Эпизоды
-
Reményik Sándor írja, hogy úgy szeretné legyinteni az életet, mint ahogy a fecske
legyinti szárnyával a víz tükrét, a magasba ragadva a megmentett szépségeket. A Széljegyzetek legújabb epizódjában lesz szó arról, hogy vajon lesznek-e még fecskék, hogy vajon mi a különbség szégyen és bűntudat között, hogy Kosztolányi hogyan küzdött a kokainfüggőségével és hogy miként tudunk meditálni. -
A Széljegyzetek ezen epizódjában számos egyéni és társadalmi ügyön keresztül
győződhetünk meg az igazságról, hogy az emberi elme olyan, mint a kolibri: csapong és
könnyen manipulálható. -
A legújabb epizód egyik fontos témája az élet, amit nem élünk meg. És az élet, amit
a szüleink nem éltek meg, és mi úgy érezzük, hogy nekünk most azt az életet kell élnünk. -
Ebben az epizódban többek között szó esik arról, hogy valóban hanyatlanak-e
manapság a családok, hogy mit tapasztal az ember, ha apaként sétál a gyerekével, és hogy
miért nem jó túl korán megbocsátani, ha megbántanak. -
Az igazság az, hogy az élet nem fair, de ez önmagában még nem a teljes igazság. A
Széljegyzetek legújabb epizódjában többek közt kifejtem, milyen tapasztalatokra jutottam erről a
meditáció segítségével. -
Átatuzók vagyunk ezen a világon. Aki örökre próbál lehorgonyozni, csalódás éri.
-
Akár a teljes életünket leélhetjük úgy, hogy nem tanulunk meg hitelesen kapcsolódni
saját magunkhoz és másokhoz. Páncélok és maszkok mögött, tettetésben és önáltatásban. -
Ahol az Erős Ember zavartalanul bántalmazhat anélkül, hogy ennek következménye lenne.
-
Könnyen ítélkezünk, könnyen reagálunk - de az ember számára néha semmi sem
nehezebb, mint az önreflexió. -
Ha az ember túl gyorsan akarja túltenni magát a múlton, ha betemeti, szőnyeg alá söpri
ahelyett, hogy feldolgozná, akkor sorsként fogja kísérteni. -
Az idei első epizódban nyugati és keleti filozófusok, írók és költők tanításain keresztül eredünk nyomába a kérdésnek: hogyan lehet ma erényesen és hitelesen élni?
-
Az egész életünk keresés - de vajon tényleg tudjuk, mit és kit keresünk?
-
Ebben az első epizódban az útról lesz szó, ami a magányból, önsajnálatból a függőség mélységébe vezet, és a másikról, ami az önegyüttérzésen, elfogadáson át vezet ki onnan.
