Episodes
-
A Környezetvédelmi Innovációs Díj nyertese volt a podcast vendége. Sakkozásban közben, már gimisként gondolkodott Gergő és Andor a világ problémáin és az üzleti lehetőségeken. Megközelítésük, hogy a legnagyobb értékteremtési lehetőség most a környezetvédelmi kérdésekben van. Üzleti megoldást is egy globális problémában találtak. Saját frusztrációjuk, az alumínium dezodor palackok jelentette veszélyes hulladékok mennyisége vezetett az újrahasználható palack és refill megoldáshoz. Ráadásul propán-bután hajtógáz helyett sűrített levegővel működik.
Te hogy emlékszel, láttad őket a Cápák között?
Köszönöm a Müpa Budapestnek a felvétel lehetőségét és élményét! -
Vendéglátás, körforgásos gazdálkodás, kívül-belül lebomló, organikus tisztítószer, nem drágább, rövid ellátási lánc - egy felsorolás éttermi menü jelleggel Juhász András és az általa megálmodott és létrehozott CleanEco, Bibo és Ecolifestyle shop történetéből. Ez a beszélgetés nagyon sokrétű - szól elhivatottságról, innovációról, kitartásról, megoldásokról, változásról, változás támogatásról, árképzésről és társadalmi felelősségvállalásról. És arról, hogy milyen az amikor ki kell várni, hogy trend utolérje az innovációt.
-
Missing episodes?
-
Litter Annát már 15 éves kora óta foglalkoztatja a társadalmi egyenlőség, ráadásul emellett szeret rendszerekben gondolkodni. Azt is észrevette, hogy sokan segítenének a világ és a társadalom ügyein, de nehezen találják azt, hogy hol és mikor tehetnek valamit. Ezek megalapozták a Celo platform születését, amelynek missziója a fenntarthatósági ügyek összefogása a magánszemélyek, a civil szervezetek és a vállalatok számára is.
Személy szerint imádom, hogy az ügyek a fenntartható fejlődési célokhoz vannak kötve, mert még tisztábbá teszi, hogy a tettem helyi és globális kérdést is támogat egyben.
Szavazzatok ti is bizalmat a Celonak! -
Vendégem a Munch társalapítója, Wettstein Albert. A csapat tagjai mind 26 év alattiak, de a közönség már Forbes címlapot szavazott meg nekik. Hogyan jutottak el az early adapter sarki gyrosostól odáig, hogy ma már több ezer helyen lehet muncholni, határainkon innen és túl?
Ebben a podcast epizódban érintjük az ételmentés témakörét is, de inkább arról beszélgetünk hogyan jön létre és fejlődik egy olyan vállalkozás, amely a fenntarthatóság egy problematikáját orvosolja. Hogy áll össze az élelmiszergazdálkodási piramis egy kis szegmenséből egy működőképes üzleti modell a fenntarthatóság három pillérére építve?
Sok mindent érintünk, beleértve a különböző motivációkat, amely csatlakozásra bírja a résztvevőket. De betekintést kapunk a belső folyamatokba is, mint például a Fuck up and learn megközelítésbe is.
Te már muncholtál? Tehát használtad már azt a mobilalkalmazást, amellyel jó minőségű ételekhez tudsz hozzájutni jutányos áron és még ételt is mentesz?
Köszönöm a Müpának a tiszta hangot, amelyen hozzátok szólhatok. -
A 4. évad a fenntarthatóságra való átállásról szól. Elméletben beszéltünk róla az előző részben, most jöhetnek a gyakorlati megvalósítások. Vendégem Posta Donát a SMAPP LAB társalapítója és egyben vezetője. Donát még nincs 30 éves, de a vállalatával már 17 országban van jelen, nemzetközi befektetői vannak és elég komoly céljaik vannak a jövőre nézve is. Konkrétan az, hogy legjobban értsék a kártevők rajzását és az ellenük való védekezési módok lehetőségeit, globális szinten. Óriási utat tettek meg onnan, hogy egy versenyre bevittek egy problémát odáig, hogy ma már a megoldásuk világélelmezési szinten kritikus kérdéssel foglakoznak. Szerintem a történet és Donát hozzáállása igazán példaértékű.
Müpának köszönhetően tiszta hangon szólunk hozzátok. -
A negyedik évad a fenntarthatósági átállás kérdését járja körbe, olyan szereplőkkel, akik a gyakorlatban is tesznek ezért. Mielőtt azonban a konkrét cselekvés mezejére lépnénk Zlinszky János segítségével átnéztük az elméletet. Miért kell fenntarthatósági átállásról beszélni? Miért vagyunk kutyaszorítóban? Mit tudunk tenni? Miért fontos a pozitív megoldások modelljén keresztül ránézni a kérdésre? Tartsatok velem, Tomaj Zsófival! Köszönöm a Müpának, hogy tiszta hangon beszélhetek hozzátok.
-
Február második felében újra indul a Körforgásban podcast! Hangolódjatok rá a februári 2-i pódiumbeszélgetésen készült podcast felvétellel. A Zöld Egyenlítő, a Telex Kisbolygó és a Körforgásban közös közönségtalálkozója lehetőséget adott arra, hogy 4 zöld podcaster (Köves Alexandra, Gébert Judit, Nagy Réka és Tomaj Zsófi) nézők előtt mesélhessen a kezdetekről, a folytatásról, a nyomásról, a feloldozásról, felelősségről, lehetőségekről és feltöltődésről. Köszönöm kedves Körforgásban podcast hallgatók, hogy Ti is ott voltatok.
-
Mezőgazdaságról szóló évadunk ráadás epizódjában egy olyan programot ismerhettek meg, mely a talajmegújító mezőgazdaság előmozdítására törekszik: ez a LENs program (Landscape Enterprise Networks), melyet a világ legnagyobb élelmiszeripari nagyvállalata, a Nestlé Hungária Kft. támogat.
A Nestlé felelősségének érzi, hogy előmozdítsa a megújuló élelmiszer-ellátási láncok széles körű elterjesztését. Ahogy azt a sok-sok mezőgazdasággal foglalkozó epizód során mi is “megtanultuk”, a talaj egészségének javításán, a vízkörforgás helyreállításán és a biodiverzitás növelésén keresztül hatalmas potenciál rejlik az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén is! A program egy független, üzleti alapú kezdeményezés, mely összeköti a környezet megóvásában érdekelt üzleti, de akár önkormányzati, állami szereplőket, a közös érdekek mentén teremtve beruházási lehetőségeket számukra.
Milyen módszertanra épül ez a program? Miért úttörő hazánkban? Kik a partnerek? És úgy általánosságban mit tehet egy nagyvállalat a társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóság előmozdítása terén?
Visszatért hozzánk Kökény Attila, akivel már a jövő megoldásai epizódban is beszélgettünk és Hőgyész Annát, a Nestlé fenntarthatósági vezetőjét is kifaggattuk a részletekről!
Hallgassátok szeretettel - zoomon készült - ráadás-epizódunkat! -
Mezőgazdasággal foglalkozó évadunk során egyértelművé vált, hogy a szemléletformálás, edukáció és a generációs különbségek milyen meghatározó jelentőséggel bírnak a szektor jövőjére vonatkozóan. Ahogy a fejlett országok társadalma öregszik, úgy csökken az agrárszektor utánpótlása is, hiszen egyre kevesebb fiatal választja a gazdálkodást, mint karrier opciót.
Mi vár ránk? Ki veszi át a családi gazdaságot? Vajon a jövő generációja hajlandó lesz a mezőgazdasággal foglalkozni? Hol tart most a magyar mezőgazdaság utánpótlása, digitális agrárstratégia ide vagy oda? Mely tényezők nehezítik meg az új tudás, szemlélet, gondolkodás beáramlását és fiatal gazdálkodók térnyerését? Milyen szerepet vállalnak a nők a mezőgazdaságban?
Vendégünk Őry Barnabás biokertész és Mészáros Zoltán szociológus, biogazda, akik nemcsak a statisztikai adatok értelmezésében segítenek (mint például a 14 éves gazdaságvezetők statisztikai szerepének megfejtésében), de mesélnek biogazdálkodásra való átállásukról és arról, hogyan lehetne vonzóvá tenni a mezőgazdaságot a fiatalabb generáció számára és megtanítani bennünket újra kapcsolódni a természethez!
A Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában december 19-én hallhatjátok Barnabást A podcast létrejöttéért ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának!
-
Pici, édes, piros, hosszan eltartható és D-vitamin is van benne, mi az?
Ebben az epizódban rendesen belecsapunk a biotechnológiába: növénynemesítés, keresztezés, hibridek, génszerkesztés és GMO - szó lesz mindenről, ami itthon még tilos, de az USA-ban már bevett gyakorlat! Emellett nemcsak az derül ki, hogyan zajlik az EU-s jogalkotási folyamat mezőgazdasági (és génszerkesztési) kérdésekben, hanem az is, hogy emlékszel-e ki az a Gregor Mendel, miért ilyen rossz a génmódosított növények PR-ja, és vajon piros füled nő-e a GMO élelmiszerektől?
Vendégünk Pogány G. Éda, a Syngenta Fenntarthatósági vezetője, aki segít eligazodni a biotechnológiai és mezőgazdasági fogalmak tengerében. Mesél arról, milyen kísérletbe kezdtek a Plótár gazdasággal, - amelyet nekünk is szerencsénk volt meglátogatni - hogyan zajlik a termékfejlesztés a Syngentánál, mit “fogyasztanak” a gazdák, és mi az az inputanyag, amit annyiszor emlegettünk már. A Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában december 12-én hallhatjátok Édát!
-
Epizódunkban a városba költözik a növénytermesztés: szó lesz balkonkertészkedésről, ökopiacokról, közösségi kertekről és a vertikális farmok adta lehetőségekről is! A nem is olyan távoli jövőben, 2050-ben ugyanis várhatóan tízből hét ember városban fog lakni. Mit tehetünk városlakóként most, hogy egyre inkább kiszolgáltatottak vagyunk a klímaváltozásnak és az alulteljesítő mezőgazdasági rendszereinknek? Hogyan biztosíthatjuk saját élelmiszer-ellátásunkat a betondzsungelben és tehetjük zöldebbé városainkat? Hallottál már a szingapúri vagy a párizsi városzöldítő kezdeményezésekről?
A nyolcadik epizód vendégei Králl Attila biológus, ökológus és Dr. Kuslits Béla orvos, szociológus, környezetgazdász, akik az AgriKulti révén a vidék és város kapcsolatának újraértelmezésén, a termelők és a fogyasztók összekapcsolásán dolgoznak. A piacozástól indulva körbejárjuk az élelmiszerlánc minden láncszemét: Mitől más egy termelői piac, mint egy átlagos piac? Hol tart a hazai termelői és fogyasztói szcéna összehangolódása? Mi az a rövid ellátási lánc? Mennyire keresik a hazai fogyasztók (vagy akár a csúcsgasztronómia képviselői) az egészséges, hazai termelők által megtermelt, fenntarthatóbb élelmiszereket?
A Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában december 5-én hallhatjátok Bélát. A podcast létrejöttéért ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának
-
Környezettudatos táplálkozás címszó alatt terítékre kerül minden: flexitáriánusok, paleók, ételpazarlás, a húsfogyasztás, okos tányérok, Torgyán József “chilei cseresznyéje”, ételeink ökológiai lábnyoma, piacra járás és ételkészítési szokásaink is! Azt már látjuk, milyen erős kapcsolat van a Föld egészsége és ételeink egészsége között. Hogyan táplálkozzunk, hogy az fenntartható legyen és nekünk is jó legyen? Mi az egyén felelőssége és miért vesszük mindig ugyanazt a tizenkét dolgot?
A hetedik epizód vendége Kiss-Tóth Bernadett dietetikus, a fenntartható táplálkozás szakértője. Berni szerint hazánkban kifejezetten rossz a helyzet: nagyon sok a táplálkozásból fakadó megbetegedés és borzasztóan egészségtelen étkezési szokásaink vannak. Mit kellene és nem kellene ennünk? Tényleg jók-e napjaink felkapott divatétrendjei? Beszélgetünk arról is, hogyan kellene kinéznie egy egészséges tányérnak, mi befolyásolja egy adott élelmiszer ökológiai lábnyomát és mi várható élelmiszerfogyasztási szokásainkkal most, hogy duplájára emelkedtek az élelmiszerárak! A kókuszzsír pedig kész átverés.
A Jazzy Rádió Millásreggeli című műsorában Bernit november 28-án hallhatjátok! A podcast létrejöttéért ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának!
-
Mit keres egy ex-informatikus “kocafarmer” és egy ex-pénzügyes a földeken?
Kökény Attilával és Szabadka Péterrel a jövő megoldásairól beszélgetünk és közben számos roppant fontos témát járunk körbe: milyen mezőgazdasági adottságai és lehetőségei vannak hazánknak a jövőre nézve? Mit prognosztizál e két szakember a klímaváltozás tekintetében? Lehet-e gázolaj nélkül gazdálkodni és mi lesz, ha elfogy?
Tisztázunk jó pár olyan alapfogalmat, mely már a korábbi epizódok során is felmerült, mint például a talajmegújító mezőgazdaság alapelveit, a no-till fogalmát, a regeneratív mezőgazdaságot, de a mostanában oly népszerű digitalizált és precíziós mezőgazdaságot is górcső alá vesszük csakúgy, mint az állattartás létjogosultságának kérdését. Vajon jó-e egy teljesen húsmentes étkezés elterjesztése a mezőgazdaság szempontjából? Az epizódból kiderül!
A Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában november 14-én hallhatjátok Kökény Attilát talajmegújítás témában nyilatkozni, Szabadka Pétert pedig a biogazdálkodásokról kérdezi majd Mihálovits gazda november 21-én. A podcast létrejöttéért ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának! -
Mezőgazdaság nélkül nincs klímaváltozás. A teljes üvegházhatású gázkibocsátás mintegy ⅓ része a földhasználatból származik - ezzel szemben azonban továbbra is abban a hitben élünk, hogy a repülés az egyik legnagyobb kibocsátó, mely csak 2%-kal járul hozzá ehhez az értékhez. Hogyan hat a klímaváltozás a mezőgazdaságra és az vissza? Ebben az epizódban nemcsak arról beszélgetünk, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a mezőgazdaság az egyre inkább szélsőséges és kiszámíthatatlan időjárás hatására, hanem arról is szó esik, hogy hol tart az ezzel kapcsolatos szemléletváltás, mit gondolnak a gazdák, és szabályozói oldalról milyen ösztönzők születnek egy környezetbarátabb gazdálkodás megteremtésére és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.
Vendégünk Dedák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője, akivel egy kicsit el is kalandozunk, hiszen borzasztóan érdekes dolgokat mesél a vadvilág védelmével kapcsolatos tapasztalatairól ― tudtátok, hogy a panda egy zászlóshajó faj? A beszélgetés során viszont egyetértünk abban, hogy mennyire függünk a vidék élelmiszertermelő képességétől és a nem túl ésszerűen működő élelmiszerellátó rendszereinktől, és végül abban is, hogy rendszerszintű változást csakis a szemléletváltás hozhat.
A Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában november 7-én hallhatjátok Dedák Dalmát. A podcast létrejöttéért pedig ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának!
-
Giliszták, sár vagy egy marék föld? Neked mi jut eszedbe a talajról? Nagy valószínűséggel nem egy élettől hemzsegő, létezésünket is fenntartó komplex rendszer…
Ebben az epizódban megvizsgáljuk, miért van ekkora jelentősége a talajnak, hogyan kötődik hozzá minden szinten a jólétünk és mi történik, ha ‘kirántjuk a lábunk alól’, ugyanis ez is hamarosan bekövetkezhet! Napjaink mezőgazdasági gyakorlatai nagymértékben befolyásolják azt is, hogy mennyi ideig lesz még egyáltalán termés: az ENSZ becslései szerint ugyanis már csak 40-50 évig számíthatunk a mostanihoz hasonló terméshozamra, azután súlyos élelmiszerhiány várható, mely éhezést, népvándorlást, háborúkat hoz majd magával.
A remény (és a talaj) persze továbbra is a lábunk alatt van: vendégünk Pecze Rozália növényorvos, aki mindamellett hogy elmeséli, mit csinál egy növényorvos, a dióskáli gazdaság tapasztalatain és kutatásain keresztül ismerteti a talajkímélő művelés előnyeit. De szó lesz mikroorganizmusokról, gilisztákról, gombákról és a talaj szervesanyag tartalmának köszönhető kiváló szénmegtartó képességéről, melynek hála továbbra is reménykedhetünk - amennyiben időben cselekszünk! Termőföldjeink helyreállítása ugyanis hozzájárulhat a klímaváltozás megfékezéséhez és az ökoszisztéma helyreállításához is.
Pecze Rozália médiapartnerünk, a Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában is hallható lesz október 24-én délelőtt, a podcast létrejöttéért pedig ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának!
-
“A mezőgazdaság azért van, hogy együnk.” - harmadik epizódunkban ehhez az alapvetéshez térünk vissza. De mit is eszünk, milyen minőséget és mennyiséget, és mit jelent mindezt előállítani és eljuttatni az asztalunkra? Sokan a mai napig nem vagyunk tisztában ezzel. Az már az előző epizódokból is kiderült, hogy a ma ismert mezőgazdasági gyakorlatok nem fenntarthatóak, 2050-re pedig két milliárd emberrel többet kell etetnünk a bolygón úgy, hogy közben a talaj termőképessége egyre csökken!
Vendégünk Szöllősi Réka, élelmiszerpolitikai elemző, az élelmiszer-kereskedelem nemzetközi szabályozási hátterének szakembere. Réka rendszerszinten foglalkozik az élelmiszer-ellátás kérdésével és évek óta testközelből figyeli az élelmiszer-előállítás fenntarthatóbbá tétele körül zajló vitákat.
Mit jelent az élelmezés szempontjából a fenntarthatóság? Mely résztvevők vannak a legnagyobb befolyással globális élelmiszer-rendszereink fenntarthatóbbá tételére? És vajon miért ekkora tabu még a mai napig is az élelmiszerről beszélgetni, milyen kulturális-társadalmi előítéletek kapcsolódnak hozzá? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a harmadik epizódból!
Médiapartnerünknek, a Jazzy Rádiónak köszönhetően Szöllősi Rékát a Millásreggeli október 17-i adásában is hallhatjátok, a podcast létrejöttéért pedig ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának!
-
A harmadik évad második epizódjában Gyulai Iván ökológussal beszélgetünk a fenntartható mezőgazdaságról, aki a környezetvédelem és a fenntarthatóság területén kidolgozott alternatív javaslatairól, gondolatairól ismert. Gyönyörű birtokán sétálgatva - ahol a diófa árnyéka alatt még a 40°C is elviselhető - alternatív mezőgazdasági megoldásokat ismerhetünk meg; megtudjuk, mi az a mulcsozás és a “no till”, miért kontraproduktív a szárzúzás és miért tartja az emberiség öngyilkossági kísérletének a biomasszából előállított biogázt. Az epizód második részében, a kertben sétálva pedig szóba kerülnek alapvető biológiai és ökológiai folyamatok: a növény- és élővilág közötti szimbiózis, a kártevők/ jótevők szerepe, illetve az is, mit hogyan kellene csinálnunk ahhoz, hogy létezésünk és élelmezésünk fenntartható legyen. Még a tetükre is másképpen nézünk ezután. A vele való diskurzus nemcsak a talajról és növényzetről vagy a fenntartható mezőgazdaságról szól, hanem az ember e világban betöltött szerepéről is: saját létezésünkről és boldogulásunkról is alapvető igazságokat tárunk fel.
Médiapartnerünknek, a Jazzy Rádiónak köszönhetően Gyulai Ivánt a Millásreggeli október 10-i adásában is hallhatjátok. A podcast létrejöttéért pedig ezúton is köszönet a Syngentának, az évad támogatójának!
-
Gyulai Iván optimista. Sok mindent elmesélt nekünk miközben körbevezetett minket gyönyörű birtokán, többek között azt is, hogy miért néz pozitívan a jövő felé. A séta közben sok érdekes dolgot megérthettünk a természet működéséről. Kézzelfoghatóvá vált - szó szerint - a mulcsozás, Szóba kerültek alapvető biológiai és ökológiai folyamatok: a növény- és élővilág közötti szimbiózis, a kártevők/ jótevők szerepe, illetve az is, mit hogyan kellene csinálnunk ahhoz, hogy létezésünk és élelmezésünk fenntartható legyen. A vele való diskurzus nemcsak a talajról és növényzetről vagy a fenntartható mezőgazdaságról szól, hanem az ember e világban betöltött szerepéről is: saját létezésünkről és boldogulásunkról is alapvető igazságokat tárunk fel.
-
Megérkezett a Körforgásban podcast harmadik évada! Témája a mezőgazdaság, nem csak ebben a részben, hanem 10 epizódon keresztül. Hallgassátok meg a felvezető részt, amelyben Évi és Zsófi elmondja, hogy miért döntöttek a koncepció váltás mellett és miért tartják fontosnak, hogy pont a mezőgazdaságról beszélgessenek ennyit. Abban viszont nem lesz más ez az évad sem, hogy a beszélgetések tudományos alapúak, jönnek az adatok, lesz nevetés és az őszinte vallomások és a szorongás sem marad el.
Újdonság és egyben büszkeség, hogy a podcast 3. évadának hivatalos média partnere a Jazzy Rádió, így a podcast vendégei a Millásreggeli Mihálovits gazda rovatában is szerepelni fognak hétfő reggelente. Akasztották a hóhért és vendégünk, Mihálovits gazda kivételesen nem kérdezett, hanem őt faggatták.
Mindez köszönhető évad szponzorunknak, a Syngentának! -
A második évad utolsó epizódjában a zöldipar jelenéről és jövőjéről beszélgettünk meghívott vendégünkkel (is), Trendek, irányok, kompetenciák, szabályozás, gyorsító és lassító tényezők mind szóba kerültek a Hankó Gergellyel folytatott beszélgetés során. Szerintetek mi kell ahhoz, hogy a zöldgazdaság ténylegesen teret nyerjen?
- Show more
