Folgen
-
Tíz szerző egy közös regény megírásával tiszteleg Nemere István előtt. A történelmi és a tudományos-fantasztikus zsánerben egyaránt maradandót alkotó Nemere István a 80. születésnapján kapta meg a "meglepetéskönyvet", amely már az olvasók számára is elérhető.
Mi lett volna, ha István helyett Koppány győz?
Mi lett volna, ha a muhi vagy a mohácsi csata másként alakul?
Mi lett volna, ha nem jön létre a Kiegyezés?
Mi lett volna, ha Magyarország nem lép be a második világháborúba?
És mi lenne, ha egy ultramodern kutatóintézetben két zseniális, ám kissé hibbant, magyar származású fizikus megoldaná az időutazás legnagyobb gyakorlati problémáját?
Kapa Mátyás a Történelmi Regényírók Társaságának elnöke és Szélesi Sándor a Magyar Írószövetség Science-Fiction szakosztályának vezetője a Könyvben utazom. -
Erzsébet királyné a nyeregben - Martin Haller könyvét így ajánlja a fordító, Rátki Emőke: "A magyar lovas nemzet, óriási és gazdag lovas hagyománnyal – minimum onnankezdve, hogy honfoglaló őseink megérkeztek a Kárpát-medencébe. Majd’ 1000 évvel később a magyarság lovas lelkülete még mindig szembeötlő volt a külföldiekszámára. Nem véletlenül írta a svéd Wrangel gróf, aki 1907 táján beutazta az Osztrák-Magyar Monarchiát, hogy Anglián kívül nincs még egy ország az egészvilágon, ahol a lovakat olyan általános és kétségbevonhatatlan tisztelet övezné, mint Magyarországon. Ebbe az élő lovas hagyományba tudott Sisi is teljes szívvel bekapcsolódni és a közte és a magyarok között kiépült „lelki hídnak” ez is egy pillére volt. A magyarsághoz fűződő szeretete a bátor ésszabadságvágyó lovas nemzetnek is szólt, ahogyan a nemzet is viszont tisztelte a kitűnő lovast gyönyörű királynéjában. Lovaskultúra oktatóként úgy éreztem,hogy méltán lehetünk büszkék a szocializmus alatt olyannyira megtépázott hírű lovas múltunkra; a történelmüknek ezt a gazdag kincsét mindenkinek meg kell ismernie lovaglástól függetlenül is. Ha a könyv elolvasása után pedig még a lovagláshoz is megjön valakinek a kedve, akkor a fordításom biztosan elérte acélját. Mindannyiunknak azt kívánom: Legyünk újra lovas nemzet!"
-
Fehlende Folgen?
-
Ez a kötet rendhagyó és szórakoztató utazásra invitálja az olvasót a békebeli k. und k. világ letűnt tájaira. Jaroslav Hašek ifjú éveiben rengeteget utazgatott szerte a Monarchiában. Az átélt vagy másoktól hallott – gyakran persze alaposan kiszínezett – kalandok mellett Hašek bemutatja a bejárt vidékek sajátosságait, görbe tükröt tartva a megismert népek szokásainak, viselkedésének. Bennünket, magyarokat sem kímél, hol kacagtatóan vitriolos, hol komolyabb novellákban tűzi tollhegyre valaha élt honfitársaink viselt dolgait. Száz Pál fordította Hašek összegyűjtött írásait, vele szemezgetünk a jobbnál jobb szövegekből.
-
Fiumei ősz - Hungarikumfesztivál Rijekában
A háromnapos programsorozatról Tamaskó Eszter, a Rijekai Egyetem Magyar Nyelvi Lektorátusának tanára beszél a Neked8-ban.
-
Hétköznapi emberek, különleges sorsok - Holló Bettina hiánypótló könyvet írt.
Húsz személyes történetet olvashatunk a kötetben olyanoktól, akik valamilyen mentális betegséggel küzdenek, és mindegyikinterjúhoz tartozik kiegészítés az adott terület szakértőjével. Többek között olyan szakpszichológusok, pszichiáterek járultak hozzá a kiadvány elkészítéséhez, mint dr. Lukács Liza, dr. Kapitány-Fövény Máté vagy dr. Belső Nóra."Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Az érintettek rejtőzködnek, a hozzátartozók egymásra mutogatnak, de hiába, szinte senki nem tudja, mit kell tenni akkor, ha valaki más, mint a többiek. A bizonytalanságok hátterében jellemzően tévhitek sora bújik meg, ezeket a rossz beidegződéseket kívánja e könyv lebontani."
Ebben az interjúban számos konkrét történetről, a könyve céljairól, és a kötethez kapcsolódó terveiről is beszél Holló Bettina, az Index újságírója.
-
Rajong a japán kultúráért és haikukat ír a Könyvben utazom vendége. Barazsuly Eta Sziromlegyező című kötetének születéséről mesél és arról, hogy a kötetben olvasható haikukban és haibunokban hogyan kapcsolódnak össze a természeti képek hangulatokkal, emberi történetekkel, sőt a saját életének bizonyos momentumaival.
-
Egy lelkes kisfiú és egy bölcs nyúl beszélgetnek Hajnóczy Soma új könyvében szeretetről, barátságról, sikerről, kudarcról, kitartásról, őszinteségről, hazugságról, boldogságról, bűvészetről, magukról és másokról... Gyerek és felnőtt olvasók számára egyaránt szerethető és érdekes könyv ez, humorral, kedvességgel és Baracsi Gabi megkapó illusztrációjával. A Könyvben utazom vendége tehát Hajnóczy Soma kétszeres bűvészvilágbajnok, aki Az ifjú Bűvész és a bölcs Nyúl születéséről mesél, és számos olyan kérdésről - és tanácsról -, amely ma különösen foglalkoztat mindannyiunkat.
-
Megjelent a sötét hangulatú fantasy könyvek szerzőjének új regénye, a Requiem trilógia befejező kötete. Az Egy nehéz tél emlékezetében a történet hősei, a város gyógyítója a Pestis Doktor, a boszorkány unokája, Valéria, a motoros banda bevállalós tagjai, és Adam, a rádiós srác, mind az életükért küzdenek. Szeretett városuk, Paradiso ugyanis veszélyben van, a titokzatos nagyhatalmú polgármester elzárta az embereket a külvilágtól, sőt sajátos agymosást talált ki nekik. Hogyan lép át ez a közösség az új évezredbe? Túlélik-e egyáltalán 1999 utolsó éjszakáját? Benyák Zoltán író a Könyvben utazom vendége.
-
A Typotex Kiadónak köszönhető, hogy ezeket a csodás szövegeket magyarul olvashatjuk, és persze Goretity József műfordítónak. Vele beszélgetünk ebben a podcastban A szín hallgatásáról.
A könyv hősei részben Berd lakói, például a Levon nevű fiú, aki minden színhez egyedi hangokat, számokat, érzelmeket társít, és kiderül, hogy ezzel képes kommunikálni súlyos autizmussal élő bátyjával. De hősei a kötetnek asszonyok, akik a szívükhöz legközelebb álló apró tárgyakat amulettként használják, hogy azok teljesítsék legszentebb és legtitkosabb vágyaikat, és hőse maga a szerző is, aki bejárja a világot, rövid kis "képeslapokat ír", vagyis mindenhonnan tudósít, s közben közelebb kerülünk hozzá, mint eddig bármelyik regénye révén.
-
A Kéksötét napjaink egyik legemlékezetesebb thrillere! Eris egy apró sziget, egyetlen ház áll rajta, egyetlen lakóval, és a szigetre csak egyetlen út vezet. De csak tizenkét órája vannak, aki ide akar eljutni, mert a nap másik felében ezt a helyet a dagály érkezése elvágja a skót szárazföldtől. Itt alkotott valaha egy világhírű képzőművész, akinek egyik alkotásáról kiderül, hogy emberi csontot is tartalmaz. Titkok, hazugságok, levelek, újságcikkek, múlt és jelen, egy lebilincselő és meglehetősen félelmetes, ám gyönyörű képeket tartalmazó regényben - a műfordítóval, Török Krisztinával beszélgetünk róla lelkesen...
-
Schéner Mihály műveit mutatja meg egy csodálatos album, amelynek különösen sokatmondó címe is a művésztől származik: „Az öröm a gyötrelem jegyese".
Az egyedülállóan kreatív és sokoldalú művész életútját a Mazányi Judit által írt szövegből ismerhetjük meg. Erről a könyvről beszélgetünk Palojtay Kingával, az MMA Kiadó felelős szerkesztőjével.
Néhány mondat a fülszövegből: „Képletesen szólva, igazi vagabundként otthonosan jár-kel a magyar Alföld homokbuckáin, ahol hajdanvolt pásztorok és betyárok alakja sejlik fel a hajnali párában, és egykori, daliás huszárok vívják soha véget nem érő harcukat. Megmássza az Olümposz sziklás oldalát a pánsípok néhány futamáért. Betér a népi fazekasműhelyekbe és életre kelti a bumfordi miskakancsókat, új formákkal munkát ad a mézeskalácsosoknak,majd a velencei karnevál forgatagában „alakoskodik”. Míg az egyik pillanatban reneszánsz udvarok titkait lesi ki, a másikban már a Pokol bugyraiban szembesül az emberi kiszolgáltatottság különböző stációival..."
-
Felolvasószínház az Óbudai Társaskörben október 8-án, kedden! Hajdúk Károly és Katona László előadásában a Rugós Katica, Maros András darabja látható 19 órától.
Ez a podcast egy kis ízelítő abból, hogyan látja két játszótéri apuka - a két szereplő - az anyukákat, mi mindent gondolnak a csúszda-hinta-homokozó körül szerveződött kis társadalomról, és miféle problémákkal küszködnek ők maguk. A szórakoztató előadásról a szerzővel, Maros Andrással beszélgetünk.
-
Lánynak születtek, de meg sem fordult a fejükben, hogy emiatt be kellene érniük a fiúkénál szűkebbre szabott lehetőségekkel. Ha kellett, elfogadták, hogy csak függöny mögé rejtve vehetnek részt az egyetemi előadásokon, hogy kigúnyolják őket a férfiak, hogy álruhába kell bújniuk, hogy megállás nélkül gyereket várnak, mégsem tévesztették szem elől a céljukat. Nem mindig jártak sikerrel, de soha nem adták fel. Tanítottak, írtak, festettek, muzsikáltak, gyógyítottak, dolgoztak. Valóban a saját útjukon jártak, rendíthetetlenül és bocsánatkérés nélkül.
A kötet lapjain tizenöt nő portréja bontakozik ki, az 1500-as évek elejétől az 1800-as évek közepéig. Néhány különösen izgalmas történetet kiemelve - német, holland, francia, és angol nőket megemlítve - beszélgetünk ebben a podcastban a szerzővel, Mörk Leonórával.
-
A bártfai füvesasszony trilógia első kötete Mátyás korába viszi el olvasóit Bártfára és Lübeckbe. Mindkét város különleges nevezetességeit, akkori és mai látnivalóit bemutatja a szerző, Papp Noémi, miközben egy romantikus szállal átszőtt krimit is kapunk - erről szól ez a podcast.
Néhány szó a történetről: 1489 márciusának egy szokatlanul fagyos napján egy lübecki kereskedő szekere Bártfa közelében árokba borul, és a két utas, apa és fia súlyosan megsérül. Csakis Zsófia, a csinos, özvegy füvesasszony segíthet rajtuk, aki betegségűző főzeteivel és gyógyító tudásával évek óta gondoskodik a város polgárairól. A sebesült apa Zsófia otthonában lábadozik, fia Bártfa hóhérának - egyszersmind felcserének -, Mihálynak a házába kerül. Az idegenek felkeltik a város kíváncsiságát, és amikor érkezésükkel csaknem egy időben szörnyű gyilkosságra derül fény, és egyre erősödik irántuk a bizalmatlanság. Mihály és Zsófia nyomozásba kezdenek, ám a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az asszony és betege, Andreas között fellángol a szenvedély. A két külhoni férfi újabb gyanúba keveredik: nem elég a gyilkosság, hamis pénz bukkan fel Bártfán. Márpedig Mátyás király a pénzhamisítókat kíméletlenül üldözi és halállal bünteti. Zsófia komoly dilemma elé kerül: a szívére vagy az eszére hallgasson?
-
Számtalan felfedezéssel kecsegtető bolyongásra hívja olvasóját az Egy 20. századi Odüsszeia – Márai Sándor élete című könyv. A szerző, Mészáros Tibor évtizedek kutatómunkájával összegyűjtött adatokra építve, Márai levelezése és naplói mentén sorra veszi a teljes életút eseményeit, sorsfordulatait; bemutatja és elemzi az író műveit, feltárja a személyéhez kapcsolódó vitákat, árulkodó anekdotákat. Márai rajongói új szempontokat kapnak kedvenc regényeikhez és egészen közelről láthatják ezt a távolságtartónak, megközelíthetetlennektartott írót. Rendkívüli kaland ez a majdnem ezer oldalas kötet, az interjúban pedig néhány izgalmas, talán kevéssé ismert témáról beszélgetünk Mészáros Tiborral. Például arról, volt-e szabadkőműves páholy tagja Márai, vagy arról, hogy utazásai során hol érezhette legjobban magát az író?
-
Pál Dániel Levente verseskötetének szereplői toxikus házasságokban élő feleségek és férjek: menekülnének, de nem tudnak, menekülnek, de minek, vagy valahol nagyon messze – Indiában, Egyiptomban – próbálnak új életet, esetleg halált találni. A podcast a versek születéséről, műfajáról szól, és ezzel együtt a napjaink valóságáról...
"És egy napos délután a budai anyák
kelet felé indultak el,
maguk sem tudták, miért és mi
vonzotta őket a rozsdaövezet karmai
által megmart vad vidékek felé,
de felkerekedtek, és hátrahagyva mindent,
egyszerre elindultak, és a Keletiben vagy
Pest határában bevárták egymást, hogy
együtt menjenek el, ki tudja, hová.
Férjeik és szeretőik álmélkodva nézték
a tárva-nyitva felejtett ajtót
és a közös fotók körül megrepedt falat,
gyerekeik még a szomszéd kertben
játszottak a szomszéd gyerekekkel,
ők mindezt majd csak akkor veszik észre,
ha hiába követelik este a vacsorát,
s ma először fogmosás és altatás nélkül
egyedül alszanak el.
És a budai anyák, mintha nem lenne holnap,
csak mentek-mendegéltek kelet felé..." -
Egzotikum, kalandok, rejtélyek Borneón és Andalúziában. A Borneó gyöngyeiben egy DNS-teszt, az Andalúz örökségben egy spanyol ügyvéd levele indítja el a főhőst. Útkeresés, szerelem, kultúrák találkozása, 56-os forradalom, menekülés, élet Ceután, és ismerkedés Cádizzal, valamint maláj kalózok, dajak fejvadászok, élő hagyományok Borneón, és egy gyöngysor titka. A Pálmai-Lantos Éva álnéven író szerzőpáros Vancsó Éva és Szélesi Sándor a Könyvben utazom vendége. Elképesztő történeteket mesélnek.
-
A terápia nem ciki! Felszabadító hatású kötet a terápiába járásról a kliens és a pszichológus nézőpontjából
Témák a Pszichosztriptízben például: meddőségi mítoszok, szeretői viszonyok, bántalmazott alfahímek, manipuláció, túlzott, ártó őszinteség, Ratkó-unokák... A szerző, Szigeti Ildikó - pszichológus, tanácsadó, újságíró - négy rendkívül komplex és érdekes történetbe ágyazva ír tabukról, és szinte megszokott, ismerős helyzetekről is, amelyek egészen új megvilágításba kerülnek a könyvében.
-
Benyák Zoltán Requiem trilógiájának második kötetéről szól ez a beszélgetés. Paradisoban különös, rossz dolgok történnek, ahogy közeledik az ezredforduló. A városvezető ördögi figura, a rendőr korrupt, a helyi javasasszonyt boszorkányként üldözik, van itt egy angyal is, sőt a szerelem is megcsillan, de a legfontosabb kérdés, hogy ki az, akin a város jövője, a valódi értékek átmentése múlik? Hogyan menthetnék meg Paradiso lakói a városukat? A változásról, az emberek felelősségéről is szól ez a podcast.
-
Hogyan lett a vállfaárus Gyuszi bácsiból film alapanyag? Miként vált filmrendezővé a kollégáit szívesen instruáló színész? Melyek Koltai Róbert legszemélyesebb történetei, legsikeresebb filmjei? Mit mesélnek a közös munkáról az egykori alkotótársak?
A könyvben és ebben az interjúban sosem hallott történetek is szóba kerülnek, Gaál Ildikó a szubjektív monográfia szerzője és Koltai Róbert színész, rendező a Könyvben utazom vendége. - Mehr anzeigen
