Episódios
-
Szerintünk nem történelmietlen arról beszélnünk, hogy mi lett volna, ha….
Ilyenkor egyszerűen csak számba vesszük a kortársak előtt álló lehetőségeket.
-
Az internálás nagy találmány. Nem kell hozzá bírói végzés, per, ítélet, egyszerűen csak egy döntés, s évekre bárkit kivonhatnak a forgalomból. A kommunista Magyarországon bőven éltek e lehetőséggel Rákosiék.
-
Estão a faltar episódios?
-
Öngyilkos lett, nem is akárhogyan. Belügyminiszterként felügyelt és irányított sok mindent, ami ártott az országnak. Végül őt is elérte az, ami a francia forradalom óta minden jakobinust vagy bolsevikot elér: társainak keze. A kommunista Zöld Sándor élete és halála.
-
A román állam nem volt gondos és jó gazdája Erdély népeinek. A Magyar Királyságban hétszáz éven át autonómiát élvező és virágzó szászok szinte teljesen eltűntek, a román milíciák pedig időnként végig irtották a magyar és székely lakosságot. Ami az 1700-as évek végén vagy 1848-ban történt, az történt 1944-45-ben is.
-
A XX. században megváltozott a politika. A század elején bevezetett általános választójog meghozta a tömegek hatalmát. Aki a tömeggel tud bánni, sikeres lesz. Nézzük csak a kommunisták megoldásait!
-
1918-ban még megvédhettük volna az országot. Talán 1919-ben is. De 1920-ban ezt már alá kellett írni. Vonakodva, ócska tollal, állva, szitkok között és utána kijelentve, hogy ez a papírdarab nekünk nem jelent semmit, hogy az erőszak nem teremt jogot, de akkor is alá kellett írni. No de ki írja alá?
-
A háború szenvedést hoz és inflációt. Azt hozott a második világháborúban és utána is. De a kommunista politikának is egyik eszköze lett az árdrágítók elleni fellépés. Ez lehetőséget adott a leszámolásra a középrétegekkel.
-
A köröstárkányiak szorgos emberek. Ha kell, a tatárdúlás, török fosztogatás, a romándúlás után is újjáépítették a falut. Hát, kellett: 1919-ben a bevonuló románok közel száz helybelit mészároltak le. Emléket csak nyolcvan év múlva állíthattak nekik a túlélők unokái-dédunokái.
-
A kommunista hatalomnak elsőrendű érdeke volt a vidéki autonómiát lerombolni. A gazdasági és ebből fakadó kulturális autonómiával rendelkező parasztság megsemmisítése, kisemmizése, vidéki nagyüzemekbe kényszerítése, kiszolgáltatottá változtatása a kommunista politika alapfeltétele volt.
-
A kortársak palástos hóhérnak is nevezték a sok általa aláírt halálos ítélet miatt. Ma híd van róla elnevezve, pedig hídverő politikája lett a veszte. Tildy Zoltán története a magyar nemzeti közép eltűnésének története is.
-
Román választás Magyarországon? Igen. Nemcsak Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Nagyváradon, Aradon és Déván, de Békéscsabán, Gyulán és Nyírbátorban is. 1919-ben román választást tartani Gyulán vagy Sepsiszentgyörgyön egyformán bizarr helyzet volt. Ráadásul akár egy szavazattal is szenátor lehetett valaki a bukaresti „parlamentben”. De a románokat ez nem zavarta.
-
Lehetett volna másként is. Például úgy, hogy a Parasztpárt marad ott, ahol természetes szövetségesei voltak, akik tisztelték a magántulajdont és nem tisztelték a kommunistákat. De nem így lett. Veres Péter élete.
-
Benárd Ágost a trianoni békediktátum egyik aláírója. 1945 után mégis elítélték háborús bűnösként. Megszökött Rákosi börtönéből, s feleségével közel húsz esztendőt élt illegalitásban a Balatonon.
-
Imrédy Béla komoly kanyarokat tett meg politikusi életében. Jónevű gazdasági szakemberből vált a Németország mellé sodródó Magyarország jelképévé.
-
Bárdossy László sem maradhatott életben a Horthy-kor miniszterelnökei közül. Az ítélet a tárgyalás előtt megszületett, mert nem a miniszterelnök, hanem a rendszer állt a bíróság előtt. Bárdossy tudta ezt, s így is viselkedett. Magas szintű előadása – nem védekezése – a tárgyalás során kordokumentum.
-
Vendég: Szerencsés Károly történész
Nagy Imre és Kádár János élete összefonódott, végzetesen. Két hivatásos forradalmár párhuzamos életrajza. Hogyan lett az egyik végül mégis a magyar nemzet mártírja?
-
Az 1921-es nyugat-magyarországi lázadás választ ad arra a kérdésre, hogy a magyarság képes lett volna vagy sem megvédeni az országot 1918 végén a rátörő kisszámú és rosszul felfegyverzett ellenségtől. 1918-ban kizárólag a Nyugat kegyelmében bíztunk, 1921-ben pedig magunkban, s a magyar diplomácia sem csak egy hangszeren játszott, hanem egy egész szimfonikus zenekart vezényelt, amelyben a fegyveres erő éppúgy szót kapott, mint a diplomáciai ravaszság. Így menekült meg Sopron. S így menekülhetett volna meg az egész ország.
-
A történelemkönyvek úgy emlegetik az 1947-es kékcédulás választást, hogy azon nagyjából 200 ezer hamis szavazatot adtak le a kommunisták javára. Csakhogy előtte 500 ezer embert kizártak a szavazásból, majd a választás után megsemmisítették a Pfeiffer-féle párt 49 mandátumát, amivel újabb 670 ezer szavazó akaratát hagyták figyelmen kívül. Tehát a kékcédulás választáson 1.370.000 voksot hamisítottak meg. Magyar rekord Rákositól.
-
Sokáig sikerült elkerülni a német megszállást és megőrizni az országot, benne a zsidóságot is a 20. század második felére. Háborús veszteségeink persze addig is voltak, de 1944. március 19-én eljött a német megszállás napja, s ezzel Magyarország 1991-ig megszállt ország maradt, valódi önálló döntések nélkül. Az önálló döntések hiánya látszik is a sorsunkon.
-
Csak jelképes sírja van. Hazája külügyminisztere 1946-ban nem tartott igényt még a testére sem. Pedig a szellemére is szükség lett volna, mert ő egyik legnagyobb és legtevékenyebb alakja volt annak a politikusnemzedéknek, amely országot faragott a trianoni torzóból.
- Mostrar mais
