エピソード
-
A júniusi választásokhoz kapcsolódó háromrészes sorozatunk utolsó etapjában a részvételiség kérdését járjuk körül. A most megjelenő podcast adásunkban főként a részvételiség elméleti oldalával foglalkozunk.Mik a valódi társadalmi részvétel feltételei? Milyen érvek szólnak a részvételiség mellett zöld szempontból? Valóban zöldebb döntések születnek részvételi folyamatok nyomán?Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ Kiss Gabriella ökológiai közgazdásszal, a Corvinus Egyetem docensével, és Hayes Lukáccsal, politikatudóssal, a politikai részvétel kutatójával és gyakorlójával.
-
Mi a júniusi választások tétje, és mire számíthatnak az európai zöldek?
Jávor Benedek 2019-ben az év EP-képviselőjének választották környezetvédelem kategóriában. Segítségével olyan kérdésekre keressük a választ, mint hogy:
- Miért várható az európai zöld frakció zsugorodása?
- Milyen hatása van az EU-nak a hazai környezetvédelemre?
- Miért nem fognak tudni a hazai zöld pártok ismét képviselőt kijuttatni az EP-be?
- És mégis miért ilyen átláthatatlan a lobbitevékenység az EU-ban?
-
エピソードを見逃しましたか？
-
Az utóbbi hónapokban a gazdálkodók Európa szerte tüntetésekbe kezdtek. Elégedetlenségük oka többek között az úniós szabályzás őket hátrányosan érintő irányelvei és elvárásai. Helyzetükön tovább rontott az ukrajnai háború kitörése és annak gazdasági eszközökkel való kezelése, miközben a klímaváltozás szélsőséges időjárással már egyébként is egyre jobban megnehezíti munkájukat.
Az agrárium problémái mindannyiunkat érintenek, még akkor is, ha a társadalom többsége már nincs közvetlen kapcsolatban az élelmiszertermeléssel az áruházak polcain sorakozó áruk közötti választáson túlmenően.
Jelen adásunkban az úniós szabályzás, a fogyasztók és a gazdák közötti disszonanciáról és ezek feloldási lehetőségeiről beszélgetünk vendégeinkkel, Dedák Dalma, természetvédelmi-, és Gelencsér Géza, mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakemberrel.
-
Hogyan jutottunk el oda, hogy napjainkban fővárosunk közlekedését és köztereit az autók dominálják? Hogy változott a közlekedési módok közötti megoszlás az elmúlt 150 évben? Milyen döntések határozták meg ezt a történeti folyamatot? No és persze: mit tehetünk ma, hogy élhetőbb irányba fordítsuk a tendenciákat?
Többek között ezeket a kérdéseket jártuk körül vendégeinkkel, Bereczky Ákos mikromobilitási szakértővel és Erdős Zoltán urbanistával.
-
A kétezres évek elején az első Critical Mass mérföldkő volt a magyarországi kerékpározás történetében, amikor is több száz embert sikerült megmozgatni a demonstrációval. Azóta már számos akció igyekezett felhívni a figyelmet a kerékpáros közlekedési forma létjogosultságára.
Ebben az adásban a mozgalomból kinőtt Kerékpárosklubbal beszélgettünk a közlekedés izgalmas világáról: hogyan alakítható ki a városi közlekedés ideális egyensúlya? Milyen kihívásokkal szembesülnek a kerékpárosok, és milyen tévhitek keringenek a kerékpáros közösségről? Hogyan legyünk részesei egy olyan közlekedési rendszernek, amely a fenntartható városokat helyezi előtérbe?
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket járunk körbe vendégeinkkel, Kádár Melindával, kommunikációs munkatárssal és a Fazekas Samuval, kampány- és rendezvényszervezővel.
Hallgassátok meg az adást, és csatlakozzatok ti is a párbeszédhez!
-
Erre van előre – A 100%-ban megújuló energia hazai alkalmazhatósága című élő beszélgetésünk felvétele, ahol többek között arról beszélgettünk vendégeinkel, hogy milyen realitása van a 100%-ban megújuló forrásokból származó hazai energiaellátásnak. Mennyire ideálisak Magyarország adottságai arra, hogy csak és kizárólag megújulókra támaszkodjon? Képes lehet Magyarország atomenergia nélkül is ellátni a szükségleteit? És vajon milyen emberi és műszaki tényezői vannak egy zöld energetikai átmenetnek?
Vendégeink voltak:
Csontos Csaba: a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője
Harmat Ádám: a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője
Munkácsy Béla: egyetemi oktató, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa, a "Megújuló energiaforrások" egyetemi specializáció vezetője.
Az ELTE TTK Energiaföldrajzi kutatócsoportjának tagjai, számos tudományos cikk szerzői, akik elméleti ismereteiket igyekeznek a hétköznapok gyakorlatában is érvényesíteni. "Erre van előre" címmel 2011-ben jelentették meg hazánk első olyan számítógépes támogatású energiaforgatókönyvét, amelyben azt vizsgálták, hogy vajon nálunk is megvalósítható-e a 100% megújuló energia alapú társadalom és gazdaság, és ha igen, vajon hogyan. A kutatás maga itt érhető el:
https://munkacsy.web.elte.hu/ERRE%20VAN%20ELORE%201.2x.pdf
-
Miért érdemes aktivistának lenni? Mik ma az aktivista lét legnagyobb kihívásai? Hogyan tudunk önkéntesekből aktív és összetartó közösséget szervezni? Hogyan kapcsolódik az oktatás és a környezetvédelem?
A Kihalni Veszélyes podcast készítői beszélgetnek a Bolygó házigazdáival, a Fridays For Future mozgalom fiataljaival, és az Egységes Diákfront tagjaival az aktivizmushoz kapcsolódó élményeikről, nehézségeikről, tevékenységeikről, és közösen keresünk utakat ahhoz, hogy hogyan lehet nagyobb hatást elérni.
Vendégeink:
Bolygó: Szeszák Panka,
FFF: Macskásy Éva,
Egységes Diákfront: Machač-Tóth Mia és Nádudvari Marcell,
Kihalni Veszélyes: Pupli Márton
A felvétel hangminősége sajnos nem tökéletes, ezért legközelebb gyertek el még többen az élő eseményeinkre, mert ott szuper minőségben hallgathattok minket! 😉
-
Lányi András a hazai ökológiai gondolkodás egyik legmeghatározóbb alakja.
Ebben a különkiadásunkban úgy szeretnénk felköszönteni őt 75. születésnapja alkalmából, hogy a podcast készítői (és néhányan mások is) András különféle könyveiből, cikkeiből olvasunk fel számunkra meghatározó részeket.
02:12 - Őri Ádám - Az ember fáj a földnek (részlet)
08:50 - Németh Péter - Mit ér a magyar, ha zsidó? (részlet)“Lányi András 1993-ban írott esszéje saját identitásából kiindulva foglalkozik a magyarság politikai kérdéseinek legfontosabbjaival. Az elmúlt évszázad egyik legjelentősebb politikai-kulturális címszava az ún. zsidókérdés, amely azonban látszólag mostanság nem tartozik a leginkább égető kérdések kategóriájába. Az esszét olvasva, magyar közhangulatot ismerve tudjuk: bármely pillanatban újra előkerülhet, hiszen annyira mélyen beleivódott identitásunkba és társadalmunkba. A kérdés annyira összetett hely- és időspecifikus, hogy a magyar történelem és politikai gondolkodás mélyére kell nézni, hogy érthető legyen; ebben megvilágosító útitárs ez az írás.Alapvetően egy politikai publicisztikára adott válaszként íródott, s így számos elemet tartalmaz, amely a rendszerváltozás időszakából mint kortünet, koradat lehet érdekes számunkra, más részről azonban vizsgált kérdései - idegengyűlölet, identitás, politikai irányválasztások - nem idegenek majd 30 évvel később sem; sőt, különös akusztikát kapnak 2023 Magyarországán. Megvilágosító, ahogy a magyar középosztály társadalmi realitásáról, identitásáról, keresztény és (szélső)jobboldali ideológiák kapcsolódásairól, vagy éppen a magyar értelmiségi zsidó létmódról, hozzákapcsolódó többségi társadalom percepcióiról beszél, elemzi éles szemmel. Konklúziója, hogy a kérdésnek nincs egyetlen megoldása - hanem sok van, ellentmondásos keresztutakkal - hiszen végtelenül személyes és széttöredezett lett a zsidó identitás. A lendületes esszé partikulárisnak tűnő horizontját tágítja a legszélesebb értelemben vehető általánosig. Azt a képet szemléljük, amely Lányi András munkásságának visszatérő kérdését adja; kik vagyunk mi, magyarok közösségként és milyen utakat ró ránk sajátos történelmünk. Az erre való rácsodálkozáshoz válogattam önkényesen részleteket a 30 éves írásból.”
21:18 - Pupli Marci - A szag nyomában - Invokáció 1997-ből
"Számomra a zöld szemléletmód legfőbb jellemzője a jó emberi életről való közös gondolkodás, párbeszéd. Azért választottam A szag nyomában című írást, mert ez is erről szól: beszéljünk, gondolkodjunk az olyan hétköznapi közös ügyeinkről, mint hogy miért kell elviselhetetlen bűzt belélegeznünk a köztereinken, például a Nyugati aluljáróban. Lányi András ilyen hétköznapi témákból kiindulva tud rámutatni a rendszerszintű problémákra, mindezt ráadásul meglehetősen szellemes, olvasmányos stílusban."
33:07 - Macskásy Éva - Miért fenntarthatatlan, ami fenntartható? (részlet)
39:22 - Kiss Andi - Ellenzék kerestetik
46:56 - Sümegi Albin - Menekülés a győztesek táborából (részlet)
“Lányi András politikafilozófiai munkásságának egyik, ha nem a legfontosabb felismerését és gondolatmenetét vázolja föl ez az írás, amiben egyszerre jelenik meg társadalmunk válságos állapotának okozója és az is, hogy mi az a bizonyos felismerés, ami a megoldás részét kell, hogy képezze. Igazán megkapó továbbá a lényegi gondolat ábrázolása egy nagyon sejtelmes, a címben is fellelhető hasonlaton keresztül, a tőle már megszokott irodalmi stílusban. Ez az írás egyszerre húz vissza minket a földre éles meglátásaival és ad reményt a változás lehetőségére.”
54:05 - Kabdebó Noémi - Világvég-e?
-
Hogyan jött létre a Fenntarthatóság nevet viselő tantárgy? Milyen koncepció mentén készültek el a Zöld Föld tankönyvek? Hogyan válhat ez a tankönyvekre alapozott projekt egy gyökeres társadalmi szemléletváltás alapjává?
Vendégeink több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a környezeti nevelés területén:
Czippán Katalin, aki többek között az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának tagja és a Zöld Föld tankönyv szakmai vezetője Varga Attila, az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézetének docense, egyben az ELTE Humánökológia mesterszakán a Környezetpszichológia és a Környezeti nevelés tárgyak oktatója. -
Miért jött létre a Kisközösségi Program és mik is azok a komplex életmód-alternatívára törekvő ökoközösségek? Miért lenne fontos, hogy minél több ilyen kisközösség jöjjön létre? Mi a kapcsolatuk a politikával és melyik párt lehetne leginkább partnerük?
Vendégünk: Takács-Sánta András
Kérdeznek: Őri Ádám és Pupli Marci
-
Adásunkban Kiss Viktor ideológiakutatóval beszélgettünk, ahol a Kívül/Belül című könyvének perspektívájából nézve tisztáztuk a kapitalizmus esszenciáját és a kulturális kapitalizmus sajátosságát. A beszélgetésből kiderül, miért dübörög továbbra is rendületlenül a köztudottan fenntarthatatlan rendszer, a szintén nyilvánvaló környezeti és szociális válságok ellenére is, és hogy miként lehetne ebből kikeveredni. Hogyan intsünk be a tőkének és mit jelent az átalakulás irányába mutató autonómizmus?
-
A Kihalni veszélyes podcast júniusi, élő eseményén arról beszélgettünk vendégeinkkel, hogy mennyire nehéz, lemondásokkal teli ma ökologikusan gondolkozni és élni. Vagy pont, hogy nem az?
A felvétel hangminősége sajnos nem tökéletes, ezért legközelebb gyertek el még többen az élő eseményeinkre, mert ott szuper minőségben hallgathattok minket! 😉
-
Újabb fejezetét mutatjuk be a Magyarországra tervezett akkumulátorgyárak történetének. Ezúttal a Győr egyik városrészébe, Győrszentivánba szánt ipari park bővítés és akkumulátorgyár építés ellen fellépő civilek, azaz a Szívügyünk Szentiván küzdelmét mutatjuk be.
A mozgalom két oszlopos tagja, Szabó Andrea és Kun Zoltán azt mesélik el nekünk, hogy mi a titka a helyi ellenállás eddigi sikerének, hogyan lehet megakadályozni egy újabb gyár épülését otthonunk melllett?
Vendégeinkkel Kecskés Zsófi és Pupli Marci beszélgetett.
-
A kiemelt kormányzati beruházás keretében a Kispesti Kiserdőn átvezető 2×2 sávos főút a tervezett Galvani-híd forgalmának levezető útjaként épülne meg. Ez mind a természeti, mind a közösségi értékekre veszélyt jelentene, így a helyi lakosok a hír hallatára rögtön szerveződésbe kezdtek, ezzel megalakítva az utóbbi évek egyik legsikeresebb helyi környezetvédő csoportot.
Vendégeink Németh Krisztina és Ferenczi István, a Kiserdő Egyesület aktív tagjai.
-
A harmadik utas gondolkodókról és a zöld világképről beszélgettünk Lányi Andrással és Kovács Gáborral.
0:00 - A Harmadik utas hagyomány28:49 - A zsarnokság kis szigetei33:25 - A tarra vágott magyar szellemi élet35:49 - Akkor mi is az a harmadik út?48:24 - A közösségi együttműködés feltétele és Münchhausen báró1:02:37 - Hogy lehet kiszűrni a hülyeséget?1:05:25 - Egy nem triviális kérdés -
A Magyarországon gombamód szaporodó akkumulátorgyárak számos társadalmi problémával járnak. Nagy kérdés, hogy a helyben érintett civileknek milyen lehetőségeik vannak érdekeik érvényesítésére, a döntéshozókra való nyomásgyakorlásra.
Ebben a beszélgetésben a Gödön megépült akkumulátorgyárat övező problémák, konfliktusok mentén vesszük át a helyi közösségek összetartásának, a civilek közéletben való részvételének fontosságát.
Vendégeinkkel, Fernengel Ágival, a Közélet Iskolájának igazgatójával és Szegedi Ákossal, a Göd-ÉRT Egyesület elnökével Kecskés Zsófi és Pupli Marci beszélgetett.
-
Az emberi munkavégzéshez kapcsolódóan sokan sokféle víziót vázoltak fel az évtizedek során. De mire is gondolunk akkor, amikor munkáról beszélünk? Egyáltalán miért kell a munkáról beszélni? És hogyan kapcsolódik ide a természet?
Adásunkban Éber Márk Áron szociológussal és Lukács Bencével, az MTA-ELTE Lendület New Vision kutatócsoportot tagjával beszélgetünk a munka új vízióiról és a munkához való viszonyunk környezeti hatásairól.
-
Adásunkban a tatai városvédő egyesület két szakemberével, Ballabás Gábor geográfussal és Márkus László természetvédelmi ökológussal beszélgettünk a városukat érintő környezetrombolásó beruházásokról. Tóparti szállodáról, karsztvíz lecsapolásról és a helyi ellenállás jelentőségéről.
-
#technológiakritika
Egy végtelenül szofisztikált technológiai civilizációban élünk. Ez vesz minket körül, ebbe születünk bele, ez számunkra a természetes. A technológia alakulása alapvetően befolyásolja életünket és kihat a gondolkodásmódunkra: formálja külső és belső világunkat. Ha ez így van, a kritikai viszonyulásnak alapvető fontosságú szerepe van.
Kovács Gábor filozófussal beszélgettünk a technológia színéről és visszájáról, a hozzá fűződő viszonyunkról és sok minden másról, amik kapcsán Gábor rengeteg izgalmas gondolatottal látott el bennünket!
0:22 - Adás bemutatása
3:10 - Gábor mikor és miért kezdett el technológiakritikával foglalkozni
8:13 - Miért lehet szükség a technológiakritikára?
25:28 - Technológia elhelyezkedése az ember és természet között
27:10 - Egy nagy különbség
29:28 - Technológia és a kapitalizmus
32:12 - Technika és technológia jelentése; kettő közti különbség
35:57 - Technika ún. semlegessége
42:38 - A magabiztosság elvétele
45:42 - Minden problémára technológiai megoldást akarunk adni
51:25 - A technológia bonyolultsága és a vallásos jellegű viszonyulás
57:15 - Egy abszurd helyzet
1:02:25 - Miért nem tud a többi tudományterület kontrollt kifejteni a technológiával szemben?
1:07:52 - Most akkor jó, rossz, vagy semleges?
1:12:10 - Szabadság és racionalitás illúziója
1:22:35 - MI
1:25:12 - Hogyan érdemes viszonyuljunk a technológiához?
-
"A TECHNOLÓGIAI CIVILIZÁCIÓ MINT PATOLOGIKUS VILÁGVALÓSÁG – KULTÚRKRITIKAI ÉRTELMEZÉSEK"
Esszé elérhetősége: https://ligetmuhely.com/liget/kovacs-gabor-a-magunk-epitette-majomketrectol/
- もっと表示する