Episodi
-
Miért fontos az ember egészsége szempontjából a talaj védelme? Miért lenne lényeges több figyelmet fordítani a talaj, a növény, az állat, az ember és a táj összefonódásaira, és mit tehetnek a termelők azért, hogy még jobb minőségű terményt állítsanak elő? Egyáltalán szempont lehet-e ez napjaink mezőgazdaságában? Lehet egészséges élelmiszerről beszélni növényvédő szer felhasználása mellett is. Ami ma prémium, az régen tényleg alapvető élelmiszer volt? És pontosan mi az az Egy Egészség alapelv?A HEKTÁR Magágy aktuális adása egyfajta felvezetése kíván lenni a januári TMG REAG Talajmegújító Konferenciának, ami mostanra három naposra duzzadt, és a podcast témaválasztása nem véletlen, mert a hagyományosnak tekinthető témák mellett a rendezvény mottója az "Egy Egészség". Hogy ez mit jelent, és mezőgazdasági oldalról miért fontos, arra Gribek Dániel vendégei segítségével keresi a választ. Az adásban szó esik a legeltetéses sertéstartásról, a no-till rendszerről, a szántás gilisztákra gyakorolt hatásáról, az adalékmentes, kovászos kenyérről, a megfelelő minőségű lisztről és a hagyományos gabonákról is.EGY EGÉSZSÉG ALAPELV:A földi ökoszisztéma sokszínű élő rendszerekből áll a földfelszín felett és alatta is. A növényvilág, az állatok, az ember és a talaj egy sokszorosan összetett kapcsolati hálón keresztül függenek egymástól, és szoros mikrobiális kapcsolatban állnak egymással. A talaj tartja fenn az élet hálózatát. Minden a talajból származik, és minden oda tér vissza. A talaj állapota és egészsége döntően kihat a rendszer többi elemére. A regeneratív mezőgazdaság a talaj egészségének kulcsfontosságú szerepét a középpontba helyezve törekszik az egész rendszer stabilitásának és egészségének megteremtésére.VENDÉGEK:- Ormós Gabriella volt kommunikációs szakember.12 éve pályát módosított, és ma már a Budajenői Jenői Pékségben hivatásszerűen készít kovászos kenyeret, és persze sokat ír, beszél az adalékanyagok nélküli pékáruk jelentőségéről. Pék.- Víg Vitália talajökológus, lelkes oktató és tanácsadó.- Szabó Attila gazdálkodó, a Kukutyin Műhely egyik alapítója, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke.TARTALOM:TARTALOM:0:00 - 6:43 - Bevezető, vlogajánló6:44 - 20:41 - Egy Egészség alapelv | Egészséges élelmiszer20:42 - 34:59 - Hatással van az élelmiszerre a talaj állapota?35:00 - 37:39 - Bio vagy regeneratív?37:40 - 53:41 - Lisztminőség, sikértartalom, fajtakérdés53:42 - 57:51 - Növényvédő szer kérdése57:52 - 1:15:00 - Állattenyésztés, legeltetéses sertéstartás1:15:01 - 1:19:01 - Regeneratív védjegy1:19:02 - 1:28:05 - TMG REAG konferencia - esőszimulátor, előadók, könyvajánló1:28:06 - 1:31:13 - Befejezés, elköszönés
-
Csalódást okozott a szója 2024-ben? Még mindig a jövő növénye lehet? Mi okozta a várakozások ellenére a sokszor csalódást keltő terméseredményeket? Hogyan lehet sávműveléssel szóját termeszteni, és milyen gyomirtási megoldásokkal dolgozik egy borsodi termelő, aki már évek óta foglalkozik a fehérjenövénnyel? Akkor is megéri szóját termeszteni, ha drasztikusan lecsökken a támogatása?A HEKTÁR Magágy beszélgetéssorozat adása a tavaszi szójás podcastra épül, egyfajta évértkelőként és más technológiai szemlélet bemutatásaként. Gribek Dániel műsorvezetőnek ezúttal gazdálkodó vendége is van, illetve az időjárással, klímával is foglalkozik, ami nagy hatással lehet a szója jövőjére.Vendégek:Bene Zoltánt, Karintia Kft. cégvezetője, aki a legutóbbi szójás podcastunkban is vendég volt. Czina György agrármérnök, gazdálkodó a Czinagro Farmgazdaság vezetője, aki gyümölcstermesztéssel, szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkozik, évente nagyjából 50 hektáron termeszt szóját - sávműveléssel is. Mindezt Bekecsen, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.Németh Lajos meteorológus, a Karintia Kft. klímatanácsadója, aki minden témánkat elhelyezi majd az időjárás és a klímaváltozás összefüggéseiben.TARTALOM:0:00 - 6:00 - Bevezető, ajánló, bemutatás6:01 - 11:33 - Szója évértékelés11:34 - 15:42 - Hova vessünk szóját?15:43 - 32:05 - Szójatermesztést befolyásoló időjárás 2024-ben32:06 - 39:56 - Talajkímélő szójatermesztés, gyomirtás Czina Györgynél39:57 - 48:06 - Szója fajtaválasztás, vetés, tenyészidő48:07 - 1:00:34 - Szójatermesztés önköltsége és jövedelmezősége1:00:35 - 1:05:01 - Szója tápanyag-utánpótlás1:05:02 - 1:09:27 - Szója másodvetés 2024-ben1:09:28 - 1:21:59 - Klímaváltozás és hatása a mezőgazdaságra1:22:00 - 1:28:30 - Szója betakarítása, tárolása1:28:31 - 1:36:41 - Záró gondolatok, üzenetek1:36:42 - Műsorzárás, elköszönés
-
Episodi mancanti?
-
Táji vízvisszatartás, csatornahálózatok, vízlépcsők, fokgazdálkodás, árvíz, belvíz, öntözés. Csak néhány kulcsszó, ami szóba kerül a HEKTÁR Morotva vízgazdálkodási podcast második részében. Mi lehet a megoldás a magyar, különösen az alföldi mezőgazdaság túlélése érdekében? Vissza a múltba vagy előre a modernizációban? Szemléletváltásra biztosan szükség van, de milyen mértékűnek kell lennie? Hogyan látja ezeket a kérdéseket egy vízgazdálkodással foglalkozó építőmérnök, és egy tájhasználattal, ökológiával foglalkozó geográfus? Avagy Cifka Gábor és Balogh Péter?
-
Van jövője a pásztoroló állattartásnak Magyarországon? Tényleg létezik harmónia ember és táj között a gyakorlatban úgy, hogy a megélhetés is biztosítva legyen? Mik ennek a feltételei a hozzáállástól és szemlélettől a munkaerőig? Megőrizhető-e a pásztorok többgenerációs tudása, és azok adaptálhatók-e napjaink gazdálkodásába? Hogyan lehet erdei legeltetést végezni, és van-e szükség villanypásztorokra egy hagyományokra épülő gazdaságban?
Gribek Daniel műsorvezető a HEKTÁR Szakmázó podcastban egy különleges témát dolgoz fel: a pásztoroló legeltetést, a táj és az ember harmóniáját. De mindez nem egyfajta romantikus visszaemlékezés, hagyománytiszteletből életre hívott beszélgetés, ami tiszteleg egy letűnt kor szellemiségének. Éppen ellenkezőleg. A műsor azt hivatott bemutatni, hogy éppen a mai kor kihívásaira lehet nagyszerű válasz ez az állattartási mód - persze, ha az embert megtalálja hozzá a gazdálkodó.
A HEKTÁR Szakmázó vendégei ezúttal:
- Dr. Varga Anna etnobiológus, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék tudományos munkatársa, aki hosszú ideje tanulmányozza a magyar pásztorkultúrát, elméleti szinten talán senkinek nincsen olyan átfogó tudása a a pásztoroló legeltetésről, fás legelőkről, mint neki. Ráadásul már kézbe vehetjük új könyvét "A vadon legeltetése" címmel.
Márffy Bence bakonyi gazdálkodó, állattenyésztő, aki Budapesten született és nevelkedett, ám feleségével és négy gyermekével már a Bakonyt tartja otthonának. Joggal, hiszen a 90-es évek óta él Paloznakon, illetve Lovason. Először lovakkal, majd húsmarhával foglalkozik, pásztoroló legeltetést
- Konkoly József, sáskai juhász, aki nagyjából 45 éve legeltet a Balaton-felvidéken. A Bakony–Balaton Örökös Pásztor elismeréssel is büszkélkedhet, és többgenerációs pásztor családból származik.
TARTALOM:0:00 - 4:00 - Bevezető, vlogajánló
4:01 - 10:08 - Klímaváltozás egy juhász szemével
10:09 -14:38 - Pásztoroló legeltetés, fás legelők - a fogalmak
14:39 - 37:29 - A pásztoroló állattartás és legeltetés előnyei és kihívásai
37:28 - 42:13 - Lehajtás és lófürdetés a Balatonban
42:14 - 47:48 - A pásztoroló állattartás és legeltetés előnyei
47:49 - 56:15 - Munkaerő, pásztorok utánpótlása
56:16 - 1:04:47 - Kiből lesz jó pásztor, juhász?
1:04:48 - 1:11:44 - Hogyan zajlik a pásztoroló legeltetés?
1:11:45 - 1:26:44 - Szántóföldi legeltetés
1:26:45 - 1:19:36 - Kell-e villanypásztor?
1:19:37 - 1:26:12 - Jogszabályi környezet, további ökológiai előnyök
1:26:13 - 1:28:14 - Vad gyümölcsök a legeltetésben
1:28:15 - 1:40:14 - Az állattenyésztés jövője
1:40:15 - 1:44:39 - A vadon legeltetése könyvajánló
1:44:40 - 1:49:35 - A pásztoroló állattartás jövője - Összefoglalás
1:49:36 - 1:52:44 - Elköszönés, műsorzárás
-
Hogyan alakult át a napraforgó termesztése az elmúlt időszakban, és milyen jövője van ennek a tavaszi vetésű kultúrának? Mire érdemes odafigyelni a napraforgó biológiája, élettana szempontjából, hogy sikeresebben gazdálkodhassunk az olajos növénnyel? Mik a gyakorlatok más országokban, és mi a tápanyag-utánpótlásának titka? Mennyi nitrogénre van szüksége, és miért fontos számára a bór? Mennyire bonyolult a növényvédelme, és lesz-e könnyebb a gyomirtás a napraforgóban?
A HEKTÁR Plusz podcast ezúttal a Syngenta támogatásával készült, Gribek Dániel műsorvezető Szeleczki Attila fejlesztőmérnökkel beszélget.
TARTALOM:
0:00 - 3:00 - Bevezető, vlogajánló3:01 - 7:10 - Van jövője a napraforgónak?7:11 - 11:22 - Kihívások a napraforgótermesztés előtt11:23 - 17:08 - A napraforgó növényélettana17:09 - 20:57 - A napraforgó gyomirtása, gyomkezelése20:58 - 28:08 - A napraforgó vetése - tőtáv, sortáv, magnorma28:09 - 36:02 - A napraforgó növényvédelme - pl. Macrophomina36:03 - 38:34 - A napraforgó kártevői38:35 - 47:49 - Tápanyagutánpótlás - Nitrogénellátás47:50 - 1:01:02 - Mikorelemek - pl. bór1:01:03 - 01:09:35 - Napraforgó tapasztalatok - szántás, lazítás, no-till, strip-till avagy sávművelés1:09:36 - 1:14:13 - Másodvetésű napraforgó1:14:14 - 1:20:23 - Nemzetközi kitekintés, külföldi példák és tapasztalatok1:20:24 - 1:22:21 - Műsorzárás, elköszönés
-
Milyen módszerekkel lehet egy területre, sőt akár tájegységre vizet visszaengedni? Hogyan zajlott ez a Szigetközben természetközeli módszerekkel, és ez vajon megvalósítható lenne az Alföldön is? Mi a legnagyobb gátja annak, hogy több legyen az öntözhető terület Magyarországon, és mit szól ahhoz egy alföldi gazda, ha több tábláját is ellepné a víz? Van-e hasonlóság egy szigetközi és egy dél-alföldi gazdaság között az aszályveszély és az öntözés kapcsán? És mi a helyzet azokon a táblákon, ahol nincsen lehetőség víz kijuttatására? Működik-e a no-till és a csökkentett talajművelés ezeken a területeken? El kell vezetni a belvizet?
A HEKTÁR új podcastsorozatában, az öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó Morotva műsor első adásában Gribek Dániel három vendégével beszélget.
Földesi László, a Vásárhelyi Róna Kft. ügyvezetője, akik 4000 hektáron gazdálkodnak komoly tejelő állománynak előállítva a takarmányt. Hódmezővásárhelyen idén is voltak nagyon aszályos időszakok, május végéig például tavaszi szárazság is volt, így az öntözés fontos kérdés, ahogy a területeik vízellátása is.
Kertész József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, vagyis az EDUVIZIG Gróf Széchényi Ferenc-díjas, Pro Aqua díjas, ezüst érdemkeresztes nyugdíjas szakértő, akinek nevéhez többek között a Szigetközben a vizes élőhelyek rehabilitációja is kötődik, néhány napja pedig még a Lajtán végzett árvízi védekezést.
Lajos Mihály, szigetközi őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője, aki a HEKTÁR visszatérő vendége. Bár észak-nyugat-dunántúlon gazdálkodik, a területei aszályra hajlamosak a talajtani viszonyaik miatt. Több táblája öntözhető, de no-till, min-till technológiával is foglakozik, bárt ezt a hallgatók többsége tudja, hiszen Misi a HEKTÁR Nagyágyúk állandó szereplője.
0:00 - 07:13 - Bevezető, podcastajánló, bemutatás
7:14 - 23:37 - Árvízi védekezés és vízmegtartás árvíz idején
23:38 - 1:25:16 - Öntözési nehézségek Hódmezővásárhelyen és a Szigetközben
1:25:17 - 1:44:48 - Vizet vissza a tájba? Valós megoldás lehet ez?
1:44:49 - 2:05:55 - Talajművelés, öntözetlen területek technológiája, no-till, min-till
2:05:56 - Zárszó, elköszönés
-
A biológiai megoldások és készítmények piaca dinamikusan növekszik, aminek egyik oka, hogy változik a mezőgazdaságot érintő jogszabályi környezet, illetve a társadalom elvárása is. De milyen biológiai készítmények hatékonyak? Hogyan lehet eligazodni a rengeteg különböző termék és lehetőség között? Tényleg hatékonyak ezek a szerek és technológiák?Gribek Dániel műsorvezető a Syngenta által támogatott HEKTÁR Plusz podcastban Dr. Nagy Viktor biológiai termékmenedzserrel beszélget a biológiai növényvédőszerekről, a biostimulátorokról és lombtrágyákról, a nitrogén rögzítésére, a tápanyagok elérhetőségének és felvételének javítására használható tápanyag-hasznosulást segítő készítményekről és a biológiai csávázószerekről. Miért fontos ismerni a növények élettanát a biológiai megoldások hazsnálatánál? Nem veszélyes más kontinensek baktériumait alkalmazni adott célok eléréséhez? Hogyan választhatjuk ki a valóban hatékonyan, működő megoldásokat? Mi győzte meg a korábban kétkedő termékmenedzsert? Milyen szerepe van a napraforgó termesztésében a bórnak?TARTALOM:TARTALOM:
0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló
3:11 - 24:26 - Miért kellenek, és mit tesznek növényekkel a biológiai készítmények?
24:27 - 33:48 - Stresszhatások
33:49 - 43:00 - Biostimulátorok és kijuttatásuk
43:01 - 48:25 - Tápanyag-hasznosítást segítő készítmények
48:26 - 51:55 - Nem jelent veszélyt mondjuk egy dél-amerikai baktérium?
51:56 - 56:35 - Biológiai csávázószerek
56:36 - 1:05:35 - Mikor és hogyan éri meg biológiai készítményeket alkalmazni?
1:05:36 - 1:15:43 - Hogyan győződjünk meg a készítmények hatékonyságáról?
1:15:44 - 1:27:37 - Biológiai készítmények a napraforgóban
1:27:38 - 1:32:50 - A biológiai készítményeké a jövő?
1:32:51 - 1:34:44 - Befejezés, elköszönés
-
Októberben ismét összeült a HEKTÁR Nagyágyúk podcast csapata: Gribek Dániel műsorvezető, Berend Ferenc no-till gazdálkodó, Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cegcsoport vezetője, és Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője. A téma ezúttal az AKG, az agrárpályázatok és az aflatoxin helyzet volt.Miért nem biztos abban Csepregi Attila, hogy belép az AKG programba? Mit tart felelősnek az aflatoxin fertőzés magas kockázatában? Csökkentheti azt a szántás és a hibridválasztás?Milyen kérdései vannak a no-till AKG kapcsán hazánk legtapasztaltabb no-till gazdálkodójának, Berend Ferinek? Valóban előveszi az ekét egy béreltföldjén? És tényleg elindul egy agrárpályázaton?Mióta kísérleteznek az aflatoxinnal Lajos Misiék, és miért tartja problémásnak, hogy a precíziós pályázatban nem vagy csak részben támogatható a traktorvásárlás? Milyen fenntartásai vannak a no-till AKG-val kapcsolatban?Megérkezett tehát a legfrissebb HEKTÁR Nagyágyúk!TARTALOM:0:00 - 2:58 - Bevezető, vlogajánló2:59 - 1:05:00 - AKG, no-till AKG1:05:01 - 1:34:29 - Milyen pályázatokban vesznek részt a Nagyágyúk?1:34:30 - 2:28:23 - Aflatoxin a kukoricában
-
Mit kell tudni a választható no-till és strip-till, vagyis sávművelés vállalásról a 2025-ben induló AKG program talajmegújító gazdálkodás gyakorlatában? Milyen nagyságrendű összegekkel számolhatnak az ÖKO támogatásban gondolkodó biogazdálkodók? Hogyan lehet értékelni a 2024-es aszályos nyarat és tavaszt a napokban levonuló árvíz utáni időszakban? És mikorra várható például a precíziós pályázat az öntözési támogatás, a fiatal gazda támogatás vagy az erdészeti géptámogatás?
A HEKTÁR mezőgazdasági podcast Magágy beszélgetéssorozatának aktuális adásában Gribek Dániel műsorvezető Dr. Feldman Zsolttal, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárával beszélget.
A téma ezúttal érintőlegesen a hazai vízgazdálkodás helyzete és jövője, részletesebben pedig az ÖKO és az AKG támogatások részletei, valamint a különböző pályázatok megjelenése - a precíziós pályázat, az öntözési pályázat, a fiatal gazda pályázat, a nem termelő beruházások finanszírozása.
A vízgazdálkodásos blokkban szó esik az aszályról, a Homokhátság problémájáról, az árvíz közbeni vízmegtartásról, a Tisza és mellékfolyóinak vízhozamáról, de a Csongrádi-vízlépcsőről is.Az ÖKO és az AKG támogatás kapcsán sok szó esik az 5 éves programok céljairól, újdonságairól. Különösen az AKG talajmegújító gyakorlatáról, ami egy merőben más szemlélet, mint amit korábban megszokhattunk. De hogyan illeszkedik ez az AÖP forgatásnélküli gyakorlatához, és mennyi pénzt lehet keresni a no-till és a strip-till, vagyis sávművelés gyakorlatával? Lesz-e glifozáttilalom ezekben a programokban?A beszélgetés utolsó részében kiderül, hogy lehet-e majd traktort vásárolni a precíziós pályázatban, és az is, hogy azt mikor írják ki. De szó esik a kisgazdaságok és a nagyok közötti különbségről is.
TARTALOM:
0:00 - 3:25 - Bevezetés, vlogajánló
3:26 - 30:24 - Vízgazdálkodás, aszály, árvíz, vízügyi kérdések, vízlépcső
30:25 - 36:39 - ÖKO támogatás
36:40 - 1:09:00 - AKG, talajmegújító gazdálkodás vállalás
1:09:01 - 1:17:25 - Már kiírt agrárpályázatok
1:17:26 - 1:22:52 - Nem termelő beruházások pályázat
1:22:53 - 1:30:38 - Precíziós, digitális átállást segítő pályázat
1:30:38 - 1:32:16 - Néhány gondolat a kertészeti és erdészeti géptámogatásról
1:32:17 - 1:34:54 - Elköszönés, podcastzárás
-
Milyen kihívásokkal néz szembe egy 1000 hektáros és egy 170 hektáros gazdaság? Hogyan lehet jobban gazdálkodni a Nyugat-Magyarországon is egyre kevesebb nedvességgel? Mi a jövője a magyar állattenyésztésnek akár kicsiben, egy extenzívebb marhatartás, akár nagyban egy sertéstelep vagy egy tejelő állomány esetében? Miért fontos az előre menekülés, és erre milyen lehetősége van a Bischof családi gazdaságnak és a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-nek?A HEKTÁR Magágy podcast legfrissebb adásában a kicsik és a nagyok kihívásaival, problémáival és jövőjével foglalkozunk. Bischof András egy 170 hektáros családi gazdaságban dolgozik rokonaival, míg Bóna Szabolcs az 1000 hektáron növénytermesztést végző, sertéstenyésztéssel és tejelő marhákkal foglalkozó Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója.
A műsorban számos téma felvetődik. Egyrészt a no-till felé vezető út, a talajkímélő gazdálkodás lehetősége egy nagy és egy kis gazdaságban. Bóna Szabolcsék már az ekét az eladták, Bischof András viszont még szánt, és anyagi oldalról nem látja, mikor tud átállni direktvetésre vagy minimum művelésre. Amíg Rábapordányban tudnak a direktvetés, a sávművelés és a sekély művelés között válogatni az időjárásnak köszönhetően, addig az Őrségben 170 hektáron sokkal nehezebb a helyzet a mérethatékonyság miatt.
A HEKTÁR podcastban ezúttal is foglalkozunk az állattenyésztéssel, így annak megítélésével is. Gribek Dániel és vendégei foglalkoznak az állatjóléttel, az állategészségüggyel, de az szakember-hiánnyal is.
Bischof András, őrségi családi gazdálkodó, növényorvos, Felsőjánosfáról aki nagyjából 170 hektáron gazdálkodik, és néhány tucat húsmarhát tart, amelyek húsát helyben próbálja értékesíteni minél rövidebb ellátási lánc igénybe vételével. Számos kísérletet állított és állít be a legkülönbözőbb kultúrák fajtáival, de a növényvédelemben sem bízza a döntéseit a véletlenre. Bárfigyeli, és próbálkozásai is vannak a regeneratív gazdálkodással kapcsolatban, még számos területén szánt is.
Bóna Szabolcs neve valószínűleg nem ismeretlen, számos podcastban hallhattátok már, én nagyjából egy éve találkoztam vele először, amikor a Planet Expo-n műsorvezetőként egy olyan beszélgetésen vehettem részt, amiben ő is fő szerepet játszott. Mintegy 1000 hektáron zajlik náluk növénytermesztés, főként takarmányelőállítás a sertés és tejelő marha állományuknak. Modern állattartó telepeiken rendkívül magas fokú a higiénia és az állatjólét. A szántással már régen felhagytak, az ekéjüket eladták,takarónövényeznek, min-till technológiát alkalmaznak, és bár a no-till irányába tartanak, nem biztos, hogy a takarmány-betakarítás káros hatásai miatt oda eljutnak. Részesei egy karbonprogramnak, és egy napelem farm is diverzifikálja a tevékenységüket.
TARTALOM:
0:00 - 9:00 - Bevezető, vlogajánló, bemutatkozás, talaj
9:01 - 17:27 - Helyzetkép, aszály, termésvárakozások
17:28 - 38:13 - Szántással vagy szántás nélkül? Miért tart Bischof András a direktvetőgép vásárlásától?
38:14 - 46:55 - Karbonkredit, karbonprogram tapasztalatok
46:56 - - 1:00:05: - Agrártámogatások és a talajvédelem kapcsolata
1:00:06 - 1:34:29 - Állatjólét, húsevés és vegánság, agrármarketing
1:34:30 - 1:43:22 - Állategészségügy, antibiotikum-felhasználás
1:43:23 - 1:58:17 - Munkaerőhiány az Őrségben és a Rába mentén
1:58:18 - 2:20:52 - Terménydiverzifikáció, bevételszerzés és a magyar mezőgazdaság jövője
2:20:53 - 2:24:22 - Elköszönés, befejezés, podcastzárás
-
A HEKTÁR Nagyágyúk podcast ötödik adásában ismét összeült Berend Ferenc not-ill gazdálkodó, Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője és Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője.
De miről is beszélget állandó vendégeivel Gribek Dániel műsorvezető? Többek között az idei batakarítási tapasztalatokról, a hőség okozta aggodalmakról kukoricában, a tarló kezeléséről. De foglalkoznak a repce lisztharmat fertőzésével, a búzák fuzáriumos betegségével is direktvetett táblákon, illetve felvetődik a bio és a konvencionális termelés jelentősége, előbbi kritikája is.
Sőt, az is, hogy vajon mire elég a hektáronkénti 50-100 ezer forintnyi nyereség egy-egy kultúrában....
-
Mi a helyzet a nyikorgó mezőgazdasági géppiacon? Érdemes ilyenkor bármiféle gépberuházásban gondolkodni? Hogyan térülhetnek ezek a döntések? A jelenleg nehéz gazdasági helyzetben van-e értelme például logisztikai eszközöket, adott esetben átrakókocsit vásárolni, hogy érezhetően csökkenjenek a költségek? És egyáltalán tudnak-e annyira mérséklődni ezek költségek, hogy visszahozzák egy pótkocsik árát? Főleg ilyen kamatkörnyezet mellett?
Gribek Dániel műsorvezető ezúttal is egy rendkívül aktuális témát hozott a HEKTÁR Plusz podcastban, ami ezúttal a Fliegl támogatásával készül: Mezőgazdasági logisztikai beruházások - avagy addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.A HEKTÁR Plusz podcastban ezúttal Ackermann Tamás, a Fliegl Abda Kft. cégvezetője és Béres Attila, a Gépközvetítő Kft. ügyvezetője, közgazdász.
-
Miért nem nő a szója vetésterülete nagy mértékben és stabilan? Megfelelő-e ehhez egyáltalán a magyarországi klíma? Mennyire lehet jövedelmező a növény akár a hagyományos kultúrákkal szemben? Lehet-e ultrasekély műveléssel termeszteni, és mit mondanak azok a termelők, akik a szója mellett döntöttek? Hogyan oldható meg a gyomirtás, mire kell figyelni a vetésnél, mennyi tápanyagra van szükség, és miért a feketeöveseknek ajánlott a másodvetés? Gabona vagy kapás sortáv ajánlott?A HEKTÁR Szakmázó podcast újabb adásában a szója termesztéstechnológiát vizsgáljuk meg A-tól Z-ig, méghozzá a fajtaválasztástól a magágykészítésen, vetésen, gyomirtáson, tápanyag-utánpótláson át a betakarításig, és a termény eladásáig. De miért árvagyerek a szója, ami senkinek sem kell?Gribek Dániel agrárújságíró vendégei:- Bene Zoltán, cégvezető, Karintia Kft.- Kőrösi Tibor, fejlesztési vezető, Karintia Kft.,- Dr. Borsiczky István, ügyvezető, Tomelilla Kft.Telefonon becsatolatkozik:Bóna Szabolcs, igazgató, Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt., RábapordánySzéplaki Tamás, ügyvezető, Ethofer Kft., PeresztegLegfrissebb HEKTÁR Szakmázó podcastunkban kevés dolog nem hangzik el a szójáról, hiszen két termelő is elmondja, hogy miként és miért foglalkozik a szójával. Szakértő vendégeinkkel vesszük át a szója termesztéstechnológia teljes sorát. Szó esik majd a mechanikai gyomirtásról, ami az egyik legfontosabb eleme a szója termesztésének, azon belül a mechnikai gyomirtási megoldásokról. De a magágykészítés fontosságáról, a no-till művelésben rejlő lehetőségekről szintén. Lesz némi kitekintés a nyugati országok irányába is, és az is kiderül, hogy mikor milyen sortáv ajánlott akár egy kezdő szójás számára is. A legfontosabb kérdés pedig talán az, hogy mennyire jövedelmező a szója.TARTALOM:0:00 - 4:16 - Bevezető, podcastajánló, vendégek bemutatása4:17 - 11:25 - Miért nem nő a szója vetésterülete, ha annyira jó növény?11:26 - 16:17 - Szójatermesztés az Alföldön és aszályban16:18 - 23:38 - Gazdavélemény I. - Bóna Szabolcs, Rábapordány23:39 - 29:05 - Gazdavélemény II. - Széplaki Tamás, Pereszteg29:06 - 36:28 - Szója fajtaválasztás36:29 - 47:08 - Magágykészítés, talajelőkészítés, alapművelés és no-till47:09 - 48:57 - Vontatott kelés, visszafogott vetőmag48:58 - 1:21:01 - A szója vetése - sortáv, tőszám, vetési mélység, vetőgép, másodvetés1:21:02 - 1:36:27 - A szója tápanyag-utánpótlása - nitrogéntől molibdénig1:36:28 - 1:41:46 - Gyomirtás, növényvédelem1:41:46 - 1:43:35 - Vadkár és a szója1:43:36 - 1:46:50 - A szója betakarítása1:46:51 - 1:55:58 - A szója jövedelmezősége és piaca1:55:59 - 2:03:15 - Összefoglalás, főbb üzenetek2:03:16 - 2:05:40 - Elköszönés, podcastzárás
-
Mit várnak a 2024-es szezontól a HEKTÁR Nagyágyúi? Mi a helyzet a határban, és mi lesz a tavaszi vetésekkel? Hogyan oldják meg a vadkár-vitákat, ha van ilyenük egyáltalán? És milyen apokaliptikus jövő vár ránk, ha már nem lesz talaj? Milyen tapasztalatok vannak a nitrogén-utánpótlással kapcsolatban?
A HEKTÁR NAGYÁGYÚK podcast legfrissebb adásában talán a szokásosnál is komolyabb témák kerülnek a felszínre, köztük egy rémisztő jövőkép, ami nem biztos, hogy elkerülhető. Emellett a vadkár kérdését is rendkívül őszintén járjuk körbe, és komoly tapasztalatok hangoznak el a nitrogéndózisok kapcsán.
Gribek Dániel műsorvezető ezúttal is állandó vendégeivel beszélget:
Berend Ferenc somogy vármegyei regeneratív no-till gazdálkodó
Csepregi Attila, növényvédelmi szakmérnök és precíziós mérnök, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője
Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője
Ha még nem tettétek meg, iratkozzatok fel a Hektár felületeire Youtube-on, Spotify-on, Google és Apple podcaston, valamint Deezeren. De kövessetek Facebookon, Instán, TikTokon, és iratkozzatok fel hírleveleünkre a www.hektarpodcast.hu oldalon.
-
Hogyan érdemes nekikezdeni a no-till technológiának a Homokhátságban vagy éppen a kötött földjeiről híres Békésben? Van-e egyáltalán lehetőség, és milyen kiegészítő technológiákkal érdemes még foglalkozni? Milyen takarónövény fajok váltak be, és hogyan kell tápanyagot pótolni?
Gribek Dani a HEKTÁR mezőgazdasági podcast Magágy beszélgetéssorozatában arra keresi a választ, hogy működhetnek-e a talajvédelmi agrotechnológiák homokon és kötött talajon, tehát a két véglet esetében. Ezért két olyan termelőt hívott el a stúdióba, akik az Alföldön ezen a két, kifejezetten nehéz terepen próbálnak minél eredményesebben gazdálkodni úgy, hogy közben a talajaikkal is törődnek.
Szinte betonnal kell megküzdenie Gyomaendrőd térségében Kis Edének, aki 70-es kötöttségű földeken próbál direktvetést és sávművelést kombinálni mintegy 260 hektáron.
Kisebb területen ugyan, de 40 hektáron indult el a regeneratív úton Szabó Zoltán, aki Kiskunmajsa vidékén homokban próbál talajt javítani, direktben vetni, takarónövényezni. De vajon nem szélmalom harc ez?
A legfrissebb HEKTÁR podcastból kiderül!
-
Mit hozott a 2023-as esztendő növényvédelmi szempontból? Miért volt változatos a kukoricamoly- és gyapottok-bagolylepke-fertőzés az országban, és mi volt jellemző a kukorica, illetve a kalászosok gyomirtására? Milyen újdonságokkal és jól bevált megoldásokkal segíti a termelőket a FMC? Mit ajánlanak a forgatásnélküli talajműveléssel AÖP-ző termelőknek?Az FMC-től nemrég meghívást kaptunk az évindító szakmai beszélgetésükre, ahol Gribek Dániel agrárújságíró bepillantást nyert az évértékelőkbe, szakmai társalgásokba és jövőbetekintésekbe. A meghívás Farkas Ádámtól, az FMC-Agro Hungary Kft. Marketing & Portfolio Managerétől érkezett, a helyszínen ő fogadta a HEKTÁR stábját, akik széleskörű növényvédelmi tapasztalattal távoztak.
-
A HEKTÁR Nagyágyúk harmadik adásában, ami egyben az első évad utolsó része, számos érdekes témával foglalkozik Berend Ferenc no-till gazdálkodó, Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője és Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője.Komoly vita alakult ki a termelők között a mezei pocok és a güzüegér gradációja kapcsán. Csepregi Attila szerint a rágcsálók ellen a legjobb megoldás a szántás, ezzel azonban sem Lajos Mihály, sem Berend Ferenc nem értett egyet. A témát természetesen nem zártuk le, egészen biztosan visszatérünk még a véleménykülönbséghez, és biztosan előkerül még az eke, a tárcsa, a grúber és a direktvetés koncepciója.A műsor során egyébként Berend Ferenc több pontban is rávilágított a no-till technológiát kísérő prekoncepciókra, amelyeket a gyakorlatban cáfolni tudott. A nyomvonalak, a szakaszos legeltetés és számon más téme felvetődött Csepregi Attila érdeklődésére.Lajos Mihály komoly kritikát fogalmazott meg a precíziós gazdálkodás irányába, utalva arra, hogy sok esetben nem áll megfelelő adat a technológiák mögött. Csepregi Attila nagyrészt egyet is értett a szakemberrel, hozzátéve, hogy a "precíziós gazdálkodás nagy svédasztaláról" mindenkinek meg kell találnia a számára megtérülő megoldásokat.A megszokott virtuális határszemle ezúttal elmaradt, de február közepén pótolják a Nagyágyúk!
-
Valóban bűn szántani? És ha igen, akkor mit lehet és mit kell csinálni helyette? Egyáltalán mi az a talaj, és mennyire ismeri gazdálkodásának alapját egy termelő? Sőt, kell-e egyáltalán ismernie, és ha igen, akkor milyen mélyrehatóan?Gribek Dani és a HEKTÁR mezőgazdasági podcast MAGÁGY beszélgetéssorozatának vendége ezúttal a hazai agrárvilág legismertebb talajtanosa, akinek szavait a talajszelvényben állva csak úgy isszák a gazdálkodók, Dr. Dobos Endre a Magyar Talajtani Társaság elnöke, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézetének egyetemi tanára.Sok apropója van a szakmai beszélgetésnek, ami során szó esik majd többek között az Év Talajáról, a talajtani képzések gyakorlati oldaláról, és Talajok Világnapjáról, amit december 5-én tartanak.Mi az a humusz, és miben más mint a talaj szervesanyag-tartalma? Miért fontos, hogy minél több táplálékot kapjanak a talajok? Mi a véleménye egy talajtanosnak a no-till és a szántás technológiájáról? Mit kap az a gazdálkodó, aki csatlakozik a Magyra Talajtani Társasághoz, amit egyre több agrárvállalat támogat? Miért fontos az Extrém Talajtani Tábor vagy egyéb társadalmi kezdeményezések? Többek között ezekre is választ adunk!TARTALOM:0:00 - 2:14 - Bevezető, köszöntő2:15 - 8:52 - Talajtani szempontból be kellene tiltani a szántást8:53 - 14:10 - Mi is az a talaj?14:11 - 29:16 - Szervesanyag és humusz - Mi a különbség? Mennyi ideig tart felépíteni humusztartalmat?29:17 - 33:21 - Talajművelés és klímaváltozás33:22 - 39:45 - A magyarországi talajok és azok állapota - Heterogén talajok39:46 - 42:01 - Van Dr. Dobos Endre kedvenc talajtípusa, talajszelvénye?42:02 - 53:28 - Milyen mélyen kell a talajukat ismernie a gazdáknak? Hogyan ismerhetik meg? Miért fontos a talajszelvény?53:29 - 1:06:23 - Precíziós talajtérképezési szakmérnöki képzés1:06:24 - 1:18:54 - A Talaj Világnapja és a magyar talajtan elmúlt évei1:18:55 - 1:22:37 - Az Év Talaja1:22:38 - 1:28:30 - Extrém Talajtani Tábor a jövő talajtanosaiért1:28:31 - 1:41:09 - A Magyar Talajtani társaság gazdálkodó szempontból1:41:10 - 1:48:03 - A no-till technológia talajtanos szemmel1:48:04 - 1:53:48 - Dobos Endre tippjei gazdálkodóknak1:53:49 - 1:56:18 - Elköszönés, műsorzárás
-
Tényleg államilag kellene betiltani a szántást? De mi lenne utána? És hol tart a talajmegújító, vízmegőrző agrotechnológiák kutatása és oktatása a Magyar Agrár- é Élettudományi Egyetemen? Hogyan lehet szemléletet váltani a hazai mezőgazdaságban, amikor a fiatal szakemberek 2023-ban is szántóversenyen vesznek részt, a szakmai újságok, honlapok pedig változtatás nélkül hoznak le olyan PR-cikkeket, amiben azt olvashatjuk, hogy forgatni márpedig kell?Gribek Dániel műsorvezető vendége a HEKTÁR mezőgazdaságai podcast Magágy beszélgetéssorozatában ezúttal Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
-
Egyre többször halljuk, hogy kisgazdaságok jövője veszélybe került, a néhány 10, néhány 100 hektáros termelők a létükért küzdenek. De hogyan lehet fennmaradni ebben a nehéz gazdasági, világpiaci és globalizálódó világban? Ha a bölcsek kövét nem is adjuk át, de a HEKTÁR Magágy podcast legfrissebb adásában többek között erre keressük a választ vengédeimmel.A HEKTÁR legújabb mezőgazdasági podcastjában Gribek Dániel műsorvezető egy biós és egy regeneratív szemléletű vendéggel beszélget a gazdapék fogalomról, annak gyakorlatáról, a hagyományos mellett az alternatív kalászosokról, mint például a kamut vagy az alakor, de talajvédelemről, társnövény-termesztésről, napraforgó-fektetésről, és a regeneratív állattartásról is.Vendégek:Nobilis Ágoston a Csoroszlya Farmtól, aki 2015 óta foglalkozik biotermesztéssel a mintegy 300 hektáros szári gazdaságukban, a Vértes lábánál. Célul tűzték ki, hogy a természettel összhangban olyan minőségben termeljenek, hogy annak a talajban élő mikrobáktól kezdve, a növényeken át a fogyasztókig mindenki a nyertese lehessen. Szántóföldi növénytermesztés mellett gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak, sőt, ugye a termények feldolgozásával is.Szabó Attila a Kukutyin Műhelytől, akinek a 2015-ös év hasonló változást hozott az életében is, hiszen ő és testvére, Csaba ekkor indult el hivatalos a biogazdálkodás útján. A Kukutyin Műhely néven ismertté vált gazdaság szintén rendelkezik saját malommal, és az évek során egyre komolyabban elindultak a regeneratív, talajmegújító mezőgazdaság irányába. Szabó Attila a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke. Ferencszálláson, a Maros hordalékkúpján 3 hektáron vették át a családi gazdaságot, ma már kb. 50 területen gazdálkodnak.
- Mostra di più
