Episodi
-
Hányféleképpen lehet megszegni a társadalmi normákat a századforduló Erdélyében, nőként? Tekintve, hogy milyen sok szabály volt és milyen komolyan vették azokat, hááát…Temérdekféleképpen.
Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola különleges szereplője volt a századforduló Erdélyének. Makacs volt és művelt, Önfejű és érzékeny. A lány, aki eldobta magától a boldogságról, azért hogy igaza legyen, áll a róla szóló Kendőzetlen feljegyzések Kolozsvárról című könyv fülszövegében. És bár a kijelentés egy szerelmi csalódásból származó tettre utal tökéletesen ábrázolja Szilvássy Carola jellemét. Ha történelmi távlatból bele lehet látni egy ember jellemébe, lelkébe, akkor Szilvássy Carolának mindennél fontosabb volt, hogy elképzeléseit érvényre juttassa. Nem számított számára, hogy mi illik és mi nem. Azt tette, amire vágyott, amit helyesnek hitt. Lányként garde de dame nélkül járt-kelt, nőként kifejezte véleményét, arisztokrataként bábaként segített világra gyerekeket. Szolgált a fronton ápolóként, árvaházi gyermekeket mentett.
Lehetett-e mégis boldog az, akinek igaza volt? Nem tudjuk. Ami biztos: Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola szeretett élni.
0:00 Mindenek előtt köszi!
4:03 Rebellis gyerek, művelt hölgy
10:29 Aki eldobta magától a boldogságot,azért hogy igaza legyen
19:42 Bosszúeljegyzésből életre szóló kapcsolat
33:20 A dolgozó arisztokrata nő = szégyen és gyalázat
41:19 Szabadság, szerelem és szenvedés a fronton
45:13 Árva gyerekek megmentője
47:20 Szerelmes barátság: Szilvássy Carola és Bánffy Miklós
53:12 Nemcsak múzsa, alkotó is
1:02:40 Szilvássy Carola életének második legnagyobb tragédiája
1:10:12 Boldog lehet-e az, akinek igaza van?
Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat!
A képen Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola, készült Velencében Giacomo Giacomelli műtermében, 1904-1907 között, forrás: Miskolczy Zsuzsanna - Régi fotók Erdélyből
Sokkal ritkábban tudunk új epizóddal jelentkezni, mint amennyi történetünk van. Ha szeretnél még több Hetedhét-sztorit hallgatni, támogass bennünket Patreonon: patreon.com/hetedheterdelypodcast ( / hetedheterdelypodcast )
-
Az epizódot nem ajánljuk gyerekeknek. (Vagy csak szülőkkel közösen hallgatva.)
Tapasztaljuk időnként azt, hogy ami számunkra természetes (pl. a gyönyörű hegyeink), az másoknak kuriózum. Így van ez a máramarosi fatemplomokkal is. Sok külföldi turista külön ezért érkezik Romániába. Viki, aki nemcsak művészettörténész, hanem idegenvezető is, tanúsíthatja. Van aki külön kéri, hogy akár programon kívül is láthassa ezeket a templomokat.
A mai Románia területén 1200 fatemplom van, ebből csak Máramarosban 93 található, és a legtöbbje a 18. században épült. Valószínűleg az 1200-ba beletartoznak az új építésűek is. Így tehát a közel 300 éves fatemplomok igazán különlegesek és nem csak a régiségük teszi őket azzá.
Mi fán terem Máramaros, az ortodox vallás, a fatemplomok – az epizód első felében tisztázzuk a fogalmakat. Majd elszabadul a pokol, legalábbis a falakon. A máramarosi fatemplomok belső terei gazdagon díszítettek, ezek festői eléggé kifejező módon érzékeltették, hogy mi vár a bűnösökre. Elöljáróban annyi: minden bűnre lehet passzoló kínzást találni.
0:00 Közvéleménykutatás és reklám Máramarosnak
5:18 Máramaros, fatemplomok, ortodox egyház – rövid, de igényes fogalomtisztázó
12:31 Kiből lesz az ortodox?
28:21 Bea: Miért lennének érdekesek? Egyszerű fatemplomok. Viki: Fogd meg a söröm.
44:00 Szegények bibliája, avagy vallásos képregény
52:32 Elszabadul a pokol. Legalábbis a falakon
1:12:29 Ajánlunk 3 konkrét célpontot
1:22:31 Miből lesz az Unesco?
Az epizódban nagyon sok falfestményről beszélgetünk, ha nem csak hallgatnád a történeteiket, de meg is csodálnád őket, ajánljuk a maramures.culturamm.ro oldalt. A három konkrét cél javaslatunk románul: Bârsana, Ieud, Poienile Izei.
Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat!
Sokkal ritkábban tudunk új epizóddal jelentkezni, mint amennyi történetünk van. Ha szeretnél még több Hetedhét-sztorit hallgatni, támogass bennünket Patreonon:
patreon.com/hetedheterdelypodcast
-
Episodi mancanti?
-
A nagyenyedi kollégiumot, azzal a céllal hozták létre, hogy Erdély első egyetemévé nőjje ki magát. És bár az alapító Bethlen Gábor törekvései nem valósultak meg, attól még elmondható, hogy egykor mindenki, aki számított, ennek az intézménynek az iskolapadjait koptatta. Egy talán kevésbé ismert tanulója és későbbi tanára történetén keresztül mutatjuk be milyen volt az erdélyi diákélet a 17-18. századok fordulóján.
Pápai Páriz Ferenc a kuruc-labanc harcok idején volt az iskola tanára, saját bőrén tapasztalta meg, ami sokak számára Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című írásából ismert. Csakhogy a valóság jóval véresebb volt, mint ahogy azt Jókai leírja.
Milyen volt a neves kollégiumban diáknak lenni? Annyit már most elárulunk, hogy sajátos univerzum volt a diákélet, saját szabályokkal, szokásokkal, amik csak az iskola falain belül voltak érvényesek. Milyen feladatai voltak a contrascribának és a fűrkészőnek? Hogyan éltek a publikusok és kik voltak a togátusok? És miért érdemelne nagyobb hírnevet Pápai Páriz Ferenc? Itt a Hetedhét Erdély legújabb epizódja.
0:00 Becsengetnek
2:23 Heidelberget Erdélybe is
7:43 Ki volt Pápai Páriz Ferenc, akiről már utcát is elneveztek, mégha Bea ezt nem is tudta
15:27 PPF a stréber
16:52 Contrascriba után, PPF a peregrinátor
24:02 Hiába a bázeli karrier Pápai Páriz Ferencet csak hazahúzza a szíve
28:25 Szárított vadkanhólyag borba mártva, PPF ajánlásával
36:33 A nagyenyedi két fűzfa vs. valóság
44:38 Kalamust faragó publikusok, togátusok és egyéb diákfajták
1:03:00 PPF esete az angol királlyal és/vagy királynővel
1:08:53 A maradék kb. 350 év dióhéjban
Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.
Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon: https://bit.ly/4ijEBNz
Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints: bit.ly/4gXhJns
-
A legenda szerint Luxemburgi Zsigmondnak megtetszett hadba vonulás közben egy román leány és megtörtént a szerelem. Egy gyűrűt hagyott hátra az állapotos lánynak, hogy majd ha a szükség úgy hozza, ezzel küldje el a csemetét az udvarba. A legendák velejárója, hogy nem minden esetben valósak. De Hunyadi János története gyűrű és félrelépő király-apa nélkül is izgalmas.
Hunyadi János nemcsak a csatamezőn építgette karrierjét. Lépésről lépésre haladt a ranglétrán, miközben szerzett vagyonát okosan fektette be. Miután pedig egyre nagyobb rangra és vagyonra tett szert, úgy szerette volna, ha ezt a külvilág is elismeri.
Hogyan lehet egy épülettel üzenni a külvilágnak? Hogyan erősítheti egy várkastély egy család eredet történetét és társadalmi pozícióját?
A vajdahunyadi vár példáján keresztül keressük a feltett kérdésekre a választ. A Hunyadiak által támogatott építkezések végére egy olyan egyedülálló vár jött létre, ami nagyon látványos, nagyon elegáns, gazdag építészeti elemekkel díszített. Hunyadi János viszont meg sem érte az építkezések végét. Fia, Hunyadi Mátyás pedig nem is igazán járt ott. Ugyanúgy törvénytelen fia Corvin János sem. Pedig nagyon sokat fektettek bele.
0:00 Akkor izmos volt vagy sem Hunyadi János?
2:20 A gyűrű, a holló és a félrelépő Zsigmond
10:25 Ioan, Iancu és János
29:41 Nem csak törökverő, gazdasági stratéga is
40:50 Nem a ruha teszi az embert. De mondjuk egy kastélyvár?
1:01:07 Hunyadi Mátyás apja nyomdokain, legalábbis ami az építkezést illeti
1:16:46 Vajdahunyad vára az első erdélyi műemlék
1:30:14 Neked mit üzen Vajdahunyad vára?
Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.
Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon: https://bit.ly/4ijEBNz
Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints: bit.ly/4gXhJns
-
A torockói jobbágy jobban élt, mint máshol a szabad ember, gazdagságukat a mesterségbeli tudásnak köszönhették és annak, hogy nemcsak bányászták a vasat, hanem ők maguk értékesítették a belőle készült portékákat. A közösség mégis szabadságra, adómentességre vágyott, az ehhez való jogukat pedig több különböző módon próbálták bizonyítani.
Találtak ehhez egy “középkori” szabadságlevelet, aminek a hitelességét aztán másfél századon át próbálták bizonyítani.
Kik élnek a Székelykő lábánál és miért nem székelyek? Hogyan határozza meg egy közösség identitását egy hamis okirat, és hogyan gyűrűzik be az identitáskeresés az épített örökségbe? A festői szépségű Torockó fehérre meszelt házai között keressük a feltett kérdésekre a választ a Hetedhét legújabb epizódjában. Ebben segít Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök, egyetemi oktató, akivel arról is beszélgettünk, hogyan sikerült Torockó látképét megőrizni olyannak, amilyen.
0:00 Intro: na de hol van Vikiiii?
1:38 Székelyek laknak-e a Székelykő lábánál és ha nem akkor kik?
7:32 Álláshirdetés: vasbányászokat keresünk!
11:45 Vasérctől az ekevasig vezet a gazdagság útja
15:54 A szomszéd fűje és szabadságjoga
23:36 Egy igazi történelmi krimi, ármánykodással, külföldi befolyással, profi hamisítókkal
30:57 Az én házam, az én váram, az én identitásom
40:52 Mindenki tudja hol a helye
49:07 „Nem volt tehetségünk új házat építeni." Szerencsére.
56:32 Torockó, ahol az egész falu műemlék
1:03:39 Identitásképlet: a somodi kalács mellett az épületnek is helye van
Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.
Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon: https://bit.ly/4ijEBNz
Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints: bit.ly/4gXhJns
-
Második részéhez érkezett a gróf Teleki Sámuelről szóló epizódunk.
A Teleki család több tagjának nevéhez kötődnek nevezetes tettek. Nem csoda, hogy Teleki Sámuel sem akart kimaradni a sorból. Úgy döntött, hogy Afrikában keresi a hírnevet. De az is lehet, hogy csak egy jót akart vadászni. Vagy szerelemi bánat űzte messzi földre? Vagy éppen rossz fát tett a tűzre és forróbb volt számára Bécs, mint Afrika?
Mi vonzotta a vadász szenvedélyéről is híres grófot Afrika addig még ismeretlen vidékében? Hogyan lehet felkészülni egy ekkora útra? És mi az, ami a legpontosabb tervezés mellett is váratlanul érte az utazókat?
Gróf Teleki Sámuel afrikakutató történeténének második részét ismerheted meg ebből az epizódból.
0:00 Bevezető - avagy az első rész levezetője
1:56 Öntsünk tiszta vizet a pohárba: miért megy Teleki Afrikába?
9:55 Kapd elő az Afrika térképed!
11:34 Mit pakolj a bőröndbe ha Afrikába készülsz?
17:07 Valamivel tovább - avagy hogyan hazudj finoman a karavánodnak?
20:48 Te Teleki! Tudnál varázsolni egy kis esőt? - Persze, fogd meg a puskám!
25:26 Ha már itt vagyunk szaladjunk fel a Kilimandzsáróra
31:24 És akkor egyszer csak megpillantották a tavat
37:31 A varázsló és a vulkánja
41:47 Teleki, aki nem-csak-úgy-mellékesen afrikakutató
45:10 Senki nem lehet varázsló a saját monarchiájában
53:12 Vége
Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.
Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon:
https://bit.ly/4ijEBNz
Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints:
bit.ly/4gXhJns
-
A Teleki család több tagjának nevéhez kötődnek nevezetes tettek. Nem csoda, hogy Teleki Sámuel sem akart kimaradni a sorból. Úgy döntött, hogy Afrikában keresi a hírnevet. De az is lehet, hogy csak egy jót akart vadászni. Vagy szerelemi bánat űzte messzi földre? Vagy rossz fát tett a tűzre és forróbb volt számára Bécs, mint Afrika?
Gróf Teleki Sámuel afrikakutató történeténének első részét ismerheted meg ebből az epizódból: kapcsolatát Rudolf trónörökössel, szerelmi viszonyait, de szenvedélyes vadászatairól is szó lesz.
0:00 Csak úgy mellékesen: az afrikakutató Teleki történetét meséljük
1:27 Teleki Sámuel a Teleki Sámuelek között
5:46 A különc, aki matematikát tanul
8:18 Bepillantás egy háborúba
11:22 Mesterségem címere: monarchiapárti arisztokrata
17:35 Rezső és Samu örök barátsága
21:41 A sáromberki bozótgróf vadászszenvedélye
26:59 Sáromberke pompája
32:53 Na de hol a nő?
38:45 Ahol valami történik Teleki Samu ott van
45:12 Túl rövid? Túl hosszú? Írd meg!
Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.
Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon:
https://bit.ly/4ijEBNz
Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints:
bit.ly/4gXhJns
-
Az ország nemzetközi stabilitását hivatott megerősíteni az a döntés, hogy Románia élére királyt helyezzenek. Az akkori előljárók pedig Karl Eitel Friedrich Zephyrinus Ludwig von Hohenzollern-Sigmaringen mellett döntöttek, akit később I. Károlyként koronáztak királlyá. Na de milyen volt az akkori „király piac”? Egyáltalán hogyan volt érdemes királyt választani? És miért éppen Károlyra esett a választás? Első körben ezt tisztázzuk az epizódban.
Károly király és felesége, Carmen Sylva (igen ő az, aki Sisivel is barátkozott) karakteres személyiségek voltak. Önköltségen építették saját családi rezidenciájukat, a Peleș-kastélyt, ahol aztán szívesen láttak vendégül román és külföldi művészeket és értelmiségieket. Megfordult náluk Gustav Klimt is, az igazán szemfülesek ma is felismerhetik munkáit a Peleș-kastély falain.
De nem csak ezért izgalmas az épület, a környéken először volt benne elektromos áram, központi fűtés és központi porszívórendeszer!!! Na meg egy lélegzetelállító panoráma tetőablak is. Maradjunk annyiban, Károly szeretett tervezni, lakberendezni, a királyi teendők terhét – főleg hogy tényleg komolyan vette a rábízott ország vezetését –, ez enyhítette számára leginkább.
0:00 HEH? Azaz Hetedhét Erdély Határáról
3:06 Birodalmak találkozási pontján a két román fejedelemség, ami azért okoz némi bonyodalmat
14:58 Hajtörténeti intermezzo (ha túl hosszú az epizód, itt ugorhatsz)
16:29 Na de, mi a helyzet a „király piacon”?
18:54 Karl, az álruhában érkező király
24:40 A gyakorlatias király álmodozó királynéja
33:20 14 nyelvű ének, vita és káromkodás - vagyis a Peleș-kastély építése
42:50 Kastély a jövőből: árammal, meleg vízzel és központi porszívó rendszerrel
53:34 Gomba a kastély kincseinek védelmében
58:48 Mit keres Gustav Klimt a Peleș-kastélyban?
01:05:02 Felvágott nyelvű Eminescu és éhező Enescu a Peleș-kastélyban
01:10:21 Peleși nem szürke és poros, de hétköznapok
Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.
Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon:
https://bit.ly/4ijEBNz
Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints:
bit.ly/4gXhJns
-
Tudod, mi a közös Sisi, azaz Erzsébet császárnéban és Carmen Sylva, vagyis Erzsébet román királynéban? Többek között az, hogy mindketten rajongtak Herkulesfürdőért. De nem csak emiatt alakult ki barátság közöttük.
Herkulesfürdő pompája az Osztrák Magyar Monarchia idején vetekedett Európa legnagyobb fürdőhelyeivel. Az arisztokrácia kedvenc fürdőhelye volt, mostanra viszont jóformán romokban hever. A Hetedhét Erdély podcast legújabb epizódjából megismerheted a monarchiabeli fürdőkultúra sajátosságait, sőt olykor furcsaságait is. De szó lesz a két Erzsébet királyné, Sisi és Carmen Sylva találkozásáról is.
Az epizód különlegessége, hogy közönség bevonásával, a Kolozsvári Magyar Napok idején rögzítettük. Köszönjük azoknak, akik eljöttek, a REFO Udvarnak pedig, hogy befogadta a rendezvényünket.
0:00 Egyszer volt, hol nem volt, a Kolozsvári Magyar Napok idején, volt egy élő podcastfelvétel
1:47 A két oláh lány fantáziáján is túl
13:44 Pihenni márpedig illik
16:37 Útjaink ketté válnak: vízi toilette avagy fürdői kihágások
30:20 Hörghurut mellé kalandok, avagy a fürdőbeli társasági élet
36:22 "Kurvilág" Herkulesfürdőn
47:29 Jó jó, de mit csinált itt Herkules?
50:23 A két Erzsébet találkozása
58:30 Herkulesfürdő tragédiája és egyebek
01:09:10 Szolgálati közlemények és köszik
A felvételkor arra buzdítottuk közönségünket, hogy ha tehetik támogassák a Herculane Project fiataljait, hogy folytatni tudják Herkulesfürdő ikonikus épületeinek megmentéséért folytatott munkájukat. Ha te is támogatnád őket ide kattints: https://bit.ly/42G6YjK
Ha pedig a mi munkánkat szeretnéd segíteni ide kell kattintanod: https://bit.ly/4ijEBNz
A Kolozsvári Magyar Napok idején hirdettünk egy játékot is azok számára, akik kitöltik a kérdőívünket. Köszönjük a Polis Könyvkiadónak és a Korzo Egyesületnek a felajánlott kiadványokat. A kérdőív továbbra is nyitott, érdekel a véleményed: https://bit.ly/hetedhét_kérdőív
Éééés, ha eljutottál idáig az olvasásban, akkor a hírlevelünkre is feliratkozhatsz, hogy például ne maradj le olyan képes tartalmakról sem, mint a monarchiabeli fürdőruhák divatját szemléző írásunk. bit.ly/4gXhJns
-
Orbán Balázs néprajzkutató szerint a Sóvidék Erdély mondákban leggazdagabb vidéke, és régi várromokból is akad pár. A parajdi sóbánya tragédiája kapcsán rengetegen ismerhették meg Sóvidék nevét, olyanok is, akik addig nem is hallottak róla. Ennek a régiónak egy kiemelkedő látványossága volt a parajdi sóbánya. Még a májusi első vízbetöréskor írt nekünk egy hallgatónk, arra kérve bennünket, tudósítsunk testközelből a tragédia körülményeiről. Sajnos erre nincs lehetőségünk, de már akkor eldöntöttük, hogy szeretnénk a Sóvidékről mesélni.
A Sóvidék gazdaság- és kultúrtörténeti fogalom is, nevéből adódóan is sokban meghatározta a sóbányászat. Ebben az epizódban mesélünk a székelyföldi sóbányászatról és a székelyre vonatkozó sajátos jogrendszerről, a parajdi bánya történetéről és más még mindig látogatható nevezetességekről. De kiderül az is, hogy a székelység alapjáraton egy alulról szerveződő társadalom, mégha a történelem folyamán nem is ezt a kifejezést használták a jelenség kifejezésére.
Hallgasd és meséld tovább! És ha teheted, látogass el Parajdra, foglalj szállást a községben, ezzel is támogatva a katasztrófa áldozatait.
Most a mi munkánkat is segítheted. Készítettünk egy kérdőívet, hogy jobban meg tudjuk tervezni a következő évadot. Kérünk, ha van néhány perced, töltsd ki. Ha augusztus 25-e előtt megteszed, résztveszel egy ajándék sorsoláson is. Itt éred el a kérdőívet: https://linktr.ee/HetedhetErdely Köszönjük!
0:00 Bevezető
2:47 A parajdi sóbánya katasztrófájának története címszavakban
12:06 Mindennek a határán és mindennek a közepén: Sóvidék
15:54 Mi volt hamarabb: a székely vagy a só?
23:49 Amit a rómaiak meghagytak, abból a székelyek gazdagodtak
27:05 Középkor kiváltságokkal
33:21 A habsburgok természetesen ide is beteszik a lábukat
34:57 A parajdi sóbánya története
45:44 Közösségi várak, tündérek és özvegyasszonyok
1:01:07 Bánya nélkül, de törve nem
1:05:09 Hetedhétre szóló hivatalos közlemények
Találkozz velünk és szólj bele a következő epizódba! Szó szerint, ugyanis a Kolozsvári Magyar Napokon tartunk egy közönség előtti podcastfelvételt, s szívesen odaadjuk a mikrofont. Gyere el a Farkas utcai templom mellé, a REFO udvarba augusztus 22-én, pénteken, 12 órakor! Részletek itt: https://linktr.ee/HetedhetErdely
-
Bánffy Miklós egy igazi reneszánsz gondolkodású erdélyi nemes volt, aki egyszerre volt író, díszlet- és jelmeztervező, rendező és még politikusként is jeleskedett. Annak ellenére, hogy utolsó erejéig hazájáért és annak kulturális és politikai boldogulásáért élt és dolgozott, a sors nem volt túl kegyes hozzá. Mint ahogyan otthonához, a bonchidai Bánffy-kastélyhoz sem. A második világháborút követően Bánffy Miklós elvesztette vagyonát, osztályellenségként, nélkülözve élte napjait. Az Erdély Versailles-jaként emlegetett kastélyt pedig a visszavonuló német katonák felgyújtották.
Évadzáró epizódjához érkezett a Hetedhét Erdély podcast. De már dolgozunk a következő részeken. Addig is hallgasd az eddig megjelenteket és kirándulj minél többet Erdélyben!
0:00 Erdély Versailles-jának története
13:24 Lépj be velünk a kastélyba
21:23 Pompában született Bánffy Miklós
25:49 Sissi beleszól a gyermeknevelésbe
28:47 A művészarcú, nagyvilági, reneszánsz műveltségű Bánffy Miklós, akit minden érdekel
36:43 Az államférfi Bánffy Miklós
42:20 Botrány: Bánffy Miklós szívét Váradi Aranka ejti rabul
46:36 Aki mindig visszatér
57:01 Az örök múzsa: Szilvássy Carola
01:05:55 Bánffy Miklós legnagyobb bűne (szerintünk)
01:11:50 A égő kastéllyal összefonódó emberi sors
01:25:37 A méltóságos úr, aki 500 év után elhagyja Erdély földjét
01:29:39 Az összetört tükör darabjai és szezonzárás
Kövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre! Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.
-
Csíksomlyó mindig is Erdély egyik legfontosabb ferences központja volt. Mégsem erről a leghíresebb, hanem a templomban található csodatévő szoborról és arról, hogy évente több tízezer zarándokot vonz. Csíksomlyóra meg lehet érkezni gyalogosan, vonattal, autóbusszal.
Meg lehet érkezni lélekben is. És meg lehet érkezni történetek által.
Mesélünk ebben az epizódban a ferencesekről és legendákba illő csatáról is az unitáriusokkal. Megnézzük, mióta figyeli lágy tekintetével a Szűzanya szobra és a kis Jézus a híveket és milyen csodák kötődnek hozzá. Szóba kerül az is, hogy a mai hívek hogyan zarándokolnak el a helyszínre a pünkösd előtti napokban.
Hallgasd és meséld tovább!
0:00 A búcsú mint olyan, nem csak a csíksomlyóiaké
4:15 Szent Ferenc kisded nyája és a csíksomlyói tevékenységük
12:46 A kegytemplom és a tanulmányútra küldött építész
20:15 Kegyszobor megosztó eredettörténettel
26:36 A napba öltözött asszony, a csodálatos, az eretnekek ellenében megsegítő anya és a hozzá kötődő csodák
39:43 Szemek és lábak serege
45:00 A kegyszobor titkai: művészettörténészi viták és ámulatok
1:01:13 A vértelen csata?, ami mindent elindított
1:13:08 Keresztalják, csengettyűsök és bólogató keresztek
1:29:06 István pap híveinek elsőbbsége, egyházi jelképek és iskolás emlékek
1:40:28 Búcsú - második felvonás
1:48:14 Búcsújárás a kommunista rezsim idején
Kövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre!
Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.
-
Derékszögű vonalzóval rajzolták meg Szamosújvárt a tervezésekor, a belvárosa pedig mai napig sajátos barokk jelleggel bír, bár maga a település már nem föltétlenül erről híres. Erdélyben mindenképpen egyedi, hogy egy várost nulláról tervezzenek és építsenek fel, Viki szerint a város kiegyensúlyozottan túldíszített, ha létezik egyáltalán ilyen, a barokknak egy messze földön egyedi változatát láthatjuk itt.
Mindez pedig nem jöhetett volna létre az 1700-as években ideköltöző örmény családok nélkül. Az epizódot ezért az erdélyi örmények történetével kezdjük, de szó lesz a szamosújvári örmény nagytemplom úgynevezett Rubens-képéről is.
0:00 Nincs Szamosújvár örmények nélkül
6:08 Örményországból Erdélybe
16:30 Gregoriánus keresztények vs. római katolikusok, és a különbségekből adódó bonyodalmak röviden
24:26 Világosító Szent Gergely és tsai
27:05 A nullánól felépített város, az építészek álma: Szamosújvár
39:56 Az örmények nagy temploma, balsorsú toronnyal
48:23 Művészi igényesség és egy áhított Rubens-kép
55:57 Akkor Rubens vagy nem Rubens, ez itt a kérdés?
1:03:25 Az örmény identitás, Szongott Kristóf és az ángádzsábur leves
Kövess bennünket a közösségi médiában is (
Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre!
Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.
-
A mára már több mint 380 millió feliratkozóval rendelkező MrBeast 2024-ben jó néhány youtuber társával a tordai sóbányában forgatott, amelynek ereményeként egy 20 perces videóban fedezik fel a „földalatti város” rejtelmeit, amit szerintük egy több mint ezer éves bányában építettek fel rejtett kamrákkal és alagútakkal.
Bár a videónak nem az volt a célja, hogy a tordai sóbánya történetét bemutassa, azért mégis úgy érezzük az erdélyi sóbányászat sokkal jelentősebb volt annál, hogy említést se tegyünk róla. Arra vállalkozunk tehát, hogy bemutassuk azt a több száz éven át alakuló bányászatot, amely Erdély gazdaságát sok esetben meghatározta. Fókuszban a tordai sóbányával, ami mára tényleg inkább egy a föld mélyében felépített futurisztikus erődítményre hasonlít.
A só fontos, ezt támasztjuk alá számtalan érvvel. El tudod képzelni, hogy elmész a piacra és konyhasóval fizetsz a paradicsomért? Az ókorban ez is lehetséges volt. Azt leszámítva, hogy nem volt a piacon paradicsom. De volt olyan magyarországi királyné, aki férjétől sóbányát kapott ajándékba. Nem gyémántgyűrűt. Sóbányát! Arról nem is beszélve, hogy számtalan szabály, szokás kötődött a sóbányászat gyakorlatához. Aki sóvágásra adta a fejét annak le kellett mondania arról, hogy víg sanzonokat fütyülgessen munka közben, nehogy a bányarémet felébressze.
0:00 Bevezető
4:41 A rejtélyes idegen, aki kibérel egy bányát
9:31 Szörny úr és csapata
15:42 Ami MrBeast videójából kimaradt
19:07 Lehetett-e sóval paradicsomot vásárolni az ókorban?
23:50 Honnan származik ez a rengeteg só Erdélyben?
27:50 Sóbányászat Erdélyben az Árpád-korban
34:09 Sóhajósok, sókocsisok, sóvágok - és egyéb (só)állatfajták
43:11 A sóvágónak lenni nem sétagalopp, sem leányálom, de még férfiálom sem. Főleg, ha még a bányarém is színre lép
52:15 A bécsiek is beszállnának az erdélyi sóbányászatba
58:53 Ééééééés megérkeztünk a tordai sóbánya történetéhez is: ha csak ez érdekel, innen kapcsolódj be
1:02:29 Só helyett aranybányászat
1:07:38 Leszállunk a mélybe
1:09:15 A visszhang terem – Viki saját, Bea számára vérfagyasztó történetével
1:13:15 Emelőszerkezet terme, ahol mindig egy kicsit elszomorodunk
1:16:40 A gazdagok lépcsője, kiállításra tett kísérlettel
1:18:14 A két sztár(látványosság): Rudolf és Teréz (tárna)
1:24:20 Vissza föld fölé
1:26:56 Szerinted?
Kövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre! Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.
-
A világ minden táján megtalálható rítus, hogy a hely szellemét illik az építkezés során áldozatokkal kiengesztelni. Koronként és tájegységenként változott, hogy ki milyen mértékű áldozatot vállalt be, sok esetben függött a tervek nagyságától is.
És bár Déva vára esetén nem kerülhetjük meg Kőműves Kelemenné feláldozásának történetét, szerencsére a régészeti kutatások nem támasztják alá a ballada történelmi hitelességét. Emberi csontok nem kerültek elő a falak régészeti kutatása során. A dévai vár ennek ellenére nagyon sok izgalmas történetnek volt a szemtanúja: lakott a falai között királyné, Jagelló Izabella személyében, itt raboskodott Dávid Ferenc. Sőt, még egy úrhölgyet a saját férje is megostromolt a dévai várban. Szó szerint.
0:00 Áldozatokkal járó bevezető
2:17 Építkezési engedély helyett áldozat óperencián innen és túl
8:56 Kőműves Kelemen megúszhatta volna kevesebbel is, avagy a ballada röviden
15:51 Ki volt hamarabb: Kőműves Kelemen vagy Manole mester??
21:48 Beszélhetünk-e plágiumról Kőműves Kelemen és Manole mester esetén??
26:02 Déva várának igaz története
31:32 Kán László és a Déván fogságba ejtett korona
35:00 Déván még Hunyadi is színre lép
38:12 A legelőkelőbb lakó: Izabella királyné
41:45 Az, aki nem önként érkezett Dévára: Dávid Ferenc
53:51 A lakó, akit a saját férje ostromolt meg a dévai várban
1:04:03 Déva 1848: a frissen felújított vár és egy baljós lőszerraktár esete
1:12:28 Magos Déva vára ma: megint bajunk van az épülethasználattal, de a felújítás szép
Kövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre! Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.
-
Nopcsa Ferenc báró őslénykutató, az első erdélyi dinoszaurusz felfedezője, kalandor, önjelölt albán király, kém, tragikus sorsú szerelmes, lángeszű kutató, az első ember, aki repülőgépet térített el, Albánia hőse – a sort pedig még hosszan folytathatnánk és akkor sem biztos, hogy teljes lenne a kép.
A hátszegi régióhoz tartozó Szacsalon született, itt találta meg azokat a dinoszaurusz csontokat, amelyek paleolontológusi pályáján elindították és a szakmán belül ismertté tették. Tevékenykedett Bécsben, Londonban, Budapesten és Bukarestben is. Ha egészsége engedte, folyamatosan utazott. Rajongott az egyszerű emberekért és örökre szívébe zárta az albán népet, akiknél gyakorta időzött.
Élete mégis tragédiába torkollott, amihez feltételezhetően ugyanúgy hozzájárultak az első világháború eseményei, mint nyughatatlan természete. Az ő életének feltérképezésére teszünk kísérletet, ebben pedig ezúttal segítségünk is akadt. Ez az epizód ugyanis a budapesti Hihetetlen Történelem podcast csapatával partnerségben jött létre. Tündi és Andris meglátogatott bennünket Erdélyben, velük közösen kerestük fel a nemrégiben felújított szacsali kastélyt is.
Megtalálsz bennünket a Facebookon és Instagramon is, és most már támogathatsz is bennünket a Patreonon keresztül is.
De leginkább arra biztatunk, hogy hallgasd történeteinket és meséld tovább.
-
Egy nagyon személyes Hetedhét Erdély epizódot ajánlunk neked. Viki bevezet kisgyerekkora virágokkal és csodákkal teli világába, ő ugyanis Magyarlónáról származik, amely Kalotaszeg egyik legszebb kazettás mennyezetű templomával büszkélkedhet. Közben pedig az Umling család történetét is megismerheted. Az Umlingok a környék legnagyobb festőasztalos dinasztiájának számítottak. Több erdélyi templomban máig csodálhatjuk sajátos szín- és formavilággal rendelkező munkáikat.
Festéssel foglalkozik vagy inkább famunkákat készít, akinek a szakmája a festőasztalosság? Milyen jellegzetességei vannak a kalotaszegi templomoknak és hogyan kell elképzelnünk a régióra jellemző kazettás mennyezetet? Mi segítette az Umlingok felemelkedését, és mi bizonyítja, hogy Erdély benne volt a korabeli nyugati művészeti körforgásban?
Külön kitérünk a magyarlónai és a bánffyhunyadi református templomokat díszítő Umling-festményekről is.
Hallgasd meg a legújabb, ezúttal virágos epizódunkat, és ha tetszett meséld tovább!
Képeket a magyarlónai református templomról és az Umlingok munkáiról ide kattintva találsz: https://bit.ly/3Ra44gY
0:00 A kislány Viki templomba megy
3:13 AZ Umlingok
5:12 A festőt tudjuk, az asztalost tudjuk - de mit csinál egy festőasztalos???
9:26 Az agyelszívó Kolozsvár, avagy idősebb Umling a városba költözik
12:41 Újra fellapozzuk a céhes élet naaaaagy törvénykönyvét
21:26 Az Umlingok felségterülete: Kalotaszeg
32:09 A kazettás mennyezet és annak jellemzői
37:02 Az Umling stílus
44:29 Nem mind fehér, ami fehér
48:26 Nálatok vannak-e állatok? Umlingéknál sok volt
01:01:44 Bea egy rosszul feltett kérdéssel majdnem tönkreteszi a Vikivel való barátságát. Spoiler: Egyedi-e az Umling alkotás?
01:09:48 Mennyire esik messze az alma a fájától?
01:11:25 A bánffyhunyadi református templom ékességei
01:15:50 A felnőtt Viki temlomba megy, avagy a magyarlónai református templom ékességei
01:25:01 Búcsú. Várj, de hol a kulcs?
Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre:
https://bit.ly/4gXhJns
-
Ma azt mondanánk rá, hogy self-made man volt, aki jóformán önerőből csinálta meg a szerencséjét. Darvas Imre fafeldolgozó üzemet működtetett az 1900-as évek elején Nagyváradhoz közel, jó időben érzett rá a keresletre és használta ki a lehetőségeket. Egy sikeres vállalkozáshoz pedig impozáns otthon jár. Darvas Imre a kor legjobb építészeivel dolgoztatott, így a ma Darvas–La Roche-házként ismert épület a város szecessziós műremekei közül is kiemelkedő. Még akkor is, ha a sikeres vállalkozó bebukott, az épület pedig sokszor szenvedett a hozzá nem értő kezektől.
De minden jó, ha a vége jó. A ház jelenleg a szecesszió múzeumának ad otthont, és remélhetőleg sokan fedezik fel szépségeit, és adóznak Darvas Imre és családjának emléke előtt.
Ebben az epizódban nemcsak a nagyváradi szecesszióról mesélünk neked, hanem egy kincsvadászatot is hirdetünk. Fedezz fel minél több szecessziós épületet, ezek közül ajánlunk neked néhányat és egy térképet, ami mentén elindulhatsz.
A Viki által bemutatott épületek:
- Stern-palota
- Moskovics-palota
- Apolló-palota
- Adorján-paloták
- Deutch-féle üveg és porcelán áruház
- Moskovits Adolf palotája (Szent László tér), de Moskovits Miksa palotája is csodaszép
- Fekete Sas palota
Térkép: https://bit.ly/3QdZmOT
Illetve bátran böngéssz az Oradea Heritage oldalán is, ahol további információkat találsz Nagyvárad épített örökségéről: https://bit.ly/3QdzFhu
0:00 Bevezető
1:19 Mézeskalácsépítészet, kivonulás a művészetekből és akkor már miért éppen az anyagnak ne lehetne igaza???
14:58 A szecesszió és Nagyvárad röviden – jó ízlésű vállalkozók na meg jó hitelek
37:48 A Darvas–La Roche-ház és annak kincsei
47:55 Az erdélyi amerikai álom vége és bonyodalmas bankügyletek
54:22 A hányattatott évek végét hozó múzeum
1:06:42 Nagyváradi szecessziós kincsvadászat
Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns
-
A második bécsi döntést követően Magyarország visszakapott magashegyekkel is rendelkező területeket, és ez azzal is járt, hogy a Magyar Sí Szövetség sportolóinak lehetősége nyílt újra olyan helyeken edzeni, ahol ha az infrastruktúra nem is, legalább a megfelelő terep adott volt. Ugyanakkor újra előtérbe került annak az esélye, hogy Magyarország téli olimpiát szervezzen. A szövetség kutatómunkát végzett, hogy hol lehetne egy erre megfelelő síkomplexumot kialakítani, és végül az akkoriban többségében román lakta vidék, Máramaros térsége bizonyult több szempontból vonzónak. A helyi lakosság elkötelezettsége mellett a magyar állam szakmai és anyagi támogatásával elkezdik a „Magyar Garmisch” kialakítását. 1944-ben még nemzetközi síversenyt is szerveznek Borsafüreden. Csakhogy megérkezik a front.
A Hetedhét történetében először meghívott segítségével járunk utána, hogy milyen lélekállapot, elkötelezettség vagy éppen elvakultság kellett ahhoz, hogy a háború árnyékában pénzt és munkát nem sajnálva építsék a télisportok tündérvárosát.
2015-ben jelent meg Killyéni András sporttörténész Olimpiai álom a Radnai-havasokban című könyve, vele beszélgettünk.
0:00 Intro
0:43 Intro II erdélyi turisztikai térképekkel és sízéssel
5:53 A lovas nemzet sílécekre áll
14:14 Az olimpia egy lelkiállapot
21:18 Visszaadják a hegyeket, elkezdődik a helyszín utáni hajsza
27:30 „Magyar Garmisch” és ami ebből megvalósult
33:58 1600 méter felett, farkasokkal körülvéve, boldogságban
42:03 Akciófilmbe illő jelenetek Marusarz-cal
52:16 A világ ég, a játék nem állhat le
54:21 Olimpiai álom utáni keserű ébredés
57:03 Az álmot újraálmodók
Ha tetszett, meséld tovább. Ha pedig nem szeretnél lemaradni a következő részről iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns
-
Színházi látnok a jövőből, filmes kalandor, zseniális vállalkozó, túlélő. Nem tudunk választani a Janovics Jenőre illő jelzők közül. Ungváron született 1872-ben, apja zsidó származású lisztkereskedő volt. Jenő, a legkisebb, még gyerek, amikor szüleivel Budapestre költöznek. Az ifjú Janovics otthagyja a gépészmérnöki szakmát a színészetért, majd Szegedet Kolozsvárért. Itt bontakozik ki a színház és film, de első sorban az alkotás, az újítás iránti elkötelezettsége, ragaszkodása. Munkáival messze megelőzi korát, a filmgyártás központjává alakítva Kolozsvárt, folyamatosan megújítva a színházról való gondolkodást.
A két világháború időszaka számára is rengeteg szenvedést tartogatott. Talán a legszomorúbb az, hogy zsidó mivolta miatt a színházi szakma egy ideig mellőzte. Az a közeg, amiért az életét áldozta volna.
2025 első Hetedhét-epizódjában Janovics Jenőt ismerheted meg.
Hallgasd, és ha tetszett, meséld tovább!
0:00 Megelőlegezett dicshimnusz a színházi látnokhoz, filmes kalandorhoz
2:44 Lánglelkű ifjú, aki hátat fordít a mérnöki szaknak
12:00 Az első munkahely, ahol áááállítóóólag már az első munkanapján játszania kellett
16:36 A nagy renoméjú színház, amely ha nem is olyan gazdagon felszerelt egy életre rabul ejti Jenő szívét
23:22 Színházi performansz “videóbejátszásokkal”, kapaszkodj meg, 1899-ből
28:00 Kis kitérő károgó sajtóval és osztrák színházgyárosokkal
35:31 Na de ki lesz az új színházigazgató??? Nem nehéz kitalálni
39:40 Tudatosság évei a színházban, fiatalok nevelésével és műfaji sokszínűséggel
44:56 A nyári színház, ami később nem csak nyáron jön jól
49:58 A színkör mozgó, avagy Janovics a filmes látnok
58:22 Sárga csikó: tragédia, majd hazai és nemzetközi siker
1:04:11 Némafilmes operett és egyéb különlegességek a kolozsvári filmgyár tekercsein
1:08:13 Mozi a színház fenntartásáért és egyéb kreatív megoldások a túlélésért
1:13:20 Üstökös a fekete lyukban
1:18:43 Az utolsó rendezés
1:19:53 Janovics szelleme nem hagyja nyugodni a filmes-színházas Kolozsvárt! Szerencsére!
Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns
- Mostra di più
