Episoder
-
Ahol a lányok verését a szerelem jelének tartják. Amikor az uzsora a túlélés záloga. Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos a reménytelenséggel átszőtt életeket és településeket próbálja megváltoztatni, vagy legalább jóbbá tenni. A sikert nem adják ingyen, apróbb örömök már boldogságot jelentenek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a Fény utcai piacon működő automataboltjukat, pékségüket és bisztrójukat mutatja be, melyek termékeit a felzárkózó településeken élők termelik. A Rózsadomb mellett kapható lekvár, szörp, a kifli alapanyaga vagy éppen a fine dining ebéd mögött nagyon nehéz emberi sorsok vannak. Vecsei Miklós úgy fogalmaz, ha az ezeket a fogyasztóknak elmondják, hol készültek a magas minőségű termékeik, akkor az többet ér, mint ha azt mondaná, hogy a hátrányos helyzetű romák lakta települések megmenthetők.
-
Évszámokhoz lehet kötni, hogy egyes élőlények mikor haltak ki az elmúlt 300 évben – mondja Juhász Árpád. Szakértők szerint a jelenleg zajló hatodik kihalási hullámban a nyolcmillió állatfajból egymillió veszélyeztetett. A 2025-ben 90 éves geológus a világ 200 ezer gleccseréből kétszázat személyesen is felkeresett. Úgy látja, ezek az északi és déli féltekén egyaránt látványos olvadásnak indultak. Grönland nyugati partjainál például többmillió tonna (!) jégszilánk úszik. A népszerű televíziós eddig több, mint százezer fotót készített. A Kék Bolygó Alapítvány által támogatott legújabb albumában, a Gyerekek a nagyvilágban címmel megjelent kötetben is bemutat ebből jó néhányat. 30 országot járt körbe és figyelte meg, miként hat a vallás a fiatalokra. Ugyanis, mint Juhász Árpád fogalmaz, a geológus és a teológus között csak egy betű az eltérés…
-
Miközben Amerikában és Ausztráliában már többen átálltak rá, Magyarországon nem egészen félszázan művelik "no-till" technológiával a földjüket. A szántást elhagyva, forgatás nélkül termelnek a területükön. Berend Ferenc 2011 óta saját somogyi birtokán kísérletezik vele, és mint mondja, még mindig tanulási szakaszban van. A 49 éves agrármérnököt sokan "csodabogárnak' tartják azért, mert több ponton szembe megy a hagyományos gazdálkodással. Nem használ műtrágyát és különböző vegyszereket, így egészségesebb élelmiszert tud előállítani. Úgy fogalmaz: ennél a művelésnél gondolkozni kell a következő lépésekről, éppen ezért vannak és lehetnek hátulütői a munkájának. Mindenesetre az tény, hogy az aszályos időszakokat jobban át lehet ezzel vészelni, ugyanis a talaj jobban megtartja a vizet. A Somogyi Kószáló Farmon 2020 óta foglalkoznak állattartással is, ami a rendszer része. Ugyanis az állatok tápanyag-utánpótlással látják el a földeket.
-
A klímaváltozás sokszor történelmi folyamatokat indított be, jelentősen átrajzolva bizonyos társadalmak mindennapjait - mondja Rácz Lajos. A klímatörténész a fordítója a nemrégiben megjelent Klíma és társadalom Európában - Az utolsó ezer év című kötetnek. Római optimumnak nevezzük azt a csaknem négy évszázados időszakot, amikor Európában a Kr. u. 1. század végétől egy melegebb és szárazabb időjárás köszöntött be. Ezekben az évszázadokban például a Kárpát-medence klímája a mai észak-olaszországihoz hasonlított. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának egyetemi tanára szerint az elmúlt 35 évben gyorsult fel a globális felmelegedés, miközben a XIX. század végén még kis jégkorszakról beszélhettünk. Érdekes módon Magyarország esetében az Alföld és a Dunántúl más tendenciákat mutat. És hogy mire számíthatunk? Rácz Lajos úgy véli, a jövő még nyitott, és sarlatánnak nevezi azt, aki jóslásokba bocsátkozik.
-
Lakhatás, egészségügyi ellátás, taníttatás, munkahelyhez juttatás. Egyebek mellett ezekben nyújt segítséget 178 felzárkózó településen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és további 28 közreműködő szervezet Magyarországon. Vecsei Miklós alelnök azt mondja, néhány éven belül 300 településen szeretnének jelen lenni, és akkor már mintegy 300 ezer ember életét tudják jobbá tenni. Az 5 évvel ezelőtt indult program nem mentes a kudarcoktól, éppen ezért fogalmaz úgy a miniszterelnöki biztos, hogy „értésre” van szükség. Az odafigyelés különösen fontos, ugyanis a következő 20 évben az itt születtek a magyar lakosság 7-8 százalékát teszik majd ki. És hogy lehet mindez fenntartható? Hát, így: 20 településen már úgynevezett mini naperőművekkel látják el árammal az ottélőket, 39 településen pedig bevezették azt a telemedicina szolgálatatást, amelyre már a japán kormány is felfigyelt.
-
Vannak veszélyei a klímaváltozásnak, de az alkalmazkodás és a megoldások mérsékelhetik ezt – mondja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrző Központ főigazgatója. Baktay Borbála szerint a 65 éve működő magyar intézet nem egy múzeum; kiemelt feladata, hogy elérhetővé tegye a gyűjteményében lévő fajtákat. Az elmúlt 10 évben megtízszereződött a tőlük kiküldött fajták száma, amelyet házi kertekben is kipróbálnak. Nem mellesleg a világon működő 1700 génbank közül a tápiószelei a növényi gyűjteményét tekintve az első húszban van. A központnak nagy szerepe van, illetve lesz abban, hogy az éghajlat változása miatt mit lehet majd termelni Magyarországon.
https://www.youtube.com/@kekbolygo-podcast -
Egy hosszú, forró és száraz nyár után árvíz vonult át Magyarországon. A szélsőséges időjárás változásra készteti a magyar mezőgazdaságot. Az agrárminiszter szerint ehhez tudnak adni támogatásokat, a szükséges fordulatot azonban a gazdák szemléletében is végre kell hajtani. A kukoricia helyett jöhet a cirok vagy a szója, a bogyós gyümölcsöknél pedig a technológiai váltás jelentheti a kiutat. Nagy István beszél még a víztározók szerepéről, valamint arról, hogy az Európai Unió által tiltott öntözés helyett miként lehet megoldani a földek vízellátását.
-
Érzékenyebbek lettünk a betegségekre; míg 2018-ban Magyarországon több százan átestek a nyugat-nílusi lázon, manapság a pár tucat megbetegedésre is felkapjuk a fejünket. Szlávik János infektológus szerint erre sajnos nincs védőoltás, de kezelhetők, ha időben azonosítják. Ráadásul a klímaváltozás miatt 2030-ra szinte minden olyan szúnyogfaj megjelenhet nálunk is, amelyek terjesztik a trópusi betegségeket. Úgy tűnik viszont, hogy megszelídült a covid. Azonban nem kiszámítható a jövője, mert a vírus irányít. A szakember azt ajánlja, a krónikus betegek és az idősek vegyék fel a frissített influenza és koronavírus oltásokat. És újra itt van a szamárköhögés: az Európai Unióban idén tízszeresére nőtt az esetek száma az előző évhez képest.
-
1698-ban alakultak az első iskolakertek Európában, míg Magyarországon az első ilyen Szarvason jött létre 1780-ban. Halbritter András szerint egy csendesebb időszak után a 20. században a fenntarthatóság és a nevelés mentén újult meg a mozgalom. A 2015-ben alapított Iskolakertekért Alapítvány Magyarországon és a régióban mintegy 300 bölcsődei, óvodai és iskolai tagintézménnyel büszkélkedik, de állami támogatásban még ennél is többen részesülnek. A szervezet alapítója azt mondja, a pedagógusok helyszíni képzésben részesülnek, mentorálást kapnak, hogy minél több tanórát tudjanak kivinni az iskolakertbe. A Széchenyi István Egyetem docense hozzáteszi: kimutatható, hogy a gyerek egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a természethez, a földhöz való közvetlen viszony.
-
A harminc évvel ezelőttihez képest manapság százszor gyorsabb a klímaváltozás a magyar erdészeti területeken – mondja a Soproni Egyetem dékánhelyettese. Éppen ezért drónokkal, műholdakkal, lézerekkel és különböző szenzorokkal mérik fel, illetve modellezik le az aktuális állapotot. A mesterséges intelligencia elemzésének segítségével pedig felkészülnek a jövőre. Czimber Kornél szerint évenként 5 km-rel tolódik el az éghajlati zóna, így már jóideje felvették a kapcsolatot bolgár és török kollégáikkal, hogy Magyarországra hozzanak az ott őshonos fajakból. Ugyanis a fák tekintetében 100 évre előre kell gondolkozni. Az úgynevezett okos erdők legfontosabb kérdése a víz, a lehullott csapadék megtartása a földekben, hogy az egyre gyakoribb aszályos időszakokat is túléljék a fák.
-
Egy fiatal magyar csapat fekete katonalégy lárvájából készít fehérjét, amivel fenntarthatóvá teszik az élelmiszerláncot a takarmány alapanyag oldalon. Tehát csak állatoknak szánják a terméket, nem embernek. Az Agroloop alapítója és ügyvezetője azt mondja, fehérjére szüksége van az állattartó telepeknek. Ezeket most sok esetben Dél-Amerikából szerzik be, még pedig szója formájában, ami GMO-s. Percze Rajmond szerint évi hatezer tonna fehérjét tudnak gyártani, ami ugyan még nem sok, de jelzésértékű, és tudnak bővülni. Ha egy fiatal haszonállatnak (például malacnak) adnak ebből, akkor jelentősen csökkenthető a mortalitásuk, a tyúkok jobb minőségű tojást tojnak. De a kutyák vagy egyéb más házi kedvencek emésztésére is hasznos. A körforgásos előállításnál keletkező rovartrágyának pedig talajjavító képessége is van. Ráadásul míg egy kg szójafehérje koncentrátum előállításához 500 liter vízre van szükség, egy kg rovarfehérjéhez elegendő 10 liter.
-
Egy magyar mérnökcsapat vizsgálta a szennyvíziszap lehetséges hasznosítását. Egyfelől kivonható belőle biogáz, másfelől viszont vannak benne olyan alapanyagok, amelyek visszanyerhetők. Ilyen például az ecetsav, amire a háztartási tisztítószerek nagy része épül. A használt vízből kivonható a szenny is, így ennek felhasználásával jön létre a Cycle termékcsalád. Taxner György vízépítő és szennyvíztisztítási mérnök, az UTB Envirotec vezérigazgató-helyettese azt mondja, ezzel még nincs vége: a szennyvíziszapból talajjavítóhoz is hozzájutnak, és dolgoznak további anyagok kinyerésén is.
A magyar cég WC-, fürdőszoba, konyhai, ablak és padlótisztító termékeihez a nagy márkák árszintje alatt lehet hozzájutni, koncentrátum esetén pedig még ennél is gazdaságosabb. Tehát árban és környezeti hatásukban is versenyképesek tudnak lenni. -
Július 1-jétől már nem kerülhet forgalomba olyan italos üveg, PET-palack és alumínium doboz, amely nem visszaváltható. Természetesen a korábban gyártott termékek, amelyek még a boltokban vannak, továbbra is forgalmazhatóak, de figyelni kell arra, melyiken van visszaváltási díjas logo és melyiken nincs. A nagyobb boltokban 3000 REpont automata, a kisebb üzletekben pedig már mintegy ezer helyen lehet kézi visszaváltással leadni a palackokat, de ezek száma folyamatosan növekszik. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy egyéves működésük alatt már 2 százalékponttal növekedett az újrahasznosítási arány és Esztergomban átadták az első hulladékudvarukat is. Pethő Zsolt arról is beszámolt, hogy partnereiket arra kérték, az automaták mellett olyan lerakó konténereket is helyezzenek el (ahol még nincs ilyen), ahová be lehet dobni a nem visszaváltható üvegeket és flakonokat is.
-
A klímaváltozás, a globális turizmus és kereskedelem miatt újabb szúnyogfajok érkeztek Magyarországra a meglévő 50 mellé: az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Az enyhe tél miatt idén már februárban megjelentek az emberre és állatra kellemetlen vagy éppen veszélyes rovarok. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa szerint ugyanis az inváziós, idegenhonos fajok gyorsabban szaporodnak, és képesek napközben is csípni. Kurucz Kornélia biológus, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa azt mondja, ezek a szúnyogok újabb betegségeket, akár trópusi eredetűeket is behoznak. A Dengue - (csonttörő) láz például már egyes európai országokban is okozott járványt. Azonban az egyén is tehet a szaporodásuk ellen, csak tudatosan kell cselekednünk (és nem a lecsapásról van szó).
-
Tudta, hogy egy átlagos magyar szülő – a KSH adatai alapján – naponta mindössze 7 percet (!!) beszél a gyerekével? A születéstől kezdve digitális szabályokat kell bevezetni – vallja Steigervald Krisztián. A generációkutató a SopronFesten rögzített podcastben beszél arról, való igaz, hogy a digitális eszközök rabjává váltuk, de ebben az ember, a szülő szerepe is óriási. A klímaváltozásról, a fenntarthatóságról pedig beszélni kell, mert sokan bizonytalanok abban, mit és hogyan kell csinálni. A szakember szerint a 21. század az önismeretről szól vagy fog majd szólni.
-
A veteránoktól kezdve a baby bommereken át az alfa generációig. Egy évszázad alatt több korcsoport is él, élt egymással, egymás mellett. Napjaink egyik legismertebb generációkutatója szerint egy - két emberöltő alatt olyan mélységű kulturális változások következtek be a világban és Magyarországon, amelyek nagy mértékben meghatározzák az értékekhez való viszonyulásunkat. Steigervald Krisztiántól egyebek mellett azt is megtudhatják, hány méterre kell eltolni ahhoz egy szelektív hulladékgyűjtőt, hogy még megmaradjon a környezettudatosságunk. Áder János pedig elárulja azt, hogy az ő gyerekkorában mi számított közösségi élménynek.
-
A századik adásához érkezett a Kék Bolygó podcast. Áder János még köztársasági elnökként kezdte el 2020. októberében a beszélgetés-sorozatot. A jubileumi műsorban ezúttal megfordulnak a szerepek: a beszélgetőtárs, Huszár András, a Green Policy Center társalapítója és igazgatója kérdezi a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) kuratóriumi elnökét. Szóba kerülnek az elmúlt három és fél év legjei; a víz, a föld és a levegő állapota Magyarországon, a KBKA tevékenysége, programjai és a jövő feladatai. Kiderül, mitől lesz különleges a 101-ik podcast és hogy novemberben az alapítvány vezetői is részesei lesznek a World Science Fórumnak a Magyar Tudományos Akadémián.
-
Már akkora mennyiségben van, hogy érdemes összegyűjteni a nem használt mobiltelefonokat. Az ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének egyetemi docense szerint az egyik megoldás az, hogy felújítják ezek elektronikáját, és később a mobilokat harmadik országokban eladják. Míg a másik út, hogy a készülékekben lévő fémeket kinyerik. Arany, ezüst, fém, platina – egyebek mellett ezek is megtalálhatóak a maroktelefonokban. Molnár Ferenc arról is beszél, hogy jelenleg vannak olyan földtani készletek, amelyeket itthon még nem termelünk ki, de a technológia fejlődésével egyre többet felszínre tudunk hozni és azokat a gazdaságban hasznosítani. Geotermiától a kavicsig, minden Magyarország ásványvagyonáról.
-
A fenntarthatóság a diákoknak egyrészt aggodalomra, másrészt cselekvésre ösztönző kifejezés; egyúttal egy lehetőség is – vallja a Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézetének mesteroktatója, aki az elmúlt években aktívan részt vett a Fenntarthatósági Témahét szervezésében és lebonyolításában. Április 22-étől már kilencedik alkalommal rendezik meg ezt, és több, mint 400 ezer fiatal kapcsolódik be a programokba. Szűcs Attila beszél arról is, hogy a Zöld Föld könyv alapján először idén lehet projektérettségit tenni a fenntarthatóságból. Szóba kerül az is, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a fentieken kívül támogatja azt a fenntarthatóságra felkészítő oktatási programot is, amely be lett építve a nappali pedagógus és óvóképzésbe is.
https://www.youtube.com/watch?v=8HCS8-p8r30 -
Az ember elkényelmesedett és kezdjük elfeledni az egyszerű ételeket, ami a fenntarthatóság egyik alapja – vallja Gianni Annoni. Az olasz származású szakács és étteremtulajdonos szerint a Covid időszaka is megtanított minket arra, hogy az alapanyagokat (cukor, étolaj) be kell osztani, és adott esetben többször is fel lehet használni. A húsvéti olasz konyhában elsődleges a bárány, ami nem mellesleg leginkább Magyarországról érkezik az itáliai asztalokra. A tojás pedig a sózott tortákon jelenik meg. Mindezeken túl a családról, sajtokról és a képmutatásról is beszél a podcastban Gianni Annoni.
- Se mer
