Episodes
-
Egy csapat askenázi, egy roma család, egy 40-es informatikus és egy vakvezető labrador utazik a szolnoki zónázón - lehetne ez egy kellemetlen poén is, de nem, ez a Szigorúan Bizalmas 85. epizódja, szóval tulajdonképpen az életünk. Fogadjátok szeretettel idei utolsó, ünnepi, évösszegző adásunkat, aminek a tematikáját persze Dani jó előre (1 nap) kitalálta, de annyira félszavakból is értjük egymást, hogy Jocó teljesen másra készült. Így nem derült ki az adásból, hogy melyik az idei év 5 legjobb újonnan forgalomba hozott cukormentes édesipari terméke, az viszont annál inkább, hogy milyen gyakran mondják be az azerbajdzsáni m1-en, hogy "visszafoglalták" Hegyi-Karabah-ot. Ha 10 óra 20 perckor indítjátok el a felvételt, pont Jocó ünnepi köszöntőjénél lesz éjfél, jó szórakozást!
-
Ez most a vég kezdete, vagy a kezdet vége? Bárhogy is legyen, történelmünk leghosszabb adás-mentes időszakát és legelnyújtottabb adás-előtti-piszmogását követően újra felhangzik a suta intro, az ismerősen csengő szignál és elkezdünk együtt becsomagolni egy újabb időkapszulát - miközben a korábbiakat keressük felhőtárhelyek és morcos zenei jogtulajdonosok által kikövezett digitális útvesztőben. Nem beszélünk a történelem éppen izzó puskaporos hordóiról, Lázár Jánosról és a társadalmunkat leigázó robotokról, de szóba kerülnek a barázdák, a légzsákok és az év dolgozója díjak is.
Kutyás adás, reméljük örültök! -
Missing episodes?
-
A műsorfolyam története során először névnapokat ünneplünk, miközben Jocó éppen nagyon elfoglalt: titkos projektje (ami igazából egy vállalkozáskezdemény) ismét látható és nyilvános – persze nem úgy, mint ez a rádióműsor, hanem tényleg. A sarokban egy ázott őrkutya szunyókál, míg Dani a magyar egészségügy állapotáról elmélkedik – ebből szerintünk átívelő lesz – Jocó pedig a szakszervezeti bizalmi pályát fontolgatja. Az átívelők közepén drámai fordulat áll be Focus történetébe, ismét meghal egy rapsztár, Románia pedig szépen lassan utóléri a magyar gazdaságot – miközben az adás házigazdái egymás hegyén-hátán nyitják a zárójeleket, mintha nem lenne holnap.
-
Azt tudjuk, hogy Jocó nem szeret távol-keleti helyekre utazni, de azt nem, hogy ennek ellenére miért megy állandóan ilyen helyekre: mindenesetre most legalább vissztért a mikrofon mögé vadkeleti útjáról hazatérvén: hűséges kiskutyája pedig úgy kiszaglászta magát az Almássy téren, hogy az adás hallgatása során – hosszú idő után először – fel sem tűnik majd, hogy van velünk egy négylábú. Életünkben először beszélünk az inflációról (amiről Jocó szerint senki nem tudja határozottan megindokolni, miért rossz dolog), a palesztinokról, a közösképviselőkről, hangminőségről, béremelésről és az is kiderül, mennyit kell adni egy szakszervezeti bizalminak, hogy közösképviselői munkát végezzen. Két hősi halottunk is van, levélírónk viszont nem sok, de legalább kiderül, miért nem hallgatja kb. soha Jocó a titkos éjszakai rádióműsort - azon túl persze, amiért más sem hallgatja. Napszaktól függetlenül jó éjt mindenkinek!
-
A világtörténelem legkatolikusabb epizódjának meghallgatása előtt picit javasoljuk az 53-as adás újrahallgatását, ugyanis az ott bemutatkozó Endre történetét folytatjuk - ezúttal hárman. Jocó nagy meglepetésére vendég érkezett a stúdióba, akivel remekül megtalálják a közös hangot - bár eléggé kevés lépésből kiderül, hogy Jocó nem hallgatta vissza Endre első jelenését. Három fontos témán rágjuk át magunkat: egyrészt Endre családos-katolikus-pappá-válásának épp aktuális állapotáról kapunk egy pillanatképet, másrészt a napokban elhunyt Benedek pápa életével és munkásságával ismerkedünk, harmadrészt pedig átbeszéljük, hogyan pusztulhatna el a föld népessége - de ez már egy másik podcast? A nem-hallgatók esetleges felekezetváltásaiért az adás szerkesztői nem vállalnak felelősséget.
-
Egy barátomat érdekelné, hogy meddig lehet januárban boldog új évet kívánni? Az előző évnyitó adás inkább válaszolgatós-mesélős volt, most jöjjön egy velejéig évértékelős, listaállítós top-akárhanyas megfejtés, amiben már a kérdésfeltevés is tökéletesen bemutatja a két főhős közti fényév távolságot. A másodikká átminősített harmadik blokk pedig 2023-al kapcsolatos twitteren megtalálható jóslatokat elemez végig és váratlan meglepetéseket tartogat. Maradjatok velünk!
-
Rég nem látott sűrűséggel érkezik az újabb bizalmass epizód, ez talán már egy újévi fogadalom jele? Vagy csak Dani pörgött túl? Esetleg Jocó újabb eltűnését fontolgatja és előre vezekel? Ez kevésbé derül ki, mint egy átlag telex clickbait híradó bármelyik címében megfogalmazott talány, de parádés módon válaszolunk az összes nemhallgatói kommentre, levélre és válaszra. Dani kitalál egy játékot, de csak egy blokkal később ugrik neki be, mire majdnem lego-podcasttá változunk, csak Romániában nem volt Lego, úgyhogy inkább mégsem. Újévi, ünnepi adás helyett inkább nemhallgatókkal foglalkozó adás lett - persze lehetett volna toplistázni, meg jövendőlni is, de azt majd következő adásban fogunk, nektek már csak el kell dönteni, hogy az mikor legyen.
-
Igazi ünnepi adás a 78-ik. És, mint az ünnepkor szokás, mi is visszatekintünk a mögöttünk hagyott hónapokra és epizódokra: előbb a Spotify-al értékeljük az évadot (szupersokan (nem)hallgattatok és szerettetek minket, amiért nagyon hálásak vagyunk), majd elbúcsúzunk Sanyi bácsitól és felidézzük az elnémított adásokat. Elutazunk Mürába, Lappföldre, Erdélybe, a Kunigunda utcába, és az Olaj SC-vel és CopyCon-nal Szolnokra.
Ünneplünk, elfáradunk, megbeszéljük, átértékeljük... Végül pezsgőt bontunk, de nem ezekre…
-
Nagyban zajlik a világ első novemberi labdarugó világbajnoksága és Jocót hirtelen elkezdte érdekelni az általa amúgy sosem követett sportág, de főleg a sörfogyasztás legalitása, így kérdésekkel készült az adásra! Megbeszéljük az inváziós epizód megkerülését, a munkahelyi-gyermekek kérdéskörét és persze vágunk is, ezért kell két hetet várni az adásra. Dani meghívja Jocót egy egy éve ígérgetett rendezvényre, Jocó nem viszi Topázt, az instagram ajánló pedig már nem működik. Lehet elhagyjuk.
-
286 nappal az adásfelvétel után poszt-szovjet rakétaként lőjük ki az éterbe valaha volt legháborúsabb podcastepizódunkat. Jocó a történetek véges, vagy végtelen számáról filozofál (de szerintünk ez már volt adásban), Dani devizapiaci tanácsokat kér, Tanár Úr pedig kijavít minden - a műsorvezetők által - rosszul használt terminus technikust. A Latin-amerikai társadalmi különbségek és a lehetséges emigrációs célországok átgondolása után egyenes úton megyünk neki az 1945 óta példátlan katonai konfliktusnak, nevezze is bárki bárhogy. Szóbakerülnek a nyersanyagok, a meg-nem-történt casus belli-k, a támadás valódi okai, a lehetséges végkimenetelek, és rengeteg, az átlag-nem-hallgató által nem ismert nagyon fontos és meghatározó részlet, amik így, bő fél évvel a Z-betűs csapatszállítók bevonulása után is tudnak új nézőpontokat adni a szemünk előtt zajló történelem követéséhez - és ráadásként az is kiderül, hogyan lehet megakadályozni, hogy Jocó eltűnjön. Végül, de nem utolsó sorban külön köszönet illet egy Jademan nevű fórumozót, akiről bár nem tudjuk, hogy kicsoda, de puszta szívjóságból visszahozta ezt az epizódott a végleges pusztulásból!
-
Egy váratlan okok miatt többször is meghiúsult adásfelvétel és egy elveszett konzerv-műsor traumáit feldolgozva újra 2030-ba sugároz a "hallhatatlan" rádióadó. Dani ismét a prioritásai között vacillál - és emlékezhetünk, hogy a legutóbbi erről szóló adás után hónapokra tűnt el a podcast -, Jocó nagy dilemmája pedig a munkahelyi kiteljesedés és az álmok közti egyensúly keresésében áll, ezért segítségül hívtuk a nem-hallgatók nem-hallgatóját, a levélírók levélíróját (bocs Brigi) Robit, a Duna túlpartjáról, aki talán saját magát is meglepte azzal, hogy sztrájkolt. Robi kibontja a tiltakozások mögött húzódó szálakat: létezik-e jó alaptanterv, van-e összefüggés a tanárok szolgálati ideje és a sztrájkhajlandóságuk között, mit okoz egy "be-" és egy "kimeneti mérés" egy iskola életében, valamint, hogy hogyan lehet elrontani egy történelemkönyvet. Jocó adás közben távozik az utolsó, elfogadható időben Szolnokra induló vonathoz (tényleg éjszakai), Daninak pedig már csak három kérdése maradt - közben persze nagyon nagyon bánja, hogy a márciusban felvett inváziós adás egyetlen szerkesztői hallgatás után megsemmisült.
-
Mennyi idő alat jut el a Szigorúan Bizalmas Titkos Éjszakai Rádióműsor az anarchoszindikalista közösségektől a totális megfigyelőállamig? Megint felbúgunk, mint morgatópróba hónap első hétfőjén, Dani ismét túlkészült, Jocóból is folyik a szó - ez csak egy dolgot eredményezhet: vakulásig, sőt hipoglikémiáig tárgyaljuk a világ minket érdeklő vetületét. A két és fél órás rekordhossz végül sok mindenre elég lett: olvasói levelekre, helyesbítésekre, kis kutyaiskolára, Jocó szerint is jó zenékre és azok eredettörténetének kivezésézére, rendszerváltáskori román energiaválságos anekdotákra, tűzriadóra (vaklárma), valamint a levélírói kérés ellenére is vastagon közéleti elmélázásra. És persze arra is, hogy a frissen feltámasztott Sólyom László személyesen küldje el Dani adatalapú reformcsomagját melegebb éghajlatra.
-
Lázár János által körbezárt keretes szerkezetből és Szolnokról jelentkezik a minden eddiginél közéletibb és pálinkásabb rádióműsor, ahol a szigorú szerkesztettség útjába sem a nátha, sem a megbolonduló, recsegő füllhalgatók, sem a rode mikrofon által generált alapzaj sem állhat. Dani lerántja a leplet az esküvők mikroökonomiájáról és a BeReal sötét titkáról miközben Friderikusz podcastot hallgat, Jocó utánaolvas minden fontos tudásnak - még annak is, ami végül nem derül ki, Topáz pedig roppant mód unja magát - amin Dani fáradt idegszálait végletegig feszítve és egy guriga papírtörlőt miszlikre aprítva próbál túllendülni. A bizalmass.hu-t elnyelte egy digitális fekete lyuk, az első évad-beli Mozart szálat meghazudtoló helyesbítés lánc van kialakulóban Európa Kiadó témában, miközben véletlenül sem kerül szóba Di Caprio. Aki ettől persze olyan szinten összeomlott, hogy a 27 éves Gigi Hadiddal vigasztalódik, de már nem sokáig, hisz ő is veszélyben van: a sok-sok édesítőszer hosszútávú élettani hatása nem ejt túszokat. A műsorfolyam történetének legtöbb Dobrev Klára-említése vezet minket el fő témánkhoz és szent feladatunkhoz, melynek végére többek között az is kiderül, mi a bánatért van szükség ilyen sok helyettes államtitkárra a magyar kormányban. Írjatok!
-
Dani túlságosan lelkes, Jocó viszont nagyon siet, ennek következtében megilletődötten csöppenünk bele életünk első olyan podcast-felvételébe, ami egy előre összerakott stúdióban és előre kiválogatott zenékkel készül. Megpróbálunk minden blokkot bezsúfolni az adásba, de nem sikerül, ettől viszon rekord hosszúra dagad a műsorfolyam, amiben mindenféle démonok elől menekülünk. A világ-artisjus algoritmusokkal vértezte fel magát és éppen értünk jön, Topáz élő adásban engedelmeskedik és kiderül, hogy kinek a házát látta Dani Bukarestben. Akkora helyesbítésekbe vagyunk, hogy az még a holdról is látszik - többek között Beton Hofinak is kijut belőle: ha hallgatná a podcastot, első kézből tudhatta volna meg, hova vonult be Jézus. Kaptunk újra nemhallgatói levelet, gázszámlát, idegbajt és halálhírt, adtunk gondolatokat, ötleteket és szakértői becsléseket - hiszen Jocó szerint a közműtőzsdét nem szabad nézni, a civilizációs összeomlástól pedig megment majd minket az emberiség élniakarása, meg a kapitalizmus láthatatlan keze.
-
Lassan kijelenthetjük, hogy a legmélyebb, legérzelmesebb és leglelkesebb epizódjaink mindig azok, amik hosszabb szünet után elsőként keletkeznek - ez az aktuális éppen a szokásos első féléves köddé válásunk végére próbál meg pontot tenni. A műsor történetének leghosszabb intrójával és legkiterjetteb “miről-nem-beszélünk” listájával veszi kezdetét az időkapszula 71. megtöltetése, ahol Daninak új podcast-ötlete támad, Jocó pedig szélsőséges véleményt fogalmaz meg a házasság és a mennyország társadalmi berendezkedéséről - persze kicsit magyarázkodunk is a “nagyszünet” kialakulásának okait keresve. Olvasói levelek érthető okokból nincsenek, van viszont élménybeszámoló egy másik podcast közönségtalálkozójáról, ahol nagy meglepetésünkre több -, a műsorfolyam megszűnésének okait firtató - nem-hallgató is megjelent. Ennek örömére Dani outolja a CSRM műsorvezetőinek valódi neveit, Jocó pedig válaszol négy kérdésre, bizonyítván rátermettségét, hogy szükség esetén helyettesíthesse valamelyik tagot az általunk korábban többször podcast-válogattnak titulált entitásban. Jocó egy váratlan meglepetéssel mérföldes lépteket tesz a patreonos üzleti modell felé, cserébe Dani elmeséli neki, mennyire balkán Bukarest (két blokk kellett hozzá!). A Netflix buborékba zárta Jocót, Dani családja ismerkedik a Rubik kockával, a Gyilkos tó látszik a propelleres Tarom gépről, Daninak pedig életében először fájt Trianon. Buna ascultare tutror!
-
Ukrajnáról kellene beszélni, de szakértőnk nem ért ma rá, úgyhogy a téma végül a miről-nem-beszélünk listára került fel és végig kerülgetjük a (bennünk) forr(ong)ó kását. Topáz ismét velünk vezeti műsort, amiben - egy orbitális zárójel keretein belül - kiderül, hogy mi az a három jel, amiből világos lett, hogy Dani kezdi otthon érezni magát Piliscsabán. Kezdünk rájönni arra, mi kell egy új helyen történő meggyökerezéshez, de még mindig kérdés, hogy lehet-e egyetemi évek után új, igazi barátokat szerezni. Nem beszélünk a nagy világrettegésekről, arról viszont igen, hogy miért csak egy dologtól tud a lakosság félni egy időben. Vannak átívelők, hezitálunk kicsit az arcba kapott didaktikus, Netflix-evangéliumon, lett egy szakdolgozat-ötletünk, amiről kiderül, hogy igazából egy startup és van új levélírónk, akit elfelejtettünk felkérni arra, hogy visszamenőleg jegyzetelje ki a korábbi epizódokat. Jocó Szolnokra költözik, de annak ellenére, hogy a paneleket még az orosz lövegek sem tudják elpusztítani most egy téglaépítésű társhasház zárószintjét lakja épp be. Az ottléthez kap egy Matt hasonmást, egy csomó szolnoki polgárt, kesztyűboltot, harangzúgást - a hiányzó gyorsétterem pótlására pedig Dani tesz ígéretet. Ja, az inflációt meg még a legelején megfejtettük.
-
Piros lett a paradicsom, nem sárga
A felvétel átcsúszott most szerdára.
Jocó dupla epizódot tervez, közben két telefon közül nem vesz fel egyet sem és visszahív mindenkit aki ismeretlen számról keresi. Dani oly annyira nem beszél a keresztény könnyűzenéről, hogy 30 percen át taglalja pályatársai dalos szereplését és az sms szavazás varázsait. Topáz rosszalkodik, Dani rászól Jocóra, de kutyus veszi magára. Oroszországtól Amerikáig utazunk, hogy kiderítsük Nektek, miért térdel le egy fehér repper és hogy mit énekelnek kórusban a szolnoki fekete nők a banánhéjról. Danit megdicsérik a munkahelyén, Jocó szerettei harmadjára élik túl a covid-ot, van egy lelkes levélírónk és Jocó nem akar Kulcsár Edináról beszélni, de nem tudja ki az a GwM. 0% adásmenet, 100% podcastben elmesélt vicces videók. -
Szünetvágó és zacsökkentő algoritmusok által újraírva jelentkezünk a hetedik kerület szívéből: Danit átveri a Gombapresszó (nem a körtéri), Jocónak pedig annyira bejött a Szolnokra költözés, hogy Tatabányáról nosztalgiázik és egy pesthidegkúti házban kutyákra és macskákra vigyáz. Mindeközben közeledik a világvége, Jocó szelíd és nyugodt hite hiába próbál átragadni Danira, aki viszont mindig talál egy újabb topikot ami miatt visszaeshet az armageddon-életérzésbe. Az átívelők során előkerül egy csodával határos nullkilóméteres Lada és Pistabácsi konyhaszerelési képességei, majd Dani a legváratlanabb pillanatban idéz vissza egy 61 adással és 866 nappal korábbi epizódot. És stimmel. Nem beszélünk Kulcsár Edináékról, a Schadl-ügyről és a pedagógus-sztrájkról, kivesézzük viszont Jocó és a csodalabrador kapcsolatát, ami egész jól sikerül ahhoz képest, hogy Dani mindig kiakad, mikor Jocó egy gyerek szintjére emeli a kutymorgót. Írjatok nekünk és ne tereljétek el a vakvezető kutyik figyelmét. Köszi!
-
Ha mindig is tudni akartad, hogy hány ország-beli útlevele volt élete során egy, a 70-es évek végén született szabadkai magyarnak, vagy azt, hogy mi volt a titka a NB1 2016-17-es kiírását megnyerő kispesti labdarugócsapatnak, esetleg azt, hogy miért focizik ennyi afroamerikai srác a magyar elsőosztályban, vagy, hogy mennyire bonyolult a taxiengedélyhez szükséges PÁV2 vizsga, akkor ez az epizód pont Neked szól, a lebetegedő Jocó helyére beugró Laci ugyanis mindezekre válaszolt, majd a műsor történetének legnagyobb helyesbítése gyanánt a Boszniával kapcsolatos tévinformációinkat és féltudásunkat is eloszlatta. Ezen felül van az adásban telefonbetyárkodás, covid-fertőzött covid szakértő, némi XCC és NATO-bombázás, meg komoly pillanatok és elhamarkodott szóviccek is. Szóval csak a szokásos - reméljük senki nem hallgatja. Az epizód nyomokban Jocót tartalmaz.
-
Oppá. A világtörténelem legnyálasabb szigbiz epizódját sikerült összehozni, amiben fény derül a sötét titokra: Jocó ezt a három évet és 65 (55...) adást használta fel arra, hogy a racionálisan gondolkodó, pragmatikus, technokrata Daniból egy érző lelkű mindfull beszélgetőpartnert faragjon. Román mélyvízzel kezdünk, majd pillanatokon belül a művészetek és a marketingkommunikáció közt húzódó keskeny határvonal pengeélén találjuk magunkat, de annyira sem jövünk zavarba, mint egyszeri ír turista a román koronaőrök láttán. Kiderül, hogy már nem működik, ha vicces cikkeket olvasunk be, még akkor sem, ha románok is szerepelnek bennük, továbbá, hogy Dani mit sem sejt a déli határainktól 70 km-re kialakulóban lévő szituációról, ami "kőkemény, gyors felfutású harci cselekménybe torkollhat akár már rövid időn belül". A fő kérdés persze az, hogy ki a partizán megasztár-emlékműsorának legnagyobb hiányzója. Vannak természetesen átívelők, van egy betelefonáló szakértő, van egy gyönyörűen megható nem-hallgatói levél és vannak témák, amikről nem beszélünk. Ti meg levélben írjátok meg, hogy milyen három szóval jellemeznétek a 2021-es éveteket és hogy hány percnél sírja el magát Dani.
- Show more
