Episoder

  • PETƐFI-DÉLIBÁBOK. EsemĂ©nysorozat a Blinken OSA Archivumban, 2023. mĂĄjus 17.

    Kardos Ferenc: PetƑfi ’73. FilmvetĂ­tĂ©s Ă©s beszĂ©lgetĂ©s.

    Kardos Ferenc filmje abban az idƑben kĂ©szĂŒlt, amikor Budapest közterein 1956 utĂĄn elƑször voltak spontĂĄn rendszerkritikus megmozdulĂĄsok 1971., 1972. Ă©s 1973. mĂĄrcius 15-Ă©n, melyeket a hatalom retorziĂłi követtek.

    A vetítés utån Varga Balåzs filmtörténésszel Mink Andrås beszélgetett.

  • PETƐFI-DÉLIBÁBOK.EsemĂ©nysorozat a Blinken OSA Archivumban, 2023. mĂĄjus 10.

    PetƑfi-rock – a Szegedi Egyetemi SzĂ­npad legendĂĄs elƑadĂĄsĂĄnak törtĂ©nete. VetĂ­tĂ©s Ă©s beszĂ©lgetĂ©s.

    PaĂĄl IstvĂĄn rendezĂ©sĂ©t ötven Ă©vvel ezelƑtt, PetƑfi szĂŒletĂ©sĂ©nek 150. Ă©vfordulĂłjĂĄn mutattĂĄk be. Az elƑadĂĄst a TiltĂĄs Ă©s TƱrĂ©s mezsgyĂ©jĂ©n egyszerre kĂ­sĂ©rte a belĂŒgy, illetve a hazai Ă©s kĂŒlföldi közönsĂ©g kitĂŒntetett figyelme. A szĂ­nhĂĄztörtĂ©neti produkciĂł a szĂ­nhĂĄzi avantgĂĄrd korabeli törekvĂ©sei Ă©s eszközei segĂ­tsĂ©gĂ©vel idĂ©zte meg PetƑfi Ă©s ĂĄltala a SzabadsĂĄg szellemĂ©t.

    A beszĂ©lgetĂ©s rĂ©sztvevƑi: Árkosi ÁrpĂĄd rendezƑ, a PetƑfi-rock szereplƑje, BĂ©rczes LĂĄszlĂł rendezƑ, a PaĂĄl IstvĂĄnrĂłl szĂłlĂł beszĂ©lgetƑkönyv szerzƑje, Porogi Dorka rendezƑ, szĂ­nhĂĄztörtĂ©nĂ©sz.

    ModerĂĄtor: Leposa BalĂĄzs

  • Manglende episoder?

    Klik her for at forny feed.

  • PETƐFI-DÉLIBÁBOK. EsemĂ©nysorozat a Blinken OSA Archivumban, 2023. mĂĄjus 3.

    Hogyan kerestĂ©k PetƑfit? BeszĂ©lgetĂ©s Ă©s zene.

    PetƑfi alakja, költĂ©szete Ă©s emlĂ©ke szĂĄmos formĂĄban jelent meg a folklĂłrban. PrĂłzai Ă©s zenei illusztrĂĄciĂłkkal mutattuk be PetƑfi nĂ©pi emlĂ©kezetĂ©nek fƑbb vonĂĄsait, valamint azt, hogyan prĂłbĂĄltak ennek nyomĂĄba eredni a kĂ©sƑbbi kutatĂĄsok, azok mire jutottak Ă©s eredmĂ©nyeiknek mi lett a sorsuk.

    BeszĂ©lgetƑtĂĄrsak Ă©s zenei közremƱködƑk: Landgraf IldikĂł, JuhĂĄsz Katalin Ă©s SzabĂł ZoltĂĄn

    ModerĂĄtor: Mink AndrĂĄs

  • PETƐFI-DÉLIBÁBOK. EsemĂ©nysorozat a Blinken OSA Archivumban, 2023. ĂĄprilis 19.

    A PetƑfi Kör Ă©s az 1956-os forradalom. BeszĂ©lgetĂ©s.

    Nem kĂ©tsĂ©ges, hogy az 1956 mĂĄrciusĂĄban, többszöri tiltĂĄs Ă©s akadĂĄlyoztatĂĄs utĂĄn ĂștjĂĄra indult nyilvĂĄnos vitasorozat, amelyet a kommunista pĂĄrt ifjĂșsĂĄgi szervezete, a DISZ (Demokratikus IfjĂșsĂĄgi SzövetsĂ©g) keretĂ©n belĂŒl lĂ©trehĂ­vott PetƑfi Kör szervezett, a forradalom kitörĂ©sĂ©nek közvetlen elƑzmĂ©nyekĂ©nt Ă©rtĂ©kelhetƑ. Ugyanakkor az sem kĂ©tsĂ©ges, hogy a PetƑfi Kör Ă©s a nyilvĂĄnos vitĂĄin szerepet vĂĄllalĂłk nem a rendszer megdöntĂ©sĂ©t, hanem a rendszer megreformĂĄlĂĄsĂĄt, demokratizĂĄlĂĄsĂĄt, a desztalinizĂĄciĂł folyamatĂĄnak elindĂ­tĂĄsĂĄt tƱztĂ©k ki cĂ©lul. A beszĂ©lgetĂ©s a Kör törtĂ©netĂ©t Ă©s törtĂ©nelmi szerepĂ©t vizsgĂĄlta.

    Rainer M. Jånos történésszel Mink Andrås beszélgetett.

  • PETƐFI-DÉLIBÁBOK. EsemĂ©nysorozat a Blinken OSA Archivumban, 2023. ĂĄprilis 12.

    Forradalmi IfjĂșsĂĄgi Napok (FIN) – a KĂĄdĂĄr-korszak ideolĂłgiai kiĂŒresedĂ©se. BeszĂ©lgetĂ©s Ă©s filmvetĂ­tĂ©s.

    A Forradalmi IfjĂșsĂĄgi Napok elnevezĂ©sƱ ĂŒnnepsĂ©gsorozat, amelyre elƑször 1967-ben kerĂŒlt sor a KISZ (Kommunista IfjĂșsĂĄgi SzövetĂ©g) szervezĂ©sĂ©ben, a fiatalsĂĄgot cĂ©lozva hamis, ĂĄlforradalmi rituĂĄlĂ©k keretĂ©ben prĂłbĂĄlta összekapcsolni, egy törtĂ©neti lĂĄncolatba foglalni 1848. mĂĄrcius 15., 1919. mĂĄrcius 21. (a Magyar TanĂĄcsköztĂĄrsasĂĄg lĂ©trejötte) Ă©s 1945. ĂĄprilis 4. (a felszabadulĂĄs amĂșgy fiktĂ­v napja) emlĂ©kezetĂ©t. A fƑ cĂ©l termĂ©szetesen az volt, hogy mĂĄrcius 15. emlĂ©kezetĂ©t a KĂĄdĂĄr-rezsim eredetmĂ­toszĂĄnak kĂ©t emblematikus esemĂ©nyĂ©vel összemossĂĄk. A beszĂ©lgetĂ©s folyamĂĄn levetĂ­tettĂŒk GĂĄrdos PĂ©ter filmrendezƑnek a FIN-rƑl szĂłlĂł 1974-es dokumentumfilmjĂ©t.

    A beszĂ©lgetĂ©s rĂ©sztvevƑi: Apor PĂ©ter Ă©s SudĂĄr Orsolya törtĂ©nĂ©szek

    ModerĂĄtor: Mink AndrĂĄs

  • PETƐFI-DÉLIBÁBOK. EsemĂ©nysorozat a Blinken OSA Archivumban, 2023. ĂĄprilis 5.

    PetƑfi SĂĄndor irodalmi emlĂ©kezete. BeszĂ©lgetĂ©s Ă©s felolvasĂĄs.

    Ki volt PetƑfi az irodalmi utĂłkor szĂĄmĂĄra? Hogyan lĂĄttĂĄk irodalmi Ă©s poĂ©tikai jelentƑsĂ©gĂ©t? ElvĂĄlaszthatĂł-e az irodalmi hagyomĂĄnyban PetƑfi költƑi szerepe Ă©s politikai, közĂ©leti mĂ­tosza? Szabad-e viccelni PetƑfivel? Az est folyamĂĄn irodalmi szemelvĂ©nyek tĂŒkrĂ©ben prĂłbĂĄltunk ezekre a kĂ©rdĂ©sekre vĂĄlaszt talĂĄlni.

    A beszĂ©lgetĂ©s rĂ©sztvevƑi: BĂĄn ZoltĂĄn AndrĂĄs Ă­rĂł, drĂĄmaĂ­rĂł, kritikus Ă©s Keresztesi JĂłzsef Ă­rĂł, költƑ, kritikus

    ModerĂĄtor: Mink AndrĂĄs

    A kivålasztott szemelvényeket Samudovszky Adrian és Veszelovszki Janka olvasta fel.

  • PETƐFI-DÉLIBÁBOK. EsemĂ©nysorozat a Blinken OSA Archivumban, 2023. mĂĄrcius 29.

    PetƑfi SĂĄndor filmen. FilmvetĂ­tĂ©s Ă©s beszĂ©lgetĂ©s.

    Hogyan lĂĄttĂĄk PetƑfit filmen a Horthy-korszak hajnalĂĄn, a RĂĄkosi-korszak delelƑjĂ©n Ă©s a vigasztalan KĂĄdĂĄr-korszakban? RĂ©szletek voltak lĂĄthatĂłak a FöltĂĄmadott a tenger (1953) Ă©s LĂĄnyi AndrĂĄs SegesvĂĄr (1974) cĂ­mƱ filmjĂ©bƑl, de szĂł esett az 1922-ben kĂ©szĂŒlt PetƑfi c. Ă©letrajzi filmrƑl is, amelynek nem maradtak fenn kĂłpiĂĄi.

    A beszĂ©lgetĂ©s rĂ©sztvevƑi: GelencsĂ©r GĂĄbor filmtörtĂ©nĂ©sz Ă©s Sulyok Bernadett muzeolĂłgus

    ModerĂĄtor: Mink AndrĂĄs

  • PETƐFI-DÉLIBÁBOK. EsemĂ©nysorozat a Blinken OSA Archivumban, 2023. mĂĄrcius 22.

    PetƑfi politikai emlĂ©kezete a dualizmustĂłl napjainkig. BeszĂ©lgetĂ©s Ă©s felolvasĂĄs.

    Vajon Ă©ltette-e volna PetƑfi Ferenc JĂłzsefet a kiegyezĂ©s utĂĄn, ahogy JĂłkai MĂłr kĂ©pzelte? Szocialista volt, vagy nemzeti Ă©s keresztĂ©ny? Kommunista volt-e PetƑfi? A felolvasĂĄsokkal tarkĂ­tott beszĂ©lgetĂ©s annak nyomĂĄba eredt, hogyan prĂłbĂĄltĂĄk PetƑfit az egymĂĄst követƑ politikai kurzusok a maguk kĂ©pĂ©re formĂĄlni.

    A beszĂ©lgetĂ©s rĂ©sztvevƑi: MargĂłcsy IstvĂĄn irodalomtörtĂ©nĂ©sz Ă©s Csunderlik PĂ©ter törtĂ©nĂ©sz

    ModerĂĄtor: Mink AndrĂĄs

    A kivålasztott szemelvényeket Våradi Gergely és Veszelovszki Janka olvasta fel.

  • Produced by Asha Trivedy, Unyime Mfon, Tsewang Chozom, Yu Fujioka
    Interviewees: Tamås Wachsler, Andrås Török

    Kossuth Lajos TĂ©r. Often referred to as the center of Hungarian political life, this square has been the site of coups, political contestations, violence, falling statues, reorganisations, protests and tourism. The history of the square has ran in tandem with the history of the Hungarian parliament, which located in front of the square. The flag displayed on the parliament changed several times, with the Red flags and EU flags. And today, you can see both the flag of Hungary and Szekely.

    Our podcast asks the questions:
    What do the flags displayed on the Parliament building mean?
    What do the public think about the Square?
    To what extent is the meaning of the square important in Hungary?

    To answer these questions, we interviewed to Mr. Tamås Wachsler, former member of the Hungarian parliament and designer of renovating the square, as well as Andras Török, Historian and one of the founders of Fortepan. Along with archival and social media research, as well as making use of archival music and sound bites, we investigate these questions of one of the most contested sites of public history in Budapest.

  • Marco Gabbas interviews Nasrin Sultana, of BRAC University (Bangladesh), on the legacy of colonialism in present-day Bangladesh, on postcolonial studies, and on Bangladeshi public opinion on the war in Ukraine.

  • In the third episode, we ask whether if truth commissions can heal divided nations. For our case studies, we look at the Sri Lankan Lessons Learnt and Reconciliation Commision as example of biased reporting and talk about the ways in which the Commission proved to be ineffective. Additionally, we also speak to Andre Pagliarini about the main obstacles to establish a Truth Commission in Brazil.

  • In the second episode, we cover how the Right to Truth is embedded in the complex politics of truth-seeking in international court procedures. Dr. Petrovic explains to us the achievements of ICTY and the long lasting challenges to peace and reconciliation. The immediate challenges concern the protection of victim witnesses and thinking about whether the disclosure of truth has made progress to their reconciliation. In addition to the persecution of key war criminals, he notes that it is an achievement that vast historical records were compiled and made public. However, he warns that the truth that came out of the ICTY is only a small, fragmented part of the whole picture of human rights violations committed in the Balkans.

  • The 20th century witnessed numerous and varying degrees of human rights violations perpetrated by a state. The Yugoslav Wars were a series of separate yet related wars that exhibited distinct war crimes reminiscent of the crimes committed during World War II.

    In this episode, Dr. Petrovic provides the audience with thought-provoking questions and answers on how to conceptualize and realize the truth, and right to truth in the context of former Yugoslavia. He also discusses the origins of the International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia (ICTY), the practical motivations for establishing it, the challenges faced, the successes of the tribunal, and its impact to wider society. Dr. Petrovic also touches on the complimentary yet complicated relationship between judicial tribunals and truth commissions. He ends with an important note on the entanglements between judicial and historical truth.

  • KissPĂĄl Szabolcs dokumentum-hangjĂĄtĂ©ka

    A szĂĄz Ă©vvel ezelƑtt törtĂ©ntek a mai napig Ă©les, indulatokkal fƱtött vitĂĄkhoz vezetnek: milyen törtĂ©nĂ©seket tartunk az 1910-es Ă©s 1920-as Ă©vek fordulĂłjĂĄnak idƑszakĂĄbĂłl nemzeti tragĂ©diĂĄnak? Kiket tekintĂŒnk a kollektĂ­v emlĂ©kezet szĂĄmĂĄra mementĂłkĂ©nt kiemelendƑ ĂĄldozatnak? Kiknek a vĂ©re folyt Ășgymond a nemzet testĂ©n ejtett sebbƑl? KissPĂĄl Szabolcs dokumentum-hangjĂĄtĂ©ka egyrĂ©szt a korszak kisembereinek törtĂ©netĂ©n – a vörös- Ă©s fehĂ©rterror zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂș ĂĄldozatainak mikrotörtĂ©netein – keresztĂŒl, mĂĄsrĂ©szt a nagy nemzeti elbeszĂ©lĂ©s – az 1934-ben felavatott, 1945-ben ledöntött, majd 2019-ben rekonstruĂĄlt Nemzeti VĂ©rtanĂșk EmlĂ©kmƱvĂ©nek törtĂ©netĂ©nek – tĂŒkrĂ©ben vizsgĂĄlja ezt a kĂ©rdĂ©st.

    A korabeli levĂ©ltĂĄri dokumentumokbĂłl (rendƑrsĂ©gi tanĂșsĂĄgtĂ©telekbƑl Ă©s iratokbĂłl, bizottsĂĄgi Ă©s tanĂĄcsi jegyzƑkönyvekbƑl), rĂĄdiĂłs Ă©s televĂ­ziĂłs hangfelvĂ©telekbƑl alkotott, zenei betĂ©tekkel ĂĄtszƑtt dramaturgizĂĄlt szövegfolyam egyszerre mutatja be az elmĂșlt szĂĄz Ă©v nyilvĂĄnossĂĄg elƑtt folyĂł ideolĂłgiai-politikai csatĂĄrozĂĄsait Ă©s az elhallgatott, elfeledett egyĂ©ni sorsesemĂ©nyeket. A törtĂ©neti montĂĄzs a közössĂ©g Ă©s egyĂ©n, a kisebbsĂ©g Ă©s a többsĂ©g viszonyĂĄnak törtĂ©neti vĂĄltozĂĄsait mutatja be: Hogyan viszonyult a zsidĂł hitközsĂ©g a mindenkori – Ă©s folyamatosan vĂĄltozĂł – hatalomhoz? Milyen atrocitĂĄsok Ă©rtĂ©k a zsidĂłkat a vörös- Ă©s a fehĂ©rterror idejĂ©n? Hogyan lehet (vagy lehetsĂ©ges-e egyĂĄltalĂĄn) szavakba önteni egy anya Ă©s gyermeke megprĂłbĂĄltatĂĄsait? Tudunk-e törtĂ©neti korszaktĂłl, ideolĂłgiai irĂĄnyultsĂĄgtĂłl Ă©s politikai agendĂĄtĂłl fĂŒggetlen konszenzusra jutni, ha a „nemzet vĂ©rtanĂșirĂłl” van szĂł?

    1934 mĂĄrciusĂĄban â€žĂŒnnepi keretek között”, a kormĂĄnyzĂł jelenlĂ©tĂ©ben Ă©s szĂĄmos notabilitĂĄs rĂ©szvĂ©telĂ©vel avattĂĄk fel az „1918–19. Ă©v martyrjainak emlĂ©kmƱvĂ©t” a VĂ©rtanĂșk terĂ©n. A korabeli ĂșjsĂĄgbeszĂĄmolĂłk szerint az ĂŒnnepsĂ©get katolikus, reformĂĄtus, evangĂ©likus, unitĂĄrius Ă©s izraelita istentiszteletek vezettĂ©k be. 1945 szeptemberĂ©ben aztĂĄn a FƑvĂĄrosi KözmunkĂĄk TanĂĄcsa döntĂ©sĂ©nek Ă©rtelmĂ©ben, az összes parlamenti pĂĄrt egyetĂ©rtĂ©sĂ©vel döntöttĂ©k le az akkor mĂĄr SĂĄgvĂĄri Endre tĂ©rnek nevezett köztĂ©ren „éktelenkedƑ EllenforradalmĂĄr-emlĂ©kmƱvet, amely az Ășj, demokratikus MagyarorszĂĄg mĂĄrtĂ­rjainak megcsĂșfolĂĄsa volt”. 2019-ben, az ƑszirĂłzsĂĄs forradalom 101. Ă©vfordulĂłjĂĄn aztĂĄn mĂ©g effĂ©le – lĂĄtszĂłlagos – egyetĂ©rtĂ©s sem övezte a hĂĄnyattatott sorsĂș emlĂ©kmƱ ĂșjrafelĂĄllĂ­tĂĄsĂĄt. KissPĂĄl Szabolcs dokumentum-hangjĂĄtĂ©ka ezt a mai napig folyĂł törtĂ©netet helyezi diszkurzĂ­v keretbe: nem Ă­tĂ©lkezve, hanem a törtĂ©nĂ©sek mĂ©lyĂ©re ĂĄsva mutatja be, hogy „nemzeti vĂ©rtanĂșink” hĂșs-vĂ©r emberek, Ă©s nem az ideolĂłgiai Ă©s politikai csatĂĄrozĂĄsok közepette listĂĄzhatĂł, emlĂ©kmƱvekre felvĂ©shetƑ nevek voltak csupĂĄn.

    KĂ©szĂŒlt a Blinken OSA ArchĂ­vum produkciĂłjĂĄban, az AratĂĄstĂłl aratĂĄsig – magyar kĂĄlvĂĄria, 1918–1919 kiĂĄllĂ­tĂĄs keretĂ©ben, a ZsidĂł KultĂșra 2028 tĂĄmogatĂĄsĂĄval, 2021 januĂĄrjĂĄban.

    Hangok: Erhardt Miklós, Erlich Gåbor, Jeneses Ádåm, KissPål Szabolcs, Melykó Richård, Ɛri Eszter

    Köszönet: Bödök Gergely (CLIO Intézet), Kotormån Ábel, Péter Benjamin, Toronyi Zsuzsa (MILEV), Turai Hedvig, Vajdai Vilmos, Veress Karmen

    Felhasznålt hangbetétek az elhangzås sorrendjében: Gellért Ádåm (M5), Anka Låszló (Kossuth Rådió), Salamon Konråd (M5), Magyar Filmarchívum, Romsics Ignåc (InfoRådió), Bödök Gergely (M5), Euronews, ATV.

    FelhasznĂĄlt zene az elhangzĂĄs sorrendjĂ©ben: Warszawianka (Russian Red Army Choir), Warszawianka (Tabernacle choir), Warszawianka (Magyar NĂ©phadsereg Ének- Ă©s Zenekara), Klezmatics: In Kampf, PĂĄrtos Ödön: Yizkor (Yael Shachar – brĂĄcsa, Itai Daniel – zongora, Kol Hamusica Radio), Warszawianka (Monsieur Jack – zongora)

  • Black Box was an independent film group that documented the regime change in Hungary between 1988-2008.This unique collection with close to 3000 hours of footage has been available for research in Blinken OSA since 2012. Chief curator Zsuzsa Zadori, cataloger Judit Krausz and digitization technician Zoltan Krizbai talk about archiving, processing, describing, digitizing and making accessible this special collection. Next to the video materials, the administrative files of the Black Box Foundation are also available for researchers in-house.

    More about this collection:
    http://catalog.osaarchivum.org/catalog/jDeX5RJK

    Participants of the project are Zsuzsanna ZĂĄdori, project lead, Judit Krausz, cataloger, ZoltĂĄn Krizbai, audiovisual technician.

    Creators : Anikó Kövecsi (producer), Jånos Dani (camera, editor)

  • This episode introduces a unique research project  at Blinken OSA, the goal of which is to collect and make available online the dispersed cultural heritage of the refugees who fled Hungary following the 1956 Revolution. The documents assembled from the collections of the International Rescue Committee at the Hoover Institution at Stanford and the National Archives and Records Administration in Washington DC shed a unique light on the history of 1956.

    Participants of the project are Andrås Mink, Historian, Research fellow at OSA, Zsolt Måté, MA student in history, and József Bóné, editor of the refugee blog.

    Contributors : Judit Izinger, Csaba SzilĂĄgyi, Alexey Zelensky