Episodes
-
Beszélgetésünket a Magyar-kormány közel első két hónapjának értékelésével kezdtük, amely során Bojár Gábor kifejezte nemtetszését, hogy még mindig nem szűnt meg a rezsicsökkentés – aminek hátulütője most, a rekordokat döntögető kánikula miatt mutatkozik meg –, valamint az árrésstop. Majd áttértünk az adózási kérdésekre, azon belül is a vagyonadóra, amelynek a részletei ugyan még nem ismertek, ám a Graphisoft alapítója már a választások után közvetlenül kinyilatkoztatta, hogy Magyarország egyik leggazdagabb embereként támogatja e sarc kivetését.Miközben Bojár Gábor elmondta véleményét a kormány alaptörvény-módosítási javaslatáról, amely lehetővé teszi Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítását és a parlamenti képviselői mandátumok 12 évben való maximalizálását, azt is megtudhattuk, hogyan támogatta anyagilag a Tisza Pártot.S természetesen nem hagyhattuk szó nélkül a kormány által „visszaszerzett” európai uniós forrásokat. Bojár Gábort alapvetően arról faggattuk, mi lehet a garanciája e támogatások hatékony elköltésének, nem félő-e, hogy ez a forrásbevonási lehetőség (amelyek egy része ugye ingyenes) elkényelmesíti a vállalkozásokat.
-
Leállították a közmédia adását, az elsötétült képernyőn elnézést kértek az elmúlt évek hazudozásai miatt a nézőktől. Lehet-e vajon kiegyensúlyozott közmédiát létrehozni, és egyáltalán van-e erre igény? Milyen hosszú volt az M1 Híradó feketelistája, kik nem nyilatkozhattak a műsorban?Eközben a Fidesz tüntetést szervezett az önkény ellen, ahová Orbán Viktor nem ment el. Magyar Péter NATO-csúcson járt, és jól alkudozott. Kármán András pénzügyminiszter és Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ frissen kinevezett vezérigazgatója pedig feltárta, hogy milyen állapotban van az államháztartás.A lakosság szerint is pocsék állapotban van a magyar gazdaság, és a többség szeretné, ha bevezetnék az eurót, a nemzeti valutával ugyanis elégedetlenek. Nem úgy, mint a csehek vagy a svédek, akik büszkék a fizetőeszközükre. Magyarországnak viszont sokat kell még tennie ahhoz, hogy teljesítse a maastrichti kritériumokat, az irány viszont jó – egyebek között erről beszélgetett Herman Bernadett, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője, Somody Evelin, a Trend FM vezető szerkesztője és Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója az Ez Viszont Privát! 108. adásában.
-
Missing episodes?
-
A felvétel június 10-én készült. Bivalyerős a forint, száguld a magyar állampapírpiac - ráadásul szemben a világpiaci trendekkel. A foci-vb is javában folyik, ami hatással lehet a tőzsdékre is. Németh Gáborral, a VIG Alapkezelő szenior portfóliómenedzserével beszélgettünk, aki a Privátbankár.hu Klasszis gáláján elnyerte „Az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere” díjat.
A megalapozott befektetési döntés meghozatalához részletes tájékozódásra van szükség. Az Alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól részletesen tájékozódjon az Alap forgalmazási helyein és az Alapkezelő weboldalán (www.vigam.hu) található Kiemelt Információkból, hivatalos tájékoztatóból és kezelési szabályzatból. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetők. A múltbeli teljesítmény alapján nem jelezhetőek előre a jövőbeli hozamok. Jelen tájékoztatóban szereplő adatok kizárólag információs célokat szolgálnak és nem minősülnek befektetési ajánlásnak, ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. nem vállal felelősséget a jelen tájékoztatás alapján hozott befektetési döntésért és annak következményeiért.
-
Az országot hosszú napokig beterítő brutális hőkupola nemcsak az embereket állította súlyos kihívások elé, hanem az energiaellátást és a gazdaságot is. Vajon el tudjuk-e fogadni, hogy nem lehet mindig csutkára tekerni a klímát, mert az méregdrágává és instabillá teszi a rendszert? Mindeközben már a GDP 9 százalékára nőtt a kormányzati szektor hiánya. Az Orbán-kormány súlyos örökséget hagyott a Tiszára, de vajon lehet-e ezt kezelni megszorítások nélkül? Miből lesz növekedés, és hozzá mer-e nyúlni Magyar Péter az örökölt jóléti juttatásokhoz? Eközben a kormány sorra cseréli le a nagy állami cégek vezetőit – de kik jönnek majd a helyükre?
-
A közel-keleti konfliktus és a magas olajár újra előtérbe hozta, hogy mennyire sérülékeny az energiaintenzív magyar gazdaság. A befektetők azonban már az eurókonvergenciára, a forint új korszakára árazzák a magyar állampapírokat. A hosszú távon gondolkodó kisbefektetőnek a magyar kötvényekre, a régiós részvénypiacra és némi devizakitettségre épülő portfólió adhat megoldást – erről is beszélt Bánhalmi Gábor, a K&H Alapkezelő vezető stratégája a Klasszis Podcastban.
-
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) június 23-i, 25 bázispontos kamatcsökkentése után gyengült a forint, az április 12-i országgyűlési választások óta sokéves csúcsokat döntött a hazai fizetőeszköz árfolyama. A 10 éves magyar államkötvények hozama eközben lehagyta a lengyelét, és – elsősorban az euró bevezetésének ígérete miatt – folyamatosan szűkül a magyar eszközök kockázati felára. A felértékelődést és a Tisza Párt győzelmét már a választásokat megelőzően árazta a piac, amit az Equilor Alapkezelőnél is előre láttak.
-
Miért süllyedt súlyos válságba Kuba? Meddig tart ki a Castro-rendszer? Lehet-e amerikai katonai intervenció? Miért az amerikai maffia uralta a szigetországot a múlt század közepén? És mi köze volt ehhez Frank Sinatrának? Kuba és a térség múltjáról, jelenéről és jövőjéről is beszélt Lénárt András egyetemi docens, Latin-Amerika szakértő a Klasszis Podcastban. Aki kérdez: Wéber Balázs.
-
Beszélgetésünket azzal az esettel kezdtük, amelyre a választások után derült fény: 2023 novemberében Jelasity Radovánt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori alelnöke, Kandrács Csaba kvázi megzsarolta: ha nem távozik Simor András, az MNB 2007-2013 közötti elnöke az Erste bécsi anyabankja felügyelőbizottságából, akkor az MNB „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni a magyar leánybankkal szemben. Az ügyben feljelentés történt, az Erste vezérét arról kérdeztük, hol tart a nyomozás.Aztán szó esett Kármán Andrásról, aki 2025 nyaráig az Ersténél dolgozott, akkor elszegődött a Tisza Párt gazdasági szakértőjének, mely tény miatt Orbán Viktor az idén februári évértékelőjén kipellengérezte a most már pénzügyminiszter egykori munkaadóját. De Nagy Mártonnak még nemzetgazdasági miniszterként tett kijelentését is körbejártuk, miszerint elég csak öt nagybank Magyarországon, amelyekből négyet nevesített is – az Erste nem volt köztük.Ezt követően azonban – annak szellemében, hogy Jelasity Radován a választások után azt mondta, „itt az idő, hogy újra szakmázzunk, ne politizáljunk” – már gazdasági kérdésekről kértük ki az Erste első emberének véleményét. A kamatstopról, a babaváró hitelekről, a devizahitelekről, az inflációról, az erős forintról, az euró magyarországi bevezetéséről. Annak kapcsán pedig, hogy azt latolgattuk, meddig maradhatnak a bankokat terhelő adók, az Erste vezére tett egy olyan ígéretet, amely vélhetően minden ügyfélnek kedves lehet.
-
Nagyon nagyok az önkormányzati világ elvárásai a Tisza-kormánnyal szemben, azonbantürelmesnek kell lenni és kerülni kell az „ultimátum típusú” megszólalásokat – mondta elKarácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Klasszis Podcast epizódjában. Ha akabinet kinevezi az új, önkormányzatokért felelős államtitkárt, akkor indulhatnak el az érdemiegyeztetések. Hosszabb távon szükség van egy Budapest-törvényre, aminek a normaszövegeaz év vége felé készülhet el.
-
Magyar Péter a héten meghirdette a Tisztítótűz műveletet, hogy megszabadítsa az országot a „magyar Cosa Nostrától”. De miről van szó: jogos elszámoltatásról vagy a demokratikus kereteken túlmenő bosszúról? A miniszterelnök egy hete túlesett a tűzkeresztségen is a brüsszeli EU-csúcson, amelyen mi is részt vettünk, sőt, egyazon kereskedelmi járaton utaztunk a miniszterelnökkel. Milyennek láttuk őt testközelből? Volt-e luxizás?
-
Beszélgetésünket a májusi infláció értékelésével kezdtük, arról faggatva vendégünket, vajon őt is meglepte-e az 1,8 százalékos éves index, ahogy az elemzőket, akik ennél legalább 50 bázisponttal magasabb értékre számítottak. Aztán az előző kormány hatósági intézkedései (árrésstop, védett üzemanyagárak) kivezetési esélye, mérlegelése után arra terelődött a szó, hogy mintha Magyarország már megint szembemenne a világgal: míg a feszült geopolitikai helyzet – mindenekelőtt a február végén kitört iráni-izraeli (amerikai) háború – kiváltotta inflációs nyomás miatt a jegybankok már szigorítottak, az Európai Központi Bank például pont adásunk előtt emelt kamatot, addig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára minden adott ahhoz, hogy a Monetáris Tanács következő, június 23-ai ülésén kamatot csökkentsen.Amelyhez az öt éve nem látott erősségű forint megfelelő alapot teremt. Ez apropót adott ahhoz, hogy megkérdezzük Virág Barnabást, most akkor van árfolyamcélja az MNB-nek vagy nincs. Meg arról is kikértük a véleményét, hogy a beszélgetésünk idején az euróval szemben 355-ös forint már nem túl erős-e – jelesül az exprotra termelő vállalatok számára.Miután a volt MNB-alelnök, Varga Mihály jegybankelnök jelenlegi tanácsadója ismertette markáns véleményét az új kormány hivatalba lépése után kijelölt 2030-as euróbevezetési céldátumról, az ahhoz vezető út nem is annyira rejtett csapdáiról, azért arra is jutott idő, hogy Virág Barnabás kifejtse, a visszaszerzett uniós források további forintfelértékelődést okozhatnak-e, valamint, milyen hatása lehet annak, hogy az MNB saját tőkéje súlyosan negatív.
-
Sajnálatos módon a háborúk korszakát éljük. Valamelyiket fegyverrel vívnak meg, mint az orosz-ukránt, vagy az iráni-izraelit (amerikait), s van, amelyiket gazdasági eszközökkel. Hiszen a geopolitikai konfliktus miatt ugyan az Egyesült Államok által kirobbantott vámháború háttérbe szorult, de ez csak a látszat, a mélyben tovább dolgoznak az ellenséges erők.Ilyen körülmények között hosszú idő után végre nem arról kell értekeznünk, hogy a globális problémák Magyarországot súlyosabban érintik. Legalábbis ha a forint árfolyamát nézzük, ami öt éve nem volt ilyen magas az euróval szemben. A megfejtés: a választási eredmény és – most már – az ennek következtében az Európai Unióval normalizálódó viszony, az előző kormánnyal szembeni jogállamisági aggályok miatt befagyasztott forrásokhoz való hozzáférés kézzelfogható esélye.De vajon mit hozhat a jövő és mi lehet a hazai befektetők válasza a mostani helyzetre? Ezekről is faggattuk Lugosi Barnabást, az MBH Alapkezelő portfóliómenedzserét.
-
A magyar és a lengyel gazdaság teljesítménye közötti különbségekről, az uniós források hatásairól és a jövőbeli növekedési lehetőségekről beszélt a Klasszis Média podcastjában Péntek Gábor, az Accorde Alapkezelő portfóliómenedzsere, aki az Accorde Prizma Abszolút Hozamú Alapjával a Privátbankár.hu Klasszis 2026 – Legjobb Abszolút Hozamú és Származtatott Alap, alacsony kockázat kategóriában első helyezést ért el. A szakértő a beszélgetésben rávilágított arra, hogy a két ország eltérő gazdasági modelleket követ, ami magyarázatot ad a növekedési ütemek látványos eltérésére. Bár a magyar kormány korábban a szomszédban zajló ukrajnai háborúval indokolta a hazai gazdaság gyengélkedését, Lengyelország példája mutatja, hogy ez önmagában nem magyarázat, hiszen ez az állam is határos a konfliktuszónával.Péntek Gábor szerint a fő különbség a gazdasági berendezkedésben rejlik. Magyarország a 2010-es évek elejétől egy extenzív, exportorientált modellt erőltetett. Ez a struktúra főként az olcsó munkaerőre és a magas munkanélküliségre építve tudott jól működni. Lengyelország viszont sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a termelékenység javítására és a magasabb hozzáadott értékű ágazatokra.A lengyel gazdaság sikere a politikai változásokhoz és az EU-s pénzekhez is kapcsolódik. Lengyelországban a 2023-as választások után az új, koalíciós kormánynak bő fél év alatt sikerült megszereznie a korábban zárolt uniós forrásokat. Bár ezek a pénzek még csak most kezdenek beépülni a reálgazdaságba – így azonnali, drasztikus növekedésbeli ugrást nem okoztak –, a költségvetés helyzetét és a piaci megítélést azonnal javították.A magyar piac is gyorsan reagált a hazai politikai változásokra és a gazdasági várakozásokra. Míg korábban a magyar állampapírhozamok a magasabb kockázatot jelentő román szinten mozogtak, addig mára sikerült megközelíteni a lengyel hozamokat. Ez a gyors javulás és a forint erősödése a befektetői bizalom visszatérését jelzi.Az interjú felvétele óta kiderült, hogy az uniós forrásokért is sikeresen lobbizott Magyar Péter kormánya.
-
A különleges befektetési alapok közül az első egy ingatlanalap. Ám szemben a hagyományos alapokkal, amelyek már kész irodaházak vagy logisztikai központok bérbeadásából szereznek hozamot, az Apelso alapja az ingatlanprojektek legelső fázisában lép be. A diverzifikált portfólió nemcsak hazai szállodákat és régiós plázákat tartalmaz, hanem európai logisztikai fejlesztéseket, valamint zöldenergia-projekteket (napelem- és szélparkokat, akkumulátoros tárolókat) is. A korai belépés lényegesen magasabb hozampotenciált biztosít a befektetőknek.A másik innovatív alap, a Private Markets a tőzsdén kívüli vállalatokat célozza meg magántőke (Private Equity) és magánhitelezés (Private Credit) formájában. Az alapkezelő kizárólagos hazai stratégiai partnere ebben a szegmensben a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock. Gyurkó Dániel kiemelte, hogy a magánhitelezés virágkorát éli, hiszen még az olyan tech óriások is, mint a Meta vagy az OpenAI, gyakran nagy befektetési alapoktól vonnak be forrást a fejlesztéseikhez a hagyományos bankok helyett.A harmadik alap pedig a hedge fundok világát nyitja meg a magyar kisbefektetők számára. A hátteret az EverestQuant fizikusai és matematikusai biztosítják, akik fejlett matematikai és kvantitatív modellekkel dolgoznak.
-
Már a kezdő sípszót megelőzően is rengeteg kritikát kapott a június 12-én, csütörtökön elindult 23. labdarúgó-világbajnokság. A gigantikussá duzzadt esemény a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szerint anyagi értelemben minden idők legsikeresebb tornája lehet, a sportszakmai szempontok és a szurkolók elvárásai viszont háttérbe szorulhatnak. Tényleg csak a pénz számít? – tettük fel a kérdést az Ez Viszont Privát legújabb epizódjában, amelyben ezúttal Gáspár András, a Klasszis Média lapigazgatója, Péller András, a Forbes újságírója és Imre Lőrinc, az Mfor-Privátbankár újságírója beszélgettek
-
Magyar Péter június elsején bejelentette, hogy akár az alaptörvény módosításával, de el fogja mozdítani hivatalából Sulyok Tamást. De mennyire védhető az államfő elleni támadássorozat, és mit szól majd ehhez a Nyugat, amely eddig a tenyerén hordozza az új magyar kormányfőt? Továbbá: mit keresett Magyar Péter egy berlini rendőrmotor nyergében? Felpörög-e végre a GDP, lesznek-e megszorítások, és kell-e nekünk valójában védett benzinár? És miközben itthon Szoboszlai Dominik hétmilliós táskát villantott, a tengerentúlon kezdődik a foci-vb – ezúttal is a magyar válogatott nélkül.Erről is vitatkozott a Klasszis Média hangsúlyozottan szubjektív műsora, az Ez Viszont Privát e heti adásában Herman Bernadett vezető szerkesztő, Wéber Balázs vezető szerkesztő és Király Béla újságíró.
-
Hajdu Egonnal, az Eurizon Asset Management Hungary befektetési igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk a globális és a hazai gazdasági aktualitásokról, hogy az Eurizon Arany Alapok Részalapja kapta a Legjobb Árupiaci Alap díját a Privátbankár.hu Klasszis 2026 díjkiosztón.
-
Lufi vagy nem lufi az AI? Mennyire reálisak a nagy techcégek értékelései, és hova futhat ki ez az egész történet?Hatalmasat fordult a világ a magyar gazdaság megítélésében, de meddig tarthat ki az optimista hangulat, és mire kell figyelni?Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk a Klasszis Podcastban Munkácsi Dáviddal, a Generali Investment CEE magyarországi fióktelepének kiemelt portfóliómenedzserével.
-
Az adást május 20.-án rögzítettük!
Miért fontos Magyar Péter lengyelországi útja, milyen áron szerezhetjük meg végre az uniós pénzeket, milyen politikát visz majd a Tisza-kormány az EU-ban, és miért nőtt meg a tűzszünet esélye az ukrajnai háborúban? Erről és egyéb aktuális külpolitikai kérdések hátteréről is beszélt a Klasszis Podcastban Szent-Iványi István. A külpolitikai szakértőt Wéber Balázs külpolitikai újságíró, a Privátbankár és az Mfor vezető szerkesztője kérdezte.
-
Lokietek Eszter, az OTP Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere lett az idén az Év Portfolió Menedzsere. A siker titkáról beszélt a Klasszis Média podcastjában.
- Show more
