Episódios
-
A hontalanság évei a szlovákiai magyar köztudatban a jogfosztottság és az elszenvedett sérelmek időszakaként rögzültek. Ritkán beszélünk azonban arról, hogy a szlovákiai magyarság nem csak elszenvedője volt az eseményeknek, hanem aktív alakítója is: több olyan titkos csoportosulás is működött, amely célja a magyarság érdekvédelme volt. Ezek közül kiemelkedett a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség, amelynek tevékenységéről és a magyarországi Mindszenty-perrel való kapcsolatáról Bukovszky László történész beszél.
Bukovszky László (1966) történész, levéltáros. 1988-tól 2003-ig a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának főlevéltárosa volt. 2003-tól 2008-ig a Nemzeti Emlékezet Intézete Levéltári Főosztályának az igazgatói tisztjét látta el. 2008-tól 2010-ig a csehországi Állambiztonsági Szervek (Archiv bezpečnostních složek) Levéltárának volt a főigazgatója, majd évekig a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa. Szakterületét elsősorban a közigazgatás-történet és az állambiztonsági szolgálatok tevékenységének kutatása jelenti.
-
A tömegek és az vezéregyéniségek viszonya nem csupán az ókori Rómában vagy a huszadik században volt meghatározó, de ma is aktuális. A Nagy Ildikó által vezetett beszélgetésben Hunčík Péter a pszichiáter szemszögéből próbálja értelmezni a vezér és a tömegek viszonyát és s diktátorok személyiségét.
Hunčík Péter (1951) pszichiáter, közíró. A korábban általános orvosként majd belgyógyászként tevékenykedő Hunčík Péter 1988-től a mai napig elmegyógyászi praxist folytat. 1989–1990-ben a rendszerváltó értelmiségiek egyik kiemelkedő alakja volt. A rendszerváltást követően a Márai Sándor Alapítvány és a NOVA tv-állomás alapítója volt és jelentős szerepet játszott a Fórum Intézet létrehozásában is. Kutatási területét többek között a kommunikáció, a konfliktuskezelés a kisebbségi kérdés alkotja.
-
Estão a faltar episódios?
-
A Csallóközről az aranylóan hullámzó búzamezők képe jelenik meg az emberek fejében, ám a 150-200 évvel ezelőtt a csallóközi táj még egészen más volt, mint manapság, a vizes területek, a legelők és a rétek domináltak benne, nem pedig a szántóterület. A táj jellege meghatározta az itt élők életmódját is. A Bagoly mondja podcast legújabb részében a hagyományos csallóközi gazdálkodásról és néhány más témáról kérdezte Nagy Iván etnológust Simon Attila a Fórum Intézet igazgatója.
Nagy Iván (1961) etnológus, népzenegyűjtő Dunaszerdahelyen született. Etnológusként és etnomuzikológusként végzett a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen. 2019-től a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum igazgatója. Elsősorban a Csallóköz néprajzával, népi hagyományaival, a hagyományos csallóközi életmóddal és gazdálkodással foglalkozik.
-
A világegyetem leginkább egy csillagok alkotta sűrű szövésű kozmikus pókhálóra hasonlít, erről is hallhatnak podcastünkben, de szó lesz benne a magyar-szlovák törpeműholdak még az űrből is látszó óriási sikereiről és az univerzum talán legtitokzatosabb, egyben legenergikusabb történéseiről és jelenségeiről is, mint milyenek a gammakitörések és a kozmikus lefolyókként funkcionáló fekete lyukak. A Bagoly mondja legközelebbi adásában a rozsnyói származású Werner Norbert asztrofizikus, korábban évekig a kaliforniai Stanford Egyetem kutatója, a NASA volt ösztöndíjasa, jelenleg a Brünni Masaryk Egyetem professzora, nagyenergiás csillagászati kutatócsoportjának vezetője, százötvennél is több, több ezerszer idézett tudományos publikáció szerzője lesz a vendégünk.
Werner Norbert (1981) csillagász Rozsnyón született. Alapiskolába és gimnáziumba szülővárosában járt, majd a kassai Pavol Jozef Šafárik egyetemen szerzett diplomát 2004-ben. Ezt követően Hollandiába vezetett az útja, ahol négy évig a Holland Űrkutatási Intézetben kutatott, és az Utrechti Egyetemen védte meg doktori disszertációját. 2008-ban elnyerte a NASA ösztöndíját, nyolc éven át volt a kaliforniai Stanford Egyetem kutatója. Később részt vett a japán - amerikai Hitomi Astro-H műhold fejlesztésében. 2016-ban megnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-pályázatát. Az ő tudományos koordinálása mellett épült meg a GRB Alpha és Beta törpeszatelit. Jelenleg a brünni Masaryk Egyetem nagyenergiás csillagászati kutatócsoportjának vezető professzora.
-
Hogyan vélekedtek az EU-ról a csatlakozás előtti, majd a későbbi időszakokban a szlovákiai magyarok, s jelenleg hogyan viszonyulnak hozzá? Mit jelent ez a szlovák népességhez képest? Növekedett-e vagy csökkent az unió támogatottsága? Erről beszél Lampl Zsuzsanna, korabeli lakossági, valamint reprezentatív szlovákiai magyar mintán készült felmérések és a 2024-es közéleti kérdésekről szóló felmérése eredményeiből kiindulva. Aki kérdez: Öllös László. A beszélgetés alapjául szolgáló, "A szlovákiai politika fő mérföldkövei a szlovákiai magyarok szemével" című kutatást a KultMinor támogatta.
Lampl Zsuzsanna (1959) szociológus, újságíró, író. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének igazgatónője és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészkara Filozófia és Politikatudományi Tanszékének docense. Elsősorban a szlovákiai magyarok szociológiájával foglalkozik. Tudományos érdeklődése kiterjed a nemzeti és politikai értékrendek és identitás kutatására, a médiafogyasztásra, az ifjúságszociológiára, illetve összehasonlító szlovák–magyar kutatásokat is végzett.
-
Népmese és/vagy műmese?
A mese és ezen belül a népmese kapcsán csak ritkán jut az eszünkbe, hogy ez a műfaj akár komoly tudományos kutatás tárgya is lehet. Pedig így van, és a folklorisztikának komoly nemzetközi intézményrendszere foglalkozik vele legalább másfél évszázada. A Bagoly mondja legújabb részében Liszka József etnológus, folklorista beszél e kutatások néhány aspektusáról.
Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.
-
A Zay-család az egyik legpatinásabb felvidéki nemesi família, amely kiemelkedő szerepet játszott a régió történetében. Az a szlovák nemzeti mozgalom szempontjából is fontos szerepet játszó család élenjárt a régió iparosításában is, kiemelkedő szerepet kapott az evangélikus egyház életében is. A Szlovák Tudományos Akadémia kutatója, Gaucsík István elsősorban a család 19. és a 20. században fontos szerepet játszó képviselőinek a történetét kutatja. A Bagoly mondja új adásában elsősorban Zay Albertről és Zay Miklósról beszél majd.
Gaucsík István (1973)
Történész, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója. Leginkább a 19. és 20. század gazdaság és társadalomtörténetével foglalkozik, különös tekintettel a szlovákiai magyarok történetére.
-
Az óceánkutatás világába merülünk alá a Bagoly mondja legközelebbi adásában. A Fórum Intézet podcastjének soron következő vendége a Hawaiin élő, zselízi születésű Dulai Henrietta atomvegyész oceanográfus, a honolului állami egyetem professzora, aki nemcsak a nagy kékség titkait fürkészi, hanem a partvidék geokémiáját is vizsgálja. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a hűsítő habokba augusztus 28-án, aloha!
Dulai Henrietta (1973) - Oceanográfus/hidrológus, geokémikus, a Hawaii Egyetem professzora, a Föld- és Bolygótudományok Posztgraduális Program vezetője. Az egyetemen nemcsak oktat és témavezetői feladatokat lát el mesterszakos hallgatók és doktoranduszok mellett, hanem kutatásokat is folytat. Ezen kívül két tudományos folyóirat szerkesztője es nemzetközi szervezetek kutatási tanácsadója. Azt tanulmányozza, hogyan hatnak ki az emberi tevékenységek a vízminőségre, valamint hogyan tudnánk csökkenteni az emberi szennyezés és klímaváltozás kihatását az óceánokra es egyéb vizekre.
-
Az óceánkutatás világába merülünk alá a Bagoly mondja legközelebbi adásában. A Fórum Intézet podcastjének soron következő vendége a Hawaiin élő, zselízi születésű Dulai Henrietta atomvegyész oceanográfus, a honolului állami egyetem professzora, aki nemcsak a nagy kékség titkait fürkészi, hanem a partvidék geokémiáját is vizsgálja. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a hűsítő habokba augusztus 28-án, aloha!
Dulai Henrietta (1973) - Oceanográfus/hidrológus, geokémikus, a Hawaii Egyetem professzora, a Föld- és Bolygótudományok Posztgraduális Program vezetője. Az egyetemen nemcsak oktat és témavezetői feladatokat lát el mesterszakos hallgatók és doktoranduszok mellett, hanem kutatásokat is folytat. Ezen kívül két tudományos folyóirat szerkesztője es nemzetközi szervezetek kutatási tanácsadója. Azt tanulmányozza, hogyan hatnak ki az emberi tevékenységek a vízminőségre, valamint hogyan tudnánk csökkenteni az emberi szennyezés és klímaváltozás kihatását az óceánokra es egyéb vizekre.
-
Miből és kikből állt Gúta társadalma a 18. és a 19. századokban? Hogy pontosan hogyan zárult le a feudalizmus időszaka, s eközben hogyan bontakozott ki a jobbágyi kötöttségektől már mentes világ, azt a leginkább a helyi szintekről kiindulva érthetjük meg igazán. Angyal Bélával legújabb könyve kapcsán arra teszünk kísérletet, hogy ezeket a folyamatokat Gúta példáján keresztül ragadjuk meg.
Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa. Szerteágazó tudományos pályája során foglalkozott etnográfiai és történeti témákkal, illetve szűkebb szülőföldjének, Gútának a történetével.
-
A Bagoly mondja új adása a gyerekvállalás kérdését járja körül – szokatlan módon azonban egy politológus szemével. A podcast vendége, Öllös László azonban azt vallja, hogy a népesség fogyása mögött értékrend változás áll, és az európai identitás csak akkor maradhat fenn, ha fennmaradnak az európai nemzetek, mint ennek az identitásnak a hordozói. A podcastban Lampl Zsuzsa kérdezi Öllös Lászlót.
Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. Fő kutatási területei a nemzeti és az emberi jogok viszonya, a magyar–szlovák kapcsolatok értékrendje, valamint az európai identitás.
-
A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetét 1968 őszén a hatalom
alkotmánytörvényben rögzítette. Milyen politikai légkörben született meg a jogszabály? A
későbbi években, évtizedekben tudtak-e élni a törvényben rögzített jogaikkal a kisebbségek?
Vagy Husákék megpróbálták ezeket a jogokat alárendelni a kommunista szellemiségnek?
Erről beszélgetünk podcastunkban. Nagy Ildikó vendége Popély Árpád történész, a Selye
János Egyetem Történelem Tanszékének oktatója.
Popély Árpád (1970) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, a
komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének docense. Fő kutatási területe
Csehszlovákia és a szlovákiai magyarság második világháború utáni története.
-
A régi japánok úgy tartották, a szárazföld egy gigantikus harcsa háta, amely kilátszik a vízből. Ha ez az óriáshal csap egyet a farkával, mindig megrázkódik a föld. Nos, a földrengésnek, ma már tudjuk, jóval tudományosabb a magyarázata. A Bagoly mondja legközelebbi adásában Csicsay Krisztián szeizmológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtani Intézete Szeizmológia Részlegének vezetője lesz a vendégünk. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a Föld középpontja felé, június 27-én.
Csicsay Krisztián (1982) – alkalmazott geofizikus, szeizmológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtudományok Intézet Szeizmológiai Részlegének vezetője. Fő feladatköre a szlovák szeizmológiai szolgálat menedzselése, azon belül is a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat karbantartása, javítása, felújítása és esetleges bővítése.
-
Dunaszerdahely 1960-ban nyerte el a városi rangot. Vajon milyen település volt ezt megelőzően, és milyen átalakuláson ment át 1945-től eddig az időpontig? Kik játszották a legfontosabb szerepet a város arculatának átalakításában? A város 20. századi történelméről szól podcastunk. Nagy Ildikó vendége Vajda Barnabás történész, a Selye Egyetem Történelem Tanszékének oktatója.
Vajda Barnabás (1970) tanár, történész, a Selye János Egyetem történelem tanszékének a docense. Kutatóként elsősorban történelemdidaktikával, illetve a huszadik század második felének egyetemes történetével, azon belül is a hidegháború folyamatával foglalkozik. Több munkája jelent meg, amelyben Dunaszerdahely történetével foglalkozik, különös tekintettel a város arculatának a szocializmus évtizediben való átformálására.
-
„Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy többször ugyanaz az üzenet hangzott el, amelyben felhívták a lakosok figyelmét, hogy a Varsói Szerződés katonái megtámadták Csehszlovákiát. Kinéztünk az ablakon, tele volt az utca tankkal, autókkal, mindre fehér csík volt ráfestve” – így emlékezett egy párkányi adatközlő 1968 forró nyarára, amikor a volt keleti blokk katonai szövetségének hadosztályai bevonultak az országba, hogy véget vessenek az Alexander Dubcek nevével fémjelzett demokratizálódási, liberalizálódási folyamatnak. A Prágai tavasz leveréséről, pontosabban annak emlékezetéről szól L. Juhász Ilona néprajzkutató, etnológus legújabb kutatásait összegző, visszaemlékezéseket is tartalmazó könyve, amely Ruszkik haza! Adalékok Csehszlovákia 1968-as katonai megszállása szlovákiai magyar emlékezetéhez címmel jelent meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. A Bagoly mondja legközelebbi adásában a kötet szerzője, komáromi Etnológiai Központ tudományos munkatársa lesz a vendégünk.
L. Juhász Ilona (1960) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi székhelyű Etnológiai Központjának tudományos munkatársa. 2007-ig ő állította össze a (cseh)szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiát. Kutatási témái közé elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai, a különböző emlékjelek (háborús emlékjelek, halálhelyjelek, emlékoszlopok/kopjafák, a holokauszt emlékjelei stb.), valamint a szokásváltozások és a hiedelmek tartoznak. E témákban több monográfiája is megjelent.
-
A közép-európai nemzetállamok mindig is gyanakvással tekintettek a szomszédos népek
nemzeti szimbólumaira. Így volt ez az első Csehszlovák Köztársaságban is, ahol az
államhatalom egyáltalán nem tűrte meg a magyar nemzeti himnuszt. A szlovákiai magyarok
azonban ennek ellenére is énekelték azt, ami bírósági perek sorozatához vezetett. Erről szól
a Bagoly mondja következő adása, amelyben Nagy Ildikó kérdezi a téma kutatóját, Simon
Attila történészt.
Simon Attila (1966)
Történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet
igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a szlovákiai
magyarok két világháború közötti története.
-
A Bagoly mondja legközelebbi adásában Horváth Mihály a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdásza lesz a vendégünk. A yorki egyetem volt tanárát, illetve az Oxford korábbi kutatóját május másodikán egyebek mellett arról hallhatják majd, milyen célokat tűzhet ki maga elé a monetáris politika, milyen mértékű lenne az optimális infláció és hogyan hangolható össze a jegybanki és a költségetési politika.
-
Mrva Marianna szociológussal, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének és a Fórum Intézetnek a kutatójával a lakosság kulturális fogyasztásáról beszélgetünk a Bagoly mondja podcastban. Azt a kérdést járjuk körbe, hogy ki az aktív és ki a passzív fogyasztó, mi a különbség az ún. otthoni kultúrafogyasztás és a házon kívüli között. Illetve hogy a társadalmi és demográfiai tényezők (nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely, szociális helyzet) hogyan hatnak a kultúrafogyasztókra. Érintjük azt is, hogy a szlovákiai magyarok miben hasonlítanak és miben térnek el a szlovák fogyasztóktól, és hogy az internet és a streaming-szolgáltatók veszik-e át a mozik, színházak helyét életünkben.
-
Azon túl, hogy értünk a nyelvünkön, felmerülhet a kérdés: vajon értjük-e a nyelvünket, illetve miről árulkodnak a nyelvről alkotott elképzeléseink. A Bagoly mondja második évadának második adásában Sebők Szilárd nyelvész volt a vendégünk. A pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusától a podcastünk hallgatói egyebek mellett megtudhatják, milyen tényezők határozzák meg a nyelvről való beszédet, mik azok a nyelvi ideológiák és metaforák.
Sebők Szilárd (1989)
Sebők Szilárd a Galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar–esztétika szakos tanári oklevelet. 2016-ban ugyanitt doktorált általános nyelvészetből. Később városi karbantartóként dolgozott Szliácson, majd fordítóként helyezkedett el a Szlovák Köztársaság Hírügynökségénél (TASR). 2018-tól a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Elsősorban fordítással és tolmácsolással kapcsolatos tárgyakat oktat, illetve a magyart mint idegen nyelvet. Fő kutatási területe azonban a nyelvleírás módszertana, a nyelvi problémák, valamint a nyelvi ideológiák és metaforák. Kutatásainak eredményeit a Meta és nyelv: Kísérletek a nyelvleírás nyelvének leírására (2017) c. monográfiájában foglalta össze, amely online is elérhető:
https://fphil.uniba.sk/fileadmin/fif/katedry_pracoviska/kgn/META_ES_NYELV__TLAC_Sebok_Szilard.pdf
-
A Bagoly mondja tudományos podcast második évfolyamának első adásában Szarka László történész volt a vendégünk, aki a multietnikus nemzetállamok kialakulásáról beszélt Kelet- Közép-Európában a 19–20. században. A beszélgetésben Szarka László felvázolta a nemzetállami törekvések okait a 19. századi Habsburg Birodalomban, majd az Osztrák–Magyar Monarchiában, és részletesen elemezte azokat a hibás politikai döntéseket, amelyek a kisebbségek elégedetlenségéhez, végül pedig az I. világháború kitöréséhez vezettek. A beszélgetésben szó volt többek között a birodalmak széteséséről és az új nemzetállamok, többek között Csehszlovákia létrejöttéről, valamint arról is, hogy mit jelentett mindez a kisebbségek számára.
Szarka László (1953)
A gyerek- és fiatalkorát Alsószeliben töltő, egyetemi tanulmányait Pozsonyban végző, tudományos karrierjét azonban Budapesten elindító Szarka László jelenleg a Selye János Egyetem történelem tanszékének professzora és a Rubicon Intézet főmunkatársa. Intézményvezetőként és tudományszervezőként is jelentős eredményeket ért el. Történészként főként a szlovákok és a szlovákiai magyarok történetével, valamint a közép-európai kisebbségi kérdéssel foglalkozik. 2024-ben a Fehér Kettőskereszt Érdemrend harmadik fokozatát vette át Zuzana Čaputová köztársasági elnöktől.
- Mostrar mais
