Episoder
-
Az idei év utolsó Holnapután adásában a vendégünk Czibula Mihály, az MVM Paksi
Atomerőmű Zrt. További Üzemidő Hosszabbítás kiemelt projekt vezetője.
Műsorunkban beszélünk általánosságban az atomenergiáról, a Paksi Atomerőműről és a hosszútávú fenntarthatóságról. Magyarországon a Paksi Atomerőmű az ország villamosenergia-termelésének egyik legmeghatározóbb pillére, a teljes hazai termelés több mint felét biztosítja, azonban megítélése még mindig megosztó lehet. Az atomenergia kritikusai az atomhulladék kezelésének kérdését és az esetleges balesetek kockázatát hangsúlyozzák, azonban a mai napon Mihály segítségével szétoszlatjuk a tévhiteket. -
A 2024-es év utolsó előtti adásában, a Holnapután vendége Bokor Károly, horgász
szakíró, akivel a horgászatról és a halászatról beszélgettünk. A horgászat nemcsak
hobbi, hanem szenvedély, amely sokak számára életre szóló elköteleződést jelenthet, mint például mai vendégünknek is hiszen Bokor Károly, a magyar horgászvilág egyik meghatározó alakja, mivel a Magyar Országos Horgász Szövetség alelnöke. Beszélgetésünk során elmélyedünk a tél és a horgászat kapcsolatában, megemlítjük a halak vetélytársait és számos halételt sorolunk fel. -
Mangler du episoder?
-
A Holnapután legújabb adásában szokatlan módon kettő vendégünk is érkezett,
Tornyánszki Éva és Weisz Szilvia, akik a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
munkatársai. A velük folytatott beszélgetés során foglalkoztunk az intézményük
fenntarthatósági céljaival, hitvallásával és programjaival. Megismerkedtünk a MOME Erdő programjával, ahol a hallgatók több tízezer facsemetét ültettek már el az évek során. A fatelepítések során prototipizált és létrehozott Zöldbölcső projektjükről is meséltek a vendégeink, majd ezután a fenntarthatósági aktivitások integrálásáról volt szó az oktatásban. -
A Holnapután legújabb adásában Belayane Najoua, a Munch globális PR-vezetője volt a
vendégünk, akinek segítségével megoldásokat kerestünk az ételpazarlás csökkentésére,
főként a hamarosan beköszöntő karácsonyi időszakra való tekintettel. Műsorunkban
foglalkoztunk a pazarlás Magyarországra és más európai országokra jellemző
mértékével, a rossz szokásokkal és a globális tendenciákkal. Najoua tanácsokat
fogalmazott meg arra nézve, hogy milyen módon tudnánk csökkenteni
túlfogyasztásunkat egyéni szinten, és nemzetközi példákat is említett. A Munch
tevékenységéről, céljairól és jövőjéről is hallhattunk az eddigi terveket alapul véve. -
A Holnapután legújabb adásában Cseh Orsolya vegyészmérnök volt a vendégünk, akivel azt a témát boncolgattuk, hogy hogyan is hatnak életünkre a gyógyszerek. Miután áttekintettük, hogy az emberiség mióta kezeli a különböző betegségeit gyógyszerekkel, foglalkoztunk az állatok öngyógyító képességével, és azt is megnéztük, milyen gyógyszereket nem érdemes keverni egymással. Ezt követően az orvos által felírt gyógyszerszedés idő előtt való megszakításának veszélyeiről beszélgettünk, majd azt tártuk fel, hogyan szennyezhetik bolygónkat a természetbe hulladékként kikerülő gyógykészítmények, és hogy miként kerülhetjük el az ilyen jellegű környezetkárosítást.
-
A Holnapután legújabb adásában egy aktuális eseménnyel, az ENSZ 2024-es klímavédelmi konferenciájával foglalkoztunk, mely a november 19-én rögzített felvétel pillanatában még javában zajlott Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban. A november 11. és 22. között tartott, röviden csak COP29-nek nevezett globális szintű eseményről, pontosabban annak a felvétel idején aktuális helyzetéről, valamint személyes tapasztalatairól Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, az ENSZ közgyűlésének volt elnöke mesélt nekünk, aki mindemellett a COP29 nemzetközi tanácsadó testületének is tagja volt.
-
A Holnapután legújabb adásában a klímaválság, valamint a fenntarthatóság nehézségeire megoldásokat kínáló vállalkozásokba történő kockázati tőkebefektetésekről beszélgettünk. Vendégünk Török József, a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap befektetési igazgatója volt, aki már több mint egy évtizede foglalkozik kockázati tőkebefektetésekkel. Miután kitekintettünk arra, hogy milyen finanszírozási formák érhetők el a vállalkozások számára, megnéztük, hogy az alapítók milyen módon indíthatják el a forráskeresést, és mit szükséges tenniük azért, hogy meggyőzzék a befektetőket arról, hogy megéri őket támogatni. Emellett rávilágítottunk a kockázati tőkebefektetés és az egyéb pénzszerzési lehetőségek főbb különbségeire, majd a kockázati tőkepiac múltjában, jelenében és jövőjében merültünk el.
-
A Holnapután legújabb adásában a minden nyáron megismétlődő szúnyoggyérítésről beszélgettünk, mert bár a szúnyogszezonnak kétségkívül vége van, egy fenntarthatósággal és természetvédelemmel foglalkozó műsorban nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy milyen komoly ökológiai károkat okozott ennek a kémiai alapú gyakorlata idén is. Vendégünk Kántás Zoltán környezetvédelmi méréstechnikus volt, aki mindemellett aktív természetvédő, hiszen több cikket írt a témában a Greendex.hu-ra, melyeknek nem titkolt célja az volt, hogy tudatosítsa az emberekben az egyéni cselekvés fontosságát. Ennek szellemében vettük végig, hogy pontosan miért lehet ártalmas a kémiai szúnyoggyérítés az élővilágra és a lakosság egészségére, majd pedig arra is kitértünk, hogy mit tehetünk mi egyénileg azért, hogy ne kelljen nyaranta menetrendszerűen fogadnunk az égből hulló áldásként beharangozott vegyszerpermetet.
-
A Holnapután legújabb adásának vendége Imre Tamás többszörösen díjnyertes fotóművész volt, akinek köszönhetően a természetfotózás kulisszái mögé nyerhettünk betekintést. Miután végigvettük, hogyan lesz valakiből hivatalosan is elismert fotóművész, valamint hogy mi az, ami megkülönbözteti az alkotóművészeket a bérmunkákat vállaló fotósoktól, megnéztük, miként születik meg egy természetfotó a téma keresésétől a kiállításon történő bemutatóig. Beszéltünk továbbá arról, hogy mennyire etikus „megrendezni” egy-egy természetfotót, és az is szóba került, hogy milyen károkat okozhatunk a természetben, ha fotózás közben nem vagyunk kellőképpen elővigyázatosak. Szintén téma volt még az extrém helyzetekben történő természetfotózás, Imre Tamás pedig tippeket is adott azoknak, akik érzik magukban a késztetést, hogy természetfotókat készítsenek.
-
A Holnapután legújabb adásában a vendégünk Dr. Wégner Krisztina volt, aki a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány környezetvédelmi szakértőjeként és szakjogászaként vesz részt az alapítvány Európai Uniós támogatást nyert projektjében, mely Észak-Macedónia hulladékgazdálkodásának megtervezésével foglalkozik. A műsorban részletesen beszéltünk a Kék Bolygó Alapítvány projektjéről, a globális és a balkáni hulladékgazdálkodás legfőbb problémáiról, kihívásairól, valamint arra is kitekintettünk, hogy milyen úton és hogyan kell elindulnia annak, aki a Balkánon szeretne partnereket szerezni egy fenntarthatósággal kapcsolatos projekt vagy technológia elindításához.
-
A Holnapután legújabb adásában a borászat és a fenntarthatóság kapcsolatáról beszélgettünk. Vendégünk Dóber László volt, aki a Balatonnál található kéthelyi Kristinus Borbirtok szőlésze és farmmenedzsere. A Kristinus Borbirtok pár éve még konvencionális borászatként működött, azonban egy ideje áttért a biodinamikus gazdálkodásra. Ennek előnyeibe, nehézségeibe, elméleti és gyakorlati ismereteibe avatott be minket vendégünk, de azt is megtudtuk tőle, miben különbözik ez a típusú gazdálkodás a fenntartható mezőgazdasági működés egy másik válfajától, az organikus gazdálkodástól és borászattól.
-
A Holnapután aktuális adásában egy korunkat jelentős mértékben meghatározó szenvedélybetegséggel, a munkafüggőséggel foglalkoztunk. Amikor ugyanis az internet és az ezáltali távmunka megannyi lehetőséget kínál a munkavégzésre, nem nehéz azon kapni magunkat, hogy időről időre egyre többet túlórázunk, sőt egyenesen addikció alakult ki bennünk a munkánkkal kapcsolatban. De mik ennek a furcsa betegségnek a sajátosságai, milyen típusú foglalkozások válthatják ki, mennyire lehet veszélyes a mentális, a lelki vagy akár a fizikai egészségünkre nézve, és meg lehet-e vele küzdeni úgy, hogy ne kelljen közben feladni a napi betevőt biztosító munkát? Ezekre a kérdésekre Kürti László okleveles pszichológus, narkológus és addiktológiai konzultáns válaszolt nekünk.
Aki úgy érzi, érintett lehet a témában, ne féljen segítséget kérni! Akár műsorunk vendégét, Kürti László pszichológust is fel lehet keresni. Hozzá az alábbi weboldalon találunk elérhetőségeket: www.kurtilaszlo.eu -
A Holnapután aktuális adásában azt jártuk körül, hogy milyen szinten van jelen hazánkban az egyik legnagyobb környezeti lábnyommal rendelkező iparág, vagyis a vendéglátás életében a fenntarthatóságra, a zöldebb működésre való törekvés. Ebben Juhász András fenntarthatósági szakértő, a környezetbarát tisztítószerekben utazó BIBO nevű vállalat alapító tulajdonosa és szakmai igazgatója volt a segítségünkre, akivel kitértünk a vendéglátásban keletkező hulladék egyes típusaira, a beszállítással járó környezetszennyezésre, a szociális tényezőkre, és listáztuk azt is, hogy milyen megoldási lehetőségek kínálkoznak az iparág kizöldítésére.
-
A Holnapután aktuális adásában Sódar Gabriellával, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány igazgatóhelyettesével beszélgettünk az alapítvány egyik fontos projektjéről, a 2022-ben indult WAVE (World Added Value Equity) akcelerációs programról. A program elsődleges célja a környezeti fenntarthatóságot elősegítő innovatív üzleti megoldások támogatása Magyarországon és a Kárpát-medencében. Ebben a szellemiségben fejlesztenek startup-vállalkozásokat, amelyek egy-egy fenntarthatatlanná vált szokásunkra kínálnak környezetbarát alternatívákat, technológiákat.
-
A Holnapután legújabb adásában egy sokak által félreértett tevékenységgel, a vadászattal foglalkozunk. A témába Murányi Zsolt, vadgazdálkodási szakmérnök, valamint a Trivenator Kft. vadásztanfolyam-vezetője avatott be minket, akitől nemcsak azt tudtuk meg, hogy mi a különbség vadász és vadász között, hanem azt is, hogy – a sztereotípiákkal ellentétben – a vadászat valójában nem más, mint alkalmazott természetvédelem. Azaz a lényege nem a természet öncélú kizsákmányolása, hanem a fenntartható állapotok biztosítása mind a vadállomány és az erdőgazdálkodás, mind pedig a mezőgazdaság, illetve a lakosság szempontjából.
-
Egy igazi nagyragadozó, a Magyarországon fokozottan védett hiúz áll a Holnapután legújabb adásának középpontjában. Burányi Virág, a Budakeszi Vadaspark munkatársa, valamint az intézmény kárpáti hiúzának gondozója mesélt nekünk arról, mit kell tudni erről a rejtőzködő életmódot folytató nagymacskáról, egyúttal pedig abba is beavatott minket, hogy miért van fontos szerepe a tréningeknek a vadasparkban tartott állatok gondozásában.
-
2021-ben jött létre a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). A szervezet feladatköre igen sokrétű, a szerencsejátéktól, a bányafelügyeletig, a kiberbiztonságtól a dohányügyig számos terület tartozik hozzá. Fenntarthatósági szempontból a legfontosabbak az ESG-hez és a geotermikus energiához kapcsolódó feladataik. Ezekről beszélgettünk Molnár Csaba Gáborral, az SZTFH ESG igazgatóságának vezetőjével.
-
Egyre többször hallani, hogy veszélyben a kakaó vagy épp a kávé – egyre kisebb termőterületekre szorulnak vissza a klímaváltozás, vagy épp az annak nyomán megjelenő kártevők miatt. De mi a helyzet itthon? Hazánkban is megvannak azok az ikonikus gyümölcsök és persze zöldségek, melyektől fájó lenne a búcsú. Vajon vannak-e olyan fajok, melyek korábban nem voltak itthon megtalálhatók, de a jövőben helyük lehet a mezőgazdaságban vagy épp a kiskertekben? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Dr. Gyuricza Csabával, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorával.
-
Az utóbbi időben megszaporodtak az SUV-nak nevezett autók az utcákon. Ez már csak azért is különös, mert az autóiparban az elmúlt években meghatározó szemponttá vált a kibocsátás-csökkentés és a környezetvédelmi megfontolások, ezek a nagytestű (vagy legalábbis annak tűnő) autók viszont nem feltétlenül ilyen szellemben születtek. Hogy mi hozta el az SUV-k sikerét, milyen hátrányaik vannak, és jelentenek-e valódi környezetvédelmi problémát a klasszikus autókhoz képest, arról Várkonyi Gábor autópiaci szakértővel beszélgettünk.
-
Ruháinknak nagyon fontos szerepük van életünkben. Nem csak egy plusz réteget jelentenek, melyek közöttünk és a külvilág között feszülnek: saját stílusunk is testet ölt bennük, az önkifejezés eszközei is. Nem utolsó sorban pedig azért is fontos kérdés a ruházkodás, mert a fenntarthatósági kérdésekkel is szorosan összefügg. Aktuális adásunkban Gózon Eszterrel beszélgetek, aki fenntartható szemléletű szín- és stílustanácsadóként a mindennapokban azon dolgozik, hogy az emberek minél jobban érezzék magukat a bőrükben, és közben a gardróbjuk is fenntarthatóbb legyen.
- Se mer
