Bölümler
-
Az Egyesült Államok szerepe a világgazdaságban, azon belül is a Bretton Woods-i rendszer fontossága mind a mai napig érezhető. Ez anno válasz akart lenni a nagy világgazdasági válságra, a világháborúkra és a világkereskedelem széttöredezettségére vagy inkább az USA érdekeit szolgálta? Egyáltalán el lehet ezt így különíteni? Erről beszélgettünk.
-
A kriptovalutákat gyakran hasonlítják a dotcom lufihoz, amely az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején fújódott fel és durrant ki. Az összehasonlításokat leginkább a spekulatív befektetések, a hirtelen értéknövekedés, majd az összeomlás kockázata miatt vonják le. Azonban sok különbség is létezik a két piac között, ami megkérdőjelezi, hogy a kriptovaluták pontosan ugyanarra a sorsra jutnak-e, mint a dotcom cégek. A Krach mai podcastjának vendége Dr. Sebestyén Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi docens.
-
Eksik bölüm mü var?
-
Tanultunk-e bármit is közel száz évnyi gazdasági bukásból, felemelkedésből? A Krach mai podcastjának vendége Dr. Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője és a Budapesti Corvinus Egyetem, Egyetemi docense.
-
Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője a legnagyobb amerikai tőzsdekrach okait és utóhatásait vázolta fel az Economx podcastjában, a Krachban.
-
Az Economx podcastjának, a Krachnak vendége, Sebestyén Géza matematikus-közgazdász, a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyének vezetője igyekezett választ adni arra, hogy mi is állt a japán gazdasági csoda mögött, amely a világháborús vesztesből kapitalista győztest varázsolt.
-
Az Economx.hu gazdasági podcastjének vendége Erdélyi Dóra makrógazdasági elemző volt, aki 2022 ősze óta az Oeconomus seinor elemzője. Az adás témája a globális hiperinfláció volt.
-
Az Economx gazdasági podcastje, a Krach, amelynek vendége Sebestyén Géza a Corvinus Egyetem pénzügyi tanszékének egyetemi docense volt. Az adás témája a dotkom lufi volt, amit az internet lavinaszerű elterjedése generált.
-
Az Economx gazdasági podcastjának, a Krachnak a vendége Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének adjunktusa és a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet munkatársa. A beszélgetés témája a II. világháborút követő hiperinfláció volt.
-
Mai szemmel hihetetlen, hogy Európa egyik legkomolyabb és legmegmagyarázhatatlanabb gazdasági válságát egy olyan virág okozta, ami napjainkban teljesen hétköznapi.
A tulipán eredetileg Közép-Ázsiában őshonos, ahonnan a törökök hozták be Európába. A növény népszerűségéhez vezető út akkor vette kezdetét, amikor Bécs isztambuli nagykövete 1593-ban a Leideni botanikus kert vezetőjének egy tucat tulipánhagymát adott ajándékba. A tulipán Hollandiába kerülésekor azonnal rabul ejtette a hollandok szívét és hamar a luxus szinonimája lett. Az előkelő emberek birtokain a virágoskert státuszszimbólum volt, és a tulipán nagy szerepet játszott ebben.
Hogy mindez hogyan okozta a holland gazdaság összeomlását a Krach legújabb adásaból kiderül. -
Az adásunk témájául szolgáló válságot 2008-as világgazdasági válságnak hívja a köznyelv, de a kirobbanásához vezető folyamatok lényegesen korábban megkezdődtek. Hogy a bankrendszer vakmerősége, vagy a befektetők kapzsisága okozta az elmúlt fél évszázad legnagyobb összeomlását arra Sebestyén Gézával a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával keressük a választ.
