Afspillet

  • Hogy futott fel itthon az akkugyártás? Milyen hatása van ennek az ország világgazdasági pozíciójára és a munkaerőpiacára? A G7 Podcast vendége Czirfusz Márton.

    The post Magyarország az akkumulátorgyártásban is az olcsó munkaerőre és erőforrásokra épít first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  • 50.000 Euro in wenigen Minuten – so viel Beute machen Kriminelle im Schnitt mit Bankautomaten-Sprengungen in Deutschland. Fast 20 Millionen Euro erbeuteten die Täter 2021 mit solchen Sprengungen – und die Zahl der Fälle steigt: Im vergangenen Jahr wurden 487 Geldautomaten von Banken gesprengt.

    Dabei sinkt die Zahl der Geldautomaten Jahr für Jahr. Doch die Automaten sind weiterhin gut gefüllt, denn „die Deutschen lieben nach wie vor ihr Bargeld“, sagt Achim Schmitz, Leiter der Abteilung für Organisierte Kriminalität beim Landeskriminalamt Nordrhein-Westfalen. In den Niederlanden gibt es deutlich weniger Sprengungen, was unter anderem daran liegt, dass dort deutlich weniger Automaten stehen und die Banken diese Automaten auch deutlich besser schützen als die deutschen Banken.

    Lesen Sie hier die Handelsblatt-Lesefavoriten der Woche:

    - [Unruhe bei McKinsey: Beratungsfirma stellt die eigene Strategie in Frage](https://www.handelsblatt.com/unternehmen/management/unruhe-bei-mckinsey-beratungsfirma-stellt-die-eigene-strategie-in-frage/29005454.html)
    - [Raisin: Beschwerden über Zinsplattform Weltsparen häufen sich](https://www.handelsblatt.com/finanzen/banken-versicherungen/banken/raisin-beschwerden-ueber-zinsplattform-weltsparen-haeufen-sich/29002600.html)
    - [Wirecard-Prozess: Ex-Wirecard-Chef Markus Braun im Verhör](https://www.handelsblatt.com/finanzen/banken-versicherungen/banken/wirecard-prozess-ex-wirecard-chef-markus-braun-im-verhoer/29009330.html)

    In NRW werden die meisten Geldautomaten gesprengt. Allein in den ersten sieben Wochen dieses Jahres schon 24. Deshalb wurde 2015 die EK „Heat“ gegründet, die ausschließlich zu Bankautomatensprengungen ermittelt. In der aktuellen Folge Handelsblatt Today erzählt LKA-Abteilungsleiter Schmitz, wie die Arbeit der Ermittler abläuft, wie viele der Sprengungen aufgeklärt wurden – und, warum deutsche Banken anfälliger für Sprengungen sind als niederländische.

    ***
    Exklusives Angebot für Handelsblatt Today-Hörer: Testen Sie Handelsblatt Premium 4 Wochen für 1 € und bleiben Sie immer informiert, was die Finanzmärkte bewegt. Mehr Informationen: www.handelsblatt.com/mehrfinanzen

    Helfen Sie uns, unsere Podcasts weiter zu verbessern. Ihre Meinung ist uns wichtig: www.handelsblatt.com/zufriedenheit

  • Gerade einmal fünf Prozent der Unternehmen in der obersten Börsenliga werden von einer Frau geführt. Ganz langsam scheint sich daran nun etwas zu ändern.

    ***
    Hier geht's zu unserem Abo-Angebot für unsere Morning Briefing Leser:
    https://www.handelsblatt.com/mehrerfahren

    Helfen Sie uns, unsere Podcasts weiter zu verbessern. Ihre Meinung ist uns wichtig: www.handelsblatt.com/zufriedenheit

  • Künstliche Intelligenz (KI) wird die Welt verändern. Sie wird die Forschung erleichtern, kreative Prozesse unterstützen und Arbeitsschritte in Fabriken automatisieren.

    Was bedeuten die jüngsten Fortschritte von Künstlicher Intelligenz für Unternehmen, Medien und den Alltag? Was kann ChatGPT wirklich? Vollzieht sich diese Entwicklung exponentiell, wie einige Tech-Visionäre glauben? Das diskutiert Handelsblatt-Chefredakteur Sebastian Matthes mit Jonas Andrulis, Gründer und CEO von Aleph Alpha, und Tina Klüwer, Direktorin des Künstliche Intelligenz Entrepreneurship Zentrums (KIEZ), in der neuen Folge von Handelsblatt Disrupt.

    „Wir stecken inmitten einer industriellen Revolution, und sie ist die schnellste bislang“, sagt Andrulis. Schon heute kann KI komponieren und malen, journalistische Texte schreiben, Examensklausuren lösen und Textbausteine mit juristischen Argumentationen generieren.

    Auch KIEZ-Direktorin Klüwer ist vom Potenzial von KI überzeugt und ergänzt: „KI ist die Speerspitze der Digitalisierung.“ In den letzten Jahren haben mehr und mehr Geschäfts- und Arbeitsbereiche den Sprung in die digitale Welt geschafft.

    Klüwer und Andrulis erklären auch, wie es mit der Schlüsseltechnologie weitergeht, in welchen Bereichen die größten Innovationsschübe entstehen und ob Europa noch eine Chance hat, sich als ein führender Technologie-Hotspot zu positionieren.

    ***
    Das exklusive Abo-Angebot für Sie als Handelsblatt Disrupt-Hörerinnen und Hörer: https://www.handelsblatt.com/mehrwirtschaft

    Helfen Sie uns, unsere Podcasts weiter zu verbessern. Ihre Meinung ist uns wichtig: www.handelsblatt.com/zufriedenheit

  • Egy éve tart szomszédunkban egy olyan borzalom, amelyre Európában a II. Világégés óta nem volt példa. Erről a háborúról beszélgetek most Vörös Szabolcs újságíróval, aki évek óta a helyszínen is követi az ukrajnai eseményeket.

    Nemrég tért haza például az ukrajnai front egyik legkeményebb szakaszáról, Bahmutból. Őt kérdezem tehát az orosz villámháborús tervek kudarcáról, az ukrajnai tömegsírokról, becsvágyról és félelemről, valamint kompország felgyújtott kikötőjéről.

    Műsorjegyzetek

    A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:

    https://azeletmegminden.hu/057-voros-szabolcs-podcast/

    Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.

    A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkal

    [00:04:52] Pete Reed története. Csalóka veszélyérzet vagy ennek hiánya a fronton.

    [00:10:29] Bombabecsapódás Vörös Szabolcsék autója mellett – intenzív tüzérségi tűz Bahmutban. Mi folyik ebben a szétlőtt városban valójában?

    [00:15:38] A Wagner-csoport és vezetője az ukrajnai harcokban.

    [00:22:40] Látogatás harcoló ukrán egységeknél. Hogyan jut ki oda egy magyar riporter?

    [00:32:21] Sajtófotók, mint érzékeny információk a frontról: van-e cenzor, mire kell ügyelni?

    [00:36:27] Hogyan fogadják az ukrán katonák a magyar újságírókat?

    [00:41:23] Magyar közösségi támogatás ukrán katonai alakulatoknak.

    [00:51:03] Mi lehet a célja a magyar diplomácia oroszpártiságának?

    [00:57:06] Az orosz hadsereg kudarca Ukrajnában.

    [00:59:26] Az elmaradt virágeső. Hogyan nézhette be ennyire Ukrajna megtámadását az orosz vezetés?

    [01:04:50] Orosz nyelv és orosz nemzettudat.

    [01:08:36] Tömegsírok Bucsában és Izjumban, az orosz háborús bűncselekmények.

    [01:13:11] Magyar kommentelők, magyar konteók.

    [01:23:50] Vörös Szabolcs, a fotós.

    [01:29:04] Mi vonzza Vörös Szabolcsot a háborús témákban?

    [01:38:50] Ki az a fixer, miért van rá szüksége az újságírónak?

    [01:44:44] Vörös Szabolcs az Origónál, amely „színvonalához méltatlannak” ítélte cikkeit.

    [01:54:59] Miért nem tudósít a front orosz oldaláról is Vörös Szabolcs?

  • Viele Patienten warten Jahre auf ein Spenderorgan. Geht es nach dem Start-up Cellbricks, könnte sich das aber bald ändern: Das Team entwickelt einen 3D-Drucker für menschliches Gewebe. Im Podcast Handelsblatt Disrupt spricht Tech-Reporterin Larissa Holzki mit Joachim von Arnim, Co-Chef von Cellbricks, über den Stand der Forschung, die Finanzierung seines Unternehmens und die größten Sprünge in der Biotechnologie.

    Das Team will „das neue Biontech“ aufbauen, sagt von Arnim. „Wenn in einigen Jahren eine Frau an Brustkrebs erkrankt, können wir ihre Brust mit echten Zellen rekonstruieren.“ Von Arnim glaubt, dass die Brustimplantate schon innerhalb dieses Jahrzehnts auf den Markt kommen werden. Gedruckte Organe schafften es innerhalb der nächsten Dekade zur Marktreife, sagt er.

    Den Beweis, dass die Reproduktion von Zellen mittels Druckverfahren funktioniert, hat das Team in ersten Forschungsprojekten erbracht. Gemeinsam mit Wissenschaftlern des Berlin Institute of Health in der Charité hat Cellbricks zum Beispiel einen biologischen Wundverschluss gedruckt.

    ***
    Das exklusive Abo-Angebot für Sie als Handelsblatt Disrupt-Hörerinnen und Hörer: https://www.handelsblatt.com/mehrwirtschaft

  • Das Leben des Michail Borissowitsch Chodorkowski könnte aus einem russischen Roman stammen. Der ehemalige Oligarch lebt heute in England im Exil.

    ***
    Hier geht's zu unserem Abo-Angebot für unsere Morning Briefing Leser:
    https://www.handelsblatt.com/mehrerfahren

    Helfen Sie uns, unsere Podcasts weiter zu verbessern. Ihre Meinung ist uns wichtig: www.handelsblatt.com/zufriedenheit

  • Ufos über Nordamerika, abgeschossene Ballons, gestoppte Reisediplomatie:
    Wenige Tage vor der Münchner Sicherheitskonferenz belasten schwebende
    Lauschzentralen und wechselseitige Spionagevorwürfe das ohnehin
    angespannte Verhältnis zwischen den USA und China. US-Außenminister
    Antony Blinken hat einen geplanten Besuch im Reich der Mitte abgesagt,
    die Führung in Peking reagiert empört. Wächst sich die Verstimmung zu
    einer veritablen Krise aus? Ist die Spionageaffäre Ausweis des
    wachsenden Machtstrebens Chinas oder Alltag unter globalen Rivalen? Und
    warum wurden diese Ballons eigentlich erst jetzt entdeckt?

    In der neuen Folge von Das Politikteil sprechen wir mit dem
    China-Experten Mikko Huotari über die Hintergründe des Ballon-Eklats,
    über die globalen Ambitionen der chinesischen Führung unter Xi Jinping
    und über den aktuellen Stand des deutsch-chinesischen Verhältnisses.
    Huotari erläutert, wie und zu welchem Zweck China ein globales Spionage-
    und Überwachungsregime aufbaut, für wie wahrscheinlich er eine
    Eskalation im Taiwan-Konflikt hält und warum die China-Strategie der
    Ampel-Regierung auf sich warten lässt. Und er verrät, warum ihn nicht
    wenige für ein japanisches Mädchen halten

    Mikko Huotari ist Direktor des Mercator Institute for China Studies,
    kurz: MERICS. Er hat in Freiburg, Nanjing und Shanghai Politik,
    Öffentliches Recht und Musikwissenschaft studiert und in Freiburg auch
    promoviert. Zu seinen Forschungsschwerpunkten zählen Chinas
    Außenpolitik, die chinesisch-europäischen Beziehungen sowie globales
    Regieren.

    Im Podcast Das Politikteil sprechen wir jede Woche über das, was die
    Politik beschäftigt, erklären die Hintergründe, diskutieren die
    Zusammenhänge. Immer freitags mit zwei Moderatoren, einem Gast – und
    einem Geräusch. Im Wechsel sind als Gastgeber Tina Hildebrandt und
    Heinrich Wefing oder Ileana Grabitz und Peter Dausend zu hören.

    [ANZEIGE] Mehr über die Angebote unserer Werbepartnerinnen und -partner
    finden Sie HIER

    [ANZEIGE] Falls Sie uns nicht nur hören, sondern auch lesen möchten,
    testen Sie jetzt 4 Wochen kostenlos Die ZEIT. Hier geht's zum Angebot.

  • A Green Policy Center ma bemutatott jelentése alapos elemzésekkel, ábrákkal, méretarányos összevetésben, vagyis Csehországhoz, Ausztiához és Portugáliához viszonyítva mutatja be hazánk teljesítményét a klímasemlegesség felé vezető úton. Mennyiben vagyunk okozói és mennyiben elszenvedői a klímaváltozásnak? Miért csak 14 százalék nálunk a megújuló energia aránya, ha az EU-átlag 37 százalék? Miért nem épít jobban a kormányzat a klímacélok rendkívül magas – 93 százalékos – társadalmi támogatottságára? A ZöldVálasz új adásában Litkai Gergely műsorvezető a Green Policy Center társalapítójával, Huszár Andrással beszélget.

  • A halandóságunk vagy a halállal folytatott harcunk tesz minket emberré? Az orvostudomány és a technológia egymásra licitálva kínálja az alternatívákat az örökéletre. Feltölthetjük a tudatunkat egy felhőbe; lefagyasztahtjuk magunkat, hogy egy fejlettebb korban éljünk tovább; vagy egyszerűen lecserléhetjük az elhasználódott testrészeinket újakra 3D nyomtatás segítségével, a 2022-es Brain Baron az is kiderül hogyan. Az Ott vagyunk már? utolsó epizódja a halál és öröklét kérdéskörét tárgyalja, miközben előkészíti az idei fesztivál központi témáit.  



    Ez itt az Index.hu és a Brain Bar közös podcastsorozata, ahol azt vizsgáljuk, milyen jövőt ígért a tudomány és mikor valósulnak meg a jóslatai. A beszélgetést a Porsche Centrum Budapest támogatta.    



    (0:00) Húsz év múlva feltöltjük magunkat egy felhőbe és a virtuális valóságban élünk majd tovább? 
    (2:39) Hány féleképpen lehet örökké élni?  
    (08:27) Akarunk egyáltalán örökké élni? 
    (13:31) Meskó Bertalan orvosi jövőkutató megérkezik 
    (15:33) Akarunk egyáltalán örökké élni? 
    (18:56) Te vagy a legkihasználatlanabb erőforrás az orvoslásban 
    (23:07) Mit kell jól csinálni, hogy hosszan és egészségesen éljünk és mikor kell elkezdeni? 
    (33:14) Milyen eszközeink vannak tovább élni? 
    (37:46) Hogyan próbáljuk meghekkelni a halált? 
    (40:49) Őssejt kutatás és 3D nyomtatott emberi szövetek 
    (44:27) Hosszabb vagy jobb életet válasszunk? 
    (47:33) A technológia tesz minket halhatatlanná? 

    Film: 
    Hegylakó: https://imdb.to/3M74Rup  
    Harry Potter és a Bölcsek Köve: https://imdb.to/3wZoGOz  

    Könyv: 
    David Epstein – Range: https://bit.ly/3x53SGI  
    Adam Leith Gollner – The Book of Immortality: https://bit.ly/3Naqawu  
    Roman Yampolskiy – Artificial Superintelligence: https://bit.ly/3GCaCz3  
    J. K. Rowling - Harry Potter és a bölcsek köve: https://bit.ly/3t8GuWv


    Extrák: 
    Kurzwell jóslata és a 2045 kezdeményezés: https://bit.ly/3NbYIhG , http://2045.com/ 
    A mentális állapot és a várható élettartam kapcsolata: https://bit.ly/3t8T3RP 
    Élhetünk 200 éves korunkig? Ez a 43 találmány válaszolhatja meg a kérdést: https://nyti.ms/3PYi3oG Exoszkeletonok – A Vasember ruhája hamarosan a te szekrényed alapdarabja lehet? https://nbcnews.to/3NQfAe3 
    Korlátlanul élhetünk? https://bit.ly/3tbtj7k  
    Ki volt az igazi Nicholas Flamel és mire akarta használni a Bölcsek Kövét? https://bit.ly/3NapoQ6  
    Google kontra halál: https://bit.ly/3MlqWFP  
    Mindenki élhet örökké vagy csak egy bizonyos elit? https://cnb.cx/38V0uVP 
    NFT-n vásárolt halhatatlanság: https://bit.ly/3Q5sEhA  
    Meddig élnének az emberek, ha eldönthetnék? https://bit.ly/3Mcbvzj 

  • Miért halogatnak a maximalisták? Hogyan lehet megküzdeni az imposztor szindrómával, és mi a válságálló csapatok titka? Mi a kérdés? podcastsoroztunk legfrissebb epizódjában Szamosi Rita szervezetfejlesztővel és coach-csal beszélgettünk a szakma és a munkaerőpiac rejtelmeiről. Kattints a linkre a bio-ban, hallgasd meg, iratkozz fel és nézd meg a leírást is! 
    Ritával személyesen is találkozhatsz szeptember végén a jövőfesztiválon! Diákként vagy tanárként regisztrálj ingyenjegyekért, vagy szerezd be a bérletedet a honlapunkon! 
    (1:10) Magyarország, a coach-ok országa - hogyan válasszunk szakembert? 
    (05:22) Rita pályaválasztási útja 
    (8:49) Mire számítsunk, ha elmegyünk egy coach-hoz? 
    (17:23) Láthatatlan, de hatékony eszközök Rita kezében 
    (19:33) Menni vagy nem menni? Mikor váltsunk munkahelyet? 
    (26:21) Gyógyítható-e a generációs átok, a maximalizmus? 
    (28:21) Mi is az az imposztor szindróma és hogyan kezeljük? 
    (29:54) Itt az idő, hogy megünnepeljük a sikereinket! De hogyan? 
    (32:09) A kiégés tünetei, és az első lépések a változás felé 
    (36:36) Milyen egy jó vezető? 
    (45:48) A jó csapat ismérvei 
    (51:01) Kik lehetnek a válsághelyzet hősei? 
    Extrák
    International Coach Federation – ami iránytű lehet a coach választásban: https://coachingfederation.org/
    Egy cikkben minden a job-hoppingról: https://www.cnbc.com/2022/03/30/great-resignation-what-hiring-managers-think-of-job-hopping.html
    Amerikai kutatás a vezetők szerepéről: https://www.goodhire.com/resources/articles/horrible-bosses-survey/

  • A bolygónk minden nap minden percében ezerbilliónyi digitális jellel lüktet - a közösségi média hírekkel, tweetekkel, posztokkal, ajánlásokkal, reklámokkal, értesítésekkel, megosztásokkal, bejelentkezésekkel diktálja az életünk ritmusát. A lányok a műsorban nemcsak szembenéznek saját gyarlóságaikkal (igen, ők is pózoltak már tengerparton) de megvitatják azt is, hogy a figyelemgazdaság és a kommentkultúra milyen hatással van arra, ahogy magunkat és a minket körülvevő világot látjuk.

    A LelkEd a Mélylevegő Projekt és a Brain Bar közös pszichoedukációs műsora, ahol újragondoljuk az alapokat, hogy Te is elkezdhesd a saját önismereti utadat.

    Osszátok meg velünk a gondolataitokat, hiszen a mi podcastünk csak a ti történeteitekkel lehet teljes. 
    (0:23) Miért van ennyi jegyzetünk ma? 
    (02:16) Hiperszocializáció - mi ez tulajdonképpen? Jobb, ha tudod, hogy MINDEN befolyásol.
    (05:46) Viszonyunk a közösségi médiával és kapcsolataink a közösségi médián 
    (14:17) Paraszociális kapcsolatok - mik is ezek és mik az eredői? 
    (17:31) ,,Posztolok, tehát vagyok” - kik vagyunk az interneten?
    (26:25) Homályos ablakok helyett - kipolírozott életeket mutatunk, de miért? 
    (36:57) Egyféle külső, ugyanolyan vízesések - maximális energiaráfordítással 
    (41:21) Spirálok a teljesítményszorongás mögött és társas összehasonlítás 
    (50:50) A figyelemkultúra - miért akarjuk, hogy észrevegyenek?
    (58:11) A közösségi média hiánya okozta űr - és mivel lehet feltölteni
    (01:02:15) Na de mi a helyzet a kommentkultúrával?
    (01:10:10) Teremtsünk biztonságos sarkokat!
    Kövess minket a közösségi médián is:
    https://www.instagram.com/melylevegoprojekt/?hl=en
    https://www.instagram.com/brainbar/?hl=en

  • Internationaler Handel, die Anerkennung von Taiwan, Umgang mit Hongkong,
    der Krieg in der Ukraine und nun noch ein Spionageballon: Das Verhältnis
    zwischen den USA und China ist aufgrund vieler komplexer Themen mehr als
    angespannt.

    In seiner diesjährigen Rede zur Lage der Nation sagte US-Präsident Joe
    Biden: "Zweifelt nicht daran: Wie wir letzte Woche deutlich gemacht
    haben, werden wir handeln, wenn China unsere Souveränität bedroht, um
    unser Land zu schützen. Und das haben wir getan." Biden spielte auf den
    chinesischen Spionageballon an, der am 4. Februar von den USA
    abgeschossen worden war.

    Was zum Spionageballon bekannt ist, wie Republikaner und Demokraten mit
    der Herausforderung China umgehen und warum Bidens "Made in
    America"-Strategie nicht nur ein innenpolitisches Signal ist,
    diskutieren wir im US-Podcast.

    Außerdem: War die Rede zur Lage der Nation eine Bewerbung für eine
    erneute Präsidentschaftskandidatur? Und LeBron James' Rekord für die
    Geschichtsbücher der NBA.

    Und im Get-out: das Gespräch von The-New-Yorker-Chefredakteur David
    Remnick mit Salman Rushdie und dessen Buch Joseph Anton sowie Lizzos
    Song About Damn Time und ihre Grammy-Rede.

    Der Podcast erscheint alle zwei Wochen donnerstags, die nächste Folge
    nach einer Urlaubspause voraussichtlich am 9. März.

    Sie erreichen uns per Mail an [email protected].

    [ANZEIGE] Mehr über die Angebote unserer Werbepartnerinnen und -partner
    finden Sie HIER.

    [ANZEIGE] Falls Sie uns nicht nur hören, sondern auch lesen möchten,
    testen Sie jetzt 4 Wochen kostenlos DIE ZEIT. Hier geht's zum Angebot.

  • Egyáltalán: mit is a jelent az az ukrán kifejezés, hogy сучья рожа? Kerner Zsolt, Nagy Gergely Miklós, valamint Nagy József annyira belemelegedett a minapi miniszterelnöki háttérbeszélgetés botrányt kavaró mondatainak értelmezésébe, hogy másik témára nem is jutott idő a mai Háromharmadban.

  • Sokéves, közös munkánk érett be: a Transparency International a teljes Európai Unióból a magyar korrupciós helyzetet találta a legaggasztóbbnak. Annak azonban nem sok értelme van, hogy keseregjünk, esetleg kínunkban nevessünk a statisztikán – sokkal fontosabb megérteni és megnézni, mit tehetünk ellene. A Fülke legfrissebb adásában Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, valamint Sztojcsev Iván, a hvg.hu gazdasági újságírója volt Nagy Iván László vendége.

    Töltse ki hallgatói kérdőívünket itt: https://forms.gle/RP5pVC8W7cSiTfWm8
    Köszönjük!

    Fizessen elő a hvg360-ra, az első hónapban mindössze 360 forintért! https://hvg.hu/360/elofizetes

    • 0:56: Hogyan áll össze a Transparency korrupcióérzékelési indexe? Mit jelent az, hogy korrupcióérzékelés?
    • 2:52: Hogy fest a rangsor, hogyan kerültünk az élére?
    • 7:23: Mitől hungarikum a korrupciónk? Mik azok a jelenségek, amelyek egy demokráciában nem valósulhatnának meg, de nálunk a rendszer alapját képezik?
    • 17:55: Mit – pontosabban mennyit – veszít ezzel az ország? Mennyi pénz tűnhet el a közösből és valóban előrelendítené-e a gazdaságot a politikai rendszerváltás?
    • 27:42: Másoknak sikerült javítani a korrupciós helyzeten. Hogyan kezelhető a probléma, milyen példákat ismerünk a régióból?
    • 34:05: Amennyiben teljesülnek az Európai Bizottság által elvárt korrupcióellenes intézkedések, számíthatunk számottevő változásra?
    • 42:48: Meddig tussolhatja el a kormány a korrupció súlyosságát, csak hogy a bőrét mentse az EU-val szemben?
    • 47:05: Hogyan áll hozzá a magyar társadalom a korrupcióhoz, miért nem elég a korrupció üzenete a rendszerváltáshoz? Nem értjük, vagy betudjuk annak, hogy „minden politikus lop, akkor meg inkább lopjon az, aki azt gondolja a világról, amit én?”
    • 52:02: Hogyan lehet a korrupció alapvetését megszűntetni itthon? A társadalom kell felébredjen magától vagy egy új rendszer kell ráébressze?

  • Az Átlátszó tizenhetedik podcast-epizódja. A beszélgetés vezetője Hont András Bodnár Zsuzsa újságíróval, Illés-Rácz Mariann debreceni önkormányzati képviselővel, Molnár Jenő építészmérnökkel és Kozma Éva mikepércsi aktivistával beszélgetett a Debrecenbe tervezett CATL-akkumulátor-gyár építéséről. Az adás felvétele 2023. február 1-én volt.

    SHOW NOTES:
    Debrecen és környéke is célpontja az akkumulátorgyártó nagyhatalmi törekvéseknek: https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/01/03/debrecen-es-kornyeke-is-celpontja-az-akkumulatorgyarto-nagyhatalmi-torekveseknek/

    Először zúdult népharag a fideszes polgármesterre a Debrecenbe tervezett kínai akkugyár miatt: https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/01/13/eloszor-zudult-nepharag-a-fideszes-polgarmesterre-a-debrecenbe-tervezett-kinai-akkugyar-miatt/

    „A demokrácia halott” – parázs hangulatú lakossági fórumon tiltakoztak ismét az akkugyár ellen Debrecenben: https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/01/21/a-demokracia-halott-parazs-hangulatu-lakossagi-forumon-tiltakoztak-ismet-az-akkugyar-ellen-debrecenben/

    “Anya vagyok, nem ellenzék!” – tüntetéses vonulás a debreceni akkumulátorgyár ellen: https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/01/30/anya-vagyok-nem-ellenzek-tunteteses-vonulas-a-debreceni-akkumulatorgyar-ellen

    Hont András Facebook oldala: www.facebook.com/hontandras75
    Bodnár Zsuzsa Facebook-oldala: www.facebook.com/bodnarzsuzsaujsagiro/
    Szabó Krisztián Facebook oldala: www.facebook.com/szabokrisztianadat
    Az Átlátszó Facebook-oldala: www.facebook.com/atlatszo.hu/
    Az Átlátszó Instagram-oldala: www.instagram.com/atlatszo/?hl=hu
    Az Átlátszó Twitter-oldala: twitter.com/atlatszo
    Az Átlátszó YouTube-oldala: www.youtube.com/c/Atlatszovideo
    Az Átlátszó Tumbrl-oldala: atlatszo.tumblr.com

  • In Europa hat sich bisher wenig in Sachen Chipmangel getan. Nun soll im Saarland eine neue Fabrik entstehen – mit einer halbe Milliarden Euro an Steuergeldern.

    ***
    Hier geht's zu unserem Abo-Angebot für unsere Morning Briefing Leser:
    https://www.handelsblatt.com/mehrerfahren

  • Hogyan lett 2023 egyik legforróbb témája az akkumulátorgyártás Magyarországon? Ha lemaradt, vagy csak többet szeretne tudni, közéleti podcastunkban mindent összefoglaltunk: megszólalnak az érintettek arról, ami Debrecenben történik jelenleg és ami Gödön történt az elmúlt években, valamint annak is utánajártunk, mik a kormány céljai az akkumulátorgyárakkal.

    Videóink a debreceni közmeghallgatásokról és tiltakozásról: https://www.youtube.com/@HVGonline/videos

    A hvg360 kisfilmje a gödi Samsung-gyárról: https://hvg.hu/360/20191105_Ez_a_vicc_kategoria__menekulnenek_a_godiek_a_Samsung_miatt_a_varosbol

    Kovács Gábor cikke arról, mibe kerül nekünk az akkunagyhatalmi harc: https://hvg.hu/360/20230116_gazdasag_akkumulator_munkahelyi_tamogatas

    Fizessen elő a hvg360-ra - az első hónapban mindössze 360 forint!
    https://hvg.hu/360/elofizetes

    Gondola Zsolt:
    • 1:14: Mióta lehet tudni a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyárról és hogyan jutottunk el a mostani, feszült hangulatig?
    • 4:35: Mikorra valósulhat meg a beruházás? 7:48: Mik a helyiek legfőbb aggályai?
    • 13:50: Hogyan alakíthatja át Debrecen demográfiai helyzetét egy többezer embert foglalkoztató üzem?
    • 17:58: Hogyan lehet még megakasztani, megakadályozni, észszerűsíteni a beruházást?

    Balogh Csaba:
    • 26:02: Hogyan lett kicsi, elavult üzemből gigagyár Gödön?
    • 30:57: Mekkora lett a Samsung-gyár és hány embert foglalkoztat?
    • 35:10: Hogyan nyúltak át a helyiek feje fölött? Mi volt a szerepe ebben a korábbi, fideszes önkormányzatnak?
    • 37:27: Hogyan tiltakoztak a helyiek? Hogyan tiltakoznak most, amikor már kihat az életükre a gyár működése?
    • 40:48: Mennyire látszanak azok a környezetvédelmi aggályok Gödön, amik most Debrecenben felvetődnek?

    Kovács Gábor:
    • 44:50: Mivel indokolja a kormány az akkumulátorgyárak építését?
    • 46:21: Mit nyernek ezzel a magyarok? Mi igaz a munkahelyteremtéssel kapcsolatos kormányzati érvekből?
    • 48:18: Hasonló ez a folyamat ahhoz, ahogy a német autógyárakat behozta a kormány?
    • 49:39: Mibe kerül ez a magyar adófizetőknek?
    • 50:49: Mekkora a kormány akkumulátorstratégiája, hány gyár épülhet még?
    • 51:57: Aggályos-e a kínai üzlet akkumulátorfronton, ismerve, mi történt, amikor lélegeztetőgépekkel, vasútfejlesztéssel vagy egyetemmel üzleteltünk?
    • 53:37: Autóakkumulátorok gyártásába fektetni 2023-ban nem rossz ötlet, lévén látszik, hogy ez a közlekedés jövője. Hogyan lehetne ezt jól csinálni?

  • Harcosok Klubja:

    Kell-e választania Magyarországnak Kelet és Nyugat között? Hová helyezhető Magyarország ezen a tengelyen? Mit tehetett volna másképp a kormány és az ellenzék a háború kitörése után? Milyen a magyar-orosz és milyen a magyar-ukrán viszony? Puzsér Róbert publicistával és Schiffer András ügyvéddel beszélgettünk a Harcosok klubjában.

    Műsorvezető: Gavra Gábor

    Programigazgató: Korvin Tibor

    2023.01.18.

    Facebook: https://www.facebook.com/spiritfmbp

    Instagram: https://www.instagram.com/spiritfmbp

    E-mail: [email protected]