Episoder
-
Itt az Ezt senki nem mondta! második évada! Élete első hét évét anyjával és hat testvérével lágerben töltötte. Az anyját majdnem elveszítette, apja a hiányában volt jelen. Milyen nyomot hagy az emberben, ha így indul az élete? Hogyan volt képes maga is nagy családot vállalni és hogyan vált édesapává? Mennyire megtartó a hit a család hétköznapjaiban? Erről kérdeztem Visky Andrást az Ezt senki nem mondta! évadzáró részében. Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre. Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító.Zene: WataArculat: Bárdy Anna
-
A Könyves Magazin podcastjében nagyvonalakban végigbeszéltük az év legjobb könyveit Kolozsi Orsolyával, majd a 2024-ben túlpörgő autofikciónak jártunk utána Bakó Sárával, végül belemélyültünk Daniel Kehlmann Mozgókép című regényébe Szabolcsi Alexanderrel. Három blokkon keresztül szűkítjük a témát, hogy a végén megfejtsük 2024 legjobb könyvét.
A TELJES LISTÁT ITT TALÁLOD
A beszélgetés témái:Knausgard tavaly megnyerte az év könyvét, idén is nyerhetett volna (Kritika)Egy friss Nobel-díjas: olvassátok a dél-koreai Han Kangot! (Portrécikk)Öregedés és elmúlás: Krasznahorkai (kritika és podcast az életműről), Oravecz és Szűcs TeriMiért NAGY Darvasi László nagyregénye? (Podcast és kritika)Miért beszél mindenki az autofikcióról?Kemény Lili berobbanása és az őrült hájp (Kritika, podcast, Margó-díj)Grecsó regénye önéletrajzi, de nem autofikció! (Kritika és podcast)Az Érdekvédelmi terület és Daniel Kehlmann (Kritika és interjú)Nácik és művészet, hatalom és szuverenitásHogyan építkezik az év könyve, mit tanult a szerző a filmekből?Miért a Mozgókép lett az év könyve? -
Manglende episoder?
-
Csáki Botond Benjámin jó pár éve aktív résztvevője fiatal irodalmi köröknek, többek között a FISZ junior tagja.
Azt vallja, hogy a kultúrának, ezen belül pedig az irodalomnak is sokkal inkább a mindennapok részévé kéne vállnia, hiszen az írások egy kaput nyitnak, amin keresztül reflektálhatunk a velünk történtekre. Reméli, hogy az ilyen kezdeményesekkel változást lehet elérni a kortárs irodalom befogadásának terén, illetve a fiataloknak is eltérő perspektívát lehet mutatni a megszokott tantermi irodalom oktatáshoz képest.
Simon Mártonnal folytatott beszélgetésének több célja van: Egyrészt szórakoztatni szeretne azáltal, hogy játékos módon hozza közelebb az irodalmat, másrészt pedig az olvasó és író között kíván hidat képezni, és ösztönözni a hallgatót arra, hogy új perspektívából közelítsen a költészet felé.
A podcastben tárgyalt képeket és szövegek az alábbi linken elérhetők:
https://docs.google.com/presentation/d/1uxcJHdvx6ldySm-VHaAuH5NLcYmwe0PHmRZpCtC9rVg/edit?usp=sharing
A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre.
A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.
-
Krolikowski L. Lilian a Vörösmarty Mihály Gimnázium 9. osztályos tanulója. Kiskora óta élete része a költészet, verses könyvek között nőtt fel. Vallja, hogy a versek néha varázsigékké válnak, segítenek élni. Pár éve maga is ír verseket és meséket. Három versét a Pannon Tükör folyóirat Rajtkő-rovatában publikálta. A TETT-mesepályázaton pedig kétszer lett első helyezett.
A kortárs költészet azért is fontos számára, mert itt a őt megérintő témák is verssé alakulhatnak. Katona Ágota költészete pedig több szempontból is nagyon inspirálóan hat rá.
Lenyűgözi az az elemelt mód, amellyel Ágota a korszakok és a világok közötti problémákról beszél, illetve ahogy ennek részeként a mitológiai alakok, az antikvitás motívumai és a modern világ problémái keverednek költészetében. Hasonlóképpen érdekes számára a természettudományos képek és a görög szavak hétköznapi dolgokkal való vegyítése, amely szintén átszövi a műveket. Nem utolsósorban pedig magával ragadja Ágota sajátos nőábrázolása is, aki a megszokottól eltérő módon nem felsőbbrendűnek és áldozatnak, hanem érzékeny és összetett lényeknek mutatja a nőket.
A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre.
A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.
-
Már a harmadik kötetben folytatódik az apakeresés: Gerlóczy Márton két köteten keresztül a saját fejében és Szicíliában volt a legtöbbet, most visszatér Újlipótvárosba. A harmadik, amelyik Az út alcímet kapta tényleg egy útról szól, konkrétan 800 lépésről Újipótvárosban: ez a séta keresztül vezeti az elbeszélőt az ismerős utcákon és az egyre ismeretlenebbé váló múlton is.
A beszélgetést a Margó Irodalmi Fesztiválon rögzítettük.
A beszélgetés témái:
Miért várta, hogy szar lesz a harmadik rész?Apafigurák történeteNem készültem: egy elbaszott családról szólHogyan olvassa a család a regényt?800 lépés ÚjlipótvárosbanHányféle igazság van egy nagycsaládban?A világ legőszintébb Airbnb-visszajelzése!Az öreg barátok elvesztése"Maga egy szerelemgyerek", várjál, folytatomGerlóczy, Csontváry és a legendák -
Sztojka Nikolett és Tasi Luca, a pécsi Gandhi Gimnázium 11. osztályos tanulói számos módon kerültek már kapcsolatba a művészetekkel: tagjai egyebek mellett az iskola irodalomterápiás csoportjának, Árnyékszínházi társulatának és média szakkörének is.
Két éven keresztül voltak tagjai a POT-VOT kortárs irodalmi projektnek, ahol többek között Fenyvesi Orsolyával dolgoztak együtt. A vele való személyes találkozás során elindult párbeszéd, illetve az ehhez kapcsolódó utólagos érzéseik, gondolataik, reflexióik adják a mostani beszélgetés keretét, amelyben egyszerre szeretnék megszólítani Orsi kamaszkori énjét, és a felnőtt alkotót.
Kiemelten foglalkoztatja őket a kamaszlét érzelmi sokszínűsége, illetve az, hogy ennek az önfeledt örömtől az akár súlyos traumákig terjedő skálája ábrázolható-e a líra eszköztárával, illetve az így szöveggé, verssé formált élmények, érzések képesek-e visszahatni ránk, olvasókra.
A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre.
A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.
-
Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!
Heni mindig hagyományos, nagy családra vágyott, de 36 évesen mégis egyedülálló. Elhatározza, hogy belevág, gyereket vállal, de szeretné, hogy a gyerekének apja is legyen. Mik a lehetőségei ilyenkor egy nőnek? Könnyebb gyereket vállalni valakivel, akivel nem élünk párkapcsolatban?
Egy különleges családmodellről mesél Kiss Heni, filmes látványtervező az Ezt senki nem mondta! következő részében.
Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre. Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító.Zene: WataArculat: Bárdy Anna -
A Dűne filmváltozatának első két része óriásit szólt (itt írtunk róla), amit nemcsak az egymilliárd dollár fölötti bevétel bizonyít, hanem az is, hogy felpörgette a mémfolyamot, majd tüntetéseken skandálták a próféta, Lisan al-Gaib nevét. Frank Herbert regénye 1965-ben jelent meg, majd további könyvek követték, de haláláig nem tudta befejezni az univerzumépítést, így a fia, az apa jegyzetei alapján továbbírta a történetet.
Bár több adaptáció is készült, 2021-ben Denis Villeneuve rendező újragondolta a Dűnét, a főszerepeket Timothée Chalamet-nak és Zendayának adta, fantasztikus látványvilágot hozott létre, majd 2024-ben sikeresen építette tovább történetét.
A Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, Lente Gábor a nyolcvanas években olvasta először a Dűnét, azóta meghatározó számára. Tudomány a Dűne univerzumában címmel megírta ismeretterjesztő könyvét, hogy jobban értsük, ez a sci-fi izgalmas társadalmi és tudományos kérdéseket feszeget. Fűszerről, homokféregről, de még a mesterséges intelligenciáról is kérdeztük a Könyves Magazin podcastjában Dr. Lente Gábort.
A beszélgetés témái:Mitől hatott a 80-as években a Dűne?A félelem és tudomány kapcsolataA homok, a bolygó: vesztünkbe szaladunk?A Csillagok háborújára hatott a Dűne?Harc a fűszerekért: de mi az a fűszer, ami nélkül nincs kommunikáció?Prófétavárás és vallásAz élet vize: gyűjtsük csak a nedvességeinket!A homokférek mérge brutális tripKis állathatározó: homokféregA 60-as évek techoptimizmusától a mai pesszimizmusigHogyan hatott Lente tudóssá válására a Dűne? -
Idén már második alkalommal adták át az Erste támogatásának köszönhetően a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat. A legjobb tízből az Erste választotta ki azt, akinek története leginkább megtestesíti a #higgymagadban faktort. A különdíj idei győztesei Kovács Dominik és Kovács Viktor, akik Lesz majd minden című regényükért kapták meg az elismerést.
A beszélgetésben elmesélik többek között:
hogyan alakult ki a Kovács Ikrek brand;milyen volt többgenerációs családban felnőni;mit jelentett nekik gyerekkorukban a történetmesélés, a múlt felidézése iránti szenvedély;milyen olvasmányok és kulturális élmények voltak számukra meghatározóak;hogyan indult a színházi karrierjük;miképpen jutottak el a novella- majd a drámaírástól a regény műfajáig;milyen gondolatok és kérdésfeltevések vezették őket a Lesz majd minden írása során;mit adott nekik a Margó x Erste #higgymagadban különdíj.A jövőt azok teremtik meg, akik hisznek magukban és az ötleteikben. Higgy magadban és légy a saját történeted hőse! Az Erste már hisz benned.
-
Az Apám üzent író főhősét nem ereszti a saját családtörténete: hogyan tehet rendet valaki az életében, amíg nem érti meg, miért úgy alakult a múlt, ahogy? Grecsó Krisztián új regényében nem az igazságkeresés a fontos a többgeneráción átívelő nyomozásban, hanem a történetek megértése. Egy fiatal férfi harcai az apjával, majd önmagával az indulatai miatt. Tíz-tizenöt éve dolgozik a témával a szerző, az Apám üzent ennek a folyamatnak a végeredménye: családregény, amely mesél íróvá válásról, fontos apákról, azok vágyairól és kudarcairól, sok-sok nőről, akiknek a férjeik mellett kevesebb lehetőség adatott.
Grecsó Krisztiánnal a következőkről beszélgettünk:Az apa lila haja: Nagyon fájCsaládfakutatásMiért akarja Grecsó ennyire megérteni a családtörténetét?Fikció vs. önéletrajz: valódi nevek és az autofikció problémájaKatonák és Ignácok: férfiképek a 20. századbanA kistestvér vonult be a nagy helyett katonának: mi lett ennek a következménye?Mi lesz a nőkkel, ha a férfiaknak vannak vágyaik?Kitörési lehetőségek a ViharsarokbanMit kezdünk a bűnökkel és az áldozatokkal?Miért volt szükség Erikre, a főszereplőre?MIt kezd az ember a lehetőségeivel? -
Itt az Ezt senki nem mondta! második évada! Regényében sokat mesél magáról, összerakhatjuk belőle a bennünk élő saját képünket róla. Legtöbben harcosként, túlélőként gondolunk rá, betegségéről és testéről gondolkozunk és beszélünk sokat. De a történetek mélyén kirajzolódó örökölt családi mintázatok is jelen vannak, amik igencsak formálták a világhoz és önmagához fűződő viszonyát. Engem most ez érdekel, meg az, hogy milyen kamaszlányként egy apával felnőni. Hozzá lehet szokni a veszteségekhez? Mennyire fontos nőiségünk megélésében a testünk, a testünk egészsége és szolgálata? Na és persze, hogy hogy van azzal, hogy nem lehet saját gyereke? Az Ezt senki nem mondta következő vendége, Szentesi Éva, író. Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre. Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító.Zene: WataArculat: Bárdy Anna
-
Tavaly jelent meg Jánossy Lajos nagyregénye, az Örök hely és mindenhol idő a Jelenkor Kiadónál, ami egy felnövéstörténeten keresztül beszél a Kádár-korról, a ritkás levegőről, a szabadság kis tereiről, egy keresztény polgári családról. A Katona József Színház igazgatója, Máté Gábor egy interjúban figyelt fel a történetre, elolvasta és megrendezte. A Katona társulata nem karikírozza a nyolcvanas évek nyomasztó, de mégis reményt keltő időszakát.
A Könyves Magazin podcastjának vendége Máté Gábor és Jánossy Lajos.
Témáink:
Az Örök hely és mindenhol idő (itt írtunk róla)Máté Gábort és Jánossy Lajost is a szimbolikus wc-re ültetjükKönyvtárak és identitások a nyolcvanas évekbenMit lát a Katona József Színház? Kritika és kultúraMáté Gábort mi szólította meg a regényben?Kocsis Gergely és Ónodi Eszter kinéznek a színpadrólAz adaptáció mint kísérlet és szabadságAz önéletrajzi cucc: mi a baj fikcióval?A Kádár-rendszer örök hely, az idő is megállt: nem változik semmiAz ún. baloldal és az ún. jobboldal problémáiSzükséges volt a rendszerváltás?Evidens volt, hogy utáljuk a szovjeteket -
Diófa történetek premier a Margón! Az üzlet és az irodalom találkozójára került sor, ahol 6 szerző 6 új Diófa történetét mutatta be a Bridge Budapest, mellyel az üzleti szereplők szemléletét szeretnék tovább formálni. Ebben partnerük Durica Katarina, Grecsó Krisztián, Gurubi Ágnes, Marton Krisztián, Szűcs Péter és Vámos Miklós. Az Egyesület célja változatlan, irodalmi köntösbe foglalt történetekkel szeretnék inspirálni az üzleti döntéshozókat, hogy tudatos, hosszú távú stratégiát dolgozzanak ki arra, mit hagynak hátra maguk után. A diófáról, mint szimbólumról, a szerzők világát meghatározó hagyatékokról, saját irodalmi hagyatékukról beszélgetett a szerzőkkel Valuska László. Mind a 17 Diófa történet elérhető a Bridge Spotify csatornáján: https://shorturl.at/ZpeUS
-
Radnóti Miklóst tarkón lőtték a németek, vagy: a nácik, a nyilasok? Miért fontos ma, kik ölték meg a munkaszolgálatos költőt? A Nem tudhatod című könyv ezekre is keresi a választ.
A 444 újságírója, Ács Dániel megint oknyomozásba kezdett, de most az irodalomtörténetben: valaki 15 évvel Radnóti halála után nyomozni kezdett a gyilkosok után, majd egy vonaton eltűnt a táskája, vele az addigi munka eredményével, majd pár nappal később meghalt. Az újságíró a táska nyomába eredt, közben az emlékezetpolitika szempontjából is fontos hazugsággal találkozott, meg Radnóti szegedi barátaival, a kommunista államhatalom fontossá váló embereivel, akik nemcsak a Radnóti-kultusz építésében vettek részt, hanem hosszú titkosszolgálati nyomozást is indíottak, hogy kibogozzák a rejtélyt.
A következő témákat érintjük:
Hogyan adta el a szerkesztőségben a témát?Oknyomozás az irodalomtörténetbenHogyan és mikor jött létre a Radnóti-kultusz?A szegedi barátból, Ortutay Gyulából a korszak Rogán Antala leszA hatalom a saját képére formálta Radnóti halálátA teljesen eltörölt Dienes András, a nyomozóAz irodalmár, akinek hatalma lesz Miért fontos, hogy rendbe tegyük a múltat? -
Itt az Ezt senki nem mondta! második évada! A bűntudatról és a szégyenről írt könyve, amiben külön fejezetet szentel az anyai bűntudatnak a szülésem utáni hónapokban erős mankóm volt. Sokat gondolkoztam rajta, vizsgáltam a saját bűntudatom és beszélgettem a témáról másokkal. Végre alkalmam volt megkérdezni, az ő életében milyen szerepe van a bűntudatnak és mit lehet vele kezdeni személyes, a család és a társadalom szintjén. Réz Anna filozófus, a Mardos című könyv szerzője az Ezt senki nem mondta következő vendége. Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.
Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre.
Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító.
Zene: Wata
Arculat: Bárdy Anna
-
A Margó és a Bridge Budapest Üzleti Könyvreggelije. A találkozó apropóját a Bridge Vezetői Ajánlások adták, melynek témája a vezetők mentális jóllétének megőrzése, a jobb üzleti döntések érdekében. A könyvreggeli házigazdái Pistyur Veronika (Bridge Budapest) és Valuska László (Margó) Faludi Viktória pszichológussal és Szilágyi Gáborral, a Remind magazin alapítójával beszélgettek a 10 pontos listáról, saját személyes történeteikről, valamint pszichológiai szemmel is körbejárták azt, mi az, amit ma egy vezető tehet a saját mentális jólléte érdekében. Azonnal hasznosítható tippek és tanácsok a podcastban!
-
Negyven év, 1976-2016 között írt verseit gyűjtötte össze Háy János egy nagy, 1000 oldalas kötetbe, ami izgalmas felnövéstörténet is, hiszen 16 éves korából is kerültek be versek. Az impozáns könyvbe nemcsak a korábbi verseskötetek kerültek be, hanem eddig meg nem jelent szövegek is.
Papírzsebkendőre írt és elégetett versekről, avantgárdról, Tandori Dezső Talált tárgy című köteténenk hatásáról is beszéltünk, illetve arról, milyen szembenézni a negyven évnyi életművével.
Háy Jánost az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon kérdeztük.
Háy Jánossal a következő témák mentén haladtunk:Hogy rakott rendet 40 évnyi szöveglabirintusban?Papírzsebkendőre csak taknyot lehet írni?Mit tud a vers, amit a próza nem?Szembenézés az Életművel!Avantgárd: csinálj olyat, amit senki más nem csinált mégJó ötletnek tűnt: Háyt végighúzzák a földönFejlődés vs. változás: milyennek látja a költő Háy szövegeit az idővonalon?Tudd, ki beszél a világról! Tudás, határsértés, szabadság a költészetbenEmelkedettség: hol vannak az emberek? -
Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!
A sorozatban újra és újra téma, hogy milyen nehéz megtalálni az egyensúlyt a szenvedéllyel szeretett hivatás és a családi kapcsolatok között. Van egy pár, aki az elmúlt évtizedekben a világot járta, munkájuk sokszor izgalmon túl még veszélyes is, és miután szülővé váltak sem mondtak le erről. A hétköznapokból elképedve figyelhetjük, ahogy a világ bármely részén otthonra tudnak találni. Az Ezt senki nem mondta legfrissebb epizódjában Cseke Eszter és S. Takács András, az On the spot alapítói mesélnek.
Erről lesz szó:
Cseke Eszter hogyan gondol vissza a friss anyaként érzett kudarcára;semmilyen tájékozottság és karakánság nem készít fel a szülészeti erőszakra;ki volt az, akinek a könyvei teljesen megváltoztatták, amit a szülésről gondoltak;miért tartják fontosnak a jó szülésélményt társadalmi szempontból;mitől volt akkora trip S. Takács Andrásnak apává válni;miért gondolják, hogy egy gyerek érkezése teljesen újraírja a legjobb kapcsolatot is;és milyen volt megtapasztalni, hogy az anyákat a szülés után mennyire máshogy kezeli a világ.Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.
Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre.
Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító.
Zene: Wata
Arculat: Bárdy Anna
-
Harmadik adásunkkal a végére érünk A hatalom gyűrűi második évadát kibeszélő sorozatunknak. A podcastban ismét a Magyar Tolkien Társaság Tolkien-szakértőivel, Barna Bálinttal és Füzessy Tamással beszélgetünk. Ebben a podcastben eljutunk a hobbitokhoz és a törpökhöz – utóbbiaknál kitérünk a Hét gyűrűre is. Lesz szó a hatalmak és erők különböző használatáról és ábrázolásáról, Celebrimborról, a tündék hűségéről, valamint a világ hanyatlásáról és az aranykorról is.
-
Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!
„Magamévá tettem a mantrát, hogy ha hülye vagy, gyereket szülsz” – Gryllus Dorka és Kőváry Katalin az anyaságról.
Az Ezt senki sem mondta! podcast második évadának vendége ezúttal Gryllus Dorka színész és édesanyja, a Jászai Mari-díjas rendező, forgatókönyvíró és dramaturg, Kőváry Katalin volt.
Ott Anna kérdezte őket a gyerekvállalásról, az anyaság és a szakmai élet összeegyeztetéséről, családi mintákról és az apák szerepéről.
Erről lesz szó:
milyen kihívásai voltak annak, hogy anyaként is megmaradjanak a szakmában;Gryllus Dorka hogyan élte meg az első éveket a gyerek mellett, és az azzal járó egyedüllétet;hogyan hatott Gryllus Dorkára, hogy művészemberek gyerekeként nőtt fel;megbékélt-e Kőváry Katalin édesanyja azzal, hogy az anyaságot választotta a színésznőség helyett;hogyan élte meg Gryllus Dorka, hogy édesapjára, Gryllus Dánielre egy ország tekint „pótapukaként”;mi változtatta meg Kőváry Katalin véleményét a gyerekvállalásról;mit gondolnak arról, hogy mindketten idősebbek a férjeiknél;és mennyit változott a színházi és filmes közeg a tekintetben, hogy milyen lehetőségeket biztosít a szakma az anyáknak.Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.
Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre.
Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító.
Zene: Wata
Arculat: Bárdy Anna
- Vis mere
