Episodes
-
A klímaválságot ma már nem csak a tudósok, a gazdasági szakértők is számolják. Mennyibe kerül? Mennyit spórolunk, ha most lépünk és mennyibe, ha nem? Erre ad választ Litkai Gergely vendége, Fazekas Dóra környezetgazdász, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának igazgatója. A téma iránt érdeklődők cikkeivel találkozhattak már a G7 hasábjain, de most a Zöld Válasz podcaston segít - ezúttal nem vagyonkezelőknek, nyugdíjalapoknak, hanem a nézőknek és hallgatóknak.
-
Elhiszi-e majd a társadalom, hogy egy volt miniszterelnök elleni eljárás nem bosszú, hanem a törvény előtti egyenlőség helyreállítása? A Válasz belpolitikai triójában Benyó Rita Magyari Péterrel és Stumpf Andrással az elszámoltatás jogállami határairól, az aranykonvoj-ügyről mint Orbán Viktor lehetséges banánhéjáról, valamint a Tisza-kormány első 50 napjának eredményeiről vitázott. Beszéltünk az EU-pénzekről, a 8 százalékos hiányról, a választójogi törvény átalakításáról és arról is, érdemes-e korlátozni a képviselői mandátumok hosszát. 🔴 Kérjük, támogasson! https://www.valaszonline.hu/tamogatas/ 📰 Nyomtatott lapjaink itt rendelhetők meg: https://www.valaszonline.hu/webshop/
-
Missing episodes?
-
Hazabeszéd címmel jelentette meg 2005 óta írt publicisztikáit Prőhle Gergely – az egykori diplomata, aki jelenleg a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója, elmondja: újra lehet tárgyalni az általa vezetett intézmény kuratóriumát és a közpénzjuttatásokat is, de szerinte kidobni az egészet hiba volna. Az új kormány külpolitikájára tekintve Prőhle egyébként bizakodó. A Fidesz jövőjével kapcsolatban már jóval kevésbé. Kérdeznek: Ablonczy Bálint és Stumpf András.
-
Az elmúlt években a Balaton körüli közvagyon és közhasználat módszeres kiszorítása zajlott, mondják a szakértők. 15 ezer parti ingatlant húztak fel, miközben nagyjából 330 milliárd forintot szórtak el úgy, hogy az nem oldotta meg a helyiek lakhatási gondjait, viszont tovább drágította és zártabbá tette a Balatont. Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója és Tarró Andrea civil aktivista szerint a tó vize ma még fürdésre alkalmas, de a part, a nádasok, a vízszintszabályozás és az ingatlanlogika már a Balaton ellenállóképességét veszélyezteti. A szakértők szerint nincs idő finomhangolásra: azonnali, drasztikus változás kell a szabályozásban és a szemléletben is, mert nem a tónak kellene tovább alkalmazkodnia a beruházói érdekekhez, hanem végre nekünk kellene alkalmazkodnunk a Balatonhoz.
-
EU-csúcs először Magyar Péterrel, újjáéledő Visegrád, Amerika iráni lebőgése meg a globális olajpiac Hormuz és az ukrán dróntámadások árnyékában. Milyen volt a hangulat Brüsszelben? Lesz-e Magyar–Fico-együttműködés? Mit számított el Donald Trump, amikor háborút indított? Veszélyben van-e a magyar olajellátás most, hogy már Moszkvában is finomítótetők robbannak le? A Válasz Podcast júniusi külpolitikai szerkesztőségi adásában ezekről beszél Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. 🔴 Kérjük, támogasson! https://www.valaszonline.hu/tamogatas/ 📰 Nyomtatott lapjaink itt rendelhetők meg: https://www.valaszonline.hu/webshop/
-
Jön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal és a Tisztítótűz-művelet. Vajon a közvagyont könnyebb visszaszerezni, vagy embereket rács mögé juttatni? Magyar Péter a 444-nek nyilatkozva megdöbbentőnek nevezte Bódis András cikkét, amely az MBH Bank „elrablásáról" és jogszerű visszaszerzéséről szólt. A Válasz Podcast új adásában kollégánkkal Benyó Rita arról beszélgetett, mire lehet alkalmas a most bejelentett hivatal. Vissza lehet-e venni a magántőkealapokba, kekvákba, bankokba és céghálókba kiszervezett ezermilliárdokat. Szóba kerül az MBH Bank, a 4iG, a kormányzati negyedek, a civil és kulturális pénzek pártpolitikai felhasználása.
-
Éles viták kezdődtek a néhai orvos-miniszter, Kásler Miklós által létrehozott Magyarságkutató Intézet jövőjéről – sőt meglepő módon a múltjáról is. Utóbbi farvizén támadássorozat indult a Mi Hazánk-közeli sajtóban az intézet korábbi vezetője, B. Szabó János történész ellen. A Magyarságkutató volt tudományos főigazgató-helyettese eddig egyszer nyilatkozott a Kásler-féle intézetnél tapasztalt viszonyokról, most vállalta, hogy podcastunkban még részletesebben beszél. B. Szabó szerint Kásler a sok botrány után, 2023-tól őszintén konszolidálni akarta „édesgyermekét", és elképesztő szervezeti, pénzügyi viszonyokat talált. Méregdrága szőnyegek, botrányos körülmények között vetített mongol dokumentumfilm és „az iratdarálás sem a kormányváltás után kezdődött". Műsorvezető Ablonczy Bálint és Borbás Barna. 🔴 Kérjük, támogasson! https://www.valaszonline.hu/tamogatas/ 📰 Nyomtatott lapjaink itt rendelhetők meg: https://www.valaszonline.hu/webshop/
-
„A történelem válaszolt" – mondta Ferencz Orsolya arról, hogy Orbán Viktor nem kért bocsánatot azoktól, akik megbélyegzést, meghurcolást vagy ellenségként kezelést éltek meg az elmúlt években. A volt miniszteri biztos szerint ki kellett volna mondani, hogy a bicskei gyerekek ügyében „a gondosságunk nem volt megfelelő", a hibákat nem vették komolyan, a jelzéseket nem vették észre, és ezért bocsánatot kell kérni. A Válasz Podcastban arról is beszélt: nem ért egyet Orbán Viktor kongresszusi tíz pontjával és a vereségre adott magyarázataival, mert szerinte nem külső erők vagy „napkitörés" miatt szavaztak tömegek a Fidesz ellen, hanem azért, mert elegük lett a kormányból és az emberekből, akik a hatalmat gyakorolták. Lázár János lakásügyéről azt mondta: az nem egyszerű magánjogi vita, hanem olyan történet, amely átlépte a politikusoktól elvárt morális mércét, és az ehhez hasonló viselkedések az egész politikai közösséget terhelték. Szóba került Stumpf István állítása is, miszerint a korrupció bizonyos elemei Orbán Viktor asztaláig értek; Ferencz szerint minden ilyen ügyön végig kell menni a jog eszközeivel, a valódi tények alapján.
-
Ötszáz milliárd forint – ennyivel költene többet évente a Tisza-kormány az egészségügyre. Óriási összeg, de csak első ránézésre. Az utóbbi években ezermilliárdokat vontak ki a gyógyításból egy egyszerű trükkel: a GDP egyre kisebb arányát fordították erre a célra. A lakosság zsebből pótolt, de a súlyos betegségekre nem tud ellátást vásárolni a magánegészségügyben. Orosz Éva, az ELTE professzor emeritája új könyvében azt állítja: az egészségügyben félresiklott rendszerváltás történt, elvesztegettük a nagy lehetőségeket, amiért a lakosság súlyos árat fizetett. Hosszúra nőttek a várólisták, a modern technológiák késéssel érkeznek meg hozzánk és nemhogy a Nyugathoz nem tudtunk felzárkózni, de még a visegrádi országoktól is lemaradtunk. Azonnali tűzoltásra van szükség, az új kormány legnagyobb erőpróbája ezért az „egészségügyi katyvasz" uralása lehet. A Válasz Extra adásában ezt járjuk körbe a kötet szerzőjével és Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának vezető szakértőjével. Az adás a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült. 🔴 Kérjük, támogasson! https://www.valaszonline.hu/tamogatas/ 📰 Nyomtatott lapjaink itt rendelhetők meg: https://www.valaszonline.hu/webshop/
-
Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán látszólag vállalta a felelősséget a vereségért, majd újra megválasztatta magát pártelnöknek. Stumpf András és Magyari Péter szerint ez nem valódi szembenézés volt, hanem egy végletesen központosított párt önvédelmi kísérlete, amelyben Orbán továbbra is maga a Fidesz, a többiek pedig nem tudnak önálló politikai szereplőként viselkedni. A Válasz Podcastban Benyó Rita műsorvezetésével beszéltek még a Fidesz kommunikáció óvszerreklám-logikájáról, a Vitnyéd körüli migrációs vitáról, a közmédia átalakításáról és arról is, vajon a NER bukása után mennyire sikerül valóban jogállami, demokratikus rendszert építeni – vagy csak új szereplőkkel lakják be a régit.
-
Két hónappal a választás után Zárug Péter Farkas szerint még nem dőlt el, hogy valódi rendszerváltás kezdődött-e el, vagy az új hatalom egyelőre csak birtokba vette az Orbán Viktor által felépített államot. A politológus a Válasz Podcastban arról beszélt: Magyar Péterék kényszerűen az orbáni intézményrendszert használják, de alkotmányozás nélkül ez legfeljebb „toldozás-foldozás" marad. Zárug a Sulyok Tamás körüli konfliktust Magyar Péter ki nem kényszerített hibájának tartja, miközben a Fideszről még keményebben fogalmaz: szerinte a párt céghálóként működött, a vereség után sem nézett szembe a választóival, Orbán pedig azért nem tud méltósággal háttérbe vonulni, mert neki kell „leszerveznie a brigád levonulását". A beszélgetésben szóba kerül a Pride, a migrációs paktum, az alkotmányozás kényszere, a Fidesz lojalitási láncának megbomlása és az is, visszatérhetnek-e a NER kiszolgálói az akadémiai világba.
-
A sátánisták örökösei? Komolytalan scifi-rajongók? Netán az emberiség jövőjét racionálisan látó irányzat? A transzhumanizmusról sok minden terjed, ám most, hogy a csütörtökön induló könyvhétre hatalmas kötet jelent meg az irányzatról, minden kétely eloszlik. A Válasz Podcast vendége a jövőkutató szerző: Kömlődi Ferenc.
-
Érti, hogy Magyar Péter óvatosan beszél az orosz kapcsolatokról, és szerinte sem kell „a csizmát az asztalra tenni" Moszkvával szemben. Sz. Bíró Zoltán ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, hogy az új miniszterelnök már most arról beszél: a háború után Európa ismét visszatérhet az orosz energiához. Az Oroszország-szakértő szerint nem tudjuk, milyen feltételekkel ér véget a háború, hajlandó lesz-e Moszkva jóvátételt fizetni az Ukrajnában okozott pusztításért, és fennmarad-e a putyini rendszer szélsőséges Nyugat-ellenessége. Egyvalami viszont szerinte világos: Magyarországnak technológiailag minden lehetősége megvan arra, hogy leváljon az orosz energiahordozókról. A Válasz Podcastban arról is beszél: az Orbán-kormány nem a kárpátaljai magyarok érdekeit szolgálta, hanem Ukrajna-ellenes politikájához használta őket túszként; Paks II. megszületésének körülményei önmagukban botrányosak; az orosz nagykövet bekéretése pedig fontos jelzés volt Moszkvának arról, hogy Magyarország külpolitikájában fordulat kezdődött.
-
Egy évtizedeken át működő, párthatárokon átívelő pénzügyi-politikai rendszer is bukik most Molnár Zsolttal együtt, mondja Kerényi György, aki hat évvel ezelőtt elsőként tárta fel a most hatósági akciók középpontjába került parkfenntartói cégháló működését. A Szabad Európa volt újságírója szerint az önkormányzati megrendelésekből származó pénzek az illegális pártfinanszírozás egyik csatornáját jelenthették, amelyben szocialista és fideszes szereplők egyaránt érintettek lehettek. Arról is beszél, miért volt érdeke a Fidesznek életben tartani a saját ellenzékét, hogyan akadályozta a régi MSZP-elit Botka László kísérletét, és miért tart attól Kerényi, hogy a harminc év alatt kiépült mély struktúrák egy politikai váltást is túlélhetnek. A műsorvezető Benyó Rita. 🔴 Kérjük, támogasson! https://www.valaszonline.hu/tamogatas/ 📰 Nyomtatott lapjaink itt rendelhetők meg: https://www.valaszonline.hu/webshop/
-
Társadalmi létezésünknek annyira fontos része erdeink megtartása, hogy központi költségvetésből kellene segíteni akár egyes erdőkezelőket, akár általában az ágazatot – hangzik el a Zöld Válasz legújabb adásában. Miért, ez az ügy most nem kap közpénzt? Épp ez az: ma az erdészetek még az ökoszisztéma-szolgáltatásokat is jórészt faanyag-termelésből finanszírozzák. Ennek véget kell vetni, és ebben egyetértenek Litkai Gergely erdős kerekasztalának vendégei, akik sok mindenben vitatkoznak is. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese, Tímár Gábor erdőmérnök valamint Gálhidy László, a WWF szakértője, erdőökológus beszélgetnek.
-
Magyar Péter a kampányban abból épített politikai erőt, hogy nem hagyta magát, visszaszólt, odament, kikérte magának. De működik-e ugyanez miniszterelnökként, kétharmados többséggel a háta mögött? A Válasz Podcastban Magyari Péterrel és Stumpf Andrással a Tisza első parlamenti napjáról, a Lex Orbánról, az elszámoltatás határairól, az EU-pénzek hazahozataláról, a Pride-ról, a migrációról, az orosz energiáról és a Fidesz végnapjairól is beszélt Benyó Rita. 🔴 Kérjük, támogasson! https://www.valaszonline.hu/tamogatas/ 📰 Nyomtatott lapjaink itt rendelhetők meg: https://www.valaszonline.hu/webshop/
-
A NER nemcsak intézményesen verte szét a magyar műemlékvédelmet, hanem konkrét épületeken is megmutatta, mit jelent, amikor a hatalom „a legalitás látszatával" hekkeli meg a jogállamot – mondja Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember a Válasz Podcastban. Két éve a Partizánban borított, vállalva a kirúgást, a pereket és a hivatali eltiltást is. Most Bátonyi Péter abban bízik, hogy emberi időn belül bíróság elé kerülnek azok az ügyek, amelyek szerinte nem egyszerű szakmai viták, hanem hivatali visszaélésekkel súlyosbított műemlékrombolások voltak. Bátonyi beszél Lázár János minisztériumáról, a Dorothea Hotelről, az Agrárminisztériumról, a Körszállóról, a Gellért Szállóról és arról is, hogy a választás előtt dolgozott a Tisza műemlékvédelmi programján. Azt reméli, hogy a műemlékvédelem végre önálló, szakmailag autonóm intézményt kap – olyat, amelyben neki is feladata lehet. Mert szerinte „ha a műemlékesek orvosok, akkor az orvosoknak kórház kell".
-
A pedagógustüntetések idején kirúgott Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely szerint nemcsak az alacsony bér, hanem a lekezelés, a fenyegetés és a gyerekek problémáinak elfojtása tette elviselhetetlenné a közoktatást. A Válasz Podcastban arról beszélnek: a NER-ben a tanárokat „naplopóknak" állították be, a tiltakozásokat elhallgatták, a rendszer pedig nem vette emberszámba sem a tanárt, sem a diákot. Most, a kormányváltás után mindketten a visszatérés lehetőségéről beszélnek, mindketten a közoktatásban képzelik el újra a jövőjüket. A két tanár arról is beszélt Benyó Ritának, hogy a kirúgások, fenyegetések és kényszerű pályaelhagyások nemcsak tanári traumát hagytak maguk után, hanem egy öntudatosabb diák- és szülőgenerációt is.
-
Súlyosan vízhiányos állapot alakult ki Magyarországon, de még mindig van elég készletünk, hogy megállítsuk a kiszáradási tendenciákat – szól vízügyes vezetőkkel készült műsorunk következtetése. „Bízom benne, hogy az új kormányzati struktúrában sikerül áttörést elérni, hogy az egész ágazatunkat ennek a szolgálatába tudjunk állítani" – mondja Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese, aki a témában szót kapott a múlt heti, legelső kormányülés sajtótájékoztatóján. „A civil és a hivatásos környezetvédő, valamint a vízügyes szervezeteknek együtt kell működniük és közösen megtalálni a legjobb megoldást" – mondja a Cegléd környéki mintaprojektekről Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója.
-
Átcímkézett azbeszttartalmú szállítmányok most is érkezhetnek Ausztriából Magyarországra, lehet, hogy egy időre teljesen meg kellene állítani az osztrák forrású kőzetbehozatalt – mondja a Zöld Válasz podcastban Simon Gergely vegyianyag-szakértő, környezetkémikus, a Greenpeace munkatársa. Az azbeszt alattomos anyag, évtizedek múlva fejti ki negatív hatását. Ha valaki laikusként úgy látja, hogy a saját szennyezett portája előtt gyorsan felveri és ellapátolja a kőzetet, hiszen „Mi bajom lehet?", nos, az lehet, hogy pont az alatt a három-négy óra alatt ássa meg a saját sírját – figyelmeztet Ágoston Csaba környezetvédelmi szakértő, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke. Litkai Gergely műsora a hazai vegyianyag-szennyezések történetében példátlan nyugat-magyarországi azbesztkrízisről. 🔴 Kérjük, támogasson! https://www.valaszonline.hu/tamogatas/ 📰 Nyomtatott lapjaink itt rendelhetők meg: https://www.valaszonline.hu/webshop/ 🤝Adó 1% a Válasz Online javára: https://alapitvany.valaszonline.hu/
- Show more
