![[ZöldVálasz #8] „Nem fogadnám el a táska pénzt a kínaiaktól” – autószakértő az akkugyárakról](https://is5-ssl.mzstatic.com/image/thumb/Podcasts126/v4/f1/19/fa/f119fa2c-c49f-8a51-9fce-ff82065866f7/mza_4168218898698296242.png/250x250bb.jpg)
Episodes
-
Magyar főszerepléssel zajlik a világ legnagyobb archeogenetikai kutatási projektje, melyben több száz avar kori sír alapján immár komplett családfák és társadalmi hálózatok válnak láthatóvá. Miért érdekes ez? Miért bukott el az avarok birodalma? Van-e hun-avar-magyar rokonság? Ezeket a kérdéseket beszéljük át Rácz Zsófiával, az ELTE BTK Népvándorláskori és Középkori Régészeti Tanszék egyetemi docensével és Szente Gergellyel, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tár főosztályvezetőjével. Műsorvezető: Borbás Barna.
-
A Válasz Online több forrásból is arról értesült, hogy a szeptemberben elindult, minden tanár számára kötelező NAT-továbbképzésben Orbán Balázs és Takaró Mihály egy-egy cikke is tananyagként szerepel. Egy jogszabály-tervezet pedig végképp megszüntetné a lehetőséget, hogy a tanárok az állami egyentankönyveken kívül mást is használjanak. Az átpolitizált képzésről, a magyartanárok egyre szűkülő mozgásteréről és a legnagyobb szerzők közé kötelezően beemelt Herczeg Ferenc taníthatóságáról Fenyő D. Györgyöt, a Magyartanárok Egyesületének alelnökét kérdeztük. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia, Zsuppán András.
-
1901 óta az idei volt a legmelegebb nyár, az aszály szinte már természetesnek számít, de megdöbbentő árhullámok is ránk törnek – a Zöld Válasz podcast ezért minisorozatot indít a hazánkban tapasztalható szélsőséges időjárásról. Litkai Gergely a sorozat első adásában Lakatos Mónikával, a HungaroMet éghajlati szakértőjével, valamint Bozó László légkörfizikussal, akadémikussal az okokról, a várható trendekről és a meteorológiai módszertanokról beszélget. Közben kiderül az is, hol érdemes telket vennünk Magyarországon, ha a század közepén is élhető viszonyok között tervezzük tölteni a napjainkat.
-
Trump tényleg átengedheti Ukrajnát Putyinnak? Mi lesz, ha a stábjában a háborús héják kerekednek felül? Mire készüljön Európa, és mi várható a kínai kapcsolatokban? A HetiVálasz podcast történetének első élő adásában Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetője és Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa közreműködésével keressük a válaszokat. Műsorvezető: Borbás Barna.
-
A Tisza Pártnak állítása szerint nem dolgozik, tanácsot sem ad Radnai László, akit a kormánysajtóban a nemzetközi háttérhatalom Magyar Péter mögött álló titokzatos háttérembereként festettek fel Toroczkai László Mi Hazánk-elnök szíves közlései nyomán. A nyugdíjas reklámszakember a hírbehozása óta egyszer sem szólalt meg nyilvánosan – most, a HetiVálasz friss adásában beszél először a Tiszáról (amelynek alelnöki tisztét fia, Radnai Márk tölti be), valamint korábbi politikai megbízásairól SZDSZ-től Fideszen át a Jobbikig. Akik kérdezik: Ablonczy Bálint és Stumpf András.
-
Miért rombolók az Orbán Balázs-féle megszólalások? Miért éppen annyi forradalmárt végeztetett ki Kádár, amennyit? Mekkora esély volt arra, hogy a szovjetek kivonulnak és szabadabb országgá válunk? Az 1956-os forradalom kitörésének évfordulója előtti utolsó HetiVálaszban Rainer M. János történész válaszol Ablonczy Bálint és Stumpf András kérdéseire.
-
A Válasz Online podcastjának e heti vendégei a Csík Zenekar legismertebb arcai, az apropó pedig keserédes: az alapító a HetiVálasz friss adásában jelenti be, hogy kilép az együttesből. Vendégek: Csík János, Majorosi Marianna és Szabó Attila. Műsorvezető: Stumpf András.
-
A Zöld Válasz új adásában a fenntarthatóság, a túlfogyasztás és a reklámszakma kapcsolatával foglalkozik. Litkai Gergely vendége Havasi Zoltán reklámszakember, a Wavemaker stratégiai igazgatója. Sikeres reklámipari munkásként miért kezdett el foglalkozni az iparág felelősségével? Be kell-e tiltani a reklámokat? Igaz-e a mondás, hogy a Föld „egyre élhetetlenebb bolygó, egyre jobb világot ábrázoló hirdetésekkel”?
-
A többek között az amerikai, lengyel, francia és portugál egyházakban már elvégzett, átfogó egyházi gyermekvédelmi átvilágítást sürget Magyarországon is a HetiVálasznak nyilatkozó Dobszay Benedek ferences szerzetes, a magyar rendtartomány korábbi elöljárója, az Emberi Méltóság Stratégia szakmai vezetője és Puskás Balázs jogász, a Gyermekjogokért Egyesület alelnöke. Műsorunk vendégei szerint a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében kiderült ügyek a tisztulás jelei, de csak lokálisan, nem országosan. Műsorvezető: Borbás Barna.
-
Mostanáig alultárgyalt Orbán-beszéd, árvíz és Európai Unió meg az amerikai választás. Ezekről szól a HetiVálasz 244. adása, immár a második, amely videós formátumban is megjelenik. A stúdióban havonta összeülő világpolitikai megfejtő hármasunk: Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
-
A Bese Gergő kormányzati kampányarccá vált katolikus pap kettős életét bemutató cikk szerzője, Bódis András válaszol az írásával kapcsolatos kommentekre, kérdésekre a Válasz Online podcastjában, a HetiVálaszban. Beszélgetőtársak: Borbás Barna, Magyari Péter.
-
Lényegében nincs közlekedéspolitika Magyarországon – mondja podcastunkban Bucsky Péter. A szakújságírót a MÁV nyári válságjelei és a Lázár–Vitézy-csörte nyomán hívtuk el adásunkba. Miért van ennyi késés, technikai baj és egyáltalán, miért rohad olyan látványosan a magyar vasút? Mi ennek a történelmi háttere? A G7 munkatársa – aki doktori dolgozatát az európai vasúti szállításból írta – szerint ma legfeljebb tűzoltás zajlik, de 10 év alatt jól működő rendszert lehetne csinálni a magyar vasútból, és még a világ pénze sem kell hozzá. Műsorvezető: Borbás Barna és Zsuppán András.
-
Negyedéves alapon 0,2 százalékos gazdasági visszaesés, az előző év azonos időszakához képest 16,8 százalékos zuhanás a beruházások volumenében, pangó fogyasztás – tele volt a magyar gazdaság helyzetéről szóló negatív hírekkel a sajtó nyáron. Mi ezeknek az oka? Madár István, a Portfolio vezető elemzője szerint most üt vissza, hogy két évvel ezelőtt, a választási évben „csapágyasra voltak járatva” a beruházások, tele sok rossz projekttel, ahol produktív dolgok helyett betonba és térkőbe mentek a források. Az adásban szó lesz a MÁV és az egészségügy helyzetéről, valamint az USA és Kína kilátásairól is.
-
„A magyar és a szlovák kultúra kötődései tulajdonképpen szétszálazhatatlanok. Kultúráink, nyelveink, történelmünk, gasztronómiánk, de még a génjeink is szorosan kötődnek egymáshoz, és aki nem ismeri a másik történeteit, a sajátját sem ismerheti meg egészen.” Idézet egy májusban megjelent magazinból: a Napunk című szlovákiai magyar nyelvű újság Miért kevertek a kultúráink? című kiadványa tévhiteket igyekszik eloszlatni azzal kapcsolatban, hogyan hatottak egymásra a magyarok és a szlovákok. A magazin érdekessége, hogy a magyarországi Történelemtanárok Egyletével való együttműködésben jött létre, és a tanév végén 580 szlovák, 75 szlovákiai magyar és 51 magyarországi iskolába juttatták el. De miért egy újság feladata, hogy rendet tegyen a két nép kapcsolatát terhelő mítoszokban, félreértésekben? Erről lesz szó HetiVálasz podcastunkban, amelynek vendége Szalay Zoltán, a Napunk vezető szerkesztője és Bárány Balázs, a Történelemtanárok Egyletének tagja. A műsorvezető Vörös Szabolcs.
-
Bár egyre több helyen elviselhetetlen a hőség, és az emberiség túlélése a tét, mégis egy rakás eufemizmussal utalunk a helyzetre: a leggyakoribb ilyen a „klímaváltozás”. A Zöld Válasz legfrissebb adásában az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) docense, a Nyelv és Agy Kutatócsoportot vezető Forgács Bálint arról beszélget Litkai Gergellyel, hogyan alakulnak ki ezek a fogalmak és mit okoznak aztán a valóságban. Miért nem az igazi még a „klímakatasztrófa” kifejezés sem, s mit lenne érdemes használni helyette?
-
Megdöbbentően közeli rokonságot találtak uráli és Kárpát-medencei sírleletek között – számol be a keleti magyarokkal kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményekről Türk Attila régész. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének vezetője több expedíciót vezetett az Urál keleti oldalára. Azt mondja, felmérni is nehéz, milyen károkat okoz a háború az oroszokkal és ukránokkal ápolt tudományos kapcsolatoknak és a konkrét lelőhelyeknek. „Volt olyan ukrán kolléga, aki az utolsó közös cikkünket a lövészárokból korrektúrázta” – meséli. Hányan lehettek ők és mi történt a keleti magyarokkal? Lehetséges, hogy az ősmagyarság csupán kisebb része indult nyugatnak? Műsorvezető: Borbás Barna.
-
Háromszáz évvel ezelőtt is volt klímaváltozás, és arra Magyarország jó választ adott, míg az akkor bennünket megszálló törökök rosszat, és ennek máig érezzük a hatását – fejti ki podcastunkban Rácz Lajos környezettörténész. A jövőben nemcsak 2,5, hanem akár 4,5 hetes nyári hőhullámokra is számíthatunk – mondja Gál Tamás klímakutató. Nagy, páros beszélgetés a most megjelent Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című kötet apropóján a fordítóval és a szaklektorral. // Harminc év kutatását összegzi Christian Pfister környezettörténész és Heinz Wanner meteorológus Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című, most az Osirisnél magyarul megjelent könyve. Az európai klímatörténeti kutatás legfontosabb összefoglaló munkájáról a fordítót, Rácz Lajos klíma- és környezettörténészt, a szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Kar egyetemi tanárát és a lektort, Gál Tamás klímakutatót, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetőjét kérdezzük. A műsor lényegében második része, de önálló podcastként is hallgatható.
- Montre plus
