Episódios
-
Szerkesztő: Mohácsi Edit
A Zenével a Rákos Gyermekekért Alapítvány már 12 éve jár be a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai részlegébe, hogy muzsikával gyógyítsa a gyerekeket. Aki akarja, kap tőlük egy gitárt, és meg is tanítják, hogy kell rajta játszani. És ha gyógyultan hazatérnek, akkor sem engedik el a gyerekek kezét, interneten keresztül foglalkoznak velük tovább, és ha sikerül rá pénzt szerezni, akkor táborba hívják őket, ahol megélhetik az együtt zenélés örömét is. Egy ilyen táborban jártunk ősszel Szentesen. Seres Antal, a program kitalálója és önkéntesei fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy jobbá tegyék a beteg gyerekek életét. -
Szerkesztő: Hegyesi Gabriella
A gyermek ajándék a szüleinek, akár vérszerinti, akár örökbefogadott. A gyermekvállalás nehézségeivel szembesülő párok az átlagosnál hosszabb és kanyargósabb utat járnak be, hogy részesülhessenek ebben az ajándékban, és az is előfordul, hogy végül nem adatik meg nekik. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Anna-Joachim Programja abban támogatja őket, hogy rátaláljanak a saját útjukra. Idei konferenciájukon az egészségügyi kérdésektől az örökbefogadásig számos témáról szó esett, de mindet áthatotta az a szemlélet, hogy az érintetteket nem külön-külön, hanem együtt, párként kell kísérni, kezelni. Megszólalók: Kiss-Vízer Anna belgyógyász, endokrinológus, Budai Irgalmasrendi Kórház Keresztény Családi Centrum, Homokiné Hollósi Cecília, az AVKF Anna-Joachim Programjának szakmai vezetője, Frankó András családterapeuta, Soltész Krisztina klinikai szakpszichológus, érintett párok. -
Estão a faltar episódios?
-
Szerkesztő: Diós Judit
A kórházban hagyott csecsemők helyzete sokak szívét megmozdítja. A gyermekvédelmi szakemberek a számtalan probléma egyikeként említik, hogy kevés a nevelőszülő, nincs kire bízni a kisebb és nagyobb gyermekeket. Milyen tapasztalatai vannak egy nevelőszülőnek, aki már 17 gyermeknek segített és milyen dilemmákkal küzdenek azok, akik most járnak nevelőszülői tanfolyamra? Anyagi, lelki kérdésekről és személyes indíttatásokról beszélgetünk. -
Szerkesztő: Szendrei Edit
Megszólal a súrolókefe, rókává változik a cipő – megannyi csoda történik a lassan húsz éves Batyu Színház előadásain. A színészek hátukra kapják a bábokkal teli batyujukat, s indulnak is meséikkel szerte az országba, de még azon túl is, a külhoni magyarokhoz, Svédországba vagy Németországba is. Az ezüsterdő lakói, vagy Morcos borz karácsonya, esetleg a Holle anyó meséje még szebbé teszi az ünnepvárást gyerekeknek és szüleiknek egyaránt. -
Szerkesztő: Szendrei Edit
Kérj egy mesét! – a Meseszó Egyesület advent idején élőszavas mesemondást ajándékoz az érdeklődő közösségeknek. Az idén tízéves egyesület születésnapi kötetet is összeállított Mindannyiunk meséi címmel, és egy vándorkiállításuk is járja az ország múzeumait, könyvtárait. De mesékkel máshogyan is lehet segíteni. A Világszép Gyermekvédelmi Alapítvány most megjelent mesekönyve a Világszép Karácsony – 24 mese ünnepről, szeretetről, varázslatról teljes bevételét a gyermekotthonokban élő gyermekek támogatására fordítják. A kötetet Zalka Csenge Virág mesemondó állította össze. -
Szerkesztő: Belényi Barbara
A helyesírási nehézség, más néven diszortográfia csak körülbelül harmadik osztályos korban mutathatja meg magát, azonban mire kiderül, hogy egy gyermeknek jó-e a helyesírási készsége, az valójában hatodik osztály környéke, tehát 12 éves kor. De akkor mit ér a sok gyakorlás, olykor kínlódás a helyesen írt betűkkel és hangokkal? Miért van kulcsszerepe annak, hogy vajon helyesen halljuk-e a hangokat? Hogy függhet össze a csecsemőkori ringatás, dúdolás, vagy a digitális eszközök megléte a helyesírásunkkal? Szakértők: Dr. Marton-Dévényi Éva, neurológus, pszichiáter, a Zenei Anyanyelvi Helyesírás Fejlesztés egyik kidolgozója, Korponai Erzsébet Anna, pszichopedagógus, anyanyelvi fejlesztő, Szarvasné Tóth Bernadett, fejlesztőpedagógus és családok. -
Szerkesztő: Diós Judit
Teret adni a kamaszoknak, annyit, amennyire csak szükségük van. A Kamasztér Alapítvány húsz éve a tehetséges fiatalokkal és a sportolókkal kezdett foglalkozni, majd a mentális egészség fejlesztésére lett leginkább igény, a Covid óta sokszor a virtuális térben. Ingyenes és anonim chat szolgáltatásuk, a Támasztér chatpont küldetése elsősorban a figyelmes és megerősítő meghallgatás. A Kamasztér Alapítvány alapító elnökével, Balogh Edina Annával és önkénteseivel beszélgetünk. -
Az egyik mondókára az apró gyermekkezek emelkedtek a magasba, a következő dalocskára pedig a gyerekeket emelték fel szüleik, s nemcsak kuncogás, hanem kacagás töltötte be a termet. Tatárné Nagy Ágnesre, a Kuncogó program megalkotójára az idei év Kopp-Skrabski díj jelöltjei között találtunk rá, személyesen pedig a kecskeméti Waldorf óvodában tartott bemutatóján és előadásán találkoztunk.
Szerkesztő: Szendrei Edit -
A szövegértés területén a magyar diákok a legutóbbi PISA-teszten nem érték el az egyébként szintén sokat romló OECD-átlagot sem. Mi lehet ennek az oka? Mi a különbség az olvasás és a szövegértés között? Mennyi idő kell ahhoz, hogy a jó olvasásból jó szövegértés legyen? Steklács János, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője, olvasáskutató, nyelvész a szövegértelmezés komplexitásáról beszél, és megismerkedhetünk egy balástyai tanoda módszerével, ahol két fiatal oktató, Muti Jeruszáma és Szalai Hanna a hátrányos helyzetű gyerekeket tanítja olvasni és értelmezni az olvasottakat.
Szerkesztő: Mohácsi Edit -
Mindenkit sokként ér, ha kiderül, hogy a gyermeke gyógyíthatatlan beteg. Aztán vizsgálatok, kezelések hosszú sora következik, és a család élete végleg megváltozik. Sokszor hosszú évekig ápolják a szülők beteg gyermeküket, miközben esetleg testvérekről is gondoskodnak, és legalább egyiküknek dolgoznia is kell. Honnan merítik az erőt és a hitet a mindennapokhoz, és hogyan segít egy különleges hely, ahol átmenetileg otthonra talál a beteg, és a szülők is értő figyelmet kapnak? A Tábitha Ház szülőtámogató csoportjánál jártunk.
Szerkesztő: Hegyesi Gabriella -
Min múlik, hogy szívesen ebédelnek-e az iskolában a gyerekek? Mennyit számít az étel minősége, a tálalás, az ebédidő hossza? Mi történik akkor, ha élhetnek a gyerekek a választás szabadságával, és ők szedik ki a tányérjukra azt az ételt, amelyiket szeretnék? Számít-e a fenntarthatóság a közétkeztetésben, és hogyan válik be a „svédasztalos” menza? Megszólalók: Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos szövetségének elnöke, Báti Anikó, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajzi Intézetének vezető kutatója, Sárközi Lilla, a Hungast terülteti üzemeltetési koordinátora, a Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjai.
Szerkesztő: Hegyesi Gabriella -
Utazzuk be együtt Európát vagy Óperenciát, vagy mindkettőt egyszerre! A Petőfi Irodalmi Múzeum családi napján közös alkotásra hívta látogatóit. Megtervezhették a jövő ideális városát, alkothattak képeslapokat fantáziabirodalmakról, vagy bekukucskálhattak Doboz utca 1. lakóinak életébe a mozgásszínház előadásán. A programok Burger Barna utolsó munkájához, a Meg nem írt képeslapok című fotókiállításhoz kapcsolódtak, mellyel Magyarország európai uniós tagságának húszéves évfordulóját és az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnökségét köszönti a múzeum.
Szerkesztő: Szendrei Edit -
Szerkesztő: Mohácsi Edit
A Budapesti Komplex SZC Szamos Mátyás Technikum és Szakképző Iskola honlapján az igazgató, Dr. Dudás Gábor köszöntőjében azt ajánlja az idei tanévben a diákjainak, hogy legyenek jóban önmagukkal, maradjanak rugalmasak és kíváncsiak. Ehhez az intézmény biztosít egy ifjúsági segítőt is, aki egész évben mentálhigiénés programokat talál ki a gyerekeknek. Egy ilyen foglalkozáson jártunk a kilencedikes szakács, cukrász osztályban. Takácsné Mandics Gabriella mentálhigiénés szakember és a diákok a programról mesélnek. -
Szerkesztő: Belényi Barbara
A nyolcvanas években megreformált finn oktatási rendszer évtizedek óta sikert sikerre halmoz. Sok évig hozták a legjobb PISA-eredményeket a finnországi diákok. Mára azonban jelentős megtorpanás érzékelhető. Viszont a versenytárs Észtország lett, aki épp a finnektől vette át az utóbbi évek legnagyobb oktatási reformjának alapjait. Miben különbözik mégis az észt iskola a finnekétől? Milyen megoldásaik vannak a motiválásra, mobilhasználatra, a kirekesztésre? Hogy érik el, hogy szeressenek iskolába járni a gyerekek? -
Apakérdések rovatunkban három kamasznevelő apa osztja meg a tapasztalatait arról, vajon hogyan változnak a családunkban kezdettől fogva kialakított és következetesen képviselt szabályok - olykor egy csapásra, a kamaszkor beköszöntével. Hogyan tekintünk a szabályokra: korlátként vagy kapaszkodóként? Honnan tudjuk, ha túl sok a szabály? Vagy ha túl kevés? Változik a világ, de mi a helyzet a fegyelmezettséggel? Beszélgetőtársak: Arató Domonkos pszichológus és Makovsky Miklós édesapa.
Szerkesztő: Süveges Gergő -
A mesehősöknek gyakran olyan „előtalált” feladattal, nehézséggel kell szembenézniük, amelyekbe az őseik belebuktak. Miután megoldották az örökségül kapott nehézségeket, saját életük rajtkövéhez érhetnek, s elindulhatnak saját kiteljesedésük felé. Vaskor Gréta meseterapeuta a mesei kódok értelmezésével, míg Mogyorósy-Révész Zsuzsanna pszichológus a traumákat feldolgozó terápiás tapasztalatokon keresztül kalauzolja olvasóit a Kinek a sorsa? című kötettel a transzgenerációs történetek sűrűjében.
Szerkesztő: Szendrei Edit -
A Láthatáron Csoport Kenyértörés című darabja egy krónika a görög-perzsa háborúról. Mit gondolnak a tizenéves nézők a szolidaritás és a háború viszonyáról? Hogyan teszik fel a hűség és az árulás, bűnösség és ártatlanság kérdéseit, és milyen válaszokat találnak rájuk? Az előadás után a résztvevő osztályok közös vita után titkos szavazással ítéletet hoznak. A Láthatáron Csoport színészeivel és a gimnazista közönséggel beszélgettünk.
Szerkesztő: Mohácsi Edit -
Szerkesztő: Hegyesi Gabriella
„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kiskondás.” Amint ez a mondat elhangzik, a Dunaharaszti Szivárvány Óvoda mesehallgató csoportjának tagjai nagyra nyitják meselátó szemeiket és füleiket, és már benne is vannak a történetben. Kuncognak, sajnálkoznak, tanácsot adnak a főhősnek, és közben az is kiderül, ők miben tartják ügyesnek magukat és egymást, és miért fontos jószívűnek lenni. Tihany-Hódi Kata pedagógus és meseterapeuta nem győzi hangsúlyozni, hogy a kicsikkel való beszélgetés kincset ér, és a meséken keresztül könnyen megteremthetjük hozzá a megfelelő légkört szülőként is. -
Szerkesztő: Diós Judit
Mit lehet tenni, ha a szülők nem tudtak felkészülni az új élet fogadására, de elhúzódik az örökbeadás, vagy nem szeretnének végleg lemondani gyermekükről? Az kórházakban maradt csecsemők helyzete szívfájdító, különösen, ha tudjuk, mennyit számít ilyenkor az állandó, személyes gondoskodás. Műsorunkban együtt gondolkodunk az SOS Gyermekfalu és a Nevetnikék Alapítvány munkatársaival és meglátogatunk egy nevelőszülőt is. -
Szerkesztő: Szendrei Edit
Vajon jó anya, jó apa leszek? Hogyan nevelhetünk boldog gyermeket? Mi lesz a párkapcsolattal? Nincs még egy olyan előre látható változás a párkapcsolatban, amely annyira gyökeresen és rövid idő alatt rendezné át az életünket, mint a gyermekvállalás. Habár a gyermekvárás folyamata a legtöbb pár számára egy örömmel teli időszak, sokrétű kihívásokat is tartogat, amelyekre jobb előre, minél tudatosabban felkészülni. A Két Igen Alapítvány Szülők leszünk programja abban szeretne segíteni, hogy a szülővé válás eltávolodás helyett megerősödést hozzon a párkapcsolatokba. - Mostrar mais
