Episoder

  • Legalább 123 évig élhetünk – állítják a kötet szerzői, akik azt is elárulják, hogy kik számára lesz a hosszú élet elsőként elérhető, és ebben mely technológiai ágazatoknak van kitüntetett szerepe. Dmitry Kaminskiy orosz vállalkozó, innovációt támogató befektető, valamint a mesterséges intelligenciát és a hosszú életet támogató iparág nemzetközi véleményformálója szerzőtársával, Margaretta Colangelo szilícium-völgybeli DeepTech-business szakértővel az emberek élet hossz-növelésének iparági vertikumát veszi górcső alá.

  • Kopátsy Sándor sokoldalúságát, éleslátását és könnyed, játékos természetét tárja fel életműsorozatának jelen kötete, amely aforizmáinak válogatott gyűjteményét tartalmazza. Az emberi civilizáció történetével szinte egyidősek a rövid, tömör bölcseletek, amelyeket a legkülönbözőbb élethelyzetek szültek. Kopátsy Sándor szállóigéinek keletkezési körülményeit maga a szerző határozza meg: értekezletek termékei. Ez a közeg ihlette aforizmáit, amelyek napjainkban is időszerű kérdéseket boncolgatnak az emberi természetről, a társadalomról, a gazdaságról és a politikáról – és mindezek bennünket is a leírtak továbbgondolására késztetnek.

    „Viharban kanóc légy, ne gyertya!”
    Kopátsy Sándor

  • Mangler du episoder?

    Klikk her for å oppdatere manuelt.

  • Légy te is életed bajnoka!

    A siker tusái című könyvben a szerző egyéni rövid történetein keresztül reprezentálja az olvasók számára a sport fontos szerepét és tanításait. Az alábbi részletben például arra buzdít, hogy – akár egyénileg, akár csapatban sportolsz – minden helyzetben hozd ki magadból a legjobbat és légy tisztában az egyéni értékeiddel.
    Nem kell világbajnoknak lenned ahhoz, hogy Mizsér Attila tanácsait megfogadd: a sztorik tanulságait a munkád vagy egy iskolai projektfeladat során is kamatoztathatod!

  • A növekvő egyenlőtlenségek, a társadalom széttagoltsága és a természeti környezet pusztulása mindennapjaink valóságává vált. Vandana Shiva, a világszerte elismert környezetvédelmi aktivista és szerzőtársa, Kartikey Shiva mindezekért a kizsákmányoláson alapuló, folyamatos növekedést hajszoló gazdasági modellt, illetve annak fő haszonélvezőjét, a leggazdagabb 1%-ot teszi felelőssé.

    A kötet rávilágít arra, hogy az egyoldalú profithajszolás hogyan terelte világunkat az uniformizálódás és a monokultúrák, a megosztottság és a külső kontroll irányába. Az algoritmusok irányította társadalom és a fogyasztói kultúra a szabadság hamis illúzióját kínálja, miközben megfoszt minket az intelligenciánktól és a kreativitásunktól – állítják a szerzők.

    Csakis közösségként, sokféleségünk tudatában és intelligenciánk birtokában tudunk visszalépni a szakadék széléről. Talán még nem késő visszafordulni, és a hamis illúziók helyett a valódi szabadságot választani: a szabad élet, a szabad gondolkodás, a szabad lélegzet és a szabad élelem útját. A kötet szerzői ehhez adnak egyszerre reményt és kapaszkodókat is.

  • Ez már a jövő, vagy még a múlt? – vetődhet fel bennünk a kérdés, ha belekezdünk a mesterséges intelligencia, a transzhumanizmus és a technológiai szingularitás evangelistájaként jegyzett Raymond Kurzweil nyolcadik kötetébe.

    A Hogyan alkossunk elmét? című kötetében Kurzweil azt veszi sorra, hogyan működik az agy, hogyan képes túlmutatni rajta az elme, és milyen következményekkel járhat a világ problémáinak kezelésében, ha jelentősen megnöveljük az intelligenciánkat. Elgondolkodtatóan vizsgálja az érzelmi és az erkölcsi intelligenciát és a tudat eredetét, továbbá felvázolja annak radikális lehetőségeit is, hogy mi történne, ha egyesülnénk az általunk létrehozott intelligens technológiával.

  • 5. születésnapunk alkalmával egy 5 részes podcast-sorozattal készültünk. A sorozatban öt neves hazai és külföldi szerzővel készítettünk interjút, amiből kiderül milyen inspirációk által vezérelve váltak korunk legnagyobb gondolkodóivá.

  • 5. születésnapunk alkalmával egy 5 részes podcast-sorozattal készültünk. A sorozatban öt neves hazai és külföldi szerzővel készítettünk interjút, amiből kiderül milyen inspirációk által vezérelve váltak korunk legnagyobb gondolkodóivá.

    A 2008-as pénzügyi válság és a nyomában előretörő populista politikusok és mozgalmak a konvencionális közgazdaságtanhoz illeszkedő gazdaságpolitikák kudarcaiból eredeztethetők. Mindennek ellenére a közgazdaságtan oktatásában továbbra is központi helyet foglalnak el az olyan hagyományos elméletek és politikák, mint a dereguláció vagy a hiperglobalizáció.

    John Komlos, a Müncheni Egyetem professor emeritusa szemlélteti, hogy mennyire félrevezetők az olyan túlzottan leegyszerűsítő modellek, mint például a tökéletes verseny való életre történő alkalmazása. A kötet hasznos bevezető tudást nyújt a valódi piacok működésének megértéséhez, körüljárja az oligopóliumok helyzetét, a minimálbér tényleges hatásait, a szabadkereskedelem kétélű fegyverét, illetve számos más további módszert és folyamatot, amelyek során a közgazdasági modellek torzulhatnak.

    Kiemelkedő közgazdászok, pl. Kahneman, Minsky vagy Schumpeter munkáinak szintetizálásával a könyv továbbá bemutatja, hogy hogyan vegyük figyelembe az aszimmetrikus információból származó hatékonysági problémákat, a mentális torzításokat, a vagyon és a hatalom egyenlőtlen eloszlását, valamint a kereslet manipulálását. A könyv egy olyan emberarcú gazdaság lehetőségét vázolja fel, amely a GDP-növekedés folyamatos hajszolása helyett a méltóságteljes élet feltételeinek megteremtését tűzi ki célul mindenki számára.

  • 5. születésnapunk alkalmával egy 5 részes podcast-sorozattal készültünk. A sorozatban öt neves hazai és külföldi szerzővel készítettünk interjút, amiből kiderül milyen inspirációk által vezérelve váltak korunk legnagyobb gondolkodóivá.

    A természet megújulóképességéből analógiákon keresztül mi magunk is sokat meríthetünk, ezek a megoldások pedig a fenntarthatóságot teljesen új megvilágításba helyezik. Ruth DeFries, a Columbia Egyetem fenntartható fejlődést kutató professzora ebben a kötetében számos olyan megközelítést és stratégiát ajánl, amelyek kiszámíthatatlan, hirtelen sokkokkal terhelt időkben is lehetővé teszik az élet fennmaradását. Ilyen természethű elvnek és megközelítésnek számít például a sokféleségbe történő befektetés, az önkorrekciós visszacsatolások kialakítása, valamint az alulról felfelé építkező ismereteken alapuló döntések. A könyv izgalmas olvasmányélményt kínál mindazoknak, akik megújulásra vágynak vagy felhagynának megrögzött szokásaikkal, mindezt pedig módszeresen, a természet által kifejlesztett folyamatok alapján szeretnék véghezvinni.

  • 5. születésnapunk alkalmával egy 5 részes podcast-sorozattal készültünk. A sorozatban öt neves hazai és külföldi szerzővel készítettünk interjút, amiből kiderül milyen inspirációk által vezérelve váltak korunk legnagyobb gondolkodóivá.

    A globalizáció új korszakba lépett, a technológia, a tudás korszakába, valamint egy hosszútávú fenntartható növekedésre építő, eurázsiai korszakba. A 21. század nemzetközi viszonyai még összetettebbé és sokrétűbbé váltak, amelynek megértésében fontos szerepet játszik a földrajz. A geofúzió a csomópontokba szerveződő és funkcionális összekapcsolódást ábrázoló hálózati térképek szintézise, amelyek révén körvonalazhatók világunk új gazdasági és geopolitikai erőközpontjai.

    Hogyan tájékozódjunk a 21. század geofúziós világtérképén? Miért fontosak a földrajzi tényezők? Hogyan fedezhetjük fel a földrajz segítségével az új gazdasági és geopolitikai világrendet? Milyen szerepük lesz a globális városoknak az elkövetkező évtizedekben, és hogyan változik a versenyképességi rangsoruk? Hogyan formálja világunkat az összekapcsoltság? Mit jelent egy új, összekapcsolódó Eurázsia, és miért fontos ez az eurázsiai, fenntartható növekedésre építő korszak? Hogyan alakul világunk térszerkezete, és milyen geopolitikai modellekkel írhatjuk le ezeket?

    Ahhoz, hogy megértsük ennek az új korszaknak a folyamatait és mozgatórugóit, új térképekre van szükségünk! A könyv bemutatja jelen világunk globális, társadalmi, és gazdasági világrendjének földrajzi folyamatait, valamint azt a 21. századi geofúziós világtérképet, amely kísértetiesen hasonlít a 2020-ban kirobbant Covid-19 világjárvány terjedési térképére…

  • 5. születésnapunk alkalmával egy 5 részes podcast-sorozattal készültünk. A sorozatban öt neves hazai és külföldi szerzővel készítettünk interjút, amiből kiderül milyen inspirációk által vezérelve váltak korunk legnagyobb gondolkodóivá.

    A 21. századra az „atlanti korszak” 500 éves időszaka lassan lezárul, és az eurázsiai korszak veszi kezdetét, amelyben Kína igen jelentős szerepet kap. Az új világrend formálódása során nagy átrendeződések zajlanak. Ahhoz, hogy világosan láthassuk a geopolitikai változások mozgatórugóit, összefüggéseit, és Magyarországot is megfelelően pozicionáljuk, fontos, hogy megismerjük az új vezető nagyhatalmak gondolkodásmódját.

    Horváth Levente egykori sanghaji főkonzul, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöki főtanácsadója, jelenleg a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ igazgatója tapasztalatait, tudományos kutatásait felhasználva, kínai forrásokra alapozva kötetével új szempontokat és egy teljesen új geostratégiai szemléletet ad. A szerző a konfuciuszi tanításokon alapuló, 5000 éves kultúrával rendelkező Kína szemszögéből mutatja be a 21. század egyik legnagyobb multilaterális együttműködését, a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezést, amelyről eddig átfogó, magyar nyelvű könyv vagy tanulmány még nem készült.

    „A könyv nagy segítséget nyújthat abban, hogy tisztán lássuk a jelenünket és jövőnket meghatározó folyamatokat, világunk egyik főszereplőjének szándékait és lehetőségeit, és ennek eredményeként olyan döntéseket hozzunk, amelyek a konfliktus helyett az együttműködés és a globális problémák közös megoldása felé mutatnak. Kína megkerülhetetlen, Kína megismerése pedig elkerülhetetlen – s Horváth Levente munkája nagyban hozzájárulhat az utóbbihoz.”
    Dr. habil. Salát Gergely
    Kína-szakértő

  • „A flow megtapasztalása önmagában még nem jó és nem dicséretes, csak akkor válik azzá, ha ez a tapasztalat gazdagít téged és a környezetedet, és továbbvisz a fejlődésben.” Így válaszolt Csíkszentmihályi Mihály, Széchenyi-díjas pszichológus, a flow-élmény koncepciójának megteremtője 2014‑ben Ingeborg Szöllösinek, aki ezt a különleges interjúkötetet készítette a 71 éves tudóssal.

    Csíkszentmihályi Mihály a flow-ról, mint a kiteljesedett, boldog élet alapfeltételéről mesél, mindezt kérdés felelet formájában, életművének legfontosabb üzeneteit összefoglalva. A professzor arra is részletesen kitér, hogyan jön létre a flow, és hogyan tudjuk megteremteni a feltételeit az élet legfontosabb területein.

    „Egy személyes beszélgetés Csíkszentmihályi Mihállyal inspiráló kalandtúra. Az egyik utolsó »reneszánsz emberként« szellemesen és elegánsan szembesít bennünket világunk vízválasztó kérdéseivel. Ennek mentén osztja meg gondolatait a gyerekneveléstől a játék társadalmi értékén át a közösségek flow élményéig. Mindezt úgy, hogy a tudós helyett most egy közvetlen barát ül velünk szemben, aki szelíden, de határozottan ösztönöz minket egy jobb és boldogabb életre.”
    Vécsey Zsadány, az ALEAS Simulations társalapítója

  • A magyar tudósok a 20. században a tudomány és a világpolitika középpontjában mozogtak. Rendkívüli tehetségük nagyrészt különleges gondolkodásmódjuknak, hírneves magyar gimnáziumi tanáraiknak és történelmi hátterüknek volt köszönhető. Nyugaton azzal magyarázták a megmagyarázhatatlant, hogy ők a Marsról jöttek. A híres marslakók egyedi életszemlélete a mai olvasók, a jövő generációi számára is üzenetet hordoz.

    A kötet amellett, hogy a magyar fizikusok példátlan észjárását mutatja be, betekintést nyújt sorsuk alakulásába, tudományos eredményeik hátterébe, munkásságuk színfalak mögött játszódó eseményeibe és a korszak tudományos világának működésébe. Megismerhetjük a nagy nevek mögött rejtőző embereket: ehhez nyújt segítséget Marx György közvetlen stílusa és anekdotáin keresztül máig ható derűje, humora és optimizmusa.

  • Kopásty Sándor Van kiút! című esszégyűjteménye 1995-ben jelent meg először és tematikáját illetően a szerző Új közgazdaságtana előzményének is tekinthető.

    A kötet címe figyelemfelhívás. „Van kiút? Honnan? Hogyan?” – teheti fel a kérdést az érdeklődő. 1995-ben túl vagyunk a rendszerváltás euforikus pillanatain, és már a változások árnyoldalait is kezdi megtapasztalni az ország: gazdasági visszaesés, munkanélküliség jellemzi ezt az időszakot. A válságra a Horn-kormány megszorításokkal válaszolt, és végrehajtotta a Bokros-csomag néven elhíresült kiadáscsökkentő programot, amely jelentős életszínvonal-csökkenést hozott. Kopátsy a megszorító intézkedések ellenzőjeként olyan javaslatokkal állt elő, amelyek szociálisan jóval érzékenyebbek. Javaslatai – amelyekből több is megvalósult azóta – a következők: az állam részéről a munkanélküliség csökkentése, a lakásépítések ösztönzése, közmunkaprogram, minőségi oktatás;az állampolgárok részéről pedig a szellemi tőke gyarapítása, és mindenekelőtt bizakodó életszemlélet.

    „Az utóbbi ötven év minden tapasztalata azt igazolja, hogy a gazdasági sikereknek kettős alapja a szellemi tőke és a lakosság optimizmusa.”
    Kopátsy Sándor

  • Domonkos Endre a korábbi Közép- és Kelet-Európával kapcsolatos kutatásai alapján írta meg Magyarország gazdaságtörténetét a kiegyezéstől a rendszerváltás utáni időszakig, külön kitérve a Kádár-korszak örökségére, az 1990-es évek liberalizációjára és privatizációjára, a szocialista-liberális kormány gazdaságára, valamint az unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika 2010 és 2019 közötti eredményeire.

  • Kis Norbert evolúciófilozófiai kisregénye utazás az emberi tudás, a képzelet és a valóság határvidékén. A könyvben a mesterséges intelligencia mögötti Tudat és az utolsó Tudós nyolc napon át beszélget, amiből kirajzolódik a Mindenség evolúciója. Hogyan kezdődött a létezés és az élet? Mi ad életet az anyagnak? Mi az értelme és a célja az élet fejlődésének? Mi lesz az emberi élettel, ha száz éven belül Földünk lakhatatlanná válik? Eszmecseréjük meglepően kézenfekvő választ ad a természettudományok kétségeire, az élet múltjának és jövőjének talányaira. A regény végén elénk tárul az a nap, amikor eldől az emberi élet földi sorsa.

  • Raymond Kurzweil, jövőkutató és technológiai evangelista, valamint szerzőtársai egy több tudományterületet felölelő diskurzust tárnak elénk az emberi képességek tudományos és technológiai alapú tökéletesítéséről (transzhumanizmus), a mesterséges intelligenciáról és a spiritualitásról.

    Meddig mehetünk el biológiai énünk fejlesztésében? Milyen hosszú életre vágyhatunk? Mely esetekben tisztességes és igazságos az ember tökéletesítése? Mikortól válik a mesterséges intelligencia emberré? Milyen kihívások elé állítja a transzhumanizmus a világvallásokat?

    Ez a tanulmánykötet olyan tudományos érdeklődésű olvasók figyelmére is számot tarthat, akiket a spiritualitás, az embertökéletesítés és a mesterséges intelligencia kérdései foglalkoztatnak. Ugyanakkor gondolatébresztő szempontokat nyújt a szélesebb olvasóközönség számára is, hiszen ezek a témák egyre fontosabbá válnak közös jövőnk szempontjából.

  • A zene fizikája és idegtudományi háttere

    Noha zenélni anélkül is remekül lehet, hogy egyáltalán tudnánk a zene létezéséhez szükséges biológiai vagy matematikai sajátosságokról, a zene, a hang és az érzékelés alapjainak megismerése magyarázatot adhat bizonyos rejtélyekre, emellett újabb talányokra és az ismeretlen mélyebb rétegeire világíthat rá.

    Milyen a hangok formája? Mennyire térnek el egymástól a levegőben, a vízben, illetve a föld alatt terjedő hanghullámok? Miért hangzanak másként az emberek és a hangszerek hangjai? Miért szólal meg mélyebben a klarinét, mint a fuvola? Miként hordoz a zene érzelmeket? Vagy éppen miben különbözik az állatok hallása és az általuk kiadott hang az emberi hallástól és hangtól? – Jelen kötetben többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a zene alapjául szolgáló matematika, fizika és az idegtudomány összefüggéseinek izgalmas felfedezése közben.

  • Vajon hány évesen számítunk idősnek? Mennyire különböznek a népesség öregedési mutatói, ha azok a kronológiai vagy a várható életkoron alapulnak? Hogyan alakul a nemek szerepe, és hogyan történik az életkor meghatározása ezen új megközelítésben, az emberi jellemzők alapján? Hogyan írhatja felül a nyugdíjpolitikák alapjait az időskor újra definiálása? Warren C. Sanderson és Sergei Scherbov professzorok tollából most ezekre a kérdésekre is választ kapunk, tudományos igénnyel, ugyanakkor olvasmányos formában.

  • Elindult a Budapest Centre for Long-term Sustainability és a Pallas Athéné Könyvkiadó közös, fenntarthatóság köré épülő podcast sorozata. Adásainkban a kiadó által megjelentetett kötetek szerzőivel beszélgetünk olyan hosszú távú megoldásokról, melyek a 21. századi társadalmi, gazdasági és környezeti kérdéseket egyaránt figyelembe véve, átfogó módon kezelik.

    Első vendégünk, Angus Forbes, elismert pénzügyi tanácsadó, aki 2007-ben azért lépett ki a pénzügyi szférából, hogy felhívja a figyelmet a bioszféra egyre gyorsuló pusztulására. Bolygónk globális hatósága című úttörő kötetével Forbes egyszerre kínál lebilincselő érvelést és átfogó megoldást a bolygó megmentésére.

    A szerzővel Gyura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője beszélgetett többek között arról, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben milyen vezérelvek mentén lehetne egy globálisan hatékony nemzetközi összefogást kiépíteni, és Forbes koncepciójának megvalósításához napjainkban milyen tényezők adhatnak valódi lendületet.

    Budapest Centre for Long-term Sustainability and Pallas Athéné Publishing House have launched the series of podcasts on sustainability. In our broadcasts, we talk to the authors of the books published by our publishing house about long-term solutions that deal with the social, economic, and environmental issues of the 21stcentury in a comprehensive way.

    Our first guest, Angus Forbes, a recognised financial advisor, who left the financial sector in 2007 and turned into a leading environmentalist, draws attention to the accelerating destruction of the biosphere. With his groundbreaking book, Global Planet Authority, Forbes offers both a captivating reasoning and a comprehensive solution to save the planet.

    In this show, Gábor Gyura, Head of the Sustainable Finance Department of the Central Bank of Hungary talked to Angus Forbes about the guiding principles for building a globally effective international cooperation in the fight against climate change, and what factors could give real impetus to Forbes’ implementation today.

  • Kopátsy Sándor mind a közgazdaság, mind a történelem kutatásához újszerű módszerekhez nyúlt, ennek következtében az eredményei is váratlanok és innovatívak voltak. A kötet esszéiben számos előremutató gondolat körvonalazódik: a látszólag kis dolgok történelemformáló ereje, az osztálytársadalmak funkciója, a népesedés mérföldkövei, a tudás evolúciója, a foglalkoztatottság nagysága és mindenekelőtt legfőbb hívószóként a tehetség felkutatása a társadalom összes rétegében mint a túlélés és a fejlődés záloga.