Episoder
-
Mi is az a vesztőhely?
A vesztőhelyek a középkori városok peremén, magaslatokon vagy forgalmas utak mentén kialakított helyszínek voltak, ahol a halálos ítéleteket végrehajtották. Ezek központi eleme a bitófa volt, de sokféle kivégzőeszközt használtak, és változatos méretű helyszínek léteztek.
Nemcsak kivégzésekre szolgáltak ezek a helyek, hanem becstelen, szégyenteljes tettek büntetésére is – például testi fenyítéseket is gyakran itt hajtottak végre. A vesztőhelyek ma is megtalálhatóak Európa-szerte, sok helyen az omladozó maradványok formájában. Egyszerre voltak a halál és a szégyen színhelyei.
🎙 Legújabb epizódunkban Kováts István, régész a vendégünk, aki elkalauzol minket a vesztőhelyek világába – a felségárulások, lopás, rablás, útonállás büntetéseinek helyszíneire. Ráadásként betekintést nyújtunk a lefejezések és kínzások sötét történelmébe is. Ne hagyjátok ki!
-
A fenntarthatóság és arégészet elsőre talán furcsa párosításnak tűnhet. Mindkét fogalom körül számoskérdés és tévhit kering: a fenntarthatóság mára egy gyakran használt, divatos,de sokszor üres kifejezés lett, míg a régészetet számos félreértés övezi. Devajon lehet-e fenntartható a régészeti leletanyag és maguk a régészetikutatások? Hogyan tehetjük a régészetet fenntarthatóvá, mint szakmát éstudományágat?
Mini sorozatunk ezenrészében Kíra arra keresi a választ, hogyan értelmezhető a fenntarthatósággondolata a régészet világában, és milyen módokon lehet ezt a szemléletetbeépíteni a régészeti gyakorlatba.
-
Mangler du episoder?
-
Mi mind egyéniségek vagyunk? Napjainkban,amikor számtalan globális trend hat ránk, az emberek egyre inkább törekednekarra, hogy valamivel kitűnjenek, és sajátos, jól körülírható identitássalrendelkezzenek. De vajon ez mindig így volt? Az emberek a múltban is arratörekedtek, hogy kifejezzék önmagukat, és ne csak a közösség egy tagjakéntemlékezzenek rájuk?
Bár a régészeti kutatások alanyai márrégóta halottak és eltemetettek, egykor ők is emberek voltak, életekkel,barátokkal, célokkal és öntudattal. Hogyan lehet ezt a személyes és társadalmiidentitást vizsgálni, és milyen mélyebb megértést nyerhetünk a múlt embereiiránt ezekkel a módszerekkel?
Regi mini sorozatunk ezen részében azidentitás kérdéseit járja körbe, és bemutatja, milyen fontos kérdéseket érdemesfeltennünk – akár saját magunknak is – a téma kapcsán.
-
A háborúk tragédiája mindenkor jelen van,de a modern világban az emberi életeken túl számos más érték is veszélybekerül, köztük a régészeti örökség. A mostani orosz-ukrán háború különösenrávilágít arra, milyen törékeny és fenyegetett helyzetben van Ukrajnakulturális öröksége. Az orosz agresszió következtében számos ukrán régészetiemlék károsodott, némelyik teljesen megsemmisült, és továbbra is komolyveszélyben van.
Különkiadásunk első mini epizódjábannemcsak a jelenlegi konfliktust vizsgáljuk meg, hanem más háborús helyzetekpéldáin keresztül is bemutatjuk, hogyan érintették a múzeumokat és a kulturálisintézményeket a hasonló fenyegetések. Megmutatjuk, hogyan próbált a régészetválaszt adni ezekre a kihívásokra, és milyen megoldások születtek a kulturálisörökség megóvására.
Hallgassátok meg Berci gondolatait ebbena témában, és merítsetek belőle inspirációt a múlt és jelen kapcsolatánakmegértéséhez!
-
A "lakhatási válság" kifejezéstegyre gyakrabban hallhatjuk, legyen szó politikai vitákról, társadalomtudományikutatásokról vagy éppen urbanisztikai kérdésekről. Világszerte, ígyMagyarországon is, egyre több embert – különösen fiatalokat – érint az aprobléma, hogy a lakhatás valóban alapvető jog-e, és hogy hozzáférhető-emindenki számára. De vajon ez egy újkeletű kihívás? Mikor beszélhetünk előszörlakásínségről, és milyen megoldásokat kínáltak a történelem során a városilakhatás problémáira?
Mini sorozatunk ezen részében Benceosztja meg velünk gondolatait a lakhatási válság történelmi hátteréről és akorabeli válaszokról.
-
Textíliák a sötétközépkorból, avagy az avarok öltözködése
Legújabb részünkben BástiZsófia, a MNM KK Nemzeti Régészeti Intézet, Régészeti Tár Avar korigyűjteményének kurátora és az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájánakhallgatója a vendégünk, aki az avar divat világába kalauzol el minket. Azepizódban kitérünk arra, hogy mit viseltek az avarok, ezeket az öltözékeketmilyen anyagokból készítették el és mennyire pontosan tudjuk rekonstruálni ateljes viseletet. Szó lesz továbbá arról is, hogy fekete-fehér vagy színesnépvándorláskort kell-e elképzelnünk.
-
A legújabb rész vendége Major Balázs, a Szíriai Magyar Régészeti Misszió vezetője volt. A legújabb részből megtudhatjátok, hogy mik azok a barlangvárak, milyen, ha egy komplett falu mumifikálódik és hogy Margat várának feltárása során mik voltak azok tudományos kérdések, amelyek mentén ásót fogtak a magyar régészek.
-
A mai adás vendége dr. Vasáros Zsolt volt, aki beavatott minket az építész szakma rejtelmeibe és hogyan kapcsolódhat ez a szakma szorosan a régészethez. Az ő példáján keresztül megtudhattok, hogyan lehet ötvözni a két tudományágat és milyen szemmel néz a régészeti korú építményekre egy építészmérnök.
-
És akkor belevágunk az ötödik évadba! A tavalyi kezdéshez hasonlóan most is hármasban ültünk le beszélgetni, és megtárgyaltuk, hogy milyen élményeket szereztünk külföldi ásatásokon. Volt szó az áramszünetekről iraki Kurdisztánban, Grúziáról és arról, hogy inkább Georgia, de kiderült az is, hogy miként lehet ingyen bejutni a Saint Luois Art Museum-ba. De mindez köret, mert a gasztronómia mindent visz!
-
Ebben az epizódban dr. Szabó Dániellel elevenítettük fel a gall háborúkat és az ahhoz tartozó fontosabb eseményeket. A témával kapcsolatban nem hagyhattuk ki a bibractei ásatást, ahol magyar régészek is közreműködnek a nemzetközi projektben.
-
Ebben az epizódban Király Attilával beszélgettünk, akivel egy több témát felölelő, néhol csapongó adást sikerült rögzíteni. Szó esett a saját kutatásáról, tapasztalatairól, valamint a szudáni és iraki kurdisztáni tapasztalatairól. A megszokottnál lazább adás kerekedett belőle, reméljük ti is annyira élvezni fogjátok, mint amennyire mi élveztük.
-
Ebben a részben a pannoniai elitet mutatta be nekünk Mráv Zsolt a nagyharsányi villán keresztül. A történeti bevezető és a római elit megismerése után a nagyharsányi villa felfedezésének és megismerésének kalandos (néha szomorú) útját vettük át. Az adás második felében pedig a jelenkori kutatások eredményeiről esett szó, többek között egy speciális edénytípusról, aminek csodájára jártak a római korban, de az üvegekről is szó esett.
-
Az új epizódban Gyucha Attilával és William A. Parkinsonnal folytattuk a beszélgetést a chicagoi Field Museum of Natural History szervezésében készült First Kings of Europe From Farmers to Rules in Prehistoric Southeastern Europe címet viselő kiállításról. A kiállítás bemutatja az amerikai közönségnek az európai civilizáció kezdeteit az újkőkortól kezdve a vaskorig. A projektben 11 ország 26 múzeuma vett részt, több mint 700 tárggyal, melyeket soha nem mutattak be együtt, egészen idáig. A kiállításban látható a várnai kincs, bronzkori kardok és páncélok, a borovoi kincs, valamint egy trák herceg aranykoronája is. Az adásban a kiállítás több mint öt éven át tartó szervezésének a „kulisszatitkairól” beszélgettünk. Gyucha Attila és William A. Parkinson megosztotta velünk, hogy honnan jött a kiállítás ötlete és ezzel mit szerettek volna elmesélni a nagyközönségnek. Megtudjuk hogyan állt össze a kiállítás maga, mik voltak a nehézségek és az örömteli pillanatok a szervezés közben, valamint, hogy kinek melyik a kedvenc tárgya a kiállított leletek közül.
-
Ebben az epizódban Paul Duffyval, William A. Parkinsonnal és Gyucha Attilával beszélgettünk Vésztőn. Egy akkor folyó ásatás során sikerült velük beszélgetni. Az adásban erről a projektről, a kezdetekről, amerikai régészetről és a jövőről is beszélgettünk. A következő epizódban is ők lesznek a vendégeink, hogy milyen témáról, jövő héten kiderül.
-
Az új évad első részében, a megszokottól eltérően most nem egy meghívott vendéggel, hanem hármasban beszélgettünk. A teljesség igénye nélkül reagáltunk a 2022-es év izgalmasabb régészeti híreire és szóba került az új évad felépítése is.
-
A podcast legújabb részében dr. Siklósi Zsuzsannával folytattuk a beszélgetést ott, ahol az előző rézkoros adás végén abbahagytuk. Részletesebben beszélgettünk a rézkori emberek szociális kapcsolatáról, ami a hamarosan kezdődő Lendület kutatásuk célja. Olyan témákra is kitértünk, hogy miért kellett egy Magyaregresről származó edényt sürgősen kórházba vinni és hogyan terjedtek el a rézkorban megjelenő újítások a Kárpát-medencében.
-
A legújabb részben Dr. Csippán Péter volt a vendégünk, akivel az archaeozoológiáról beszélgettünk. Ez a régészeten belüli tudományág az állatcsontokkal foglalkozik és a felvétel során kitértünk jellemvonásaira. Miben különbözik az antropológusok munkájától az archaeozoológusé? Mi az a kecske/juh problematika? Mi a helyzet a magyar szürkemarhával? Ezekre a kérdésekre kaphattok választ, ha meghallgatjátok a legújabb epizódot.
-
Adásunk vendége Szilágyi Márton, az ELTE Régészettudományi Intézetének munkatársa, akivel arról beszélgettünk, hogy mit kell tudni a rézkorról, mi fán terem társadalmi komplexitás és mit mesél nekünk az identitásrégészet. Nem kell megijedni, valami hűvös ital társaságában könnyen fogyasztható, de tartalmas beszélgetésnek lesztek tanúi.
-
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy meg tudtunk szervezni egy beszélgetést Bánffy Eszterrel, a Német Régészeti Intézet részét képező frankfurti Römisch-Germanische Kommission igazgatójával és az Európai Régészszövetség elnökével. Igyekeztünk minél több dologra kitérni a beszélgetés során, de a vezérfonal az európai neolitikum. Szó volt arról, hogy miként jut el Európába az élelemtermelés és állattenyésztés ismerete, és hogy milyen szerepet játszottak ebben a mai Magyarország területén élt közösségek. Beszéltünk egy Tolna megyei lelőhelyről, és az ahhoz kapcsolódó kutatási projektről, ami Sanghajban díjat kapott. És végül arra is kitértünk, hogy mik az európai régészetet leginkább foglalkoztató kérdések, mik a legizgalmasabb új kutatások.
-
A 3. évad legújabb részében valami teljesen újat próbáltunk ki. Elutaztunk Szombathelyre, hogy azon a helyszínen vehessük fel a beszélgetést, ami az adás témáját is adja. A savariai Isis-szentély előkerülésének szenzációs története és a szombathelyi római kor régészete mellett Bíró Szilviával és Sosztarits Ottóval arról is beszélgettünk, hogy most induló kutatásaik előtt milyen célok állnak. Nekünk hatalmas élmény volt felvenni az adást, és megnézni az Iseumot. Ha tehetitek, látogassatok el ti is Szombathelyre, nézzétek meg a kiállítást és járjátok körül az ókori Savaria emlékeit. Úgyis itt a tavasz!
- Se mer
