Episoder
-
PETĆFI-DĂLIBĂBOK. EsemĂ©nysorozat a Blinken OSA Archivumban, 2023. mĂĄjus 17.
Kardos Ferenc: PetĆfi â73. FilmvetĂtĂ©s Ă©s beszĂ©lgetĂ©s.
Kardos Ferenc filmje abban az idĆben kĂ©szĂŒlt, amikor Budapest közterein 1956 utĂĄn elĆször voltak spontĂĄn rendszerkritikus megmozdulĂĄsok 1971., 1972. Ă©s 1973. mĂĄrcius 15-Ă©n, melyeket a hatalom retorziĂłi követtek.
A vetĂtĂ©s utĂĄn Varga BalĂĄzs filmtörtĂ©nĂ©sszel Mink AndrĂĄs beszĂ©lgetett.
-
PETĆFI-DĂLIBĂBOK.EsemĂ©nysorozat a Blinken OSA Archivumban, 2023. mĂĄjus 10.
PetĆfi-rock â a Szegedi Egyetemi SzĂnpad legendĂĄs elĆadĂĄsĂĄnak törtĂ©nete. VetĂtĂ©s Ă©s beszĂ©lgetĂ©s.
PaĂĄl IstvĂĄn rendezĂ©sĂ©t ötven Ă©vvel ezelĆtt, PetĆfi szĂŒletĂ©sĂ©nek 150. Ă©vfordulĂłjĂĄn mutattĂĄk be. Az elĆadĂĄst a TiltĂĄs Ă©s TƱrĂ©s mezsgyĂ©jĂ©n egyszerre kĂsĂ©rte a belĂŒgy, illetve a hazai Ă©s kĂŒlföldi közönsĂ©g kitĂŒntetett figyelme. A szĂnhĂĄztörtĂ©neti produkciĂł a szĂnhĂĄzi avantgĂĄrd korabeli törekvĂ©sei Ă©s eszközei segĂtsĂ©gĂ©vel idĂ©zte meg PetĆfi Ă©s ĂĄltala a SzabadsĂĄg szellemĂ©t.
A beszĂ©lgetĂ©s rĂ©sztvevĆi: Ărkosi ĂrpĂĄd rendezĆ, a PetĆfi-rock szereplĆje, BĂ©rczes LĂĄszlĂł rendezĆ, a PaĂĄl IstvĂĄnrĂłl szĂłlĂł beszĂ©lgetĆkönyv szerzĆje, Porogi Dorka rendezĆ, szĂnhĂĄztörtĂ©nĂ©sz.
ModerĂĄtor: Leposa BalĂĄzs
-
Manglende episoder?
-
PETĆFI-DĂLIBĂBOK. EsemĂ©nysorozat a Blinken OSA Archivumban, 2023. mĂĄjus 3.
Hogyan kerestĂ©k PetĆfit? BeszĂ©lgetĂ©s Ă©s zene.
PetĆfi alakja, költĂ©szete Ă©s emlĂ©ke szĂĄmos formĂĄban jelent meg a folklĂłrban. PrĂłzai Ă©s zenei illusztrĂĄciĂłkkal mutattuk be PetĆfi nĂ©pi emlĂ©kezetĂ©nek fĆbb vonĂĄsait, valamint azt, hogyan prĂłbĂĄltak ennek nyomĂĄba eredni a kĂ©sĆbbi kutatĂĄsok, azok mire jutottak Ă©s eredmĂ©nyeiknek mi lett a sorsuk.
BeszĂ©lgetĆtĂĄrsak Ă©s zenei közremƱködĆk: Landgraf IldikĂł, JuhĂĄsz Katalin Ă©s SzabĂł ZoltĂĄn
ModerĂĄtor: Mink AndrĂĄs
-
PETĆFI-DĂLIBĂBOK. EsemĂ©nysorozat a Blinken OSA Archivumban, 2023. ĂĄprilis 19.
A PetĆfi Kör Ă©s az 1956-os forradalom. BeszĂ©lgetĂ©s.
Nem kĂ©tsĂ©ges, hogy az 1956 mĂĄrciusĂĄban, többszöri tiltĂĄs Ă©s akadĂĄlyoztatĂĄs utĂĄn ĂștjĂĄra indult nyilvĂĄnos vitasorozat, amelyet a kommunista pĂĄrt ifjĂșsĂĄgi szervezete, a DISZ (Demokratikus IfjĂșsĂĄgi SzövetsĂ©g) keretĂ©n belĂŒl lĂ©trehĂvott PetĆfi Kör szervezett, a forradalom kitörĂ©sĂ©nek közvetlen elĆzmĂ©nyekĂ©nt Ă©rtĂ©kelhetĆ. Ugyanakkor az sem kĂ©tsĂ©ges, hogy a PetĆfi Kör Ă©s a nyilvĂĄnos vitĂĄin szerepet vĂĄllalĂłk nem a rendszer megdöntĂ©sĂ©t, hanem a rendszer megreformĂĄlĂĄsĂĄt, demokratizĂĄlĂĄsĂĄt, a desztalinizĂĄciĂł folyamatĂĄnak elindĂtĂĄsĂĄt tƱztĂ©k ki cĂ©lul. A beszĂ©lgetĂ©s a Kör törtĂ©netĂ©t Ă©s törtĂ©nelmi szerepĂ©t vizsgĂĄlta.
Rainer M. Jånos történésszel Mink Andrås beszélgetett.
-
PETĆFI-DĂLIBĂBOK. EsemĂ©nysorozat a Blinken OSA Archivumban, 2023. ĂĄprilis 12.
Forradalmi IfjĂșsĂĄgi Napok (FIN) â a KĂĄdĂĄr-korszak ideolĂłgiai kiĂŒresedĂ©se. BeszĂ©lgetĂ©s Ă©s filmvetĂtĂ©s.
A Forradalmi IfjĂșsĂĄgi Napok elnevezĂ©sƱ ĂŒnnepsĂ©gsorozat, amelyre elĆször 1967-ben kerĂŒlt sor a KISZ (Kommunista IfjĂșsĂĄgi SzövetĂ©g) szervezĂ©sĂ©ben, a fiatalsĂĄgot cĂ©lozva hamis, ĂĄlforradalmi rituĂĄlĂ©k keretĂ©ben prĂłbĂĄlta összekapcsolni, egy törtĂ©neti lĂĄncolatba foglalni 1848. mĂĄrcius 15., 1919. mĂĄrcius 21. (a Magyar TanĂĄcsköztĂĄrsasĂĄg lĂ©trejötte) Ă©s 1945. ĂĄprilis 4. (a felszabadulĂĄs amĂșgy fiktĂv napja) emlĂ©kezetĂ©t. A fĆ cĂ©l termĂ©szetesen az volt, hogy mĂĄrcius 15. emlĂ©kezetĂ©t a KĂĄdĂĄr-rezsim eredetmĂtoszĂĄnak kĂ©t emblematikus esemĂ©nyĂ©vel összemossĂĄk. A beszĂ©lgetĂ©s folyamĂĄn levetĂtettĂŒk GĂĄrdos PĂ©ter filmrendezĆnek a FIN-rĆl szĂłlĂł 1974-es dokumentumfilmjĂ©t.
A beszĂ©lgetĂ©s rĂ©sztvevĆi: Apor PĂ©ter Ă©s SudĂĄr Orsolya törtĂ©nĂ©szek
ModerĂĄtor: Mink AndrĂĄs
-
PETĆFI-DĂLIBĂBOK. EsemĂ©nysorozat a Blinken OSA Archivumban, 2023. ĂĄprilis 5.
PetĆfi SĂĄndor irodalmi emlĂ©kezete. BeszĂ©lgetĂ©s Ă©s felolvasĂĄs.
Ki volt PetĆfi az irodalmi utĂłkor szĂĄmĂĄra? Hogyan lĂĄttĂĄk irodalmi Ă©s poĂ©tikai jelentĆsĂ©gĂ©t? ElvĂĄlaszthatĂł-e az irodalmi hagyomĂĄnyban PetĆfi költĆi szerepe Ă©s politikai, közĂ©leti mĂtosza? Szabad-e viccelni PetĆfivel? Az est folyamĂĄn irodalmi szemelvĂ©nyek tĂŒkrĂ©ben prĂłbĂĄltunk ezekre a kĂ©rdĂ©sekre vĂĄlaszt talĂĄlni.
A beszĂ©lgetĂ©s rĂ©sztvevĆi: BĂĄn ZoltĂĄn AndrĂĄs ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł, kritikus Ă©s Keresztesi JĂłzsef ĂrĂł, költĆ, kritikus
ModerĂĄtor: Mink AndrĂĄs
A kivålasztott szemelvényeket Samudovszky Adrian és Veszelovszki Janka olvasta fel.
-
PETĆFI-DĂLIBĂBOK. EsemĂ©nysorozat a Blinken OSA Archivumban, 2023. mĂĄrcius 29.
PetĆfi SĂĄndor filmen. FilmvetĂtĂ©s Ă©s beszĂ©lgetĂ©s.
Hogyan lĂĄttĂĄk PetĆfit filmen a Horthy-korszak hajnalĂĄn, a RĂĄkosi-korszak delelĆjĂ©n Ă©s a vigasztalan KĂĄdĂĄr-korszakban? RĂ©szletek voltak lĂĄthatĂłak a FöltĂĄmadott a tenger (1953) Ă©s LĂĄnyi AndrĂĄs SegesvĂĄr (1974) cĂmƱ filmjĂ©bĆl, de szĂł esett az 1922-ben kĂ©szĂŒlt PetĆfi c. Ă©letrajzi filmrĆl is, amelynek nem maradtak fenn kĂłpiĂĄi.
A beszĂ©lgetĂ©s rĂ©sztvevĆi: GelencsĂ©r GĂĄbor filmtörtĂ©nĂ©sz Ă©s Sulyok Bernadett muzeolĂłgus
ModerĂĄtor: Mink AndrĂĄs
-
PETĆFI-DĂLIBĂBOK. EsemĂ©nysorozat a Blinken OSA Archivumban, 2023. mĂĄrcius 22.
PetĆfi politikai emlĂ©kezete a dualizmustĂłl napjainkig. BeszĂ©lgetĂ©s Ă©s felolvasĂĄs.
Vajon Ă©ltette-e volna PetĆfi Ferenc JĂłzsefet a kiegyezĂ©s utĂĄn, ahogy JĂłkai MĂłr kĂ©pzelte? Szocialista volt, vagy nemzeti Ă©s keresztĂ©ny? Kommunista volt-e PetĆfi? A felolvasĂĄsokkal tarkĂtott beszĂ©lgetĂ©s annak nyomĂĄba eredt, hogyan prĂłbĂĄltĂĄk PetĆfit az egymĂĄst követĆ politikai kurzusok a maguk kĂ©pĂ©re formĂĄlni.
A beszĂ©lgetĂ©s rĂ©sztvevĆi: MargĂłcsy IstvĂĄn irodalomtörtĂ©nĂ©sz Ă©s Csunderlik PĂ©ter törtĂ©nĂ©sz
ModerĂĄtor: Mink AndrĂĄs
A kivålasztott szemelvényeket Våradi Gergely és Veszelovszki Janka olvasta fel.
-
Produced by Asha Trivedy, Unyime Mfon, Tsewang Chozom, Yu Fujioka
Interviewees: Tamås Wachsler, Andrås TörökKossuth Lajos Tér. Often referred to as the center of Hungarian political life, this square has been the site of coups, political contestations, violence, falling statues, reorganisations, protests and tourism. The history of the square has ran in tandem with the history of the Hungarian parliament, which located in front of the square. The flag displayed on the parliament changed several times, with the Red flags and EU flags. And today, you can see both the flag of Hungary and Szekely.
Our podcast asks the questions:
What do the flags displayed on the Parliament building mean?
What do the public think about the Square?
To what extent is the meaning of the square important in Hungary?To answer these questions, we interviewed to Mr. Tamås Wachsler, former member of the Hungarian parliament and designer of renovating the square, as well as Andras Török, Historian and one of the founders of Fortepan. Along with archival and social media research, as well as making use of archival music and sound bites, we investigate these questions of one of the most contested sites of public history in Budapest.
-
Interview with Kwasu David Tembo of Ashesi University, Ghana.
-
In the third episode, we ask whether if truth commissions can heal divided nations. For our case studies, we look at the Sri Lankan Lessons Learnt and Reconciliation Commision as example of biased reporting and talk about the ways in which the Commission proved to be ineffective. Additionally, we also speak to Andre Pagliarini about the main obstacles to establish a Truth Commission in Brazil.
-
In the second episode, we cover how the Right to Truth is embedded in the complex politics of truth-seeking in international court procedures. Dr. Petrovic explains to us the achievements of ICTY and the long lasting challenges to peace and reconciliation. The immediate challenges concern the protection of victim witnesses and thinking about whether the disclosure of truth has made progress to their reconciliation. In addition to the persecution of key war criminals, he notes that it is an achievement that vast historical records were compiled and made public. However, he warns that the truth that came out of the ICTY is only a small, fragmented part of the whole picture of human rights violations committed in the Balkans.
-
The 20th century witnessed numerous and varying degrees of human rights violations perpetrated by a state. The Yugoslav Wars were a series of separate yet related wars that exhibited distinct war crimes reminiscent of the crimes committed during World War II.
In this episode, Dr. Petrovic provides the audience with thought-provoking questions and answers on how to conceptualize and realize the truth, and right to truth in the context of former Yugoslavia. He also discusses the origins of the International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia (ICTY), the practical motivations for establishing it, the challenges faced, the successes of the tribunal, and its impact to wider society. Dr. Petrovic also touches on the complimentary yet complicated relationship between judicial tribunals and truth commissions. He ends with an important note on the entanglements between judicial and historical truth.
-
KissPål Szabolcs dokumentum-hangjåtéka
A szĂĄz Ă©vvel ezelĆtt törtĂ©ntek a mai napig Ă©les, indulatokkal fƱtött vitĂĄkhoz vezetnek: milyen törtĂ©nĂ©seket tartunk az 1910-es Ă©s 1920-as Ă©vek fordulĂłjĂĄnak idĆszakĂĄbĂłl nemzeti tragĂ©diĂĄnak? Kiket tekintĂŒnk a kollektĂv emlĂ©kezet szĂĄmĂĄra mementĂłkĂ©nt kiemelendĆ ĂĄldozatnak? Kiknek a vĂ©re folyt Ășgymond a nemzet testĂ©n ejtett sebbĆl? KissPĂĄl Szabolcs dokumentum-hangjĂĄtĂ©ka egyrĂ©szt a korszak kisembereinek törtĂ©netĂ©n â a vörös- Ă©s fehĂ©rterror zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂș ĂĄldozatainak mikrotörtĂ©netein â keresztĂŒl, mĂĄsrĂ©szt a nagy nemzeti elbeszĂ©lĂ©s â az 1934-ben felavatott, 1945-ben ledöntött, majd 2019-ben rekonstruĂĄlt Nemzeti VĂ©rtanĂșk EmlĂ©kmƱvĂ©nek törtĂ©netĂ©nek â tĂŒkrĂ©ben vizsgĂĄlja ezt a kĂ©rdĂ©st.
A korabeli levĂ©ltĂĄri dokumentumokbĂłl (rendĆrsĂ©gi tanĂșsĂĄgtĂ©telekbĆl Ă©s iratokbĂłl, bizottsĂĄgi Ă©s tanĂĄcsi jegyzĆkönyvekbĆl), rĂĄdiĂłs Ă©s televĂziĂłs hangfelvĂ©telekbĆl alkotott, zenei betĂ©tekkel ĂĄtszĆtt dramaturgizĂĄlt szövegfolyam egyszerre mutatja be az elmĂșlt szĂĄz Ă©v nyilvĂĄnossĂĄg elĆtt folyĂł ideolĂłgiai-politikai csatĂĄrozĂĄsait Ă©s az elhallgatott, elfeledett egyĂ©ni sorsesemĂ©nyeket. A törtĂ©neti montĂĄzs a közössĂ©g Ă©s egyĂ©n, a kisebbsĂ©g Ă©s a többsĂ©g viszonyĂĄnak törtĂ©neti vĂĄltozĂĄsait mutatja be: Hogyan viszonyult a zsidĂł hitközsĂ©g a mindenkori â Ă©s folyamatosan vĂĄltozĂł â hatalomhoz? Milyen atrocitĂĄsok Ă©rtĂ©k a zsidĂłkat a vörös- Ă©s a fehĂ©rterror idejĂ©n? Hogyan lehet (vagy lehetsĂ©ges-e egyĂĄltalĂĄn) szavakba önteni egy anya Ă©s gyermeke megprĂłbĂĄltatĂĄsait? Tudunk-e törtĂ©neti korszaktĂłl, ideolĂłgiai irĂĄnyultsĂĄgtĂłl Ă©s politikai agendĂĄtĂłl fĂŒggetlen konszenzusra jutni, ha a ânemzet vĂ©rtanĂșirĂłlâ van szĂł?
1934 mĂĄrciusĂĄban âĂŒnnepi keretek közöttâ, a kormĂĄnyzĂł jelenlĂ©tĂ©ben Ă©s szĂĄmos notabilitĂĄs rĂ©szvĂ©telĂ©vel avattĂĄk fel az â1918â19. Ă©v martyrjainak emlĂ©kmƱvĂ©tâ a VĂ©rtanĂșk terĂ©n. A korabeli ĂșjsĂĄgbeszĂĄmolĂłk szerint az ĂŒnnepsĂ©get katolikus, reformĂĄtus, evangĂ©likus, unitĂĄrius Ă©s izraelita istentiszteletek vezettĂ©k be. 1945 szeptemberĂ©ben aztĂĄn a FĆvĂĄrosi KözmunkĂĄk TanĂĄcsa döntĂ©sĂ©nek Ă©rtelmĂ©ben, az összes parlamenti pĂĄrt egyetĂ©rtĂ©sĂ©vel döntöttĂ©k le az akkor mĂĄr SĂĄgvĂĄri Endre tĂ©rnek nevezett köztĂ©ren âĂ©ktelenkedĆ EllenforradalmĂĄr-emlĂ©kmƱvet, amely az Ășj, demokratikus MagyarorszĂĄg mĂĄrtĂrjainak megcsĂșfolĂĄsa voltâ. 2019-ben, az ĆszirĂłzsĂĄs forradalom 101. Ă©vfordulĂłjĂĄn aztĂĄn mĂ©g effĂ©le â lĂĄtszĂłlagos â egyetĂ©rtĂ©s sem övezte a hĂĄnyattatott sorsĂș emlĂ©kmƱ ĂșjrafelĂĄllĂtĂĄsĂĄt. KissPĂĄl Szabolcs dokumentum-hangjĂĄtĂ©ka ezt a mai napig folyĂł törtĂ©netet helyezi diszkurzĂv keretbe: nem ĂtĂ©lkezve, hanem a törtĂ©nĂ©sek mĂ©lyĂ©re ĂĄsva mutatja be, hogy ânemzeti vĂ©rtanĂșinkâ hĂșs-vĂ©r emberek, Ă©s nem az ideolĂłgiai Ă©s politikai csatĂĄrozĂĄsok közepette listĂĄzhatĂł, emlĂ©kmƱvekre felvĂ©shetĆ nevek voltak csupĂĄn.
KĂ©szĂŒlt a Blinken OSA ArchĂvum produkciĂłjĂĄban, az AratĂĄstĂłl aratĂĄsig â magyar kĂĄlvĂĄria, 1918â1919 kiĂĄllĂtĂĄs keretĂ©ben, a ZsidĂł KultĂșra 2028 tĂĄmogatĂĄsĂĄval, 2021 januĂĄrjĂĄban.
Hangok: Erhardt MiklĂłs, Erlich GĂĄbor, Jeneses ĂdĂĄm, KissPĂĄl Szabolcs, MelykĂł RichĂĄrd, Ćri Eszter
Köszönet: Bödök Gergely (CLIO IntĂ©zet), KotormĂĄn Ăbel, PĂ©ter Benjamin, Toronyi Zsuzsa (MILEV), Turai Hedvig, Vajdai Vilmos, Veress Karmen
FelhasznĂĄlt hangbetĂ©tek az elhangzĂĄs sorrendjĂ©ben: GellĂ©rt ĂdĂĄm (M5), Anka LĂĄszlĂł (Kossuth RĂĄdiĂł), Salamon KonrĂĄd (M5), Magyar FilmarchĂvum, Romsics IgnĂĄc (InfoRĂĄdiĂł), Bödök Gergely (M5), Euronews, ATV.
FelhasznĂĄlt zene az elhangzĂĄs sorrendjĂ©ben: Warszawianka (Russian Red Army Choir), Warszawianka (Tabernacle choir), Warszawianka (Magyar NĂ©phadsereg Ănek- Ă©s Zenekara), Klezmatics: In Kampf, PĂĄrtos Ădön: Yizkor (Yael Shachar â brĂĄcsa, Itai Daniel â zongora, Kol Hamusica Radio), Warszawianka (Monsieur Jack â zongora)
-
Black Box was an independent film group that documented the regime change in Hungary between 1988-2008.This unique collection with close to 3000 hours of footage has been available for research in Blinken OSA since 2012. Chief curator Zsuzsa Zadori, cataloger Judit Krausz and digitization technician Zoltan Krizbai talk about archiving, processing, describing, digitizing and making accessible this special collection. Next to the video materials, the administrative files of the Black Box Foundation are also available for researchers in-house.
More about this collection:
http://catalog.osaarchivum.org/catalog/jDeX5RJKParticipants of the project are Zsuzsanna ZĂĄdori, project lead, Judit Krausz, cataloger, ZoltĂĄn Krizbai, audiovisual technician.
Creators : Anikó Kövecsi (producer), Jånos Dani (camera, editor)
-
This episode introduces a unique research project at Blinken OSA, the goal of which is to collect and make available online the dispersed cultural heritage of the refugees who fled Hungary following the 1956 Revolution. The documents assembled from the collections of the International Rescue Committee at the Hoover Institution at Stanford and the National Archives and Records Administration in Washington DC shed a unique light on the history of 1956.
Participants of the project are Andrås Mink, Historian, Research fellow at OSA, Zsolt Måté, MA student in history, and József Bóné, editor of the refugee blog.
Contributors : Judit Izinger, Csaba SzilĂĄgyi, Alexey Zelensky