Эпизоды
-
Különleges epizód a mai, talán az első ilyen jellegű a Nyitvatartás epizódok között - a HighVibes rendezvényszervező cég “GreenGen Meet-up” eseményének adott otthont a Fabrik - még valamikor augusztusban. A kerekasztal beszélgetésnek én is résztvevője voltam és egy hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttünk, hogy rögzítjük a beszélgetést. A bevezetőben azt is elmesélem, hogy miért csak most jutottunk el addig, hogy ezt másokkal is megosztjuk!
Beszélgetőtársaim Vér Balázs, a DeepInsight Creative kommunikációs szakértője, a klíma- és etikus márkakommunikációval foglalkozó Cleanwashers alapító tajga, valamint Bíró Bence Péter pszichológus, sémakonzulens - a beszélgetést pedig most kivételesen nem én moderáltam, hanem Dubán Kitti, a HighVibes csapatának marketing menedzsere és kreatív mindenese. Neki ez volt az első moderálása, nekünk meg az első nyilvános podcast felvételünk!!
Fenntartható márkák felelős kommunikációs stratégiáiról beszélgettünk, greenwashingról, future washingról, a változásmenedzsment és a változás pszichológiájáról az üzleti- és a magánéletben egyaránt, és a mindenhez is szükséges adaptív mindsetről.
Minden percét élveztem, de jó, innen a ködös novemberből visszagondolni arra a forró, nyári napra, a jó hangulatra és az isteni kávés koktélokra. Azt kívánom legyen még jó sok ilyen!
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
lehet, hogy mégis csak rendszert csinálok a hangos hírlevelekből. a bátorság lassan megjön, a magabiztos hangomat még keresem, de majd meglesz az is.
ebben a hírlevélben, amelynek egyébként van írott verziója is a substack-en, keresem a kézzel fogható kapcsolatot egy lassúbb élet és a lehetséges, bolygószintű változások között.
lesz majd folytatása is, amelyben Krajcsó Nellivel, mindfulness tanárommal beszélgetünk erről sokkal hosszabban is és sokkal mélyebben is. az is jön hamarosan.
nyugodtan szólj hozzá, keress meg, beszélgessünk, ha érdekel a téma és van valami sütnivalód ezügyben, nagyon érdekelne.
ha először vagy itt, akkor elmondom, hogy én buru évi vagyok - a fabrik megálmodója, a nyitvatartás podcast és a #olvasslipót könyvklub házigazdája, a nyitvatartás substack hírlevelében pedig a vállalkozás woody allen bőrbe csúsztatott lelkiismerete.kreatív és kommunikációs szakemberként - a fabrikon innen és túl - a fenntartható fejlődés stratégiai és hétköznapi dilemmáival, szorongásaival, lehetséges megoldásaival és az ehhez kapcsolódó kihívásokkal foglalkozom nap mint nap.
amióta az eszemet tudom, elkötelezett híve vagyok a közösségeknek, tudatosan és aktívan építem is ezeket a kis közösségeket, és folyamatosan keresem a lehetséges kapcsolódási pontokat a körülöttem lévő emberekkel.azt gondolom, hogy a változó világunkhoz való alkalmazkodásban, az egymástól való tanulásban, a megoldások közös megfogalmazásában kulcsfontosságú szerepe van és lesz ezeknek az emberi kapcsolódásoknak.
ebben a hírlevélben - most már hangosan is - legtöbbször azon morfondírozom, hogy mi van a színfalak mögött és ez a fentebb említett változás, az alkalmazkodás, hogyan is néz ki a hétköznapokban.
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
Пропущенные эпизоды?
-
Mandyvel évek óta párhuzamosan dolgozunk egymás mellett a város különböző pontjain - mindig láttuk egymást konferenciákon, különböző szakmai eseményeken és persze itt a LinkedInen is. Aztán teljesen véletlenül a Fabrik #olvasslipót könyvklubja hozott minket össze egy kicsit jobban és végre két mikrofon előtt kibeszéltük, hogy mi minden gondoltunk és gondolunk a fenntarthatóságról.
A Nyitvatartás podcastban többször és sokan beszélgettünk már fenntarthatóságról vagy szőrmentén ehhez kapcsolódó témákról. Manapság mindenki is erről beszél. Lehet ezt szeretni, nem szeretni, nem foglalkozni vele, távolítani magunktól vagy éppen teljes gőzzel nyomulni a témában, két dologban azonban nagyon is biztosak voltunk Mandyvel a beszélgetés során:
(1) mindennap egy kicsivel több problémával találjuk szemben magunkat és nem igazán vannak jó megoldásaink, válaszaink,
(2) sokkal, de sokkal többet kell egy olyan társadalmi és gazdasági berendezkedés létrehozásán dolgoznunk, amiben sokkal kevesebb negatív ökológiai hatással sokkal több embernek lesz jobb.
Kicsit boncolgatjuk a rendszerszintű gondolkodás fontosságát, (amiről már olyan sokat beszéltünk Szöllősi Rékával is), az egyéni felelősség kérdését, keresgetjük a szervezeti önismeret lehetőségeit, határait, különböző konfliktus megoldási stratégiákat és megállapodunk abban, hogyha lenne egy varázspálcánk, akkor mindenkinek kívánnánk egy jó nagy adag empátiát, hogy picit könnyebb legyen helytállnunk hétköznapokban.
Hallgassátok szeretettel autóban, fürdőkádban, őszi séták vagy a vasárnapi főzés közben.
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
Most már lassan tényleg hagyományt teremtünk abból, hogy a könyvklubos kibeszélőket becsatornázzuk ide a podcast epizódok közé - azzal a szándékkal ültünk be a stúdióba, hogy majd jól kibeszéljük itt is a Szív utcát, a #olvasslipót könyvklub augusztusi közös könyvét és akkor azt azok az emberek is jól meghallgathatják, akiknek nem volt alkalma leülni velünk Verőcén a diófa alá.
Aztán az lett a vége, hogy tiszta szívből és szeretettel beszéltünk könyvekről, a kritika létjogosultságáról, az irodalmi nyelv jelentőségéről, transzgenerációs gubancokról, a vékony határról az őrület és valóság között.
Miután meghallgattad az adást, keress magadnak egy könyvklubot, a világ bármely pontján is érjen utol ez a beszélgetés. Hidd el, jobb lesz a életed.
Addig meg boldog hétköznapokat.
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
Ha hirtelen táplálkozással kapcsolatos fogalmakat kellene felsorolnunk, akkor a karnizmus biztosan nem lenne az elsőként eszünkbe jutó fogalmak között. Első hallásra számomra is sokáig ismeretlen fogalom volt, de aztán megértettem, hogy a rendszer, amelyben gondolkodnunk kellene a húsevésről, úgy van összerakva, hogy arról inkább egyáltalán ne gondolkodjunk. Beleszületünk egy hitrendszerbe, amelyben teljesen természetes, hogy a disznót, a marhát, a csirkét megesszük, de a kutyát nem.
Szöllősi Réka élelmiszerpiaci szakértővel és Zsolnay Gergely vegán séffel beszélgetünk az állati eredetű táplálkozás gyökereiről, beágyazottságáról, a húsevés körüli gondolkodási sémákról. Kicsit elkezdünk a növényi eredetű táplálkozás felé is kacsingatni és közben végig keressük az egyensúlyt a rendszerben. Nem könnyű beszélgetés, bevezetésnek szánjuk és egészen biztosan folytatjuk majd, hogy még jobban megértsük ezt a szerteágazó témát és közben egy kicsit önmagunkat is.
The Secret Reason We Eat Meat - Dr. Melanie JoyFood Ideology, The Proof with Simon HillToward Rational, Authentic Food Choices - Dr. Melanie Joy
A beszélgetésben ezekre az adásokra hivatkozunk:Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
Telis-tele a város Jón Kalman, Knausgard, Smirnoff, Aubert rajongókkal, biztosan neked is van kedvenc északi íród kedves hallgató.
A júliusi nagy melegben mi is skandináv irodalommal hűsöltünk és végre elolvastunk egy Jón Kalman Stefánsson könyvet is, ami pedig a műfordítás csodálatos világába repített bennünket. Az #olvasslipót könyvklubban ugyanis - így vagy úgy - a kezdetektől fogva folyamatosan téma a műfordítás.
Olyan sokat lamentáltunk eddig a műfordítás szerepéről és jelentőségéről, hogy meg is hívtam a kibeszélőnkre is és most a podcastba is Patat Bence műfordítót.
Bence egy feröeri műfordító szemináriumról érkezett meg a budapesti hőhullámba, nem éppen skandináv hidegben beszélgettünk északi irodalomról és a műfordítás szépségeiről. Olyan dolgokról faggattam, hogy vajon kell-e, hogy rendelkezzen “helyismerettel” egy műfordító? Mi lett volna, ha Weöres Sándor is elmegy Japánban? Kell-e látni igaziból az északi fényt ahhoz, hogy le tudja írni, át tudja adni egy műfordító az izlandi sötétséget? Igaz-e vagy csak városi legenda, hogy Izlandon kb. minden második embernek jelent már meg nyomtatásban valamilyen irománya?
Két kedvenc mondatom a beszélgetésből, hogy műfordítók nélkül nincs világirodalom és egyébként meg hagyjuk az intelligenciát a humánokra! A beszélgetés után garantáltan számodra is láthatóbbá válnak a műfordítók!
Az #olvasslipót könyvklubtagok egészen biztosan kilátogatnak a könyvfesztiválra Jón Kalmanhoz és valószínűleg a Nyári éj, aztán leszáll az éj című könyvből készült filmet is megnézzük! Bármikor csatlakozhatsz hozzánk!
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
Rendhagyó rész ez a mai. Nyári különkiadás és egyben a Fabrik Substack hírlevelének audio, azaz hangoskönyv változata. Rendhagyó módon egyedül jelentkezem a stúdióból és a mentális egészség oltárán kicsit mesélek benne a közösségi médiás jelenlétünkhöz kapcsolódó dilemmáimról, ami egy nagyon izgalmas kísérlethez is vezetett augusztusban.
Analóg módon vágtunk bele ugyanis ebbe a hónapba vagyis szertartásosan digitális detoxba vonultunk a közösségi médiás felületeinken. Nem teszünk ki posztokat, sztorikat, videókat, eseményeket - semmit, de tényleg semmit sem. Ebben az epizódban ennek a rövid és kicsit félresikerült/megcsúszott kampánynak a tanulságairól mesélek és újrakeretezem ezt a tapasztalatot, hogy igazi tanulási élmény váljon belőle. A tapasztalt szakemberek legalábbis ezt így mondanák.
Még van kicsit több mint egy hét a digitális detox hónapból - addig is gyere el a Fabrikba, próbáld ki az írógépet, kattints egyet a fényképezővel vagy küldj valakinek egy képeslapot.
Ha pedig szívesen olvasnál hírlevelet is, akkor iratkozz fel rá a Substack-en, nagyjából hetente-kéthetente van friss tartalom, mikor hogy jön ki a lépés.Ha tetszett az adás, akár ez, akár valamelyik korábbi, akkor kérlek iratkozz fel a podcastra is és értékeld a munkánkat egy ötcsillaggal, annak mindig nagyon örülünk.
A zenei betét a Los Imigrantes formáció Digital Prayer című kedvenc kis dalomból származik.Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
Ha csak most keveredtél ide először kedves hallgató, akkor rögtön azt javaslom, hogyha végeztél ezzel az epizóddal, tekerj is vissza az előzményéhez, a június 12-i tej 1.0 részhez. A fene se gondolta volna, hogy ennyi mindent lehet beszélgetni a tejről. Tényleg. És szerintem még mindig nem mondtunk el mindent.A tej valószínűleg az egyik legbonyolultabb anyag, amit az emberek fogyasztanak szerte a világban, és a víz és az alkohol mellett a harmadik olyan folyadék, amely vitán felül évezredek óta gyakorol óriási hatást a táplálkozásunkra, egészségünkre, és talán a gondolkodásunkra is. Nem mellesleg egy kávézó egyik legfontosabb és egyik legnagyobb mennyiségben használt alapanyaga. Sok vita lengi körül, és megannyi fekete-fehér állítás - de nem ebben a podcastban! Mi továbbra is nagyon higgadtan evickélünk a tevetej, tehéntej, lótej, zabtej, szójatej és társaik rettentően izgalmas világában.
Ebben a tej 2.0 epizódban csatlakozott hozzánk Berezvai Zombor a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi adjunktusa, aki segít nekünk tisztábban látni a tejtermelésre is komoly hatást gyakorló agrártámogatások világában. És végre, egyszer és mindenkorra végigbeszéljük a tehéntej vs. növényi tej árazásban meglévő anomáliákat. Szöllősi Réka, élelmiszerpiaci szakértő a tőle megszokott stílusban rétegenként árnyalja gondolkodásunkat és további kapaszkodókat ad mindannyiunknak, hogy egy lépéssel megint közelebb kerüljünk a rendszerszintű megközelítéshez - akár egy olyan hétköznapi dologgal kapcsolatban is, mint a tej.
Beszélgetünk arról, hogy hol van a helye a tejnek egy fenntartható(bb) diétában, hogyan segítik a növényi tejalternatívák az átállást egy fenntarthatóbb táplálkozásra, hogyan reagálnak a klasszikus tejipari szereplők a változásokra és milyen a szerepet tölthet be a precíziós fermentáció a jövő táplálkozásában.
A tej fehér, de ez az egész fenntarthatósági gondolkodás egy nagy lila zselé, ahol fontos, hogy ne hasonlítsuk össze a körtét az almával és ne higgyük már azt, hogy mindig minden úgy lesz, ahogy most van. Tessék elkezdeni sokkal jobban barátkozni a változásokkal.A beszélgetésben említett egyéb tartalmak linkekkel:
YouTube videó a tej világtörténeti marketingsikeréről:
Why ‘Got Milk” was a Lie
Cikk:
Zombor cikke a Másfélfokon agrártámogatásokról
Könyv:
Stephen Le: A táplálkozás százmillió éves története
Podcast:
The Europeans
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
A Majomkenyér 10 évvel ezelőtt (küzdelmes) szerelemprojektként indult mikrovállalkozás. “Zsigeri vállalkozókként” és ételintoleranciával küzdő újságírókként akkoriban egy nagyon szűk és nagyon niche piacon kínáltak megoldást termékeikkel: gluténmentes, cukormentes, laktózmentes és legfőképpen finom dolgokat kínáltak a hozzájuk hasonló problémákkal küzdő embereknek.
Termékeik ma már minden valamire is való kisebb-nagyobb kereskedelmi lánc polcain megtalálhatók, nemrégiben pedig ahhoz is volt bátorságuk, hogy bekopogtassanak a Starbucks ajtaján és ott is helyet kérjenek kekszeiknek.
Ebben az epizódban Kovács Andreával és Salgó Andreával, a Majomkenyér társalapítóival arról beszélgetünk, hogy:
az elmúlt 10 évben hogyan változott meg körülöttünk az élelmiszeripari- és az információs környezet,mi mindent várnak el a tudatosabb fogyasztók egy Majomkenyér keksztől és úgy általában más termékektől és vállalkozásoktól is,mi mindent tud tenni egy élelmiszergyártó mikrovállalkozás, ha fenntarthatóbban szeretne működni,mit vár el egy globális vevőpartner egy hazai kisvállalkozástól és miért nem szabad bizonyos emaileket egyenesen a kukába iktatni, és mi is az az upcycle, ha élelmiszerről beszélgetünk és nem gumiabroncsból gyártott hátizsákról.A Majomkenyér szerintem egyik legkedvesebb tanácsa minden hasonló vállalkozás számára:
merjetek álmodozni, merjétek megcsinálni a dolgokat és merjetek bekopogtani helyekre :-)
Szóval éljenek a zsigeri vállalkozók, az úttörő termékek és legyen Majomkenyér/Mokyen keksz minden kávézóban!
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
A könyves tartalmakat eddig nem toltuk túl itt a podcastban, pedig olyan csúcsszuper könyvklubja van a Fabriknak #olvasslipót néven, hogy arról vétek nem mesélni. Nem is értem eddig miért nem jutott eszembe?!
A májusi közös könyvvel például teljesen kimaxoltuk az olvasási és közösségi élményt is. Kronológiai sorrendben egészen pontosan azt történt, hogy:
megkeresett bennünk a Sonora Kiadó egy szuper öltlettelmi lecsaptunk a lehetőségre és elolvastuk Cristina River Garza Liliana legyőzhetetlen nyara c. könyvét (kb. elsőként Magyarországon!)a könyv menetközben pikk-pakk kapott egy Pulitzer-díjat két kibeszélőt is szerveztünk - egyet magunk között és egyet Miklós Laurával és Miklós Martinnal, a kiadó alapítóivalvégül közösen elmentünk az írónő könyvbemutatójára a Cervantes Intézetbe és dedikáltattuk a könyveinket is.Ebben az epizódban Miklós Laurával beszélgetünk kiadó alapításról, bibliodiverzitásról, a Liliana történetéről, Cristina testvére iránt érzett feltétlen szeretetéről. A mély gyászról. Kapcsolati erőszakról, bántalmazásról, elnyomásról. A nyolcvanas-kilencvenes évek keményen patriarchista mexikói társadalmáról.
“A Liliana legyőzhetetlen nyara a mexikói Rivera Garza talán eddigi legfontosabb, legérettebb alkotása. Eredetileg 2021-ben jelent meg spanyol nyelven, 2023-ban kapott angol fordítást, és nagy nemzetközi sikert aratott, tavaly a Time Magazin az év legjobb könyvei közé sorolta. Magyarul kiadónk gondozásában jelent meg idén áprilisban, Eőry Zsófia fordításában. “
Reméljük mindenkire olyan hatással lesz ez a könyv, mint ránk volt. Olvassátok minél többen és beszélgessetek róla.
#lilianagoesplaces
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
Hónapokkal ezelőtt azon dilemmáztunk Dáviddal, hogy kávézó tulajdonosként beszélhetünk-e egyáltalán fenntarthatóságról és honnan is közelítsük meg jól ezt a dolgot. Ahhoz kétség nem fér, hogy van felelősségünk és szerepünk abban, hogy közösen építsük a fenntartható táplálkozás körüli narratívákat. Ez így bonyolultnak hangzik elsőre, de röviden az a lényeg, hogy törődjünk a vendégeinkkel, adjunk nekik finom, egészséges és környezeteti szempontból is OKÉ ételeket és italokat, tájékoztassuk őket transzparensen és lehetőségeinkhez mérten formáljuk a tudásukat.
Az epizódban vendégünk Szabó Adrienn, dietetikus, aki már hónapok óta segíti a Reggeliben Dávidék munkáját. Közösen fejlesztik a menüt, tesztelnek ételeket, osztanak-szoroznak, kóstolgatnak a színfalak mögött, hogy ne csak az ízpreferenciáknak tetsző, de gazdasági, környezeti, egészségügyi szempontból is értelmezhető legyen a Reggeli választéka.
A beszélgetésből azt is kiderül, hogy nemcsak a menün keresztül lehetünk hatással vendégeink gondolkodására, de az olyan elemek is hatnak a gondolkodásukra, mint a dekoráció, bútorok, berendezések, amik körbeveszik őket.
Egy ponton még a hüvelyesek izgalmas világába is elkalandozunk, ahol kiderül, hogy a puffadás még jó is lehet és hogy tulajodképpen mennyiféle lencse is áll rendelkezésünkre, ha kicsit kreatívabb módon szemléljük gasztronómiai tudásunkat.
Arra biztatunk minden vendéglátóhelyet és dietetikust, hogy kapcsolódjanak és formálják együtt, hogy mi van azon a tányéron. Ha tetszett az epizód, akkor tekerj vissza a lejátszódon és hallgasd meg a korábbi részeinket is, amiben táplálkozásról és/vagy kávézókról beszélgetünk.
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
Újra egy táplálkozáshoz kapcsolódó résszel jelentkezünk. Ahogyan azt korábban megígértük Dáviddal az egyik első beszélgetésünkben, most kicsit közelebbről is elkezdjük megvizsgálni működésünk negatív és pozitív hatásait is. És mivel a tej, a kávézók talán egyik legfontosabb alapanyaga, a 12. epizódban bele is csapunk a tejjel kapcsolatos beszélgetéseinkbe. Szakértőként újból Szöllősi Rékát hívtuk meg magunkhoz, akinél nem sok ember érti jobban a hazai élelmiszeripari és élelmiszerszabályozási környezetet.
Mi azon a szlogenen nevelkedtünk, hogy a tej élet, erő, egészség. A mai világban már nem beszélgethetünk egy jót a tejről anélkül, hogy a táplálkozási szempontok mellett ne vennénk figyelemben fenntarthatósági, állat jólléti, környezetvédelmi vagy akár kulturális szempontokat. A legtöbb fejtörést nekünk is az okozza, hogy sokan sokféleképpen gondolkoznak a tejjel kapcsolatos problémákról. Ez nagyon megnehezíti az átlagember dolgát, ha az tisztességesen ki akar igazodni tejjel kapcsolatos gondolataiban.
Ezt egy felvezető epizódban szánjuk, amiben elkezdünk ismerkedni a témával:
kitérünk a haszonállat tartással és állatjólléttel kapcsolatos kérdésekre, eljátszunk a gondolattal, hogy milyen lenne egy tehéntej (vagy akár tej) mentes kávézó a Blue Bottle mintájára, hiányoljuk a magyarországi zabtermesztést és a magyar zabtejre vonatkozó élelmiszeripari innovációs törekvéseket, megértjük, hogy miért sokkal drágább pl. a zabtej, mint a tehéntej,Dávid elmeséli, hogy hogyan próbálkoztak már a Reggeliben “házi” növényi alapú tej alternatívákkal, és kicsit gondolkozunk azon is, hogy vajon a teheneket miért esszük meg, a kutyákat meg miért nem. Hm.Köszönjük Rékának, hogy megint velünk volt és higgadtságával, mindenre is kiterjedő figyelmével másokat is a fekete-fehérben való gondolkodási sémák elhagyására késztet.
Innen folytatjuk legközelebb növényi alapú tejalternatívákkal, fajizmussal, karnizmussal és egy kis zöld kommunikációval.
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
Az elmúlt években a klímaszorongás bekerült napjaink divatos fogalmai közé. Bátran mondhatom, hogy a kávé szeretete és a szelíd, környezeti es társadalmi működésre való törekvésünk mellett a klímaszorongás egy újabb kapocs közöttünk Dáviddal, aki ebben az epizódban ismét csatlakozott hozzám, hogy feltérképezzük közös szorongásunkat a klímaválság kapcsán. Vendégünk Csizmadia Máté pszichológus, agrárközgazdász, aki agrárterületről érkezett meg a klímaszorongás világába.
“Hosszútávon mind halottak vagyunk” - tartja a jó öreg közgazdász mondás, akkor mégis mi a fenének aggódunk ennyit - most éppen a klíma miatt. Mátét arról faggattuk, hogy vajon tudjuk-e pontosan miből táplálkozik ez a (klíma)szorongás. A haláltól félünk? Vagy valamiféle kontroll elvesztéstől? Vagy a teljesen ismeretlen jövőtől? A bűntudat gyötör bennünket itt a kapitalizmus eszméjén lovagló fogyasztói társadalom oltárán? Tudjuk az aggódásunkat tudatosítani vagy átkeretezni valamilyen tudatos figyelemmé? Mikortól válik az aggódás kontraproduktív?
Nagyon sok új fogalommal megismerkedhetsz ebben az epizódban, és bár a hagyományos szorongás definíciók nem működnek a klímaszorongás kapcsán, mégsem mondhatjuk, hogy ez egy teljesen egyértelműen negatív fogalom.
Mindenesetre, őrizd meg a hidegvéredet - hagyd abba a scrollozást és varrj magadnak egy répát, ha itt a világvége.
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
A világon kétféle ember létezik: aki elcseszett már valamit és aki még nem.
Gondoltad volna, hogy a sikertelen, bukott üzletemberek megszégyenítése évszázados, sőt évezredes múltra tekint vissza?! Görögországban ie. 800 környékén, a bukott kereskedőket és vállalkozókat kiültették a piacra és vödröt húztak a fejükre, hogy mindenki számára egyértelműen nyilvánvalóvá tegyék, hogy ők bizony elcseszték.
Akkoriban a sikertelen olasz üzletemberek sem voltak szerencsésebbek, őket még le is vetkőztették csupaszra, bárki megdobálhatta őket kővel és bátran ki is lehetett őket csúfolni. A franciák az 1500-as évek környékén a városok főterére terelték a csődben vállalkozókat és hivatalosan is bejelentették a csődbemenésük tényét. Annak érdekében, hogy elkerüljék az azonnal bebörtönzést, egy fura zöld fejfedőt kellett viselniük, hogy a biztonság kedvéért mindenki számára látható is legyen, hogy mennyire bénák.
Ezek után ne csodálkozzunk, ha a mai napig nehéz érzésekkel jár felvállalnunk, ha hibázunk vagy valamiben csúfos kudarcot vallunk. Tabutémaként kezeljük a hibázást, a sikertelenséget, kudarcainkat. Egyrészt egy csomó olyan rossz érzés kapcsolódik hozzá, mint pl. a szégyen, bűntudat, félelem, másrészt sokan még mindig attól félünk, hogy vajon mit gondolnak majd rólunk az emberek, ha kiderül, hogy valamit elrontottunk.
Ezért sokszor inkább bele sem vágunk dolgokba, pedig a bukásnak vannak kifejezetten konstruktív funkciói is: segíti az innovációt, fejleszti a kreativitást, a produktivitás és felgyorsítja a tanulási folyamatot is. Úgy azonban nehéz tanulunk a tapasztalatainkból, ha azt sem tudjuk elfogadni, hogy egyáltalán elrontottunk valamit
A tizedik epizódban Papp Réka coachcsal és Tóth Gergővel, a HR Fest és Business Fest alapítójával beszélgetünk igazi fuck-up sztorikról és arról, hogy hogyan vállaljuk fel a sebezhetőségünket, hogyan keretezzük át kudarcainkat, hogy a nap végén boldogabb hétköznapokat éljünk, akár üzleti döntéshozóként, akár mezei átlagemberként.
Ki vele, te mit mikor, mit csesztél el?Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
Ezután a beszélgetés után egészen másképp fogsz gondolni a kedvenc kávézódra és azokra az arcokra is, akikkel ott találkozol!
Modern emberként roppant szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen az igazi élet terei már nemcsak a túlvilágon várnak bennünket, hanem bisztrókban, kávézókban, uszodákban, parkokban. A környezetpszichológia szerint ugyanis sosem vagyunk környezet nélkül - szerves viszonyban élünk a terekkel, helyeinkkel, legyen szó az otthonunkról, a munkahelyeinkről vagy kedvenc kávézónkról, uszodánkról, éttermünkről. Mindegyiknek megvan a saját maga funkciója és mindegyik helyen más-más jellegű élményben is részesülünk.A kilencedik epizódban azt vizsgáljuk Dr. Dúll Andrea környezetpszichológussal, hogy például egy kávézónak milyen szerepe van a társadalom szövetének építésében:
mi az a térélmény, hogyan hat ránk a szocio-fizikai környezet akár egy olyan helyen is, mint egy kávézó?hogyan hat egy ilyen (közösségi) hely az oda látogatók viselkedésére és hogyan hatnak a látogatók maguk is a helyre és az ott lévő összes többi emberre? befolyásolja-e ez a társas kapcsolatainkat, személetmódunkat, a világról alkotott képünket stb. a hely és mindaz, ami ott történik? és vajon tényleg elfogadóbbakká, boldogabbá válunk-e, ha rendszeres látogatói vagyunk ilyen laza, informális kapcsolódásokon nyugvó ún. harmadik helyeknek?A Fabrik is egy ún. tipikus harmadik hely - tudományos szempontból megközelítve a véletlenszerű, semleges és informális kapcsolódások helyszíne, ahol nem számít a társadalmi státusz, vagyoni helyzet. Az oda látogatóknak nem kötelességük ott lenni, nincsenek sem jogilag, sem politikailag, sem pénzügyileg a helyzet kötve, szabadon mozoghatnak, fő tevékenységük pedig a társalgás, ami legtöbbször könnyed hangulatban zajlik. Emiatt sokszor sajátjuknak, sőt sokszor második otthonuknak is érzik a helyet.
A kávézók évszázadok óta a kulturális, üzleti élet legpezsgőbb színterei, a demokratikus társadalmi berendezkedés mozgatórugói. Egy angol kávézóból indult útjára a The Guardian magazin és még az angol tőzsde is, és ne feledjük a Pilvax jelentőségét sem az 1848-as események sodrában.
Ha igazán jót akarsz magadnak, akkor az epizód meghallgatása után keresel magadnak egy ilyen szuper harmadik helyet - remélhetőleg egy jó kis kávézót - és ott kellemes beszélgetésekbe elegyedsz mindenféle emberekkel. #boldoghétköznapokatFolytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
A klímaváltozás szélsőséges és negatív hatásait már mi is a bőrünkön érezhetjük. A beszélgetéseink során - akár itt a podcastban, akár a Fabrikban - mi is sokszor keresünk válaszokat és megoldásokat egy fenntarthatóbb és környezetbarátabb életre.
Az ökológiai válság ma már kiemelt közügy és az emberi jogainkra is hatással van. Az, hogy élhetőbb, méltányosabb és igazságosabb világot teremtsünk magunk körül rendszerszintű gondolkodást és cselekvést igényel, de az egyénekre tolt (?) vélt vagy valós felelősség legtöbbször kontraproduktív és megbéníthatja a hétköznapi embert - akinek azonban a napvégén fontos vásárlási és fogyasztói döntéseket kell hoznia. Vagy éppen szavaznia kell általános parlamenti és önkormányzati választásokon.
Ezért most a nyolcadik epizódban, a TASZ-szal, azaz a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel arról beszélgetünk, hogy milyen jogi és aktivista eszközeink vannak abban az esetben, ha tudatosan fellépnénk környezetünk védelme érdekében. Keressük azokat a társadalmi akupunktúrás pontokat, amelyeket meg-megnyomogatva barátainkat, munkatársainkat, szomszédainkat, döntéshozóinkat is cselekvésre bírhatjuk.
Létfontosságú, hogy a megoldást kereső embereket felruházzuk a megfelelő eszközökkel, hogy mindenki a saját helyén, a saját szerepében, a saját eszközeivel válhasson cselekvő (állam)polgárrá. Hozunk jó példákat nemzetközi és hazai terepről is, amelyek mind azt támasztják alá, hogy korai lenne még temetni a részvételi demokráciát.
Hajrá, aktivizálódjatok. Tüntessetek. Igényeljetek közérdekű adatok. Indítsatok petíciót. Szervezzetek lakossági fórumot. Lépjetek kapcsolatba az önkormányzati arcokkal. Böngésszétek a TASZ honlapját aktivista tippekért. Ajánljátok fel a szervezetnek a személyi jövedelemadótok 1%-át és végül, de nem utolsósorban vegyetek Szabad cuccokat a Fabrik gardróbjában.
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
Egy bennem heves érzéseket és aktív cselekvéseket kiváltó könyv kapcsán, a hetedik epizóddal belekóstolunk egy szerteágazó témába. Ez szerény véleményem szerint nemsokára sokkal vitatottabb területe lesz az élelmiszeripari és/vagy táplálkozástudományi beszélgetéseknek, mint azt jelenleg gondolnánk. Engem leginkább egészségügyi okok miatt kezdett el érdekelni a téma, de aztán megint oda lyukadtunk ki, hogy annyiféle perspektívából tudnánk ezt a témát is megközelíteni, hogy azzal egy komplett UPF évadot is megtölthetnénk.
UPF, azaz ultra-processed food, azaz ultrafeldolgozott élelmiszerek, de az adásból kiderült, hogy Magyarországon nem pont így emlegetjük őket.
Szóval van ennek a témának egészségügyi oldala, táplálkozástudományi oldala, fenntarthatósági oldala és még sorolhatnánk. A beszélgetés tökéletes példa arra is, hogy hogyan őrizzük meg a higgadtságunkat és maradjunk végig egy szélesebb alapokon nyugvó gondolkodás mellett. Én végig szerettem volna lerántani a leplet valamiről, de Réka egy pillanatig nem hagyta, hogy leszűkítsem az eszmefuttatásomat egy sémára és kipécézzek magamnak egyfajta terméket, egyfajta összetevőt vagy egyfajta “élelmiszert”. Ne hagyjuk, hogy vélt vagy valós nem-tudásunk, nem-értésünk, információhiányunk csapdába csaljon bennünket. Mert ez csak egy bináris csapdába vezet bennünket megint.
Persze ezek a cuccok nem jók, de fontos megérteni, hogy hogyan és miért jutottunk idáig:
hogy miért nem megoldás, ha hirtelen kidobálunk mindent a konyhából, amit nagyagyánk konyhájában nem találtunk meg hogy hogyan függ össze a jövedelmi státusz a jó minőségű élelmiszerekhez való hozzáférésselhogy a mókusuk iránt kb. annyira kellene aggódnunk, mint az orángutánokért hogy még a világ legfejlettebb gazdaságaiban sem egyértelmű alapvetés a tűzhely vagy a hűtőszekrény.Semmiféleképpen ne kövessétek az én példámat - semmit nem kell rögtön kidobni, és senkit nem kell rögtön keresztre feszíteni, mert az ilyen hirtelen lépésekkel megint csak kudarcra ítéljük magunkat egy egészségesebb élet felé vezető úton. Tájékozódni, beszélgetni, gondolkodni továbbra is ér - és addig is, igyátok Michael Pollan szavait:
“Eat food, not too much, mainly plants. Vagyis egyél rendes ételeket. Ne túl sokat. Főleg növényeket.Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
Bármilyen platformra is keveredjünk a mai világban, könnyen azt tapasztaljuk, hogy valaki, valamilyen témában és valamilyen formában meg akarja nekünk mondani a tutit - így van ez a táplálkozással kapcsolatban is. Mi is sokat dilemmáztunk, hogy adjuk egy-e mindenható ökölszabályt a mai epizódban ahhoz, hogy hogyan kell fenntartható módon táplálkozni.
Végül úgy döntöttünk, hogy nem mondunk semmi tutiságot és világbékét elhozó receptet. Cserébe viszont kontextusba helyezzük a témát! Igyekszünk sokféle szempontot behozni a beszélgetésbe. Társadalmi oldalról, egészségügyi oldalról, környezeti oldalról, a pénztárcánk, a kreativitásunk és innovativitásunk felől is közelítve.
Arra keressük a választ, hogy hol van a kikövezetlen arany középút 2024-ben, Magyarországon, amelyen haladva egy mezei fogyasztó is tud érdemben tenni azért, hogy tisztábban lásson, felelőssebben döntsön és finomabbakat főzzön, ha fenntartható étrendre terelődik a szó.
Olyan kérdéseket feszegetünk, hogy meddig oké teljesen letolni magunkról a felelősséget (NEM OKÉ), mikor érkezünk meg a hülyebiztos boltok korába, ahol végre szájba rágnak nekünk mindent (SOHA) és vajon megúszható-e a gondolkodás akkor, ha arról van szó, hogy mi kerül a tányérunkra (NEM).
Ha egy valamit biztosan mégis mondanunk kellene, akkor azt mondanánk, hogy ha fenntartható táplálkozásról beszélünk, akkor azt mindig tartsuk észben, hogy ez nem egy “becsontosodott történet” - ahogy Réka utal rá. Egyáltalán ne vegyük készpénznek, hogy mindig úgy fogunk táplálkozni, ahogy ma táplálkozunk, mert a már napjainkban is érzékelhető természeti változások miatt mindenképpen változik az élelmiszereink mennyisége és minősége is.
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
Még mielőtt tovább kattintanál az elsőre kirekesztőnek tűnő cím miatt, kérlek ne tedd. Mert bár úgy tűnik, ez a beszélgetés csak egy szűk rétegnek szól, akik a saját kávézójukban kapirgálják a szerencséjüket (?:+ö/?+!), szerintünk azonban bárki számára érdekes lehet, aki vállalkozást vezet vagy egy vállalkozásban dolgozik és mondjuk egy kicsit (vagy nagyon) aggódik, klímaszorong a bolygónk jelenlegi állapota miatt. #bigwords
Már a nulladik intro részben is azt ígértük, hogy Nyitvatartás podcastban foglalkozunk majd azzal, hogy a fogyasztói társadalom epicentrumában hogyan lehet egy üzleti vállalkozást fenntarthatóan működtetni. Ez most egy olyan epizód, amiben erre teszünk próbát, Felcser Dáviddal, egyik állandó műsorvezető társammal, aki a híres pécsi Reggeli és Nappali vendéglátóhelyek egyik alapítója és társtulajdonosa.
Törtenelmi pillanat is ez egyúttal, hiszen Dávid az első férfi megszólaló a podcastban és nyugalma kifejezetten jól áll ennek a szorongató témának.
Olyan kérdésekről dilemmázunk, hogy vajon beszélhet-e egyáltalán egy kávézótulajdonos fenntarthatóságról, hétköznapi élvezet vagy inkább luxustermék-e kávé, és hogyan néz ki mindez a klímaváltozás tükrében, ami mindannyiunktól azt várja, hogy picit (nagyon) változtassunk a jelenlegi működési módjainkon. Van-e helye egy flat white-nak a fogyasztói társadalomban és hogyan értelmezhető újra a profitlogika egy mikrovállalkozás életében.
Az biztos, hogy vállalkozásunk működésének fenntarthatóbbá - vagy ahogy Dávid mondja - szelídebbé tétele nem megy egyik napról a másikra: folyamatosan kell reszelgetnünk és “finomhangolnunk” a dolgokat.
Hallgasd meg az epizódot és ha már csak 5 percig elgondolkozol azon, hogy hogyan lehet a saját vállalkozásodat picit szelídebben, tudatosabban működtetni, akkor a foglalkozás elérte a célját.
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! -
Korábban gyakran kezdtem úgy a mondandómat egy-egy konferencián vagy workshopon, hogy bármit is csináljunk mi itt idősebbek a nagyvilágban, azt úgy kell csinálni, hogy majd a jövő generációinak legalább annyira jó legyen az élete, mint a miénk (volt). Közben meg annyira gyorsan haladnak a dolgok, hogy a jövő generációi itt vannak, már nem holmi absztrakt káposztafejek egy megfoghatatlan távoli időben. Felnőnek és váratlanul sok dilemmával, szorongással és döntési helyzettel néznek szembe, amelyeknek nagy részét mi (is) okoztuk nekik.
Vannak, akik hisznek a generációs különbségekben, de olyat is ismerek, aki kategorikusan elutasítja azt. Az biztos, hogy nekem (szorongó) X-es munkaadóként sokszor nehézséget okoz Z-sek között otthonosan mozogni és gyorsan meg is hívtam kettőt a stúdióba!
Ebben az epizódban beszélgetőtársaim Gombkötő Emma és Börcsök Barbi - mindkettő dolgozott már a Fabrikban baristaként - akiket arról kérdeztem, hogy hogyan élik meg a munka világát, fenntarthatóságot, a hétköznapok instabilitását. Rácáfolnak arra, hogy a Z generáció egy megfoghatatlan massza, nem pusztán számok grafikonon mindenféle kutatásokban, hanem felnőttek, gondolkodnak, cselekvőképesek, készek arra, hogy aktív részesei legyenek történéseknek és formálják a körülöttük lévő világot.
Ebben az epizódban sem mondjuk meg a tutit és nem teszünk kategorikus kijelentéseket sem semmilyen korosztályról, de az biztos, hogy - bárhol is lebegjünk a generációs időtengelyen - mindannyiunknak érdemes néha szoftvert frissíteni, megállni egy pillanatra és megnézni, hogy azok a működési módok amelyekben olyan kényelmesen elvagyunk vajon szolgálnak-e még bennünket.
Egy-két jó tanács a végére:
mindenki járjon át a szomszédba, gondolkozzunk kevesebbet,és beszélgessünk többet egymással.ui: egyébként meg van betű a Z után is… az alfa, a görög abc-ben.
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon! - Показать больше
