Episoder
-
A hidegháború évei alatt a fényképek nemcsak információs, hanempolitikai eszközként is szolgáltak, befolyásolva és manipulálva a közvéleményt.Csatlakozzon hozzánk, a NEB Külügyi munkacsoportja „Diplomáciai töredékek" című beszélgetéssorozatában ezúttal megvizsgáljuk a hidegháború korát a fényképek segítségével,hogy megértsük, miként is formálták és befolyásolták a történelmet a vizuálismédiumok ebben az időszakban.
A témáról Feitl Íriszt, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár történész muzeológusát és Ivánfi Miklóst, az ELTE Társadalomtudományi Tanszék oktatóját kérdeztük. A beszélgetőtársak M. Madarász Anita és Andreides Gábor történészek, a NEB Hivatalának tudományos főmunkatársai.
Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected]
NEB-podcast / „Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 10. része
-
Az emigráció, disszidálás és pasztoráció fogalmakat pontosítva vizsgálhatjuk meg a huszadik századi magyar emigráció korszakolását és az egyházi emigráció előtti és utáni változásokat. A szerzetesrendek feloszlatása jelentős hatással volt az emigrációra. A beszélgetés során arra is hangsúlyt fektettünk, hogy megemlítsük azt, hogy az egyházi emigrációban résztvevők miként élték a mindennapjaikat.
A témáról Soós Viktor Attila történészt, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) a tagját és Wirthné Diera Bernadett történészt, a NEB Hivatalának tudományos főmunkatársát hallják. Beszélgetőtársak: M. Madarász Anita és Andreides Gábor történészek, a NEB Hivatalának tudományos főmunkatársai.
Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected]
NEB-podcast / „Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 9. része
-
Manglende episoder?
-
A második világháborút követően katonai és politikai erejével a Szovjetunió félévszázadon keresztül befolyásolta Európa és a világ mindennapjait. A most hallhatóbeszélgetés alkalmával arra kértük meghívott vendégeinket, Kolontári Attilaés Szakolczai Attila történészeket, a NEB Hivatalának tudományosfőmunkatársait, hogy magyarázzák el az 1945 és 1956 közötti szovjet politikaifolyamatokat és fordulatokat, világítsanak rá összefüggésekre, következményekreés a meghatározó bel-és külpolitikai eseményekre.Beszélgetőtársak: M. Madarász Anita és Andreides Gábor történészek, a NEB Hivatalának tudományos főmunkatársai.
Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected]
NEB-podcast / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 8. része
-
A Küzdelem a lelkekért című, az Új Ember/Magyar Kurír és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) által indított cikksorozathoz kapcsolódó podcast-beszélgetést hallhatják, amely többek között a vallásgyakorló, hitüket vállaló állampolgárok hátrányos megkülönböztetéséről is szól, ami gyakori volt a Kádár-rendszer időszakában.A témához kapcsolódva Soós Viktor Attila történész, a NEB tagja beszélget Viczián István geológus professzorral, a Budapest-Pasaréti Református Gyülekezet presbiterével, és Erdős Kristóf történésszel, a NEB Hivatalának tudományosfőmunkatársával.
Kapcsolódó írás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/rovat-kuzdelem-lelkekert-cim-masodrendu-allampolgarkent
NEB-podcast / "Küzdelem a lelkekért" beszélgetéssorozatának 3. része
-
Hogyan viszonyult az USA és az Egyesült Királyság Magyarországhoz 1945-öt követően? Miként romlott el a kapcsolat az 1950-es évek elején? Milyen sikerek és kudarcok érték a kétoldalú relációkat? Milyen szerepet töltött be a propaganda és a kulturális diplomácia a nagypolitika világában? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a NEB Külügyi munkacsoportja „Diplomáciai töredékek" beszélgetéssorozatának újabb adásában Glant Tibor és M. Madarász Anita történészek segítségével, s mindehhez Andreides Gábor szolgáltatja a megfelelő keretet.
Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected] NEB-podcast / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 7. része
-
Csorba László, az ELTE professzor emeritusa, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója 1998-tól 2007-ig volt a Római Magyar Akadémia igazgatója. A személyes emlékeket sem nélkülöző időutazás alatt Csorba László útitársa Andreides Gábor volt.
A NEB Külügyi munkacsoportja „Diplomáciai töredékek" című beszélgetéssorozatának újabb adása.
Gondolataikat, kérdéseiket a következő címen várjuk: [email protected]
NEB-sajtó/[email protected] / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 6. része
-
Hogyan változott meg Franciaország geopolitikai szerepe a második világháborút követően, melyek voltak a köztársaság előtt álló kihívások, milyenek voltak Magyarország és Franciaország kapcsolatai az 1945 utáni megosztottságban? A NEB Külügyi munkacsoportja „Diplomáciai töredékek" beszélgetéssorozatának újabb adásában M. Szebeni Géza történésszel, egyetemi magántanárral, nyugalmazott diplomatával és Fejérdy Gergely történésszel, diplomatával, a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos igazgatóhelyettesével beszélgetett Andreides Gábor történész, a NEB Hivatalának tudományos kutatója, a munkacsoport tagja.
Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected]NEB-podcast / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 5. része
-
Ferenc pápa 2023. április 28–30. közötti magyarországi látogatása alkalmából a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Külügyi munkacsoportjának beszélgetése ezúttal Magyarország és a Szentszék 1945 utáni kapcsolatára, az elmúlt évtizedekben felmerült problémákra, azokra született megoldásokra, illetve megoldási javaslatokra, valamint a két fél között megvalósult (eredményes) tárgyalásokra helyezi a hangsúlyt.
A beszélgetés vendégei: Fejérdy András történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált egyetemi docense, valamint Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem megbízott oktatója.
Kérdező: Madarász Anita és Andreides Gábor történészek, a NEB Hivatalának tudományos kutatói, a Külügyi munkacsoport tagjai.
Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected]
NEB-podcast / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 4. része
-
A NEB Külügyi munkacsoportja „Diplomáciai töredékek" beszélgetéssorozatának újabb adása információban és érdekes történetekben gazdag utazásra hívja a hallgatóit. Andreas Schmidt-Schweizer történésszel, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával és Szilágyi Gábor történésszel, a NEB Hivatala tudományos főmunkatársával folytatott beszélgetés nem csupán a magyar nyugatnémet reláció bemutatására helyezi a hangsúlyt, hanem arra is, hogy a hidegháború időszakában milyen sikereket ért el, illetve milyen problémákkal nézett szembe a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK). A magyar-nyugatnémet viszony meglehetősen bonyolult volt a vizsgált időszakban, s a mostani beszélgetés során e kapcsolat ismert és kevéssé ismert, hol előremutató, hol visszalépő történéseit, eseményeit eleveníti fel.
Kérdezők: Madarász Anita és Andreides Gábor történészek, a NEB Hivatalának tudományos kutatói, a munkacsoport tagjai.Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected]
NEB-podcast / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 3. része
-
A NEB Külügyi munkacsoportja „Diplomáciai töredékek" című beszélgetéssorozatában ezúttal Magyarország és Ausztria, a két állam 1945 utáni kapcsolatainak főbb pontjairól, az osztrák történelem fontos kérdéseiről cseréltek gondolatot a meghívott vendégek. Az eszmecserében kiderült az is, hogy az ismert „K und K” megnevezés nem csak „császári és királyiként” fordítható magyarra...
A beszélgetés résztvevői: Fiziker Róbert történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főlevéltárosa, Erdős Kristóf történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Hivatalának tudományos főmunkatársa és Szilágyi Gábor történész, a NEB Hivatalának tudományos főmunkatársa.
Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected]
NEB-podcast / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 2. része
-
A Kádár-rezsim egyházakkal kapcsolatos törekvéseit a legerőteljesebben a bomlasztás fogalma írja le. Az Egyház közössége(i) elleni támadás a pártdirektívákban, az egyházügyi intézkedésekben, a propagandakampányokban vagy éppen a titkosszolgálati akciókban is megragadható...A Magyar Kurír és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) együttműködésében cikksorozat indult, amelynek témája: Az ateista pártállam és az egyházak küzdelmeiről a hatvas évek Magyarországán.
Sorozatunk második részében a kádári hatalomtechnika alapvető működési módját (kódját) mutatjuk be az egyházpolitika területén. Szó lesz rövid példák segítségével az egyházak, az egyházi közösségek elleni megosztó törekvések dimenzióiról. Kitérünk a hatalmi szervek (párt, ÁEH, BM, oktatásügy, tanácsok stb.) közti munkamegosztásra. Említést teszünk sikeres (dokumentálható) ellenstratégiákról.
A témához kapcsolódva Soós Viktor Attila történész, a NEB tagja beszélget Tabajdi Gábor történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos főmunkatársával. A műsorban archív felvételen Kádár János (Forrás: HU-MNL-OL-M-KS-288-5.-846. ő. e.) hallható.
E podcast adás támogatója a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, az archív felvételt az engedélyével adjuk közre.
Kapcsolódó tartalom a beszélgetéshez a Magyar Kurír-on megjelent írás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/egyhazbomlasztas
NEB-podcast / "Küzdelem a lelkekért" beszélgetéssorozat 2. része
-
A „Diplomáciai töredékek" beszélgetéssorozat első adásában bemutatkozik a NEB külügyi munkacsoportja, szóba kerülnek a tervezett témakörök. Az eszmecsere résztvevői: Soós Viktor Attila, Andreides Gábor, Szilágyi Gábor, M. Madarász Anita történészek.
Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected]
NEB-podcast / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 1. része
-
A Magyar Kurír és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága együttműködésében cikksorozat indult, amelynek témája: Az ateista pártállam és az egyházak küzdelmeiről a hatvas évek Magyarországán. Sorozatunk első részében bemutatjuk, hogy az 1959-ben kezdődő erőszakos téeszesítési hullámmal a pártállam célja nemcsak a parasztság felszámolása volt, hanem a vidéki gyülekezetek ellehetetlenítése is – de a vallásos közösségek a maguk módján megpróbáltak ellenállni.
A témához kapcsolódóan Soós Viktor Attila történész, a NEB tagja beszélget az 1940-ben született Szabó Gábor nyugalmazott református esperessel és Rigó Róbert történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos főmunkatársával.
Kapcsolódó tartalom a beszélgetéshez a Magyar Kurír-on megjelent írás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/rovatcim-kuzdelem-lelkekert-1-resz
NEB-podcast / "Küzdelem a lelkekért" beszélgetéssorozat 1. része
-
Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból címmel jelent meg a közelmúltban a Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból című kötet, amely történelemformáló, ám többnyire elfeledett huszadik századi sorstörténeteket elevenít fel. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Mathias Corvinus Collegium közös kiadásában, hatvan portrét tartalmazó kötetben, különböző karakterű emberek lépnek színre. Szerepelnek benne a vészkorszak embermentői, a nácikkal szembeni ellenállók, a kommunista hatalomátvétel ellen küzdők, 1956-os forradalmárok és szabadságharcosok, anyaországbeli, valamint erdélyi, kárpátaljai, délvidéki és felvidéki magyar papok, politikusok és értelmiségiek.
Gulyás Lajos (1918-1957) írásaiból és beszédeiből olyan személyiség körvonalazódik előttünk, aki véleményéért nyíltan kiállt, mindig bátor, kemény emberként viselkedett. 1957-ben a kádári megtorló gépezet számára különösen fontos győri-mosonmagyaróvári per harmadrendű vádlottjaként állították bíróság elé. Nemcsak a magyarországi református lelkészi karból, de a többi felekezetből is ő volt az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlás egyetlen olyan határainkon belüli egyházi áldozata, akit jogerős bírósági ítélet nyomán végeztek ki.
Kapcsolódó tartalom:
MAGYAR HŐSÖK. ELFELEDETT ÉLETUTAK A 20. SZÁZADBÓL
Gulyás Lajos lelkész: a bitófa alá is vasalt nadrággal ment '56 után (Erdős Kristóf írása Gulyás Lajosról)
A beszélgetés elhangzott a Mária Rádióban 2022 júniusában.
NEB-podcast / "Köteteink" - a beszélgetéssorozat 3. része
-
Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból címmel jelent meg a közelmúltban a Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból című kötet, amely történelemformáló, ám többnyire elfeledett huszadik századi sorstörténeteket elevenít fel. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Mathias Corvinus Collegium közös kiadásában, hatvan portrét tartalmazó kötetben, különböző karakterű emberek lépnek színre. Szerepelnek benne a vészkorszak embermentői, a nácikkal szembeni ellenállók, a kommunista hatalomátvétel ellen küzdők, 1956-os forradalmárok és szabadságharcosok, anyaországbeli, valamint erdélyi, kárpátaljai, délvidéki és felvidéki magyar papok, politikusok és értelmiségiek.
Salkaházi Sára (1899–1944) a felvidéki Kassán született. Megtapasztalta a kisebbségi lét megbélyegzettségét, mellőzöttségét és kitaszítottságát, s hamar megmutatkozott, hogy érzékeny a szegények, a szükséget szenvedők sorsa iránt.A XX. század megpróbáltatásai és embertelen eseményei közepette – gyökereit meg nem tagadva – megmaradt elkötelezett embernek, aki tudatosan vállalta sorsát: életét adta az üldözöttekért.
Kapcsolódó tartalom:
MAGYAR HŐSÖK. ELFELEDETT ÉLETUTAK A 20. SZÁZADBÓL
„Itt vagyok, engem küldj!” – Salkaházi Sára emlékezete (Wirthné Diera Bernadett írása Salkaházi Sáráról)
A beszélgetés elhangzott a Mária Rádióban 2022 júniusában.
NEB-podcast / "Köteteink" - a beszélgetéssorozat 2. része
-
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában megjelent kötetről kérdezte Földváryné Kiss Réka történészt, a NEB elnökét, valamint Wirthné Diera Bernadett történészt, a NEB Hivatalának tudományos főmunkatársát és Fejérdy András történészt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történelemtudományi Intézetének tudományos főmunkatársát, igazgatóhelyettesét Fodor Endre, a NEB sajtófőnöke.
A kiadvány a 2019. február 13–14-én az Országházban megrendezett „A Mindszenty-per hetven év távlatából. Főpapi sorsok Kelet-Közép-Európában" című nemzetközi konferencia szerkesztett előadásait tartalmazza. A kötetben elsőként kaphat átfogó képet az olvasó magyar nyelven a kelet-közép-európai egyházi vezetők kommunista diktatúra idején elszenvedett meghurcolásáról.
„A könyv nagy erénye, hogy együtt szemléli a vasfüggöny által elzárt kelet-európai népek történelmét, és megmutatja azt a küzdelmet, amit ezen országok hívő polgárai és vallási vezetői folytattak azért, hogy több évszázados kapcsolatukat megőrizzék az Apostoli Szentszékkel. A horvát Stepinac érseket és az ukrán Szlipij metropolitát közvetlenül a háború után ítélték el, és a görögkatolikus egyházzal szembeni fellépés során Romzsa Tódor munkácsi püspök meggyilkolására is hamar sor került. A román, albán, csehszlovákiai vagy lengyel főpapok sem kerülhették el az üldöztetést. Mind közül azonban Mindszenty József volt az első, akit bíborosként fogtak perbe, és ítéltek életfogytig tartó rabságra. Személyes sorsa az egész világ figyelmét a térség egyházüldözésére irányította; alakja a meghurcolt főpásztorok és hívők szimbólumává vált.” (Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek)
A beszélgetés a 93. Ünnepi Könyvhéten, 2022. június 10-én hangzott el Budapesten, a Vörösmarty téren.
Kapcsolódó tartalom:
Angol nyelvű tanulmánykötet jelent meg a Mindszenty-perről
Ferenc pápa Mindszenty bíboros „közismert nagyságáról és Egyház iránti szeretetéről”
Református hősökről is olvashat Ferenc pápa
NEB-podcast / "Köteteink" beszélgetéssorozat 1. része
-
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának (NEB) munkatársai mindennapi kutatómunkájuk során egyszerre szembesülnek a pártállam forrásainak bőségével és a dokumentumok hiányosságaival. Ebben az összeállításban kutató történészünk konkrét példák, esettanulmányok kapcsán beszél arról, milyen forrásértelmezési nehézségekkel, módszertani kihívásokkal kell megküzdeni a XX. század második fele magyar történelmének tanulmányozása során.
A most közreadott előadás a 2021. május 25-i online műhelykonferencián hangzott el.
NEB-podcast / "Előadásaink" 7. előadás
-
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Hivatalának munkatársai mindennapi kutatómunkájuk során egyszerre szembesülnek a pártállam forrásainak bőségével és a dokumentumok hiányosságaival. Ebben az összeállításban kutató történészünk konkrét példák, esettanulmányok kapcsán beszél arról, milyen forrásértelmezési nehézségekkel, módszertani kihívásokkal kell megküzdeni a XX. század második fele magyar történelmének tanulmányozása során.
A most hallható előadás a 2021. május 18-i online műhelykonferencián hangzott el.
NEB-podcast / "Előadásaink" - előadás 6.
-
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Hivatalának munkatársai mindennapi kutatómunkájuk során egyszerre szembesülnek a pártállam forrásainak bőségével és a dokumentumok hiányosságaival. Ebben az összeállításban kutató történészünk konkrét példák, esettanulmányok kapcsán beszél arról, milyen forrásértelmezési nehézségekkel, módszertani kihívásokkal kell megküzdeni a XX. század második fele magyar történelmének tanulmányozása során.
A most hallható előadás a 2021. május 25-i online műhelykonferencián hangzott el.
NEB-podcast / "Előadásaink" - előadás 5.
-
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának (NEB) munkatársai mindennapi kutatómunkájuk során egyszerre szembesülnek a pártállam forrásainak bőségével és a dokumentumok hiányosságaival. Ebben az összeállításban kutató történészünk konkrét példák, esettanulmányok kapcsán beszél arról, milyen forrásértelmezési nehézségekkel, módszertani kihívásokkal kell megküzdeni a XX. század második fele magyar történelmének tanulmányozása során.
A most hallható előadás a 2021. május 25-i online műhelykonferencián hangzott el.
NEB-podcast / "Előadásaink" - előadás 4.
- Vis mere
