Episoder
-
A Németországban zajló labdarúgó Európa-bajnokság új rekordévet hozhat a német turizmus számára. Számos szektor a forgalom fellendülését várja az eseménytől, a turizmus mellett a vendéglátás és különösen az évek óta gyengélkedő söripar tehet szert többletbevételre. Az igazán jelentős hatás mégsem a játékok okozta közvetlen bevételekből várható a világon a negyedik legnagyobb gazdasága, Németország számára. Sokkal nagyobb hozzáadott értéke lehet a társadalmi hangulat pozitív irányú elmozdulásának. Német szakértők szerint az Európa-bajnokság hatására kialakuló jókedv fontos szerepet játszhat az elmúlt években Németországot jellemző kedvezőtlen gazdasági trendek megfordításában. Németh Viktória elemzése.
-
Az európai integrációs folyamat keretében 1958-óta készítenek közös költségvetést. Az EU költségvetése széles területet fed le, a tagállamok felzárkózását szolgáló kohéziós alapoktól kezdve az agrártámogatásokon át a kutatási és oktatási tematikus programokig. Annak ellenére, hogy a tagállamok eltérő befizetései miatt bizonyos országok az unió nettó befizetői, a közös költségvetés minden ország esetében jelentősen hozzájárult a gazdasági fejlődéshez. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének adatai szerint hazánkba a 2004-es csatlakozás és 2022 között 76,7 milliárd euró forrás érkezett, szemben az általunk befizetett 20,5 milliárd euróval. A gazdasági integráció következő lépése az eurózónába való csatlakozás, amely bár számos stabilitást szolgáló előnnyel jár, a pénzpolitikai eszköztárt szűkíti. A Geo-Trendek legújabb adásában Horváth Sebestyén és Sárdi Gergő az uniós költségvetésről, az eurózóna szerepéről és a következő öt éves európai parlamenti ciklus gazdaságpolitikájáról beszélgettek.
-
Mangler du episoder?
-
A közgazdaságtan több, gyakorlatilag feloldhatatlan hármas dilemmát, azaz trilemmát ismer: ezek közös ismertetőjele, hogy három meghatározó tényezőből csak kettőt tudunk befolyásolni, a harmadik azonnal következménnyé válik. Az EU mostanra egy ilyen hármas dilemmába manőverezte magát: a radikálisan felgyorsított zöldátállás határidői gyorsan közelednek, rendkívüli ráfordításokat követelve a költségvetésektől. Ám ez a példátlan terhelés éppen egyidőbe esik az európai újrafelfegyverkezés igényével, aminek valódi költségdimenzióiról vajmi keveset tud a közvélemény. Mindeközben a tagállamok többségének éppen, hogy fájdalmas kiadáscsökkentésbe kellene fognia ez elmúlt évek masszív túlköltekezései után. Tatár Mihály elemzése.
-
Az európai uniós klímapolitikák – kiegészülve az egyes tagállami intézkedésekkel – alkalmasnak bizonyultak arra, hogy az ipari termelés fokozása mellett is csökkentsék a közösség által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét az elmúlt húsz évben. A pozitív eredmények dacára azonban úgy fest, az Európai Unió és tagállamai önmagukban képtelenek gátat szabni a globális szén-dioxid-kibocsátások növekedésének; ráadásul a mind határozottabb klímapolitikai szerepvállalás megakasztja az európai ipar jövőbeli fejlődését is. A Geo-trendek következő adásában Fetter Bálint, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője beszélget Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezető-riporterével az európai uniós és hazai klímapolitikák eredményeiről és az EU versenyképességének jövőjéről.
-
A Szuezi-csatorna, későbbpedig a Panama-csatorna, majd a vörös-tengeri konfliktus ráirányította afigyelmünket a tengeri szállítás fontosságára a világgazdaságban. Jelenleg azáruk 90%-át tengeri úton szállítják és minden egyes pillanatban legkevesebb 20millió konténert szállítanak a világ tengerein és óceánjain. A Geo-Trendek műsorábana tengeri szállítás népszerűségének okairól, sérülékenységéről és avilágkereskedelemben betöltött szerepéről beszélgetünk
-
A kínai elnök, Xi Jinping magyarországi látogatása történelmi jelentőségű. A két ország viszonya évszázadokon át meghatározó volt, azonban a közelmúltig alig lehetett intenzív kapcsolatról beszélni, így annak újradefiniálására volt szükség. Ennek eredményeként 2020-ban és 2023-ban is Kínából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra. 2023-ban a Magyarországraérkező működőtőke beruházások rekordösszegű 13 milliárd eurós értékéből Kína 7,6 milliárddal a legnagyobb befektetővé vált hazánkban.
-
Észak-Korea hosszú ideje fenyegetést jelent Kelet-Ázsia biztonságára nézve, mivel a kiszámíthatatlan, atomfegyverrel rendelkező phenjani rezsim ellenségként tekint Dél-Koreára, az Egyesült Államokra és Japánra. Az utóbbi egy évben olyan fejlemények következtek be Észak-Korea magatartásában, amelyekből egyes Korea-elemzők azt a következtetést vonják le, hogy az ország valamilyen katonai akcióra, vagy egyenesen háborúra készül. A Geo-Trendek műsorában Csenger Ádám tekinti át ezeket a fejleményeket, továbbá a tágabb geopolitikai kontextust, megvizsgálva többek között az Egyesült Államok, Kína és Oroszország szerepét.
-
Európa és azon belül Magyarország munkaerőpiaca a világjárványt követően viszonylag rövid idő alatt talpra állt, és ismételten kulcsproblémává vált a munkaerőhiány. Még több nehézséget jelent a munkáltatóknak – és a gazdaság egészének – a szakképzettség- és tehetséghiány. Mindez a zsugorodó munkaerőállományra, demográfiai problémákra, az idősödő társadalomra vezethető vissza. A munkaerőhiányt pedig fokozza egy új trend a világ fejlett országaiban: egyre több az olyan pár, akik tudatosan nem vállalnak gyermeket. A Geo-Trendek következő adásában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője beszélget Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezető-riporterével az új évezred demográfiai és munkaerőpiaci kihívásairól.
-
Április 13-án éjjel Irán nagyszabású támadást indított izraeli katonai célpontok ellen: többszáz drónt, robotrepülőt és ballisztikus rakétát lőttek ki a zsidó állam irányába. Izrael szerint azonban szinte mindegyiket sikerült semlegesíteni. Irán most először indított közvetlen támadást Izrael ellen. Vajon hogyan reagál a zsidó állam? Jön az újabb háború a Közel-Keleten? László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója a Geo-Trendek vendége.
-
Miután az elmúlt két évben az Európai Unió több száz orosz ügynököt utasított ki, Oroszország visszatért, és újjáépítette a kémhálózatát és hírszerző tevékenységét a Nyugaton. A Kreml műveletei a politikai ellenfelek megölésétől, katonai információszerzésen át egészen a külföldi választásokba való beavatkozásig terjednek. A kiépített orosz hálózat súlyát és nagyságát mutatja, hogy az elmúlt hónapokban számos európai országban érkeznek az újabb orosz kémek lekapcsolásáról szóló hírek - Lengyelország, Ausztria, Csehország, Bulgária, Németország és mások. A Geo-Trendek adásában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója beszélget Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezető-riporterével Oroszország külföldi befolyásáról és kémtevékenységéről.
-
Az Északi-sarkvidék már a hidegháború korszakában is különleges helyzetben volt, az Arktikus-óceán – (közbeszédben ismert nevén a Jeges-tenger) – az a térség, amely összekötötte és el is választotta a két szembenálló felet, az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót. A térség a hidegháború utáni enyhülés egyik éllovasa volt, majd a későbbiek során is a nemzetközi együttműködések jó példájának számított. Az ún. kis hidegháború képe mindvégig jelzője maradt a térségnek, ahol az Egyesült Államok és nyugati szövetségei egyszerre vannak jelen Oroszországgal, és a különféle nemzetek számos erőforrás ellenőrzési jogáért versengenek. 2022 után gyorsan fagyott meg a légkör a régió államai között. Jelenleg – Finnország és Svédország csatlakozásával – már az összes regionális nyugati állam tagja a NATO-nak. Ennek következtében a szervezet eddigi történetének legnagyobb északi-sarkvidéki hadgyakorlatára került sor 2024 márciusában. Oroszország katonai fölénye azonban így is szembetűnő, az Északi-sarkvidéken becslések szerint 10 évnyi fejlesztéssel jár a nyugat előtt, és területi fölénye is jelentős. A Geo-Trendekben Németh Viktóra arra a kérdésre keresi a választ, hogy Arktisz sajátos békéje a körülmények ellenére fennmaradhat-e?
-
Egyes becslések szerint a hazai munkaerőpiacról 60-80 ezer munkavállaló hiányzik, a gazdaság munkaerőigény pedig az ezt követő időszakban folyamatosan növekedni fog. Ezzel párhuzamosan egyre több munkaadó szembesül azzal, hogy a leendő munkavállalók készségei elmaradtak az elvártaktól: tehetségválság van. Mindezek mellett olyan jelenségek tematizálják a hazai és az európai uniós munkaerőpiacokat, mint a vendégmunka, a digitalizáció és a robotizáció. Hogyan lehet jó válaszokat adni a kihívásokra és hogyan alakulhat át a munkaerőpiac? Többek között ezekről a kérdésekről is szó lesz a Geotrendek következő epizódjában. Vendég: Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.
-
Ausztráliában minden adott ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások legyenek a meghatározók az energiamixben: napsütés, szél, tengervíz. Ennek ellenére mégis a fosszilis energiahordozók dominálnak, ugyanis az energiatermelésben 97 százalék az arányuk, és az áramtermelésben is csak a források harmada megújuló. Ennek oka, hogy a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó iparágak fontos részét képezik az ausztrál gazdaságnak. A 2022 óta hatalmon lévő kormány elődeihez képest nagyobb hangsúlyt fektet a zöldátállásra, ám a hagyományos energiahordozók kitermelését sem fogta vissza drasztikusan. Tekintve, hogy a globálisan is jelentős mértékű ausztrál fosszilis energiahordozó-export fő célországai ázsiai államok, a műsorban kitérünk néhányuk – például India és Kína – gazdasági helyzetére és kilátásaira is. Csenger Ádám elemez.
-
Ukrajna 1991-es függetlenedésekor a szovjet hadipar jelentős részét megörökölte, így a következő évtizedekben a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőrévé lépett elő. A Krím félsziget 2014-es annektálását követően a belföldi szükségletek kerültek előtérbe a megtámadott országban. A háború 2022-es eszkalációja után a nyugati szövetségesek támogatására utalt ország az elmúlt évben elmaradó harctéri sikerek eredményeként csökkenő politikai támogatás és a kimerülő raktárkészletek miatt a nyugati fegyverszállítások elapadására számíthat. Erre, és az állóháborúvá alakuló elhúzódó konfliktusra Ukrajna a hadipara fejlesztésével készül fel. Az orosz hadiparhoz viszonyított mennyiségi hátrányukat minőségi előnnyel kívánják ellensúlyozni, a harci drónok fejlesztésének területén mára a világ élmezőnyébe tartoznak.
-
Becslések szerint évente a világon egymilliárd ember fordítja önkéntesen idejét és képességeit a közösségek szolgálatára. Magyarországon a KSH 2022-re vonatkozó adatai szerint 2 millió 278 ezer fő végzett önkéntes munkát, a 15-74 évesek 31%-a; voltak, akik rendszeresen vagy alkalmanként segítettek anyagi haszonszerzés szándéka nélkül, és voltak olyanok is, akik csak egy alkalommal. Munkájukat azonban valamennyien azzal a céllal végezték, hogy másokat, egy közösséget támogassanak, vagy egy fontos cél megvalósulását segítsék. A hazai, európai és nemzetközi önkéntességről, annak tendenciáiról, történelmi hátteréről, egyéni, társadalmi és gazdasági hasznairól is beszélget a Geo-Trendek legújabb adásában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője, és Varga Mónika, az Inforádió műsorvezetője.
-
A négy visegrádi ország egyetért abban, hogy Ukrajnának segítségre van szüksége, de annak formáját eltérően ítélik meg - derült ki a V4 Csoport február 27-i prágai kormányfői csúcstalálkozóján. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta: a véleménykülönbségek ellenére is van értelme és jövője a visegrádi együttműködésnek. Visegrádi négyekről, és más, magyar szempontból fontos közép-európai ügyekről is beszélgetünk Szakáli István Loránddal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatójával.
-
A Geo-Trendek egy évvel ezelőtti adásában az orosz-ukrán háború első évfordulóján beszélgettünk. Egy újabb év elteltével továbbra sem látszik a háború vége, de újabban minden hadviselő fél hosszú távra rendezkedik be, és erre hangolja a saját lakosságát is. A Geo-Trendek legújabb adásában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, és Varga Mónika, az Inforádió műsorvezetője arra keresik a választ, hogy milyen következtetések vonhatóak le az elmúlt két év alapján. Mekkora az okozott kár az ukrán és az orosz gazdaság és társadalom számára? Hogyan változott az elfoglalt vagy visszaszerzett területek nagysága, és mennyi lehet az áldozatok száma? A fő kérdés pedig úgy szól, hogy milyen messze van a békekötés lehetősége?
-
Németország az egyetlen nagy gazdaság, amely még mindig recesszióban van a háború kitörése óta, az ipari termelés folyamatosan zsugorodik. A magas energiárak, a futószalagon bevezetett új zöldadók és szabályozások miatt a lakosság és a vállalatok is rendkívül elégedetlenek. Egymás után jelentik be a német cégek a termelés kitelepítését. Mindeközben az atomenergia felszámolása miatt a német áramtermelés a legdrágább és arányaiban a legszennyezőbb Európában. Mik lesznek az erőltetett és egyoldalú zöldátállás gazdasági és politikai következményei Németországban? Tatár Mihály válaszol.
-
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által kifejlesztett komplex mutató segítségével a nemzetgazdaságokat gazdasági, társadalmi és politikai szempontból is lehet értékelni. A beszélgetés során az index megszületéséről, küldetéséről, az első eredményekről és Magyarország helyzetéről beszélt Pásztor Szabolcs kutatási igazgató.
-
Az eddig elérhető adatok szerint az előző évben a legtöbb ukrán gazdasági mutató javulást ért el. A GDP növekedése mellett, sikerült visszafogni az inflációt és a munkanélküliségi rátát is, javultak a befektetési kilátások és a külkereskedelemben is lassanként megindulhat a fellendülés. Számos területen van még szükség fejlődésre, de reménykeltő, hogy a magyar-ukrán viszonyban is konstruktív párbeszéd kezdődhetett a Szijjártó - Kuleba találkozó során. Milyen kihívásokkal néz szembe Ukrajna gazdasága 2024-ben? Hogyan alakulhat a menekültek támogatása külföldön? Mindezekről, valamint a 2024-re prognosztizált lehetőségekről beszélget Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, az Inforádió műsorvezetőjével Varga Mónikával.
- Se mer