Episodit
-
A 2024-es esztendő sorsdöntő év lesz az Európai Unió számára, hiszen megújulás előtt áll az Európai Parlament. Június elején, 6-án és 9-én választásokat tartanak, amikor az európai polgárok megválaszthatják nemzeti képviselőiket a következő öt évre.
Image: Shutterstock
-
Image: Shutterstock
-
Puuttuva jakso?
-
Egyénileg és társadalmanként készen állunk-e mi, európaiak arra, hogy meghozzuk a globális felmelegedés mérsékléséhez szükséges áldozatokat?
Image: Shutterstock
-
A demográfia és a globális felmelegedés kölcsönhatásban áll egymással, ezért az egyikre vonatkozó politikának figyelembe kell venni a másikat.
Image: Shutterstock
-
Az egyre több régiót sújtó szélsőséges éghajlati jelenségek próbára teszik az európaiak alkalmazkodóképességét
Image: Shutterstock
-
Milyen új készségekre van szüksége egy vállalatnak ahhoz, hogy eligazodjon a zöld átmenetben és megfeleljen az éghajlati kihívásoknak?
Image: Shutterstock
-
A környezetszennyezőknek felelősséget kell érezniük a társadalomnak okozott károkért. De vajon a répa vagy a bot elvét alkalmazzuk?
Image: Shutterstock
-
A média figyelmének felkeltése érdekében a radikális aktivisták erőszakmentes polgári engedetlenséget követnek el. De vajon tényleg hatékonyak-e ezek az akciók?
Image: Shutterstock
-
Az Európai Unió aktívan dolgozik villamosenergia-termelési forrásainak diverzifikálásán, hogy tisztább, megfizethető és önellátó energiaforrásokkal rendelkezzen. Hogyan működik mindez a gyakorlatban?
Image: Shutterstock
-
Mennyire ismerjük a minket körülvevő természetet? Tudjuk-e megkülönböztetni a fafajtákat, a madarak énekét, felismerjük-e a vadon élő állatokat, növényeket? Mekkora jelentőséget tulajdonítunk a természetnek, amelyben élünk és mennyire törekszünk arra, hogy közelebb kerüljünk hozzá?
Image: Shutterstock
-
Amennyiben az Európai Unió el szeretné érni kitűzött célját, hogy 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon, akkor ebben a magánszektornak is ki kell vennie a részét. Tulajdonképpen az egyik főszereplőnek kellene lennie ebben a játékban - különösen annak a 23 millió kis- és középvállalkozásnak, amelyben több mint 80 millió embert foglalkoztatnak, és amelyek az európai GDP mintegy felét adják.
Annak érdekében, hogy jobban jobban megértsük, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a magánszektornak az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás folyamatában - hogyan érinti tevékenységüket a klímaváltozás, és milyen szerepet töltenek be az unió éghajlatváltozásra irányuló terveiben, rádióhálózatunk a vállalkozások képviselőit és szakértőit szólaltatta meg.
Image: Shutterstock
-
Földi pokol vagy hűvös oázis? Legújabb epizódunkban azt vizsgáljuk meg, vajon milyen várostervezésre van szükség ahhoz, hogy városaink alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozáshoz.
Image: Shutterstock
-
Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az emberiség egyik igen fontos szövetségese a fa.
Image: Shutterstock
-
A házi kedvencek egyre nagyobb teret hódítanak, gyarapszik az állatgondozási kedv - legyen szó macskáról, kutyáról, teknősről vagy épp papagájról. Az európai állateledel-ipar 2021-es statisztikái szerint ma már 90 millió háztartás - az EU háztartásainak kishíján a fele – rendelkezik háziállattal. Az emberekhez hasonlóan a háziállatok is termelnek hulladékot.
Image: Shutterstock
-
Az emberek többsége bizonyos mértékben hajlandó változtatni mindennapi szokásain annak érdekében, hogy megakadályozza a további klímaváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését és a környezet pusztulását. De vajon ez esetben mit takar a “bizonyos mértékben” kifejezés? Hol vannak a határaink akkor, amikor kompromisszumokat kell kötnünk a mindennapokban?
Image: Shutterstock
-
A mai ötletek lehetővé teszik a holnap világának, hogy választ adjon a jelenlegi éghajlati, környezeti és energiaválságra. Habár az újítások terén nem hagyatkozhatunk kizárólag a technológia varázslatára, néha már egy apró kis innováció is nagy változást eredményezhet...
Ezen a héten az Euranet Plus újságírói olyan európai tervezőkkel, építészekkel és kreatív újítókkal, alkotókkal beszélgetnek, akik már most a holnap világában járnak.
Image: Shutterstock
-
Ökológiai lábnyomunk csökkentésére irányuló törekvések érájában alapvető fontosságú, hogy termékeink teljes életciklust élvezzenek, mielőtt még ártalmatlanítanánk azokat. Végül azonban mindennek lejár a szavatossági ideje, így a helyes hulladékgazdálkodás kiemelt jelentőséggel bír.
A mérgező és veszélyes hulladékok esetében még nagyobb a tét, hiszen amellett, hogy rossz hatással vannak a bolygóra és annak minden lakójára, sokkal bonyolultabb a kezelésük: nehezebb a szétválogatásuk, drágább a besorolásuk, és nagyobb kihívást jelent a megfelelő újrahasznosításuk.
Image: Shutterstock
-
Európában az elmúlt 50 évben megduplázódott a halfogyasztás, hiszen az emberek rájöttek arra, hogy sokkal egészségesebb és környezetbarátabb, mint a hús. Ez a tendencia sok esetben túlhalászásához vezetett, azonban ezzel párhuzamosan nem javult a halászok életminősége, akik unió szerte az éghajlatváltozással, a halállományok kimerülésével, a környezetszennyezéssel és az energiaválsággal kapcsolatos nehézségekkel küzdenek.
Image: Shutterstock
-
Az EU-ban a közlekedés felelős a teljes uniós szén-dioxid-kibocsátás majdnem 30 százalékáért, amelynek 72 százaléka a közúti közlekedésből származik. Az EU elkötelezett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében. Egyik legfontosabb célja, hogy az 1990-es adatokhoz képest 2050-re a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás mértékét 90 százalékkal csökkentse.
Image: Shutterstock
- Näytä enemmän
