エピソード
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Nagyhatalmi politika az átmeneti világrendben.
Békés Márton, az Intézet igazgatója a jelenlegi, átmeneti világrend szerkezetéről, szereplőiről és történelmi analógiáiról beszél. A világtörténelem jelenlegi szakaszában mögöttünk hagytuk már 1) az egypólusú berendezkedést, amely jól-rosszul, hol sikeresebben, hol kevésbé, de 1991 és 2025 között működött, és a liberális demokrácia dominanciája, valamint az amerikai típusú globalizáció hegemóniája jellemezte; viszont 2) a multipoláris nemzetközi rend még nem jött létre, amelyhez majd a több civilizáció által meghatározott nagyterek egyensúlya fog tartozni. A nagyhatalmakon alapuló – mai, átmeneti – világrend három erős szereplővel rendelkezik. Két nagyhatalom kiléte régebb óta világos: ezek egyike Kína, mint a világ második legnagyobb gazdaságát képviselő globális szereplő, a másik Oroszország, mint a világ legnagyobb területű szárazföldi állama. Időben – és nem katonailag vagy gazdaságilag – a harmadik a Trump megválasztása utáni Amerikai Egyesült Államok, amely letett a korábbiakra jellemző globális törekvéseiről és belekezdett az előbbiekkel hol versengő, hol velük együttműködő külügyi lépéseibe. Ehhez az kellett, hogy szakítson az unipoláris kísérlet évtizedeire jellemző demokrácia-exporttal, a liberális demokrácia erőltetésével meg a globalizmussal, s visszatérjen az amerikai hagyományoknak megfelelő realista-pragmatikus vonalra. Az unipoláris kísérlet és a többpólusú világrend közötti átmeneti korszak, vagyis a nagyhatalmak rendszere a következőkkel jellemezhető: 1) a vezető nagyhatalmak között fennálló ellentéteknek a politikai és katonai konfliktusok szintjéről a gazdasági szinte való visszaszorítása, és szövetségeseik rábírása ugyanerre, 2) a nemzetközi rendszer közvetlen háborús feszültségeinek csökkentése, a globális instabilitás tényezőinek visszaszorítása, amely mindannyiuk közös érdeke, 3) befolyási övezetek kialakítása, ahol az egyes nagyhatalmak külső befolyás nélkül tevékenykedhetnek, 4) mindez a nemzetközi fórumok kihagyásával, közvetlen diplomáciai kontaktussal valósul meg.
A Mindig péntek legújabb felvétele Nagyhatalmi politika az átmeneti világrendben címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.
-
Európa-szerte elszenvedői vagyunk annak a veszélyes tendenciának, hogy az igazságszolgáltatás belép a politika színterére, és a politikai küzdelmeket jogi eszközökkel akarják lerendezni. Brüsszel úgynevezett „fantomeljárásai” is ebbe a sorba illeszkednek: politikai indíttatású boszorkányüldözések, amelyek jogi köntösbe bújva próbálnak nyomást gyakorolni. De ilyen környezetben hogyan lehet olyan jogrendszert kialakítani, amely valóban az ország versenyképességét szolgálja? Mit tett eddig a kormány a bírósági eljárások hatékonyságának javítása érdekében? És milyen lehetőségei vannak az igazságügyi miniszternek akkor, ha az Magyar Bírói Egyesület túlterjeszkedik, és a nemzeti szuverenitást érintő kérdésekkel szemben foglal állást?
Ezekről a kérdésekről beszélgetett Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója. -
エピソードを見逃しましたか？
-
A Szabad Európa Intézet 2025. évi Szuverenitásindexe, amely a nemzeti önrendelkezés több aspektusára kitér, sőt ezeket összemérhetővé is teszi, az egyik fontos indikátornak a versenyképességet kezeli. A gazdaság, a kutatás-fejlesztés és a tudománytermelés, azaz a versenyképesség összetevői mögött ott van a szellemi szuverenitás. A stúdióban Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Petri Bernadett, az indexet készítő Szabad Európa Intézet kutatója.
-
G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója kérdezte Nagy István agrárminisztert a Mozgásban legújabb adásában.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Szuverenitásindex 2025: az önrendelkezés Rubik-kockája. Elkészült a Szabad Európa Intézet 2025. évi Szuverenitásindexe, amely összevethetővé és rangsorolhatóvá teszi az egyes – nem csak európai uniós – államok sokrétű önrendelkezését: a bel- és külpolitikait, a gazdaságit, a katonait és a szellemi-kulturálisat. Az egyedülálló kimutatás Magyarországot tekinti referenciaországnak, hiszen mintaszerű, 21. századi szuverenitáskoncepciót képvisel. A stúdióban Petri Bernadett, az indexet készítő Szabad Európa Intézet kutatója és Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Mi jön a liberalizmus után? A felvételen Békés Márton történész–politológus, az Intézet igazgatója arról beszél, hogy manapság a korábban hegemóniát élvező liberalizmus után élünk, így fogalmat kell alkotnunk arról, mi következik most.
-
Magyarország és az Európai Unió elmúlt másfél évtizedét nevekkel is korszakolhatjuk: Tavares, Sargentini, Delbos-Corfield, most pedig Strik. Brüsszel raportőreiről van szó, akik szorosan együttműködnek a hazai ellenzékkel.
A magyar szuverenitás elleni külső-belső támadásról beszélget Deák Dániel vezető elemző és Szűcs Gábor elemző.
-
A kötetet laudálta: L. Simon László, író
A szerzővel beszélget: Szentkirályi Alexandra, a budapesti Fidesz elnöke, a fővárosi közgyűlési frakcióvezetője Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója Moderátor: Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) gondozásában megjelent Nemzeti maximum című könyv már kapható a Terror Háza Múzeum webshopjában és a nagyobb könyvesboltokban:
https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/nemzeti-maximum/
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kifakult a „színes forradalom” Szerbiában? Mozgásban a Balkán, ami a történelmi tapasztalatok alapján semmi jót nem jelent. Szerbiában „színes forradalmakhoz” hasonló jelenetek, Romániában alkotmánybírósági puccs, Bosznia-Hercegovina a szétesés szélén, Moldovában kelet–nyugati patthelyzet, Bulgáriában permanens kormányzási válság. A felvételen a Balkán, és vele együtt Közép-Európa déli kapuját, azaz Szerbiát nézi meg közelebbről Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója és Biró András kutató.
-
Mérlegen az elmúlt 15 év. Arra keressük a választ, hogy honnan indultunk, hol tartunk, és milyen kihívások előtt áll a magyar egészségügy? Mi a jelentősége a hálapénz eltörlésének, és az orvosi bérek rendezésének? Hol tartanak a digitális fejlesztések az egészségügyben? Arról is beszéltünk, hogy mi a helyzet a várólistákkal, és lesz-e wc papír a kórházakban.
G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója kérdezte Dr. Takács Pétert a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárát a Mozgásban legújabb adásában.
-
A francia Nemzeti Tömörülés elnökvárományos vezetője és az olasz szélsőbaloldali terrorista politikai jogokhoz való viszonya mint cseppben a tenger mutatja, hol tart az Európai Unióban a patrióták és a globalisták küzdelme.
A stúdióban Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Petri Bernadett, a Szabad Európa Intézet kutatója.
-
Bár sokan gondolták, hogy Trump második adminisztrációját is olyan könnyedén át fogja vészelni a Birodalom, mint az első elnökségét, egyre nyilvánvalóbb, hogy ezúttal nem így lesz. Mégpedig két ok miatt. Egyfelől most odahaza nem úgy alakul, mint 2017 és 2021 között, vagyis hogy a progresszív bürokrácia négy évre az állam felszíne alá húzódik, hogy annál nagyobb erővel vághasson vissza – megkezdődött ugyanis a mélyállam felszámolása.
Másfelől arról van szó, hogy ami Washingtonban történik, az nem marad Washingtonban. A Trump-tornádó átcsap az Atlanti-óceán másik partjára is, azaz az egész nyugati világban érezteti hatását, befolyásolja Európa sorsát, akár akarják ezt Brüsszelben, akár nem.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Magyar Péter réme, hogy színt kell vallania. A stúdióban Deák Dániel vezető elemző és Szűcs Gábor elemző, akik arról beszélgetnek, hogy a belpolitika visszatért a régi kerékvágásba: a kormány kezdeményez, az ellenzék szalad az események után.
-
Rekordhosszúságú telefonbeszélgetést folytatott egymással Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, a közel két és fél órán át tartó egyeztetés az első gyakorlati lépés lehet a béke felé vezető úton.
Trump úgy nyilatkozott a Putyinnal folytatott beszélgetését követően, hogy mind Oroszországgal, mind Kínával baráti viszonyt akar ápolni – az orosz–amerikai kiegyezés így nem csupán az orosz–kínai közeledés ellensúlya, de egy amerikai–kínai megállapodás előszobája is lehet.
Kína jelenleg óvatosan és némi gyanakvással figyeli a fejleményeket, Törökország megpróbálja előnyére fordítani a változásokat (belföldön és a szomszédságában egyaránt), az Európai Unió országai azonban úgy követelnék maguknak a Nyugat vezetőjének címét, hogy közben le vannak maradva az események mögött.
Még több elemzés: https://www.xxiszazadintezet.hu/elemzesek/
Weboldal: https://xxiszazadintezet.hu
Facebook: https://facebook.com/xxiszazadintezet
Instagram: https://instagram.com/xxiszazadintezet
Spotify: https://open.spotify.com/show/00AEJvea8S1LawtVsEvrVm?si=808a72a8489f42
Biró András: https://www.facebook.com/biroandras95
Kosztur András: https://www.facebook.com/kosztur.andras | https://t.me/koszturandras -
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: A háború árnyékában, amelyben Halkó Petra, az Intézet vezető elemzője Petri Bernadettel, a Szabad Európa Intézet kutatójával beszélget az egyre nagyobb méreteket öltő brüsszeli demokráciadeficitről.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Ezért löki Trump a világrendszerváltás busza alá Európát, amelyben az Intézet igazgatója, Békés Márton mutatja be a transzatlanti kapcsolatok zavarának háttérokát.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Magyarország lendületben, Németország holtponton. A stúdióban Deák Dániel vezető elemző és Biró András kutató.
-
Miért kerül ennyibe a tej, a vaj, a tojás? Kinek a sara ez? Miért ne legyünk borúlátóak a jövővel kapcsolatban? Mire tanított meg minket a háború? A lassú, bürokratikus, ideologikus Unión belül van-e külön magyar út? Mihez kezdjünk Trumppal?
A Mozgásban legújabb adásában többek között ezekről a kérdésekről kérdezte Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert G. Fodor Gábor Intézetünk stratégiai igazgatója. -
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Szakítás előtt a transzatlanti viszony. A felvételen a transzatlanti viszonyban néhány nap alatt bekövetkező drámai változásról beszélget Kosztur András vezető kutató és Biró András elemző.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kiborult a bili, lelepleződött a USAID. Halkó Petra vezető elemző és Petri Bernadett kutató a Trump-adminisztráció által leleplezett és megszűntetett USAID-ről beszélget, hazai vonatkozásokkal.
- もっと表示する
