Bölümler
-
A kommunista hatalomnak elsőrendű érdeke volt a vidéki autonómiát lerombolni. A gazdasági és ebből fakadó kulturális autonómiával rendelkező parasztság megsemmisítése, kisemmizése, vidéki nagyüzemekbe kényszerítése, kiszolgáltatottá változtatása a kommunista politika alapfeltétele volt.
-
A kortársak palástos hóhérnak is nevezték a sok általa aláírt halálos ítélet miatt. Ma híd van róla elnevezve, pedig hídverő politikája lett a veszte. Tildy Zoltán története a magyar nemzeti közép eltűnésének története is.
-
Eksik bölüm mü var?
-
Román választás Magyarországon? Igen. Nemcsak Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Nagyváradon, Aradon és Déván, de Békéscsabán, Gyulán és Nyírbátorban is. 1919-ben román választást tartani Gyulán vagy Sepsiszentgyörgyön egyformán bizarr helyzet volt. Ráadásul akár egy szavazattal is szenátor lehetett valaki a bukaresti „parlamentben”. De a románokat ez nem zavarta.
-
Lehetett volna másként is. Például úgy, hogy a Parasztpárt marad ott, ahol természetes szövetségesei voltak, akik tisztelték a magántulajdont és nem tisztelték a kommunistákat. De nem így lett. Veres Péter élete.
-
Benárd Ágost a trianoni békediktátum egyik aláírója. 1945 után mégis elítélték háborús bűnösként. Megszökött Rákosi börtönéből, s feleségével közel húsz esztendőt élt illegalitásban a Balatonon.
-
Imrédy Béla komoly kanyarokat tett meg politikusi életében. Jónevű gazdasági szakemberből vált a Németország mellé sodródó Magyarország jelképévé.
-
Bárdossy László sem maradhatott életben a Horthy-kor miniszterelnökei közül. Az ítélet a tárgyalás előtt megszületett, mert nem a miniszterelnök, hanem a rendszer állt a bíróság előtt. Bárdossy tudta ezt, s így is viselkedett. Magas szintű előadása – nem védekezése – a tárgyalás során kordokumentum.
-
Vendég: Szerencsés Károly történész
Nagy Imre és Kádár János élete összefonódott, végzetesen. Két hivatásos forradalmár párhuzamos életrajza. Hogyan lett az egyik végül mégis a magyar nemzet mártírja?
-
Az 1921-es nyugat-magyarországi lázadás választ ad arra a kérdésre, hogy a magyarság képes lett volna vagy sem megvédeni az országot 1918 végén a rátörő kisszámú és rosszul felfegyverzett ellenségtől. 1918-ban kizárólag a Nyugat kegyelmében bíztunk, 1921-ben pedig magunkban, s a magyar diplomácia sem csak egy hangszeren játszott, hanem egy egész szimfonikus zenekart vezényelt, amelyben a fegyveres erő éppúgy szót kapott, mint a diplomáciai ravaszság. Így menekült meg Sopron. S így menekülhetett volna meg az egész ország.
-
A történelemkönyvek úgy emlegetik az 1947-es kékcédulás választást, hogy azon nagyjából 200 ezer hamis szavazatot adtak le a kommunisták javára. Csakhogy előtte 500 ezer embert kizártak a szavazásból, majd a választás után megsemmisítették a Pfeiffer-féle párt 49 mandátumát, amivel újabb 670 ezer szavazó akaratát hagyták figyelmen kívül. Tehát a kékcédulás választáson 1.370.000 voksot hamisítottak meg. Magyar rekord Rákositól.
-
Sokáig sikerült elkerülni a német megszállást és megőrizni az országot, benne a zsidóságot is a 20. század második felére. Háborús veszteségeink persze addig is voltak, de 1944. március 19-én eljött a német megszállás napja, s ezzel Magyarország 1991-ig megszállt ország maradt, valódi önálló döntések nélkül. Az önálló döntések hiánya látszik is a sorsunkon.
-
Csak jelképes sírja van. Hazája külügyminisztere 1946-ban nem tartott igényt még a testére sem. Pedig a szellemére is szükség lett volna, mert ő egyik legnagyobb és legtevékenyebb alakja volt annak a politikusnemzedéknek, amely országot faragott a trianoni torzóból.
-
A Bécsi Légió javarészt osztrák-német egyetemistái 1848-49-ben segítettek a magyar szabadságharcosoknak – remélve, hogy győzelmük a forradalom bécsi győzelmet is elhozhatja. No de mi közük van ezeknek a javarészt a szabadságharc csataterein elesett fiataloknak 130 évvel később a Kádár rendszer egyik tabujának megdöntéséhez?
-
Vendégünk szeret darázsfészkekbe nyúlni, s ezt most is megteszi. Azt gondolnánk, hogy a munkaszolgálatról már mindent elmondtak 1945 után, de nem. Itt is van mit átnézni még. Jelen esetben a Piszkos munka című kötetben a népbírósági perek anyagai kerülnek terítékre.
-
Az 1949-es választás ugyancsak fura szerzet volt Magyarországon. Ha valaki nem ikszelt, akkor választott – ezt főzték ki Rákosiék. De a magyar vidéket két hónapig becézgették is, hízelegtek, parasztnyomorító intézkedéseket vontak vissza, hogy aztán a „választás” után még nagyobb erővel csapjanak oda.
-
Vendég: Szekér Nóra történész a NEB munkatársa
Futballista, szövetségi kapitány, rendőrfőnök, ügyvéd, embermentő, kitelepített? Ki is volt valójában Dietz Károly? Mindez együtt, de ami a legfontosabb: magyar hős. -
Rákosi és Kádár titkosszolgálatának is tökéletes célpont volt, pedig ez a fiatalember 1945-ben, 17 évesen csak az életét szerette volna megmenteni az Alpokban, 1956-ban pedig a szüleinek segített. De közben olyan eseményekbe keveredett, amelyek koncepciós perek kiváló vádlottjává tették. A kommunista hatalom természetrajza egy elvett életen keresztül.
-
A fiatalember abba halt bele, hogy egyetemre akart menni. Hiába felelt meg a felvételin, 1947-ben ez nem volt annyira egyszerű. 1957-ben sem… Beszélgetés egy fiatalemberről, akinek – ezt írja kegyelmi kérvényében – életében még egy jó napja sem volt. Miközben az ő sorsát fürkésszük, rajzot kapunk a Rákosi- és a Kádár rendszer valódi természetéről is.
-
A puszták népéről beszélünk. Arról a vidékről, ahol öntudatos parasztemberek éltek, ahol harcosok termettek Rákóczi majd Kossuth seregébe, de kommunista hatalom el akarta venni emberi, gazdasági és kulturális autonómiájuk alapját: a földet. No, itt termett a puszták népéből a Fehér Gárda, benne Blahó Jánossal és Kovács Istvánnal.
-
Magyarországnak akkor volt jó a külföldi sajtója, ha ez a sajtót kiadó országoknak érdekük volt. 172 év Magyarországról szóló külföldi cikkeit elemezzük. 1848-ban kezdünk, 2020-ban fejezzük be. A kulcsszó a sajtó működésében az érdek és nem az érték. Vagyis a külföldi sajtó cikkeiből nem azt olvashatjuk ki, hogy milyen a hazánk, hanem azt, hogy nekik mi az érdekük.
- Daha fazla göster
