot, hogy megfékezzék a globális felmelegedést. Emellett még szóba kerülnek egyéb zöld hírek is az elmúlt 2 hétből. Sarkadi Péter beszélgetőtársai: Andacs Noémi geográfus-szociológus a Tudatos Vásárlók Egyesületétől, ésVigh Péter, a Másfél fok alapítója, szerkesztője, az irodalom- és kultúratudományok doktora (PhD).
-
A mai hírháttér podcastunk középpontjában az életadó vízáll, lévén március 22-én ünnepeltük a Víz világnapját. Ennek apropóján szót ejtünk a Velencei tó vízutánpótlásáról, és a balatoni nádgyilkolásról. A Dunávalkapcsolatos problémás hírek is előkerülnek: pl. hogy miért gond a víz melegedése, és hogy már kimutathatók benne a mikroműanyagok mellett a szinte örökéletű rákkeltő PFA vegyületek is. De nem megyünk el amellett, hogy hogyan amortizálja le az Orbán kormány rezsicsökkentése a hazai ivóvíz és csatornarendszert, és hogy a bécsi iskolásokat hogyan szoktatják át a cukros üdítőkről a csapvízre. Emellett még szóba kerülnek egyéb zöld hírek is az elmúlt 2 hétből. Sarkadi Péter beszélgetőtársa Katus Eszter az Átlátszó és Fazekas Pálma a SzabadEurópa újságírója.
-
Puuttuva jakso?
-
Újraindult hírháttér podcastunk mai témái: Hogyan szennyezi bolygónkat a Temu és a Shein agresszív üzletpolitikája? Miért lehet még mindig új ruhákat kapni egy pizza árából – a divatipar környezeti árnyoldala. Hogyan hatnak a női vezetők egy vállalat fenntarthatósági eredményeire? Akik nélkül nincs élet – mit tehetünk a beporzóinkért? Lencse nyomozás: honnan jön az egyik legkedveltebb hüvelyesünk a boltokba? Mi segíthetne a dühös és frusztrált magyar társadalomnak a környezeti-klímás területen? Mi a kapcsolat a klímaváltozás és az álmatlanság között? Holdport vetnének be a globális felmelegedés ellen – de lenne értelme, és realitása? Többek között e témákat járja körbe és próbál kimerítő válaszokat adni a kérdésekre Sarkadi Péter szerkesztő mai vendégeivel:Gulyás Emese közgazdász, szociológus a 2002-benalapított Tudatos Vásárlók Egyesülete alapítója, elnöke
Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató, akörnyezettudományok doktora (PhD). a másfélfok szerzője
-
Újraindult hírháttér podcastunkban ma több hírünk is az egyik legproblémásabb környezetti bombához kapcsolódik, amely már egyre több helyen ketyeg – ez pedig a túltolt akkumulátoripar. Sarkadi Péter mindkét mai vendége: Benyó Rita újságíró a SzabadEurópától és Bodnár Zsuzsa újságíró az Átlátszótól jártas e témában - sokat írtak és forgattak az akkugyártás és feldolgozás témában. Mérgek, hulladék, kiemelt beruházás, álszent közmeghallgatás, és demokráciadeficit. Emellett szó esik a balatoni nádasirtásról, a túltolt kikötőépítésekről, és Orbán Viktor évértékelésének álzöld szólamairól is, de arról is szót ejtünk, hogy mit csinál Budapest brüsszeli képviselete. A kormánypropaganda és a tények.
-
Szeretné elfelezni rezsiköltségét? Szeretné akár harmadávalmegnöveli otthona értékét? Megoldható!
Fektessen értéknövekedésbe!. A hőszigetelés gyorsabban megtérül, mint gondolná. Az energetikai korszerűsítés azonnal megnöveli otthona értékét, ami az ingatlanárak növekedésén és az energiafogyasztás csökkenésén keresztül folyamatos értéknövelést és tartós megtérülést biztosít.Hogy hogyan, és mennyire? Ezt egy konkrét ingatlankorszerűsítési programon keresztül mutatják be Sarkadi Péter vendégei: Ács Balázs, a Masterplast Nyrt.,alelnöke, Csanaky Bernadett, a DunaHouse – Credipass hálózatfejlesztési vezetője, és Pap Kristóf, a Powerie Kft., ügyvezetője.
-
Ha a megújuló energiákból is lehet lopni, akkor miért blokkolják a szélenergiát? Az akkuipar állam az államban-miért, és hogyan teszi tönkre életterünket és iparszerkezetünket? Orosz energiafüggés mindenáron? Európa akkuhulladék temetője leszünk? Milyen gazdája lesz a Mohu a katasztrofális hungarikum hulladékgazdálkodásnak? Zöldpárti kakasviadal: Párbeszéd kontra LMP. Miért kritikus zöld szempontból a júniusi EP választás? Merre tovább zöldpolitika? Sarkadi Péter beszélgetőtársa Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK európai parlamenti listavezetője, elnökségi tagja.
-
A greenfo hűséges olvasói és hallgatói emlékezhetnek még ZÖLD HÉT podcast sorozatra, melynek adásaiban szakértő vendégeinkkel az adott hét fontos zöld híreit beszéltük meg, jártuk körül, magyaráztuk el az összefüggéseket. Egy hosszabb kényszerszünet után most újraindul a ZÖLD HÉT – igaz egyelőre kétheti rendszerességgel – köszönhetően az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely pályázati támogatásának.
Most is mint korábban a vendégek ajánlanak számukra fontos környezetvédelemmel kapcsolatos híreket a közelmúltból, melyekről részletesebben beszélgetnek, hogy jobban megértsék a hátteret, a lényeget. Az első rész témái:
A zöldmosás betiltása, intenzív osztályra küldheti azegészségügyet a klímaváltozás, még az unokáiknak is ártanak a vegyi anyagokkal szennyezett apák, a biohulladék begyűjtési rendszer kérdőjelei, Budapest zöldítési tervei, mi fán terem az ESG, és hogyan vehetünk részt a közösségi mezőgazdaságban.
Sarkadi Péter vendégei:
Gulyás Emese közgazdász, szociológus a 2002-ben alapított Tudatos Vásárlók Egyesülete alapítója, elnöke,
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfélfok egyik állandó szerzője.
-
Hogyan oldható fel az energiaszegénység? Mennyiben függ az információhiánytól az állampolgári vagy közösségi elköteleződés a korszerűsítéssel kapcsolatban? Mi a lakosság felelőssége az energiatakarékosságban? Milyen szerepet játszhatnak az okostechnológiák a probléma feloldásában?
Többek között e témákról esett szó a CEU Bibó István Szabadegyetem 2024 február 1-i kerekasztal beszélgetésén. A felvétel a Közép-európai Egyetem, budapesti, Nádor utcai épületében készült.
A megszólalók:
Tosics Iván ügyvezető igazgató, Városfejlesztés Kft. (moderátor)
Gerőházi Éva energetikai szakértő, Városkutatás Kft.
Kovács Bence közösségi energia programvezető, MagyarTermészetvédők Szövetsége
Koritár Zsuzsanna energiaszegénységi szakértő, Habitat for Humanity Magyarország
Pálffy Anikó szakmai vezető, Magyar Energiahatékonysági Intézet
-
Milyen rendszerszintű változások történtek 2010 óta ahulladékgazdálkodásban? Mit hozott eddig a MOHU-MOL koncessziós rendszer? Hogyan érintették a változások a begyűjtő és a feldolgozó szektort, különös tekintettel a KKV-ra? Mi várható a betétdíjas rendszerben? Hogyan működik a biohulladék begyűjtése? Többek között ezekről a kérdésekről is szó esett 2024. január 19-én délután Budapesten az Andrássy úti Magnet Közösségi Házban a Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMAA) hulladékgazdálkodási kerekasztal beszélgetésén, melyet (a több évtizedes hulladékos civil múlttal rendelkező) Szilágyi László, az alapítvány kuratóriumának elnöke vezetett.
Akiket hallunk: Szlávik Mónika, a Magyar FémkereskedőkSzakmai Egyesületének elnöke, Horváth István, a Holofon Zrt. alapítója, Szabó György, a Humusz Szövetség alelnöke, a nulla hulladék program vezetője, és Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek EP-listavezetője. A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter.
-
Rákosrendező Budapest egyik aranytartaléka. Bár most elhagyottés szennyezett barnaövezet, de a 250 hektáros terület aktív része lehetne egy élhető, zöld fővárosnak. Erről a fővárosi vezetés már 2019-ben készíttetett egy tervet, melyben a döntően MÁV tulajdonú területre 8-10 ezer budapesti család otthona, és munkahelyek létesítése szerepel. A parkvárosban revitalizálnák a Rákos-patakot, tavat, és sok zöldfelületet hoznának létre. Mindezt most felülírja az Orbán-kormány simlis terve,miszerint kiemelt állami beruházással a világ egyik leggazdagabb arab ingatlanbefektetője egy dubai mintájú luxuslakóparkot építene gazdag vevőknek, 220 méternél is magasabb látkép romboló tájidegen felhőkarcolókkal. A mini-Dubajt tervező arab befektető – Mohamed Alabbar – a szomszédos Belgrádban a kormány támogatásával már lassan egy évtizede építi a hatalmas ellentmondásokkal övezett úgynevezett Belgrade Waterfront városrészt. Karácsony Gergely főpolgármester és Balogh Samu kabinetfőnök december 8-án tartott közös háttérbeszélgetést, melyen a főváros elképzeléseit bemutatva beszéltek arról,hogy amire Budapestnek ma szüksége van, az a megfizethető otthonok és egy élhető, a 21. századi kihívásokra, pl. a klímaváltozásra választ adó élhető városrész. Podcastunk e beszélgetés Sarkadi Péter által szerkesztett változata. Érdemes a hangmegosztók helyett a greenfo youtube csatornáján hallgatni az adást, mert ott a látványtervekkel jobban érthetőek az elmondottak.
-
Miért nélkülözhetetlen kezdés az épület felújításakor az energetikai audit? A leghatékonyabb a komplex energetikai felújítás, de ha csak részletekben van pénzünk, mi az ideális sorrend? Mit árul el az épületenergetikai tanusítvány?Mekkora értéknövelő a jobb kategória? Melyik éri meg inkább: olcsóbban rosszabb, vagy drágábban jobb állapotút venni? Sorozatunk hatodik beszélgetésben a főszerepben a pénz: ingatlanárak, hitel, primer energia megtakarítás, fogyasztáscsökkentés és megtérülés. Sarkadi Péter vendége ismét Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője.
-
Mélyfelújítással (nyílászáró csere +hőszigetelés + fűtéskorszerűsítés) akár 60 %-kal, csak a nyílászáró cserével 25 %-kal csökkenthetjük hűtés/fűtés költségeinket. Lakást épít?Felújít? Előbb utóbb döntenie kell, hogy milyen nyílászárókat vegyen. Az ár mellett fontos szempont a hő és hang szigetelési tulajdonság is. A mai podcastban a felújításhoz adunk hasznos tanácsokat: a szakszerű ablakbeépítésről, a nyílászárók modernszellőztető rendszereiről, a fűtési/hűtési költségek csökkentéséről, és az esztétikumról is beszélget Sarkadi Péter szerkesztő a Gealan cégcsoport Kelet-Magyarországi Területi Értékesítési Vezetőjével, Kocsis Lajossal.
-
Nemcsak környezetvédelmi, de anyagi szempontból is a legjobban megtérülő pénzügyi befektetés az energetikai felújítás. Hosszú távon leginkább az ingatlanunk felújítása eredményez valódi megtakarítást. De hol, hogyan és milyen anyagokkal, technológiákkal érhetjük el, hogy akár a felére csökkentsük a téli fűtés, és a nyári hűtés költségünket? Ehhez adtunk sorozatunk eddigi 4 részében gyakorlati tanácsokat építkezőknek és lakásfelújítóknak. A mai ötödik beszélgetésben a különböző épülettípusok legoptimálisabb hőszigetelési módszereiről, anyagairól szólunk. Sarkadi Péter szerkesztő szakértő vendége ismét Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője.
Családi ház, régi építésű akár 100 éves társasház, viszonylag fiatalabb társasház, ikerház, panel és társai. Mennyire specifikusak a különböző épülettípusokhoz ajánlott szigetelési módszerek?
-
Az ökológiai vészhelyzet befogadhatatlan, fenyegető komplexitását megszelídíti, okait, jelenét, jellegét és a drasztikus változás lehetséges módjait elénk tárja a fontoskodó tudós szerepét mellőzve. Nem patetikus, nem relativizál, viszont bátor, provokatív, érthető és mindezek által cselekvésre sarkall – írta Lányi András a lektori véleményében, melyet így zárt: „Az enyhe kifejezés, hogy hézagpótló munka, mert hézag csak ottkeletkezhet, ahol már van valami. Az ökológiai vészhelyzet folyamatait a maguk teljes komplexitásában és kétségbeejtő sokféleségében magyar nyelven senki sem mutatta be. Itt volt az ideje.”
Hivatalosan ma mutatják be Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológus, rendszerökológus „Az ember vége, a természet esélye. Helyünk a földi ökoszisztémában című könyvét, melyről a szerzővel Sarkadi Péter beszélgetett.
-
Hogyan lehet minél gyorsabban, és lehetőleg minél olcsóbbansaját családi otthonhoz jutni? „Házat, de gyorsan!” címmel építészeknek és építészhallgatóknak írt ki tavaly ötletpályázatot a Leier, melynek 10 díjazott munkája már bekerült a cég típusház kínálatába. A mai podcast vendége e pályázat zsűrijének társelnöke Karlovecz Zoltán Ybl-díjas építész, aki a pécsi Szőlő utcai 5 lakásos társasházzal egy pályázaton 2013-ban harmadik díjat nyert, amelynek az az érdekessége, hogy kerámia tetőcserép van a homlokzaton is. Pécs város volt főépítészével - aki 2019-ben elnyerte az Év háza fődíját – a korszerű hőszigetelésről, a divatos, modern építőanyagokról, a típusházakról, és Pécs építészeti, városfejlesztési lehetőségeiről - az erőművi pernyétől a metróvasútig - is beszélget Sarkadi Péter.
-
Az épület homlokzatán keresztül akár 35 % is lehet a hőveszteség. Ennyit spórolhatunk a szigeteléssel. Szálas anyagot (pl. kőzetgyapotot), vagy polisztirolt használjunk? A szálas előnye a páraáteresztő képesség, az akusztikai csillapítás és a tűzvédelem. A polisztirol viszont olcsóbb, és jóval könnyebb.
Milyen anyagú, és mélységű legyen a lábazat szigetelés? Milyenvastag az ideális hőszigetelő?
+1 cm szigetelőanyag 4%-kal növeli a hatékonyságot. Miért érdemes a hőszigetelés síkjába kitolni az ablakokat? Mi az a kávaszigetelés? Hogyan vastagíthatjuk tovább a már meglevő homlokzati szigetelésünket? Miért előnyös a különböző anyagok helyett a gyártói termékrendszert választani? Dűbel, vagy ragasztó?
Többek között ezekre a kérdésekre ad választ sorozatunk 4. részében ismét Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője, akivel Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetett.
-
Jelentős eltérés van a felújítandó és a korszerű, energiatakarékosra felújított lakóingatlanok ára között a lakáspiacon. Budapesten pl. a felújítottak átlagára 66 millió, míg a felújítandókat átlagosan 52 millióért hirdették. A vármegyeszékhelyeken is hasonló, átlag 13 milliós árkülönbség van a pénztárcabarát és a költséges rezsijű lakások között. Sok szempontból húsbavágó kérdésekkel pl. a lakásállomány minőségével, épületenergetikával, energiatakarékossággal, lakásfelújítással, az ezzel kapcsolatos ismeretekkel, szemléletformálással és ingyenes lakossági tanácsadással is foglalkozik mai beszélgetésünk,melyben Sarkadi Péter szerkesztő vendége Horváth Áron közgazdász, aki szeptember 1-jétől ügyvezető igazgatója a Magyar Energiahatékonysági Intézetnek. Merre tovább MEHI? Kapcsolódó cikkünk a greenfon >>>
-
Építkezőknek, lakásfelújítóknak indított sorozatunk 3. részében maradunk a tetőn, és bemutatunk egy nálunk még kevésbé elterjedt szigetelési módszert, mellyel a szarufák között, alatt, és a nehezen elérhető helyeken viszonylag olcsón és gyorsan akár 25%-ot is spórolhatunk a fűtésen. A SUPAFIL® ásványgyapotból készült fújható szigetelés előnyei, hogy kötőanyagot nem tartalmazó termék, nehezen hozzáférhető, bonyolult ácsszerkezetek, illetve nem, vagy nehezen megközelíthető felületek hőszigetelése alkalmas, környezetbarát technológia, mert 80%-ban újrahasznosított üvegből készül, a kivitelezés során nem lesznek illesztési hézagok, más fújható szigetelésekkel ellentétben minimális a porképződés a munkatérben, gyors, precíz munkavégzés, nem éghető A1 tűzvédelmi osztályba tartozik, és a befújásával javulnak a hőszigeteltszerkezet akusztikai tulajdonsága (hangszigetelés, léghanggátlás)
Sarkadi Péter szerkesztő vendége Kanyuk László, a Knauf Insulationmarketingvezetője.
-
Szegedtől ÉNY-ra 20 km-re fekszik Zsombó, ettől picit nyugatra Bordány nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében. E két kistelepülés kísértetien hasonlít abban, hogy egyfajta hungarikumként - hogyan lehet 200 milliós eu-s támogatással a kiszáradóban levő homokhátságban, a Duna-Tisza-köze déli részén a talajvizet értelmetlen NER közeli beruházásokkal mihamarabb eltüntetni, az ott élő védett növényekkel egyetemben. Ritka védett növények (pl. buglyos szegfű- képünkön), ex lege védett láp elpusztítása jogsértéssel, állami asszisztálással. Kármán Balázs agrármérnök, természetfotós, a Magyar Természetfotósok Szövetségének NaturArt alapító tagja 25 éve él Zsombón és harcol a helyi természeti értékek megmaradásáért.
-
Tavaly ősszel az energiamegtakarítás volt az elsődleges célja a felújításoknak. Még mindig a tégla, kerámia országa vagyunk. Hőszigetelésben a kőzetgyapot az első. Hány centi a tuti? Az elmúlt években gyökeresen megváltozott az otthonteremtéssel, kakásvásárlással, felújítással kapcsolatos hozzáállásunk. Soha ilyen sok bizonytalanság nem övezte a gazdaság minden szeletét, így az élet egyik legfontosabb háttere, a lakhatással kapcsolatos tervek megvalósítását.
Hogy e téren mi a helyzet? – erre volt kíváncsi a Build-Communication Kft magánépítkezők és felújítók körében végzett kérdőíves felmérésében. A 20 éve e területen működő cég emellett egy másik felmérést is készített, ebben tetőfedő szakembereket kérdezett arról, hogy melyik technológiát, anyagot használják a legszívesebben. Az eredményekről beszélget Sarkadi Péter szerkesztő Rajki Diánával, a Build-Communication Kft. ügyvezető igazgatójával.
- Näytä enemmän