エピソード
-
Mohóság és mértéktartás, széthúzás és együttműködés, pesszimizmus és derűlátás: milyen sorsot jósol a tudomány az emberiségnek? A 2024-es Brain Bar egyik legizgalmasabb beszélgetésén elismert magyar koponyák beszéltek a jövőhöz fűződő reményeikről és félelmeikről. Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója a fesztiválon Csányi Vilmos etológust, Mérő László matematikus-pszichológust, Domokos Gábort, a NASA-val is együtt dolgozó feltalálót, és Gelencsér Andrást, az MTA Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetőjét kérdezte arról: vajon ők hisznek-e még a jövőben?
-
A sikernek sokféle arca van - legyen szó karrierről, magánéletről vagy hétköznapi dolgokról. Az eredményes karrierhez vezető út pedig sokféle lehet, mindenkinek megvan a saját története és sikerdefiníciója.
A Brain Bar fesztiválon Máriás Endrét, az OTP Bank bankkapcsolati területének vezetőjét arról kérdezzük, mit jelent valójában a siker: milyen célokat érdemes kitűznünk és milyen döntéseket kell meghoznunk ahhoz, hogy elérjük. A fesztivál előtt Endre a Mi a kérdés? podcastben beszélgetett velünk sikerről, kudarcokról és ezeknek a fogalmaknak az alakulásáról az ember szakmai fejlődése során.
Hallgasd meg te is az adást, szeptember 26-án pedig nézd meg élőben Endrét a Brain Baron!
Az epizódot az OTP Junior támogatta. -
エピソードを見逃しましたか？
-
Mennyire befolyásolja a sportteljesítményt a kiváló mentális felkészültség? Ebben a részben megbeszéltük, hogyan hódította meg a pszichológia az élsportot is, és megkerestük a recepteket, amiket a sportpszichológusok fedeztek fel. Arra voltunk kíváncsiak, mi választja el a bajnokok mentális állapotát a vesztesekétől, és hogyan lehetnek a tegnap veszteseiből a holnap bajnokai – a válaszokért pedig az ország talán legjobb sportpszichológusát, a Szilágyi Áronnal is együtt dolgozó Dr. Kárpáti Róbertet, olimpikon gátfutónkat, Kozák Lucát és paralimpiai bajnok úszónkat, Illés Fannit kérdeztük.
A podcastet a Sportoló Nemzet támogatta. -
Az olimpia réme a doppingolás: a lebukott sportoló szégyenkezve térhet haza, akár úgy is, hogy utólag elveszíti az érmét. A dopping viszont sokszor mérték és időzítés kérdése: ami két héttel korábban kisebb adagban szabályos volt, a versenyen már kizárási tényező lehet. De kik írják a doppingolás szabályait? Tényleg csak doppingolva lehet nyerni az olimpián? Nem lenne egyszerűbb eltörölni az összes szabályt? Ezekről kérdeztük Hegyi Dóra volt sportaerobik versenyzőt, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség magyar tagját és Dr. Tiszeker Ágnest, Magyar Antidopping Csoport ügyvezető igazgatóját.
A podcastet a Sportoló Nemzet támogatta. -
Lehet, hogy a tegnapi vacsorán múlik, hogy kié lesz ma az aranyérem? Az epizódban megbeszéljük, mi mit tanulhatunk abból, hogyan és mit esznek-isznak a bajnokok. Szabad-e nassolni az olimpiai faluban? Milyen sérüléseket lehet elkerülni a megfelelő étrenddel? Ezekről kérdezzük Ligeti Dániel nehézsúlyú birkózót és Shenker-Horváth Kinga sportdietetikust Az érem hátoldala podcast 3. részében.
A podcastet a Sportoló Nemzet támogatta. -
Honnan jön, hogy szeretjük egymáshoz képest megmérettetni magunkat? Vagy éppen az, hogy más embereket szeretünk rangsorolni, még akkor is, ha mi magunk egyáltalán nem vagyunk versenyzők semmilyen területen, csupán laikus nézők? Az érem hátoldala podcast második részében ennek jártunk utána két olyan szakértővel, akiknél többet kevesen tudnak a toplistákról. Kemény Dénessel, a legendás háromszoros olimpiai bajnok vízilabdacsapat szövetségi kapitányával beszélgettünk, majd Érdi Pétert, a Rangsorolás című könyv szerzőjét, a listák és rekordok állatvilágból örökölt és szociológiai-pszichikai vonatkozásait kutató michigani professzort kérdeztük a jelenségről.
A podcast elkészítését a Sportoló Nemzet támogatta. -
Gyorsabban, erősebben, magasabbra. Az Olimpia négyévente lázba hozza a világot. Idén a harmincharmadik nyári játékokra 10 500 sportoló érkezik Párizsba, hogy 32 sportágban csapjanak össze. De hogyan készülnek fel életük mérkőzésére a világ legjobbjai? Kik segítik őket, hogy dobogóra állhassanak? Hogyan tréningeznek fejben, és milyen diétát követnek?
Ez itt a Brain Bar új sorozata, Az érem hátoldala Baranyi Marcival és Csáky Dáviddal. Az első részben arra a kérdésre igyekeztünk válaszolni, van-e helyük az Olimpián az olyan új sportágaknak, mint a BMX, a karate, a kötélhúzás vagy a break.
Ebben az extrémsportok hazai nagyágyúi voltak segítségünkre: Lobontiu Menotti Norissal, vagyis Noris by Nature breakessel, és Kempf Zozo BMX-versenyzővel beszélgettünk.
Az epizód elkészítését a Sportoló Nemzet támogatta. -
Az Answear.hu divat webáruház már második kampányát indítja a mentális egészség jegyében Take Care of What’s Inside néven. A mostani kampány egy ritka, azonban szinte mindenkit érintő problémát, a túlstimulációt dolgozza fel és javasol rá különféle megoldásokat.
A LelkEd a Mélylevegő Projekt és a Brain Bar közös pszichoedukációs műsora, ahol újragondoljuk az alapokat, hogy Te is elkezdhesd a saját önismereti utadat. A sorozat első hat részét 2022-ban készítettük Pető Dorinával és Juhász Bettinával, a Mélylevegő Projekt két pszichológusával. Ebben a különkiadásában pedig velük mint szakmai partnerekkel beszélgetünk az Answear kampányának keretein belül arról, normális-e, ha úgy érzi az ember, hogy túl sok inger éri, hogyan ismerheti fel magán ennek a jeleit, és miként küzdhet a túlstimuláció ellen.
Az epizód termékmegjelenítést tartalmaz. -
Filmekből és sorozatokból már mind el tudjuk képzelni, hogyan is néz ki egy laboratórium - de mi róluk az igazság? Miért tart évekig egy gyógyszer kifejlesztése, és ki az, akinek érdemes ezzel foglalkoznia? A Brain Baron a Richter két szakemberét, Dr. Szántay Csabát és Dr. Martin Gábort kérdeztük a laboratóriumi világ legnagyobb mítoszairól.
-
A Föld lakossága néhány évtizeden belül 10 és 12 milliárd fő között fog tetőzni. De hogyan látunk majd el élelemmel ennyi embert? És hogyan takarmányozzuk azt a rengeteg állatot, ami szükséges a mi élelmezésünkhöz? Percze Rajmond és csapata a már most szemmel látható alapanyaghiányt igyekszik leküzdeni: takarmánycélú rovartermesztéssel foglalkoznak, ráadásul ipari léptékben. Az Agroloop igazi szerelemprojekt számukra, amely bebizonyítja: a fenntarthatóság és a növekedés megférhetnek egymás mellett. A Brain Baron a vállalkozói történetéről beszélgettünk vele, és arról, hogyan vezet a megoldásuk ahhoz, hogy tovább maradjon sokaknak élvezhető a Földünk.
-
Mit tud csinálni, aki nem szeretne lemondani a Netflix-sorozatokról, a mobiltelefonjáról, a nagyváros luxusairól, mégis úgy érzi, kiégett vagy ki fog égni a rohanó mindennapokban? Tényleg gyógyító ereje van a természetnek? A Brain Baron Bódy Gergő beszélgetett erről Magyarország egyik legsikeresebb független filmesével, Dimitry Ljasukkal, aki sok év reklámipari tapasztalat után 5 éve döntött úgy, hogy maga is elkezd több időt tölteni a természetben, és másokkal is megismerteti ennek az értékét.
-
Két éve még IKEA-s műanyag dobozokba próbáltak szenzorokat pakolni, és közösségi finanszírozásból gyártottak először otthoni gombatermesztésre alkalmas eszközöket. Temérdek gombákról, 3D-nyomtatásról, marketingről és salesről szóló YouTube-videóval és egy csomó tapasztalattal később a Shrooly több mint kétmillió dollár összértékű rendeléssel büszkélkedhet, köztük Jaden Smith színésztől is. Másfél év alatt a közösségi médián 40 millió megjelenésük volt, 26 kollégájuk lett, befektetést szereztek és ma már tudatosan választják el vezetői feladatköreiket - és azt mondtuk már, hogy még nincsenek 25 évesek?
A Brain Baron a két alapító, Schaffhauser Sámuel és Palánki Dávid meséltek Lil Frakknak a vállalkozói sztorijukról. -
Miközben az emberiség energiaigénye folyamatosan növekszik, és világszerte egyre több autót értékesítenek, az EU egyre ambiciózusabb környezetvédelmi célokat határoz meg. Képes lesz ezzel az autó- és az energiaipar lépést tartani? Mikorra tudunk elég megújuló energiát termelni ahhoz, hogy kiváltsuk a fosszilis energiahordozókat? Elektromos áramot, hidrogént vagy növényi és állati alapanyagokból készült bioüzemanyagot fogunk tölteni az autókba?
Zsótér Csaba, a MOL-csoport üzemanyag üzletágának ügyvezető igazgatójával az üzemanyagról és a mobilitásról beszélgettünk, ahol a jelenlegi gazdasági és társadalmi folyamatok elemzésével igyekezett megválaszolni korunk egyik legégetőbb kérdését: mivel fogjuk meghajtani a járműveket holnap. -
Ha te sem úgy nézel szét a konyhádban vagy úgy szállsz be a kocsidba, hogy a körülötted munkálkodó algoritmusok jutnak eszedbe, akkor hallasd meg Linczényi Márkó beszélgetését Halmos Gyulával, aki a BOSCH-nál már több mint tíz éve dolgozik azon, hogy az életünket minél könnyebbé és élvezetebbé tegyék a szoftverek.
-
Az életünk egyre nagyobb részét teszik ki virtuális élmények, ezt már rég tudjuk. Egy csomó múzeum bejárható már virtuálisan, egy csomó koncertet hallgathatunk élőben online - és lassan már az AI által rajzolt vagy megzenésített alkotásokhoz is hozzászokunk. Elveszti ettől az értékét a valódi kultúra? Szüksége lesz a jövő emberének arra, hogy élőben tapasztaljon meg művészeti élményeket? Hogy megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, a 2023-as Brain Baron Baán Lászlót, a Liget Projekt miniszteri biztosát, Ruppert Dániel dizájner-márkastratégát, és Fehér Andrást, a 4iG Mensor3D üzletfejlesztésért felelős igazgatóját faggattuk.
-
Tényleg a PET a világ legkörnyezetbarátabb csomagolása, ahogy a Szentkirályi-tulajdonos Balogh Levente állítja? Elméletileg valóban 100%-ban újrahasznosítható, de biztos, hogy ennek a folyamata semmilyen környezetkárosítással nem jár?
Kovács Zsófia Adrienn környezetkutató a Beautycle nevű kozmetikai hulladékártalmatlanítással és újrahasznosítással foglalkozó cég alapítója. Szerinte egyáltalán nem egyértelmű, hogy az újrahasznosítás megoldja a globális műanyagkrízist - mi több, egy szabályozatlan, önmagában is környezetszennyező iparról van szó.
De ha így van, mivel pótolható jelenleg a műanyag? Van-e megoldás arra, hogy hasonló minőségben funkcionáló, teljes életciklust tekintve kevésbé környezetkárosító anyagokkal oldjuk meg az élelmiszerek csomagolását, az italok palackozását vagy a nagybevásárlás hazaszállítását?
A Brain Bar műanyagvitáján Balogh Levente és Kovács Zsófia Adrienn csaptak össze. -
Ez itt a Vállalkozni Jó, a Design Terminal és a Brain Bar közös minisorozata!
Ha már benned is felmerült, hogy saját céget építenél, de valamiért eddig mégsem vágtál bele, akkor ez a háromrészes podcast neked készült: olyan fiatal vállalkozókkal beszélgetünk, akik nem feltétlenül a profitba szerelmesek, viszont az ötleteikkel megváltanák a világot.
A sorozat harmadik, egyben utolsó részében Marci Rédey Somával beszélget, aki biztos állását cserélte le a vállalkozók kihívásokkal teli életére. Soma feleségével, Fülöp Villővel három gyerek mellett vágott bele a nagy kalandba. Vállalkozásuk, a Vilhemp környezetbarát evőeszközöket gyárt, amik természetes anyagokból készülnek, komposztban is lebomlanak és feleslegessé tehetik a műanyagot. Somával és Villővel mára nagyot fordult a világ: Kanadából építik tovább idehaza aktív vállalkozásukat. -
Ez itt a Vállalkozni Jó, a Design Terminal és a Brain Bar közös minisorozata!
Ha már benned is felmerült, hogy saját céget építenél, de valamiért eddig mégsem vágtál bele, akkor ez a háromrészes podcast neked készült: olyan fiatal vállalkozókkal beszélgetünk, akik nem feltétlenül a profitba szerelmesek, viszont az ötleteikkel megváltanák a világot.
A második részben Takács Emesével, a Fraxinea alapítójával beszélgetünk, akinek eredeti végzettsége textiltervező. Emesét alapítótársával, Kiss Gergővel együtt gyerekkorától fogva lenyűgözte a természet. Szinte magától értetődő volt, hogy innen inspirálódjanak ahhoz, hogy egy egészen újfajta bőrt állítsanak elő, méghozzá gombából. Emese az utóbbi időben sok energiát fektet abba, hogy kitágítsa a komfortzónáját, megjelenjen a nyilvánosság előtt, sőt, akár a Cápák közöttben is megmérettesse magát. -
Ez itt a Vállalkozni Jó, a Design Terminal és a Brain Bar közös minisorozata!
Ha már benned is felmerült, hogy saját céget építenél, de valamiért eddig mégsem vágtál bele, akkor ez a háromrészes podcast neked készült: olyan fiatal vállalkozókkal beszélgetünk, akik nem feltétlenül a profitba szerelmesek, viszont az ötleteikkel megváltanák a világot.
Az első részben Marci Szűcs Endrével beszélget. Endre műszaki menedzsernek tanult, az egyetem mellett pedig saját vállalkozást is nevelgetett. Ez lett a bedrock.farm, ami beltéri növénytermesztéssel foglalkozik Budapest belvárosában. Miközben gazdátlan pincéket kötnek vissza a város vérkeringésébe, Endre és csapata a főváros legjobb éttermeinek szállít fűszernövényeket és mikrozöldeket. Következő céljuk Bécs meghódítása, aztán pedig a világuralom. -
Világszerte a munkahelyek negyede, szám szerint 310 millió állás kerülhet veszélybe vagy alakulhat át jelentősen az AI miatt. Más elemzések, becslések szerint mindeközben a normál GDP-növekedés fölött 1,7%-os javulás érhető el, ha a lehető legjobban kihasználjuk a mesterséges intelligencia erejét a munkaerőpiacon. Jobb lesz a világ AI-val? Vagy megismétli önmagát a történelem, és a luddástákhoz hasonlóan mi is kaszákkal és kalapácsokkal támadunk a gépekre nem is olyan sokára? Erről kérdeztük a Brain Baron Szőke Józsefet, a Vodafone Data Team vezetőjét.
- もっと表示する
