Episodit
-
A Music Hungary Szövetség, mely a hazai zeneipart és az ehhez kapcsolódó- és támogató tevekénységeket végző művészeket és vállalkozásokat tömöríti, korábban felkereste a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy egyeztessenek a kreatív iparágnak a KATA adózás átalakításával kapcsolatos elképzeléseiről.
Az egyeztetést a Music Hungary Szövetség kezdeményezte miután megismerte a BKIK részletes szakmai javaslatát. Az egyeztetésen pedig mindkét fél egyetértett abban, hogy a kreatív iparnak szüksége van arra, hogy a kreatív iparágak munkavégzési sajátosságaira alapuló különálló adózási formában rendelkezésére álljon egy olyan egyszerű adózási lehetőség, mely adminisztratív terhektől és -költségektől mentes. Erre a Music Hungary Szövetség már ki is dolgozott egy javaslatot, amit eljuttat az érdekelt döntéshozókhoz.
Az Azonnali podcastjának e heti epizódjában ennek szellemében a zenészek helyzetével foglalkozunk, akik sok más terület dolgozói mellett épphogy kezdtek volna kilábalni a koronavírus miatti lezárások helyzetéből, amely során egyébként szinte semmiféle állami támogatást nem kaptak. A Music Hungary Szövetség pedig a helyzet megoldása érdekében igyekszik most tenni, amelyről a szervezet képviseletében Süli Andrással, a debreceni Campus Fesztivál programigazgatójával, illetve a Nagyerdei Víztorony klubprogramjainak szervezőjével beszélgettünk.
Süli szerint a helyzet valóban kritikus és bár a zeneipar résztvevői számítottak arra, hogy változás lesz a KATA-ban, arra nem számítottak, hogy ilyen gyorsan és ilyen léptékben fog megtörténni a változás.
Ezzel együtt úgy gondolja, hogy mindenképp kincstári optimizmussal kell hozzáállni ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben változást érhetnek el. A KATA ugyanis szerinte a maga egyszerűségében a zeneipari dolgozók számára is egy bár nem hibátlan, de egyszerűségében egy nagyon optimális adónem volt, amit egyszerűen hiba teljesen ellehetetleníteni.
De mihez tudnak kezdeni a zenészek, ha így marad a KATA módosítása? Mi lehet az oka annak, hogy a kormány így viszonyul a kulturális szektorhoz? Mit tud tenni a helyzet megoldása érdekében a Music Hungary? Kiderül a Helyzet legújabb részéből. -
A Migration Aid Madridi utcai menekültszállásán annak ellenére tűnnek jókedvűnek az udvaron játszó gyerekek, hogy otthonuktól messze, háború és egyéb válságok elől menekülve kell egymással játszaniuk. A gyerekek persze már csak ilyenek, de a szüleik is úgy tűnik, hogy sztoikus egykedvűséggel viselik a helyzetet. Szüleik alatt persze ebben az esetben főleg az ukrán anyákat kell érteni.
Siewert András a Migration Aid vezetője épp a központ körüli teendőket végzi, amikor megérkezem, és annak kapcsán, hogy hol vannak a férfiak, azt mondja:
„Ennek a menekültválságnak az egyik sajátossága, hogy mostanra már 90%-ban nők és gyerekek érkeznek Ukrajnából. A férfiak ugyanis vagy a sorozásukra várnak, vagy már a fronton vannak.”
Az épületben önkéntesek segítenek, ahol rögtön egy volt kollégámmal is összefutok. Azt mondja, hogy 4 órát aludt, mert az éjszakai műszakból át kellett vennie a reggelit is, ami 8-kor kezdődött. Persze nem csak ukránok vannak a szálláson, hanem más nációk tagjai is, akik egymással beszélgetnek, gyerekeik pedig együtt játszanak. Fehérek, színes bőrűek, ázsiaiak egyaránt.
Andrással aztán egy szobában beszélgetek, de nehezen engedik el a teendői. Amikor általánosságban kérdezem a háborúról, illetve annak lehetséges kimeneteléről, úgy fogalmaz, hogy
„sajnos, ha a háború holnap véget érne, akkor sem lenne vége a menekültválság egyhamar, hiszen településeket és sok ezer lakóházat romboltak le, amiket hosszú-hosszú időbe telhet majd újra felépíteni.”
Szerinte a válság legnagyobb problémája a befogadó országok részéről jelen pillanatban a lakhatási problémák megoldatlansága, ami annál is nehezebb ügy, hiszen az ingatlanok árai nagyon magasak,
akik pedig befogadnak menekülteket, nyilvánvalóan nem tudják őket huzamosabb ideig vendégül látni.
Hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldásában mennyit segít a kormány és az állami szervek, Siewert azt mondja, hogy az állam leginkább a nagy egyházi karitatív szervezeteken keresztül segít, ám ők nincsenek közvetlen kapcsolatban.
„Operatív szempontból semmiféle egyeztetés nincs a kormány és a Migration Aid között, ami olyan szempontból probléma, mert hiányolja a karitatív szervezetek közötti összehangolt együttműködést.”
Ezzel együtt úgy gondolja, hogy a korábbi kormányzati sorosozás dacára a kormány zavartalanul hagyja a szervezet működését. Mi több, György István államtitkár márciusban azt mondta a 444-nek, hogy hálásak a Migration Aid mostani tevékenységéért, és senkit sem akarnak igazságtalanul megbélyegezni.
De, hogy a kormány inkább segíti, vagy nehezíti a menekülteket, történt-e változás a migrációs politika kapcsán, hogyan tud a Migration Aid megbízni a kormányban a Black Cube-botrány óta, kísérte-e titkosszolgálati mozgás a menekülteket és mik az orosz-ukrán háború legsúlyosabb problémái, arról az Azonnali legújabb podcast-adásában beszélgettünk. -
Puuttuva jakso?
-
Hogy Bartóké, vagy Kodály volt-e, arról megoszlanak a vélemények, mindenesetre az intézet munkatársai többek között ennek a szerkezetnek a segítségével végzik a magyar népzenei gyűjtemény-digitalizálását és archiválását azzal a szándékkal, hogy e hatalmas kulturális kincsestár széles körben hozzáférhető legyen, az adatok pedig több szempont alapján kereshetővé válhassanak.
A Népzenei Kutatócsoport stúdiójában túlzás nélkül mondható, hogy kulturális misszió zajlik, amelynek egyik tagja Buzás Attila, aki a hangfelvételek digitalizálását végzi.
Ahogy fogalmazott, örökölt hivatása ez, hiszen évtizedekre visszamenően végezték már előtte ezt a feladatot. S hogy mindez mekkora állhatatossággal törtét, illetve történik mindmáig, jól mutatja, hogy az akadémiai kutatócsoport technikai felszereltsége és felkészültsége miatt az 1960-as évektől más intézmények és egyéni gyűjtők is ide adták le hangfelvételeiket másolat készítése, illetve megőrzése céljából, valamint azért, hogy a felvételek a népzenekutató csoport fő munkáját, a zenei rend kialakítását segítsék.
Így történt meg, hogy a Néprajzi Múzeum teljes fonográfhenger- és gramofonlemez-állományát is magnószalagokra másolták át. 1970-ben az MTA hangzó gyűjteménye már 1700, 1975-ben 2900, 1980-ban 3700, eredeti népzenei felvételeket tartalmazó magnótekercset számlált. 1998-ban már 6100 szalagtekercset, 275 Webster-féle drót-tekercset, 120 DAT kazettát, 150 videókazettát, 1000 magnókazettát, összesen mintegy 10.000 órányi hangfelvételt őriztek a Zenetudományi Intézet klimatizált és megfelelő páratartalmat biztosító raktárhelyiségében.
Buzás becslése szerint jelenleg mintegy 20 000 órányi hangfelvétellel rendelkezik körülbelül az intézet, ebből hozzávetőlegesen 14 500 óra az eredeti hanghordozóval együtt tárolt, saját tulajdonú felvétel, a további 5 500 órányi anyag pedig más gyűjteményekből került át, vagy más gyűjtemény felvételeinek náluk őrzött másolata.
„Az archiváláshoz természetesen hozzátartozik, hogy a felvételek adatait megfelelő módon tároljuk, illetve biztosítsuk az adatok visszakereshetőségét. Ebből adódóan másik fontos tevékenységünk a gyűjtések, illetve felvételek leíró adatainak rögzítése és számítógépre vitele.”
E szédületes számok végeláthatatlannak tűnő mennyisége pedig egy elképesztően izgalmas feladatkort jelent, amely kapcsán Buzás Attila a Helyzet e heti podcastjában izgalmas, világos és érthető válaszokat ad az olyan kérdésekre, minthogy pontosan mi is történik az intézményben, mekkora kulturális jelentősége van a kutatócsoport munkájának, hogy küldetésként tekintenek-e a munkájukra, illetve arra is választ kapunk, hogy mit keres egy gyümölcsaszaló a stúdióban.
(Nyitókép: Bolyki Marci / Magnet Media) -
Horváth Patrícia színházi rendező, aki 2004-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol Szinetár Miklós volt az osztályfőnöke. A diplomaszerzés után Iglódi István mellett volt tanársegéd a koreográfus osztályban, később pedig a debreceni Csokonai Színház rendezője lett, ahol a rendezői feladatok mellett tanított a stúdióban, illetve beavató előadásokat állított színpadra. Zenés színpadi mesterséget tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium opera szakos hallgatóinak, nem mellesleg pedig ő rendezte a Két nő című előadást az Operaházban, jelenleg pedig saját társulatát vezeti magánszínházként.
Ahogy fogalmaz, a színház mindig is egy kemény világ volt, ahol a színészeknek át kell mennie egyfajta színészi purgatóriumon ahhoz, hogy azzá váljon, ami, és erre a Színház- és Filmművészeti Egyetem egy jó terep volt.
„A színház olyan, mint egy nagy család. Nagyon fontos emberi kapcsolatok, amik egy társulaton belül szövődnek.”
Patrícia rendezett, tanított a stúdióban, tolmácsolt külföldi színházalkotóknak, és a színházban megrendezett minden fesztivál (Deszka Fesztivál, Jel Fesztiválok) produkciós vezetője is volt egy személyben. Franciaországban nagy operaprodukciók első asszisztenseként a nemzetközi operaélet élet számos kiemelkedő művészével dolgozott együtt több éven keresztül Avignon, Tours, Reims operaházaiban, valamint az Orange-i Operafesztiválon.
Az idők során természetesen rengeteg minden változott, mind a színházi világban, mind pedig Horváth Patrícia életében.
Szerinte a színház egy nagyon illékony történet, ám a számtalan nehézség ellenére úgy gondolja, hogy az embernek képesnek kell lennie lábra állni, kilépni a komfortzónából.
Ennek eredménye lett, hogy a covid miatti lezárások után elkezdte szervezni saját színházát és társulatát, amely a Hatan Társulat nevet viseli, és amelynek első darabját állítják épp színpadra. Ez a darab pedig Alexis Michalik, Franciaország egyik legfelkapottabb színházi írójának Történetőrző című darabja, amelyet Patrícia maga fordított, s amit május 26-án fognak bemutatni a 6Színben.
De mennyiben más egy ilyen struktúrában dolgozni? Hogyan épült fel a társulat? Mennyit változott az utóbbi időben a hazai közönség ízlése? Kiderül a Helyzet legújabb epizódjából. -
Ám nem csak a köztéri szobrok, de a tűzfalakra készült festmények, graffitik, legújabban pedig a városligeti hőlégballon borzolja Budapest arculatát.
A Trash of Köztér egy civil kezdeményezésű Instagram oldal, amely koncepciózusan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, erős kritikával illetve a köztereinken itt-ott megjelenő szobrokat, vagy épp tűzfalakra festett alkotásokat.
Az oldal szerzője szerint Budapest köztereinek egyik legnagyobb hiánya egy olyan szakmai szervezet, amely kontrollt tudna gyakorolni az önkormányzatok fölött. Jelenleg ugyanis bármilyen köztéri szobrot, vagy egyéb alkotást megrendelhetnek és felállíthatnak az önkormányzatok, ami pedig teljesen kaotikussá teszi a főváros köztereit.
„A lektorátus 2012-ben elvesztette ezt a feladatkörét, illetve a függetlenségét is, amikor bekerült a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. alá, aminek hatására a területért felelős szakértők fel is mondtak.”
Kiemeli mindemellett, hogy az ilyen döntések kapcsán szinte semmiféle konzultáció nem történik sem a lakossággal, illetve a pályáztatási rendszer is leginkább megrendelésekből áll, függetlenül attól, hogy milyen önkormányzatról van szó.
„Hogy ne csak a NER szoborállítási politikájáról beszéljünk, nemrég a IX. kerületben Baranyi Krisztina keresett tűzfalat egy Szenes Hanna emlékműnek, amely kapcsán végül nem tűnt úgy, hogy különösebben érdekelné, hogy a lakosoknak egyébként nem tetszik az, ahogy az emlékművet grafikailag az önkormányzat elképzelte.”
A beszélgetés persze nem ment el Kolodko Mihály köztéri szobrai mellett sem. A Trash of Köztér szerzője szerint Kolodko bár a gerillaszobraival vált igazán híressé, valójában ezek egyáltalán nem gerillaszobrok, hanem megrendelt darabok. Emellett pedig sem művészeti, sem pedig történeti értéke nincs a műveinek, noha kétségtelenül cukik és vonzók a turisták számára.
„Azt azonban nehezen lehet értelmezni, hogy valaki az 56-os szabadságharc leverésére egy szomorú, cuki tankkal emlékezik, hiszen a szovjet tankok egyáltalán nem voltak cukik.”
A beszélgetés során mindemellett szó esett a gettóban látható emlékművekről, arról, hogy miként építették le a lektorátusát a köztéri szobroknak, illetve az is kifejtésre került, hogy miért halad ebbe az irányba a köztéri szobrászat. -
Vigh Dávid ennek a csapatnak az egyik vezető tagja, aki számtalan különböző projektet futtat párhuzamosan zenei és vizuális művészeti vonalon egyaránt. Hogy messzebb ne menjünk, ez a csapat felelős már évek óta a nemzetközi szinten is komoly presztízzsel bíró, a világ egyik legnagyobb pszichedelikus fesztiváljaként számontartott O.Z.O.R.A. színpadjainak látványvilágáért. A nagyléptékű mapping projektek mellett pedig színpadterveken, digitális műalkotásokon, reklámokon is dolgoznak.
Ennek tetejébe kerül most a Cinema Mystica, amely Magyarországon az első immerzív digitális kiállítás lesz a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, amelynek helyszínéül a margitszigeti palackozót kapták meg a fővárostól.
Mindez három éjszakán át, elektronikus ambient koncertekkel, technóval, audio-vizuális produkciókkal, VJ showkkal és világzenével.
De, hogy mi az az immerzív kiállítás, mitől más egy ilyen installáció, milyen technikai lehetőségek és újítások vannak mindebben, s hogy miért nem volt ezidáig ilyen Magyarországon, az kiderül a Helyzet legújabb etapjából. -
Az Anima Sound System közel 30 éve meghatározó szereplője a magyar könnyűzenének, amelyben időről időre előkerül a cigánysághoz való viszonya a zenekarnak – ezzel együtt pedig az a kérdés is, hogy mennyiben megosztott a magyar társadalom.
Az öltöztessél fehérbe című dalhoz, amely egy Prieger Zsolt és Prieger Szabolcs által írt műdal (ahogy Zsolt nevezi), készült egy impozáns videóklip is, amely a berlini klipszemle döntőseként versenyzik épp Németországban. Ez a klip egy szegregátumi történet egy roma családról.
Ennek kapcsán Prieger Zsolt azt mondja, hogy valójában ez egy magyar történet, csak itthon úgy tekintünk a saját honfitársainkra, mint vadállatokra, vagy épp állatkerti érdekességekre, miközben az értelmiség jelentős részénél senkinek sincs fogalma valójában, hogy hogyan élünk egymás mellett.
Hogy az Anima mennyire nem illeszkedik bele ebbe a kétosztatúságba és oldalválasztásba, erre Prieger elég egyszerűen felel:
„Az én választásom a magyar kultúra”
Ahogy fogalmaz:
„Nem tudom elképzelni, hogy valaha meg tudnék írni egy olyan bejegyzést, ami úgy kezdődik, hogy »töröljön az, aki«. Én úgy vagyok vele, hogy
minél több olyan ismerősöm legyen, aki más véleményen van, mégpedig azért, hogy ne veszítsem el a valósággal való kapcsolatom.”
De ezeken felül még számtalan kérdésről beszélgettünk a magyar underground alapemberével, kezdve a most megjelenő nagylemezükről, a Magyar Zene Házában adott koncertjükről, megváltásról, párbeszédről, választásokról, ateistákról és hívőkről egyaránt.
NYITÓKÉP: Azonnali -
Ennek ellenére első kisjátékfilmjével mégis jelentős sikereket ért el, amely Feltámadás címen került a közönség elé, s amely az RTL Klubon is bemutatásra került. A történet egy lyukóvölgyi, nehéz sorsú családról szól, ahol az apát a mélyszegénység egy meglepő és tragikus ötletre sarkallja. A történet hátterében Simon gyerekkora is áll, hiszen nem messze nőtt fel az általa korábbi ékszerdoboznak is nevezett környéktől.
„Ez egy olyan világ, ami itt van az orrunk előtt, és ami a tragédiái ellenére egy elképesztő világ, amiről többnyire fogalmunk sincs.”
A forgatás alatt szerinte
„a helyiek élvezték a legjobban az egészet, és egyáltalán nem tapasztaltam azt, amit egy ilyen helyről elképzelünk. Persze nagyon is létezik lopás, de az sem úgy, hogy rettegni kell, hanem úgy, hogy néha tényleg előre szólnak, hogy este ne tessék kijönni, mert jobb lesz úgy mindenkinek. Máskor meg szó szerint tégláról téglára szednek szét olyan házakat, amiről tudják, hogy már soha nem térnek oda vissza azok, akik elhagyták”
Az SZFE kapcsán úgy véli, hogy mindig is az volt a legnagyobb értéke az intézménynek, hogy olyan mély kapcsolati hálót alakíthatott ki az, aki ott tanult, amellyel már bőven el tudott indulni a filmes pályán.
„Az oktatók pedig oldaltól függetlenül meg fognak tudni tanítani a filmezésre és arra, hogy mi a filmnyelv.”
A Helyzet legújabb podcastjában szóba került még Hollywood, a független filmek, illetve az olyan független filmesekből lett sztárrendezők, mint például Taika Waititi, vagy Chloé Zhao, illetve az is, hogy milyen hatással vannak a filmiparra a frenchise-mozik, illetve a rebootok. De részleteiben beszélgettünk a Feltámadás forgatásáról, mélyszegénységről, outsiderkedésről, illetve arról, hogy miért érdemes a komfortzónán kívül kerülni ahhoz, hogy az ember igazán jó alkotásokat készíthessen. -
„2010 óta nemcsak a technózene fogalma változott meg, de építettünk egy új magyar mozgalmat is”
– áll a Több technót a parlamentbe eseményének leírásában.
Kálmán Mátyás és Besnyő Dániel abban az évben rendezték meg először a szatirikus techno-politikai demonstrációt, amelynek állandó követelései között szerepel a 4/4-es alkotmány, a DJ-k mentelmi jogának kérdése, vagy a DJ-t minden faluba program.
Ahogy az Azonnali podcastjának legújabb részében fogalmaztak:
„Tulajdonképpen egyidősek vagyunk a NER-rel.”
Azóta pedig eltelt 12 év, a TTP pedig minden választás alkalmával megrendezésre került, amelyre mostanra Besnyő és Kálmán egyaránt nosztalgiával tekint vissza.
„Eleinte mi sem tudtuk, hogy mi lesz, hogy elfogadják-e ezt demonstrációnak. Nagyon sokan pedig attól féltettek minket, hogy nem sokkal a 2006-os események után ránk támadnak majd provokátorok, a Gój Motorosok, szóval az első bulinál még voltak ilyen aggodalmaink.”
2022-re azonban szinte ténylegesen egy mozgalommá nőtte ki magát a rendezvény, amelyen a szervezők szerint korábban 6000 fő is megjelent, és a választások egyik legszórakoztatóbb szegmensévé vált.
Az esemény ezzel együtt természetesen reflektáció is minden alkalommal az aktuális politikai diskurzusra, amely sok esetben meg is előzi önmagát. Ilyen például a már említett mentelmi jog a DJ-knek, amely – bár Besnyő és Kálmán szerint nem ennek hatására – idővel bekerült a politikai diskurzusba a politikusok mentelmi joga kapcsán.
A Több technót a parlamentbe azonban a szervezők elmondása szerint
minden esetben szeretne valamiféle görbe tükröt mutatni mind a kormány, mind pedig az ellenzék retorikájának, valamint általában a közbeszédnek.
De van emögött világjobbító szándék? Politikus dolog-e a techno? Egyáltalán honnan jött ez az egész? Erről beszélgettünk többek közt a rendezvény két megálmodójával a Helyzetben.
NYITÓKÉP: Azonnali -
A BDSM-mel szembeni előítéletek azonban, mint minden esetben, ezúttal is az ismeret hiányából fakadnak, hiszen a legkevésbé sem arról van szó, hogy emberek ezt úgy csinálnák, hogy ne élveznék, és ne egyeztek volna bele.
„Mi számít perverziónak?”
- teszi fel a kérdést Helyzet interjújában Szrapkó Zsolt, a budapesti Kinkster partisorozat szervezője, aki a hazai fétis- és BDSM-szubkultúra egyik oszlopos tagja, emellett pedig Envo néven ismert neon wave DJ és producer.
„A legtöbben nem nagyon ismerik ezt az egészet, holott ez egy kifejezetten biztonságos, konszenzuális közeg, ahol fantasztikus emberek jönnek össze”
– mondja Szrapkó. Álláspontja szerint az emberek évezredek óta élnek különböző fétisekkel, ráadásul teljesen szubjektív dolog, hogy ki mire bukik, így ameddig az közös megegyezés alapján történik és nem ártanak vele senkinek, addig lényegében ez mindenki számára magánügy, amit úgy él meg, ahogy szeretne. A Kinkster esetében például úgy, hogy egy zenés buli keretében keverik a fétis és a BDSM életérzést.
Hogy mindez mennyire lehet megbélyegző, Szrapkó úgy gondolja, hogy
„fura mód semennyire, még a jelenlegi politikai légkör ellenére sem érzem azt, hogy hátránya származna emiatt bárkinek. Volt olyan, hogy egy csomó nyugdíjas mellett ért véget egy ilyen buli, és amikor jöttek ki az emberek, szerintem senkinek fel sem tűnt igazán, hogy milyen fura ruhákban vannak az utcán.”
De mit is jelent pontosan a BDSM? Mi a különbség a fétis és a BDSM között? Mi az a shibari? Milyen művészetek kötődnek mindehhez? És mi is történik egy ilyen buliban? Kiderül az Azonnali legújabb podcastjából! -
Tavaly júliusban rekordszámú bemutatót jelentett be a közönségnek 2021/22-es évadjával a Szegedi Nemzeti Színház. A teátrum első premierje a Leonce és Léna volt január 14-én, méghozzá a főigazgató, Barnák László rendezésében, amit a kortárs magyar költészet és könnyűzene két meghatározó alakja, Závada Péter és Subicz Gábor hangolt újra.
A színház élete azonban, mint természetesen minden más területé, az utóbbi két évben rendkívül nehéz volt a koronavírus-járvány miatt, aminek túlélésére különböző megoldásokkal és rögtönzött ötletekkel tettek kísérletet – sikerrel.
Czene Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház rendezőasszisztense hosszú évek óta része a színház életének, aki tulajdonképpen a színház teljes működésére rálát. Elmondása szerint a két évvel ezelőtti lezárások híre éppen egy főpróba közepén érte a társulatot, aminek hallatán
„gyakorlatilag egymás vállára borulva, szó szerint sírtunk a hírtől.”
A kezdeti kivárások után persze nem tudtak ők sem nyugodni, így próbálkoztak korábban felvett előadások interneten történő újravetítésével, de volt olyan, hogy hangjátékokat rendeztek olyan előadásokból, amelyek monodrámák vagy kétszereplős darabok.
„A színház azonban egy élő dolog, amit lehet nézni online és hallgatni is lehet, de soha nem lesz ugyanolyan, mint a nézőtérről vagy a színpadról.”
A színház helyzete pedig most sem könnyű, hiszen az év első hónapjában eddig összesen 11 előadás hiúsult meg betegség miatt,
többek között a Szegedi Kortárs Balett táncjátékai, a Szegedi Nemzeti Színház társulatának előadásában látható 1984, a 39 lépcsőfok, a Bohémélet, illetve az Időfutár is.
Ennek dacára Czene Zoltán úgy látja, hogy a közönség nagyon erős és kitart a színház mellett, olyannyira, hogy a bérletes látogatók közül sokan generációról generációra adják a bérleteiket, és mindig látja egy-egy széken a különböző családokat.
„Az elmúlt időszak legnagyobb pozitívuma, hogy nem pártoltak el tőlünk a nézők”
– fogalmazott, s ahogy az interjú során elmondta, több előadásra tulajdonképpen lehetetlen bejutni, így például a jelenlegi két „zászlóshajóra”, amely a Padlás, illetve az 1984.
Czene egyébként az 1984 rendezőasszisztense is, amely előadás azért különleges, mert Orwell örökösei Magyarországon első alkalommal a Szegedi Nemzeti Színháznak engedélyezték Horgas Ádám adaptációjának színpadra állítását.
Arról, hogy milyen szempontok alapján állt össze az új évad programja, milyen a színházi lét, hogyan zajlanak az előkészületek egy új darabnál, hogyan lehet színre vinni egy social sci-fi-t, arról hosszabban beszélgettünk a Helyzetben a Szegedi Nemzeti Színház rendezőasszisztensével, méghozzá a napfény városának teátrumában.
NYITÓKÉP: Ágoston Dániel / Azonnali -
Nehezen fog tudni arcvesztés nélkül kijönni az Ukrajna ellen megindított orosz háború okozta helyzetből Orbán Viktor, hiszen korábban folyamatosan azt kommunikálta, hogy Vlagyimir Putyin és Oroszország a barátunk, most pedig egy európai uniós és NATO-tagállam vezetőjeként neki is el kell ítélnie az agressziót és keményen kiállnia Ukrajna mellett és az orosz elnökkel szemben – mondta az Azonnalinak Bőhm Kornél, kríziskommunikációs szakember.
Bőhm – akinek nemrég jelent meg könyve Karaktergyilkosság címmel – szerint ritka és tragikus pillanat, amikor személyesen is átélhetjük, hogy egy politikai vezető előbb szisztematikus karaktergyilkos kampányt indít minden lehetséges eszközzel ellenfelével szemben, majd látjuk azt is, amit megalapoz ez a karaktergyilkosság – mint ahogy azt Vlagyimir Putyin tette az egyébként zsidóságára büszke Volodimir Zelenszkij lenácizása kapcsán.
A magyar választási kampánnyal kapcsolatban természetesen részletesen beszéltünk róla, hogy ma már mindkét politikai oldal jórészt az ellenfél legfontosabb szereplői felé irányuló karaktergyilkos kampányokra épít, mindezt annak ellenére, hogy
az ilyen kampányokat sokszor komoly belső ellentmondások feszítik.
Példaként a jelenlegi kampányt említette, ahol Márki-Zay Péterről egyszerre állítja a Fidesz kampánycsapata, hogy Gyurcsány Ferenc klónja, valamint, hogy elszabadult hajóágyúként viselkedik, aki már politikai szövetségeseire, tanácsadóira sem hallgat és ezért nyilatkozik rendszeresen olyanokat, amiket később maga is megbán.
Ugyanakkor ez nem csak a Fideszre jellemző: Orbán Viktorról szintén egyszerre állítják azt az ellenzéki oldalon, hogy
valójában egy kis zsebdiktátor, aki azért kiabál, hogy nagyobbnak látszon; és azt, hogy ő egyszemélyben az EU működésének aláásója.
Az pedig kommunikációs szempontból egészen érdekes, hogy a Fidesz kampánya – erre a legjobb bizonyíték Orbán Viktor évértékelő beszéde volt – egyfajta inverz karaktergyilkosságra (is) épül: vagyis a kormánypárt politikusai folyamatosan azzal vádolják az ellenzéket, hogy karaktergyilkosságot követnek el ellenük.
A beszélgetésből kiderül az is, hogy miben tévednek a karaktergyilkos kampányra építő politikusok – Bőhm Kornél szerint nem is egy dologban. Arról is szó esik, van-e határ a karaktergyilkosságban, elérhető-e egy pont egy politikus támadásában, ami már kontraproduktív. Ezekről és más témákról is hallgassa meg a beszélgetést!
NYITÓKÉP: Azonnali -
A vírushelyzet elsőként a szórakoztatóipart, illetve a zeneipart vágta padlóra világszerte a gazdasági területek közül, amelyet a magyar állam finoman szólva is hézagosan segített meg.
Kádár Tamás, a Sziget Zrt. cégvezetője a Helyzetben beszélt arról, hogy személyesen nagyon megviselte ez az időszak, különösképp, hogy a Sziget állandó munkatársainak közel felét voltak kénytelenek elbocsátani a történtek következtében – az állami segítségnyújtással pedig nem került sokkal beljebb a rendezvényszektor.
„Nagyon sok országban sokkal testreszabottabb és sokkal hatékonyabb állami segítség érkezett a kulturális szektor számára, itthon azonban annak ellenére, hogy az állam valamilyen módon próbált segíteni általában a munkavállalókon, egyáltalán nem vette figyelembe az egyes területek specifikumait.”
Érzékeltetésként felemlítette, hogy a fesztiváltámogatási pályázaton például nem is indultak, hiszen a kisebb fesztiválok számára sokkal nagyobb segítség volt az a 10 millió forint, amire a Magyar Turisztikai Ügynökségnél lehetett pályázni, mint a Szigetnek, aminek
csak a 2020-as évben bőven egymilliárd forint fölött volt a vesztesége.
Emlékezetes: az MTÜ-nél a lezárások és korlátozások során több mint 20 fesztiválnak összesen 220 millió forintot osztottak ki.
Arra a kérdésre, hogy egyébként miért kellene állami támogatást kapnia egy olyan cégnek, ami 70 százalékban külföldi tulajdonban van, Kádár azt a példát hozza, hogy
„tudomásom szerint sem az Audi-, sem a Mercedes-gyár nincs magyar tulajdonban, mégis iszonyatos mértékű állami támogatást kapnak, így szerintem tök mindegy kellene legyen, hogy milyen tulajdonban van a Sziget, ha Magyarországon fizeti be az adót és a profitját is Magyarországon adózza le.”
Az egyéb nehézségek között említette továbbá, hogy szerinte abnormális, hogy egy komplett szektor éjfélkor még a Magyar Közlöny megjelenését várja, ugyanakkor nem gondolja azt, hogy teljesen rosszak lennének a magyar kormány rendelkezései – a legnagyobb baj inkább a tervezhetőség hiánya.
Az elmúlt időszakon, illetve annak nehézségein túlmenően szó esett a jelenlegi, valamint a Sziget jövőbeli terveiről, továbbá arról, hogy mekkora hangsúlyt kíván fektetni a fesztivál hagyományaihoz híven a különböző társadalmi kérdésekre.
De beszélgettünk a Sziget megtartó erejéről, kommentmezőkről, külföldi zenészekről, arról, hogy vajon mennyire látják az emberek egy rendezvény, vagy egy előadó sikere mögött a munkát és a nehézségeket, s hogy vajon mindez kinek lehet hibája. Mindezeken túl pedig választ adott arra a kérdésre is, hogy kik léphetnek be idén a VIP-be, illetve, hogy lesz-e újra metál színpad a Szigeten.
Mindez kiderül a Helyzet eheti adásából!
NYITÓKÉP: Azonnali -
NFT, vagyis non-fungible token, azaz nem helyettesíthető zseton. Ez a formátum 2017 óta létezik, működése pedig az Ethereum kriptovaluta-blokklánc technológiáján alapul. Nem értesz ebből egy szót se? Semmi gond. Az NFT képhez, animációhoz, videóhoz, hangfájlhoz kapcsolt kódsor, mely az eredetiség igazolására szolgál. A dolog azonban nem áll meg ennyiben, hiszen egy egészen újszerű és izgalmas, mondhatni forradalmi dologról van szó, amely begyűrűzött a művészetekbe is.Weiler Péter Magyarország egyik legismertebb kortárs képzőművésze, akinek művészete rendkívül sokoldalú, a képzőművészettől az íráson át a társadalmi kérdések performansz-szerű boncolgatásáig – nem beszélve arról, hogy állandó újítási szándék vezérli. Ennek egyik legutóbbi állomása volt a Bitcoin-bánya az Alföldön című alkotása, amely az első kriptovalutáért megvásárolt mű volt Magyarországon.Szerinte nagyon sok hagyományos művész kezdett el az utóbbi időben a digitális művészetek felé fordulni, ami különösen érdekes, ám az is nagyon sajátos jelensége az NFT-nek, hogy„azok, akik benne vagyunk ebben, sokszor még mi sem látunk világosan, hanem próbáljuk követni, hogy mi történik a világban.”A lehetőségeit az NFT-nek azonban óriásinak tartja, amiben rengeteg pénz van, azonban úgy gondolja, hogy„önmagában a művészet egy olyan ideából kell táplálkozzon, ami független a pénztől.”Ezzel együtt szerinte a képzőművészet nem független a pénztől, hiszen ha egy művész alkotott valamit, akkor azt valószínűleg nem akarja élete végéig a műtermében tárolni, hanem szeretné megmutatni a nagyközönségnek, adott esetben pedig keresni is azzal, hogy sikerül eladnia.Weiler a podcastban beszélt még a képzőművészeti tevékenysége mellett művelt vállalkozásairól is, amelyek talán kevésbé illenek bele az átlag művészről alkotott közhelyes képbe. Weiler Péter ugyanis a gazdag férfiak és az ilyenekre vágyó nők közötti kapcsolatokra szakosodott társkereső ügyvezetője, de korábban több más társkereső alapítója is, így nevéhez fűződik például az első melegek számára létrehozott társkereső is.Ennek összeegyeztethetősége kapcsán úgy fogalmaz:„Nem is vagyok az az alkat, aki egész nap csak festeni tudna, elveszítve a valósággal való kapcsolatomat, így aztán nagyon jó benne lenni olyasvalamiben, amin keresztül kapcsolatban lehetek emberekkel, kollégákkal, illetve a vásárlókkal, és szerintem az online társkeresés önmagában is egy nagyon izgalmas és érdekes szegmense az internetnek."De, hogy minderről ő maga mit gondol részletesen, illetve mit gondol az aktuális politikai légkörről itthon, illetve a világban zajló közhangulatról, jobboldalról, baloldalról, populizmusről és a woke-mozgalomról, a Tinderről és az oltásszkepticizmusról, kiderül a Helyzet podcast legújabb epizódjából.NYITÓKÉP: Csudai Sándor
-
Amikor ránézünk egy ételreklámra, bele sem gondolunk, hogy azt az ételt is oda kellett tennie valakinek, méghozzá gusztusosan és profin. Ezeket a magától értetődőnek tűnő elképzeléssel ellentétben nem a fotós vagy egy séf készíti el így az adott fotó kedvéért, hanem foodstylistok, akik nagyjából ugyanazt a feladatot látják el, mint a ruhafotózásokkor a ruhastylistok.
És hinnénk, vagy sem, ez a szakma több évtizedes hagyományokra tekint vissza.
Fodor Mariann Magyarország mindössze néhány foodstylistjának egyike, akinek karrierje bár nem tekint vissza évtizedekre, rengeteg megbízása van. Workshopokat tart, forgatásokon és fotózásokon vesz részt, ezen a héten pedig az Azonnali podcastjának vendégeként mesélt arról, hogy mit is csinál valójában egy foodstylist.
„Pár hónappal ezelőtt épp egy világháborús filmhez gyártottunk kekszeket és zabkását, aminek az volt a célja, hogy egyáltalán ne legyen szép”
– magyarázza nekünk, hogy munkája mennyire összetett.
Szerinte valós, hogy elsőre sokak számára tűnhet furcsának, hogy ilyen szakma is létezik, de ahogy fogalmaz,
„ha elmagyarázza az ember, hogy mi is a foodstyling valójában, és ezt jól csinálja, akkor mint minden szakmát, az emberek meg szokták érteni, hogy mi ez.”
Mariann egyébként szociális munkásként dolgozott hosszabb ideig, így elmondása szerint elég messziről indult, mígnem elért a szakmájáig.
„Sokan gondolták úgy, hogy ha már van egy egyetemi diplomám, akkor nem biztos, hogy vissza kéne kanyarodnom a vendéglátózáshoz”
– emlékezett vissza, miközben arról kérdeztük, hogy ő maga hogyan is keveredett erre a területre.
A gasztronómiai szokásaink kapcsán is kérdeztük, s szerinte a magyarok egyre inkább mutatnak igényt a kifinomultabb ételek iránt, noha tény, hogy sokszor még mindig az adag mennyisége a legfőbb szempont.
De, hogy hogyan lesz valaki foodstylist? Mennyire elterjedt szakma ez itthon? Lehet-e ezt a szakmát tanulni? Hogyan zajlanak a forgatások? Kiderül a Helyzet legújabb adásából.
NYITÓKÉP: Bella Martin -
Nem az a furcsa, hogy a Völner-ügy nyomozati aktái vagy Kövér Lászlónak az Alkotmányvédelmi Hivatal épületében zárt körben elmondott beszéde kiszivárgott a médiának, hanem az, hogy egy ekkora és ennyiféle, egymással gyakran ellentétes gazdasági–, politikai érdeket kiszolgáló konglomerátumban, mint a Fidesz, miért nem szivárog ki sokkal több információ
– mondta az Azonnalinak Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója.
A politológus szerint szerint ettől függetlenül
az valóban új, hogy a Völner-üggyel kapcsolatban láthatóan még a NER világának nagy része is a sajtóból szerzi csak az információkat.
A beszélgetésben szóba kerül a Fidesz nemrég nyilvánosságra hozott névsora a 106 egyéni választókerületben elindított jelöltről. Böcskei a lista kapcsán elmondta, szerinte a listában nincs semmi meglepő, és az amúgy is jellemző a Fideszre, hogy a párt kerüli a meglepetéseket és a váratlan húzásokat.
Ez szintén igaz saját belső működésére, amit nagyon kevesen ismernek akár még a párton belül is, Orbán Viktort és legszűkebb környezetét nem számítva.
Például valószínűleg senki nem tudhatja, hogy a párt egykor politikai pitbulljaként is viselkedő képviselője, Répássy Róbert miért került ki hosszú időre a Fidesz nyilvánosságából, és milyen logika mentén vált hirtelen igazságügyi államtitkárrá Völner Pál helyett.
A választási kampánnyal kapcsolatban Böcskei Balázs kifejtette, még a szakirodalom sem teljesen egységes abban, hogy az olyan sorozatos politikai botrányok, amik a mostani választási kampányt jellemzik, motiválják-e a választókat, vagy éppen ellenkezőleg, otthonmaradásra késztetnek egyes választói csoportokat.
Az elemző szerint mivel a Fidesz valószínűleg elérte támogatottsága nagyjából maximumát, és szavazóinak nagyon magas már így is a szavazói hajlandósága, a látszattal ellentétben a pártnak valójában az az érdeke, hogy „hideg kampány” legyen, vagyis a gyurcsányozós óriásplakátok ellenére
a párt politikusai igazából alacsony fordulatszámon kampányolnak.
A kérdés persze, hogyha lesznek még a Fideszre érzékeny botrányos ügyek, megőrizhető-e a választásokig ez a stratégia.
De milyen esélyekkel indulnak el a pártok? Milyen hatása lesz a Völner-ügynek a szavazásokra? Mindez kiderül az Azonnali legújabb podcastjából.
NYITÓKÉP: Fekő Ádám / Azonnali -
Nagyon sok kutya és macska várja, hogy egy gondoskodó, szerető és elkötelezett családhoz kerüljön. Az Új kutyád eleinte egy Facebook-oldalként jött létre, amely mára többezer követővel rendelkezik és több száz állatot sikerült az évek során felelős állattartóknál elhelyezniük.
A felelős állattartás kérdése pedig sarkalatos, hiszen rengeteg esetben fordul elő, hogy az ember hirtelen hozza meg az ezzel kapcsolatos döntést, nem mérve fel annak súlyát, hogy egy kutya vagy egy macska akár 20 év felelősséget is jelenthet.
„A szervezeteknek is komoly felelőssége van abban, hogy kiknek adják oda egy kutyát”
– mondja Esterházy Miklós, aki szerint a kulcs az edukációban van, abban, hogy az emberek megértsék, hiába gondoljuk, hogy egy kutyának elég a szeretet, ha például simogatjuk, ugyanis egy kutya teljes egészében a gazdájára van hagyatkozva.
A podcastban szó esik arról, hogy a vidéki állatmentő szervezetek tehermentesítése mellett az Új kutyád legfontosabb missziója a felvilágosítás.
„Nagyon sok az impulzív befogadó, amit leginkább a megmentés vágya fűt, de sajnos ez idővel sok esetben kifullad”
– állítja Kovács Dóra, aki úgy látja, rengeteget fejlődött a társadalom az állattartás tekintetében, de még mindig van miben fejlődni.
Ennek érdekében tartják fenn azt a rendszert, amelyben több jelentkező közül választják ki az ideális gazdit azoknak a kutyáknak, akik az önkénteseikhez kerülnek ideiglenesen a menhelyekről, majd onnan a megfelelő új gazdájukhoz.
Ahogy mesélték, a kutyákat ideiglenes befogadóknál helyezik el Budapesten és környékén, így azok otthoni környezetben tanulhatják meg az együttélés szabályait, megfelelő figyelmet kapva a szociális fejlődésükhöz. Emellett igyekeznek minél jobban feltérképezni a kutya egészségügyi állapotát: a kötelező oltások mellett szívféreg tesztet készítenek, odafigyelnek az élősködők elleni védelemre és a felnőtt kutyák ivartalanítására.
Munkájukat pedig kutyadietetikus, holisztikus állatorvos, tréner és fizioterapeuta is segíti, hogy aztán a végén olyan gazdát találjanak a szőrös jószágoknak, akik elhivatottak és akik a legjobban passzolnak az adott kutya igényeihez és energiaszintjéhez.
De, hogy miből is áll pontosan ez az örökbefogadási rendszer? Mi a véleményük a hatályban lévő állatvédelmi törvényről? Milyen egy ideális gazdi? Hogyan csöppentek bele az állatvédelembe és miért írtak könyvet minderről? Kiderül az Azonnali legújabb podcastjából!
NYITÓKÉP: Esterházy Miklós és Kovács Dóra. FOTÓ: Az Új kutyád / Facebook -
Pazonyi Dóri a fiatal fotós generáció feltörekvő tagja, aki számos izgalmas projekten dolgozott már, és olyan sikereket is tudhat magának, minthogy az olaszországi Vogue például két képét is felhasználta.
A festőtanoncból lett fotós elhivatottsága a kezdetektől visszaköszön a képeiből, hiszen 15 éves kora óta foglalkozik ezzel, azonban a legkevésbé sem gondolja, hogy ne állna még előtte a pálya nagyja.
A szakmában azonban újszerű nehézségek léptek fel, hiszen – mint fogalmazott –
„ez egy olyan pálya, amiről sokan azt gondolják, baromi egyszerű, mert csak meg kell venni a méregdrága fényképezőgépet, meg kell nézni pár oktatóvideót a YouTube-on, esetleg beiratkozni valami suliba és onnantól fotóművésznek számít az illető.”
Ezzel együtt nem gondolja, hogy a fotózás demokratizálódása ne lenne jó dolog.
Szerinte ugyanis nem attól lesz valaki jó fotós, mert a legdrágább gépe van, hiszen egy telefonnal is lehet már olyan képeket készíteni, amik lenyűgözik az embert.
„Csomó olyan fotós van, akik szakmai szempontok szerint hibátlan fotókat készítenek, gyönyörű fénybeállítással és kompozícióval, de számomra például nincs semmi izgalmas a képeikben.”
De, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy feltörekvő fotósnak? Mennyire nehéz ma fotósként érvényesülni? Mivel lehet kiemelkedni a telített piacról? Kiderül ez eheti Helyzetből.
Pazonyi Dóri munkásságát például itt lehet követni.
NYITÓKÉP: Pazonyi Dóri -
Demokratikus képmutatásnak hívjuk, amikor a saját politikai oldalam pártjaitól megengedhetőnek tartom, amit az ellenoldal részéről elfogadhatatlannak, ez széles körben jellemző a magyar politikai életre
– mondta első 2022-es közéleti podcastunkban Krekó Péter.
A Political Capital ügyvezető igazgatója szerint
az idei parlamenti választáson egy régóta negatív kampányüzenetekkel operáló kormányoldal néz szembe egy frusztrált ellenzékkel,
ami meghatározza a kampányokat is, miközben a két oldal egyáltalán nem szimmetrikus akár erőforrás, akár politikai tőke alapján.
A leginkább összeesküvés-elméleteket és az álhírek terjedését kutató Krekó arra is kitért, hogy
a régióban Magyarország az álhírek és az összeesküvés-elméletek jelenléte kapcsán nem rendhagyó, és azok ugyanúgy megjelennek mind a kormánypárti, mind az ellenzéki közbeszédben,
még ha nem is hasonló mértékben.
Az álhírek terjedéséről 2021-ben Tömegparanoia 2.0 címmel második könyvét megjelentető szakértő úgy látja, hogy mára az információ fegyverré vált, amivel a politikusnak az egyetlen célja, hogy a másik oldalt támadni tudja vele, a valóságtartalom másodlagossá vált.
Krekóval beszéltünk a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazásról is, amit a Political Capital ügyvezető igazgatója szerint a Fidesz kampánygurui valószínűleg Andrzej Dudától leshették el, mivel a lengyel köztársasági elnöknek egy hasonló homofób kampánnyal sikerült győznie 2020-ban.
A beszélgetésben ezenkívül szó esik arról is, hogy a magyarok nemzetközi összehasonlításban jobban vagy kevésbé fogékonyak-e az összeesküvés-elméletekre, vagy éppen a törzsi gondolkodásnak nevezett attitűdre, visszaüthet-e a homofób kampány a Fidesznek, vagy, hogy egy ilyen ennyire megosztott társadalmat reparálni lehet-e a választások után.
NYITÓKÉP: Political Capital / Facebook -
Éppen az év utolsó podcastjának felvétele előtt nyilatkozta azt Márki-Zay Péter, hogy „belső, fideszes árulók” lehetnek az ellenzék soraiban – legalábbis aki a romló közvélemény-kutatási adatok miatt esetleg az ő lecserélésében gondolkodik, az az ellenzék kormányfő-jelöltje szerint csak ilyen lehet.
A felmérések – mint legfrissebben a Republikon Intézeté – valóban azt mutatják, hogy bár az őszi előválasztások idején mérhető előnyt is tudott szerezni az ellenzéki oldal a Fidesszel szemben, ez az év végére gyakorlatilag eltűnt.
A Republikon stratégiai igazgatója, Virág Andrea szerint részben nem is nagyon lehetett más várni: amíg az előválasztással az ellenzék hatásosan vonta magára a figyelmet, arra kényszerítve a kormányoldalt, hogy a neki diktált politikai napirendre reagáljon, év végére visszaállt a régi „rend”.
Nemcsak a Fidesz kezdte el ismét meghatározni a kommunikáció fő témáit, de újra felerősödtek az ellenzék belső megosztottságáról, vitáiról szóló hírek is.
Virág szerint ezért különösen óvatosan kellene fogalmaznia Márki-Zay Péternek bármilyen „belső árulóval” kapcsolatban, mert az ellenzéki összefogás tagjai között még mindig csak épül az együttműködés, a hasonló megnyilatkozások nagyon sokat árthatnak a bizalmi viszony kialakulásának.
Ha 2021 decemberében ott tart a felmérések alapján az ellenzék, mint ahol januárban tartott, lehet-e azt mondani, hogy ez egy elvesztegetett év volt az összefogás számára – többek között erre a kérdésre is választ kaphatunk, ha meghallgatjuk a podcastot, de természetesen szóba került Novák Katalin köztársasági elnöki jelölése, az LMBTQ-ellenes népszavazás és egy miniszterelnöki tévévita esélyeinek kérdése is.
NYITÓKÉP: Republikon Intézet - Näytä enemmän
