Episoder
-
Csárdi Antal is bedobta a törölközőt a LMP-nél, akik így egyre kevesebben vannak. A képviselő azonban nem akárhogy távozott, jó kis keretet adott a történetének, ugyanis valami fotóról beszélt, amelyen állítólag egyeztetett Vitézy Dávid, Rogán Antal és Ungár Péter. Majd kiderült, hogy mégsem, nincs ilyen kép, legalábbis nála biztos, hogy nem. A történeten egyedül Vitézy szívta fel magát, hiszen egy régi támadási felületre kapott ütést, ami nem más, mint hogy ő a Fidesz embere. Ungár erre már fel sem kapja a fejét. Azonban kérdéseket vet fel a sok politikai vándor.
-
A világ számos helyén ünneplik az országuk születésnapját, ami általában a függetlenség kikiáltásához, egy forradalomhoz, esetleg egy békekötéshez kapcsolódik. Nálunk talán a születésnapi buli utáni vágyakozás alakította ilyesmi eseménnyé Szent István 1083. augusztus 20-i szentté avatásának ünnepét, ám a magyar államiság nem ekkor, Szent László uralkodása idején kezdődött. Sokkal régebben, egy különleges szertartás – a vérszerződés – hozta létre a Magyar Fejedelemséget. Érdekes csavar, hogy a magyar törzsek nem is a Kárpát-medencében tettek esküt a máig fennmaradt szövetségükre, nagyjából 1200 évvel ezelőtt, hanem még a szomszédos Etelközben. Amikor egy közös edényben lévő borba csurgatták a vérüket, aznap született meg a magyar államiság. Fejedelmet és más vezetőket választottak, továbbá olyan szokásjog alapjait rakták le, amely aztán a történeti alkotmányunk képében a jogrendszerünk kiindulópontjává vált egészen a modern időkben bekövetkezett kommunista hatalombitorlásig. A vérszerződésben nemcsak Magyarország kezdete, hanem erkölcsi és törvényi kiindulópontja is visszaköszön – erről beszélt a műsorban Varga Tibor jogtörténész.
-
Manglende episoder?
-
Fekete-Győr András jelentőségét az is bizonyítja, hogy a Hobbistában évek óta nem került elő a neve. Most mégis megpróbálja magát politikai üldözöttnek beállítani, mintha a kormány első számú kihívója ő lenne. Pedig egy ideje már burleszk-vonalon mozog, és ha nem ítélik el a rendőrök dobálásáért, akkor tényleg hullagyalázás volt róla beszélgetni. Pedig már nem 2017-et írunk, sőt, a haladó sajtóban sem írnak már csillogó tekintetű fiatalról, akitől összecsinálja magát a NER. Tulajdonképpen egyetlen egy ember örül az ítéletnek: Fekete-Győr András. Mert végre megint foglalkoznak vele.
-
Hobbista Keménymag Szikra Leventével - Amerika egy bő hét múlva választ!
-
Huth Gergely beszélgetett Ábrahám Róberttel a Mi kérdezünk című műsorunkban.
-
Temesi Ferenc Kossuth-és József Attila díjas író 1956-ban 7 éves volt. Osztálytársaival, szüleivel eufóriaként élte meg ötvenhatot, de így volt mindenki, mert soha nem volt ilyen egységes az ország, mint akkor. Temesi szerint, ha nagy a baj, akkor összefogunk, de békében a magyar egymásnak farkasa. Regényíróként először a Por című kétkötetes regényében írta le 1985-ben azt a szót ötvenhatról, hogy felkelés. Ez akkor is veszedelmes volt. Műveiben a Híd, Pest, Bartók, Kölcsön idő vissza-vissza térnek az emlékek.
-
Világos, hogy hova tartozunk – mondta Szentesi Zöldi László író, újságíró, a Magyar Nemzet szerkesztője a PestiSrácok.hu podcastműsorában, melyben új könyvéről (Elsüllyedt világ – Kodolányi János belső emigrációja, 1944-1956) kérdezte Huth Gergely. Kodolányi a népi írók mozgalmának kiemelkedő alakja, aki aktív szervezője volt a második világháborús kiugrási kísérletnek, a revizionista, de németellenes Magyar Közösség titkos szövetségnek, s ádáz ellenfele volt a bolsevizmusnak. Élete a nyilasok és a kommunisták alatt veszélyben volt, a Rákosi-diktatúrában teljes szilenciumra ítélték, a hatvanas években is csak kiszorítva és cenzúrázva létezhetett. Az életútjának apropóján helyzetképet vázoltunk a népi-urbánus vita mai állásáról, a vidéki fiatal értelmiség – a kormány szellemi holdudvarában is jellemző – negligálásáról, a “két pogány közt, egy hazáért!” gondolat aktualitásáról.
-
A kutatások szerint a múlt század nyolcvanas éveiben a nők átlagosan heti három alkalommal éltek nemi életet, manapság a nyugati nőknek csupán hat százaléka szexel, de ők is csak hetente egyszer, vagy inkább csak havonta egyszer – hangzott el nemrég Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatójának előadásán, melyet egyébként egy identitás témájában rendezett konferencián mondott el. Mindeközben a kulturális és innovációs miniszter arról beszélt egy korábbi interjúban, hogy akkor lesz elégedett a munkájával, ha a termékenységi ráta jelentősen javul.
-
Kásler Miklós professzor, a Magyarságkutató Intézet alapítója, főigazgatója alapos genetikai, régészeti, antropológiai, történészi vizsgálataival kezdtük el kutatni, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk? Az már most kiderült az Árpád-házi királyaink csontjaiból, hogy az őseredet nem finnugor, hanem eurázsiai. Kovács Bence archeogenetikussal beszélgetett az Öreg.
-
Folyamatosan rombolja a magyar társadalom biztonságérzetét, hogy a közutakon nagy méretű, drága presztízs autókkal száguldoznak egyesek, akár többszörösen túllépve a megengedett sebességet és megszegve az összes szabályt. Minden ilyen esetben csak a szerencsén múlik, hogy nem hal meg valaki közülünk, normális szabálykövető emberek közül. Az elkövetők pedig számolnak ezzel a kockázattal és ez is csak fokozza az élvezetüket. Szerintünk a bekövetkező események nem balesetek, hanem szándékos emberölések. Gyors jogerős ítélet és húsz év fegyházhoz közelítő szabadságvesztés dukálna az ilyeneknek. Mert ezek rendszeresen megölnek közülünk valakit. Szabó Gergő és Bálint Botond a Kocsmai igazságokban.
-
“A meritokrácia a görög filozófia szerint olyan társadalom, amiben mindenki érdemei szerint tud boldogulni. Persze, ez egy utópia, mégis érdemes törekedni rá. Eközben például a kommunista utópiát nagyon nem érdemes hajszolni” – mondta György László közgazdász, gazdaságstratégiai ügyekért felelős kormánybiztos a Mi kérdezünk című műsorunkban, ahol új könyvéről, A középosztály forradalmáról kérdeztük, mely alcíme szerint “meritokratikus stratégia a 21. századra”. A szerző válaszaiból kiderült: bár a háborús időszak, a veszélyek kora kikezdte az emberek türelmét, de a számok egyértelműen bizonyítják, hogy az Orbán-kormány 2010 óta rengeteget tett a középosztály megerősítéséért, ahova egymillió szegényebb honfitársunk tudott felzárkózni 12 év alatt. Ezt a magyar GDP öt százalékának megfelelő összeg átcsoportosításával lehetett elérni.
-
Eredetileg a földön kívüliekről szerettünk volna beszélgetni, de aztán végülis Soros György és Elon Musk vitték el a show-t. Az utóbbi azért került szóba, mert egy érdekes interjút adott Tucker Carlsonnak, ahol a milliárdos üzletember arról beszélt, hogy annak ellenére, hogy az amerikai kormány a legnagyobb megrendelője, simán benne van a pakliban, hogy ha Kamala Harris került az elnöki székbe novemberben, akkor börtönbe fogja őt záratni, pusztán azért mert Musk már nyíltan vállalja, hogy Trump kampányának egyif fő arca lett. Soros György pedig jól láthatóan visszavonult, olyannyira, hogy már a birtokainak az üzemeltetését is másokra bízta rá, és állítólag tolószékbe került.
-
Régen volt már háborús téma, így ideje volt már, hogy a vendéges Hobbista visszatérő haditechnikai szakértője, Hidegkuti Konstantin beavassa Jeszit abba a nagy titokba, hogy vajon hány csavar van a T-72-es alvázában. Ennél kicsit komplexebb összefüggéseiben is vizsgáltuk az orosz-ukrán konfliktust, csakúgy, mint a közelmúlt izraeli-iráni ütésváltásait, és a brit hadiipar zsákutcáit.
-
Hihetetlen szánalmas módon igyekeznek visszakerülni Gyurcsányék a hírekbe, de a felhergelt ifjú bolsevik tanoncuk támadása a merényletek időszakában különösen veszélyes precedenst teremthet. Történt ugyanis, hogy Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján egy Gyekiczki Márton nevű DK-s képviselő és aktivista rohant be Gyurcsányék által felmikrofonozva és támadta meg Orbán Viktort. Gyurcsányék pedig nem értették, hogy miért teperték le a senkiházi támadót, szerintük még vörös szőnyeg is járt volna. A Karanténvlogban a tegnapi Európa Parlament strasbourgi plenáris ülésén történteket is kiveséztük, ahol kiderült ismét: az európai baloldal csak a betanult általános mantrákat böfögi fel, a magyar miniszterelnök azonban konkrét példákat citálva intézte el a díszes társaságot.
-
Közkívánatra ezúttal Fekete Rita, a Hit Rádió szerkesztő-műsorvezetője volt a Hobbista Keménymag vendége. A téma pedig adta magát, a hétvégén tüntetés volt a Kunigunda utcában, a közmédia épülete előtt, és Varga Ádám is arra kalandozott, így Magyar Péter és rajongótábora lett a fő topikunk. Mellettük azért volt idő újra szembesülni azzal, hogy Európa önálló döntések nélküli amerikai gyarmattá lett, miközben a világ túlsó felén zátonyra futnak a leszbikus admirálisok. A Fidesz népszerűsége pedig oly mértékben csökkent, hogy már bel-Reykjavik világhíres írófejedelmeit is elveszítettük.
-
Burokban éltünk, azt hittük, ez a teljes látóhatár – utalt ezzel Sipos Mihály népzenész az ötvenes, hatvanas évekre, amikor nem lehetett még a szomszédos szocialista országokba sem utazni és a kommunista hatalom titkolta, hogy a határainkon kívül is élnek magyarok. Sipos csak a hetvenes évek elején ismerte meg az erdélyi, székely, csángó népzenét, itt találkozott Kallós Zoltán népdalgyűjtővel, kutatóval, akitől sokat tanult. Sipos Mihály Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, a Muzsikás együttes prímása, az MTA Pszichológiai Intézetének korábbi matematikus munkatársa volt az Öreg vendége.
-
Magyar Péter is leküzdötte magát a köztévé rituális megrohamozásáig. Ez azért volt remek ötlet, mert például a fiatalok, akiket az ellenzék rutinszerűen fel akar szabadítani, azt sem tudják, hogy azt eszik-e vagy isszák. Ugyanis nem néznek tévét. RTL-t sem és ez az ellenzék egyik nagy baja, azt a színtiszta primitív propagandát az influenszereik nem képesek pótolni. Magyar Péter MZP-ig is leküzdötte magát ezzel az akcióval, sőt talán még Gyurcsányék mozgósítási képességét is megkarcolta, igaz felülről. A mondanivaló hiánya, a nárcizmus egyre látványosabbá válása, a botrányok, az agresszivitás mostanra szivárgott le a “rajongók” értelmesebb részének agyába. A nyilvánvaló képtelenség a kormányzásra új helyre pozicionálja Magyar Pétert, a csapat nélküli embert. A Tisza Párt már nem egy probléma, hanem részproblémák összessége, a régi ellenzék problémája, a bizonytalan szavazók problémája, az ellenzéki peremszavazók problémája. És például a magyar dolgozó középosztály nagy gondja is, mert Magyar Péter is természetesen az ő létfeltételeik jelentős kurtításából akarja kifizetni a multikat és Brüsszeli gazdáit. Szabó Gergő és Bálint Botond a Kocsmai igazságokban.
-
A mindennapos testneveléssel kapcsolatos törvény szigorítására volt szükség a kormányzat szerint, így egy törvénymódosítás értelmében ezentúl csak a versenysportolók kaphatnak majd felmentést, és ők is csak akkor, ha az edzésük a testnevelésóra idejére esik. Természetesen ez a módosítás ismét indokot adott a liberális szülőknek, akik azonnal a gyermekek leterheltségéről, a sportolási lehetőségek hiányáról és a "csúnyafideszről" kezdtek el kiabálni. De mi is a gond azzal, ha még több sportra, még egészségesebb életvitelre ösztönözné a kormány a fiatalokat?
-
A Grund e heti adásában Hoppál Hunor vendége Nádor Koppány Zsombor, aSzent István Intézet vezető kutatója volt. A témát a kereszténydemokrácia helyzete adta,amiről Zsombor tanulmányt is írt. Ez az az eszme, amelyet végérvényesen cserben hagyott az európai elit. A család fogalmának feloldódásától az emberi méltóság kiforgatásán át a krisztusi politizálás félreértelmezéséig körüljártuk, hogyan jutott oda Európa, hogy mára a keresztény gyökereit végleg feladva folyamatos válságban éli mindennapjait.
-
A műsor történetének egyik legizgalmasabb adásán vagyunk túl, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője volt a vendégünk. Mi másról is beszélgethettünk volna, mint a legújabb konfliktusról Izrael és Irán, illetve az iráni proxyk között, de a zsidóság politikai gondolkodásában végbement változások is szóba kerültek, mind itthon, mind a nemzetközi világban.
- Vis mere
