Episodes
-
Teraszon, kertben, utcai forgalomban és útkereszteződéseknél, tömegközlekedésen és egyéb helyeken kíséreltük meg bemutatni, mire lehet jó egy mai népszerű okosszemüveg látássérültként.
Folytatva legutóbb megkezdett témánkat, két vendégünkkel, Lakatos Melittával és Gombos Ferenccel boncolgattuk tovább az idei év talán egyik legkelendőbb okosszemüvegét. Vendégeink hathatós segítségével válaszoltunk azon kérdésekre, amelyeket hallgatóink küldtek részünkre, és tisztáztunk néhány fontos tudnivalót, amely a szóban forgó eszközöket illeti. Mindezek után pedig olyan hangfelvételeket prezentáltunk minden érdeklődőnek, amelyek a szemüveg élesben történő használata közben készültek, demonstrálva annak működését, és a használat során tapasztaltakat.
Segítséget kértünk a szemüvegtől kirakatok elemzésében, a környék felderítésében, de az Oorion szoftvert használva megkíséreltünk valós idejű segítséget is kérni, amely során az eszköz lényegében folyamatosan detektálja az általa érzékelt adatokat, és az akadályokról, objektumokról hangos információt ad. Ezt a funkciót használva sétáltunk lépcsőházban, teraszon, de kimerészkedtünk az utcai forgalomba, útkereszteződéseken mentünk át, üzleteket kerestünk, vagy épp tömegközlekedési eszközre pattantunk a szemüvegben.
Műsorunkban azt próbáltuk meg kideríteni, mikor tehet jó szolgálatot a Meta eszköze, de legalább ennyire igyekeztünk arra is rávilágítani, milyen helyzetekben kifejezetten ellenjavallott és veszélyes annak használata. -
A Gépház múlt pénteki adásába két olyan kedves vendég érkezik, akik mindennapjaik során látássérültként használják az utóbbi időben igen népszerű okosszemüveget, a Meta Ray-Ban termékét.
Legutóbbi műsorunkat elejétől a végéig arra szántuk, hogy alaposan megismerkedjünk egy olyan eszközzel, ami az utóbbi időben igen sokunk fantáziáját megmozgatta. Lakatos Melitta és Gombos Ferenc érkezett stúdiónkba, hogy igen részletesen elbeszélgessünk azon okosszemüvegről, amelyet a Meta cég fejlesztett, a kinézetét és a design-t pedig a Ray-Ban vállalat tervezte meg.
Műsorunk legfontosabb kérdése persze az volt, hogy miben könnyítheti meg egy vak ember életét egy ilyen eszköz használata.
A Meta okosszemüvege egy olyan viselhető eszköz, amely kamerákkal, sőt hangszórókkal is rendelkezik, amely hangszórók ráadásul úgy juttatják el a hangokat felhasználójának, hogy a hallójáratot teljességgel szabadon hagyják. Az eszköz folyamatosan együtt tud működni okostelefonunkkal, ha pedig az összeköttetés aktív, akkor működő internetkapcsolat mellett mesterséges intelligencia segítségét is igénybe vehetjük környezetünk felfedezéséhez, tárgyak azonosításához.
Erre pillanatnyilag két mód kínálkozik: Bizonyos konfigurációk elvégzése után használhatjuk a Meta mesterséges intelligenciáját, amelyet a szemüveg viselése közben szóban, magyar nyelven kérhetünk arra, hogy a szemüveg kameráival fotót készítsen, majd mondja el nekünk, mi látható a képen.
IOs felhasználók emellett összeköthetik szemüvegüket az OOrion alkalmazással, amely szintén AI alapú, de kifejezetten látássérült felhasználóknak tervezték, a szoftver és az okosszemüveg kombinálásával pedig igen hathatós segítség kérhető. Ily módon lehetőség nyílik valós idejű környezetelemzésre, akadálydetektálásra, amikor is a szemüveget viselve szinte folyamatos információkat kapunk környezetünkről, a körülöttünk lévő tárgyakról, útakadályokról, lépcsőkről stb.
Okosszemüveges adásunk első részében vendégeinkkel beszélgettünk a szemüveg használata során szerzett tapasztalatokról, az eszközről kialakult első benyomásaikról, illetve arról, milyen helyzetben volt már segítségükre ezen vívmány, esetleg volt-e olyan szituáció, amikor csalódást okozott.
Az adás utolsó harmadában gyakorlati próbának is alávetettük a Meta AI mesterséges intelligenciáját, és megkértük, hogy elemezze a szemüveggel készített fotókat.
A második részben előreláthatólag az Oorion alkalmazással igénybe vehető, valós idejű segítség működésére, és a szemüveg közlekedés közbeni használatára helyezzük majd a fókuszt. -
Missing episodes?
-
Vendégünk volt Ollé-Németh Orsolya, aki nemrég az MVGYOSZ és az Informatika a Látássérültekért Alapítvány munkatársaival látogatta meg a SightCity névre hallgató óriási kiállítást, amelyet minden évben Németországban, a nemzetközi vásárairól is híres Frankfurtban rendeznek meg. Az expón kizárólag látássérült emberek részére megalkotott eszközöket, szolgáltatásokat, megoldásokat vonultatnak fel a szervezők.
Legutóbbi műsorunk elején hallgatói leveleinkből szemezgettünk, ezt követően pedig stúdiónkba invitáltuk vendégünket, Ollé-Németh Orsolyát, az MVGYOSZ szakmai vezetőjét. Orsi legfőképp azért látogatott el hozzánk, hogy megossza velünk élményeit, tapasztalatait a frankfurti SightCity kiállításról, amelyen az idei évben részt vett. A SightCity bizonyos mértékben hasonlít az itthon rendre megrendezésre kerülő LESEK-re, ahol szintén látássérült emberek részére fejlesztett eszközöket és szolgáltatásokat ismerhet meg az érdeklődő. Nemzetközi kiállítás lévén azonban jóval impozánsabb annál, tekintve, hogy általában három napig tart, rengetegen látogatják, és több emeletnyi hely áll rendelkezésre a körülbelül 150 kiállítónak portékáik bemutatásához.
Vendégünk a beszélgetés során azokról az érdekes eszközökről mesélt, amelyeket látogatása során volt alkalma megismerni, kipróbálni. Többek között szóba került egy olyan komplex rendszer, amely a hagyományos fehérbotot egészíti ki, legfőbb funkciója pedig, hogy intelligensen azonosítsa azon akadályokat, amelyek nem a földön vagy a padlózaton, hanem annál magasabban helyezkednek el, például faágak, jelzőtáblák, nyitott ablakok, így szimpla botozással nem lehet észrevenni azokat. A Rango nevezetű fejlesztés képes felhasználóját értesíteni ezen akadályokról, és azok elhelyezkedéséről is, akár 3D térbeli hangjelzésekkel.
Orsival beszélgettünk egy másik eszközről is, amely egyre kifinomultabban képes tapinthatóan ábrázolni grafikai elemeket, például geometriai alakzatokat, esetleg rajzolt tartalmakat. Mindemellett téma volt például egy rendkívül hasznos, összecsukható vágódeszka, de a kevéssé átgondolt fejlesztések közül beszéltünk rezgő fejpántról, amely akadályok beazonosítására lehetne alkalmas, vagy épp fehérbotozáshoz fejlesztett kesztyűről is.
Mindemellett arról is szó esett, hogy Németországban, az USA-ban, tehát a jellemzően tőlünk nyugatabbra lévő országokban milyen szerepet vállal az állam a vak emberek eszközökkel történő ellátásában, és milyen támogatásokat biztosít a látássérültek részére. -
Megnéztük az asztali alkalmazás kezelőfelületét, billentyűparancsait, és gyakorlati próbának is alávetettük.
Múlt heti adásunkat hallgatói levelekkel izzítottuk be, beszéltünk többek közt vak emberek számára működtetett sportközvetítő alkalmazásról a labdarúgó-világbajnokság kapcsán, szóba került a tv24 alkalmazás rosszul sikerült frissítése, de érintettük az okosszemüvegek témáját is.
Mindezek után rágyúródtunk a Signal alkalmazás asztali, windowsos verziójára. Megmutattuk, hogyan jelentkezhetünk be a telefonon létrehozott Signal fiókunkba QR-kód segítségével, átnéztük az app egyébként rendkívül letisztult és felhasználóbarát kezelőfelületét, beállításait és gyorsbillentyűit, aztán megnéztük, miként teljesít a szoftver a gyakorlatban. Partnereket kerestünk, írásos csevegést folytattunk, létrehoztunk csevegési csoportokat, és persze a hang- és videóhívás funkcióra is rápróbáltunk. -
A Signal alkalmazást sokan a kiemelkedő adatvédelemért és a fejlett titkosításért kedvelik, pedig más megnyerő tulajdonságai is vannak.
A Signal app pillanatnyilag nem egy óriás techcég berkein belül működik, és nem is tulajdonolja azt egyik konszern sem. Ehelyett egy olyan alapítvány gondozza, amely közösségi finanszírozással és a felhasználók, szimpatizánsok támogatásából igyekszik működni, cserébe pedig nem kevesebbet ígér, mint hogy a Signalban nem a különböző nagyvállalati törekvések jelölik ki a fejlesztések irányát, hanem kizárólag a felhasználói elégedettség. Ezt pedig úgy igyekeznek megszerezni, hogy az adatvédelmet és a titkosítást helyezik előtérbe, magas szinten ügyelve a felhasználók biztonságára, továbbá a felhasználói visszajelzések mentén javítják a hibákat, és vezetik be az új szolgáltatásokat. Mindezek miatt az akadálymentességre is figyelnek, s ez nem pusztán abban mutatkozik meg, hogy nincsenek gyötrő reklámok az alkalmazásban.
A Gépházban elsőként iOS és Android platformon tettünk próbát a Signallal, a használatba vételt és regisztrációt követően megnéztük az app kezelőfelületét, annak legfontosabb beállításait, és persze elemeztük az Apple és az Android készülékeken tapasztalható különbségeket is, ami az app kezelését illeti. Ezt követően pedig kipróbáltuk az írásos csevegést, valamint a hang/videóhívás funkciókat is. -
A június 5-én az éterbe kerülő Gépházban beszélgettünk többek között vérnyomásmérő okosóráról, az MBraille app váratlan megváltozásáról, de mobilos tévézésről is.
A hónap első péntekén sugárzott műsorunk témáit hallgatóink szerkesztették. Beszéltünk arról, hogy az érintőképernyős Braille-bevitel úttörőjének számító MBraille alkalmazás teljesen új változattal jelentkezett, mégpedig frissítés formájában, ami sokak egyértelmű nemtetszését váltotta ki. A frissítés után ugyanis visszavonhatatlanul megszűnik az MBraille egyik legkedveltebb funkciója, és a továbbiakban nem képes natív billentyűzetként működni, lényegében tehát nem választható ki gépelési módként a különböző szerkesztőmezőkben. A fejlesztő az iOS rendszer szigorításaival és az úgynevezett gyári Braille funkció előretörésével indokolta meg ezen lépését, azonban még mindig léteznek olyan appok, amelyekkel a gyári Braille nem használható.
Beszélgettünk továbbá arról, mi a helyzet a vérnyomásmérésre elvileg alkalmas okosórák piacán, de szóba került a Telekom TV Go mobilos tévéapp használata, a BlindShell Classic 2 appok frissítései, sőt még a kazettadigitalizálás is. -
Vezetékes és vezeték nélküli hangátvitel, aktív zajszűrés, akár 120 órás üzemidő, ez csak néhány jellemző, ami miatt érdemes meghallgatni a fülest és adásunkat.
Múlt pénteki adásunk teljes egészét arra szántuk, hogy bemutassuk egy friss, feltörekvő márka termékét. Az Earfun nevezetű gyártó valószínűleg senkinek nem cseng olyan ismerősen, mint például a Sony vagy a Sennheiser, könnyen elképzelhető azonban, hogy Tune Pro fejhallgatójukkal betörhetnek a szélesebb köztudatba.
A szóban forgó produktum egy kényelmes, ergonomikus fejhallgató, amely igen sok funkciót vonultat fel, és olyan hangzást kínál, amely a maga árkategóriájában igen potensnek számít. Az eszköz nyomógombokkal, valamint saját mobilapplikációjával vezérelhető, és aktív, konfigurálható zajszűrést épp úgy kínál, mint tökéletesen működő hangáteresztő módot, nem is beszélve a színház üzemmódról vagy az úgynevezett játékmódról, amelyek a hangzás további javításáért, és a késleltetés minimalizálásáért felelősek. A készülék Bluetooth, 3.5 jack és USB C csatlakozóval is el van látva, így mobilkészülékkel, PC-vel, vagy egyéb, a csatlakozókkal kompatibilis eszközökkel is használható.
Az Earfun Tune Pro ára alig több, mint 30 ezer forint, de egy most futó akció keretein belül ennél is jóval olcsóbban megvásárolható.
Minden további részlet alább. -
A SuperSense nevet viselő, jelenleg iOS-re elérhető mobilapp megpróbálja ötvözni más kisegítő appok funkcióit, és azt ígéri, hogy felolvas, pénzt azonosít, környezetet detektál.
Múlt pénteki műsorunk intrójaként ezúttal is hallgatói levelek szolgáltak, ennek eredményeként olvastunk AI által átköltött és megcsúfolt verset, beszélgettünk az audiokábelek helyes használatáról, vagy épp a zenei tartalmakat érintő szerzői jogokról.
Mindezek után beizzítottuk heti appunkat, amely egy meglehetősen telített piacon próbál valami újat mutatni. A SuperSense egy sokadik, vak felhasználóknak segíteni próbáló mobilapp, amely jelenleg iOS-re érhető el. A szoftver alapvető működési elve, hogy a mobilkészülék kameráját és egyéb, a környezetet azonosítani képes szenzorait használja ahhoz, hogy felhasználójának információkat nyújtson. A teljesség igénye nélkül rendelkezik kameraalapú gyors OCR felolvasóval, dokumentumszkennelővel, bankjegydetektálóval, illetve olyan funkciókkal, amelyek segítségével a környezetünkben lévő tárgyakat, vagy épp a közlekedéshez használható elemeket térképezhetjük fel.
Az app sokat ígér, adásunkból kiderül, mi valósul meg ezen ígéretekből. -
Ezen túlmenően pedig hallgatóink levelei nyomán foglalkoztunk vegyesen a különböző felmerülő témákkal.
Adásunk elején belevetettük magunkat a hallgatói levelekbe, melynek eredményeként a lehető legkülönfélébb témák kerültek elő. Beszélgettünk USB-s hangkártyákról és az azok segítségével kivitelezhető Windows telepítésről, ismét szántunk pár szót a Facebook Messengerre, de arról is elmélkedtünk, milyen személyes adatokat jegyezhet meg rólunk az AI.
A levelek után pedig az NVDA vadonatúj, 2026.1-es kiadásával foglalkoztunk. A frissítés számos hasznos újdonságot hozott, de fontos kompatibilitási változásokat is magába foglal, ezeket tekintettük át, és kiderítettük, mely felhasználók számára jelenthet azonnali hasznot a frissítés, és kik azok, akiknek előnyösebb lehet egyelőre a régebbi verziónál maradni. -
Vendégünk volt Dr. Lengyel Júlia jogász, egyetemi oktató, akivel a mesterséges intelligencia térnyerése által átalakuló világról beszélgettünk, ezúttal főként jogi aspektusból. Hangklónozás, zenegenerálás, új oktatási irányzatok – ez csak néhány téma azok közül, amelyek adásunkban előkerültek.
Legutóbbi műsorunk legfőbb ismérve az volt, hogy a teljes Gépházas csapat háttérbe vonult és kérdező szerepet vett fel, a legtöbb érdeklődést ugyanis heti kedves vendégünk kapta. Dr. Lengyel Júlia látássérült jogász és egyetemi oktató látogatott el hozzánk, hogy elbeszélgessen velünk az AI által felszínre hozott kérdésekről, problémákról és változásokról, főként a jogot illetően.
Beszélgetésünk az alábbi fő kérdések mentén alakult:
• Milyen mértékben változtatta meg a mindig elérhető AI az egyetemi hallgatók oktatáshoz fűződő viszonyát, magatartását?
• Ezzel párhuzamosan azon egyetem, ahol vendégünk jelenleg dolgozik, milyen szabályozást alkalmaz az MI használatát illetően, és ez a szabályrendszer milyen mértékben megengedő, vagy épp korlátozó?
• Hol tartanak most az EU-ban azok a jogszabályok, amelyek a generatív AI működését hivatottak biztonságos keretek közé szorítani, és mit jelentenek ezek a keretek?
• Az akár ingyenesen is elérhető, zene és hang manipulálására alkalmas új AI- szolgáltatásokkal valóban úgy követhetünk el jogsértést, netán bűncselekményt, hogy nem is tudunk róla?
• Mely dolgokra kell feltétlenül figyelnünk, ha AI-jal módosítunk hangot, zenét, szöveget, még akkor is, ha csupán önmagunk és szűkebb környezetünk szórakoztatására tesszük ezt?
• Mennyire legitim és legális maga az AI technológia, ha sokak szerint adatlopáson alapszik, és egyáltalán releváns ez a kérdés egy sok ezer milliárd dolláros technológia esetén?
