エピソード
-
Elsőre úgy tűnhet, semmi közös nincs Krúdy vagy Ady otthonaiban, a magyar főváros és Bécs között egykor közlekedő hidroplánban, egy budai bunkerben született világháborús túlélőben és a Westend bevásárlóközpontban, de nagyon is van. Budapest szerelmesének, Kordos Szabolcsnak legújabb kötete egyebek mellett ezekről is szól. A város titkai című nagy sikerű sorzatnak ez már a harmadik darabja, a szerzőt pedig ismét a múlt és a jelen különös párhuzamai foglalkoztatták. A beszélgetés előtt a világ legdrágább köteteiről lesz szó, végül pedig tíz művelődéstörténeti könyvet ajánl Nyáry Krisztián.
-
A tudománynak szent dolognak kellene lennie – vallja Dr. Szabó Csaba, a világ egyik legtöbbet idézett gyógyszerkutatója, akinek leleplező erejű könyve jelent meg az orvosbiológiai kutatások szövevényes világáról. Nyáry Krisztiánnak ezúttal a kötet vezérfonaláról, vagyis a tudományos publikációk átláthatatlanságáról, a csalások természetéről, a pályázati pénzek körülményes hátteréről és a megkérdőjelezhető kutatási gyakorlatokról is mesél. Mindezek mellett kiderül az is, miért döntött úgy, hogy szembe megy a tudományt övező, egyre inkább kártékony intézményrendszerrel, és nem tart-e attól, hogy könyvének várható visszhangja felerősíti a tudományellenes hangokat? Az epizód elején – kapcsolódva a fentiekhez – tévedésen vagy eleve csaláson alapuló tudományos könyvekről és szerzőikről lesz szó, végül pedig tíz új természettudományos könyvet ajánlunk a hallgatóknak.
-
Az elmúlt két évben nyolc kötete jelent meg Nádasdy Ádámnak, a két legújabbat pedig a közel két hét múlva kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyfesztiválon fogják bemutatni. Termékenységét a szerző azzal magyarázza, hogy szenvedélyesen szeret és jól is esik neki dolgozni. Nyáry Krisztiánnak híresen jó humoráról, Petri Györgyről, az angol nyelvről, és arról is mesél, miért szereti, ha külön bíztatják arra, hogy lírát írjon. Az epizód végén Nádasdy új könyvei mellett nyolc, szintén a Könyfesztiválon debütáló kötetet ajánlunk, mindezek előtt pedig a könyves mustra várható legizgalmasabb programjairól lesz szó.
-
A nemrég megjelent Macskakaparás már a második regénye Tóth-Zsiga Borbálának – igaz, az elsőt írói álnevén: Kóbor Barbaraként jegyezte. A regény főszereplője egy társfüggő, késő harmincas nő, akinek életét naplójából ismerjük meg, melyet terapeutája javaslatára kezd el írni. Anna pszichiátere tanácsára örökbe fogad egy macskát, ám a közös mindennapok során hamar kiderül, hogy ez mégsem volt jó ötlet. Élete hamarosan rémálommá válik – talán a valóságban, talán csak a fejében. A pszichológusként végzett szerzővel Nyáry Krisztián beszélget a mentális betegségek ábrázolhatóságáról, az átlagos és a rossz terápiákról, vagy éppen Kafka és Murakami hatásairól. A könyvajánlóba szintén mentális betegségekről szóló regényeket hozunk, az epizód elején pedig az Eurostat friss kutatásáról lesz szó,amely az európai országokban élők olvasási szokásait vizsgálta.
-
Gyerekkönyvkiadó, szerkesztő és szerző. Csapody Kinga nemcsak a hazai, de a nemzetközi gyermekirodalmat is behatóan ismeri, éppen ezért az aktuális trendekről, olvasási szokásokról, az olvasástanulás hazai és külföldi tradícióiról, valamint arról is mesél, miért fontosak a mesék. A beszélgetés előtt – folytatva az előző rész kimeríthetetlen témáját –, a betiltott könyvekről lesz szó, az epizód végén pedig tíz plusz kettő új magyar gyerekkönyvet ajánl Nyáry Krisztián.
-
Öt kontinens 57 országának szemszögén keresztül mutatja be 1700-nál is több képpel Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász és fotós az első világháború történetét és mai emlékezetét. Több mint tíz éven át dolgozott két tematikus kötetén, amelyek világszerte egyedülállóak, műfajukat éppen ezért nehéz is lenne meghatározni. Szalay-Berzeviczy megjárta az iraki kémelhárítási központot, ott volt az összes fontosabb csata helyszínén, de nem egy útinaplót írt, hanem végig törekedett a történelmi tények és a mai emlékhelyek hiteles bemutatására. A beszélgetést követően – maradva a vérzivataros témánál – Nyáry Krisztián az első világháborúhoz kapcsolódó könyveket ajánl, az epizód elején pedig egy hasonlóan nehéz, ám fontos témával készült, hiszen a betiltott könyvekről lesz szó.
-
Regénynek komoly művészettörténet, művészettörténetnek pedig regényes írás az a Victor Vasarely és Fajó János közös alkotói útjáról szóló kötet, amely nemrég jelent meg Rieder Gábor művészettörténész tollából, és amelyhez egy időszaki kiállítás is kötődik. Az op-art magyar származású világsztárjának hazai fogadtatásáról, megkérdőjelezhetetlen hatásáról, a rá példaképként tekintő Fajóról, és közös mesterükről, Kassák Lajosról is szó esik az új epizódban. Mindezek mellett a szitanyomatok felemelkedéséről és bukásáról is kérdezi Nyáry Krisztián a szerzőt. A beszélgetés előtt az évszázad első huszönöt évének New York Timesban publikált legfontosabb szépirodalmi könyvei közül emelünk ki néhányat, végül pedig tíz, a közelmúltban megjelent képzőművészeti kötetet is ajánlunk.
-
Éveken át tartó átfogó kutatómunkát követően, 2016-ban jelent meg Zoltán Gábor első, különösen megrázó regénye, az Orgia, amelynek az olvasók és a könyves szakma is kitüntetett figyelmet szentelt. Idén tehát már nyolc éve, hogy a szerző behatóan foglalkozik a nyilas korszak Városmajorban játszódó pokoli, ám megkerülhetetlen eseményeivel. A közelmúltban megjelent Ólomszív is ezt az időszakot öleli fel, így aztán tekinthető az Orgia ikerrégényének is, jóllehet Zoltán a Szomszéd és a Szép Versek 1944 című köteteiben sem szakadt el témájától. Nyáry Krisztiánnak ezúttal az alkotói folyamat lélektipró pillanatairól, a fikció és a tények viszonyáról, de arról is mesél, miért törekedett arra, hogy kevésbé legyen megterhelő az új regény olvasása, mint amilyen az elsőé volt.
-
A moly.hu Magyarország első és legnagyobb olvasásnépszerűsítő közösségi felülete, amelyre Nagy Bence, a portál alapítója már egy könyves Wikipédiaként tekint. 390 ezernél is több felhasználója van az oldalnak, amelyre az indulás óta csaknem 18 millió hozzászólás érkezett. Ilyen számok tükrében egészen elképesztő, hogy a „főmolyon”, azaz Nagy Bencén kívül mindössze ketten dolgoznak főállásban az oldalért – igaz, rengeteg önkéntes támogatja a működését. A beszélgetést követően a Molyon megjelenő Merítés-díj idei rövidlistáját ismerteti Nyáry Krisztián, az epizód elején pedig az elmúlt egy évben elhunyt szerzőkre emékezünk.
-
A magyar irodalom egyik legnagyobb élő költője – írta a nemrég Artisjus Irodalmi Nagydíjban részesült Rakovszky Zsuzsáról Grecsó Krisztián. A Vita élő időben című kötetéért és teljes életművéért díjazott soproni szerzőt alkotói munkafolyamatokról, szöveg és képek összefonódásának lehetőségeiről, pokolról és mennyországról is kérdezte Nyáry Krisztián. Az epizód elején az Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódó eseményekről lesz szó, végül pedig tíz plusz egy olyan magyar verseskötetet ajánlunk, amelyek a közelmúltban jelentek meg.
-
A Buksó történetében először közönség előtt, a tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon rögzítettük a soron következő beszélgetést. Nyáry Krisztián a nemrég megjelent, posztomusz Gabriel García Márquez-kötet, a Találkozunk augusztusban kapcsán Kutasy Mercédeszt, a könyv kontrollszerkesztőjét és Scholz Lászlót, a mű fordítóját kérdezte egyebek mellett arról, hogy mennyiben volt etikus a szerző fiai részéről, hogy apjuk akarata ellenére kiadták a könyvet, valóban döcög-e itt-ott a szöveg, de még egy anekdota is elhangzik az 1957-ben Budapesten járt íróról. Az epizód elején az irodalmi díjakról és az azokhoz köthető identitáspolitikai vitákról lesz szó, végezetül pedig tíz magyar nyelven is megjelent latin-amerikai könyvet ajánlunk.
-
Három éves a Buksó. Gondolatébresztő, vicces, érzelmes és megannyi fontos gondolat hangzott el 2021 óta vendégeinktől, amelyekből most össze is ollóztunk néhányat. A folytatásban Gazsi Zoltánnak, az Eisberg vállalat vezetőjének első könyvéről lesz szó. A szerző és környezete szerint a műfajteremtő „zolitelling” a legtalálóbb besorolás a kötetre, jóllehet egyszerre életrajzi, életmód, motivációs, menedzsment és füves könyv. A beszélgetésből egyebek mellett az is kiderül, hogy a csúcsmenedzser sokkal inkább maximalista a lecsófőzésben, mint a cégvezetésben, és ha az a cél, hogy oldja a feszültséget, akkor a legváratlanabb helyzetekben is hajlandó kézen állni. Gazsi Zoltán nem csak üdítően életigenlő kötetében, hanem Nyáry Krisztiánnak is mesél arról, hogy élte meg, amikor az élet olyan lapot osztott neki, hogy nem kontrollálhatta a történéseket. Az ünnepi epizód végén pedig – szorosan kapcsolódva a fentiekhez – tíz menedzsment szemléletű könyveket ajánlunk.
-
Vélhetően világszinten egyedülálló, hogy egy egypetéjű ikerpár közösen jegyezzen egy regényt. Kovács Dominik és Viktor Lesz majd minden című könyve az elmúlt hetekben jelent meg, és bár a színházkedvelő közönség számára ismerős lehet párosuk, hiszen megannyi darabot írak már, közös kötettel most jelentkeztek először. Olyannyira hétköznapi számukra az „együttalkotás”, hogy ma már el sem tudnák képzelni, hogy magányosan írjanak. Családregényként, fejlődésregényként, de szerintük akár „szándékregényként” is meg lehet határozni a kötet műfaját, amely nyomokban mágikus realista elemeket is tartalmaz, és szépen szól a vidékről, a faluról, a hagyományokról és az otthonról is. Az epizód elején az Európai Könyvkiadók Szövetségének manifesztumáról lesz szó, végül tíz kortárs, a magyar falvak világáról szóló regényt ajánlunk.
-
A skandináv krimik példátlan népszerűségéről, a Harry Potter sorozat 25 éves univerzumáról, a könyvkiadás szakmai titkairól és kihívásairól, de Yuval Noah Harariról és Jo Nesbo-ről is mesél Szemere Gabriella, a Centrál Kiadói Csoport márciusban visszavonult igazgatója, aki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének alelnöke is. Mindezek mellett szó lesz a közelmúlt új könyvpiaci jogszabályairól, valamint tíz európai szerző tollából magyarul is megjelent könyvet ajánlunk.
-
Ugyan A Magyar Költészet Napja csak jövő héten lesz, a Buksó aktuális epizódja már most a versek köré épül. Kiderül, miért fontos a gyerekeknek rendszeresen olvasni ezeket, és hogy könnyebb legyen a választás, ajánlunk is több verseskötetet. Vendégünk Varró Dániel, aki már 25 éve van a pályán, és nemrég jelent meg legnépszerűbb kötetének, a Túl a Maszat-hegyennek a folytatása. A kezdeti példátlan sikerről, díjesőről, elismerő kritikai visszhangról, na és mindezek terhéről is mesél Nyáry Krisztiánnak. Szó lesz még a második kötet intertextuális utalásairól, arról, hogy miért szereti az Anyegin-strófát, és hogy miként hat ez utóbbi a történetmesélésre.
-
Tíz éve még azt prognosztizálták, hogy az e-könyvek hamar át fogják venni az irányítást a papírkönyvektől. Ma már egyértelműen látszik, hogy ez nem fog bekövetkezni, sokkal inkább kezd egy hibrid piac képe kirajzolódni, ahol egyik formátum erősíti a másikat. A hazai eladási statisztikákból mindenesetre az látszik, hogy igen alacsony az e-könyvet olvasók száma. A Tárki és az ekönyv Magyarország friss felméréséből pedig az derült ki, hogy akik elektronikus formában olvasnak, nyomtatott könyveket is forgatnak, és az e-könyvekre is tárgyként tekintenek az olvasók. Nyáry Krisztián Csordás-Takács Attilát, az ekönyv Magyarország ügyvezetőjét mindezek mellett a hangoskönyvekről is kérdezi. Az új epizód bevezetőjében szó lesz a fóliatörvényhez köthető aktualitásokról, végül pedig tíz szépirodalmi e-hangoskönyveket ajánlunk a hallgatóknak.
-
Tavaly szeptemberben jelent meg Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötete, amely novellafüzérnek és két kisregénynek egyaránt tekinthető. A könyv első története az ötvenes nők láthatatlanná válásáról, a változókor nem várt hatásairól és a magány elleni harc lehetőségeiről szól, míg a második történet bevallottan önéletrajzi ihletésű: egy fővárosi értelmiségi nő és egy általa támogatott vidéki roma lány kudarcos kapcsolatát beszéli el. Babarczy szerint az önzetlen segítségnyújtás legfeljebb a szentek esetében lehet reális elképzelés, és arra is válaszol, miért adta a „rasszista történet” alcímet a kisregénynek. Nyáry Krisztián ezúttal tíz kortárs szépirodalmi művet ajánl az öregedésről, az epizód elején pedig a 2024-es év könyves rendezvényei közül válogat.
-
Huszonöt év után éppen a napokban köszön le a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, Dr. Fodor Péter. Három különböző városvezetés szavazott neki újra és újra bizalmat, ötször pályázott és ötször nyert is. A megújulás jegyében döntött úgy, hogy átadja a stafétát, de előtte Nyáry Krisztiánnak mesél a könyvtárhasználati szokások dinamikus változásáról, a könyvtárak jelenkori szerepéről, a Szabó Ervin Könyvtár hálózatának maradandó értékeiről és páratlan történetéről. Szó lesz az ország legnagyobb bibliotékájának otthont adó Wenckheim-palotáról, de még arról is, milyen hasonlóság lehet egy bankautomata és egy könyvtári szolgáltatás között. Az epizód végén tíz, hamarosan megjelenő ismeretterjesztő könyvet ajánlunk, mindezek előtt pedig ismét az olvasóklubokról lesz szó.
-
Ugyan a Mimi már a hetedik könyve Lakatos Márknak, ez az első, amelyik regény közülük. Noha a kötet főhősének sorsfordulói sok ponton megyeznek a szerzőjével, a könyv mégsem kizárólag önéletrajzi jellgű. Hogy – Woody Allent idézve – miért nem szeretne egyetlen olyan klub tagja sem lenni Lakatos, amely a tagjává fogadja? Milyen kulturális üzenettel bír a drag-kultúra szerinte? És lesz-e folytatása novemberben megjelent regényének? Ez is kiderül a Buksó új epizódjából. A beszélgetést követően tíz olyan könyvet ajánl Nyáry Krisztián, amelyek a melegkultúráról szólnak, mindezek előtt pedig a könyvklubbokról lesz szó.
- もっと表示する
