Episódios
-
Gyenge Zsolt filmteoretikus és kritikus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója. Fő kutatási területei közé tartozik az avantgárd, valamint a film fenomenológiai elemzése, ami a néző érzékszervi és testi élményeit vizsgálja a filmek befogadása során. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért a már mozikban futó Fekete pont kapcsán többek között arról, hogyan mutatja be az egyén és a rendszer viszonyát, és hogy mik a tabuk és valóság ábrázolásának hagyományai a magyar filmben.A Mozinet új bemutatójában a Berlinből hazaköltözött tízéves Palkó (Paul Mátis) csodálkozva szemléli egy átlagos magyar iskola mindennapjait: ájuldozó gyerekek és végeláthatatlan beszédek az ünnepélyes tanévnyitón, finomfőzelék és hipós felmosóvíz jellegzetes szaga a menzán. Egyedül Juci néni (Mészöly Anna), a pályakezdő tanárnő érti őt meg igazán, aki szintén elszenvedője a házmester-kultúrában megragadt intézményi rendszernek. Szimler Bálint helyenként groteszkbe hajló, örkényi hagyományokat továbbvivő nagyjátékfilmje számos hazai producer együttműködésében, független alkotásként valósult meg.„Azt szokás mondani, hogy míg a diktatúrákban karhatalmi kényszer van, a kapitalizmusban pénzügyi kényszer. Adott esetben nem engedem létrejönni a filmet azáltal, hogy nem adok rá finanszírozást. Aztán ha mégis össze tudod kaparni, akkor ám legyen, de tízszer már nem fogod tudni összekaparni.”Gyenge szerint a Fekete pont nem annyira ellenzéki, mint inkább rendszerkritikus film, amilyenek jóformán csak függetlenül készülhetnek el az utóbbi években. Ez egyfajta „tűrt” kategória, amibe azok a filmek tartoznak, amik dokumentarista ihletettséggel foglalkoznak kortárs problémákkal. „Tényleg az a kérdés, hogy a valóságunk a szürreális vagy a groteszk, vagy ez a film, ami ábrázolja azt?”A film sajátos, realisztikus, de mégis groteszk fogalmazásmódjáról Gyenge elmondja, szerinte az általános iskolai hétköznapok sűrített, pőre bemutatása hordozza magában az abszurd elemeltség lehetőségét. Azáltal, hogy a vásznon látod, amit magad is átéltél, rájössz, hogy egy abnormális valóságban élsz. „Ezek a gyerekek elmennek a forgatásra és másnap iskolába mennek. A saját életüket játsszák, még ha megrendezve is. És ez a legfiktívebb filmet is dokumentaristává teszi.”Az amatőr gyerekszereplők játékát a 70-es évek Budapesti Iskola filmes mozgalmához köti, ahol a színészek kvázi magukat alakítják, mert olyan helyzeteket játszanak el, amik velük is nap mint nap megtörténnek. Többek között ez adja Gyenge szerint a Fekete pont hitelességét.A Fekete pont már a mozikban!A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.00:00 Bevezetés02:02 Tabuk és valóságábrázolás a magyar filmben06:42 Ellenzékiség vagy rendszerkritika? – A hatalom és a film viszonya09:59 Egyén és rendszer viszonya a Fekete pontban14:11 Hitelesség kérdése - Amatőr szereplők a Fekete pontban20:08 A valóságunk groteszk vagy a film? – A Fekete pont szatirikus stílusa24:14 Mit jelent a Fekete pont az országhatáron túl?
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Zacher Gábor toxikológusként vált országszerte ismertté, évtizedek óta foglalkozik a függőségek, különösen a kábítószerrel kapcsolatos esetek kezelésével és megelőzésével. Gyakran megszólal a médiában egészségügyi, társadalmi és prevenciós témákban. Közérthetően és szókimondó stílusa miatt népszerű szakértővé vált a nyilvánosság előtt. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus az október 31-én mozikba kerülő És mi van Tomival? című film kapcsán többek között arról, mennyire mutatja be a film hitelesen az alkoholbetegséggel kapcsolatos problémás helyzeteket.
A Mozinet új, Till Attila rendezésében készült bemutatójában Sanyi (Thuróczy Szabolcs) az alkoholbeteg bábművész és Pali (Polgár Tamás) az alkoholbeteg liftszerelő együtt keresik a haverjukat, Tomit, aki már több anonim alkoholista gyűlést kihagyott. Próbálnak józanok maradni, ami nem könnyű egy olyan országban, ahol az ivászat széles körben elfogadott napi gyakorlat. Sanyit öt éve a függősége miatt hagyta el a felesége és a lánya, azóta új életet kezdett és nem iszik, Palinak viszont elég egy kis lökés, hogy újra igyon. Tominak valószínűleg már ennyi se kell. A két barát Budapest utcáin versenyt fut az idővel, hogy megtalálják és megmentsék Tomit.
A beszélgetés elején Zacher elmondja, kezdetben szkeptikus volt a film kapcsán, de amikor megtudta, hogy Kapitány-Fövény Máté, is részt vett íróként az alkotásban, megbizonyosodott róla, hogy a téma autentikusan kerül feldolgozásra. A film szerinte hitelesen mutatja be az alkoholbetegek gyakran négy fal között kibontakozó tragikus sorsát, ami legtöbbször láthatatlan marad a külvilág számára.
„A film másik nagy erőssége, hogy bemutat nekünk egy olyan közösséget, amiről mindenki hallott már: az Anonim Alkoholistákat. Ami egy olyan hihetetlenül komoly önsegélyező csoport, ahol nem ül bent szakember. Itt egymás példáján okulva, egymás életét próbálják támogatni.”
Zacher nagyra tartja az Anonim Alkoholisták közösségét, többek között azért, mert szakember jelenléte nélkül, a legkülönbözőbb társadalmi háttérből érkező alkoholbetegek egymást segítik át a leszokáshoz vezető úton.
„Egy biztos, hogy abban a pillanatban, ha kimondjuk azt a mágikus mondatot, hogy bármikor abba tudom hagyni, az egyet jelent azzal, hogy függő vagyok.”
Zacher kihangsúlyozza, hogy bár a függőségre való hajlam örökölhető, korántsem csak a genetika által meghatározott, hanem számos tényező befolyásolja. Szerinte az, hogy valaki az alkoholizmust a családi háttérre hárítja, kifogás, ha pedig valaki azt mondja, bármikor abba tudja hagyni, gyakorlatilag egyet jelent azzal, hogy függő.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Hogyan működik az Anonim Alkoholisták közössége?
- Milyen formái lehetnek a leszokásnak?
- Hogyan reagál az alkoholbetegek családja és szociális hálója?
- Mennyiben örökölhető a hajlam?
- Kik azok a „betépett álmodozók”?
Az És mi van Tomival? október 31-től a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=d6rJ_Q8HyM4&ab_channel=Mozinet
Fejezetek
00:00 Bevezetés
00:25 Mennyire hiteles film az És mi van Tomival?
05:32 Az Anonim Alkoholisták közössége
06:38 Az alkoholról való lejövés különböző formái
09:27 A környezet reakciója az alkoholbetegekre és a leszokásra
14:11 „Bármikor abba tudom hagyni” – a függők mantrája
17:55 Az alkoholbetegek családi és szociális hálója
20:15 Az örökölt hajlam és az önfelmentés
23:50 Az alkoholreklámok
25:06 A filmek és a popkultúra prevenciós jellege
28:43 A betépett álmodozók
33:01 Tiltás és közösségi nyomás
A film hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/esmivantomivalInstagram: https://www.instagram.com/esmivantomival/
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Estão a faltar episódios?
-
Salát Gergely sinológus, műfordító, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktat, főbb szakterülete a kínai kultúra és társadalom. Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög legfrissebb adásában, többek között arról, hogyan jött létre a feketék által sűrűn lakott, úgynevezett “Csokoládéváros” Kanton egyik negyedében, vagy hogy mi a teakultúra szerepe a mai Kínában. A beszélgetés apropója a már mozikban futó A tea illata című film.
A Mozinet új bemutatójában a harmincas évei elején járó elefántcsontparti nő, Aya megbotránkoztatja környezetét, amikor az esküvőjén nemet mond a vőlegényének. Kínában kezd új életet, egy teaüzletben talál munkát. Főnöke, a 45 éves Caj tea iránti szenvedélye lenyűgözi Ayát. A lány a tanítványává válik, és miközben megismerkedik az ősi szertartásokkal és a tea művészetével, kapcsolatuk gyengéd szerelemmé érik. A tea illata kontinenseken és kultúrákon átívelő, a képzelet és valóság határán lebegő szerelmes történet.
„Kínában ez a fajta rituális teázás, magasabb társadalmi körökben nagyon hasonlít a borkultúrához: nem mindegy, hogy milyen fajta, milyen évjárat, hogy melyik hegynek melyik dűlőjéről szedték stb.”
Salát Gergely a beszélgetés során elmondja, a hagyományos, rituális teázás egyszer már kiveszett Kínában, de újraélesztették. Ma a magasabb társadalmi körökben divatos, és a borkultúrához hasonlóan nagyon aprólékos szabályai vannak.
„Kína egy nagyon torlódó társadalom, tehát itt olyan változások mentek végbe az elmúlt negyven évben, nagyon rövid idő alatt, amik máshol több száz év alatt.”
Kínában az elmúlt 40 évben olyan gyors változások történtek, hogy a generációk közötti kommunikáció nehézkes lett. A nyelvi és kulturális különbségek miatt a hagyományos családi hierarchiák is kezdenek szétesni, vannak családok, ahol például a nagyszülő és az unoka már nem értik meg egymást. A nők helyzete is óriásit változott. 1950-ben iktatták törvénybe például a többnejűség tilalmát, és azt, hogy a nőnek is bele kell egyezni a házasságkötésbe.
„Volt egy ilyen politikája Kínának, hogy az afrikaiakkal jóban kell lenni, ezért vonzzuk be a lehető legtöbb diákot. És hát a diákok, meg akik az ő nyomukban jöttek, abban a negyedben telepedtek le, ahol voltak már kínai kisebbségi muszlimok, úgyhogy ez lett az egyik ilyen afrikai negyed Kantonban.”
Kína korábban baráti politikát folytatott Afrikával, így sok afrikai diák vándorolt többek között Kantonba is. Ezek az afrikai diákok, és később barátaik, hozzátartozóik kisebb közösségeket alakítottak ki Kantonban, így jött létre az úgynevezett „Csokoládváros”. Ezt a negyedet több politikai hullámvölgy is érte, sokszor rasszizmussal, diszkriminációval szembesültek.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Rasszizmus és kulturalizmus a kínai társadalomban
- Mennyire hierarchikus a kínai társadalom?
- Ki volt a kínai Rambo?
- Milyen ellentét feszül a társadalmi fejlődés és a hierarchikus hagyományok között?
- Nagvvárosi szinglik és a házassági piac - Mennyit változott a nők szerepe Kínában?
- Mi a teakultúra szerepe Kínában ma?
A tea illata már a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=k7Ugel-wg7Y&t=32s&ab_channel=Mozinet
Fejezetek:
00:00 Bevezetés
01:39 Csokoládéváros Kantonban
05:49 Rasszizmus és kulturalizmus a kínaitársadalomban
16:18 Hierarchia a kínai kultúrában
18:14 A kínai Rambo
19:08 A társadalmi fejlődés és a családihierarchia ellentéte
21:25 Nagvvárosi szinglik és a házassági piac- Mennyit változott a nők szerepe Kínában?
28:25 A kínai teakultúra szerepe ma
-
Pető Andrea magyar történész, genderkutató, és a CEU professzora. Kutatási területei közé tartozik többek között a társadalmi nemek története, a feminizmus, valamint a posztkommunista országokban tapasztalható társadalmi változások. Számos könyvet és tanulmányt publikált ezekben a témákban. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda a már mozikban futó Kivérző szerelem kapcsán többek között arról, mik a tipikus és atipikus hollywoodi női szerepek, vagy hogy hogyan jelenik meg a gender a filmben.
A Mozinet ú,j morbid humorú erotikus thrillerében a visszahúzódó konditeremvezető Lou (Kristen Stewart) első látásra beleszeret Jackiebe (Katy O’Brian), a Vegasba tartó ambiciózus testépítő nőbe. A két lány szenvedélyes viszonya veszélybe kerül, amikor maguk ellen fordítják a város erőszakos kiskirályát, Lou apját (Ed Harris).
„Nem lehet egyszerre megfelelni a heteroszexuális mátrixnak, és valahogy kilépni és befogadóvá válni, mert ez a kettő nem összeegyeztethető. Ezért érdekes a film, merthogy megpróbálja a különböző ellenállási formákat bemutatni, ami a heteroszexuális elvárásokkal és a patriarchátussal, a férfiuralommal szemben jelenik meg.”
Pető Andrea szerint a Kivérző szerelemnek gender szempontból több lehetséges értelmezése is van, és több lehetséges ellenállási formát is bemutat a patriarchátussal szemben. Így többek között azokat az összeegyeztethetetlenségeket is bemutatja, amik a konzervatív női modellre jellemzők.
„Az illiberális női modell azt mondja, hogy család, munka és otthonlét összeegyeztethető lehet. Ez az összeegyeztethetőség azzal a feltétellel történik meg, hogy az adott nő nem kérdőjelezi meg azt a politikai helyzetet, azt a heteroszexuális mátrixot, amiben saját maga számára egy kis területet ki tud hasítani, ahol jól el tud lenni.”
Az uralkodó illiberális modell a nőket a hagyományos, gondoskodó szerepekbe szorítja vissza, miközben nem teszi lehetővé számukra a politikai helyzet vagy a heteronormatív mátrix megkérdőjelezését. Az ilyen nők nem léphetnek ki ezekből a keretekből anélkül, hogy ne ütköznének ellenállásba a társadalmi elvárások miatt.
„Ez a film azért is érdekes, mert folyamatosan párbeszédben van és reflektál ezekre a különböző hollywoodi mintákra. A nézők bizonyára felismerik, hogy ez a Thelma és Louisnak egy nagyon furcsa remake-je, de Tarantino meg Rodriguez filmeknek is a különböző képeire, párbeszédeire, karaktereire reflektál gender szempontból.”
A Kivérző szerelem azzal, hogy reflektál a filmtörténet különböző alkotóira és alkotásaira, egyúttal meg is kérdőjelezi azokat, és az olyan, tipikusnak tekinthető női szerepeket az amerikai filmben, mint a naíva, a díva, a femme fatale, stb.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Mik a tipikus és az atipikus hollywoodi női szerepek
- Milyen szerepeket kínál a hatalom a nőknek?
- Vannak tudományos érvek a nem-bináris karakterekkel szemben?
- Mi az a queer utópia?
A Kivérző szerelem már a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=-8PWXNujlno&t=5s
Fejezetek
00:00 Bevezetés
00:24 Tipikus és atipikus hollywoodi női szerepek
01:52 Milyen szerepeket kínál a hatalom a nőknek?
08:17 Kivérző szerelem - Milyen hatása lehet egy nem heteronormatív filmnek?
14:24 A queer utópia a filmben
18:16 A ’gender’ szó jelentése és illiberális félreértelmezése
24:52 Vannak tudományos érvek a nem-bináris karakterekkel szemben?
A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Tóth Csaba újságíró, a VOX Mozimagazin munkatársa és az NLC „hivatásos filmőrültje”. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus a szeptember 12-én mozikba kerülő Örökké című film kapcsán. A Mozinet új bemutatójában a huszonéves klímakutató fiú, Elias beleszeret egy feltörekvő énekesnőbe, Anitába, ám később inkább a karriert választja. Másfél évtized múlva Elias sorsdöntő expedícióra készül, ám ekkor újra találkozik Anitával, és felszínre törnek elfojtott érzései.„Dicaprio a klímaaktivizmus emblematikus, de közben azért elég megosztó alakja is. Mégiscsak van egy ilyen furcsa mellékíze annak, hogy valaki papol egy témában, de közben hatalmas jachtokon csapatja a tengeren, vagy magángéppel járja körbe a földet, ami jó sok embernek a karbonlábnyoma egy évben.”Tóth Csaba szerint a filmipar viszonya a klímaváltozáshoz ellentmondásos. Leonardo DiCaprio például kiemelkedő alakja a klímaaktivizmusnak, nem csak beszél róla, hanem dokumentumfilmeket finanszíroz, és jelentős adományokkal is támogatja az ügyet. Azonban életmódja – mint például magánrepülőgép és luxusjachtok használata – képmutató, és felveti az álságosság kérdését.„Egész Hollywoodra levetítve azért ez egy ellentmondásos helyzet, hiszen egy olyan iparágról beszélünk, amely próbálja hangsúlyozni, hogy ökotudatosan működik, de mégiscsak rendkívül pénzigényes, és környezetszennyező.”Hollywood egészét nézve is ambivalens a helyzet: bár az iparág mostanában ökotudatos működésre törekszik, legalábbis igyekszik ezt kommunikálni magáról, de a stábok, még ha kifejezetten körültekintőek is, mindenképpen károsítják a környezetet a forgatások során. Gyakran például nagy létszámú csoportokat visznek természetes helyszínekre.„Láttunk már cunami filmet, láttunk már áradásokat, láttunk már földrengést, láttunk már filmet tornádókról, viharokról, elsivatagosodó területekről. Igazából szerintem az a kérdés, hogy az emberekre hogyan hat ez az egész. Egyre fontosabbá válnak majd azok a karakterek, akiknek az életében ez egy nagyon fontos tényező. És próbálnak együtt élni vele, vagy küzdeni ellene.”Az Örökké című filmmel kapcsolatban Tóth Csaba elmondja, a klímaváltozás témája gyakran megjelenik a filmekben is, ezek a filmek azonban általában inkább a látványra és az akcióra koncentrálnak, semmint a mélyebb emberi drámákra. Ugyanakkor egyre több olyan film készül, ahol a klímaváltozás már nem csak háttérként szolgál, hanem fontos tényezővé válik a karakterek életében. Az Örökké szeptember 12-től a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=jc5J41F9qz8&t=19s
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
Fejezetek:00:00 Bevezetés01:45 Mióta téma a klímaválság a filmekben?06:46 Mennyire megosztó téma a klímaválság?09:37 Álságos Hollywood és Leonardo DiCaprio aktivizmusa?13:37 A klímaválság a kortárs amerikai szuperprodukciókban és az európai filmekben20:24 Környezetvédelem a kortárs filmben24:00 Hogyan fog a film foglalkozni a klímaváltozással a jövőben?A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Kránicz Bence filmkritikus és egyetemi oktató, sokat foglalkozik filmes műfajelmélettel és animációval is. Vele beszélget Kovács Gellért a Mozinet Nagylátószög új adásában a Cinegón már elérhető A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje! című animációs film kapcsán. A kis Nicolas-ban a világ egyik legismertebb francia gyerekkönyv-sorozatának címszereplője, a csínyekre állandóan kapható francia kisfiú az egész családot lenyűgöző animációs filmben elevenedik meg. A film hűen visszaadja az eredeti könyvek hangulatát, miközben mind a történelmi, mind az alkotók személyes élményei alapján ismerjük meg a művek keletkezését.
„Szerintem egy francia nagyon megsértődne azon, hogy a képregény egy amerikai művészeti ág, mert az európai képregénykultúra az nagyon is eleven volt a harmincas évektől. És aztán pedig az az időszak, amiről A kis Nicolas is már szól, egy valóságos boomot hoztak a francia nyelvű képregénykultúrában. Az más kérdés, hogy kevésbé volt exportképes, mint az amerikai.”
A beszélgetés során Kránicz Bence kitér arra, mik is az amerikai, az európai és az ázsiai képregények sajátosságai. A francia képregények műfajilag legalább olyan színesek, mint az amerikai és a japán társaik, csak hosszú távon kevésbé váltak exportképesnek. Ezzel szemben az amerikai szuperhősképregények a rendszerváltás után szinte elárasztották a magyar piacot is.
„Nagy különbség a francia és az amerikai képregénykultúra között, hogy az amerikaiban a szuperhős műfaj vitte a prímet, és mind a mai napig is ez a legnépszerűbb műfaj. Franciaországban a science fiction, a különféle kalandműfajok, bűnügyi műfajok mindenből meg lehet találni nagyon magas színvonalú albumokat és nagyon népszerű albumokat is.”
A ma már leginkább film franchise-okból ismerhető amerikai szuperhősök teljesen letarolták a mainstream képregénypiacot. Kránicz szerint az adaptációk és a képregények között oda-visszahatás figyelhető meg, mert ezek a filmes feldolgozások teszik lehetővé, hogy bizonyos képregény sorozatok máig futhatnak. Az adaptációk nélkül ugyanis már vélhetőleg nem lennének elég széleskörben ismertek.
„Lehet, hogy a hardcore képregényrajongók most vitatkoznának velem, mert azt mondanák, hogy régen minden jobb volt, de én azt gondolom, hogy jobbak a szuperhős képregények, mint évtizedekkel ezelőtt, méghozzá éppen azért, mert hogy ha csökken az olvasóközönség, akkor el lehet kezdeni kísérletezni.”
Az elmúlt évtizedekben megfigyelhető ugyan egy erős visszaesés a képregények olvasottságában, de Kránicz szerint ez lehetőséget ad arra, hogy egyes sorozatok kísérletezőbbé válhassanak. Így volt ez az egyik Pókember sorozattal is, ahol egy afro-latino származású fiú, Miles Morales ölthette magára a szuperhős ruháját, ezzel reprezentálva az Egyesült Államok két legnagyobb kisebbségét egyszerre.Fejezetek00:00 Bevezetés02:16 Hogyan alakultak ki a mai képregényfilmes franchise-ok? 06:48 Európai, ázsiai és amerikai képregények – mi a különbség? 14:15 Miért a szuperhős képregények terjednek a legjobban? 17:24 Kísérletezőbbek a szuperhős képregények ma, mint régen? 19:56 A kis Nicolas és egyéb animációs adaptációk 21:48 Képregényre adaptált filmek 24:39 A képregényadaptációk megcsömörlése A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje! már elérhető a Cinegón!
https://cinego.hu/filmek/a-kis-nicolasA Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
A jövőre 10 éves Filmvilág Podcast és a Mozinet közös eseményén, premier előtt volt látható Rose Glass rendezőnő Kivérző szerelem című filmje. A vetítés után élő podcastfelvétel készült a filmről Baski Sándor, Huber Zoltán, Pozsonyi Janka és Varga Dénes részvételével.
A visszahúzódó konditeremvezető Lou (Kristen Stewart) első látásra beleszeret Jackiebe (Katy O’Brian), a Vegasba tartó ambiciózus testépítőbe. A két lány szenvedélyes viszonya veszélybe kerül, amikor maguk ellen fordítják a város erőszakos kiskirályát, Lou apját (Ed Harris). A sokkoló, felkavaró és morbid humorú erotikus thrillert Quentin Tarantino és a Coen testvérek legjobb alkotásaihoz hasonlítják. A cselekményében a nyolcvanas évekbe visszarepítő, de ízig-vérig mai Kivérző szerelem korábban már felrázta a Sundance Filmfesztivál és a Berlinale közönségét.
A beszélgetésben szóba kerül:
Eleinte miről szólt volna a film és hol játszódott volna? Milyen műfajokat és filmeket idéz meg a Kivérző szerelem? A24-es minőség A filmben megjelenő frizurák Szerelem és egyébb függőségek 80-as évek vége Kristen Stewart Hasonló filmek (filmajánló)A Kivérző szerelem már a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=-8PWXNujlno&t=5s&ab_channel=Mozinet
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Bernát Bianca művészeti menedzser, a magyar operatőrök külföldre közvetítésével foglalkozó Pancake Talents alapítója. Vele beszélget Kovács Gellért filmkritikus a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában a Cinegón már elérhető Vaskarom, és Szimler Bálint, a Mozinet forgalmazásában a jövőben mozikba kerülő Feketepont című filmje kapcsán.
Az Erdély Mátyás által fényképezett Vaskaromban a valóságban is létező texasi Von Erich pankrátorcsaládot követjük. A világbajnok apa megszállottan dolgozik azon, hogy a fiai átvegyék majd tőle a birodalmat. De vajon sikerül-e a fiúknak megtörni a családot sújtó átkot? A Rév Marcell operatőri munkájával készült Feketepont pedig egy tanév történetét dolgozza fel egy tizen-egynéhány éves fiú és egy fiatal tanárnő szemszögéből. Olyan problémák jelennek majd meg benne, amik évtizedek óta jelen vannak az oktatásban.
„Az Illés papi alapította operatőri iskolában a mester-tanítvány viszony és a műtermi gyakorlatok nagyon fontosak voltak. És fontos volt az is, hogy értékközpontú legyen a tanterv, ő ezt '49-ben lefektette, és ez sok évtizeden keresztül öröklődött.”
Ahhoz, hogy megértsük, miért különleges a magyar operatőr képzés és miért kiemelkedően tehetségesek a magyar operatőrök, Bernát Bianca szerint a képzés történetét is szemügyre kell vennünk. 1949-ben Illés György, azaz „Papi” indította el az operatőr képzést a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, nagy hangsúlyt fektetve a világosításra, a műtermi gyakorlatokra, a hosszantartó mester-tanítvány viszony kialakítására és az értékközpontúságra. Ez a szemlélet öröklődött évtizedeken át a magyar operatőrök szemléletmódjában.
„Nagyjából egy út van: hogy egy olyan forgatókönyv betaláljon, egy olyan rendezővel, ami egyébként kikerül egy olyan fesztiválra, ahol egy olyan menedzser is meglátja, és nagyon sok szál jól klappol. De miért várjon erre egy operatőr? Miért ne legyen egy ügynökség, aki azon dolgozik, hogy ezeket a neveket megismertesse külföldön?”
Ahhoz, hogy külföldön is dolgozhassanak, Bernát Bianca szerint a magyar operatőröknek óriási szerencsére van szükségük, így keveseknek jön össze. Erre jó példa a fent említett két film operatőre, Erdély Mátyás és Rév Marcell, akik évek óta dolgoznak hollywoodi produkciókban. A hazai környezetben viszont gyorsan el lehet érni a lehetőségek végét, ezért alapította a Pancake Talents nevű operatőr ügynökséget, ami a kiemelkedően tehetséges hazai szakemberek külföldre közvetítésével foglalkozik.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Hogyan épül fel egy operatőr ügynökség?
- Mik a magyar operatőr képzés különlegességei?
- Hogyan vetették meg a lábukat a magyar operatőrök Hollywoodban egykor és most?
- Milyen operatőröket keresnek külföldön?
A Vaskarom már elérhető a Cinegón, a Feketepont a Mozinet forgalmazásában kerül majd mozikba.
A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.
Fejezetek:
00:00 Bevezetés
00:54 Egy operatőr ügynökség felépítése
04:55 A magyar operatőr képzés különlegességei - Értékközpontúság és a mester-tanítvány viszony
09:08 Magyar operatőrök Hollywoodban - egykor és most
12:53 Hogyan működik egy operatőr ügynökség?
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, bába és pszichológus, neve országosan is ismert, mint az otthonszülés legfőbb hazai úttörője. Hosszú, majd két évtizedet felölelő munkától való eltiltása nemrég járt csak le. Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában a Cinegón már elérhető Smoke Sauna Sisterhood című film kapcsán.
A Smoke Sauna Sisterhood egy hipnotikus erejű dokumentumfilm, ami egy összetartó női közösség szemszögéből tárja fel a tradicionális észt szaunázás legintimebb pillanatait. Az erdőben felállított izzasztókamrában összegyűlő nők teljesen kitárulkozva beszélnek a legféltettebb titkaikról, vágyaikról, traumatikus emlékeikről, miközben a szemünk láttára mosódnak el a test és lélek határai.
„Egyszer egy dúlánk szült, és amikor már minden megvolt, akkor mondtam neki, hogy most el fogok menni egy másik szüléshez. Rám nézett a kisbabája mögül, és úgy kérdezte, hogy „te most el fogsz menni máshoz?” Mint egy hősszerelmes. És akkor ezen elgondolkoztam, hogy lehetséges, hogy ez a kapcsolódás igazából nem a személynek, hanem az életnek szól, a születésnek, a halálnak, és akkor nyugodtan el lehet menni máshoz.”
Geréb Ágnes az otthonszüléssel, és annak kísérésével kapcsolatban elmondta, ilyenkor egy nagyon belsőséges, intim kapcsolat alakul ki a bába és a szülő nő között. Annak ellenére, hogy ez a kapcsolat átmeneti, mégis nagyon intenzív, ilyenkor a szülést mindketten egy közös, kábítószeres utazáshoz hasonló élményként élik meg. Ebből kizökkenni, majd átmenni máshoz ugyanezt átélni szerinte azért lehetséges, mert ez a kapcsolódás nem is igazán a személyhez fűződik, hanem az élethez: a születéshez, a halálhoz és ennek körforgásához.
„Az eltiltás elején, amikor még nem hittem el, hogy ez hosszú idő lesz, akkor nagyon hiányzott. És aztán később, amikor már rájöttem, hogy ez hosszú, vagy örök, talán inkább az volt a védekezés, hogy nem hiányzott. De szó sem volt tudatosságról.”
A szülészi hivatástól való eltiltás időszakát traumaként élte meg, elmondása szerint a PTSD tüneteit is észlelte magán. A szülés levezetése számára függőséget jelentett, amiről nehéz leszokni. Amióta újra praktizálhat, még nem vállalt szülést, de szeretne még, úgy gondolja dolga van még bábaként.
„Néha kialakul barátság is, úgy tűnik, hogy engem sokan szeretnek. Erről azt gondolom, hogy engem nem ismernek, és amit szeretnek, az a saját szülésük, és ahhoz én kötődöm, és ez teljesen rendben van.”
Gyakran alakulnak ki hosszabb távú kapcsolatai azokkal, akiknek a szülését kísérte, volt olyan nő is, akivel évtizedekkel később ejtették meg a szülés utáni beszélgetést. Viszont általában úgy érzi, ez a szeretet nem a személyének szól, hanem a szülésnek, ez az élmény viszont hozzá kötődik.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Milyen közös abúzus történetek kerülnek szóba női csoportokban?
- Milyen az a bizalom, ami kialakul bába és szülő nő között?
- Mi történt az elmúlt 17 évben, azóta, hogy eltiltották a munkájától?
- Mi az a szülés utáni beszélgetés és miért fontos?
- Hogyan stoppolt fiatalon?
A Smoke Sauna Sisterhood már elérhető a Cinegón!
https://cinego.hu/filmek/smoke-sauna-sisterhood
Fejezetek
00:00 Bevezetés
01:11 Geréb Ágnes és a stoppolás
03:02 Abúzus történetek, és boszorkányság a női csoportokban
06:51 Közös utazás - Bizalom a bába és a szülő nő között
12:02 Szülés utáni beszélgetések
15:55 Tartós kapcsolatok a bába és a szülő nő között
18:32 17 év kálvária - Milyen volt megélni az eltiltás időszakát?
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.
A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Minden mesetípus mást tesz hozzá a boldogságunkhoz / Boldizsár Ildikó & Gyárfás Dorka / A boldogság ügynöke közönségtalálkozó
Mesekutatóként és meseterapeutaként sokat foglalkozott már a történetek és a boldogság kapcsolatával. Boldizsár Ildikó a meséken keresztül közelíti az emberi lelket, és elmondása szerint rengeteget tanulhatunk belőlük magunkról is. Vele beszélgetett A boldogság ügynöke című dokumentumfilm vetítése után Gyárfás Dorka a Művész Moziban.
A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársaiként járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.
„A boldogságunk 50%-áról nem tehetünk. Ezt az 50 %-ot úgy hívják, hogy irányultságok, genetikai adottságok. Mindannyian egyfajta boldogság-termosztáttal születünk, és ez időnként kibillen fölfelé vagy lefelé, de általában beáll.”
Egyeseknek jó hír, másoknak nyugtalanító lehet, de a boldogságunknak maximum az 50%-áért tehetünk aktívan, de ez a szám is rendszerint inkább 35%. Ez Boldizsár Ildikó szerint azért van, mert a másik fele az genetikai adottságokhoz, irányultságokhoz kötött, és ezek nem változtathatóak.
„Az európai meserégióban attól lesz boldog a mesehős, hogy állandóan cselekszik: visszahozza a napot az égre, levágja a hétfejű sárkányt, megküzd az ördöggel, aztán el kell menni a Holdért, aztán föl kell menni az égig érő fára, de le kell menni még egy királykisasszonyért az alvilágba stb.”
Boldizsár Ildikó szerint nagyon beszédes az, hogy a különböző meserégiókban hogyan leli meg a hős a boldogságát. Az európai régióra egy “projektszemlélet” jellemző. A hős teljesíti a feladatokat, egyenként megküzd az elé gördített akadályokkal. Közben felnő, majd győz, megszerzi a királylányt és a fele királyságot, és boldogan él, amíg meg nem hal. Az európai ember boldogságkeresésére is ugyanez az aktív, cselekvő, célorientált szemlélet jellemző. De ha az ember keleti meséket is olvas, rájöhet, hogy a létezésben magában is megannyi boldogságfaktor van. Az óceáni mesékben pl. az jelenti a boldogságot a hősnek, hogy süt rá a nap, és tud beszélni a széllel.
„Az ember azért mesélte el a saját történetét annyiféle mesetípusban, mert mindegyik mesetípus mást tesz hozzá a boldogságunkhoz. Egy állatmesében például az a boldog, akit nem esznek meg, de a legendamesék hőse arról tesz tanúbizonyságot, hogy a láthatatlan világokkal milyen mély és erős kapcsolata van.”
Véges számú mesetípus van, és ezek a típusok más-más aspektusból közelítenek a boldogsághoz. A keleti novella mesetípusban nincsenek fantázialények és varázslat, ott attól lesz boldog a mese hőse, hogy jelen tud lenni a saját életében.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Mi a boldogság evolúciós haszna?
- Mik azok az ellenőrzésünk alatt álló változók, és mi közük a boldogsághoz?
- Milyen boldogságra tanítanak a különböző kultúrák mesetípusai?
- Milyen pszichés hatása lehet annak, ha egy szegény legény megkapja a fele királyságot?
- Létrejöhetnek még új mesék?
- Mi a különbség a pillanatnyi és a tartós boldogság között?
A boldogság ügynöke már a mozikban!
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
Előzetes: https://youtu.be/kyKy4hzon-s?si=TiPQIRskFhesu3wX
A film hivatalos felületei:
https://www.facebook.com/aboldogsagugynoke
https://www.instagram.com/a_boldogsag_ugynoke/
A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Tényfeltáró újságíró, a Telex munkatársa és számos, a hazai szervezett bűnözés történetét feldolgozó bestseller szerzője is. Dezső András olvasmányos dokumentumregényei, mint pl. a Maffiózók mackónadrágban, A nagyfőnök, vagy a Magyar kóla a valóságban is létezett magyar maffia köreiben játszódnak. Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában a Cinegón elérhető Az első áruló című film kapcsán.
Az első áruló főszereplője Tommaso Buscetta, az ő tanúvallomásának köszönhetően tudta Falcone vizsgálóbíró térdre kényszeríteni a szicíliai maffiát, a Cosa Nostrát. Az „első áruló” annak ellenére ült a tanúk padjára, hogy pontosan tudta: ezzel saját maga, családja és barátai életét sodorja veszélybe. A maffia bosszúhadjáratában 33 rokonát végezte ki. Sokan a mai napig sem értik, hogy mi késztette arra a korábban kíméletlen bérgyilkosként hírhedtté vált Buscettát, hogy elsőként szembesítse a maffia vezetőit a tetteikkel.
„A maffia, a szervezett bűnözés igényel egy intellektust. Mintha egy vállalkozást vezetnél: át kell látni szisztémákat, embereket kell jól ismerni, döntéseket kell hozni stb. Tehát egy intellektuális tevékenység, ami egyébként ritka esetben párosul erőszakkal.”
Dezső András szerint a popkultúrában ábrázolt maffiózó képpel ellentétben a valóságban a szervezett bűnözés ritkán jelent erőszakos bűncselekményeket. Alapvetően inkább egy cég vezetéséhez hasonlít leginkább, ilyen tekintetben pedig legfőképp intellektuális munkát jelent. Az erőszak pedig árt a biznisznek, mert feltűnést kelt, felhívhatja a hatóságok figyelmét az illegális tevékenységekre.
„Az sem igaz, hogy vannak a gonoszok, meg a jók, nyilvánvalóan tök árnyalt az egész. Egy bűnöző az lehet erőszakos mondjuk a munkája során, és otthon pedig szerető apa.”
Azt a vélekedést is cáfolja Dezső András, miszerint egy maffiózónak egyértelműen negatív karakternek kell lennie. Ugyanolyan árnyalt személyiségük lehet, mint bárki másnak, sőt, kifejezetten ritkának találja azt, hogy valaki eleve pszichopataként kerüljön a szervezett bűnözésbe. Fontosabb a szocializáció, a korábbi bűnelkövetésben való megkeményedés.
„Olaszországban nyilván van egy hagyománya ennek. Úgy kell a maffiát elképzelni ott, mint egy önkormányzatot, a közösség része. Magyarországon érdekek mentén szerveződnek a bűnözői csoportok, nem olyan erős a lojalitás.”
A magyar szervezett bűnözés - legfőképp a hagyományok hiánya miatt - sok különbséget mutat az olaszhoz képest. Az egyéni érdekek fontosabbak, mint a szervezethez való tartozás, a lojalitás. Oda csapódnak a „katonák”, ahol aktuálisan erőt és pénzt látnak.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Mennyire fontos a tisztelet a maffiában?
- Mennyire fonódik össze az alvilág és a civil, illetve politikai szférák?
- Hogy kerül be valaki a maffiába?
- Mik a szervezett bűnözés hagyományai Olaszországban és itthon?
- Mi történik egy kiöregedett maffiavezérrel?
- Az első áruló - mi lesz azzal, aki kibeszél a maffiából?
Az első áruló elérhető a Cinego kínálatában!
https://cinego.hu/filmek/az-elso-arulo
Fejezetek
00:00 Bevezetés
01:04 A maffiózók ábrázolása a popkultúrában
05:22 A szervezett bűnözés hagyományai Olaszországban és itthon
13:28 A tisztelet szerepe a maffiában
15:38 Az alvilág, a civil- és a közszféra összefonódása
19:05 Hogy kerül be valaki a maffiába?
21:01 Idős maffiavezérek
23:04 Leszámolások - amikor valaki kibeszél a maffiából
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Egy rajzfilmnek is kell, hogy legyen mélysége
Miért lesz egy rajzfilm 6 éven aluliaknak nem ajánlott? Mi a különbség a 16-os és a 18-as karika között? A Mozinet Nagylátószög legújabb adásában ilyen és ehhez hasonló témákról kérdezi Kozma Krisztina pszichológust, a Korhatár Bizottság volt tagját Kovács Gellért filmkritikus a Cinegón elérhető Medvevilág Szicíliában és A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje! című animációs filmekről.
A kis Nicolas Jean-Jacques Sempé karikaturista és René Goscinny író – az eredeti sorozat alkotói - életébe enged betekintést, miközben megelevenedik a csínyekre állandóan kapható francia kisfiú, Nicolas. A rajzolt karakter nem csak kedves grafikaként létezik, hanem útitársa, barátja lesz a két alkotónak. A Medvevilág Szicíliában történetében Leander, a medvék királya levezeti a népét a hegyekből, hogy élelemhez jussanak és megtalálják régen elvesztett fiát, Tónit. Az emberek világával megismerkedő medvék viszont egyre több emberi szokást vesznek át, a városokban élve veszélybe kerül a medvelélek.
„Ha tudjuk ezt valahogyan maximalizálni, hogy másfél éves korig semmit, és utána is maximum napi fél órát nézzenek médiatartalmakat, akkor már nagyon sokat tettünk a figyelmi kapacitásuk, a türelmük fejlesztésére, a kreativitásukért.”
A beszélgetésben felmerült a kérdés, vajon hány éves kortól nézhetnek a gyerekek médiatartalmakat? Kozma Krisztina elmondja, másfél éves kor alatt semmiképpen nem ajánlja, még a rajzfilmeket sem, és utána is csak limitáltan. A megfelelő fantázia kialakulását nagyban korlátozni tudja a készen kapott tartalom fogyasztása, ahelyett, hogy a gyerekek a saját képzeletükben barangolnának.
„A komolyabb, felnőtt témák esetén érdemes a 6-os korhatárt javasolni.”
Első látásra ugyan kicsinek tűnik a 0-s és a 6-os karika közötti különbség, de Kozma Krisztina szerint rengeteg olyan komolyabb téma merülhet fel, amit nem érdemes 6 év alatti gyereknek bemutatni. Ilyen lehet a házastársi konfliktusok, a komoly betegségek, a bűnözés, vagy a halál kérdése.
„A legkisebbeknek kevesebb elhárító mechanizmusuk van, hogy azt mondják magukban, hogy ez csak egy történet, vagy ez csak egy film.”
A korhatárok kapcsán Kozma Krisztina elmondja, a gyerekek sokkal nagyobb intenzitással élik át a történeteket, egyes filmeknél a szereplőkkel való azonosulás olyan felfokozott is lehet, hogy úgy érzik, amit a képernyőn látnak, velük is megtörténik. Ez szorongásba, feszültségbe, akár agresszióba is torkollhat. Ezért nagyon fontos a gyerekfilmeknél, hogy bizonyos témák csak elvontan, utalásszerűen, vagy konkrétan vannak-e bemutatva.
Medvevilág Szicíliában és A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje! című animációs filmek elérhetők a a Cinego kínálatában!
Medvevilág Szicíliában: https://cinego.hu/filmek/medvevilag-sziciliaban
A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje!:
https://cinego.hu/filmek/a-kis-nicolas
Fejezetek00:00 Bevezetés01:48 Korhatár Bizottság működése04:43 Hány évesen mehet először moziba a gyerek?07:29 6-os vagy 0-s? - Korhatár besorolás gyerekfilmeknél12:59 Medvevilág Szicíliában – Absztraktabb animáció14:15 16-os vagy 18-as karika?19:08 A kis Nicolas - Az élet dolgairól színvonalasan mesélni gyerekeknek22:50 A halál témája a gyerekfilmekben
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Almási Kitti: A boldogság egy-egy pillanatig tart
Klinikai szakpszichológus, szakterülete a hangulat- és szorongásos zavarok, számos pszichológiai könyv szerzője, előadó és egy sikeres Youtube csatornája is van. Almási Kitti pályája során számos alkalommal foglalkozott a boldogság témakörével, ám szerinte sokkal fontosabb, mégis keveset tárgyalt kifejezés az elégedettség. Vele beszélget Gyárfás Dorka a Mozinet Nagylátószög új epizódjában a már mozikban futó A boldogság ügynöke című film kapcsán. A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársaiként járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.
„Az elég jó, az azt jelenti, hogy a több, az nem biztos, hogy jobb, a nagyobb nem biztos, hogy jobb.”
Almási Kitti szerint korunk társadalmában a boldogságot gyakran fals irányokban keressük, az ember hajlamos anyagi javak halmozásától várni a boldoggá válást, de ez nyilvánvalóan nem vezet sikerre. Szerinte az „elég” és az ezzel szorosan összefüggő „elégedettség” érzések sokkal fontosabb iránymutatók.
„Figyelni kell, hogy az alapján legyen elég, amire én vágyom, és meg legyen a kapcsolat magaddal. Vagy pedig bekúsznak az úgynevezett gerjesztett vágyak, amiknek a lényege, hogy a közegedben hat rád, ahogy mások élnek, és ezeket a mintákat, ezeket az értékrendeket megtanulod, és észre sem veszed, már bement a bőröd alá és magadévá tetted.”
Egy másik fontos kifejezés, amiről a boldogság kapcsán beszélhetünk, az a „gerjesztett vágyak”. Almási Kitti szerint boldogságot remélve hajlamosak vagyunk mások által felállított sztenderdeket magunkévá tenni, és ezek teljesítésében, ebben az igazodásban remélni a boldogulást.
„Én azt gondolom, hogy boldog pillanatok vannak, és majdnem mindenki átél néha ilyet, általában nem is kell túl nagy ok hozzá. A boldog időszakok szerintem azt jelentik, hogy több ilyen boldogság pillanatunk van. Tehát amikor szétárad a teljes nyugalom, vagy még inkább az elégedettség szót szoktam használni, szerintem a boldog időszakokban elégedett vagy az életeddel.”
A boldogság és az elégedettség nem egymástól elidegeníthető fogalmak, sőt, szoros összefüggésben vannak. Almási Kitti elmondja, a boldog időszakok nem azt jelentik, hogy az ember egy folytonos boldogság érzést él át, sokkal inkább azt, hogy elégedett magával és az életével. A boldogság pedig csak egy-egy pillanatra van jelen.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Miben különbözik a boldogság az individualista és a közösségi alapú társadalmakban?
- Hogyan függ össze a kasztosodás és a tanult tehetetlenség?
- Miért ősi félelmünk a kirekesztettség?
- Mit okoznak a túlzott elvárások a gyereknevelésben?
- Mik azok a gerjesztett vágyak?
- Vallás vagy önmagunkba vetett hit?
A boldogság ügynöke már a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=K-YSd0VeoHs&t=2s&ab_channel=Mozinet
Fejezetek:
00:00 Bevezetés
00:04 Az „elég” és az „elégedettség”
02:29 Individualizmus és közösség alapú társadalmak
04:59 Kasztosodás és tanult tehetetlenség
08:13 Kirekesztettség és egyedüllét
11:22 Gyereknevelés és a túlzott elvárások
13:20 A természet közelsége és stressz
17:27 A gerjesztett vágyak
20:38 Anyagi javak és boldogság
25:55 Spiritualitás, vagy az önmagunkba vetett hit
31:09 A folytonos készenlét
32:47 A boldogság csak egy-egy pillanat lehet?
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Margitházi Beja: "A női szemszög felszabadító a dokumentumfilmben"
Kutató, különböző filmtudományi folyóiratok szerzője és szerkesztője, és az ELTE Filmtudomány Tanszék oktatója, az egyik kutatási területe a dokumentumfilm. Margitházi Bejával beszélget a Mozinet Nagylátószög új epizódjában Kovács Gellért filmkritikus a kortárs női dokumentumfilmről a Nem halok meg, a még mozikban futó Smoke Sauna Sisterhood és a május 2-án mozikba kerülő A boldogság ügynöke című filmek kapcsán.
A boldogság ügynökében Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.
„Vannak olyan jellemzők, amik gyakrabban előfordulnak a nők által rendezett dokumentumfilmekben, például hogy mennyire intim, bensőséges a kapcsolata a szereplőkkel.”
Margitházi Beja arra a felvetésre, hogy van egy új generációs női dokumentumfilmes hullám, elmondja, nem feltétlenül tartja célravezetőnek azt, ha nemi alapon kategorizálunk filmeket és rendezőket. Szerinte nehéz egyértelmű összefüggést találni az egyes nők által rendezett dokumentumfilmek között, ugyanannyira diverz felhozatalt lát itt is, mint bármely más irányzatban. Ami talán összekapcsolhatja ezeket a filmeket, az a női érzékenység jelenléte, ami a rendező és a dokumentumfilm alanya közti bensőségesebb viszonyban figyelhető meg.
„Hihetetlen ereje van annak, hogy ezek a szereplők léteznek a valóságban is, és ezek a történetek igazi, valódi történetek.”
Margitházi Beja szerint a dokumentumfilm egyik legfontosabb ismérve, hogy valós szereplőket követhetünk a vásznon, akiknek az élete a forgatás előtt és után is zajlik, és ennek van egy megnövekedett tétje, ami átélhető a néző számára.
„A női szemszög, megmutatása ezekben a filmekben azért érdekes, mert nagyon sok nő számára jelenthet felszabadító érzést, hogy végre olyan szereplőket láthat, akik ismerősek, vagy akik hasonlítanak rá.”
A befogadói oldalról nézve hiánypótló az a jelenség is, hogy egyre nagyobb arányban vesznek részt nők a dokumentumfilmezésben. A női nézőknek ezek a filmek végre olyan valós hús-vér embereket mutathatnak be, amelyekkel könnyebb azonosulniuk, és ez felszabadítóan hathat rájuk.
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
A Smoke Sauna Sisterhood még a mozikban, A boldogság ügynöke május 2-ától tekinthető meg!
Smoke Sauna Sisterhood előzetes: https://vimeo.com/887260870
A boldogság ügynöke előzetes:
https://www.youtube.com/watch?v=K-YSd0VeoHs&ab_channel=Mozinet
Fejezetek:00:00 Bevezetés01:38 Új generációs női dokumentumfilm-rendezők05:14 Vannak a női szemszögnek sajátosságai a dokumentumfilmben?06:58 Női szemszög: Smoke Sauna Sisterhood és Nem halok meg09:57 Trendérzékenység a kortárs dokumentumfilmben15:41 Rendezői bevonódás a női dokumentumfilmekben19:57 Mi hiányzik ma a dokumentumfilmekből?
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Cser Zoltán buddhista tanító: “A buddhista országokban a boldogság megőrzése, míg nálunk nyugaton a boldogság felfedezése a cél.”
Buddhista tanítóként, a budapesti Tan Kapuja Buddhista Főiskola igazgatójaként és oktatójaként is fontos kérdés számára, mi is a boldogság, és mi annak a buddhista értelmezése. A Mozinet Nagylátószög új epizódjában Cser Zoltánnal beszélget Veiszer Alinda A boldogság ügynöke című film kapcsán Bhutánról és a Bruttó Nemzeti Boldogság Indexről. A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.
„Nagyon jó a motiváció, amikor egy uralkodó réteg nem csak a gazdasági növekedésben méri a sikert, hanem abban, hogy lelkileg milyen állapotok vannak. Viszont ez csak Bhutánban tud így működni. Tehát ezt nem lehet honosítani mondjuk Magyarországon, vagy Nyugat-Európában.”
A bhutáni boldogságmérésről elmondja, üdvözlendőnek tartja, hogy van egy buddhista ország, ahol a hatalom a boldogságot teszi az ország sikerének mértékegységévé. A nyugati fogyasztás orientált világban véleménye szerint ez elképzelhetetlen lenne. Bhutánban olyan buddhista fogalmak, mint a karma, vagy a reinkarnáció nagyban befolyásolják a viselkedéskultúrát és az etikát, a jótetteknek náluk távlati következményei vannak.
„Ma van egy felszínes boldogság, ilyen csillogás típusú dolog. Mi ezt úgy mondjuk, hogy a kívül szép, de belül rohadó gyümölcs állapota. Persze a felszínen jól néznek ki a dolgok, de mindenkinek ott vannak a mélységben a boldogtalanság állapotok.”
Ezzel szemben a nyugati világ attitűdjét eltorzítja a fogyasztói szemlélet, eltávolodtunk a hagyományainktól kultúravesztettekké váltunk. Ez pedig rossz érzéseket, depressziót okoz a nyugati ember számára, amit különböző felszínes megoldásokkal, tárgyi javakkal, jóléttel próbál orvosolni.
„Megértettem azt a mondást, hogy a tudatunk olyan, mint egy makrancos teve: ha meg akarjuk kötni, el akar menekülni, ha elengedjük, ott marad. Volt egy-két élményem ezzel kapcsolatban, hogy nem rohanni kell a boldogság után, elég egy kicsit megállni.”
Cser Zoltán a saját boldogságértelmezéséről is beszél. Elmondja, hogy számára is hosszú folyamat volt, mire rájött, hogy a boldogságot nem úgy fogja elérni, ha rohan utána. Elég csak megállni és hagyni, hogy megtörténjen.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Mi a különbség a népi és kolostori buddhizmus között Bhutánban?
- Hogy kezdődött, és mi a módszertana a bhutáni boldogsámérésnek?
- Hogyan függ össze a boldogság és hagyományőrzés Bhutánban?
- Mi a boldogság buddhista értelmezése?
- Miért depressziós a nyugati ember és milyen választ adhat erre a buddhizmus?
A boldogság ügynöke, május 2-től a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=K-YSd0VeoHs&t=3s&ab_channel=Mozinet
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
Fejezetek:
00:00 Bevezetés
01:09 Népi és kolostori buddhizmus Bhutánban
04:47 Buddhista mentalitás egy királyságban
10:13 A boldogságmérés kezdetei
13:13 A boldogság és a hagyományok Bhutánban
15:15 A boldogságmérés módszertana
17:05 Harmónia - A boldogság buddhista és értelmezése
21:18 A nyugati depresszió-trend és a bhutáni válasz erre -
Szondy Máté klinikai szakpszichológusként, terapeutaként, egyetemi oktatóként és számos pszichológiai könyv szerzőjeként rendszeresen került már szembe azzal a kérdéssel: mi is a boldogság? Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög új epizódjában a május 2-án mozikba kerülő A boldogság ügynöke című film kapcsán. A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársaiként járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.
„Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy bizony nem csak rajtunk múlik az, hogy mennyire vagyunk boldogok. Ott van a biológia, és egyébként ott van a társadalmi környezet is.”
A beszélgetés során Szondy Máté több szempontból is vizsgálja a boldogság kérdését. Elmondása szerint a boldogság csak részben múlik az egyén erőfeszítésein, számos biológiai és társadalmi faktor is szerepet játszik abban, mennyire érzi magát boldognak az ember. Az ember alapvető biológiai beállítottsága, hogy a negatív ingereket intenzívebben élik meg, ám ezeknek teret kell engedni, Szondy többek között ezért is bírálja a motivációs előadók és a közösségi média által terjesztett boldogság fetisizálást.
„Az a társadalmi közeg, ahol például a fenyegetettség, a kirekesztés, a bűnbakkeresés jelen van, definíció szerint szinte természetes módon csökkenti az ott élők boldogságszintjét. Ha egy társadalomban megjelenik a kirekesztés, akkor az nemcsak a kirekesztett csoport tagjainak a boldogságát fogja csökkenteni, hanem mindenki másét is.”
A családi és a baráti környezet, de a tágabb társadalmi közeg is jelentős hatással bír az egyén boldogságérzetére, Szondy elmondja, csak akkor érezzük jól magunkat, ha ezek a közegek elfogadóak biztonságosak és megtartóak.
„Hosszú távon a valódi mély boldogságérzés inkább az aktív és értelemteli boldogsághoz kapcsolódik. Mert a hedonikus boldogság esetében nagyon gyorsan megjelenik a hozzászokás, az adaptáció.”
A boldogság különböző típusairól Szondy elmondja, megkülönböztethetünk kellemes, aktív és értelemkereső boldogságot. A kellemes a hedonisztikus élvezeteket foglalja magában, melyekhez rendkívül gyorsan hozz lehet szokni, így hosszútávú boldogságot nem ezekben érdemes keresni. Az aktív boldogság a flow-élmény kereséséről szól, olyan tevékenységek végzéséről, melyekben megélhetjük a bevonódás élményét. Az értelemkereső boldogság pedig arra utal, hogy megtaláljuk azt a célt, ami a mindennapjainknak értelmet ad.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Mi a pozitív pszichológia?
- Mik a boldogság különböző típusai?
- Mi a hedonisztikus és az önmegvalósító boldogság?
- Az életkorral változik a boldogságérzet?
- Miért nem tesznek boldoggá az önsegítő szlogenek?
- Miért nincs a boldogságnak egy receptje?
- Lehet a boldogság a célunk?
A boldogság ügynöke május 2-től a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=K-YSd0VeoHs&t=1s&ab_channel=Mozinet
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
Fejezetek
00:00 Bevezetés
00:49 A boldogság pszichológiája és biológiája
06:42 A boldogság társadalomtudománya
08:53 A pozitív pszichológia
11:21 A boldogság típusai: hedonikus és eudaimonikus
13:10 Boldogság és életkor
15:14 Kellemes, aktív és értelemkereső boldogság
18:58 Boldogtalan lottónyertesek, boldog mozgássérültek -Hozzászokás a boldogsághoz
23:41 Pszichológus szerepe a boldogságban
25:19 Boldoggá tesznek az önsegítő szlogenek?
27:16 Motivációs előadók és a boldogság receptje
29:40 A boldogság, mint cél?
-
„A fejlődő világban a lelki nyitottság sokkal inkább meghatározó.”
Közgazdász, szociológus, több magyar és külföldi egyetem oktatója, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértőjeként pedig számos könyv, tanulmány és cikk szerzője. Pogátsa Zoltánnal beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög új epizódjában a május 2-án mozikba kerülő A boldogság ügynöke című film kapcsán. A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.
„A boldogságnak, van egy kitettség része és van egy lehetőség része. A kitettség része alatt a fizikai szegénységet, elnyomottságot értem, azt, ami visszatart. A másik része pedig a lehetőség arra, hogy kibontakoztasd a tehetséged.”
Pogátsa Zoltán azzal kapcsolatban, mit jelenthet egy bhutáni és egy nyugati világban élő ember számára a boldogság, elmondja, alapvetően két részre osztható a boldogságra való törekvés. Az egyik a fizikai szegénység megszüntetésére irányul. Ez jellemző tipikusan a világ fejlődő régióira. A másik az egyén tehetségének a kibontakoztatására irányuló törekvés, a kiteljesedés lehetőségének megteremtése, ez pedig a fejlett régiókra jellemző. De ez közel sem jelenti azt, hogy a fejlett nyugati világban könnyebb elérni a boldogságot.
„A nyugati társadalmakban a fejlettség ellenére olyan pszichológiai környezetben vannak az emberek, ami elnyomó, visszatartó. Onnan tudjuk, hogy nem boldogok, hogy különböző szerhasználati, függőségi járványok vannak. Munkafüggőség, kapcsolati függőség, pornófüggőség, játék, szenvedély, satöbbi.”
Úgy gondolja, a nyugati társadalmak, hiába fejlettek, a fogyasztói kultúra, a digitális kapitalizmus és sok egyéb tényező következtében elfelejtettek a pszichológiai jólétükkel foglalkozni. Eltűnőben van az a lelki nyitottság, ami akár Bhutánt is jellemzi, és fizikai tárgyak megvásárlásával, a személyes életminőség folyamatos emelésével akarjuk helyettesíteni azt, hogy a belső lelki folyamatainkat megosszuk egymással.
Pogátsa a beszélgetés során kitér arra is, hogy a mai kapitalista rendszer ugyanúgy elnyomó, mint a 19. században az ipari forradalom következtében beálló egyenlőtlen viszony a tőkésosztály és a kizsigerelt, betegeskedő munkásosztály között. Viszont, míg az akkori elnyomottak megharcoltak a jogaikért, a mai elnyomottak észre sem veszik, hogy vesztes helyzetben vannak.
A boldogság ügynöke május 2-től a mozikban!
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
00:00 Bevezetés01:17 GDP és Bruttó Nemzeti Boldogság08:07 Boldogság a fejlődő és fejlett országokban10:57 Bhután boldogságmítosza13:31 Milyen gazdaságpolitikák segítik az egyéni boldogságot?17:53 A kiteljesedés lehetőségei Magyarországon19:41 Függőségi járványok – Min kellene változtatni a nyugati társadalmakban?21:59 A növekedés nyomora – az ipari forradalom következményei23:18 Boldogság a digitális kapitalizmus korában25:55 Harc a monopóliumok hatalmával28:36 Lelki nyitottság Bhutánban és a nyugati világban32:48 A hatalom szerepe a pszichológiai jóllétbenA Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Varró Attila: "A korlátlan internetpornó elképesztő károkat okoz a tizenéveseknek."
Filmesztétaként rengeteget írt, tanított, foglalkozott afilmes műfajokkal, amik alól sosem kezelte kivételként a szexfilmet vagy a pornót sem. A Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában Varró Attila kritikussal, a Filmvilág folyóirat szerkesztőjével beszélget Kovács Gellért azáprilis 4-én mozikba kerülő Hogyan szexeljünk című film kapcsán.
A Mozinet új bemutatójában a három legjobb barátnő a gimi utáni nyáron egy görög tengerparti városban veti bele magát az éjszakai életbe, de nem mérik fel a döntéseik súlyát. A film autentikusan mutatja be a fiatalok fesztelen, már-már szabályok nélküli életét, míg a csillogó felszín alatt a Z generáció érzelmi és szexuális kiszolgáltatottságának legmélyére ás.
„Ezeknek a felnövés történeteknek, amik ezt a témát a szexualitáson keresztül közelítik meg, kötelező velejárója ez a fajta kirobbanóenergia és a nagyon szubjektív hangvétel.”
A beszélgetés során Varró Attila elmondja, a serdülőkori coming of age történetek műfaji és formai sajátosságai mind fellelhetők a Hogyan szexeljünkben, de a többitől eltérő módon a történetvezetés itt intimebb, nagyon egy szereplőre fókuszál és kevésbé a csoportdinamikára. A hitelességet, a generációs látlelet jelleget erősíti az is, hogy a hangvétel realistább, a műfajra jellemző túlstilizált forma ittkevésbé van jelen.
„A Wasteland egy 2012-ben készült amerikai keménypornófilm, egy nagyon radikális szembefordulás volt mindazzal, amit mi a kemény pornótól, mint műfajtól elvárunk.”
Varró szerint ezeknek a szexualitás témáját körbejáró felnövéstörténeteket bemutató filmeknek az utóbbi években három kiemelkedő darabja volt: a Spring Breakers, a Project X és a Wasteland című keménypornó film. Míg az előbbi kettő ismertebb, moziban is bemutatott mainstream alkotások, addig a Wasteland egy szerzői pornófilm, ami több szempontból kifordítja a nézői elvárásokat a pornóval szemben. Például azzal, hogy a pornográf részeket nem, mint kívánatos együttlétet, hanem mint a főhős lecsúszásának jeleneteiként állítja be, és hogy a film egy erőteljes tanulsággal zárul, ami egyébként egybecseng a Hogyan szexeljünk üzenetével is.
A pornó és a felnövő generációk kapcsolatáról elmondta, nagyon károsnak tartja, hogy a mai tizen- és huszonévesek a legfőbb élményeiket a szexualitásról a pornón keresztül élik meg, szerinte ez könnyen vezet akár törvénysértő, abuzív viselkedéshez, vagy a szexuális zavarok kialakulásához is. Nagyon fontosnak tartja, hogy az oktatásban, akár a felvilágosítás részeként szóba kerüljön a pornó, mert a tabusítás nem segít ezen a tendencián, illetve, hogy lehessenbeszélni arról, mi a különbség a „rossz pornó” és a „jó pornó” között.
„Minden olyan pornó, ami valamilyen módon fölhívja afigyelmet arra, hogy ez egy fiktív világ, az jobb pornó. Minden olyan, ami ezt a dokumentumnyelvet hangsúlyozza, bármilyen módon, az káros pornó.”
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Hogyan tudnak hitelesek maradni a serdülőkori coming of age filmek?
- Mi lehet a pornó szerepe az oktatásban és a nevelésben?
- Milyen hatással van a pornó a felnövő generációkra?
- Mi az a „jó pornó” és miért jó?
Fejezetek
00:00 Bevezetés
00:36 A Hogyan szexeljünk és a coming of age filmek
04:53 A Project X és a Spring Breakers
10:12 Wasteland – a tanulságos keménypornó
14:21 A coming of age filmek és a hitelesség
16:24 A pornó hatása a felnövő generációra
21:54 A rossz pornó és a jó pornó
25:54 Pornó az oktatásban és a nevelésben
Hogyan szexeljünk, április 4-től a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=UCirhOPYLMo&ab_channel=MozinetA Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Figyelem, a beszélgetés spoilereket tartalmaz!A boldogság ügynöke első premier előtti vetítése után Veiszer Alinda a film egyik rendezőjével, Zurbó Dorottyával beszélgetett Bhutánról és a film hátteréről. Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai rendezők egy negyvenes éveiben járó boldogságügynök, Amber Gurung életét követték A boldogság ügynöke című filmben. A mindössze 700.000 embert számláló, apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és négyórás kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. Ennek eredményéből dolgozzák ki az ötéves fejlesztési terveket, amelyeknek elsődleges célja, hogy tovább növeljék a bhutáni társadalom „boldogságindexét”A filmben Amber házról-házra látogatja az elszigetelt falvakat. Rajta keresztül kapunk intim betekintést a bhutáni társadalom hétköznapjaiba: abba, hogy mi teszi őket igazán boldoggá, és egyáltalán valóban mérhető-e a boldogság? A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.A beszélgetésben szóba kerül:- Mikor járt először Bhutánban és milyen kapcsolata van az országgal?- Mi is az a boldogságszint mérés?- Hogyan és hol találkozott Dorottya először ezzel felméréssel?- Mikor döntötték el, hogy erről készítenek filmet?- Hogy sikerült megtalálni a főszereplőt?- A bhutániak mennyire nyílnak meg egy ilyen felmérés alatt?- Mennyire viselte meg lelkileg ezekkel az emberi sorsokkal való találkozás?- Látták-e már a szereplők filmet?- Bhutánban, hogyan kezelik a gender kérdést?- Bhután modernizálásáról és demokratizálódásáról.- Az oktatásról és a nyelvről.A boldogság ügynöke, május 2-től a mozikban!Teaser: https://www.youtube.com/watch?v=0ktT7pOKUTs&ab_channel=MozinetA film hivatalos felületei:https://www.facebook.com/aboldogsagugynokehttps://www.instagram.com/a_boldogsag_ugynoke/A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Cserháti-Herold Janka a Hormonmentes.hu alapítója, a termékenységtudat és a hormonmentes fogamzásgátlás témájában visz tanfolyamokat és készít videókat a Youtube-ra is. Bereczki Enikő generációkutató, A rejtélyes Z generáció című könyv szerzője. A közös bennük az, hogy mindketten kiemelten fontosnak tartják, hogy a fiatalok megfelelő szexuális nevelésben részesüljenek. Velük beszélget a Veiszer a Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában az április 4-én mozikba kerülő Hogyan szexeljünk című film kapcsán. A Mozinet új bemutatójában a három legjobb barátnő a gimi utáni nyáron egy görög tengerparti városban veti bele magát az éjszakai életbe, de nem mérik fel a döntéseik súlyát. A film autentikusan mutatja be a fiatalok fesztelen, már-már szabályok nélküli életét, míg a csillogó felszín alatt a Z generáció érzelmi és szexuális kiszolgáltatottságának legmélyére ás. Bereczki Enikő: „Mondják erre a generációra, hogy Homo globalis, a világ első globális nemzedéke. Nekik nem kell várni arra, hogy az információ eljusson hozzájuk, bárhol is éljenek.”Enikő a Z generáció meghatározása kapcsán elmondta, sokszor egy nemzedék tagjai jobban hasonlítanak egymásra, mint a szüleikre. Ez többek köszönhető a korszellemeknek, és a közös, generációs élményeknek is. A Z generáció korszellemét leginkább az a technológiai robbanás határozza meg, aminek során bárhol, bármilyen információhoz azonnal hozzájutnak és ugyanilyen azonnali módon tudnak kommunikálni is. A kulturális hatások is gyorsabban elérik őket, így egy kulturálisan is diverzebb nemzedékről beszélhetünk.Cserháti-Herold Janka: „Pár éve még 12 év volt az a kor, amikor először találkoznak gyerekek pornóval, mostanra ez 9 év. Az én kisfiaim 9 és 11 évesek. Ők nem férnek úgy az internethez, hogy ilyennel találkozhassanak, de nehéz abba belegondolni, hogy még mielőtt bármilyen gondolatuk lehet erről a témáról, akár traumatizáló módon találkoznak vele.”Janka szerint ennek a technológiai fejlődésnek az egyik árnyoldala az, hogy egészen kicsi gyerekek is találkoznak pornó tartalmakkal, amikor még bőven nem állnak készen rá, és ennek hosszú távú káros hatásai is lehetnek. A megoldást ő szexuális nevelésben látja, amit már kisgyermekkorban érdemes elkezdeni, a pszichoszexuális fejlődés megfelelő szintjéhez igazítva, kezdve akár az alsónemű szabállyal. Cserháti-Herold Janka: „A szexuális neveléshez kellenének olyan szakemberek - tehát nem a biológia tanárra rábízva, meg nem az osztályfőnökre rábízva -, akik kifejezetten azt tanulták, hogy adott korosztálynak megfelelően tudjanak beszélni erről a témáról.”A szexuális nevelés magyarországi helyzetét Janka és Enikő is aggasztónak látják. Felkészületlen emberek csinálják, nem megfelelő szakértelemmel, és nem hatékonyan. Nevelés helyett felvilágosítás történik, és a fejlődést törvényekkel nehezítik. A szülő viszont tehet azért, hogy a gyerek megfelelő szexuális nevelésben részesüljön. Fontos, hogy tudjon róla beszélni a gyerekkel, akkor is, ha zavarba ejtő a téma, és ne beszéljen mellé: ha nem tudja valamire a választ, akár együtt is utánanézhetnek.A Hogyan szexeljünk április 4-től a mozikban!A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.Fejezetek:00:00 Bevezetés00:29 Közös élmények és korszellem - mit nevezünk egy generációnak?04:01 Homo globalis – a Z generáció, mint globális nemzedék06:45 A szexualitás kérdései - más a Z generációban?08:52 A Z generáció és a pornó10:56 A pornó káros hatásai12:41 Felvilágosítás vagy szexuális nevelés?15:46 Van változás a szexualitásról történő közbeszédben?17:06 Lelkes „igen” és határozott „nem”18:03 A szexuális nevelés helyzete Magyarországon22:14 Mit tehet a szülő a gyerek felkészítésére?A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
- Mostrar mais
