Episoder
-
Résztvevők megszólalási sorrendben: Le Kim Evelin (Indahouse Hungary), Karagich Bálint (Hungarian Youth Association), Nagy Zoltán (Mendékház Alapítvány), László Miklós (FIRE Pécsvárad) . A podcast a KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK – a hazai önkéntes szektor helyzete a Covid-19 járvány után és egy gazdasági válság elején c. konferencián készült, ezért a minősége eltér a megszokott podcast minőségtől.
A COVID-19 járvány idején készült 2020. évi nonprofit statisztikai adatok szerint az önkéntesek száma 15 százalékkal csökkent, ugyanakkor az általuk ledolgozott munkaórák csak 9 százalékkal, tehát a kevesebb önkéntes nagyobb munkaidőráfordítással tudta szinten tartani szervezeteinek működtetését, illetve missziójának teljesítését és programjainak megvalósítását. Az önkéntesség alapvetően időadomány és a statisztikai adatok egyrészt azt mutatják, hogy gazdasági válság idején (lásd a korábbi, 2008-as pénzügyi-gazdasági válságot) csökken az önkéntesek száma. Másrészt a kutatások azt is feltárták, hogy gazdasági válság idején az állam, az önkormányzatok előszeretettel hárítják rá az önkénteseket is foglalkoztató civil-nonprofit szervezetekre a jelentkező társadalmi problémák kijavítását, netán megoldását. Jól érzékelhető, tehát, hogy szolgáltatásokat nyújtó civil-nonprofit szervezetek egyfajta harapófogóhelyzetbe kerülnek. A fő kérdés az, hogy perspektivikusan a civil-nonprofit szervezetek hogyan érzékelik ezt a harapófogóhelyzetet és milyen önkéntesmenedzsmenti megoldásokat tudnak foganatosítani a válság átvészelésére.
-
Manglende episoder?
-
Noha úgy tűnik, hogy a COVID-19 járvány részben a múlté, de a pandémia okozta változások rövid és hosszú távú hatásainak feltérképezése nem csak önkéntesmenedzsmenti szempontból van relevanciája, hanem a készülő, második Nemzeti Önkéntes Stratégia számára is stratégiai tanulságokkal szolgálhat.
Társadalmi és gazdasági beágyazottságánál fogva a magyar civil-nonprofit szektort hasonló kihívások érték az elmúlt két évben, mint a magyar társadalmat és gazdaságot.
Átfogó kutatások szerint a pandémiára reziliens válaszokat adó közösségek tudták kevesebb személyes kapcsolati és gazdasági veszteség nélkül átvészelni a járvány időszakot. Ez a megállapítás érvényesnek mutatkozik a civil-nonprofit szervezetekre is.
A COVID-19 járvány leginkább a személyes szolgáltatást nyújtó szervezeteket érintette igen érzékenyen, mivel szolgáltatásaik lekorlátozódtak, önkénteseikkel is elvesztették személyes kapcsolataikat. Ugyanakkor a pandémia egyfajta versenyhelyzetet is teremtett a civil-nonprofit szektorban: azok a szervezetek, amelyeknek az anyagi és foglalkoztatási bázisa lehetővé tette, hogy átálljanak az online önkéntesség különböző formáinak alkalmazására, meg tudták tartani, sőt, egyes esetekben még növelni is tudták önkéntesek számát. Ez 2022-re sajátos duális helyzetet teremtett a hazai civil-nonprofit szektorban.
Panelbeszélgetés vezetője: Dr. Laki Ildikó
Tóthné Almássy Monika (KórházSuli Alapítvány)
Simon Ádám (H+Média Egyesület)
Fábián Sára (Amigos Alapítvány)
A podcast, mivel a helyszínen készült, nem studióminőségű. Köszönjük megértésüket.
-
Amikor az önkéntesség költségeit próbáljuk számba venni két problémával ütközünk szembe. Egyrészt általános vélekedés, hogy az önkéntes „ingyen munkaerő”, amelyet csak be kell „vetni” az adott tevékenységi területre. Másrészt az önkénteseket foglalkoztató szervezetek körében is általánosnak mondható az, hogy a szervezeti, működési költségek és a programköltségek összeolvadnak és ebből következően nagyon kevesen tudnak számszerűsíthető adatokkal szolgálni: mi a költsége annak, hogy egy jelentkezőből tényleg önkéntes válhasson? Az önkéntes programok költségeinek (inputjának) részletesebb és konkrétabb megjelenítése mind a kormányzati, mind a vállalati és magán támogatók, de az önkéntes programokat működtető szervezetek számára is átláthatóbbá teszik a gazdálkodást és a támogatások felhasználását.
Panelbeszélgetés vezetője: Nagy Réka
Kiss Gyöngyvér (Civil Impact)
Koller Andrea (Zöldövezet)
Szendrei-Virág Zsófia (Ragyogók- Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa)
-
A 30-perc az önkéntességről podcast sorozat utolsó adásában az Önkéntes Szemle folyóirat bemutatása ürügyén a szakmai önkéntességről, a hazai önkéntesség helyzetéről és a podcastról, mint az önkéntességet informáló népszerűsítő műfajról lesz szó.
Felvezető szöveg: Közel egy éven és 30 podcast adáson keresztül próbáltunk hírt adni, informálni, kicsit ismeretet is bővíteni arról a társadalmi és gazdasági jelenségől, amit önkéntességnek nevezünk. A 30 adásban számtalan témát érintettünk, kezdve azzal, hogy kik az önkéntesek és közülük jó párat be is mutattunk, akik példaként beszéltek arról a meghívásról is, ami az önkéntesség vállalása felé vezette őket.
Bemutattunk szervezeteket, nagyokat mint például a négy karitatív szervezet és kisebbeket az Amigos Alapítványtól kezdve a Magyar Önkéntesküldő Alapítványon át a Zöldövezet társulásig. Igyekeztünk megismertetni Önökkel az önkéntes-koordinátori munkát, az epizodikus, rövid idejű önkéntességet a Budapest 100 és a fesztivál önkéntesség kapcsán, és még sorolhatnám mindazokat a témákat, amelyekről úgy gondoltuk, hogy érdekelheti a jelenlegi és a potenciális önkénteseket, mert elsősorban nekik készítettük ezt a sorozatot. Volt azonban egy nem tervezett témánk is, amikor az orosz-ukrán háború kapcsán olyan spontán önkénteseket és karitatív szervezetek vezetőit szólaltattunk meg, akik elsőként nyújtottak segítséget a menekülteknek a határmenti településeken.
A mai utolsó adásban rendhagyó módon átadom a mikrofont Gerencsér Balázsnak a NIOK igazgatójának, hogy elsősorban az Önkéntes Szemle folyóiratról és egy kevéssé ismert, de sokak által gyakorolt önkéntességi formáról a szakmai önkéntességről beszélgessünk.
-
A pro bono latin kifejezés magyarra fordítva annyit jelent, hogy a közjóért. Az elmúlt években itthon is egyre többet hallani a pro bonoról, mint a vállalati önkéntesség egy formájáról. Ez esetben arról van szó, hogy a pro bono tevékenységek alapvetően nem a munkavállalók, hanem a cég által vállalt önkéntes segítségnyújtást jelentik, az alkalmazottak szakértelmének felhasználásával. A vállalat az alapszolgáltatását természetbeni támogatásként ajánlja fel valamilyen szervezetnek, de ugyanolyan feltételekkel, felelősségvállalással, és általában szerződés alapján, mint egyéb, üzleti ügyfeleinek.
A mai podcastban a pro bonoról eredeti értelmében, és az egyéni társadalmi felelősségvállalás szemszögéből megközelítve lesz szó.
A podcast adás mai vendége mai vendége Mautner Zsófi, akit talán sokaknak nem kell bemutatni, hiszen a hazai gasztroblogger műfaj egyik megalapítója, és aki egy nagy karrierváltás után kezdett el főzéssel foglalkozni. Akik ismerik és nyomon követik munkásságát azoknak az sem újdonság, hogy az elmúlt években felhasználva a Mautner Zsófi brand-et, egyre több olyan projekt támogatója, amely valamilyen társadalmi ügy mellett való kiállást is jelent.
-
10 éve, 2012-ben jött létre a Civil Közösségi Szolgáltató Központok hálózata. Mit érdemes tudni a Civil Közösségi Szolgáltató Központokról? Milyen szerepet töltenek be civil-nonprofit szektor életében? Hogyan vészelte át a hazai civil-nonprofit szektor a Covid-19 járványt? Milyen kihívások elé állítja az energia és gazdasági válság a civil-nonprofit szervezeteket? Milyen tervek, stratégiák segítik kormányzati szinten a civil-nonprofit szervezeteket ebben a kritikus időszakban?
A podcast adás mai vendége Dr.Kecskés Péter, a Miniszterelnökség Civil Kapcsolatokért és Társadalmi Konzultációért felelős főosztályvezetője, akivel annak apropóján is beszélgetünk, hogy éppen 10 éve jött létre a Civil Közösségi Szolgáltató Központok hálózata.
-
A köznevelési törvény előírása szerint 2016-tól az érettségi vizsga megkezdésének feltétele, hogy minden diák 50 óra közösségi szolgálatot végezzen középiskolai tanulmányai során. A pedagógiai program bevezetéséről éppen 10 éve döntöttek, ezért a mai adásban ennek a tíz évnek a tapasztalatairól beszélgetünk, hiszen úgy tűnik, hogy az Iskolai Közösségi Szolgálatról szinte minden érintettnek - tanulóknak, pedagógusoknak, szülőknek - nagyon ellentétes véleményük van: vannak, akik lelkesen támogatják és vannak, akik még hevesebben ellenzik. -
- 10 évvel ezelőtt miért született meg ez a törvény, és mi volt az akkori oktatáspolitika szándéka ezzel?
- Miért van az, hogy azóta is – a rendszerváltó közép-kelet-európai országok közül - csak Magyarországon került bevezetésre?
- Mit jelent pontosan az Iskolai Közösségi Szolgálat?
- Milyen tevékenységek végezhetők?
- Kik a fogadószervezetek?
- Mi az iskola és a pedagógusok szerepe ebben a folyamatban?
- A leggyakoribb kritika és megjegyzés az Iskolai Közösségi Szolgálattal kapcsolatosan a „kötelező” jelleg, mi a véleményetek erről?
- Valóban érvényesül-e a gyakorlatban az, hogy ez egy pedagógiai program?
- Mit mutattak a Közösségi Szolgálatban résztvevők véleményét vizsgáló kutatások?
- Kik a nyertesei az Iskolai Közösségi Szolgálatnak?
Beszélgetés Markos Valériával és Bodó Mártonnal.
-
A környezetvédelem ma már életünk része lett, akár tudatosan, akár nem tudatosan is élünk ezzel. A felmérések szerint a környezetvédelem – a szociális ellátás, oktatás, egészségügy, kultúra után – az ötödik legnépszerűbb tevékenységterület a szervezetekhez kötődő önkéntesek körében.
- Milyen belső és háttértényezők indítanak el valakit arra, hogy környezetvédő önkéntes legyen
- Mit csinál egy környezetvédelmi önkéntes?
- Mit adnak a környezetvédelmi önkéntesek a szűkebb-tágabb környezetüknek, a társadalomnak és mit kapnak az önkéntességük során?
- Menő dolog-e ma környezetvédelmi önkéntesnek lenni?
- Mivel lehetne ösztönözni a fiatalok önkéntessé válását általában és a környezetvédelem terén?
Beszélgetés Táboriné Soós Krisztinával a Zöldövezet Társulás Környezetvédelmi Egyesület és Sebe Annával, valamint Rada Bálinttal az ELTE Együtt a Környezettudatos Szemléletért fenntarthatósági és megtakarítási program önkénteseivel.
-
A legutóbbi felmérések szerint a szervezetekhez kötődő önkéntesek 21%-a 18-25 éves korosztályból kerül ki, ami azt mutatja, hogy a megfiatalodott a hazai önkéntesek köre.
A mai adásban az önkéntessé válás személyes történetein keresztül olyan kérdésekről beszélgetünk,
- Milyen belső és háttértényezők indítanak el egy fiatalt az önkéntesség vállalása felé?
- Hogyan, milyen szempontok szerint választják ki azt a szervezetet, ahová önkéntesként jelentkeznek?
- Hogyan alakult az önkéntes-életútjuk?
- Mit adtak önkéntességük során és mit kaptak az önkéntességtől?
- „Trendi-e” ma önkéntesnek lenni a 18-25 évesek között?
- Hogy látják mivel lehetne ösztönözni a fiatalok önkéntessé válását?
Beszélgetés Maácz Fruzsinával a KórházSuli és Horváth Pannával a Nem Adom Fel Alapízvány önkénteseivel.
-
A mai adásban az Önkéntes Szemle 2022. évi 3. számában megjelent azon esettanulmányról beszélgetünk, amely a vállalatok és civil-nonprofit szervezetek közötti partnerségi együttműködéssel foglalkozott, olyan kérdések mentén, mint például:
· Mit jelent a civil-nonprofit szervezetek számára egy vállalattal való partnerségi együttműködés?
· Mit várnak el egy ilyen a partnerségi együttműködésben a vállalatok?
· Melyek a sikeres együttműködés feltételei, és miben segíti ebben a Civil Impact Akadémia a civil-nonprofit szervezeteket?
Mindezen kérdésekre válaszol Kiss Gyöngyvér a Civil Impact Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője.
-
Október 6-9 között immár 15. alkalommal ez évben is megrendezésre kerül a 72 óra kompromisszumok nélkül önkéntes akció a középiskolai és egyetemista korosztály számára.
· Milyen kihívást jelent egy rövid idejű/ epizodikus jellegű önkéntes akció megszervezése?
· Milyen tapasztalatokat eredményeket tud felmutatni a 72 óra kompromisszumok nélkül akció?
· Mitől lesznek többek, akik önkéntesként adnak?
· Hogyan járul hozzá egy ilyen akció az ifjúsági korosztály tartós önkéntessé válásához?Erről és még sok minden másról a 72 óra kompromisszum nélkül kapcsán beszélgetünk Czopf Ágnes főkordinátorral és Gőbel Ágostonnal kommunikációs referenssel.
-
A mai adásban azzal a tanulmánnyal foglalkozunk, amely az önkénteseket foglalkoztató civil-nonprofit szervezetek társadalmi hatását és azok mérését tárgyalta az Önkéntes Szemle 2022. évi 3. számában. Beszélgetés Bakó Csabával a SIMPACT Nonprofit Kft ügyvezetjével.
Mi az a társadalmi hatás, amit mérni lehet és miért vált egyre fontosabbá a civil-nonprofit szervezetek körében is? Milyen módszerekkel és mit mérnek a szervezetfejlesztők a társadalmi hatás vizsgálatakor? Milyen társadalmi hatások mutathatók ki egy önkénteseket is foglalkoztató civil-nonprofit szervezetnél? -
Az Önkéntes Szemle 2022. évi 3. száma, többféle megközelítésben, a szervezetfejlesztés és az önkéntesség témakörével foglalkozik. A mai beszélgetésben olyan kérdések mentén járjuk körül a témát, hogy:
„Milyen szakaszai voltak a hazai forprofit és a civil-nonprofit szektorban a szervezetfejlesztésnek?
Mikor és miért van szükségük az önkénteseket is foglalkoztató civil-nonprofit szervezeteknek szervezetfejlesztésre?”
„Melyek azok a jellemző szervezetfejlesztési problémák, amelyek az elmúlt egy évtizedben a civil-nonprofit szervezeteknél megjelentek?”
A hazai civil-nonprofit szektor a forprofit szektorral egy időben született újjá. A civil-nonprofit szervezetek egy része az 1990-es évek végére jut el abba a fejlődési szakaszba, hogy tudatosan elkezd szervezetfejlesztési kérdésekkel foglalkozni, szervezetfejlesztési tanácsadókkal kooperálni. Mai vendégemmel, Nardai Brigitta szervezetfejlesztővel és coach-csal ezekről a témákról beszélgetünk.
-
Az informális önkéntesség egy különleges formája a szomszédsági önkéntesség, amelynek külföldön nagy hagyománya van, de Magyarországon még csak kevés helyen kísérleteztek kialakításával egy-egy program keretében. Mi a szomszédság? Hogyan lesz valakiből szomszédsági önkéntes? Mire és hogyan lehet a szomszédsági önkénteseket kiképezni?
2002-ben indította el első szomszédsági önkéntes programját debreceni Életfa Segítő Szolgálat Egyesület, a Csapó kerti Közösségi Házzal együttműködve. Mai vendégem Marosszéki Emese szervezetfejlesztő az Életfa Egyesület egyik vezetője, aki Giczey Péterrel és Pető Ibolyával együtt vett részt a 2002 és 2020 között működő Csapókerti szomszédsági progmban.
-
A COVID-19-járványt megelőző hat évben körülbelül 2000 külföldi önkéntest fogadott közel 60 magyarországi civil-nonprofit szervezet. Milyen feltételekkel lehet külföldi önkénteseket fogadására képes egy civil-nonprofit szervezet? Milyen motivációkkal érkeznek Magyarországra önkéntesként a külföldiek? Lehet-e országimázs az önkéntesség?
A magyarországi civil-nonprofit szervezetek 1996 óta fogadhatnak külföldről önkénteseket. Erre kezdetben az Európai unió EVS- European Voluntary Service, napjainkban pedig az ESC- az European Soludarity Corps program keretében valósulhat meg. A külföldi önkéntesek többsége 10-12 hónapot tölt el Magyarországon. Ez alatt az idő alatt nem csak önkéntes munkát végez, hanem „bele is szerethet” az országba, és netán jó hírünket is viheti haza. Mit mutatnak a tapasztalatok?
Meghívott vendégek: Kiss Andrea pályázati referens Erasmus+Önkéntesség -Tempus Közalapítvány; Závodi Emese az Önkéntes Diakoniai Év Programiroda vezetője; Kósa András közművelődési és ifjúságfejlesztő, Hírös Agóra Nonprofit Kft.
-
Mint jelent az önkéntes munkavégzés jogi értelemben? Hogyan szabályozza az Önkéntes törvény ezt a munkavégzést? Mennyiben és mely területein lenne érdemes a 2005. évi LXXXVIII törvényt finomítani, javítani?Az Önkéntes Szemle 2022. évi 1 számában Zugor Zsuzsanna az Echo Innovációs Műhely elnöke a közérdekű önkéntes tevékenység mint munkavégzési forma szabályozásának elemzésére vállalkozott egy hosszabb tanulmányban. Erről és az Echo Innivációs Műhely tevékenységéről beszélgetünk Zugor Zsuzsannával. Vendégünk még a székesfehérvári Szegényeket Támogató Alapítvány önkéntese, Koma Mónika is.
-
Az önkéntes motivációs kutatások szerint az önkéntesség vállalásának legfontosabb három háttérmotivációja az önkéntesség öröme, a közösség igény és elköteleződés egy társadalmi ügy, vagy társadalmi csoport mellett. Hogyan találjuk meg az önkéntesség örömét? Hogyan tartható ez fenn? Miként befolyásolja az életciklus az önkéntes elköteleződést?
Tapasztó Orsi friss diplomás mentálhigiénés szakemberrel, korábbi végzettsége szerint fizikussal és az utóbbi két évben nagy népszerűségre szert tett „nemakarokbeleszólni” Instagram oldal egyik alapítójával beszélgetek, a felvezetőben felvetett kérdésekről. Orsi számtalan interjúban megemlítette, hogy 30 éves kora körül rendszeresen végzett önkéntes munkát. Hál’Isten erre a témára igazából senki sem kérdezett mélyebben rá úgy, hogy ez a történet eddig még elmeséletlen maradt.
-
A Magyar Önkéntesküldő Alapítvány 2003 óta több száz magyar fiatal külföldi önkéntességét, nemzetközi szolidaritási projektben való részvételét segítette elő. Hogyan lehet valaki önkéntes külföldön? Mit adnak önkéntességükkel ezek a fiatalok a külföldi fogadó szervezeteknek? Mit kapnak a külföldi önkéntességgel a résztvevők ? Az ESC (European Solidarity Corps – European Voluntary Services) önkéntesség az Európai Bizottság programja, amelyben a 18-30 éves fiatalok szervezetten, biztonságos körülmények között 2-12 hónapot tudnak eltölteni egy európai ország civil, nonprofit vagy közigazgatási szervezeténél Erről beszélgetünk Rajeczky Zsuzsanna önkéntes-koordinátorral és Fülöp Annával, aki az elmúlt évben volt önkéntes Ausztriában.
-
Két év kihagyás után az idei nyár ismét a fesztiváloké. Közel 2000 fiatalnak a fesztiválok nem csak szórakozást, hanem az önkéntesség terepét is jelentik. Kik a fesztivál önkéntesek? Mit csinálnak és milyen szervezeti keretek között végzik ezt a sajátos önkéntes tevékenységet? Erről beszélgetünk ma Szabó Boglárka és Csordás Lilla önkéntes koordinátorokkal, valamint Nagy Rékával, a Fesztivál Önkéntes Központ vezetőjével.
10 évvel ezelőtt a fesztivál Önkéntes Központ a nagyobb nyugati fesztiválok mintájára kezdte el megszervezni az önkéntesnek jelentkezőket és azok tevékenységét először a Sziget, majd pedig az évek során a többi, nagyobb, hazai fesztiválokon. Különlegességét ennek a fajta önkéntességnek az adja, hogy egyrészt rövid idejű, epizodikus önkéntesség, ami egy naptól, egy hétig tarthat. Másrészt, nem az önkéntesség klasszikus terepein zajlik, hanem fesztiválokon, ahol a szervezettség, az önkéntesek kiképzése ugyancsak a hatékony önkéntes munka kulcsa.
Beszélgetünk arról, hogy mi a fesztivál önkéntesség motivációja, mit csinálnak az önkéntesek, a mentorok és az önkéntes-koordinátorok, a fesztiválok "láthatatlan" segítői.
- Vis mere
