Bölümler
-
Az ember azt hinné, érti az exponenciális növekedést. Talán érti is, de felfogni sokkal nehezebb, mivel jár ez. Hány búzaszem kerül a sakktábla utolsó mezejére, hányszor kellene összehajtani az A4-est, hogy elérjen a Holdig, mennyit fial egymillió forint 20 évnyi 5%-os kamatos kamattal? Csupa olyan kérdés, amire "meglepően sok" a helyes válasz. De a téma kapcsán érdemes elővenni Thomas Malthus túlnépesedési elméletét, a láncreakciót, vagy a Richter-skálát, esetleg az emberi ízérzékelést. Mi ezeket elő is vettük!
-
Gyula oldalát már régóta furdalta a gondolat, hogy vajon van-e lelke az adatbázisoknak? Nyomozásba fogott és kacskaringós útja során összetalálkozott egy sci-fivel (The Database of Souls), a Linkedin adatbázisának új verziójával (LIquid, The Soul of a new graph database), egy COVID alatti művészeti projekttel, amiben a halálozási adatok legépelésével adott testet a művész a számoknak (The Soul of Data: Data Physicalizations on Fabric), a kreatív üzletelést veszélyeztető adatalapú döntésekkel (Data With Soul: Have We Forgotten About The Humans Behind The Data?), valamint az antropomorfizmus négy állomásával (The 4 Degrees of Anthropomorphism of Generative AI) is. Az viszont, hogy megtalálta-e a Végső Választ, csak az adásból lehet megtudni.
Kapcsolódó epizódok:
#121 - Történetek Adatországból #88 - Elhozza-e a Vizzu az adatelemzés paradigmaváltását? #70 - Történetmesélés adatvizualizációval #3 - Mindenki tapogat -
Eksik bölüm mü var?
-
Az elmúlt hetekben minden nagy MI-cég megtette ezévi tétjeit: az OpenAI a ChatGPT 4o-val, a Google a Gemini alapú ökoszisztémával, a Meta a Llama 3-mal jelentkezett. Vajon végül csak egy maradhat? Vagy marad hely több nagy cégnek és még mellettük az akadémiai és Open Source közösségnek is? Ezen vitáztunk egy egészségeset és közben sort kerítettünk a mobilpiac profitmegoszlására, a sárga sapkás olasz youtuberre (Enrico Tartarotti), a Cornell kutatóinak cikkére a zero-shot learning korlátairól és Mr. Schulerre, aki deepfake hírességekkel mondat el matematikai bizonyításokat.
-
Ed Zitron podcaster (Better Offline) két részes kirohanása a generatív MI haláláról volt a vitánk alapja - Gyuri tudott együtt rezegni vele, míg Ferit felbosszantotta, de megbeszéltük! Szóba került a Future of Life Institute aláírásgyűjtése, a Microsoft Super Bowl reklámja a Copilotról, Matthias Holweg tanulmánya (Theory is all you need) és a WSJ interjúja Mira Muratival, ahol a Youtube videók felhasználásáról kamuzik.
Korábbi epizódok:
#133 - A ChatGPT csak beszél, de akarni nem tud
#110 - Ki kicsoda a nagy ChatGPT-aggódásban?
#108 - Sztochasztikus papagáj vagy terminátor
-
2024. május 14-én tartotta a Clementine éves adattudományi konferenciáját, ahol a szokások szerint az utolsó programpont egy Láncreakció adás felvétele volt. Ezúttal is vendégekkel (Kovács-Ördög Zita és Fegyó Tibor) beszéltük át, mi jutott eszünkbe az egyes előadásokban tárgyalt témákról. Gartner Hype Cycle, EU AI Act, vállalati jóllét adatalapon, hálózatvizualizáció, GPT-4o és meteorológia volt terítéken.
Kapcsolódó epizódok:#134 ChatGPT-cunami a conTEXT2023-on
#109 - Beszélgetés a skynetezésről a dataSTREAM-en
#90 - Egy igazán magyar hangasszisztens -
Hatvan éves a BASIC programozási nyelv, amit a magyar marslakókkal is dolgozó, élete utolsó évtizedében a Dartmouth College rektoraként tevékenykedő Kemény János tervezett, aki a BASIC mellett az első működő időosztásos rendszer kifejlesztője és az email ősének megalkotója is volt. Az eredeti BASIC-ben nem voltak sorszámok és compiler változata is létezett, de ahhoz, hogy a BASIC-re építve elterjedjenek az otthoni és iskolaszámítógépek, mindennél egyszerűbbé kellett változtatni a nyelvet. Már csak az a kérdés, mi köze mindennek a KFT zenekar 1984-es nagylemezéhez?
-
Vendégünk volt Gergely Norbert, a Clementine elemzője, nem mellesleg vitorlás oktató, akivel arról beszélgettünk, hogyan jelent meg az informatika (sőt, a mérnöktudományok úgy általában) a vitorlássportban és mit keres a mesterséges intelligencia a tengerhajózásban. Szóba került a Balaton 25 hajóosztály, az IBM Atlanti óceánt átszelő önvezető hajó projektje, a Mayflower, a hordszárnyas (hydrofoil) hajók, az America's Cup, a Pyxis Ocean merev vitorlával (WindWing) támogatott LNG tanker és a sudoku-rajongó kapitányok lecserélése robotpilótára.
Kapcsolódó epizódok:
#74 - Lesz-e vihar a meteorológiában?
#154 - Fogunk-e mindnyájan venni atyáskodó elektromos autókat?
#124 - Munkahelyi románcot fogott a csalásdetektor
-
Vendégeink voltak Karasszon Dezső és Vasvári Zoltán, az adatgyűjtéssel és -elemzéssel világot hódító debreceni vállalat, a Dataexpert tulajdonosai. Beszéltek a vidék előnyeiről, a segítőkész hollandokról és a világjárvány okozta megtorpanásról, ami végül mégis felfelé lökte a céget.
Kapcsolódó epizódok:
https://lancreakcio.clementine.hu/tragya-vagy-olaj
https://lancreakcio.clementine.hu/hany-adatprojekt-szakitja-at-a-celszalagot
https://lancreakcio.clementine.hu/tikk-domonkos-a-gravity-sztori
https://lancreakcio.clementine.hu/tiszta-adat-marpedig-nincs -
Megpróbáltuk magunkat az egyszeri fogyasztó helyébe képzelve értelmezni a szolgáltatások és a mesterséges intelligencia legújabb szerelemgyerekeit - a körkép pedig sötétebbre sikeredett, mint amire számítottunk: megbukott az Amazon Fresh "Just Walk Out", azaz pénztáros nélküli bolt koncepciója, mert évek alatt sem sikerült feltanítani a kiszolgáló MI-t; a generatív modelleket filléres regények írására és publikálására használó csaló ikrek nem szédíthetik tovább tanítványaikat; új világvégét vízionál a dinamikus árképző rendszerek mögött a The Atlantic; az MI által működtetett étteremben robotkarok emelgetik a krumplisütő kosarakat.
-
Gyuri vett egyet, ezért jó mélyre beleásta magát a közlekedés elektrifikációjának témakörébe, és ma megosztja, amit megtudott: tényleg csak elektromos autókat fognak-e gyártani Európában 2035-től, van-e értelme a hidrogénhajtásnak, vesznek-e az emberek elég EV-t, lesz-e valódi önvezetés és ha igen, eljön-e a pillanat, amikor az autónk MI-je a sarokba állít minket? Villanyautós megmondás érthetően, az adattudós szemüvegén keresztül.
Kapcsolódó korábbi epizódok:
#151 - Bukott Tesla és halott Lou Reed#91 - Önvezető babakocsi és intelligens sütő Las Vegasban#123 - Döntéshozó drónok és legyőzött vadászpilóták
-
Megnéztük, elolvastuk, aztán nekiálltunk szétcincálni a benne foglalt fizikát, miközben a sorozatot mindnyájan eléggé szerettük. A cincálás során előkerült a Riemann-sejtés, két magyar tudós (Szebehely Győző és Izsák Imre) és a húrelmélet is.
Kapcsolódó epizódjaink:
#039 - Az adatbányászok moziba mennek
#077 - Természettudományt a magaskultúrába?
#130 - Mihez kezdjünk a Nobel-díjasainkkal?
-
Vendégünk volt Hámornik Balázs, a SEON termékmenedzsere, akivel a nemrég bemutatott chatbotjukról beszélgettünk, amely RAG technológiával készült, support feladatokat lát el és nagyon akar válaszolni, pedig nem mindig szabad neki. Hogyan lehet betanítani egy ügyfélszolgálati chatbotot, hogy mivel kapcsolatban hallgasson, mire mit válaszolhat, hogyan ne kezdjen el hallucinálni, és hol húzza meg a saját határait?
-
Pezseg az MI-színtér! Miközben a nagykutyák veszekszenek és az újságok lódítanak, a magyar PULI egyre okosabb lesz - és kipróbálható! Elon Musk perre megy az OpenAI-jal és nyílt forráskódúvá teszi a Grokot. Az önvezető autókat ekézik az amerikai biztosítók (joggal?), a Midjourney új verziója konzisztens karakterkezelést nyújt, Laurie Anderson pedig gyakran beszélget halott férjével, Lou Reeddel.
A becslős játék forrásai: a világ aranyfelhasználása, az Internet áramfogyasztása, Magyarország pillanatnyi áramexportja.
Kapcsolódó epizódok:
#140 - Valóságérzékelésünk fekete lukában #132 - A ChatGPT csak beszél, de akarni nem tud #89 - 2022 megkapja a magáét -
Az OpenAI bemutatta a SORA-t, a pár perces videókat szöveges promptból generálni képes MI modelljét, ennek nyomán gondolkoztunk el azon, hogyan fogja ez ténylegesen megváltoztatni a világot, és valóban akkora forradalmat hoz-e, mint arról most szeretnek sokan beszélni. Ehhez sorra vettük a SORA demo videóit, ami kapcsán a rend kedvéért jegyezzük meg, hogy az újfundlandi kölykök valójában golden retrieverek, de Gyuri nem is rájuk, hanem tényleg a farkaskölykökre gondolt.
Kapcsolódó epizódok:
#131 - A képzőművész, az MI és a giccsfestők
-
Mi az a bullshit job, miért jött létre és vajon az MI megszünteti-e ezeket? David Graeber elhíresült könyvében, a Bullshit Jobs-ban amellett érvel, hogy a modern társadalmak állásainak fele felesleges és káros. Ezzel ugyan nem értünk egyet, de azt látjuk, hogy sok munkakört tényleg nem a hatékony működés termelt ki. A Robert M. Solow Nobel-díjas közgazdászról elnevezett Solow-paradoxon szerint a gazdaság lassabb ütemben növekszik, mint az az informatikai fejlődésből következne, illetve Stafford Beer könyvében, a Designing Freedomban arra jut, hogy egyre több erőforrást fordítunk a társadalom repedéseinek befoltozására. Ezekre alapozva úgy sejtjük, hogy az MI sem fogja a bullshit munkákat megszüntetni, csak lecseréli azokat másik hasonlókra.
Kapcsolódó podcastjaink:
#103 - A legújabb data science címkék kiakasztják a bullshit-métert
#76 - Állást keresel? Vigyázz mit hirdetsz a Jófogáson!
#27 - Humánus-e a személyzetis az adatbányában?
#10 - Meztelenek és holtak az adattudományban
-
A nagy nyelvi modellek hajlamosak elkezdeni össze-vissza beszélni, ezt azonban el lehet kerülni, ha a válasz alapjául szolgáló információ megtippelését nem az LLM-re, hanem egy hagyományos keresésre bízzuk: a Retrieval-Augmented Generation, azaz RAG megközelítés ebben jeleskedik. Azt csak gyanítjuk, hogy új kedvenc Mac-es böngészőnk (Ferié mindenképpen), az Arc Browser, és iPhone-os tesója, az Arc Search ezen alapszik, s biztos ezen fognak az újfajta tudásbázisok, ügyfélszolgálati chatbotok, sőt akár keresők is.
-
Kassai Endrével, a Piackutatók Magyarországi Szövetsége elnökével, társadalomkutatóval arról beszélgettünk, tényleg leáldozott-e a kérdezésen alapuló véleménykutatásnak, vagy csak a politikai célú, vagy ebben a kontextusban kommunikált eredmények keltenek téves képzeteket? Miért tabu a poltikai vélemény vagy a jövedelmi viszonyok ebben a régióban, hogyan lehet ezt megkerülni, miben különbözik egy politikai kutatás egy marketingestől, illetve hogyan segítheti az MI ezt a tudományterületet? A beszélgetés a két héttel ezelőtti, 145. Láncreakció adás folytatása.
-
Semmi. Ugyanakkor őt is utolérte a generatív MI, többek között az X-en terjedő deepfake pornója képében. Nemcsak erről volt szó, hanem:
Elon Musk chipet ültet az emberek agyába Sam Altmann: a GPT 5 jobb lesz, mint a 4 Sam Altmann arab pénzből épülő csipgyárral akarja felvenni a versenyt az Nvidiával Az Apple M chipeket Tajvanon gyártja a TSMC Mi van a Google-féle Geminivel? Volkswagen és ChatGPT a CES-en Mistral / Mixtral 8x7b SLM (Small Language Model) Phi2 (Micosoft) Johnny Harris meg-deepfake-ekte magát (video) -
Az utóbbi években rendszeresen tapasztaljuk, hogy a politikai tárgyú, kérdezéses alapú előrejelzések rendre megbuknak, mintha ez a módszer már nem lenne alkalmas a közösségi vélemény szondázására. Vajon valóban elmúlt az idő az önbevalláson alapuló véleménypanelek felett? Jön helyette valami más? Esetleg az MI? Ezekre a kérdésekre kerestünk felforgató válaszokat ebben az epizódban.
-
Gáspár Csaba, a DMLab vezetője és a Műegyetem TMIT tanszék tanársegédje segítségével megvontuk az idei Dataracing mérlegét, ahol idén előretörtek az egyetemisták, de ahol az első tízben végzett a mi Gyulánk is! Mi volt a feladat, milyen megoldásokat alkalmaztak a győztesek, jutott-e érdemi szerephez a mesterséges intelligencia a versenyen?
- Daha fazla göster