Episodes
-
A Koncertsztorik podcast ötödik adásának vendége a Carson Coma. Hogyan élik meg az elsöprő sikert, a több ezer sikítozó rajongót, és a rohadt nagy színpadokat? Miért kerülnek töredék másodpercekre egzisztenciális válságba, és miből születnek a csupaszív, energikus koncertek? A Budapest Parkban a júniusi teltház után szeptember 1-jén saját fesztivállal duplázó zenekar két ritkábban nyilatkozó tagját, Bóna Zsombor gitárost és Gaál Péter ütőhangszerest sikerült mikrofonvégre kapnunk, akik elárulták azt is, hogy milyen hetekig durva gyomorfertőzéssel koncertezni.
Péter mesél arról is, hogy milyen volt frontemberként kiállni a színpadra, és elénekelni a lomtalanítós punkszámot, amit ő írt a IV-re, és kiderül az is, hogy ellentmondásos-e az alkoholizmus társadalmi problémájáról beszélni interjúkban, majd eljátszani a Kurvára bebaszunk című Böiler-klasszikust a koncerteken.
Megkapargatjuk azt a mítoszt is, hogy a Carson Coma is egy-két év alatt futott be, mint a mai újhullámos hiphophelőadók (náluk ez inkább 4-5 év volt), és felelevenítjük a korai turnékat, amikor 40 embernek játszottak a Végállomás Klubban a Parazol előtt, vagy a szúnyogokat csapkodták maguk körül Szolnokon, fel se fértek a színpadra, és Zsombor egy mezőn futkosott gitározás közben.
Beszélünk a legelső Carson Coma-koncert adrenalinrobbanásáról, felgöngyölítjük az első évben lemorzsolódott, hetedik Carson Coma-tag rejtélyét, és kiderítjük, hogy az ősszel bécsi koncertre készülő zenekarnak vannak-e ambíciói a nemzetközi porondon, vagy továbbra is csak a magyar piacra koncentrálnak.
Természetesen szó esik a szeptember elsejei minifesztiválról is, az előzenekar-választásról („szétadom, ha vannak rajongóink, akik csak így eljönnek ránk, és kapnak az arcukba egy kis Kibaszott Embereket meg Hocuspony-t”), és arról is, hogy milyen az, amikor a délutáni napsütésben megnyílik a moshpit a Carson Coma-közönségben.
Műsorvezető: Soós Tamás
Az adás a Mastercard támogatásával jött létre.
-
A Koncertsztorik podcast negyedik adásának vendége a Blahalouisiana, akik augusztus 24-én már a második nagy koncertjüket adják a Budapest Parkban. Hogyan lett az énekesnőjük, Schoblocher Barbara az ország egyik legjobb frontembere? Miért gondolkoztatja el őket az Azahriah-jelenség, és ők miért futottak be lassabban, ha már a Blaha előtt is volt egy sikeres zenekaruk?A basszusgitáros Jancsó Gáborral és a gitáros Szajkó Andrással megfejtjük azt is, hogy mi a tökéletes piamennyiség egy koncerten, miért jó nagy tömeg előtt a magányról énekelni, és egyáltalán milyen érzés színpadon állni zenészként. Mi zajlik le bennük egy-egy koncert alatt? Milyen az, amikor hirtelen bevillannak emlékképek a színpadon? Hogyan kerülnek flow-ba, és milyen kicsinyes hibák tudják kipöccenteni onnan őket? Min szoktak veszekedni koncert után, és hogyan kezelik az olaszos hangulatot a zenekarban?Előtte azonban végigfutunk az együttes (koncert)történetén, és átbeszéljük azt is, hogy a tavalyi lemezük, a Hozzánk idomult éjjel az ég milyen szintlépést hozott az életükbe, adódnak-e fura vagy kellemetlen helyzetek abból, ha öt férfi és egy nő turnézik együtt, de szóba kerülnek a VOLT-os Arctic Monkeys-buli titkai, és az a kivételes koncert is, amin a Blaha minden tagja tökrészeg volt.Műsorvezető: Soós Tamás
A podcast a Mastercard támogatásával jött létre.
-
Missing episodes?
-
A Koncertsztorik podcast harmadik adásának vendége Vitáris Iván, aki júniusban adta élete legjobb és legfontosabb koncertjét az Ivan & The Parazollal a Budapest Parkban. Miért ezen a bulin állt vagy bukott a zenekar jövője, hogyan adja vissza a sors a Parazol-átkot, és menti meg őket a leggázabb szituációkban, és miért írtak motörheades számot a készülő lemezükre?
Ivánnal a júniusi parkos koncertjükből kiindulva göngyölítjük fel, hol is tart ma a Parazol, mennyire tette őket taccsra a covid és a traumatikus tagcserék, és hogyan tudtak úgy megújulni, hogy közben megduplázták a közönségüket. Iván egy hármas csillagrombolóval fejti meg a képletet, kielemzi az 5 legnépszerűbb számukat Spotify-on, és őszintén beszél a koncertezés anyagi oldaláról is.
Megkérdezzük, hogy haverzenekarként mit szólnak a Carson Coma gyors sikeréhez, és mennyire frusztrálják a ma már mindenhol elérhető nézettségi és látogatottsági számok, mire kifejti elméletét arról, hogy a magyar zeneipar is olyan, mint a magyar társadalom: vannak a nagyon befutott „gazdagok” és a kisebb, szintén ügyes, de szegény zenekarok - és a kettő között óriási a szakadék. Kitérünk az élet nagy kérdéseire is (Beatles vagy Stones? Jagger vagy Gillan?), seperc alatt eljutunk Newtonig, és máris a prágai Stones-bulin találjuk magunkat, amit Iván végigzokogott, miután belecsaptak a Street Fighting Manbe. Szóba kerül a bordeauxi Rival Sons-koncertre való kijutásuk filmbe illő története, és az is, hogyan intézte el Iván az utolsó pillanatban, hogy felléphessenek a Szigeten tavaly.
Miért hisz még mindig a kettős beszélben? Hogyan fogja jobban kihasználni a hangját, és miért énekelt eddig baritonként főleg tenor dolgokat? Miért nem mert soha beugrani a közönségbe, és milyen volt, amikor kitörte a bokáját egy koncerten? Tényleg végig kell szívni 13 évet turnézással, hogy igazán jó legyen egy zenekar? Mivel traktálták a sheffieldi Arctic Monkeys-rajongók a Szigeten, és mi a legnagyobb álmuk, amit már két éven belül valóra válthatnak? Hallgasd meg Iván válaszait a Recorder új podcastjában!
Műsorvezető: Soós Tamás
A podcast a Mastercard támogatásával valósult meg.
-
A Koncertsztorik podcast második adásának vendége az ország egyik legütősebb live actjével egész nyáron intenzíven turnézó Analog Balaton, akik tavaly majdnem kiégtek a fesztiválszezon végére. Milyen közel jutottak a feloszláshoz, és mi mindenen változtattak, hogy újra szórakoztató legyen számukra a koncertezés? És miben hasonlítanak a balatoni lángososokra?
Az adásban visszatekerjük az időt az első évig, amikor még ingyen jártak fellépni mindenhová, az elektronikus zenére alkalmazzuk Murphy törvényét (ami el tud romlani, az el fog, pláne, ha 1500 kábel van összedugva), és megpiszkáljuk kicsit a mítoszt, hogy miért nem adtak ki sokáig zenéket, és miért csak élőben lehetett évekig meghallgatni az Analog Balatont. Kiderül, hogy nem sírják vissza azt a szabadságot, amikor még bármerre csavarhatták koncerten a számaikat: ma már sokkal fixebbek a koncertjeik, a LENT című lemezük mégis sokkal nagyobb szabadságot adott nekik - de milyen téren?
Mi történt Abával a tavalyi Fishing on Orfűs koncerten, amitől egészen meghatódott? Melyik daluk katartikus őrület minden egyes alkalommal, és mennyire fullon pörgés a szeszen a turnézás? És mégis miért lenne fura, ha az ember táncol a saját zenéjére?
Legendás bakik, emlékezetes bulik, és minden idők legjobb Analog Balaton-koncertjei a Recorder új podcastjában.
Műsorvezető: Soós Tamás
Az adás a Mastercard támogatásával valósult meg.
-
A Koncertsztorik podcast első adásának vendége Dzsúdló, aki pár év alatt lett az ország egyik legnagyobb popsztárja. Juhász Marcival átbeszéljük, hogyan vált belőle magabiztos színpadi előadó, mennyire tud még koncertekre járni úgy, hogy folyton felismerik, és elárulja, melyik bulin volt igazán para halálfélelme nézőként.
Előadóként a legnagyobb félelme az, hogy kevés ember előtt kell fellépnie, ezért is tartja nagy szerencsének, hogy a fiatal zenészek ma már egy-két év alatt eljuthatnak oda, ahová az előző generációknak tíz évébe telt. A gyorsan jött siker árnyoldalairól is mesél, elmondja, miért érzi magát néha úgy, mint BoJack Horseman, aki a semmi elől menekül, és mit nehéz feldolgozni a népszerűségben.
Már a legelején elhatározta, hogy nem akar celeb lenni, és hatalmas csalódásnak élné meg, ha a Blikk lehozna róla egy cikket. Ha tehetné, punkbulikba és ötórás deep house szettekre járna rotyogni hetente többször is. Saját koncertjein is a kettősséget szereti, több dalát is úgy dolgozta át élőben, hogy igazi poppunkos rázás legyen. Szeret lángnyelvek között rugdosódni, mert közben olyan keménynek érzi magát, mint Ozzy Osbourne, de otthon már mosómedvés videókat nézeget.
Szó esik minden idők legjobb Dzsúdló-koncertjéről, a tavalyi egészségügyi parájáról, a koncerteken való ivásról és cigizésről, de röviden kifaggatjuk a szeptemberben érkező 3. lemezéről és a rendhagyó júliusi koncertjéről is a Budapest Parkban.
És még ezer dolgot kivesézünk: Hogyan készül a kiemelt koncertjeire? Beck Zolinak melyik mondata visszhangzik sokat a fejében? Kivenné a legnagyobb slágerét a műsorból, ha megunná? Mennyire függő típus? Melyik dala lepte meg azzal, hogy milyen jól működik élőben, és miért nem szeretné, ha bólogató kutyák vennék körül, akik szerint minden jó, amit csinál?
Műsorvezető: Soós Tamás
A podcast a Mastercard támogatásával jött létre.
-
A Kedves Lemezem podcast új adásának vendége a magyar underground hiphopszcéna legenigmatikusabb és legöntörvényűbb figurája, a 32 éves Lotfi Árzsáng, alias Baba Aziz, aki több mint hároméves hallgatás után rukkolt elő R.I.P. című első lemezével, amitől a kritikusunk szeme is elkerekedett. Közel kétórás beszélgetésünk alatt megismerkedünk az emberrel a legenda mögött.
Baba Aziz szinte kizárólag olyat tesz (vagy nem tesz), amit nem szokás a magyar zeneiparban. Sosem lép fel élőben. Népszerű régebbi dolgait eltünteti a netről (például a Palvin Riddim című dalát vagy a Tiltsál Föl Miki357-rendezte klipjét). Fogja magát és három és fél évig nem ad ki saját zenét. Úgy featel Beton.Hofinál, hogy nem lehet érteni, amit mond (Pulled Pork). Amerikai soulzenéket samplingel. Egy ideje már videoklipeket sem csinál. Az első lemezéről azt mondja, hogy lehet, ez lesz az utolsó is. Mindenre van magyarázat, és ezeket a magyarázatokat mind meg is kapjuk tőle podcastunk legújabb adásában.
Fontos, hogy nem a zenélésből él, ezért nem kell olyat csinálnia, amihez nincs kedve. Tízperces hidegzuhannyal indítja a napot, aztán elautózik Pomázra dolgozni (tárgyakat tervez Magyarországon forgó hollywoodi filmekbe, az első ilyen munkája az Emma Stone főszereplésével készült Szegény párák volt), hazafelé Szentendrénél beugrik egy kicsit úszni a Dunába, majd otthon kezdődhet a zenekészítés. Megbeszéltük azt is, hogy mi volt benne addig, amíg kijött a lemez, és mi van benne azóta.
Műsorvezető: Varga Ferenc
Köszönet Fodor Máriusznak a segítségért.
-
A Nagy Évem podcast utolsó utáni adásának vendége Sisi, aki alig több mint egy évvel ezelőtt tűnt fel a Yalla című számával, amit öt másik dal követett, és most csütörtökön hozza ki az első EP-jét SISTEMATIIK címmel.
"Akkor már irkáltam szövegeket, de nem tudtam elképzelni, hogy, én, a szegényen felnőtt kislány, aki nem ismeri az apukáját, és anyukája kiment Németországba, amikor kilenc volt... tehát ez az árva kislány, aki Ausztriában dolgozik úszómesterként, hazaköltözik és megváltja a zeneipart... ez jól hangzott, de még csak a gondolattal sem játszottam el, hogy lehetséges lenne, mert otthon ültem egy tízórás műszak után, írtam két versszakot, nagyon élveztem, nagyon éltem, de nem kapcsolódott össze a fejemben a két pont" - kezdi népmesébe illő élettörténetét Sisi. Hogyan sikerült végül a zeneipar megváltása? Ez adásunkból kiderül.
Műsorvezető: Varga Ferenc
-
A Kedves Lemezem podcast évadzáró adásába a jelenleg Berlinben élő Németh Zsófiát hívtuk el, aki Piresian Beach néven alkot hálószobazenéket már több mint tíz éve. A 2012-ben megjelent Alle Falle című lemeze kapcsán kibeszéljük a Tumblr- és zeneblog-korszakot, a lo-fi, indie hálószobapop nagy hazai szcénájának történetét, a becsüs szakma vonzerejét, a megismételhetetlen zajharmóniákat, és egy jó hálószoba ismérveit.
Németh Zsófival az adás elején arról beszélgettünk, hogyan érzi magát a színpadon egy előadó, akinek nem lételeme a koncertezés. Tud-e működni valakinek a zenekarozás, ha inkább molyolgatni szeret? Egyáltalán hogyan jönnek létre a Piresian Beach-számok? Hogyan ír olyan szövegeket, amiknek nincs is igazi jelentésük? Miért az EP-formátum az ideális? Miért ritkultak meg a kiadványai a nagyon sűrű 2010-es évek eleji időszakhoz képest? Miért felszabadító a zenék szándékos elcseszése, és miért férne rá minden zenekarra egy kis anarchia?
Szóba kerül még a zenei képzettség hiánya, megosztjuk egymással a zeneiskolás visszautasítások meghatározó korai emlékeit. Felidézzük, milyen volt a blogok fénykora, hogyan találtak egymásra a Tumblr-érában a zenészek, milyen közösségformáló ereje volt nemzetközi szinten, és hogyan esett egybe a hálószobazene hazai felfutásával. Még azt is érintjük, hogy milyen hatást gyakorolt az egyszerre komolyan és önmaga paródiájaként vett Cool Lista egy Cool Listásra, illetve Zsófi részvételét Szombat Éva Orgazmust kérek, nem rózsát című projektjében.
Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc
A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.
-
A Filmzene podcast első évadának záróadásában olyan aspektusát vizsgáljuk meg a filmzenéknek, amiről eddig csak érintőlegesen beszéltünk, pedig óriási hatást tudnak gyakorolni a nézőre: ez a betétdal. De mitől lesz igazán felejthetetlen egy betétdal? A választ Weyer Balázzsal keressük, aki olyan sorozatok és filmek music supervisorként dolgozott, mint a Társas játék, az Aranyélet, A besúgó vagy A Viszkis.
Weyer Balázs nem titkolja, hogy a zene mindig fontosabb szerepet töltött be az életében, mint a film, de azért elmeséli, hogyan zajlott a filmes coming-of-age időszaka, és melyek voltak azok a filmzenék, betétdalok, amikre először figyelt fel. Megtudhatjuk, miért volt ideális munkahely az HBO, ahol kitanulhatta a zenei szerkesztés csínját-bínját, mi pedig alapos kiképzést kapunk az egyes dalok filmes felhasználásához fűződő jogosítási procedúrák nem egyszer kalandos mikéntjéből.
Miért érződnek futószalagon gyártottnak sok sorozat betétdal-válogatásai? Muszáj, hogy zenei szerkesztőként személyes kötődésed legyen a munkádhoz? Mi történik akkor, ha egyetlen problémás jelenet megoldására kell beugrani egy produkcióba? Át lehet-e tolni egy nemzetközi terjesztésre szánt HBO-sorozatnál egy csak a magyar kulturális kontextusban értelmezhető betétdalt?
Weyer rendszerező típus, de hogy pontosan milyen rendszer szerint építi fel magának azt a zenei könyvtárat, amiből aztán jelenetekhez válogathat betétdalokat, az csak az adásból fog kiderülni. Ahogy az is, hogy melyik sorozathoz válogatott mindegyik szereplőnek egy-egy külön zenei világot jelképező playlistet, hogyan örökítette meg egy máskülönben elfeledett bárzongorista és presszó történetét, hogyan jutott eszébe az Első Emelet a Duran Duranról A besúgóban, milyet szól a hegedű, ha éppen lelőnek egy koncentrációs táborban, és milyen válságot kellett egy rögtönzött nemzetközi szakértői csapattal megoldani a Saul fia cannes-i bemutatója előtti hétvégén.
Műsorvezető: Huszár András és Varga Ferenc
A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.
-
A Kedves Lemezem podcast negyedik adásában Szurcsik Erika a vendégünk, az idén váratlanul feloszlott Gustave Tiger frontembere és az Unknown Child szólóprojekt felelőse ez utóbbi alteregója 2015-ös, cím nélküli lemezét hozta el nekünk. Beszélgetésünk alatt alakot öltött a hazai true underground kultúra, a képzőművészetek izgalmas határterületei, hovatovább még az élet értelme vagy értelmetlensége is.
Erikával a felvétel során hamar mély vizekre eveztünk, a gyerekkortól kanyarodtunk a koncertezés eufórikus és pokoli oldaláig, megfejtettük a zine-ek zsenialitását… majd cirka hetven percnyi beszélgetés után konstatáltuk, hogy technikai hiba miatt nem készült felvétel. Ilyenkor akár össze is lehetne omlani, vagy megkísérelni rekonstruálni a felvett anyagot; mi inkább a második nekifutásra csak olyasmiről dumáltunk, amit előtte még nem érintettünk, és érzésünk szerint az elveszettnél is jobb adást hoztunk össze.
Szóba kerül például, milyen volt az élet a diploma után (egy nappal), hogyan lehet kibírni a zenészléttel járó tukmálást, és hogy milyen volt anti-frontembernek lenni. Kiderítjük, hogyan lehet hanyatt fekve énekelni a színpadon, miért lett volna jó megfogni Prince-t, és miért nem fog soha újra összeállni a Gustave Tiger.
A gyurissal készített adásunk sikerén felbuzdulva ezúttal is végigvesszük egyesével a melankolikus hangszerelésű és hangulatú, tematikusan gazdag album számait, és mindeközben kitérünk arra, mire jó egy falka, mérlegre tesszük az emberiséget, humorral kezeljük a reménytelenséget, és filózunk azon, vajon lehet-e jót alkotni, ha jó a kedvünk.
Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc
A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.
-
A Filmzene podcast vendége most Keresztes Gábor, az Isteni műszak, a Drakulics elvtárs és a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmek zeneszerzője, valamint a Freakin’ Disco billentyűse. Koszosság vagy habos-babos érzések? Vietnami rock vagy magyar western? Közösen próbálunk dűlőre jutni.
Keresztes Gábor magányos tevékenységként kezdte űzni a zenélést, elmeséli, hogyan indult a kapcsolata a zenével, és végül eljutunk odáig, hogy színpadra lép egy zenekar tagjaként. Ezen az úton nemcsak a filmek játszottak fontos szerepet, hanem a színház is, hiszen Bodó Viktor állandó alkotótársaként rengeteg izgalmasan kísérletező előadáshoz állított elő hangokat és zenét. Hogyan lehet filmszerűséget megteremteni a színházban? És hogyan lehet garantálni, hogy a közönség egy adott pillanatban ténylegesen táncra perdüljön?
A filmzenékre rátérve átbeszéljük, nehéz-e zenéről kommunikálni rendezőkkel, mennyire tudja beletenni saját magát az alkalmazott zenékbe, segít-e a komponálásban, ha a zenének van konkrét célja, és miért fut neki minden új filmes munkájának egy motívumcsomaggal.
Megtudhatjuk még azt is, hogyan veri át a nézőt a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zenéje, milyen egy magyar ember által szerzett vietnami rock, és könnyebb-e western zenéket alkotni, mint egy nem műfaji filmhez megálmodni a tökéletes, vagy épp a szándékosan nem tökéletes kíséretet.
Műsorvezető: Huszár András és Varga Ferenc
A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.
-
A Kedves Lemezem podcastba ezen a héten Gyuris Bence, azaz gyuris látogatott el. Most pénteken jött ki a várva várt PP2, és ha minden jól megy, idén még egy gyuris-szólóalbum is érkezik, de addig is kiveséztük vele közösen a két évvel ezelőtti revolver gyuris sivatagi kalandjai című legutóbbi lemezét.
“Gyurisnak saját hangja van, ezt nem sok előadó mondhatja el magáról ma Magyarországon” - mondta róla Beton.Hofi. Hogyan alakult ki ez a saját hang? Az adás első felében visszamegyünk egészen a szegedi kezdetekig (és az Indexes nagycikkig), a focistakarrierig, valamint az első SoundCloudos szárnypróbálgatásokig. Megnézzük, mi is az az OTL, hogy ne csak gyuris nagyija legyen tisztában a magyar újhullámos trap alapfogalmaival; megkérdezzük, mennyi van most gyurisból a gyuris-alteregóban; miért törölné le legszívesebben a régi számait, és hogy miért nem teszi meg mégsem. Kitárgyaljuk továbbá, a nők és az édesanyák helyzetét a trapszcénában, és mi kell ahhoz, hogy gyuris elhívja az anyukáját egy koncertjére.
A Kedves Lemezem podcast történetében először egyesével végigmegyünk a tárgyalt lemez számain, és mindegyiket olyan alapossággal vizsgálunk meg, hogy ne maradjon utána kérdés senkiben. Honnan jön az űrhajós fixáció? Milyen koncepció mentén vannak blokkosítva a számok? Mi köze valójában gyurisnak a momés lányokhoz, és mit szólhat egy lány ahhoz, ha megtudja, hogy róla szól az egyik gyuris-dal? Kitekintünk még a revolver gyuris sivatagi kalandjai keretein túl is, a Playbániás featig és a Hundred Sins-féle Tiszáig.
Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc
A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.
-
A Filmzene podcast legújabb vendége Lukács Péter Benjámin sound designer, aki olyan filmek hangján dolgozott, mint az Oscar-jelölt Testről és lélekről, az Oscar-döntős Akik maradtak és Symphony No. 42, vagy Reisz Gábor közönségkedvenc nagyjátékfilmjei, a VAN és a Rossz versek. Az adás tökéletes - és tökéletesen szórakoztató - gyorstalpalóként is szolgál azoknak, akik kíváncsiak rá, mennyi rétegből áll össze egy filmhang.
Lukács Péter Benjámin a filmes hanggyártás minden fázisából nagy tapasztalattal rendelkezik. Elmeséli nekünk, milyen macerás dolog helyszíni hangokat rögzíteni, hogyan dolgoznak ezek a csapatok a forgatáson. Eloszlatja a közkeletű tévhiteket a filmhanggal kapcsolatban, amelyeket gyakran még a szakmabeliek is előszeretettel hangoztatnak. Megtudhatjuk, mi a különbség a hangdizájn és a zörejezés között, és min múlik, hogy a hangmester mezítláb lépdel a stúdióban egy homokpadon, vagy hogy digitális hangtárból válogat.
Tényleg azt csinálja egyébként egy hangdizájner, hogy kiáll az ablakba egy mikrofonnal, hogy felvegye az eső hangját? És miért akarnak a filmesek rendszeresen pszichológusi pályára menni? Hogyan lesz fenyegető egy erdő, és mit keres egy villamos csikorgása egy animációs rövidfilm főhősének légzésében? Le lehet-e szokni a perfekcionizmusról, ha rettegünk attól, hogy sikerül-e megtalálni a megfelelő hangot? David Lynch dolgai vagy a Terminátor 2 hatott jobban Lukács munkájára?
Műsorvezető: Huszár András és Varga Ferenc
A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.
-
A Filmzene podcast második adásának vendége Reisz Gábor, aki amellett, hogy rendezőként és íróként jegyzi az elmúlt tíz év két legsikeresebb alulról jövő magyar közönségfilmjét (VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Rossz versek), a zenék létrehozásában is aktívan részt vett. Fütyürészésről, nyálasságról, Szécsi Pálról, katarzisokról beszélgetünk vele.
Reisz Gábor két eddig nagyjátékfilmjének (és rövidfilmjeinek) zenéi olyan népszerűségnek örvendenek, hogy még egy évek óta aktív, koncertező zenekar (VAN Filmzenekar) is kinőtt belőlük. Hogyan jön egy filmesnél, hogy a zenéket is ő szerezze? Elég-e hozzá, hogy kiskamaszként kéthúros gitárral próbáljon bevágódni lányoknál? Reisz elmeséli az adásban, miért nem futott neki soha a Stairway To Heavennek, melyik korai filmzenés kattanása hoz fel garantáltan szalagavatós emlékeket, és milyen előnyökkel járt, hogy édesanyja a Hungarotonnál dolgozott.
Kivesézzük persze a VAN és a Rossz versek megzenésítését ától cettig, a katarzisokat kereső eredeti filmzenék létrehozásán át a betétdalok kiválasztásának kalandos útjáig. Mikor idegesíti Reiszt egy filmzene? Mik a glockenspiel veszélyei? Már a forgatókönyvírás idején elkezd-e foglalkozni a zenékkel, vagy csak a forgatás után?
Beavat abba, mi lett volna az első választás az ikonikus Gyöngyhajú lány helyett a Rossz versek főcíme alatt, hol bukott el a VAN végefőcíménél az ütemre futás, és hogyan kell felismerhető Szomszédok- és Fargo-stílusparódiát alkotni. Utánajárunk, egyáltalán lehet-e jó, ami nyálas, kiderül, melyik francia világsztár kosarazta ki csúnyán Reisz Gábort, és kitartó hallgatóink még azt is itt tudhatják meg először, milyen újdonság várható a jelenleg készülő, Magyarázat mindenre címet viselő harmadik filmjének zenei kíséretében.
Műsorvezető: Huszár András és Varga Ferenc
A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.
-
A Kedves Lemezem podcast második adásának vendége Leskovics Gábor, a jövőre negyvenéves Pál Utcai Fiúk frontembere és a Kiscsillag énekes-gitáros alapító tagja, akivel a Ha jön az élet című 2000-es PUF-lemez kapcsán beszéltük át élete nagy fordulópontjait.
Kitárgyaljuk, miért érdemelt volna nagyobb figyelmet a Ha jön az élet a korabeli sajtó részéről, előtte azonban sok más aspektusból is megvizsgáljuk a 2000-ben megjelent albumot. Hogyan nyomta rá a bélyegét az ezredforduló várakozással teli szorongásos közhangulata? Miért szereti jobban Leskovics az itt felvonultatott zenei eklektikát, mint a korábbi néhány PUF-lemez stíluskavalkádját? Hogyan hatottak a lemezfelvétel előtti tagcserék, valamint az Üllői Úti Fuck és a Kispálos vendégeskedése során szerzett tapasztalatok az új dalokra? Új kezdet volt-e a lemez?
Az adás legszebb pillanata, amikor Leskovics megosztja az Angyal című dal születésének misztikus, szinte megmagyarázhatatlan körülményeit, de a karrier más pillanatait is érintjük, például a Kiscsillag létrejöttének felszabadító érzéséről, David Bowie-ról, arról, hogyan lehet elkerülni, hogy a zenélés munkának érződjön, mi volt a jó és vérciki a kiskocsmákban tartott korai haknikban, és hogy milyen nehéz kezelni a rajongók levélben küldött lelki problémáit.
Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc
A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.
-
Itt a Recorder új podcastja, a Filmzene, amelyben az utóbbi néhány évben itthon végbement filmzenei forradalmat szeretnénk körbejárni. Első adásunk vendége az ország egyik legmenőbb és legfoglalkoztatottabb filmzeneszerzője, Balázs Ádám, aki olyan filmek zenéjét szerezte, mint az Oscar-díjas Mindenki, az Oscar-jelölt Testről és lélekről, az Oscart érdemlő Utóélet, valamint Az unoka, a Nagykarácsony, a BÚÉK, a Pappa pia, A feleségem története, illetve olyan tévésorozatokét, mint a Terápia, a Hacktion, a Csak színház és más semmi, és ami a legfontosabb: az Egynyári kaland, ahol pluszban még társszerzője volt a főcímdalnak, az Örökké című slágernek az Intim Torna Illegáltól. Az amerikai Jóbarátok című sorozat egyik részében is hallhattuk a zenéjét, ahogy a Brendan Fraser főszereplésével készült A bájkeverő című filmben is. Jelenleg két film is fut a mozikban, aminek ő szerezte a zenéjét: a Nyugati nyaralás és a Magasságok és mélységek.
Évekig élt New Yorkban és Los Angelesben, ahol egész rendhagyó körülmények között haverkodott össze Jimmy Kimmellel, de mesélt nekünk az HBO-val kapcsolatos tapasztalatairól is. Természetesen az Oscar-gála is szóba kerül, itt Ádám egy feszült heist-kaland főszereplőjévé vált egy elkallódott jegynek köszönhetően.
Kiderül, melyik Morricone-filmzene ösztönözte arra, hogy maga is ezt a pályát válassza, és felidézte, milyen zenei neveltetést kapott ének-zene tanár édesanyjától és édesapjától, akinek A kockásfülű nyúl zenéjét köszönhetjük. Az egyes filmes és sorozatos projektek izgalmas kulisszatitkai mellett a filmzeneszerzés folyamatának kevéssé ismert részleteit is felvillantja. Milyen érzés, amikor egy kulcsjelenet alól kiszedik a már megírt filmzenét? Jó mankó vagy idegesítő megkötés-e, ha a vágó már mintazenéket kever a jelenetekhez? Lehet-e túlzásba vinni a zenei hatáskeltést? Mik a tévhitek a filmzeneszerzésről, amiket még egyes rendezők fejében is el kéne oszlatni?
Műsorvezető: Varga Ferenc
A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.
-
Indul a Recorder új podcastja, a Kedves Lemezem, amelyben magyar zenészekkel beszélgetünk arról a lemezükről, amelyik a legkedvesebb a számukra. Első vendégünk Hó Márton, aki a Jégkorszak nevű zenekarával jegyzett Dalok a fürdőszobából című albumát választotta. 2011 őszén jelent meg ez a rendhagyó körülmények között, részben valóban egy fürdőszobában felvett lemez, amely úgy tudott személyes lenni, hogy közben sikerült megfogalmaznia valami egyedit az akkori huszonévesek életérzéséről, és hol őszinte, hol ironikus megállapításai még tíz évvel később is időtállók maradtak.
Mennyire illeszthető be a 2000-es évek második felének indie rock hullámába, vagy az ezt követő hálószobapop-felfutásba az album? Miért bizonyult tökéletes zenei producernek Tövisházi Ambrus, és hogyan lett több egy személyes projektnél a zenésztársak (Gulyás Kristóf, Szőke Barna, Horváth Kristóf) közreműködésével? Az adásban Marci választ ad ezekre a kérdésekre, és mesél még a kívülállóságról, alkotói kételyekről, a siker mércéjéről, a frontemberré válás megugrásáról is. Megtudhatjuk, mit köszönhet a Bëlgának, miért nem bírja meghallgatni a saját számait, be tudott-e csajozni a dalszövegeivel, mi a véleménye a búcsúkoncertekről, és búcsút mondott-e már a Jégkorszaknak.
Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc
A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.
-
A Nagy Évem podcast utolsó adásának vendége HOLI, azaz Hegyi Olivér, aki 2017-ben készítette a Take Me Please című többszörös díjnyertes animációs kisfilmet, egy évvel később rajzolta a Dia című képregényt, tavaly pedig kihozta a Sírok és nevetek című lemezét, amit gyakorlatilag egyedül rakott össze.
Olivér már két éve dolgozott A szív kertje című animációs filmjén, amikor egyik nap kikapcsolódásként megnyitotta az Ableton zeneszerkesztő programot. Beütött a kreatív hurrikán, másfél hónap alatt kiszakadt belőle egy csomó dal, megszületett HOLI, összeállt a lemez, elindult egy zenei karrier számos fellépéssel és lelkes visszajelzésekkel. Miközben a fejében már megvan a következő album, ami egyben egy no-budget nagyjátékfilm is lenne, előbb még muszáj befejeznie a kisfilmet. Ezen dolgozik hónapok óta Pozsonyban, most is csak egy koncertre ugrott haza, így tudtuk behívni a műsorba.
Milyen volt először szembesülni azzal, hogy emberek kívülről fújják a szövegeit? Miért van csukva a szeme a koncerteken? Melyik sorokat nem szívesen mondja már? Miért festette a haját szőkére? Létezik Zsófi? Kiknek a dicsérete számított a legtöbbet? Hány lány vallott neki szerelmet az elmúlt évben? Beszélgettünk a közönsége nemi összetételéről, a feltétel nélküli rajongásról, a beszólás keserű utóízéről, a naplóírásról, Aviciiről, illetve indokolatlan részletességgel kitárgyaltuk a fellépését a Péntek Esti Partizánban, ahol egy sajnálatosan ronda nagypapapulcsiban nyomta le a közel húszperces Roadmovie című számát.
Mivel ez A Nagy Évem utolsó adása, szeretném megköszönni azoknak az embereknek a segítségét, akik hozzájárultak ahhoz, hogy olyan lett ez a podcast, amilyen. Ács Dani, Dömös Zsuzsi, Horváth Orsi, Huszár András, Jakab Juli, Kenczler Marci, Kristóf Norbi, Lőrincz Nándi, Miki357, Pawlowszky Tamás, Sallai Laci, Varga Évi, Vermes Orsi, Weyer Balázs nagyon köszönöm!
- - - - - - - -
A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.
-
A Nagy Évem podcast utolsó előtti adásának vendége az OHNODY művésznéven ismert Hegyi Dóra, aki úgy csinálja a dolgait, hogy ne legyen mit megbánnia.
1990-ben született, Székesfehérváron nőtt fel, gyerekkorában legtöbb idejét versenysporttal töltötte, tizenháromszoros országos bajnok rövidtávfutó volt. Az érettségi után szülői ösztönzésre a jogi egyetemre ment, de hamar kiderült, hogy nem ez az ő útja. Közben már rakosgatta ki az egy szál gitárral előadott dalait a netre, így talált rá Toldi Miklós és Fodor Máriusz - ez utóbbi sok évvel később alkotótársa volt az első lemezén. Húszas évei első felét a walesi Cardiffban töltötte, elvégezte a zeneművészeti egyetemet, ahol megtanulta, hogyan lehet együttműködően dolgozni másokkal. Ott érezte először azt, hogy megérti a környezetét, és a környezete is megérti őt, ezért nehéz volt a hazatérés. "Azt tartom az otthonomnak, sokat álmodom vele" - mondta Cardiffról a műsorban, de mielőtt külföldre költözne, Magyarországon akar helytállni.
Beszélgettünk az igazságérzetről, ami tombol benne, az önbizalomhiányról ("tanult hiedelem bennem, hogy nem vagyok elég"), a rossz nyelvekről ("egyáltalán nem szeretem a pletykát"), a negatív kommentekről ("felvállaltan nem artikulálok"), a rajongókról ("ideális rajongó az, aki nem rajong"), plusz annak a felelőségéről, hogy profitábilis legyen a produkció, de szóba jött a "Beyoncé a búcsúban-feeling" is, valamint ez a pillanat a Hideg klipjéből.
Miért nem ment el soha tehetségkutató műsorba? Tényleg nem fűti a lakását? Mikor kezdte el foglalkoztatni a szerelem témaköre? Vádolta már meg valaki azzal, hogy a közösen átélt élményeket kiárusítja a dalaiban? Ha kiderülne, hogy nemsokára meghal, az hogyan érintené? És mi köze van mindennek Harry Potterhez? Elárulta azt is, hogy miért rak ki szívesebben az Instára egy aktképet magáról, mint egy személyes fotót, illetve milyen volt pár hétig a szarkasztikus, sötét humorát élni a Twitteren.
- - - - - - - -
A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.
-
Jubileumi, huszadik adásunk vendége a podcast főcímzenéjének szerzője, Kristóf Norbert, aki tizenhárom szólólemezt jelentetett meg az elmúlt tizenöt évben, a legutóbbit múlt karácsonykor.
A két évvel ezelőtti Kristóf Norbert-interjúnkat úgy jellemezte Nagy V. Gergő, hogy "Kertész Imre Kaddisa óta ez a legjobb szöveg a kudarcról". A Nagy Évem új adásában nem a kudarc felől fogjuk meg az ország egyik legtehetségesebb énekes-dalszerzőjének karrierjét, hanem megnézzük inkább, hogy mi volt az, ami sikerült.
Beszélgettünk a miskolci gyerekkorról, amikor videójátékok zenéjére rappelt, a budapesti indie-boomról, a londoni, Seattle-i és Los Angeles-i kalandjairól, a dalszerzés eufóriájáról és a koncertezés kínjáról, illetve a nagy évéről, amikor sok minden összejött. Kiderül az is, hogy a hangját egy lánytól kapta, valamint hogy a gimiben kirúgták egy Sonic Youth-coverbandből, mert bénán énekelt. A pozitivitás jegyében sokat dumáltunk az öngyilkosságról is.
Ez az első adásunk, amiben a vendég egy dalt is eljátszik. Bedobtuk Norbinak az ötletet, hogy feldolgozhatná esetleg minden idők legnagyszerűbb magyar eurodisco-slágerét, vagy azt a gyönyörű dalt A narancsvidék első részének a végéről. Ő összekapcsolta a két dolgot, és Joseph Arthur stílusában adta elő a Tedd fel a kezedet. Ez 42:44-től hallható az adásban.
- - - - - - - -
A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.
- Show more
