Episodes
-
Míg Amerika mozgásba lendül, addig Európa tovább vesztegel – ez a 2024-es éve mérlege. Hiába törtek előre 2024-ben Európában a szuverenista erők, a brüsszeli elit csökönyösen ragaszkodik pozícióihoz. Az Egyesült Államokban azonban fordult a kocka: Donald Trump visszatér a hatalomba, méghozzá fölényes győzelemmel. Mit hoz a jövő: belátható időn belül véget érhet-e az orosz–ukrán háború, hatalomra kerülhetnek-e a szuverenisták az európai országokban is, és van-e esélye Európának versenyképessége növelésére? A Mozgásban legújabb adásában Deák Dániel többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, Intézetünk stratégiai igazgatója társaságában.
-
Missing episodes?
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Színes forradalomtól polgárháborúig. Békés Márton, az Intézet igazgatója Kosztur Andrással, az Intézet vezető kutatójával beszélget aktuális külpolitikai témáról, mégpedig Grúzia és Szíria kapcsán.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Építsünk gátat a határozottságból. Békés Márton, az Intézet igazgatója Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet vezetőjével beszélget két, nemrégiben megjelent könyvről. Ezek Schmidt Mária legújabb esszékötete, a Világrendetlenség és Szájer József interjúkötete, a Frontvonalban.
-
Laudálta: G. Fodor Gábor politológus, az Alapítvány stratégiai igazgatója
Kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
🔸Lévai Anikó, az Ökomenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete 🔸Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója
🔸Szájer József jogász, a Szabad Európa Intézet igazgatója
🔸Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója
Moderálta: Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója -
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe:Hajtóvadászat hazafiakra, Németország amerikanizálása. Békés Márton, az Intézet igazgatója Halkó Petra vezető elemzővel és Biró András kutatóval beszélget, előbb áttekintést adva arról, hogyan kriminalizálják Nyugaton a szuverenista politizálást, majd beszámolva a német kormány összeomlásáról.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Visszanyalt a fagyi: lehallgatták a lehallgatót. Békés Márton, az Intézet igazgatója Deák Dániel vezető elemzővel beszélget, mégpedig a Magyar Péter körüli lehallgatási ügyről.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása elérhető a Trump-győzelem: új aranykor a rozsdaövezetnek címmel és teljes egészében az amerikai elnökválasztással – előzményeivel, végeredményével és lehetséges következményeivel – foglalkozik. Békés Márton, az Intézet igazgatója Fekete Rajmund Amerika-kutatóval, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával beszélget.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása az Európában keleti szél, feljövőben a globális Dél címet kapta. Békés Márton, az Intézet igazgatója az Intézet két kutatójával, Kosztur Andrással és Biró Andrással beszélget. A felvétel külpolitikai fókuszú: október második felében lezajlott három kelet-európai választás s megrendezték a 16. BRICS-csúcsot.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása az Ellenzéki Kék fény, európai disztópia címet viseli. Békés Márton, az Intézet igazgatója beszélget az Intézet vezető elemzőjével, Deák Dániellel és vezető kutatójával, Kosztur Andrással. A 2022-es összefogásban részt vevő pártok és képviselőik körül egyre több a gyanú, a hírek korrupcióról, felfüggesztett börtönbüntetésről és ügyészségi meghallgatásról szólnak. Rögtön két kerületben is probléma akadt a baloldali vezetéssel: az egyik Óbuda, ahol a DK-s polgármestert rabosították, aki a képviselőtestületet is a börtönből hívta össze, a másik Zugló, ahol a korábbi MSZP-s vezetés ellen fogalmaztak meg alapos gyanút. Horváth Csaba volt zuglói polgármester ellen vádat emeltek, de vád alatt áll Tóth Csaba volt országgyűlési képviselő, Baja Ferenc volt miniszter és Molnár Zsolt országgyűlési képviselő ellen is – mind szocialisták. A momentumosok közül két egykori pártelnök is összetűzésbe keveredett a törvénnyel: Fekete-Győr Andrást két év felfüggesztettre ítélték, Donáth Annát pedig a Fővárosi Nyomozó Ügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatti hallgatta ki. A napokban igen furcsa értesülésekre hivatkozó Csárdi Antal, aki azzal, hogy kilépett az LMP-ből, a párt parlamenti frakcióját is felrobbantotta, pedig mentelmi jogától fosztatott meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismertette győzelmi tervét; azzal számol, hogy a háború 2025-ben véget ér, ám ehhez még idén jelentős előrelépést vár a háborúban. Az öt pont és legalább három titkos záradék része Oroszország békére szorítása, mégpedig nagyszabású katonai beavatkozással: Ukrajnát még a háború vége előtt meg kell hívni a NATO-ba, folytatni kell a műveleteket Oroszország területén, engedélyezni kell a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését az orosz hátország ellen, és a szövetségesekkel közösen kell fellépni az orosz légierő ellen. A két legmeglepőbb pont, hogy az ukrán hadsereg a háború után felválthatná az amerikai erőket Európa területén, és hogy Ukrajna billiódollárnyi értékű természeti kincseit nyugati szövetségeseivel közösen aknázná ki. A Mindig péntek legújabb felvétele Ellenzéki Kék fény, európai disztópia címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása a Magyarország–Brüsszel: sikeres válságkezelés itt, szuverenitássértés ott címet viseli. Békés Márton, az Intézet igazgatója beszélget az Intézet két vezető elemzőjével: Deák Dániellel és Halkó Petrával. A téma: a magyar kormány és ellenfelei.
Az elmúlt négy és fél év jobboldali válságkezelő stratégiájának rövid konklúziója: egy stabil és cselekvőképes kormány, mint Orbán Viktoré, képes garantálni a biztonságot a veszélyek korában. Veszélyből márpedig bőven kijutott: előbb a koronavírus-járvány, aztán az orosz–ukrán háború, annak nyomában az energiaár-növekedés és az infláció, legutóbb pedig az árvíz. Válság idején, legyen az járvány, háború vagy árvíz, az emberek a cselekvőképességet és az összefogást támogatják, a kormány márpedig élen is jár ebben, gondoljunk csak az operatív törzs tájékoztatóira, a nemzeti konzultációkra, az oltóanyagbeszerzésre, vagy arra, hogy a kormány mindent elkövet, hogy kívül tartsa Magyarországot a háborúból. Ezzel szemben az ellenzék, a régi, meg az új is, gyakran a saját politikai pecsenyéjét sütögeti a válságok tüzénél.
Az Európai Uniós soros féléves elnöki pozícióját betöltő Magyarország miniszterelnöke, sőt maga az ország is, élénk kirohanást kapott Orbán Viktor strasbourgi beszéde nyomán az Európai Parlament baloldalától, amelyhez csatlakozott az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber is, aki előzőleg Magyar Péterrel tartott sajtótájékoztatót. De Ursula von der Leyen bizottsági elnökről is lehetne beszélni, aki egy hivatalához nem illő, példátlanul ellenséges beszédet tartott. Nem sokkal később az Európai Néppárt bejegyzést tett közzé hivatalos X-csatornáján, egy Orbánt ábrázoló képpel és azzal a felirattal, hogy „Magyarországot újra közelebb kell hozni Európához, és esélyt kell adni a rossz vezetés okozta károk helyreállítására. Time to go”, vagyis „ideje távozni”. Mindezt nehéz nem az ország belügyeibe való beleszólásként értékelni.
A Mindig péntek legújabb felvétele Magyarország–Brüsszel: sikeres válságkezelés itt, szuverenitássértés ott címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán. -
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása a leíró, Magyar Péter nőellenességétől az európai baloldal magyarellenességéig címet viseli. Békés Márton, az Intézet igazgatója aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről beszélget Halkó Petra vezető elemzővel és Biró András kutatóval. Elkezdődött Magyar Péter varázstalanodása, amelyben része volt annak, hogy botrányos módon Hitler-idézettel nyitotta beszédét, amelyet az MTVA elleni tüntetésen tartott, amely demonstrációra százezer embert ígért, miközben jó, ha párezren vettek részt rajta. A demonstráció semmiben sem tért el a megelőző években ugyanott tartott ellenzéki tüntetésektől. De akad itt más probléma is: Magyar Péter valamiért a nők mellett zavarban érzi magát, nem képes tisztelettel beszélgetni női műsorvezetőkkel – dolgozzanak bár az M1-en, az ATV-n vagy a HírTV-ben – és hölgyekkel kapcsolatban igencsak kritikus viselkedést tanúsít. Érdekes vonás, hogy egykori felesége, Varga Judit volt igazságügyminiszter és exbarátnője, a továbbra is kormánykritikus Vogel Evelin ugyanolyan tapasztalatokról számolt be vele kapcsolatban. Magyarország közvetlen külső stratégiai környezetét az Európai Unió alkotja, melynek jelenleg hazánk a féléves elnöke. A kontinens, rajta az EU27-ekkel, nincs jó állapotban. Történt például, hogy Emmanuel Macron a berlini Globális Párbeszéd fórumon úgy fogalmazott, hogy „két-három éven belül, ha a klasszikus menetrendünket követjük, kiesünk a piacról […] Az Európai Unió meghalhat”. A kialakult helyzetet nagyszerűn demonstrálja, hogy Orbán Viktor szerdai plenáris beszédét miként fogadta az Európai Parlament baloldala, amelybe hiánytalanul becsatlakozott az Európai Néppárt többsége is. A Mindig péntek legújabb felvétele Magyar Péter nőellenességétől az európai baloldal magyarellenességéig címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása Célpontban Ukrajna, középpontban Ausztria címmel készült és kurrens külügyi témákkal foglalkozik: keleti szomszédunkban ezer napja folyik a háború, nyugati szomszédunkban pedig áttörtek a szuverenisták.
Ezer napja folyik a háború keleti szomszédunkban, a jelenlegi hírek arról szólnak, hogy az oroszok lassan, de biztosan haladnak a Donbasszban, az ukrán elnök viszont nem tudta elérni, hogy amerikai engedélyt kapjon arra, hogy orosz területen vethesse be a Nyugattól kapott nagy hatótávolságú rakétákat. Eközben van jó hír is: körvonalazódik egy fórum, ahol végre le lehetne ültetni a két felet és legalább egy tűzszünetet el lehetne érni. Ezt nevezik a „béke barátainak”, amely alapvetően a globális Dél kezdeményezése, neve és felvetése pedig – a kínai külügyminiszter szerint – nem máshol, mint Budapesten született.
Lezajlottak a hétvégi osztrák választások, amelyet egyértelműen a nemzeti-szuverenista Szabadságpárt (FPÖ) nyert, a szavazatok 29,2 százalékát megszerezve, ami majdnem 3 százalékponttal több, mint a Néppárt (ÖVP) eredménye, amely csak 26 és fél százalékot, a szocdemek a szavazatok ötödét kapták, bejutott még a liberális NEOS és a Zöldek. Az öt évvel korábbi választáshoz képest az FPÖ 13 százalékponttal javította eredményét, az ÖVP-re viszont több mint tíz százalékkal kevesebben szavaztak, a szocdemek ugyanott tartanak, a liberálisok picit jobban, a zöldek sokkal rosszabbul szerepeltek. A történelmi győzelem ellenére tartani lehet tőle, hogy vagy a „holland modell” következik be, azaz a győztes szuverenista párt koalícióra léphet a jobbközéppel, de elnöke nem lehet kancellár, vagy pedig német mintára FPÖ-mentes nagykoalíció alakul.
A Mindig péntek legújabb felvétele Célpontban Ukrajna, középpontban Ausztria címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása Az identitás, mint politikai fegyver címet kapta. A műsorban Békés Márton és Halkó Petra vezető elemző beszélget, témájuk a hét elején lezajlott, 'Az identitás, mint politikai fegyver' címmel megrendezett kétnapos konferencia tanulsága. Az identitás, ami egyénekben, családokban és nemzetekben, kultúrákban és civilizációkban is kifejeződik, hatalmas összetartó erőt képez. Éppen ezért az identitás, mint politikai fegyver, igencsak kétélű: ellenünk is használják és mi is bevetjük. Előbbi nem más, mint dekonstrukció, mégpedig a „nyílt társadalom” létrehozásának céljából, mindez üzleti és geopolitikai érdekeket szolgál, utóbbi viszont az egyén és a közösség védelmében történik. A XXI. Század Intézet főigazgatója, Schmidt Mária nyitóelőadásában azt mondta, hogy az 1968 óta eltelt évtizedekben, különösen az utóbbi években, megfordult a trend, itt a szexuális ellenforradalom kora. Arról van szó, hogy „miután hosszú évek munkájával lebontották a nemek közötti érintkezésre vonatkozó normákat és szabályokat, kiiktatták a szexuális aktusok létesítésére vonatkozó tilalmakat, most azon vannak, hogy újakat alkossanak”. Valóban furcsa ellentmondás, hogy „a szexuális szabadosság mostanra egyre kevesebb szexet és egyre nagyobb boldogtalanságot eredményez”, mindez megbontotta a férfiak és a nők közötti egyensúlyt, problémát idézett elő a reprodukcióban s megnehezíti a családtervezést. Nem vagyunk egyedül e Nyugat felől érkező problémával: az érzékenyítéssel, az LMBTQ-lobbival, a sorozatok és filmek mesterkélten kialakított diverzitásával. A konferencián előadott Obianuju Ekeocha nigériai orvosbiológusnő, aki bemutatta, hogy Afrikát miként érinti a szexuális forradalom nyugati exportja. Ezt kulturális imperializmusnak, sőt ideológiai neokolonializmusnak nevezte. Mint mondta, ennek legerősebb és legdestruktívabb része a nemiségen keresztül érkezik. A megoldás azonban itt van a kezünkben, amint fogalmazott: meg kell őrizni az organikus, közösségi kultúrában megélt nemi és nemzeti identitást. Ezzel kapcsolatban Magyarország útválasztása világos, elég csak elolvasni az Alaptörvény családra és nemiségre vonatkozó passzusát. Rétvári Bence államtitkár beszédében úgy fogalmazott, hogy „az identitás teremt közösséget”, Hankó Balázs pedig azt mondta, hogy az általa vezetett Kulturális és Innovációs Minisztérium tulajdonképpen identitás minisztérium. Kimondta azt is, hogy „a hagyományos család a magyar társadalom alapegysége”, a kulturális szuverenitás védelme pedig elsődleges állami feladat. A Mindig péntek legújabb felvétele Az identitás, mint politikai fegyver címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása A nemzetközi helyzet fokozódik: háborús eszkaláció, élesedő elnökválasztási verseny címmel készült. A műsorban Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélget Kosztur Andrással, a XXI. Század Intézet vezető kutatójával és Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával.
A Mindig péntek, a XXI. Század Intézet péntek délutánonként jelentkező podcast-műsorának legújabb adása kurrens külpolitikai témákkal foglalkozik: az orosz–ukrán háború eszkalálódásával és azzal, hogy utolsó szakaszához ért az amerikai elnökválasztás.
Az orosz–ukrán háború fordulatai semmi jót nem ígérnek. Miközben az ukrán erők nyár végén megtámadták Oroszország határmenti, kurszki területét és számos települést elfoglaltak, mivel kelet-ukrajnai csapatokat vezényeltek át oda, a Donbasszban az oroszok annál hamarabb haladtak előre. Az egyik oldalon arról repültek fel hírek, hogy a háborúban álló felek tárgyalóasztalhoz ülnének, amit éppen a kurszki támadás miatt vágtak el, a másik oldalon arról hallani, hogy Amerika engedélyezi nagy hatótávolságú rakéták felhasználását Oroszország területén, amit Moszkva a háborúba való belépésként értékelne.
Mindössze már csak bő hat hét van hátra az amerikai elnökválasztásig, melynek kampányában két hónap alatt kétszer akarták Donald Trumpot lelőni, a demokraták menet közben cseréltek elnökjelöltet, és lezajlott a második elnökjelölti vita is. A verseny élesedik, a fő kampánytémák a gazdaság állapota és a migráció.
A Mindig péntek legújabb felvétele A nemzetközi helyzet fokozódik: háborús eszkaláció, élesedő elnökválasztási verseny címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása ismét beszédes címmel rendelkezik: A kétharmad nem rutinfeladat, folyamatos meggyőzésre van szükség. A műsorban Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélget Deák Dániel és Halkó Petra vezető elemzőkkel.
A Mindig péntek, a XXI. Század Intézet péntek délutánonként jelentkező podcast-műsora az őszi politikai szezon legelső mozgásait tekinti át, így mindkét témája belpolitikai természetű. Közelebbről megnézi, hogy a kormány és az ellenzék milyen helyzeti energiákkal és tervekkel rendelkezik szeptember közepén.
A nyárvégi szakpolitikai viták után a kormány részéről a kezdeményezés visszaszerzését tapasztaljuk. Aktivitásban nyár óta a miniszterelnök jár elöl, példa rá, hogy mindössze két hónap alatt, sorrendben, átvette az Európai Unió soros elnökségét, majd rögvest lebonyolította nemzetközi békemisszióját, Tusnádfürdőn a világrendszerváltás hívószavával átfogó geopolitikai előadást tartott, aztán a Cernobbio Fórumon vázolta Európa helyzetét, végül a kötcsei találkozón határozottan utat mutatott a jobboldalnak.
Ellenzéki oldalon további átalakulások tapasztalhatók, amelyről a legfrissebb pártszimpátia-felmérések is számot adnak. A korábbi ellenzék kapcsán a főpolgármesterről lehet beszélni, aki októbertől a Fővárosi Közgyűlésben kell, hogy bizonyítson, valamint Gyurcsány Ferencet nevezhetjük meg, aki próbálja a víz fölött tartani a Demokratikus Koalíciót. A többi pártról (Jobbik, Momentum, MSZP, Párbeszéd) június 9. óta nem hallani, legfeljebb az LMP kezdhet új stratégiába. Több politikus neve (Donáth Anna, Kiss László) az ügyészségi hírekben szerepel, Magyar Péter viszont sikerrel folytatja mindenmentes, kontúrnélküli politizálását.
A Mindig péntek legújabb felvétele A kétharmad nem rutinfeladat, folyamatos meggyőzésre van szükség címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása beszédes, Nem ért véget a történelem, a politikai győzelemért harcolni kell címmel készült, hazai tanulságokkal. A Mindig péntek, a XXI. Század Intézet péntek délutánonként jelentkező podcast-műsora elkészítette őszkezdő adását, melynek első része összefoglalja a nyár végének legfontosabban hazai belpolitikai eseményeit és azok tanulságait, második részében pedig a legutóbbi németországi tartományi választásokat értékeli. Augusztus végén, szeptember elején a belpolitika visszatért: a történelem nem ért véget, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének 15. évébe lépve tovább tart a hazai közélet mozgása. A nyári melegben három szakpolitikai téma került elő, amellyel az ellenzék és a kormány is foglalkozott: oktatás, egészségügy, közlekedés. Először az egészségügy került terítékre, mégpedig Magyar Péter hőmérős akciójának révén, aztán a MÁV elővétele következett, amelyre apropót nyújtott a Balaton déli partján bekövetkezett síntörés, illetve a Keleti pályaudvaron történt kisiklás. A harmadik ügy iskolakezdéskor jött igazán felszínre: augusztus 8. óta hatályos az a kormányrendelet, amely bizonyos eszközöket kitilt a köznevelési intézményekből, másokat pedig – röviden az okoseszközöket – „használatában korlátozott tárgynak” minősít. Mindezekből kiderült, hogy a gyors reagálás az ügyek politikai kezelésének legjobb módszere. Szeptember első napján lezajlottak a tartományi választások Németország két egykori NDK-s tartományban: Türingiában és Szászországban. Előbbiben az AfD végzett az élen, a szavazatok közel harmadát begyűjtve, utóbbiban pedig csak egyetlen százalékponttal lemaradva az elsőhelyezett CDU-tól. A szövetségi kormányt alkotó SPD–Zöldek–FPD koalíciós pártok közül az utóbbi kettő nem került be a türingiai tartománygyűlésbe, míg a szászországiból a szabaddemokraták estek ki. Az AfD lett a keleti tartományok néppártja, ennek ellenére minden bizonnyal újraképződik az ellenük emelt „tűzfal”, ám nincs kizárva, hogy ehhez a CDU a szociáldemokratákon kívül Sahra Wagenknecht új baloldali pártjával, sőt a posztkommunistákkal is kénytelen lesz összefogni. A Mindig péntek első őszi adása Nem ért véget a történelem, a politikai győzelemért harcolni kell címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának évadzáró adása a legújabb TREND-kiadványról szól, melynek címe: Migráció, járvány, háború: Európa lejtmenetben.
https://www.xxiszazadintezet.hu/wp-content/uploads/2024/06/trend-2024-1-europa-lejtmenetben.pdf
Az első részben Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója Deák Dániel vezető elemzővel beszélget, mégpedig az Intézet frissen publikált, félévente kiadott nagyelemzés-sorozata legújabb darabjának alapmegállapításairól.
A TREND című kiadványt elindítása óta immár harmadszor adta ki a XXI. Század Intézet, a legfrissebbnek a címe: Migráció, járvány, háború: Európa lejtmenetben. A legújabb TREND nem más, mint az Európai Stabilitási Index 2020 és 2023 közötti évekre vonatkozó rangsora. Egy ugyanilyen stabilitási indexálás már korábban is készült, akkor a 2016 és 2019 közötti évekre. A legfrissebb rangsornak pontosan az a lényege, hogy összevesse, a 2010 évek utolsó harmadához képest mi változott a 2020-as évek elején. Ha visszagondolunk a mögöttünk hagyott három-négy évre, akkor nem csak a már korábban is megoldatlan európai problémákat kell számba vennünk, mint a migráció, a terrorizmus, az instabil koalíciós kormányzás, de az EU-tagállamok újabban olyan stratégiai kihívásokkal is szembekerültek, mint a koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború, az energiaár-drágulás és az infláció. A számok alapján Európa lejtmenetben van. A második rész Biró Andrással, az Intézet kutatójával folytatódik, méghozzá a részletekkel: kríziskonvergencia, kormányozhatósági válság, a társadalmi kohézió szétesése miatt előálló belpolitikai instabilitás, melyektől jó pár nyugat-európai ország szenved, köztük Belgium, Franciaország és Németország. A Mindig péntek utolsó nyári adása Európa lejtmenetben címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán. -
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása nemzetközi témákkal foglalkozik: az európai parlamenti választások végkimenetelének dacára az EU továbbra is háborús üzemmódban működik, az orosz–ukrán béke pedig alighanem a globális Dél nyomására fog véget érni és Kína garantálja majd.
Az első részben Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója Halkó Petra vezető elemzővel vitatja meg azt a furcsa helyzetet, ami Európában kialakult. Annak ellenére ugyanis, hogy az Európai Néppárt mellett a két eurorealista frakció, azaz a konzervatív reformerek és az Identitás és Demokrácia is növelni tudta mandátumai számát, nem is beszélve a függetlenek között helyet foglaló szuverenistákról, a néppártiak továbbra is balfelé keresik partnereiket. Ennek eredményeként pedig nem látszanak a háborúval kapcsolatos kurzusváltás jelei. A második rész Kosztur András vezető kutatóval folytatódik, amikor is három esemény kerül szóba: lezajlott a nyugati szövetségi rendszer G7-es fóruma, megtartották a svájci találkozót, amelynek zárónyilatkozatát 93-ból 81 ország nem írta alá és nyilvánosságra hozták Putyin fegyverszüneti feltételeit, ami viszont Ukrajna számára elfogadhatatlan. Az álláspontok tehát nemigen közelednek, így könnyen lehet, hogy az orosz–ukrán háború lesz az első konfliktus, amelyet a többségbe kerülő globális Dél nyomására zárnak majd le, és Kína garantálja a békefeltételek betartását.
A Mindig péntek legújabb, Békeharc című adása elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adásában a június 9-ei kettős választás végeredményeit értékeli Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, hazai tekintetben Halkó Petra vezető elemzővel, európai viszonylatban pedig Biró András kutatóval. Az első rész a kontextus fölvázolásával kezdődik: Magyarországon a kettős választásra az ötödik Orbán-ciklus félidejében került sor, enyhe dekonjunktúrában, inkább negatív várakozások idején, a háború eszkalációjakor. Ehhez képest a kormánypártok soha nem látott mennyiségű, több mint kétmillió szavazatot szereztek EP-listájukon, ami 200 ezerrel több, mint az eddigi legjobb, öt évvel ezelőtti eredményük. Négy megyei jogú várost, képviselőtestülettel együtt, elnyertek, és mind a 19 vármegyei közgyűlésben többségük van (Pestben relatív, a többi 18-ban abszolút). Ugyanakkor az EP-eredmény aránya a 2004-es, eddigi legrosszabbhoz képest is 3 százalékponttal alacsonyabb, a kormánypártok támogatása minden településtípusban – különösen a megyei jogú városokban és a 20 ezer fő alatti településen – visszaesett, és bár megnyerték a budapesti I. kerületet, de elvesztették a tizenkettediket, három város – köztük Győr és Szolnok – pedig elveszett, igaz közgyűlési többségüket megtartották. Eközben át kell alakítani a belpolitikai stratégiát, mivel a pártrendszer is megváltozott: az elsőszámú kihívó a Tisza Párt, amely kiszorította a Momentumot, és harmadolta a baloldali blokkot. A második részben kiderül, hogy az európai uniós választások utáni helyzet világos: ha nem is eget rengető, de elmozdulás tapasztalható a szuverenista és/vagy háborúellenes – többségükben jobboldali – pártok irányába. Az AfD az öt évvel ezelőttihez képet 5 százalékponttal nőtt, most 16 százalékot szerzett s ezzel a második erő lett, a Nemzeti Tömörülés majdnem a szavazatok harmadát megszerezte, így Macron föl is oszlatta a nemzetgyűlést, a belga kormányfő lemondott, a Flamand Blokk 14 százalékon van és az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt a szavazatok több mint negyedét megszerezte. Ezek után zajlik a kalkuláció a strasbourgi Európai Parlament jelenlegi frakcióinak eredményei közül is: nőtt az Európai Néppárt és a két frakcióhoz tartozó szuverenisták, csökkent a szocdem pártcsalád, még jobban a liberálisok. De maradnak-e vajon ezek a frakciók a most kezdődő ötéves ciklusban is – ez lesz a fő kérdés.
- Show more
