ăšăăœăŒă
-
A lengyelorszĂĄgi KatowicĂ©ben mĂ©rtĂ©k össze tudĂĄsukat 37 orszĂĄg legtehetsĂ©gesebb fiataljai a 35. EU Fiatal TudĂłsok VersenyĂ©n. HegedƱs MĂĄrton, a KecskemĂ©ti ReformĂĄtus GimnĂĄzium korĂĄbbi diĂĄkja, az ELTE kĂ©mia szakos hallgatĂłja a rangos megmĂ©rettetĂ©sen harmadik helyen vĂ©gzett, Ă©s elnyerte a verseny kĂŒlöndĂjĂĄt is. KutatĂĄsa sorĂĄn UV-fĂ©ny hatĂĄsĂĄra deformĂĄlĂłdĂł, fotoreszponzĂv szupramolekulĂĄris egysĂ©g kialakĂtĂĄsĂĄn dolgozott.SzereplĆk:HegedƱs MĂĄrton, az ELTE kĂ©mia szakos hallgatĂłjaMagyarfalvi GĂĄbor, az ELTE Szervetlen KĂ©miai TanszĂ©k munkatĂĄrsa
-
2024-ben David Baker a fehĂ©rjĂ©k szĂĄmĂtĂłgĂ©pes tervezĂ©sĂ©rt, Demis Hassabis Ă©s John M. Jumper a fehĂ©rjeszerkezetek elĆrejelzĂ©sĂ©Ă©rt kapott kĂ©mia Nobel-dĂjat. Ennek jelentĆsĂ©gĂ©rĆl beszĂ©lgetĂŒnk Dr. Perczel AndrĂĄssal, az ELTE Szerves KĂ©mia TanszĂ©k professzorĂĄval, valamint Tarr-PĂĄlfi Helga Ă©s Fazekas Zsolt kĂ©mikusokkal.
MƱsorvezetĆ: Papp Eszter, fizikus doktoranduszTARTALOM:00:58 Milyen feladatokat lĂĄtnak el a fehĂ©rjĂ©k a szervezetĂŒnkben?02:00 Hogyan Ă©s milyen gyorsan veszik fel a fehĂ©rjĂ©k a vĂ©gsĆ szerkezetĂŒket?02:42 BemutatnĂĄtok a magatokkal hozott fehĂ©rje modelleket?08:37 MiĂłta kutatjĂĄk az emberek a fehĂ©rjĂ©ket?14:13 MiĂ©rt ilyen nehĂ©z megmondani, milyen 3D szerkezetet alkotnak ezek az aminosav lĂĄncok?20:16 Az AlphaFold1-et követte az elĆdjĂ©nĂ©l sokkal jobban teljesĂtĆ AlphaFold2. Mi okozta ezt az ĂĄttörĂ©st?21:42 Fazekas Zsolt bemutatja az AlphaFold weblap mindenki szĂĄmĂĄra elĂ©rhetĆ hasznĂĄlatĂĄt. 24:49 A Rosetta Ă©ppen ennek fordĂtottjĂĄt csinĂĄlja, de hogyan?26:23 MutassĂĄtok be a magatokkal hozott fehĂ©rjeszerkezeteket.29:31 Hamarosan megjelenik angol nyelven az EzerarcĂș FehĂ©rjĂ©k cĂmƱ könyv.
-
ăšăăœăŒăăèŠéăăŸăăăïŒ
ăăŁăŒăăæŽæ°ăăă«ăŻăăăăŻăȘăăŻăăŠăă ăăă
-
John Hopfield Ă©s Geoffrey Hinton nyerte a 2024-es fizikai Nobel-dĂjat a mestersĂ©ges intelligencia kutatĂĄsĂĄban kulcsszerepet jĂĄtszĂł gĂ©pi tanulĂĄssal kapcsolatos kutatĂĄsaikĂ©rt. Hogyan kapcsolĂłdik a fizika a mestersĂ©ges intelligenciĂĄhoz? Csabai IstvĂĄn professzor beszĂ©l a Nobel-dĂjat Ă©rĆ kutatĂĄs jelentĆsĂ©gĂ©rĆl.MƱsorvezetĆ: Papp Eszter, fizikus doktoranduszTARTALOM00:28 Pontosan mikor kezdĆdött a neurĂĄlis hĂĄlĂłzat kutatĂĄs?04:14 Miben hasonlĂtanak a mestersĂ©ges neurĂĄlis hĂĄlĂłk az emberi agyhoz?08:26 A fizikĂĄnak melyik rĂ©szĂ©bĆl inspirĂĄlĂłdott a hĂĄlĂłzat megalkotĂĄsa?13:47 Miben mĂĄs Hinton-hĂĄlĂłja?17:19 Hogyan foglalhatnĂĄnk össze ezen hĂĄlĂłk tanulĂĄsi folyamatĂĄt?22:18 Egyre elterjedtebb a mestersĂ©ges intelligencia a kutatĂĄsban is, mikre hasznĂĄlhatjuk?33:21 A terĂŒlet aktĂv kutatĂłjakĂ©nt milyen Ă©rzĂ©s lĂĄtni ezt a robbanĂĄsszerƱ fejlĆdĂ©st?Csabai IstvĂĄn ĂĄltal emlĂtett korĂĄbbi podcast adĂĄs ezen a linken elĂ©rhetĆ:https://youtu.be/rTw0m_pXQR4?si=aKiqkGOtZRhZj6Ea
-
2024-ben kĂ©t amerikai kutatĂł, Victor Ambros fejlĆdĂ©sbiolĂłgus Ă©s Gary Ruvkun molekulĂĄris biolĂłgus kapta az orvosi-Ă©lettani Nobel-dĂjat. Dr. Vellai Tibor, az ELTE Genetikai TanszĂ©k vezetĆje beszĂ©l az eredmĂ©nyek jelentĆsĂ©gĂ©rĆl, aki maga munkakapcsolatban ĂĄllt a Nobel-dĂjasokkal.MƱsorvezetĆ: Papp Eszter, fizikus doktoranduszTARTALOM00:32 Hogyan jutunk el a DNS-tĆl a fehĂ©rjĂ©Ă©ig?04:16 A mikro-RNS felfedezĂ©se hogyan vĂĄltoztatta meg ezt a terĂŒletet?08:51 Milyen kĂsĂ©rletek vezettek a felfedezĂ©shez?15:55 Mi a fejlĆdĂ©si rendellenessĂ©gek Ă©s mĂĄs megbetegedĂ©sek kapcsolata a gĂ©nszabĂĄlyozĂĄssal?16:51 Milyen mĂĄs RNS-ek vannak?19:19 Vellai Tibor ismertsĂ©ge a kĂ©t kutatĂłval
-
Az elĆrejelzĂ©sek alapjĂĄn, aki 2024. augusztus 12-Ă©n este felpillant az Ă©gre, esĂ©lye van lĂĄtni a PerseidĂĄkat. A legĂșjabb adĂĄsban többek között szĂł lesz arrĂłl, hogy a Csillagok Alatt programsorozat mivel vĂĄr titeket augusztusban!VendĂ©geink: Ordasi AndrĂĄs szabadĂșszĂł csillagĂĄsz, tudomĂĄnykommunikĂĄtor, a Csillagok Alatt programsorozat szervezĆje, Ă©s a CsillagĂĄsz brand kreatĂv igazgatĂłja.SzabĂł Norton fizikus, a Konkoly Thege MiklĂłs CsillagĂĄszati IntĂ©zet csillagĂĄsz demonstrĂĄtora, leendĆ csillagĂĄsz mesterszakos hallgatĂł.
-
Milyen összefĂŒggĂ©s van a szĂŒlĆ Ă©s a gyermek kĂŒtyĂŒzĂ©se között Ă©s vajon hogyan lehet okosan hasznĂĄlni az okoseszközöket, ha mĂĄr elszigetelni nem lehet tĆlĂŒk a kicsiket?Noha a televĂziĂł, szĂĄmĂtĂłgĂ©pek, az internet Ă©vtizedek Ăłta rĂ©szesei a mi Ă©letĂŒnknek is, felnĆni lĂĄtunk egy Ășj generĂĄciĂłt, akik a digitĂĄlis tartalomfogyasztĂĄs robbanĂĄsszerƱ fejlĆdĂ©sbe szĂŒlettek bele Ă©s gyermek koruk Ăłta termĂ©szetesnek veszik az okos eszközök jelenlĂ©tĂ©t. Az Alfa GenerĂĄciĂł Labor ennek a generĂĄciĂłnak a fejlĆdĂ©sĂ©ben bekövetkezĆ vĂĄltozĂĄsok megĂ©rtĂ©sĂ©t tƱzte ki cĂ©ljĂĄul.VendĂ©geink:Dr. Konok Veronika pszicholĂłgus, az ELTE EtolĂłgiai TanszĂ©k munkatĂĄrsa, az Alfa GenerĂĄciĂł Labor vezetĆje.Dr. PogĂĄny Ăkos viselkedĂ©sökolĂłgus, az ELTE EtolĂłgia TanszĂ©k adjunktusa, az Alfa GenerĂĄciĂł Labor munkatĂĄrsa.MƱsorvezetĆ: Papp Eszter
-
HallottĂĄl mĂĄr a Bolyai szakkollĂ©giumrĂłl? Ărdekel a termĂ©szettudomĂĄny, vagy az informatika? A Bolyai szakkollĂ©giuma kĂŒldetĂ©se a legkivĂĄlĂłbb hallgatĂłk összegyƱjtĂ©se az ELTE TTK-rĂłl Ă©s az Informatikai KarrĂłl. A kĂŒlönbözĆ Ă©rdeklĆdĂ©si körƱ hallgatĂłk nagyszerƱ közössĂ©get alkotnak, Ă©s itt lehetĆsĂ©ge nyĂlik mindenkinek bepillantĂĄst nyernie mĂĄs szakok tanulmĂĄnyaiba, kutatĂĄsaiba. VendĂ©geink:Dr. Schlett Katalin, az ELTE Ălettani Ă©s NeurobiolĂłgiai TanszĂ©k vezetĆje,Dr. Kun ĂdĂĄm, az ELTE NövĂ©nyrendszertani, ĂkolĂłgiai Ă©s ElmĂ©leti BiolĂłgiai TanszĂ©k oktatĂłja.
-
A klĂmavĂĄltozĂĄs fajok elterjedĂ©sĂ©re gyakorolt hatĂĄsainak vizsgĂĄlatĂĄra dolgozott ki Ășj mĂłdszert munkatĂĄrsaival Oborny BeĂĄta egyetemi docens az ELTE BiolĂłgiai IntĂ©zetben Ă©s az ĂK EvolĂșciĂłtudomĂĄnyi IntĂ©zetĂ©ben. Zimmermann DĂĄniellel közösen jegyzett tanulmĂĄnya az Ecography folyĂłiratban elnyerte âA hĂłnap cikkeâ cĂmet. Ezzel kapcsolatban hĂvtuk most el Ćket beszĂ©lgetni legĂșjabb Podcast adĂĄsunkba.VendĂ©geink: Dr. Oborny BeĂĄta, az ELTE BiolĂłgiai IntĂ©zet docense Ă©s Zimmermann DĂĄniel, az ELTE BiolĂłgiai IntĂ©zet kutatĂłja.
TĂ©mĂĄrĂłl bĆvebben:https://ttk.elte.hu/content/elorenyomulo-es-visszavonulo-fajok-a-valtozo-klimaban.t.7045
-
A 12P/Pons-Brooks lehet az idei Ă©v eddigi leglĂĄtvĂĄnyosabb ĂŒstököse, akĂĄr szabad szemmel is megfigyelhetĆ lehet mĂĄrciusban!ErrĆl Ă©s a csillagĂĄszat szĂ©psĂ©geirĆl, Ă©rdekessĂ©geirĆl fogunk beszĂ©lgetni vendĂ©geinkkel a legĂșjabb podcast adĂĄsban!VendĂ©geink:VilĂĄgos Blanka, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege MiklĂłs CsillagĂĄszati IntĂ©zet kutatĂł asszisztense Ă©s az ELTE TTK CsillagĂĄszat Mesterszak vĂ©gzĆs hallgatĂłja Ă©s SzabĂł Norton, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege MiklĂłs CsillagĂĄszati IntĂ©zet csillagĂĄsz demonstrĂĄtora Ă©s az ELTE TTK leendĆ PhD hallgatĂłja.
-
A Christopher Nolan rendezĂ©sĂ©ben kĂ©szĂŒlt Oppenheimer, mely a cĂmszereplĆ Ă©letrajzĂĄt bemutatĂł film, a 2024-es Oscar gĂĄlĂĄn 7 dĂjat is elnyert. Ennek kapcsĂĄn beszĂ©lgetĂŒnk a filmrĆl, az atom- Ă©s hidrogĂ©nbombĂĄkrĂłl Ă©s a tudĂłsok szerepvĂĄllalĂĄsĂĄrĂłl.
VendĂ©geink:Dr. CsanĂĄd MĂĄtĂ©, az ELTE Atomfizikai TanszĂ©k egyetemi tanĂĄra Ă©s Dr. HorvĂĄth Ăkos, az ELTE Atomfizikai TanszĂ©k docense
-
Az ember tĂĄrsas lĂ©ny. Sokan Ă©szrevehettĂ©tek mĂĄr mĂĄsokon, vagy akĂĄr magatokon, hogy tĂĄrsasĂĄgokban megvĂĄltozhat a viselkedĂ©sĂŒnk, ezt hĂvjuk tĂĄrsas viselkedĂ©snek. Ez lehet tudatos, vagy ösztönös is, de az okokra agyunkban kell keresni a vĂĄlaszokat. Az agy az orvostudomĂĄny egyik legizgalmasabb Ă©s sok szempontbĂłl legkevĂ©sbĂ© feltĂ©rkĂ©pezett terĂŒlete. A Science Podcast legĂșjabb epizĂłdjĂĄban vendĂ©geinkkel arrĂłl beszĂ©lgetĂŒnk, hogyan segĂthet önmagunk megĂ©rtĂ©sĂ©ben, ha ĂĄllatok viselkedĂ©sĂ©t tanulmĂĄnyozzuk, valamint szĂł lesz az AgykutatĂĄs Hete rendezvĂ©nyrĆl, amivel minden Ă©v mĂĄrciusĂĄban orszĂĄgszerte nyerhetĂŒnk betekintĂ©st az emberi agy mƱködĂ©sĂ©be, roppant vĂĄltozatos programok keretĂ©ben.
RĂ©szletek: https://ttk.elte.hu/agykutatashete2024
-
A több mint 83 milliĂł Ă©ves pĂ©ldĂĄny egy Ajka környĂ©ki borostyĂĄnzĂĄrvĂĄnybĂłl kerĂŒlt elĆ. A kutatĂłk szerint a fosszĂlia arra utal, hogy ezek a piciny ĂzeltlĂĄbĂșak a pĂĄrĂĄs, szubtrĂłpusi Ă©ghajlati viszonyok között az egĂ©sz eurĂĄzsiai szĂĄrazföldön elterjedtek lehettek. BeszĂ©lgetĂ©sĂŒnk sorĂĄn kitĂ©rĂŒnk arra, hogy mĂ©g mennyi Ășj fajt Ă©s Ă©rdekessĂ©get rejthetnek a sokszor magĂĄngyƱjtemĂ©nyekben lĂ©vĆ borostyĂĄnkövek.VendĂ©gek: Dr. Ćsi Attila, az ELTE TTK ĆslĂ©nytani TanszĂ©k oktatĂłja, az MTA doktora.SzabĂł MĂĄrton, a Magyar TermĂ©szettudomĂĄnyi MĂșzeum ĆslĂ©nytani Ă©s Földtani TĂĄr preparĂĄtora.MƱsorvezetĆ: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
-
HallottĂĄl mĂĄr az amiloidokrĂłl? Esetleg csak betegsĂ©gek kapcsĂĄn? Tudtad, hogy a biolĂłgia szĂĄmunkra elĆnyös folyamatokban is hasznĂĄlja? Tarts velĂŒnk Ă©s mindent megtudhatsz a hormonok jelentĆsĂ©gĂ©rĆl! Milyen összefĂŒggĂ©s van amiloidok Ă©s az Alzheimer-kĂłr között? VendĂ©gek: Dr. Perczel AndrĂĄs, az ELTE Szerves KĂ©mia TanszĂ©k Professzora Ă©s Dr. HorvĂĄth DĂĄniel, a HUN-REN ELTE FehĂ©rjemodellezĆ KutatĂłcsoport munkatĂĄrsaMƱsorvezetĆ: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
BĆvebben is olvashatsz errĆl a tĂ©mĂĄrĂłl itt: https://ttk.elte.hu/content/a-hatekony-hormontarolas-eddig-ismeretlen-folyamata.t.6901 -
Az intenzĂv mezĆgazdasĂĄgi mƱvelĂ©s következtĂ©ben kialakulĂł talajszerkezeti vĂĄltozĂĄsok miatt a nyĂĄri hĆhullĂĄmok sorĂĄn alacsony a felszĂn közeli lĂ©grĂ©tegek pĂĄratartalma, Ăgy a hidegfrontok a szokĂĄsos zivatarok Ă©s csapadĂ©k nĂ©lkĂŒl robognak ĂĄt az Alföldön. Az ELTE kutatĂłi összefoglaltĂĄk, mitĆl volt annyira nehĂ©z 2022 nyara az orszĂĄg keleti rĂ©szĂ©n, Ă©s javaslatot is tettek a megoldĂĄsra. ErrĆl fogunk beszĂ©lni vendĂ©geinkkel a Podcast legĂșjabb adĂĄsĂĄban.VendĂ©gek: Dr. TimĂĄr GĂĄbor, az ELTE TTK Geofizikai Ă©s Ć°rtudomĂĄnyi TanszĂ©k vezetĆje Ă©sDr. Jakab GusztĂĄv, az ELTE TTK Környezet- Ă©s TĂĄjföldrajzi TanszĂ©k oktatĂłjaMƱsorvezetĆ: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
-
Az elmĂșlt Ă©vtizedekben a törtĂ©neti kori KĂĄrpĂĄt-medence a tuberkulĂłzis (TBC) fertĆzĂ©s szempontjĂĄbĂłl a vilĂĄg legjobban kutatott rĂ©giĂłjĂĄvĂĄ vĂĄlt. Az eddig ismert eredmĂ©nyek alapjĂĄn a legkorĂĄbbi közel-keleti eseteknĂ©l több tĂzezer Ă©vvel korĂĄbbra helyezĆdik a fertĆzĂ©s emberi nĂ©pessĂ©gekben törtĂ©nĆ megjelenĂ©se. Magyar kutatĂłk rĂ©szvĂ©telĂ©vel egy nemzetközi kutatĂłcsoport közös kötetben foglalta össze a vilĂĄgszinten egyedĂŒlĂĄllĂł ismeretanyagot.VendĂ©geinkkel kutatĂĄsukrĂłl fogunk beszĂ©lgetni a Podcast legĂșjabb adĂĄsĂĄban!VendĂ©gek: GĂ©mes Anett, az ELTE TTK Embertani TanszĂ©k PhD-hallgatĂłja Ă©sKiss KrisztiĂĄn az ELTE TTK Embertani TanszĂ©k doktorjelöltjeMƱsorvezetĆ: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
-
A Science Podcast karĂĄcsonyi kĂŒlönkiadĂĄsĂĄban a matematikĂĄĂ© a rivaldafĂ©ny! SzĂł lesz arrĂłl, miĂ©rt Ăłdzkodnak tĆle olyan sokan annak ellenĂ©re, hogy a mindennapjaink sorĂĄn igenis hasznĂĄljuk lĂ©pten nyomon. Kalandozzunk egyĂŒtt a matematika csodĂĄlatos vilĂĄgĂĄban, mert a matematika olyan absztrakt fogalmakkal kapcsolatban mond ki örök Ă©rvĂ©nyƱ igazsĂĄgokat, amelyek nĂ©lkĂŒl sosem tudtunk volna vĂĄlaszt talĂĄlni szĂĄmos gyakorlati kĂ©rdĂ©sre!VendĂ©gek: Csapodi Csaba, matematikatanĂĄr, az ELTE TTK Matematikai IntĂ©zet oktatĂłja Ă©s az ELTE TanĂĄrkĂ©pzĆ Központ fĆigazgatĂłja, valamint MosĂłczi AndrĂĄs, a Mateking alapĂtĂłja Ă©s oktatĂĄsi vezetĆje, A gondolkodĂĄs forradalma cĂmƱ könyv szerzĆje.MƱsorvezetĆ: Papp Eszter, fizikus doktorandusz hallgatĂł
-
Egy csillagĂĄszati szakkörön Dr. BĂ©csy Bence mĂĄr közĂ©piskolĂĄs korĂĄban sajĂĄt tĂĄvcsövet Ă©pĂtett. Annyira beleszeretett az asztrofizikĂĄba, hogy mĂĄr az egyetemi Ă©vei alatt is kutatni kezdett, ma pedig az Oregon State University posztdoktori kutatĂłjakĂ©nt gravitĂĄciĂłs hullĂĄmok tanulmĂĄnyozĂĄsĂĄval foglalkozik. Ha Ă©rdekel, hogy jut el valaki egy csillagĂĄszati szakkörtĆl egĂ©szen AmerikĂĄig, nĂ©zd meg a Science Podcast legĂșjabb rĂ©szĂ©t!VendĂ©gĂŒnk Dr. BĂ©csy Bence, az ELTE TTK egykori fizikus hallgatĂłjaMƱsorvezetĆ: Papp Eszter
-
A talajok sĂłtartalmĂĄnak növekedĂ©se globĂĄlis problĂ©ma, amihez hozzĂĄjĂĄrul pĂ©ldĂĄul tĂ©len az utak jĂ©gtelenĂtĂ©se miatt hasznĂĄlt kĆsĂł, a magas ĂĄsvĂĄnyi anyag tartalmĂș talajvĂzzel, vagy kĂștvĂzzel törtĂ©nĆ Ă¶ntözĂ©s, a tengerparti terĂŒleteken pedig a tengervĂz beszivĂĄrgĂĄsa ĂĄltal a talajba kerĂŒlĆ ionok. A termĆterĂŒletek szikesedĂ©se vilĂĄgszerte egyre nagyobb földterĂŒletet Ă©s több mint mĂĄsfĂ©l milliĂĄrd embert Ă©rint.
Az ELTE Plastisz BiolĂłgia KutatĂłcsoport vizsgĂĄlatai rĂĄvilĂĄgĂtottak, hogy a magas sĂłkoncentrĂĄciĂł hogyan befolyĂĄsolja többek között a talajban csĂrĂĄzĂł bĂșza csĂranövĂ©nyek fejlĆdĂ©sĂ©t Ă©s hogy mit tehetĂŒnk a kĂĄrok csökkentĂ©sĂ©Ă©rt.
VendĂ©geink:Dr. Solymosi Katalin, az ELTE Plastisz BiolĂłgia csoport vezetĆje Ă©s SĂłti AdĂ©l, doktoranduszMƱsorvezetĆ: Papp Eszter, Fizikus doktorandusz
-
IdĂ©n szeptemberben elfogadtĂĄk a MĂĄlnĂĄsi-Csizmadia AndrĂĄs Ă©s kutatĂłcsoportja ĂĄltal kifejlesztett gyĂłgyszermolekula amerikai szabadalmi kĂ©relmĂ©t.A gyĂłgyszerjelölt az agyvĂ©rzĂ©ses betegek krĂłnikus izomgörcseit csökkenti mellĂ©khatĂĄsok nĂ©lkĂŒl.KözvetlenĂŒl ezutĂĄn megindulhattak a humĂĄn klinikai vizsgĂĄlatok, oktĂłber elejĂ©n pedig az elsĆ fĂĄzis rĂ©szekĂ©nt egĂ©szsĂ©ges önkĂ©ntesek kaptak a gyĂłgyszerbĆl, hogy ezzel vizsgĂĄljĂĄk a lehetsĂ©ges mellĂ©khatĂĄsokat. Ha az elsĆ fĂĄzis sikerrel jĂĄr, a jövĆ tavasszal vĂĄrhatĂł mĂĄsodik fĂĄzisban mĂĄr nagyobb szĂĄmĂș, krĂłnikus izomgörcsökkel Ă©lĆ emberen mĂ©rik a molekula hatĂĄsossĂĄgĂĄt, vĂ©gĂŒl a harmadik fĂĄzisban mĂ©g több betegbĆl ĂĄllĂł csoporton is kiprĂłbĂĄljĂĄk a kĂ©szĂtmĂ©nyt.AktuĂĄlis adĂĄsunkban Papp Eszter fizikus doktorandusz hallgatĂł beszĂ©lget Dr. MĂĄlnĂĄsi-Csizmadia AndrĂĄssal Ă©s Dr. Gyimesi MĂĄtĂ©val a gyĂłgyszer hatĂĄsairĂłl Ă©s arrĂłl, hogyan jutott el ötletĂŒk az amerikai finanszĂrozĂĄsig.
RĂ©szletek a kutatĂĄsĂłl: https://www.elte.hu/content/elindultak-az-mph-220-human-klinikai-vizsgalatai.t.29487
-
CsanĂĄd MĂĄtĂ© Ă©s kutatĂłtĂĄrsai a vilĂĄg mindhĂĄrom nagyenergiĂĄjĂș rĂ©szecskegyorsĂtĂłjĂĄban (kĂ©t svĂĄjci Ă©s egy amerikai gyorsĂtĂł) vizsgĂĄltĂĄk az atommagot alkotĂł anyagot, Ăgy sikerĂŒlt feltĂ©rkĂ©pezniĂŒk a VilĂĄgegyetemet a szĂŒletĂ©se utĂĄni elsĆ milliomod mĂĄsodpercben kitöltĆ âĆslevestâ. MĂ©rĂ©seik szerint a kvarkanyag rĂ©szecskĂ©inek mozgĂĄsa a tengeri ragadozĂłkĂ©hoz, a klĂma vĂĄltozĂĄsĂĄhoz Ă©s a tĆzsdei folyamatokĂ©hoz hasonlatos. A vilĂĄg legnagyobb energiĂĄjĂș rĂ©szecskegyorsĂtĂłiban a fizikusok az atommagot alkotĂł anyagot vizsgĂĄljĂĄk. KutatĂĄsuk cĂ©lja a VilĂĄgegyetemet a szĂŒletĂ©se utĂĄni elsĆ milliomod mĂĄsodpercben kitöltĆ anyag tulajdonsĂĄgainak Ă©s viselkedĂ©sĂ©nek megĂ©rtĂ©se. Ha tudni szeretnĂ©d mi az az Ćsleves Ă©s mĂ©g ennĂ©l is többet, tarts velĂŒnk!VendĂ©geink: Dr. CsanĂĄd MĂĄtĂ©, az ELTE Atomfizikai TanszĂ©k egyetemi tanĂĄra Ă©sDr. Kincses DĂĄniel, az ELTE Atomfizikai TanszĂ©k posztdoktori kutatĂłjaMƱsorvezetĆ: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
- ăăŁăšèĄšç€șăă
