エピソード
-
Elidegenedett emberek, magány, a cselekvőképesség elvesztésének érzése, félelem a megsemmisüléstől – okok, amelyek miatt kívülről érkező megmentőt várunk a politikában is. De ez még nem minden.
De hogyan jutottunk oda, hogy tömegek állnak be kevés kritikát gyakorolva egy-egy politikai vezető mögé, legyen az a miniszterelnök vagy éppen Magyar Péter? Miért tekintenek sokan egy-egy új lehetőségre mint abszolút megoldásra, és mi a veszélye a totális ideológiáknak? Érdemes-e megmentőkre szavazni és abszolút ideológiákat választani?- erről és még a legfurcsább törzsi szokásokról, bolsevizmusról és kisközösségekről beszélgettünk Szabó Miklós kulturális antropológussal a Csakugyanban. Abszolút aktuális, abszolút elgondokodtató!
Bendl Vera és Dercsényi Dávid podcastja.
-
エピソードを見逃しましたか?
-
Berg Judit szereplői várják, hogy folytassa a történetüket, erre pedig nehéz nemet mondani, meséli a szerző, aki úgy gondolja, az olvasás nem fog eltűnni, mert ezt az élményt más nem adja meg az embereknek. Bár vannak örökérvényű gyerek- és ifjúsági könyvek, a fiataloknak kellenek a kortárs művek, amelyek az ő korukban, az ő nyelvükön szólítják meg őket.
Erről is beszél a sikerszerző a Csakugyanban, mellesleg pedig megtartja a nagy könyvheti ajánlót is: kiderül, mit érdemes leginkább keresni a könyvhéten a gyermek- és ifjúsági irodalom kedvelőinek.
-
Az, hogy jól nézzünk ki fürdőruhában, nem elég ok a mozgásra. Ennél nagyobb célok kellenek – mondja Serkédi Nóra személyi edző, fitness oktató a Csakugyanban.
A kockahas van, akinek fontos, de a lényeg az, hogy a kor előrehaladtával is fittek maradjunk. Elkezdeni mindig ér, 60 felett is, abbahagyni lehetőleg viszont sosem. A divatdiétákat pedig az óvatosnál is óvatosabban kezeljük!
-
Milyen az az író, aki egyben könyvvizsgáló? Miért ír éppen egy anyáról, aki a gyerekeit manipulálja, és hogyan emlékszik a ’90-es évek Ráday utcájára, meg a rendszerváltásra Tiszalökön? Egyébként pedig: mi köze a Bikini énekesének őhozzá?
Mindez kiderül a Csakugyanból! Nagy Gerzsont kérdezi Bendl Vera.
-
Az első magyar nő, aki átszelte Grönlandot, és itt még meg sem állt. Vámos Nóra 560 kilométert ment a hóban expedíciós társával, újabban pedig egyedül indul a nagy jég irányába. Grönland óta azt tanítja, hogy „basszus, meg lehet csinálni bármit szinte” – a Csakugyanban Bendl Vera beszélget Vámos Nórával
-
A hasfájás és a harag, a fejfájás és a szeretetlenség – hogyan függhet össze, és mennyi idő alatt gyógyítható? Mikor merül fel, hogy nem szervi okokra kell gondolni, és hány óra, hét vagy hónap alatt segíthet egy terápia? Mit adhatna ehhez a folyamathoz egy pszichodelikus trip?
Dr. Bégányi Dánielt kérdezi Bendl Vera a Csakugyanban.
-
Gyékiss Roland, a FiDo ifjúsági központ új egységvezetője a tizenhat éves hátrányos helyzetűek perspektívanélküliségéről és az ellátórendszer komoly hiányosságairól beszélt a Csakugyanban, illetve arról, mit tehet egy ifjúsági központ, hogy lehetőséget teremtsen mégis a fiataloknak egy másfajta életre.
Megrázó beszélgetés Balogh Veronika, újságíró-szociális munkás részvételével arról, hogy miért lehet egy fiatal számára a legnagyobb perspektíva a lányok futtatása és milyen érzés egy gyerek sorsáról nem szakmai szempontok, hanem a rendszer hiányosságai mentén dönteni.
A beszélgetés Bendl Vera vezeti.
-
Kontroll alatt akarjuk tartani a világot, holott a véletlen nyitja meg azokat a lehetőségeket, amelyekre nem számítunk. Mit tesz velünk az improvizáció, ki menjen improszínésznek és ki nézzen improszínházat? Jobb választás egy ismeretlen improvizatív darab, mint a Három nővér? Mit tesz velünk, ha elkezdünk hitelesebben rögtönözni? –
A Csakugyan 20. epizódjában Farkas Ábellel beszélgetett Bendl Vera.
-
A nagyi előtt nem mutathatják meg magukat a transznemű fiatalok a legtöbb családban, nem vállalhatják az új nevüket, sokaknál nem fogadják el az átlagtól eltérő nemi identitásukat. Bori szerencsésebb, az ő szüleit nem zavarja az, hogy pánszexuális. Társaival együtt összefogott, és LMBTQIA-beszélgetőkört szerveztek az Aurórában 15-23 éveseknek.
Egy befogadóbb társadalmat szeretnének, nagyobb nyitottságot kérnek – Új adás a Csakugyanban
-
A vendéglős, aki a Nagyszállóban Hruscsovnak tálalt, Kádárt is ismerte, később Csurka üzent neki (de milyet!), ma mindkét politikai oldal megfordul az éttermében. A rendszerváltásról a legfőbb emléke, hogy akkor is csak főzött, és úgy gondolja, hogy a vendégnek mindig igaza van. Két nagymamája nevelte, egyszerre főztek neki, a francia, a szlovák és a magyar konyha ismerője.
Rosenstein Tibor 81 évesen frissebb, mint valaha!
-
„Nem tudom, miért vagyunk ilyen bénák” – mondja Beer Miklós, a váci egyházmegye nyugalmazott püspöke a katolikus egyházi vezetésre utalva. Beer kifejti, hogy állam és egyház különválasztása nélkülözhetetlen volna az egyház hitelessége szempontjából, mégis kevés katolikus vezető áll ki emellett, ehelyett inkább elfogadják az egyháznak juttatott pénzt. A nyugalmazott püspök elítéli a politikai kereszténységet, és valódi, megélt hitre szólítja fel az egyházban levőket és a Húsvétra készülőket. A cél, ahogy ő mondja, az, hogy „meghökkentsük az embereket, mégpedig a szeretettel”. Ha valaki felajánlja a nyaralása költségeit egy cigány család fürdőszobájának megépítésére, az már például valami. Az igazán meghökkentő. De ritkán akad ilyesmi.
Különösen mélyen szántó, elgondolkodtató beszélgetés készült a Csakugyan legújabb adásában.
-
A fotóművész, akit eleinte a fotózás technikai részletei bűvöltek el, utána viszont az élet. Stalter György a fényképei alanyait nem modellnek, hanem alkotótársnak tekinti, akkor is, ha csak röviden találkoznak az utcán, és így örökíti meg őket. A fotós, aki szerint Józsefváros az egyik legélőbb kerület Budapesten, nem zárja ki, hogy újra megörökíti a nyolcadik kerületet. De ezúttal sem a celebek érdeklik, hanem az itt élő, hétköznapi emberek – Bendl Vera beszélget Stalter Györggyel a Csakugyanban.
-
Sulyok Miklós ma lakáséttermét és az M nevű kisvendéglőt működteti, korábban a demokratikus ellenzék tagja volt. Sulyok Miklóst gyermekként Párizsba vitték a szülei, később matematikusként dolgozott, létrehozta a Napló című szamizdat kiadványt többek között Petri Györggyel együtt. Barátságukról, a régi Budapestről, a rendszerváltásról beszélgettünk, emellett pedig a magyarok ellentmondásos viszonyáról a gasztronómiát illetően és arról, mire vágyik még mostanában, mit szeretne leginkább elérni – itt az új Csakugyan!
-
„Ha részegen jössz haza, nem olvashatsz mesét a gyerekeknek” – ezt lehet mondani, csakhogy akkor be is kell tartani.
Kérdés, hogy egy alkoholfüggő társaként mit tehetek azért, hogy a közös életünk működni tudjon? Vajon a másik szokásain kell-e változtatnom, vagy a magamén? Hogyan készüljek fel egy veszélyhelyzetre? Alkoholfüggőként pedig hogyan érhetem el azt, hogy ne bántsam és sértsem azokat, akiket valójában szeretek? Mi az alkoholfüggés háttere, és hány gyakorlati módszert ismerünk arra, hogy változtassunk a bevett szokásokon? Mi van a könyörgés és ígérgetés helyett?
Verdes Tamás addiktológiai konzultánssal beszélget Bendl Vera a Csakugyanban
-
Belépni csak bizonyos ruhában lehet, utcaiban például semmiképpen. Itt megtalálhatja magát és egymást az, aki úgy érzi, hogy a szexualitása nem egészen hétköznapi. Ha szereti a fenekelést, a lábakat, a fura ruhákat, a szerepjátékot például. Szolid bulizás, de mégis más. De ez vajon jót tesz minden kapcsolatnak?
Bendl Vera és Imre Zsófia kérdezi a Ministry of Freedom nevű fétisklub működtetőit, Nagy Lantos Balázst és Molnár Mollit a Csakugyanban.
-
Stanley Milgram, a tudós, aki kicsalogatta az emberekben rejlő gyilkost, tudni szerette volna, hogyan érhető el, hogy embertömegek vegyenek részt mások megsemmisítésében. Meg akarta érteni, hogyan vehető rá bárki, hogy szabad akaratából megöljön és kínozzon egy másik embert. Világhírű szociálpszichológiai kísérlete hatvan év után is kísért. Tudósok generációi akarták megérteni, mi is történt a laboratóriumában, aminek köszönhetően a résztvevők elvileg halálos sokkot mértek egymásra.
Egy fiatal magyar tudós most úgy tűnik, rátalált a válaszra – Bendl Vera interjúja Kaposi Dávid szociálpszichológussal a Csakugyanban.
-
Miért követi a varjúfióka az embert, ha az megmenti fiókakorában? Miért imádják a vörös vércsék a kerületet és ez hogyan függ össze régi századok építészeivel? Mi kellene nagyon a fecskéknek a városban? Miért van szükségünk a gyepre mégiscsak, és hogyan repülik át a Földközi tengert a Kiskunságon cseperedett ragadozó madaraink?
A nagy madár podcastban Turny Zoltán válaszol Bendl Vera kérdéseire.
-
„Nem egy emberi alkalmazásból fakadó elhívás” – mondta Galyas Éva Klára, romaügyi tanácsadó arról, miért is vállalta el ezt az állást Józsefvárosban. A civil múlttal rendelkező metodista lelkész együtt éli meg a hitét és a hivatását, podcastünkben pedig elmondja, mi az oka annak, hogy a kerület vezetése és a helyi romák között feszültségek húzódnak, mennyit tud tenni a kerület a szegregáció felszámolására, és miért lesz jó, ha végre lesznek közös tereink.
Itt a legújabb Csakugyan Bendl Verával.
- もっと表示する