Episodes
-
1956 a 20. századi magyar történelem talán legfontosabb évszáma. A forradalom és szabadságharc eseményei azonban a világtörténelem lapjain is kiemelt helyet foglalnak el. Hogyan fogadta a világ közvéleménye a magyar eseményeket? Hogyan reagáltak a szuperhatalmak 1956 eseményeire? Van-e kapcsolat a szabadságharc leverése és a szuezi válság között? Mire világított rá a szabadságharc leverése és a nyugati - különösen az amerikai - politikai elit passzív reakciója? Félmúlt című műsorunk megtekintésével valamennyi kérdésre választ kaphat. Az adás vendégei Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója és Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. Aki kérdez: Balogh Gábor a Terror Háza Múzeum vezető történésze.
-
Az utóbbi években több budapesti köztérelnevezés és szoborállítás is heves közéleti vitákat generált, aminek apropóján legújabb FÉLMÚLT adásunk témája a szimbolikus térhasználat volt. A beszélgetés során felmerült, hogy lehet-e Horn Gyuláról sétányt elnevezni, el kell-e távolítani helyéről a XII. kerületi Turul-szobrot, és miért támadják sokan egy kereszt elhelyezésének tervét a Szabadság-szobor talapzatán.
Az adás vendégei Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze voltak. A beszélgetést Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója moderálta. -
Episodes manquant?
-
A beszélgetés résztvevői Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze voltak. A beszélgetés házigazdája Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója volt. A Hitler–Sztálin-paktum megszületésének körülményeivel kapcsolatban Fekete Rajmund felvázolta, hogy 1939. augusztus 23-án Joachim von Ribbentrop német és Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet külügyminiszterek Moszkvában találkoztak, hogy egy kölcsönös megnemtámadási szerződést írjanak alá országaik között. A 10 évre szóló szerződésben a felek megállapodtak, hogy egymás ellen nem indítanak támadó hadjáratot, harmadik fél támadása esetén a támadó felet semmilyen módon nem támogatják, illetve nem lépnek be olyan szövetségbe, ami a másik ellen küzd. A tárgyalások valódi mivolta viszont arról szólt, hogy se a szovjetek se a nácik ne kerüljenek a jövőben egy kétfrontos háborúba, emellett pedig megszületett egy titkos záradék. Ebben a titkos záradékban a nemzetiszocialista és a nemzetközi szocialista két totális diktatúra képviselői felosztották egymás között Kelet-Európát. Balogh Gábor hozzátette, hogy a világ közvéleménye hamar megismerte a két diktatúra közötti megnemtámadási szerződés létrejöttét, viszont a titkos záradékról egészen Rudolf Hess nürnbergi per alatt tett vallomásáig semmit nem tudott. Ennek ellenére még hosszú évtizedekig jótékony hallgatás övezte a titkos megállapodás pontos részleteit. Ez nem csak a németek és a szovjetek részéről volt jellemző, de a nyugati világ részéről is. Erre az egyik legfőbb ok az volt, hogy 1941 után a Szovjetunió a britek, a franciák és az amerikaiak szövetségesévé vált. Ezért egészen 1989–1990-ig a titkos záradék részleteit homály fedte, hiszen a demokratikus országok nem szívesen akarták beismerni, hogy egy háborús bűnös, egy Kelet-Európát diktatórikusan felosztó birodalom szövetségesükké vált egy másik diktatúra elleni harcban.
-
Lassan egy hónapja focilázban égünk. Az is tudja, hogy éppen most zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság, aki nem rajong a fociért. A Félmúlt nyári különkiadásában a futball identitásformáló erejéről, a labdarúgás és a politika viszonyáról, illetve a magyar labdarúgás sikerkorszakairól beszélgettünk.
Vendég: Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke
Beszélgetőpartner: Baczoni Dorottya a XX. Század Intézet igazgatója -
A magyarországi zsidó holokauszt egy kulcskérdés a huszadik századi történelmünk megértése szempontjából. Ennek megismeréséhez ad biztos kapaszkodót ,,A magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiája" című e-könyv.
A kötet legegyedibb része többek között az az antiszemita értelmező zsebszótár, ami segítséget nyújt abban, hogy hogyan kell értelmezni azt a szókészletet, amit az antiszemita érzületű csoportok alkalmaztak.
A 2023 januárjában elhunyt Gerő András történészprofesszor célja a kisenciklopédiával az volt, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba, hogy legyen egy olyan megbízható alapja az erről a témáról szóló vitáknak, amely elérhető, ha bárki elbizonytalanodna valamilyen kérdésben - mondta Baczoni Dorottya, Intézetünk igazgatója A magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiája e-könyv kapcsán.
-
Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét sokan az 1956-os forradalom himnuszának nevezik. Legújabb Szöveg podcastunkban a költemény és annak szerzője kapcsán a kommunista diktatúra kultúrpolitikájáról, túlélési stratégiákról és az alkotás lehetőségeiről beszélgetünk. Szóba kerül, hogy milyen szövegváltozatai vannak a versnek, mennyire általános érvényű, és miért ez az ékköve Illyés költészetének. Feltárul előttünk Illyés Gyula viszonya a fennálló kommunista diktatúrához, és megtudjuk azt is, hogy milyen szerepet játszott az irodalmi életben.
Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója és Apor Attila történész, a XX. Század Intézet munkatársa beszélgetett.
-
Tényleg olyan rózsaszín Barbieland vagy létezik árnyoldala is? Adásunkban egy látszólag könnyed téma, egy fiktív személy, Barbie áll a középpontban, akiről Greta Gerwig legutóbbi mozifilmje kapcsán beszélgetünk.
- Mennyiben kell Barbie-t a feminizmus kontextusában vizsgálnunk?
- Mennyire volt radikális Barbie a saját korában?
- Milyen nőképet sugallt régen és most? - Valóban olyan sokszínű Barbie vagy ez csak a látszat?
Mit üzen a film?
- Egyértelmű propaganda vagy erősebb üzenet a benne rejlő önirónia és szatíra? -
Ez itt a XX. század Intézet Podcast csatornájának Szöveg című sorozata. Adásainkban olyan szépirodalmi művekről beszélgetünk, amelyek alapjaiban határozták meg a XX. századról alkotott képünket.
„Franciaország, ha csúnyán akarok fogalmazni, nagyon gyorsan elvesztette a második világháborút.”
Az Évek Annie Ernaux leghíresebb műve, melyben saját életén keresztül mutatja be Franciaország történelmét a megszállást követően Nikolas Sarkozy hatalomra kerülésééig. A politikatörténeti események mellett nagy hangsúlyt kapnak azok a társadalmi kérdések, melyeknek fontos szerepük volt az író életében.Miközben telnek az évek, szembesülünk azzal, hogy a társadalmi narratíva milyen irányba változik. A nagyszülők kihalásával egyre kevesebbet beszéltek a háborúról a vasárnapi ebéd mellett, előtérbe kerültek a szülők által preferált javak megszerzéséről szóló diskurzusok, amire az író generációja 1968-ban nemet mondott. Átélhetjük, hogy miképpen szabadult fel a nő a társadalmi elnyomás alól, a szexuális forradalom kapcsán pedig a nemiség naturális megélését. Ezek mellett a francia társadalomban megjelenő politikai, etnikai feszültségek is bemutatásra kerülnek.
Olvasás közben feltárul előttünk az író baloldal iránti szimpátiája. Tisztelettel beszél De Gaulle-ról, és nehezen hitte el azt, mikor 1981-ben Mitterrand-ot az első baloldali köztársasági elnökként megválasztották. Műsorunkban Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértővel körbejárjuk azokat a főbb állomásokat, melyek meghatározták Franciaország huszadik századi történelmét, ezzel is hozzájárulva a mű megértéséhez.
-
Ez itt a XX. század Intézet Podcast csatornájának Szöveg című sorozata. Adásainkban olyan szépirodalmi művekről beszélgetünk, amelyek alapjaiban határozták meg a XX. századról alkotott képünket. Míg korábbi adásainkban főleg regényekkel foglalkoztunk, addig az elkövetkező néhány műsorban verseken keresztül mutatjuk be azok történelmi hátterét. Középiskolás hallgatóink figyelem, a sorozatunkban tárgyalt összes mű előkerül az órákon is.
Ebben az adásban Ady Endre 1917-ben írt ,,Emlékezés egy nyár-éjszakára” című versét vizsgáljuk meg, hogy megértsük az első világháború mélyebb hátterét, jelentőségét, és annak társadalmi reakcióit.
Tartsatok velünk! -
Félmúlt: Oppenheimer és Teller
Miben merül ki a tudósok felelőssége egy tömegpusztító fegyver kifejlesztése kapcsán, milyen morális kérdéseket vet fel az atombomba megalkotása?
Mi alakította Teller Ede antikommunista meggyőződését és hogyan értékelhetjük Robert Oppenheimer kommunista szálaktól nem mentes múltját?
Milyen Oppenheimer és Teller megítélése ma?
Akik beszélgetnek:
Schmidt Mária – történész, a XX. Század Intézet főigazgatója
Magyarics Tamás - történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa
Moderátor:
Baczoni Dorottya – történész, a XX. Század Intézet igazgatója -
J. F. Kennedy az amerikai közvéleménykutatások alapján a mai napig jelen van a tíz legnépszerűbb elnök között, személye változatlanul része a közbeszédnek. Vajon mennyiben játszott szerepet az elnök és stábja által végzett proaktív sajtómunka Kennedy bel- és külpolitikájának alakulásában és abban, hogy a mai napig érezzük az elnök hatását? A nyár utolsó Félmúltjában, a JFK körüli rajongás okairól, a személyét övező mítoszokról és főként politikai imázsának jelentőségről beszélgetünk. Akik beszélgetnek: Fekete Rajmund, Az amerikai álom (vége) John F. Kennedy kötet szerzője, történész, Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Böszörmény-Nagy Gergely Brain Bar jövőfesztivál alapítója MOME Budapest alapítványi elnöke. Moderátor: Baczoni Dorottya XX. Század Intézet igazgatója
-
„Ostoba, hihetetlen, irreális hülyeség”- A mű, amely Örkényt visszaemelte az irodalmi életbe, a Tóték című kisregény eredetileg filmforgatókönyvnek készült. Az író a hatvanas évek derekán Fábri Zoltán filmrendezővel együtt szerette volna a történetet vászonra vinni, a döntéshozók azonban, a fent idézett szavak övezte kritika mentén letiltották a forgatást. Az abszurditás műfaji magasságait is elérő művét Örkény ezután regénnyé dolgozta át, melyből nem sokkal később idehaza nagysikerű színdarab lett, amelyet Nyugaton is több helyen bemutattak. Tóték történetét, amelyben minden szereplő áldozat és amiben mindenki elbukik, végül Fábri Zoltán rendezésében, 1969-ben mégis megfilmesítették. Örkény István 1967-ben megjelent kisregénye az olvasót a második világháború abszurditásába kalauzolja el.
A Mátraszentannán élő Tót család egytelen fiú gyermeke, Gyula a keleti fronton szolgál. Levelében tudatja szüleivel, hogy parancsnoka, az őrnagy elfogadta a meghívást, hogy szabadságát Mátraszentannán töltse el. A falu postása, Gyuri atyus bár első pillantásra mellékszereplőnek tűnik, mégis az egyik legfontosabb alakja a műnek. Mivel kedveli Tótékat, a rossz hírt hozó leveleket egyszerűen nem kézbesíti, így nem tudják meg, hogy fiuk elesett a fronton. Az olvasó számára azonban abszurdnak tűnik, ahogy Tóték alávetik magukat az őrnagynak, és elviselik minden szeszélyét.
Dr. Szigethy Gábor író, rendezővel beszélgettünk a mű keletkezéséről, a dráma és a kisregény közötti különbségről, az erőszakhoz való alkalmazkodás, illetve az ellenállás személyes határairól és arról, hogy Örkény szerette-e a Tótékat. Tarts velünk!
-
David Ben-Gurion neve talán kevesek számára cseng ismerősen. Ő volt az a személy, aki 1948 májusában kikiáltotta Izrael államot, majd az új ország első miniszterelnöke lett, így alapjaiban formálta annak arcélét. Ha meg akarjuk érteni az izraeli kormányalakítás nehézségeit, vagy az izraeli–palesztin konfliktus mozgatórugóit, akkor mindenképpen beszélnünk kell David Ben-Gurionról is. Halálának ötvenedik és Izrael állam megalapításának hetvenötödik évfordulóján róla beszélgetünk. -Hogyan változtak meg a regionális viszonyok a Közel-Keleten 1948 után? -Hogyan alakította át a nemzetközi politikai viszonyokat Izrael állam létrejötte? -Milyen szerepet töltött be David Ben-Gurion abban a cionista mozgalomban, amit Herzl Tivadar indított útjára? Vendégeink: Hegyi Gyula publicista, politikus, volt európai parlamenti képviselő Veszprémy László Bernát, történész, újságíró, az MCC Corvinák főszerkesztője Moderátor: Baczoni Dorottya, történész, a XX. Század Intézet igazgatója
-
Legújabb, középiskolásoknak szóló Szöveg podcastunkban ismét az egyik legnépszerűbb magyar regény, az Abigél áll a középpontban.
Korábbi adásunkban történelmi szemszögből jártuk körbe Szabó Magda legendás kötetét, ez alkalommal pedig a műben megjelenő református szellemiségről, a legfontosabb kálvinista értékekről és az egyház védelmező szerepéről mesél nekünk vendégünk, Balog Zoltán református püspök, a zsinat lelkészi elnöke.
A regény elején, Gina, a főhős egy szigorú református internátusba kerül, ahol nehezen szokja meg az ott uralkodó szigort és a számos értelmetlennek tűnő szabályt. A regény végére viszont ráébred arra, hogy éppen ezeknek köszönheti, hogy megmenekül a második világháború szörnyűségeitől. Míg az erődszerű iskola falain kívül számtalan veszély vár Ginára, a falakon belül a rejtélyes Abigél óvja a diákokat és segít rajtuk a lehetetlennek tűnő helyzetekben is.
De hogyan jelenthet védelmet valami, ami ekkora mértékben korlátoz?
Beszélgetésünkben szó esik a szereplők mindennapjaiban hangsúlyos rendről, fegyelemről és engedelmességről, egyén és közösség viszonyáról, test és lélek kapcsolatáról, valamint a református egyház zsidómentésben vállalt szerepéről.
Arról is szót ejtünk, hogy Abigél jelenléte vajon a bálványimádás vagy a védelmező isteni gondviselés megnyilvánulásának számít inkább.
Ha tudni akarod, hogy mit jelent a Matula jelszava, vagy érdekel milyen volt Balog Zoltán első személyes találkozása az általa csodált Szabó Magdával, hallgasd végig adásunkat!
Kövessetek minket további felületeinken is!
Weboldal: http://www.xxszazadintezet.hu
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Instagram: https://www.instagram.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet -
Az állítólagos indok: tömegpusztító fegyverek, kapcsolat az Al-Kaidával.
Milyen ideológiai, geopolitikai és gazdasági érdekek fűződtek az iraki háború kirobbantásához?Ha nem 𝗚𝗲𝗼𝗿𝗴𝗲 𝗪. 𝗕𝘂𝘀𝗵 az elnök, elkerülhető lett volna a háború?Miért nem sikerült a briteken kívül más támogatókat szerezni a háborúhoz?Háborús bűnösöknek tekinthető 𝗚𝗲𝗼𝗿𝗴𝗲 𝗪. 𝗕𝘂𝘀𝗵 és 𝗧𝗼𝗻𝘆 𝗕𝗹𝗮𝗶𝗿?
Az állítólagos cél: terrorizmus elleni harc, államépítés.
Két évtized távlatában már lehetőségünk van arra, hogy értékeljük a 2003-ban kirobbant iraki háború eseményeit, valamint hogy megvitassuk 𝗚𝗲𝗼𝗿𝗴𝗲 𝗪. 𝗕𝘂𝘀𝗵 egykori republikánus amerikai elnök és 𝗧𝗼𝗻𝘆 𝗕𝗹𝗮𝗶𝗿 volt munkáspárti brit miniszterelnök háborúban vállalt szerepét.Vendégeink:
Fekete Rajmund, történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Magyarics Tamás, történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa
Moderátor: Baczoni Dorottya, történész, a XX. Század Intézet
igazgatója. -
Ne csak olvasd, hallgasd is meg, mitől érdekesek a Neked szánt kötelező olvasmányok!
Legújabb, középiskolásoknak szóló Szöveg podcastunkban egy kultikus magyar regény, az Iskola a határon áll a középpontban. Ottlik Géza 1959-ben megjelent kötetével a legtöbben már középiskolában találkoztunk, de akárhányszor újraolvassuk Bébé, Medve Gábor és Szeredy Dani 1923-ban kezdődő katonaiskolai történetét, mindig újabb részleteket fedezhetünk fel benne. Vendégünk, Dr. Horváth Kornélia irodalomtörténész, az Ottlik-életmű kutatója volt, aki sok egyéb mellett beszélt a regény különböző értelmezési szintjeiről és arról, hogy milyen sok helyen tetten érhető benne az elnyomó rendszerek kritikája.
Az 1959-ben kiadott mű egy fejlődéstörténeti regény a zsarnokságról, önérvényesítésről és belső szabadságról, de ha figyelmesen olvassuk, kiviláglik, hogy a szöveget teljes egészében átszövi a történelem. Nem csak a cselekmény kereteit adó 1923-as, 1944-es és 1957-es évre kell figyelnünk, mert a belső monológokon, elszórt tárgyi és nyelvi emlékeken keresztül sok évszázad magyar múltja is megelevenedik.
A beszélgetésben szó volt a regény megannyi történelmi utalásáról, az emlékezés tökéletlenségéről, és arról, hogy a Kádár-rendszer diktatórikus keretei között Ottlik, a szereplők szavain és az általuk átélt eseményeken keresztül mennyire finom rendszerkritikát fogalmazott meg. Végül megtudhatjuk azt is, hogyan érnek össze a műben Dosztojevszkij gondolatai és Kertész Imre Sorstalansága. -
Félmúlt – Ő nyerte meg a hidegháborút címmel.
Akik beszélgetnek:
Békés Márton, történész-politológus, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója.
Amiről szó lesz:
A 70-es évek enyhülési politikája az USA térvesztését eredményezte, így az USA tekintélyének visszaszerzése központi kérdéssé vált.
Ronald Reagan megerősítette az amerikaiak önbizalmát, visszaadta harci kedvüket és egyértelművé tette, hogy célja a Szovjetunió megdöntése: „mi győzünk, ők vesztenek.”
A napokban volt 40 éve, hogy az egyik legismertebb amerikai elnök meghirdette a csillagháborús tervét, ami fordulópontot hozott a hidegháború menetében.
Miben hozott újat a színészből lett politikus elnökségének időszaka 1981-től 1989-ig, mitől lett Reagan egy igazi ikon? Milyen máig kiható változások történtek elnöksége alatt a külpolitika, a politikai kommunikáció vagy a kulturális kérdések terén? -
Teng Hsziao-ping, 1978-tól 1989-ig vezette Kínát és haláláig minden lényeges kérdésben döntő szava volt. Mao Ce-tung halála után forradalmi változást indított el, amelynek világtörténelmi jelentősége a bolsevik puccshoz mérhető. Ha meg akarjuk érteni a mai Kínát, ki kell térnünk Teng Hsziao-ping korszakára és politikájára is. De vajon mekkora részben járult hozzá Teng politikája a mai Kínához? Akik erről beszélgetnek: Dr. Horváth Levente, a Neumann János Eurázsia Központ igazgatója és Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója Az adásban exluzív vendégént megszólal: David P. Goldman közgazdász, elemző, az Asia Times újságírója.
-
Legújabb középiskolásoknak szóló Szöveg podcastunkban a fiatalok és felnőttek közös kedvencéről, az Abigélről lesz szó.
Szabó Magda 1970-ben megjelent legendás regényének lapjain a szigorú Matula református nevelőintézet mindenki által ismert lakói: Vitay Gina, Torma Piroska, Zsuzsanna testvér, Kőnig és a többiek mindennapjai mellett a második világháború kegyetlen időszaka elevenedik meg.
A regény mentén Dr. Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével beszélgetünk az országban szerveződő ellenállásról, a zsidóság helyzetéről, Magyarország mozgásteréről és a német megszállásról is. Tarts velünk! #Szövegpodcast
Kövessetek minket további felületeinken is!
Weboldal: http://www.xxszazadintezet.hu
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Instagram: https://www.instagram.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet -
Kertész Imre Nobel-díjas írónk Sorstalanság című regénye mára igazi klasszikussá vált. De vajon ismerjük-e és értjük-e eléggé a regényt?
Szöveg podcastunk legújabb adásából fény derül a mű keletkezési körülményeire, megtudjuk, hogy Kertész melyik műve volt számára a legkedvesebb, milyen motívum köti össze az életművét, és miben rejlik a Sorstalanság különlegessége?
Szóba kerül még megalkuvás, magyarság és szabadság kérdése is.
Aki beszélget: Intézetünk munkatársa, Lakházi Ákos és Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos munkatársa.
Tarts velünk!
Kövessetek minket további felületeinken is!
Weboldal: http://www.xxszazadintezet.hu
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Instagram: https://www.instagram.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet - Montre plus
