Episodes
-
Mai műsorunkban a Blinken OSA Archivum (korábban Nyílt Társadalmi Archívum, OSA stb.) két munkatársa, Debre Zsuzsanna és Szilágyi Csaba mutatja be az intézmény, a kiállítási koncepció és az online felületek megújulását. Megismerjük az archívum történetét, pozícióját, fontosabb gyűjteményeit, újszerű, közösségi archiválási módszereit. Szó lesz a szintén megújult Centrális Galéria 2024. június 21-én megnyíló „A tényeken múlik: Gyűjtemények és közösségek” kiállításáról is.
01. GiovaOsvy - Perdiéndose (feat. Ente & JKC) (kezdődött: 01:57:56)
02. Rotfront - B-Style (kezdődött: 01:59:16)
03. Gagx - Jin (kezdődött: 01:59:36)
-
2024.06.06. - 10:00-12:00A bizalom antropológiájának direkt bemutatását pihentetjük. Kiss Zsuzsanna társadalomtörténész lesz a vendégünk, aki felfedezte és feldolgozta Pajkr Hildegárd naplóját, aminek bejegyzéseit nappontosan megjelenteti a Facebook oldalain. (https://www.facebook.com/pajkrhilda https://1938.blog.hu/) Napló, forrásanyag, történelem, társadalomtörténet a XX. századból.
-
Episodes manquant?
-
A bizalom antropológiájának direkt bemutatását folytajuk. Ami azért is esedékes, mert bízva a műsornaplóban, azt gondolhattátok, hogy Kiss Zsuzsanna lesz a vendégünk, pedig ő csak a következő adásban várható.
Ezen a héten tovább beszélgetünk a bizalomról, és bizalmatlanságról... többek között az egyszerűsítő történelem magyarázatok, mindent magukba foglaló teóriák ismét felemelkedéséről.
Tracklista:
01. Kid Congo & the Pink Monkey Birds - Wicked World (kezdődött: 00:40:13)
02. Joe Jackson - Got The Time (kezdődött: 01:40:58)
-
A mai adásban megpróbálunk a bizalomról beszélni. Amennyiben a bizalomról mint társadalmi intézményről beszélünk felmerül, hogy mit is jelent, miként jön létre... és elsősorban mit mondhatunk el a társadalmunkról, ha értelmezési keretként próbáljuk felhasználni.
A tanulmányok, amiről beszélünk:
https://www.journalstudiesanthropology.ro/en/experiences-of-trust-and-distrust-in-intercultural-encounters/a36/
https://www.berghahnjournals.com/view/journals/cja/41/2/cja410202.xml
Teljes szám: https://www.berghahnjournals.com/view/journals/cja/41/2/cja.41.issue-2.xml
-
Ebben a műsorunkban a kortárs holokauszt emlékezet (https://www.holocaustmemory.org/the-project.html) visegrádi négyek országaiban átívelő vizsgálatának ad teret a két magyar projektvezető Csepeli György és Papp Richárd részvételével, és egy sajátos fórum kialakításának kísérletét indítja el a Tilos Rádió hallgatói körében. További információ a műsorban és a Társadalmi drámák facebook oldalán (https://www.facebook.com/Tarsadalmi.dramak) és a tilos.hu oldalon a műsor után létrehozott podcast oldalon: tilos.hu/holocaustmemory .
-
Miklós elkészült egy dolgozatával, ami a humor, stand up, különösen az afro-amerikai stand up botrányos előadóinak társadalomkritikájáról, a kritika értelmezéséről szól, a többségi társadalom rejtett rasszizmusáról, a kisebbségi lét látszólagos interszekcionalizmusáról. Az afro-amerikaikat érintő/általuk tapasztalt amerikai (nyugati) egyenlőtlenségek tudományos nézőpontját hívják afro pesszimizmusnak. Mennyiben speciális és mennyiben általános kisebbségi tapasztalat az afro / kisebbségi pesszimizmus?
Tracklista:
01. La Femme - Sur La Planche 2013 (kezdődött: 00:00:59)
02. György Vukán - Linda Theme, Pt. 2 (kezdődött: 00:02:39)
03. Wu-Tang Clan - Da Mystery of Chessboxin' (kezdődött: 00:51:41)
04. Abstract Posters - Wam Jem (kezdődött: 00:52:00)
05. Metal Preyers - Peppa (kezdődött: 01:59:46)
-
Garaczi László regényének címét elloptuk és Ferkovics Rolanddal (Roma Civil Monitor 2021-25 társvezetője, és a CEU Democracy Institute kutatója) - akit másodízben köszönthetünk vendégünkként - a címbeni buszozás/buszoztatás metafóráján keresztül beszélgetünk a politika által kihasznált rétegek helyzetéről, stratégiájáról az EU és Önkormányzati választások évében. Kinek, mennyit ér az szavazata? Kit és hogyan áraz be a szisztem?
-
Basa és vendégek nélküli magazinműsor, mindenféle témáról.
-
Ma vendégünk Ferkovics Roland, a Roma Civil Monitor 2021-25 társvezetője, és a CEU Democracy Institute kutatója lesz segítségünkre, hogy a szélesebb látószögű, társadalmi, és a megélt, személyes szinten is megpróbáljuk megérteni a roma kisebbség létvalóságát. Tisztázva, hogy az első hiba amit a többségi társadalom megtesz, hogy nem tudja a kisebbséget heterogén csoportnak látni. Márpedig annak felismerése, hogy akár azonos hatások is milyen sokféleképpen érinthetik egy csoport tagjait, elengedhetetlen egy ténylegesen inkluzív társadalom létrehozásához, ahol az együttélés nem "megtűrés", hanem maga a társadalmi létezés.
-
A hét bővelkedett politikai drámákban, amik mellett nem tudunk szó nélkül elmenni. A politikai racionalitás a valóság szempontjából sokszor irracionalitás, vagy ahogya Josef K. mondja kétségbeesve A perben, "A hazugságot avatják világrenddé", de az egyes hazugsák állítások, mindig rövidéletűek, mert nem egyeznek a valóság törvényeivel, mindig újakat kell gyártani. Valahogy ez a váltógazdaság jellemzi a cigányok kisebbségi helyzetét is a történelemben. Az integráció kísérlete, a megtűrt kisebbség és a kirekesztés, a bűnbak szerepe egyaránt osztályrészük - ahogy a hatalomnak épp szüksége van rájuk a diszkurzív térben. Miközben a cigányság a legritkább esetben élhet saját identitásuk megalkotásával, megteszi helyettük a többségi társadalom, mert ők tudják pontosan, ma éppen ki a cigány.
-
Cigányellenesség - a kisebbségekkel szembeni türelmetlenség, kirekesztés, osztályozás, faji előítélet. Az itt felsoroltaknál lényegesen több alkategória, összefutó témakör találkozik a kitartóan és európai szinten ( vár régiónként változó mértékben) szalonképes faji előítélettel kapcsolatban. A következő adásainkban a romákkal szembeni előítéletek próbáljuk megérteni először tágabb elméleti majd egyre szűkülő partikuláris szinten.
-
A népirtás (genocídium) nemzetközi jogi fogalmát a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló ENSZ-egyezmény határozza meg 1948-ban. A jogi meghatározás szűkebb, mint Raphael Lemkin 1944-ben publikált első definíciója. A csoportköziség, mint az ENSZ definíció magja nem tárgyalja a csoporton belüli népírtás lehetőségét, ezzel a politikai tömeges leszámolások, mint az Indonéziai (1965-66) is, kimaradnak a genocídium kategóriájából.
-
A második világháborút követően a náci propaganda hatásai tetten érhetők a Szovjetunió által elfoglalt területeken, ahol a kommunista propaganda, az antikommunizmus, a nemzeti érzület, a katolikus egyház és a különböző majd ezeréves összeesküvés elméletek (vérvádak, kútmérgezés, paktálás az ördöggel) a holokauszt lezárásával újabb pogromok kirobbanásához vezettek a zsidóság ellen azokban a kelet-európai országokban, ahol maradtak néhányan.
-
A náci antropológiát lekerekítendő Miklós a szabad akaraton kezdett el lamentálni. Nem hinném, hogy olyan igazi mély filozófiai jelleggel, hanem, mint antropológus, tudós ember került szembe a problémával - gyakorlatiasan. Volt-e lehetősége a náci Németország, van-e a jelen világ tudósainak egynél több lehetőség közül választani?
-
Az antropológia egyéni és intzéményi szintű beilleszkedése a Harmadik Birodalomba nem csak a múlt szégyenfoltja, hanem számos tanulságot szűrhetünk le belőle jelenünkkel, saját komformizmusunkkal kapcsolatban. Ma megvizsgáljuk, hogy kis megalkuvás, egyéni érvényesülési vágy hogyan játszhat egy egész tudományos diszciplinát egy emberellenes és elnyomó rezsim kezére.
-
Ez az Agenda 2030, amiben az elfogadók arra kötelezték magukat, hogy 2030-ig terjedő időszakban véget vetnek a szegénységnek és az éhezésnek mindenhol; küzdeni fognak az országokon belüli és azok közötti egyenlőtlenségek ellen; békés, igazságos és befogadó társadalmakat építenek; megvédik az emberi jogokat és támogatják a nemek közötti egyenlőség megvalósítását, valamint minden nő és lány társadalmi szerepének megerősítését; továbbá gondoskodnak a bolygó és természeti erőforrásai tartós védelméről. Megteremtik a feltételeket a fenntartható, befogadó és tartós gazdasági növekedéshez, a közös jóléthez és a méltányos munkához mindenki számára, a különböző nemzeti fejlettségi és kapacitásszintek figyelembevételével.
Most 2023 van. Hol vagyunk ma? Megvalósítható-e egyáltalán a fenntartható fejlődés, vagy már maga a szó is csak egy oxymoron, az egész elképzelés csak utópia, a kapitalizmus megdőlése, vagy ha nem valósul meg akkor 2030-ban itt a világ vége?
-
Miről is beszélhetnénk másról november 7-én, mint a mesterséges intelligencia, nyelvi modellek, NLP-ék használatáról a társadalomtudományokban. Tamási Árpád lesz ebben a segítségünk, aki Miklóssal együtt egy ilyen témájú konferenciáról fog érkezni a műsorba tele ötletekkel és gondolatokkal. Elmesélik saját projektüket is. Ha valamit nem értünk, akkor kérdezzünk!
-
Terepmunkának rövid három nap Varsóban, de belehallgatni a győzelem, a szabadság és bizakodás többségi buborékjába nagyon izgalmas élmény volt. Ebből a buborékból kérdések érkeztek felénk: Miért nem csinálhatnák meg ezt a magyarok is? Miért nem tudjuk lerázni a populista vezetőinket? Miért jó nekünk Orbán rendszere? A kérdés két okból izgalmas. Egyrészt mert küzdhetünk a válaszokkal, másrészt kicsit megismerhetjük a kérdezőt is.
-
Ebben a különleges adásban - alma materünk - az ELTE Társadalomtudományi Karának 20. évfordulóját ünnepeljük. Kiváló vendégünk, Rudas Tamás, a kar első dékánja osztja meg velünk gondolatait és tapasztalatait az alapításról, a kar felépítéséről és a kezdetekről.
Témáink: A magyar társadalomtudomány hatása a kar megalakulására. Milyen kihívásokkal kellett szembenézni az elmúlt 20 év során? Hogyan küzdötték le ezeket a nehézségeket? Milyen szerepet játszott és játszik ma az ELTE Társadalomtudományi Kara a magyar társadalomtudományokban, a kutatásban és az oktatásban? Milyen várakozásokkal tekintettek, tekintenek a jövőbe?
- Montre plus