Episodes
-
Vajon lehet-e túltolni a közösségépítést? Vezetőként frusztráló lehet, ha a közösség nem értékeli annyira a wellbeing kezdeményezéseket, mivel a jóhoz könnyű hozzászokni, és alapvetésként kezelni. Ezúttal is fontos és sokakra ható kérdéseket tesz fel Veronika az üzleti élet meghatározó szereplőinek. Mi motivál egy vezetőt? Milyen hatása van a vezetőnek az alkalmazottakra, és hogyan kezel(het)i a vezető a stresszt, ami ahogy senkit, úgy őt sem kerülheti el. A válaszok két egészen más világban aktív vezetőtől érkeznek, a dilemmáik viszont nagyon hasonlóak.
Vendégek:
Egy gyártó cég első embere, a Fath ügyvezetője, Agárdi Viktor, Vállalható Üzleti Kultúráért Nagykövet, és Edisonplatform támogató.
Szabó Balázs is, a CIB Bank vállalati üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese. Szintén Menő cég képviselője.
Hallgassátok meg, mit tanultak és tapasztaltak egymás gondolataiból és működéséből a Bridge Árnyékprogramjában, ami egy kölcsönös vezetői mentoráció, vagyis a vezetők egymás dilemmáiban mélyednek el néhány héten át.
A Re-Business műsorvezetője Pistyur Veronika.
A szerkesztő Zádori László.
A showrunner Orsós Lajos, a zenei- és utómunka szerkesztő Kozma Ádáml.
A kreatív producer Román Balázs, a producer pedig Hampuch Richárd.
Kattints és Iratkozz fel a hírlevelünkre
További műsoraink a betone.hu-n
Facebook: Betone
Instagram -
Marylin Monroe mindenekelőtt egy arc. Egy olyan arc, amit a világon mindenki ismer. Olyannyira hatalmas, hogy betölt teljes mozivásznakat és plakátokat. Ám ha jobban belegondolunk, ez az arc meglehetősen üres. Érzékinek szánt nézésén kívül nehéz megmondani, hogy mi jár a fejében vagy a szívében. Ebben az epizódban ennek igyekszünk utánajárni. Ki volt valójában Marylin Monroe?
A műsor kibeszélő, beszélgető oldalát itt találod!
Kattints és Iratkozz fel a hírlevelünkre
További műsoraink a betone.hu-n
Facebook: Betone
Instagram -
Missing episodes?
-
Juhász Gyula: Milyen volt...
Milyen volt szőkesége, nem tudom már,
De azt tudom, hogy szőkék a mezők,
Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár
S e szőkeségben újra érzem őt.
Milyen volt szeme kékje, nem tudom már,
De ha kinyílnak ősszel az egek,
A szeptemberi bágyadt búcsuzónál
Szeme színére visszarévedek.
Milyen volt hangja selyme, sem tudom már,
De tavaszodván, ha sóhajt a rét,
Úgy érzem, Anna meleg szava szól át
Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.
Kattints és Iratkozz fel a hírlevelünkre
További műsoraink a betone.hu-n
Facebook: Betone
Instagram -
Egyáltalán nem pusztítóan unalmas autóval foglalkozni Bazsó Gábor szerint, akinek bár az élete nem az autózás bűvöletében telt, a Totalcar műsorral mégis új műfajt teremtettek. Milyenek voltak az iskolás évek? Milyen volt egykor az autós szakma és az újságírás viszonya? Miben volt más a Totalcar? Milyen volt a kapcsolata Winkler Róberttel? És mi történne, ha nyerne a lottón? Kadarkai Endre ebben az epizódban Bazsó Gáborral beszélget.
-
Az ipari forradalmak sorában az első a gőzgép felfedezése, a második a gyártósorok, a szalagok beépítése a gyártási folyamatba, a harmadik az automatizálás, a negyedik pedig napjainkban zajlik és a lényege a teljes digitalizáció.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyártás minden fázisát folyamatosan és élőben szenzorokkal, kamerákkal mérni lehet, a nagymennyiségű adatot pedig szoftverek elemzik és amennyiben szükséges változtatnak a paramétereken, így a végtermék is más lesz.
Az ipar 4.0 egyik hozadéka, hogy lehetővé válik gazdaságos módon a kisebb mennyiségű termékek gyártása, ami elsősorban fogyasztói igény. Jó példa erre az autógyártás, ahol a vásárló a szalonban kiválasztja az egyedi extrákat, amit majd a gyártósoron a gépnek személyre szabva kell elkészítenie.
Az egyedi gyártás mellett nagyon fontos eredmény, hogy a folyamatos ellenőrzési lehetőség miatt a gyártás hatékonysága mindenképp növekszik, sokkal kevesebb a selejt, sokkal hamarabb kiderül, ha valamely folyamat nem optimálisan működik.
Az ipar 4.0-ban rejlő lehetőségekről, a cégek és a BME együttműködési lehetőségeiről Jeranek Tamás, a Siemens Digital Industry igazgatója, Lengyel László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának igazgatója, Vityi Péter, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének alelnöke és Kovács László, a BME Ipar 4.0 Technológiai Központjának vezetője beszélgettek az Inno Sapiens műorvezetőjével, Joós Andreával. -
Ahogy a podcastet követők már megszokhatták, most is visszanéztünk a mögöttünk hagyott esztendő nagyobb történelmi felfedezéseire, és válogattunk belőlük itt-ott kmmentálva azokat a MNL Országos Levéltárának munkatársával, a műsor ezermester történész társszerkesztőjével, Katona Csabával!
Együttműködés: www.betonenetwork.hu -
Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére.
A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében,
Nem akarta, hogy a nap sugára
Megbotoljék habjai fodrába'.
Síma tükrén a piros sugárok
(Mint megannyi tündér) táncot jártak,
Szinte hallott lépteik csengése,
Mint parányi sarkantyúk pengése.
Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg
Volt terítve, s tartott a mezőnek,
Melyen a levágott sarju-rendek,
Mint a könyvben a sorok, hevertek.
Túl a réten néma méltóságban
Magas erdő: benne már homály van,
De az alkony üszköt vet fejére,
S olyan, mintha égne s folyna vére.
Másfelől, a Tisza tulsó partján,
Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán,
Köztök egy csak a nyilás, azon át
Látni távol kis falucska tornyát.
Boldog órák szép emlékeképen
Rózsafelhők usztak át az égen.
Legmesszebbről rám merengve néztek
Ködön át a mármarosi bércek.
Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe
Egy madár csak néha füttyentett be,
Nagy távolban a malom zugása
Csak olyan volt, mint szunyog dongása.
Túlnan, vélem átellenben épen,
Pór menyecske jött. Korsó kezében.
Korsaját mig telemerítette,
Rám nézett át; aztán ment sietve.
Ottan némán, mozdulatlan álltam,
Mintha gyökeret vert volna lábam.
Lelkem édes, mély mámorba szédült
A természet örök szépségétül.
Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz. -
Késő éjjel értem a tanyára
Fris gyümölcsből készült vacsorára.
Társaimmal hosszan beszélgettünk.
Lobogott a rőzseláng mellettünk.
Többek között szóltam én hozzájok:
"Szegény Tisza, miért is bántjátok?
Annyi rosszat kiabáltok róla,
S ő a föld legjámborabb folyója."
Pár nap mulva fél szendergésemből
Félrevert harang zugása vert föl.
Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék,
S tengert láttam, ahogy kitekinték.
Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!
Kattints és Iratkozz fel a hírlevelünkre
További műsoraink a betone.hu-n
Facebook: Betone
Instagram -
Vannak dolgok, amiket nem lehet kinőni. A WWF Magyarország igazgatója szerint ilyen, hogy 20 év után is hisz abban, hogy fontos a Föld védelméért dolgozni. Gyerekkorát meghatározta a természet, olyannyira, hogy a környezetvédelem még mindig élete középpontjában áll: küldetéstudata a magánéletét is sokszor elnyomta. Mit érzett akkor, amikor huszonévesen először kellett szembe néznie az állami szervekkel egy tarvágás miatt? Miben különbözik egy állami szerv egy társadalmi szervezettől? Mit jelent a siker egy természetvédő számár? És egyáltalán, mi a különbség a WWF és a Greenpeace között? Erről beszélget Kadarkai Endre Sipos Katalinnal.
-
Az építőipar az általános gyártási technológiákkal összehasonlítva évtizedes lemaradásban volt a digitalizáció területén, mostanra azonban a szoftveres modellezés és monitorozás, a Building Information Modeling segítségével teljesen átalakulhat az ipar.
Hogy működik mindez a gyakorlatban? Mit jelent amikor az épületek, építmények esetében már tervezés fázisában is minden digitális fronton halad, hogyan változtatja meg az építkezést és a kész épületek üzemeltetését az, hogy az valódi építményeknek digitális ikrei vannak? Hogyan segítik a folyamatot a szenzorok, a drónok és milyen egyéb eszközökkel lehet valós időben követni egy épület műszaki állapotát?
Ebben az epizódban Dr. Lovas Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építőmérnöki karának oktatási dékánhelyettese, Ritter Ádám a Moratus műszaki igazgatója, Joó Attila, a BME Hidak és Szerkezetek tanszékének docense beszélget Joós Andreával.
Az epizód végén, Csanády Dániel, a BME PHD-hallgatója bemutatja a W-heat nevű terméket. -
Dés László neve ma már megkerülhetetlen a magyar zene- és színháztörténetben. Élő legenda, a szakma legrangosabb díjaival kitüntetett, hihetetlenül termékeny, kreatív művész, akinek olyan musical sikerek fűződnek a nevéhez, mint a Valahol Európában, A Dzsungel könyve és a Pál utcai fiúk. Előadóművészként bejárta a világ színpadait és a legnagyobb hazai sztárok tolmácsolták dalait a közönség számára. És noha alkotói ereje és csillaga sohasem fakult meg, őt is számos nehézség és kudarc kísérte élete során. Ez a rendhagyó epizódja egy olyan bölcs és örök kreatív emberről szól, aki a szakmája iránti lángoló szenvedélyének és tudatos, bátor életfelfogásának köszönhetően a válságos időszakokból is sikert tudott kovácsolni. Ez Dés László története.
"Amikor ott voltam, akkor nagyon aktív is voltam, mert az én bundás kenyeremet nagyon szerették a gyerekek, de sokat nem voltam, és ez rosszul tud esni egy feleségnek, egy anyának és egy nőnek. Hogy miért nem vagyok aktívabb is és jobban jelen a család életében."
Segítségre van szükséged? Látogass el a betone.hu/segitseg oldalra.
Az epizód alkotói:
Műsorvezető, szerkesztő: Réti Barnabás
Hangmérnök: Kozma Ádám
Zenei- és utómunka szerkesztő: Szűts Dániel
Showrunner: Orsós Lajos
Kreatív producer: Román Balázs
Producer: Hampuch Richárd
Kattints és Iratkozz fel a hírlevelünkre
További műsoraink a betone.hu-n
Facebook: Betone
Instagram
13 Egyszer lent történet könyv formájában -
Radnóti Miklós: Nem tudhatom
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
1944
Kattints és Iratkozz fel a hírlevelünkre
További műsoraink a betone.hu-n
Facebook: Betone
Instagram -
Dr. Csókay András szerint a tudomány és a hit kéz a kézben jár, amikor pedig elhalkul a szakértelem hangja, felerősödik Istené. Az ország legismertebb idegsebésze tisztában van vele, hogy sokan nem értenek egyet az általa képviselt vallásos szemléletű orvoslással, mégis amikor csak teheti hirdeti az igét. Hogyan élte túl 10 éves fia halálát? Mi az az ima, ami utat mutatott neki a sziámi ikerpár szétválasztásánál?Mit gondol az ateistákról? Mit gondol arról, amikor egy orvosi kongresszuson üres lesz a terem, ha elkezd beszélni? És mit csinál minden nap hajnali 6 és 7 óra között? Kadarkai Endre vendége Dr. Csókay András idegsebész. Az epizód egyesek számára felkavaró lehet.
-
A műsor első felében Levendovszky János, a BME Tudományos és Innovációs rektorhelyettese és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor (MILAB) koordinátora, Jakab Roland, az Ericsson regionális igazgatója és a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke, Ekler Péter, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék docense, valamint Kiss Domokos tanársegéd a napjainkban is használatos mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldásokról beszélgetnek, majd az aktuális projektek is fókuszba kerülnek.
Megismerhetjük a MILAB legfőbb irányelveit, amelynek célja hazánk szerepének erősítése a mesterséges intelligencia területén. Ezt követően a Mesterséges Intelligencia Koalíció és a Műegyetemen szerveződő RobonAUT rendezvény is szóba kerül. A robotversenyen a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának mesterképzéses hallgatói mérettetnek meg, akik olyan kisméretű, önvezető modellautókat építenek, amelyekkel külső irányítás és emberi beavatkozás nélkül ügyességi és gyorsasági feladatokat teljesítenek. -
Margaret Thatcher még miniszterelnöksége előtt megkapta a Vaslady megnevezést, és a 70-es, 80-as évek egyik leghíresebb történelmi alakja lett. Vajon megszolgálta ezt a nevet? Hogyan ment bele a Falklandi háborúba és milyen terrorcselekményeket követtek el ellene? Mik az azóta is idézett híres mondatai? Hogyan formálta át először a konzervatív pártot majd saját hazáját? Ezekre és még rengeteg egyéb kérdésre ebben a részben a Mérce szerkesztő-riportere, a történész-újságíró Tóth Csaba Tibor segít válaszokat találni!
Együttműködés: www.betonenetwork.hu -
Ázsia a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő nagyrégiója hosszú évtizedek óta. A kontinensen belül pedig Kína nyilvánvalóan a nagy sikersztori, ezért azt gondolná az ember, hogy Ázsia leggazdagabb embere is kínai lesz. De nem, indiai. India is fejlődik, de messze nem olyan látványosan, mint Kína, és az indiaiak messze túlnyomó része még mindig nagyon szegény. Ezért még meglepőbbek az indiai oligarchák. Közülük is kiemelkedik Mukesh Ambani, akinek vagyonát ma 119,5 milliárd dollárra saccolja a Forbes.
A nyáron egy olyan pazar esküvőt finanszírozott fiának, hogy még a nemzetközi sajtó is tele volt vele. Családja a világ egyik legdrágább, ha nem a legdrágább épületében lakik, Mumbaiban. Hogyan tett szert Mukesh Ambani ekkora vagyonra? Annak eredete az apja által alapított Reliance Industries nevű cég, amit ő tovább növesztgetett az idők során. Mukesh apja, Dhirubha maga is milliárdos volt. De Mukesh nem ebbe a fényűző életstílusába született bele, a fiú születésekor még szegény volt a család. Reliance nevű cégük poliészterrel kezdett el kereskedni. Mukesh később akkora konglomerátummá növesztette a vállalatot, amely ma már mindent magába foglal, az olajtól és gáztól, a petrokémiától a távközlésen át a médiáig és a pénzügyi szolgáltatásokig.
A műsor kibeszélő, beszélgető oldalát itt találod!
Kattints és Iratkozz fel a hírlevelünkre
További műsoraink a betone.hu-n
Facebook: Betone
Instagram -
Petőfi Sándor: A szerelem
Üljetek föl képzetemnek
Csónakára, s ússzatok,
Ússzatok szivem taván át,
Szép leányok, asszonyok,
Mindnyájan, kiket szerettem,
Amióta szeretek,
Üljetek föl képzetemnek
Csónakára; jertek, jertek,
Hadd mulassak veletek.
És előjött valamennyi,
S istenemre, szép sereg!
És közöttök olyan is van,
Kit már alig ismerek,
Pedig őket mind egyenlőn,
Mind egy hévvel szeretém,
De hiába, a szerelmet
Még mint kicsi gyönge gyermek,
Régen, régen kezdtem én.
S ez mutatja bölcseségem!
Már mint gyermek bölcs valék.
Tudtam akkor már, amit más
Vén korában sem tud még.
Tudtam azt, hogy a világra
Csak egy nap süt melegen,
S ez a nap nem fönn az égen,
Hanem lenn a szív mélyében
Van, s e nap a szerelem.
Higyetek nekem ti, akik
Fáradoztok kincsekér':
A föld minden gyémántjánál
Egy pár szép szem többet ér;
S higyetek ti, kiknek lelke
Hír-dicsőségért a vér
Vagy virasztás ösvényén megy:
Egész babérerdőnél egy
Rózsabimbó többet ér.
A fukar hadd számítgassa,
A gyülő aranyokat,
Mást számítok én... a kedves
Hölgyektől nyert csókokat.
S nékem a sors csak virággal
Ékesítse kalapom,
Nem kérek babért ujabban,
Sőt amit már eddig kaptam,
Ha kell, azt is vissz'adom.
Kattints és Iratkozz fel a hírlevelünkre
További műsoraink a betone.hu-n
Facebook: Betone
Instagram -
Nevéhez köthető a legtöbb, az elmúlt évtizedben sikeres napi sorozat, így például az RTL Klubon sikeresen futó Keresztanyu is. Munkamániásságát az is bizonyítja, hogy ezeket nem csak írja, hanem rendezi és producereli is egyszerre. Hámori Barbara saját bevallása szerint gyerekkorától fogva dzsungelharcra lett nevelve, ezért is tartják a tévézés egyik legkeményebb és legerősebb személyiségének. Mikor kapta meg az első dicséretet édesanyjától? Mit adott számára az, hogy az USA-ban és Magyarországon is sok évet töltött gyerekkorában? Megbánta-e, amikor valakinek a munkáját leszarozta (?)? És mi az az életforma, amit biztosan elkerülne? Erről mesél Hámori Barba, a a Scripted Productions showrunnere.
-
Az Inno Sapiens negyedik epizódjában az infokommunikációs ipar jövőjéről beszélgetünk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nokia és a Vodafone szakértő vezetőivel.
Mennyiben lesz gyorsabb egy telefonhívás egy zsúfolt fesztiválon, hamarabb töltődik-e le egy videó, vagy hangfájl a telefonunkra, mit jelent az, hogy az 5G az adatok internete, hogyan hasznosíthatja egy cég ezt a technológiát, hogyan alakíthatja át a gyártási folyamatokat, ha az egyes gépek 5G segítségével kommunikálhatnak egymással? Ezekről a kérdésekről mind beszélgetett Joós Andrea műsorvezető vendégeivel: Charaf Hassannal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékánjával, Budai J. Gergővel, a Vodafone vezérigazgató-helyettesével.
A műsorban bemutatkozik a BME és a Vodafone együttműködése révén létrejött Infokommunikációs labor is, ami kifejezetten az 5G tesztelését teszi majd lehetővé. Erről Németh Vilmossal, az BME 5G laborjának vezetőjével beszélgettünk.
Az egyetem infokommunikációs laborjának felszerelésében a Nokia-val működött együtt a BME. Vulkán Csabát, a Nokia Bell Labs magyarországi vezetőjét a Nokia és a BME együttműködésének történetéről és a jelenlegi fejlesztés részleteiről kérdeztük.
Az infokomunnikációs szektor számára az 5G a valós idejű adatátvitel lehetőségét és nagy mennyiségű adat villámgyors kezelhetőségét hozza, amelynek a felhasználási területei végtelenek. A Műegyetem Z10 központjában működő Fastrrr startup a vitorlázásban remél nagy változást előidézni. Az egyik alapítót, Szigeti Stacey-t kérdeztük. -
Az Egyesült Államok legvéresebb történelmi összecsapása bizony nem a világháborúk között keresendő, hanem az 1860-as években, amikor Észak és Dél egymásnak esett. A máig sokat vitatott szembenállással kapcsolatban igyekszik ez a rész sok kérdést megválaszolni, beleértve, hogy a rabszolgaság intézménye volt-e a tényleges oka a polgárháborúnak, hogy utóbbi kifejezés egyáltalán alkalmazható-e, illetve, hogy mikor is dőlt el ez a véres szembenállás. Ebben segítségünkre a Rubicon Intézet főigazgatója, és kedves visszajáró történész vendégünk, Hahner Péter volt!
Együttműködés: www.betonenetwork.hu -
A két világháború között Shanghai volt Ázsia fővárosa, legnagyobb és legforgalmasabb világvárosa, nyüzsgő metropolisz. A város legikonikusabb épületeit, egyben első magasépületeit pedig nem más tervezte, mint egy magyar menekült, Hugyecz László. Honnan indult? Miért menekült Kínába? Hogyan lett a város meghatározó építésze? És miért nem tudunk róla szinte semmit?
Az epizódban elhangzó épületekről itt találtok képeket:
Park Hotel >>>
A nagy filmszínház >>>
Az amerikai klub >>>
Wukang Mansion >>>
A műsor kibeszélő, beszélgető oldalát itt találod!
Kattints és Iratkozz fel a hírlevelünkre
További műsoraink a betone.hu-n
Facebook: Betone
Instagram - Show more
