Episodes
-
Miért égetően fontos a roma nők reprezentációja ma Magyarországon, és hol találjuk ezt meg? Ki az “értelmiségi"? Jó ötlet egyáltalán ezt a kifejezést használni? Milyen nehézségekkel jár az, ha valaki akarva-akaratlanul egy adott társadalmi csoportot képvisel a többségi társadalom szemében?
Nagy Melanie és Minzari Szandi a Dikh TV Zha Shej (Hajrá csajok) műsorának riporterei. Beszélgetéseikkel a roma és nem-roma társadalom között építenek hidat, döntenek le sztereotípiákat. Bár mindketten különleges családokban nőttek fel és nemzetközi színtéren szereztek tapasztalatot, azt mondják, jó emberismerő képességüknek köszönhetik a legtöbbet.
Ebben az epizódban női és roma példaképekről, a Zha Shejről, kisebbségi és többségi társadalmi létről, hírnévről és barátságról is beszéltünk.
-
Egy társadalom jellemzésében komoly szerepet játszik, hogy miként viszonyul a nőkhöz. Fábián Évi fotósként húsz éve örökít meg a saját területükön meghatározó, inspiráló nőket: színészeket, politikusokat, írókat, sportolókat, kutatókat. Az elmúlt két évtizedben rengeteget változott a fotózás - gondoljunk csak az okostelefonok elterjedésére, a szelfik megjelenésére és a mesterséges intelligenciára -, de miben változtak témái és alanyai, a nők?
Eleget fotózzuk a nőket? Elég női fotós van? Mi hiányzik a nők reprezentációjából ma Magyarországon? És mi a helyzet a retusálással? Ebben a Vénusz Projekt epizódban a fotóssal, a Nők Magyarországon című kötetek szerzőjével beszélgetünk.
Fábián Évi Nők Magyarországon című kötetei: https://www.fabianevi.com/nokmagyarorszagon
-
Missing episodes?
-
Tapasztó Orsi mentálhigiénés szakember, kutatófizikus, a Nem akarok beleszólni Instagram-oldal egyik alapítója. Örökbefogadóként kiáll az állami intézetekben élő gyermekek mellett a közösségi médián, szakemberként pedig az örökbefogadó szülőknek nyújt segítséget.
De hogyan őrzi meg Orsi a mentális egészségét szakemberként, influenszerként, fogyasztóként és anyaként? Ebben az epizódban beszéltünk arról, hogyan hagyja maga mögött a munkát a nap végén, hol húzza meg a határait, és hogyan fog a fiával beszélni a közösségi médiáról, de szóba került a magyarok mentális egészsége és a karrierváltás kérdésköre is.
TW: ebben az epizódban beszélünk bullying-ról és érintőlegesen az öngyilkosságról is. Ha ezek számodra érzékeny témák, nézz körbe a többi Vénusz Projekt-epizód között.
-
Idén nyáron a Re-Vénusz sorozatunk keretében olyan régebbi epizódjainkat osztjuk meg újra, amik valamiért nyomot hagytak bennünk.
Mérő Verával készített beszélgetésünk máig az egyik leghallgatottabb epizód. Vera író, aktivista, a Pornográcia c. könyv szerzője és a Nem tehetsz róla tehetsz ellene Facebook oldal és csoport alapítója. 2020 őszén beszéltünk, pornóról fogyasztói szemmel, feminista és etikai oldalról, nőként és társadalmilag érzékeny emberként.
-
Idén nyáron a Re-Vénusz sorozatunk keretében olyan régebbi epizódjainkat osztjuk meg újra, amik valamiért nyomot hagytak bennünk. Ez alól Késely Ajna úszóval 2021-ben, a 2020-as tokiói olimpia kapcsán készített interjúnk sem volt kivétel.
Ajnával élsportról, testképről és mentális egészségről beszélgettünk, amit az idei párizsi nyári olimpia apropóján különösen fontosnak éreztünk újra elővenni.
-
Mitől jó egy könyv, egyáltalán van jó és rossz könyv? Hogyan helyezkedhet el valaki a kulturális világban? Miért aktuálisak ma is Nádas Péter könyvei? Be kell fejezni egy könyvet, ami nem tetszik? Lehet kedvenc könyvünk? És a legfontosabb: hogyan találjunk időt az olvasásra ebben a rohanó világban?
Ilyen fontos kérdésekről beszélgettünk Ott Annával, aki kulturális menedzserként a közösségi médián is népszerűsíti az irodalmat. A nevéhez kötődnek többek között a Hadik kulturális programjai, a Margó Irodalmi Fesztivál és az olvass hashtag, idén pedig a Budapesti Metropolitan Egyetem diákjai óraadóként is találkozhatnak majd vele.
Idén nyáron, a Re-Vénusz sorozatban olyan epizódokat mutatunk meg újra, amik különlegesen tetszettek nekünk. Ez az epizód 2020 szeptemberében jelent meg.
-
Hogyan férhet meg egymás mellett az őszinte alkotás és a termelés kényszere a magyar popzenében? Hogyan hat a testképre a zeneipar, a művészetre a megújulás folyamatos kényszere? Kik tudják felszabadítani önmagukat, és mit kezdjenek ők a kiváltságaikkal? Lehet kontraproduktív, ha az egyenlőtlenségeket hangsúlyozzuk? Egyáltalán: nem beszélünk túl sokat a nemekről a zenében?
Szigeti Zsófi dalszerző, énekes 2016-ban alapította első zenekarát Shaibo néven, majd 2020-ban Solére néven szólóprojektbe kezdett, 2024 júniusában háromszor is a Coldplay előtt lép fel a Papp László Arénában. Ebben az adásban vele beszélget Rutai Lili, a Vénusz Projekt podcast egyik házigazdája.
-
Árvai Anita jogászként, egy betegség után kezdett el Veganeeta néven blogolni ételekről, egészséges táplálkozásról, növényi étrendről. Majd hat évvel ezelőtt megnyitotta saját vegán éttermét Balatonalmádiban. Mára a Veganeeta igazi sikersztori: a Veganeeta Home éttermet közel sem csak vegán vendégek látogatják, Anitát a Veganeeta blogon és közösségi médián is ezrek követik.
A húsevés feminista ügy, a növényi étkezés számos módon összekapcsolódhat a feminizmussal - még akkor is, ha elsősorban nem az igazságosságért és a kizsákmányolás ellen, hanem egészségügyi okokból voksolunk a kevesebb állati eredetű termék mellett.
Anitával elfogadásról, előítéletekről, húsevésről, vállalkozásról, pihenésről és a vidéki élet előnyeiről is beszéltünk.
-
Magyarországon minden tizedik nőnek endometriózisa van, de hatvan százalékuk egészen a diagnózis felállításáig nem is hall a betegségről - pedig az esetek közel felében meddőséget is okozhat, sokszor egyedüli tünetként. A tévhitekkel ellentétben a fájdalmas menstruáció nem normális. A betegség főleg a huszonöt és harmincöt év közötti nőket érinti. Itthon jelenleg több mint kétszázezer esetről tudunk, a diagnosztizálás is műtéttel zajlik. Egy-két endometriózis-specialistát és egy maroknyi nőgyógyászt leszámítva sok hazai orvos még mindig nem ismeri vagy ismeri fel a betegséget - ők jellemzően az idősebb generáció tagjai.
Ebben a Vénusz Projekt epizódban Inzsöl Júlia tartalomgyártóval, a Párnacsata, a Skip Intro és a Távkapcs podcastek műsorvezetőjével beszélgettünk, aki maga is érintett az endometriózisban.
A Libresse által életre hívott Menstruációs Szolidaritás Hónapja kampány az Endometriózis Magyarország - Női Egészségért Alapítvánnyal közösen kívánja felhívni a figyelmet a női egészség fontosságára és az endometriózis elleni küzdelem támogatására. Az endometriózis hatványozottan befolyásolja az ezzel élő nők életét: az ő helyzetüket és küzdelmeiket segíti hosszú ideje az Endometriózis Magyarország - Női Egészségért Alapítvány, aminek a Libresse idén is – immár harmadik alkalommal - gyűjt adományokat. Az elmúlt két évben így már több mint hétmillió forint gyűlt össze az alapítvány számára.
Tudtad, hogy minden májusban eladott Libresse termék árából harminc forint az alapítványhoz kerül? Vásárolj Libresse terméket májusban és támogasd a Endometriózis Magyarország - Női Egészség Alapítványt! Részletek a libresse.hu-n.
Az epizód a Menstruációs Szolidaritás Hónapja keretében a Libresse és az Endometriózis Magyarország - Női Egészségért Alapítvány támogatásával valósult meg.
Libresse
www.libresse.hu
www.facebook.com/libressemagyarorszag
www.instagram.com/libresse_magyarorszag/
Endometriózis Magyarország - Női Egészségért Alapítvány
www.endometriozismagyarorszag.hu
www.instagram.com/endometriozismagyarorszag/
www.facebook.com/endometriozismagyarorszag
-
A “magyar #Metoo” Marton László színházi rendező ügyével kezdődött, majd már ugyan nem szexuális-, de mindenképp hatalommal való visszaélés és bántalmazás kontextusában Eszenyi Enikővel folytatódott. Róla és a hazai színházi szakmáról, közegről Néder Panni színházi rendező indított párbeszédet egy Facebook-bejegyzéssel 2017-ben. Szemben az Egyesült Államokkal, ahonnan a #Metoo mozgalom indulását datáljuk, Magyarországon úgy tűnik, mintha ezeknek az ügyeknek, panaszoknak, belső vizsgálatoknak még a nyilvános kiállások ellenére sem lettek volna valódi következményei, és jóvátételről sem beszélhetünk. A hasonló ügyeket gyakran próbálja a közvélemény elkenni azzal, hogy utólag már nem lehet igazságot tenni, idővel érvényüket vesztik - és zárt rendszerként ehhez sokszor a jog is asszisztál.
Hogyan ismerhetjük fel, hogy bántalmazás áldozatai vagyunk egy munkahelyen vagy egy emberi kapcsolatban - és mi jön utána? Melyik terepen mennyire meghatározottak ezek a fogalmak? Miért vagyunk bizonyos közegekkel elnézőbbek, és hol húzódik a közösség felelőssége? Van nálunk kultúrája a szembenézésnek, a bocsánatkérésnek, a bűnhődésnek? Mit tanultunk, mit nem tanultunk a #Metoo-ból? Miért káros “az őrült zseni” mítosza? Lehet-e össztársadalmi érdekünk, hogy a hatalommal való visszaélés valóban szankcionálva legyen - és miért lehet egyes közegekben, pozíciókban ennek az ellenkezője az érdek? Mire jó, és mire nem jó a cancel culture, avagy az eltörlés kultúrája?
Ebben a Vénusz Projekt epizódban Néder Pannival beszélgettünk a Budapest-Berlin-London tengelyen.
-
Döbrösi Laura az elmúlt években az ország egyik legfoglalkoztatottabb színésznője volt, és bár szabadúszó színészként továbbra is játszik, sőt, úgy döntött, érdemes több lábon állnia: klímaaktivistaként műanyagmentességről, a környezettudatos civil lét kihívásairól, szigorúzöld életmódja megszelídüléséről; társadalom- és hatalomkritikus, közjóban gondolkodó emberként a színházi és filmes közeggel járó dilemmákról, (ön)ellentmondásokról és kiégési hajlamról is beszél. Emellett másfél éve elindította saját arcjóga vállalkozását Tükörország néven, ami mind a környezettudatossághoz, mind az öngondoskodáshoz és a nők kapitalista fiatalságkultusszal való kizsákmányolásához is kapcsolódik.
Ebben a Vénusz Projekt epizódban a fenti témákon túl szó esik egyéni és össztársadalmi kiégésről, a színészek és a politika viszonyáról, komplexusokról, munkába menekülésről és megküzdésről; vita-, kérdezési- és bocsánatkérési kultúráról, és háborús tudósításról is.
A Tükörországot keresd itt: https://www.tukororszagfaceyoga.hu/ vagy itt: https://www.instagram.com/tukororszagfaceyoga/
Döbrösi Laura nyilvános közösségi média oldala: https://www.instagram.com/dobrosilaurawerk/
-
Ahogy ezt az epizódot készítjük, a hazai sajtó újra a bicskei gyermekotthonban történt szexuális visszaélésektől hangos. A kegyelmi ügy egyebek mellett, de egyáltalán nem mellékesen rendszerszintű problémákra, mulasztásokra is rávilágít, és az egykori és jelenlegi állami gondozott gyerekeknek, a szexuális erőszak áldozatainak és a gyerekvédelemmel foglalkozó civileknek is nagy érvágás. Eközben a gyerekvédelem egyre gyakrabban válik politikai eszközzé itthon.
Hogyan lehetne a gyerekvédelem kevésbé kiszolgáltatott, mind a benne élő gyerekeknek, mind a benne dolgozó felnőtteknek? Miért a civil szervezetek és önkénteseik látnak el egy sor olyan feladatot, amit a mindenkori államnak kéne? Kapacitáshiány, pénzhiány, a törvények sajátossága, vagy a rendszernek nem is része az erre való gondolás? Mik az állami gondozásban felnövő lányok és nők sajátos problémái? Hol húzza meg a határt az ember, hogy ne vesszen el teljesen mások segítésében?
Ebben a Vénusz Projekt epizódban a Világszép Alapítvány munkatársával, Marton Krisztával beszélgetünk, akik állami gondozott gyerekeket mentorlának, szerveznek egyéni és kiscsoportos programokat.
-
A Magyar Menyasszony a neve ellenére sem magyarnak, sem esküvőinek nem indult, végül pedig inkább nőtörténeti kiállítás lett belőle: ötszáz évvel ezelőttől napjainkig a házasságon és a menyasszonyszerepen keresztül igyekszik bemutatni, hogyan alakultak a “női sorsok”, a nők szerepei és lehetőségei a társadalomban. A múzeumok, intézményes művészeti terek általánosságban férfiak által dominált helyek világszerte, legyen szó kortárs vagy klasszikus művészetről - és ugyanez igaz az esküvőkre is, amik még mindig - vagy egyre inkább - nagyobb terhet helyeznek a nőkre, mint a férfiakra.
Ahány ember, közösség, társadalmi osztály, kultúra, annyi féle családi vagy párkapcsolati konstrukció. Mégis házasodunk, de nagyon. Miért ragaszkodik a házassághoz egy olyan társadalom, ahol a házasság amúgy is konzervatív intézménye még konzervatívabb, ahol az azonos nemű párok nem házasodhatnak, ahol a házasság már nem is tölti be azt a funkciót, amire eredetileg kitalálták? Miért költünk rá vagyonokat? Tényleg demokratikusabb a házasság, amióta a 19. században felállt egy ezzel foglalkozó komplett iparág? És mi a helyzet a bridezillákkal?
A Magyar Menyasszony kiállítás kapcsán Simonovics Ildikó muzeológussal beszélgettünk.
Az adás a Magyar Nemzeti Múzeum támogatásával készült. A Magyar Menyasszony kiállítás augusztus 25-ig látható, az azonos néven futó projekthez bárki csatlakozhat a Facebookon. -
Dr. Benkovics Júlia szülés után jött rá, hogy mennyire kevés információja van a kismamáknak a szülőszobában - bizony még nőgyógyászként is. Ezért kezdte ismereteit az Instagramon publikálni. Mára tízezrek követik és Magunkról címen könyv formájában is olvashatjuk.
Honnan tudjuk laikusként, mi a hiteles információ, ha a szexuális egészségünk a tét? Miért nem értjük a hüvelygombát, miközben embereket küldünk az űrbe? Okozhat a Hold állása kellemetlen panaszokat? És hogyan találjuk meg a számunkra legjobb nőgyógyászt?
Dr. Benkovics Júliát keresd @drbenkovicsjulia néven a közösségi médián, illetve budai rendelőjében, Magunkról című könyvét pedig a boltokban.
-
Dobó Nagy Fanni és Téglásy Lili boltja, a LIB Women’s Store a Paulay Ede utcában kínál nő-specifikus szexuális segédeszközöket. 2022-ben nyitottak, és minden nehézség ellenére is kialakítottak egy befogadó, nyitott közeget, ahol magyarok és turisták egyaránt vásárolnak.
Hogyan alapított két művészettörténész szexshopot Budapesten? Milyen akadályokba ütköztek? Honnan vettek a LIB Women’s Store alapítói inspirációt, mi volt a céljuk a bolttal? Mit ajánlanak ők azoknak a nőknek, akik betérnek, és azoknak a szülőknek, akik boldog gyerekeket akarnak nevelni? És mit lehet pontosan ebben a boltban vásárolni?
Erről kérdeztük őket a legújabb Vénusz Projekt epizódban.
-
“A szocalizmusban felnövő magyarként és napjaink médiamanipulációjával együtt élőként másokhoz hasonlóan magamban is hatalmas bizonytalanságot érzek azzal kapcsolatban, hogy mi valódi, és mi nem. Mindent megkérdőjelezek. Tényleg jön a világvége? Hiba volt gyereket szülni? Kinek higgyek?”, tette fel a kérdést Gáldi Vinkó Andi fotóművész a Guardiannek egy tavaly novemberben vele készült interjúban.
Az anyaság tabuit megmutató Sorry I Gave Birth I Disappeared But Now I'm Back (Bocs, szültem, eltűntem, de most már itt vagyok) című könyve bejárta a legnevesebb külföldi művészeti lapokat, köztük a Vogue-ot, a Le Monde-ot és a Dazed-et, és megkapta a legfontosabb brit fotóskönyv-díjat, a Kraszna-Krauszt is.
Mit jelent nőnek lenni a művészetben, és hogyan változik ez az anyasággal? Válunk anyává, vagy hirtelen ott találjuk magunkat? Mi történik a testünkkel, a hormonjainkkal, a gondolatainkkal, a barátainkkal, a vágyainkkal, a karrierünkkel és a szennyesünkkel? Hogyan lehet megmutatni azt, amit senki nem mond el? És mi történik, ha vizualizáljuk azt, amit “nem szokás”?
Ebben az epizódban Gáldi Vinkó Andival beszélgetünk. -
Benedek Ágota író és forgatókönyvíró a legnagyobb hazai könyvkiadó, a Libri sikerszerzője volt, a Rumbarumbamm című karanténnapló és az Állva maszturbálok című szorongásnapló sikerlistás lett, többször újranyomták őket, sorozat is készül belőlük. Új kiadója, a hazai piacon sok szempontból kísérletinek számító Leányvállalat alakulása szinte teljesen egybeesett a könyvfóliázó botránnyal és azzal, hogy a kormányközeli Matthias Corvinus Collegium a Libri többségi tulajdonosa lett. Ágota új, harmadik könyvében, az Akkor inkább már most megdöglök-ben és azon túl is nyíltan beszél olyan témákról, mint politikai aktivizmus, szorongás, krízisek, abortusz, nemi betegségek, hormonok és különböző fertályak.
Mennyire jó ötlet ma Magyarországon - vagy bárhol a világon - független könyvkiadót csinálni? Muszáj-e egy művésznek, egy alkotónak bevonódnia az aktuálpolitikába - avagy tényleg cinkos, aki néma? Hogyan öregszenek ezek a műalkotások? Lehet és érdemes szerzőként komolyan venni az olyan felülről jövő (ál)kérdéseket, mint a fóliázás, az LMBTQ- vagy a “gender-ügy”? Mennyi aktivizmust engedhet meg magának egy művész és egy újságíró? Mit csináljunk, ha a politika az életünkre tör, és hogyan törjük át az üvegbuborékot? Lesz negyedik könyv? És ki milyen fésűvel fésüli a szemöldökét?
Minderre a Vénusz Projekt (nem túl) karácsonyi különkiadásában keressük a válaszokat.
-
Vitiligo - csak hófehér foltok, de mégis emberek milliói érzik rosszul magukat a bőrükben miatta. Ez a rejtélyes autoimmun betegség Magyarországon körülbelül száz-kétszázezer embert - nőket, férfiakat, fiatalokat, időseket - érint. Nem ritka állapotról van szó, vitiligoval élőket, hát még vitiligós nőket mégis alig látunk a médiában, a reklámokban, a szépségpiacon.
Milyen a jó médiareprezentáció, ha másságról van szó? Hol vannak a body positivity határai? Mire kell figyelnie annak, akit a teste “másságáért” felkarol a szépségipar - és vele azok a márkák, akik egyben nők millióinak testképzavaraiból is profitálnak? Miért aggódunk jobban a vitiligós nőkért, mint a férfiakért? Hogyan képes a testképzavar megváltoztatni minket és a környezetünket?
Ebben a Vénusz Projekt epizódban Széles Adrienn vitiligo-nagykövet járt nálunk, aki médiaszerepléseivel elsőként hívta fel a figyelmet Magyarországon erre a bőrbetegségre - amit ő okkal nem szeret betegségnek nevezni. Adrienn 2015-ben, a Vitiligo világnapján nagyszabású kampányt indított, hogy megismertesse az emberekkel a vitiligot, azóta pedig a több tízezer hazai tagot számláló Vitiligo Hungary közösség vezető alakja, éves találkozók szervezője - és karrierjét tette fel arra, hogy a sorstársainak segítsen.
-
Bányai Judit influenszerként, vállalkozóként (Siss Creation) és a Nem akarok beleszólni trió egyik tagjaként vált ismertté a közösségi médiában, ahol rendszeresen osztott meg őszinte és ironikus tartalmakat a gyerekeiről, a szülőség nehézségeiről és - számára - szépségeiről, bevállalva, hogy a húszas évei elején, tudatosan lett anya. Ezzel viszont az utóbbi időben felhagyott, hogy jobban el tudja választani az offline és online életét, és megvédje a gyerekei jogait, privát szféráját.
Hol kell meghúznia a határt annak, akit emberek tízezrei követnek? Milyen kritikák érik a fiatal anyákat, és hogyan tekint rájuk a társadalom egy olyan országban, ahol a kormány "családbarát" kampányai folyamatosan a harminc év alatti nők gyerekvállalását ösztönzik? Milyen a gen-z, ha anya? Vállalkozás anyaként - privilégium, vagy mindenki meg tudja csinálni? Miért nem akarja, tudja mindenki ezt az életet élni?! És miért (nem) alkalmas a közösségi média arra, hogy megismerjük a másikat?
Judit személyes oldala: https://www.instagram.com/judit_banyai/
Siss Creation: https://www.instagram.com/siss_creation/
Nem akarok beleszólni: https://www.instagram.com/nemakarokbeleszolni/
-
2015-ben indult Magyarország első, hormonmentes fogamzásgátlási eszközökre specializálódott webáruháza, a Hormonmentes.hu, részben Cserháti-Herold Jankának köszönhetően. Janka saját tapasztalatai, élményei miatt fordult a hormonmentesség felé, azóta pedig alaposan beleásta magát a témába: vállalkozását ma már okleveles szakemberként, szakemberekkel együttműködésben csinálja.
Ebben a Vénusz Projekt epizódban a hormonmentes léttől; a fogamzásgátlás privilégiumán; és a hormonos fogamzásgátlók és a feminizmus kapcsolatán át; beszéltünk Janka személyes felelősségéről, és sok minden másról is.
Keresd Jankáékat online és a közösségi médián:
https://hormonmentes.hu/
https://www.instagram.com/hormonmentes/
https://www.facebook.com/hormonmentes.hu
- Show more
