Episodi
-
A Neszmélyi borvidék lassan kezdi visszanyerni megérdemelt helyét hazai borvidékeink között. Alvó állapotából a 90-es években a Hilltop pincészetet jegyző, id. Kamocsay Ákos helyezte vissza a bortérképre, sokáig egyedüliként. A Gerecse hegység észak és keleti lankáin mindig is nagyon jó szerkezetű, kiváló savakkal rendelkező fehérborok születtek - főként a rizlingek játszották a főszerepet. Az utóbbi évtizedekben a választék további hazai és nemzetközi fajtákkal is egyre bővült, ráadásul a felmelegedést valószínűleg ez a vidékünk fogja legjobban tűrni.
A Hilltopból még 2008 táján két kipróbált szakember vált ki: Béger Ákos, aki a Hilltop indulásától kezdve, az egyik legfőbb borászként működött, és Emmer Szabolcs, aki sokáig a szőlészeti ágazat vezetője volt. Együtt alapították a Kősziklás pincét, amit azóta sikerült csúcsra járatni. Adásunkban Emmer Szabolccsal beszélgetünk.
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Gyarmati Orsolya -
Az Alföldi borvidékek és borok lassan, de biztosan kezdenek kikerülni sokáig hátrányosnak mondható helyzetükből. Az úgynevezett homoki szőlőket sokáig egyfajta lekicsinylés övezte, a nagy történelmi borvidékekhez képest, pedig a 90-es évektől egyre több alföldi borász tűzte célul a csúcsminőséget, s kiderült: az Alföldön igenis lehet kiváló borokat készíteni.
Szentpéteri Attiláék háromgenerációsan működnek együtt Kiskőrösön, méghozzá igen szép harmóniában. Adásunkban idősebb és ifjabb Szentpéteri Attilával, a Szentpéteri borpince tulajdonosaival beszélgetünk arról, hogyan igyekeznek a folyton újat kereső és váró világ igényeihez alkalmazkodva innoválni és kutatni az újabbnál újabb utakat, borokat, stílusokat.
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Gyarmati Orsolya -
Manapság sok dolog határát feszegetjük - miért pont a sör lenne kivétel? A klasszikus lager, vagy ale sörhöz szokott hallgatók erősen kapaszkodjanak, ugyanis az adásból megtudhatják, mi az a pastry beer, vagy a talán még különösebb sour smoothie. Szóba kerülnek olyan extrém példák, mint a szilvás gombóc-, rákóczi túrós-, mákos guba, vagy épp uborkasaláta ízű „sör”, esetleg fokhagymás tejfölös lángos-, vagy mangósaláta ízű smoothie sör.
E különös, sörnek sokszor alig nevezhető italokat elemezzük Szilágyi Tamással, a Mad scientist ügyvezető- tulajdonosával.
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Gyarmati Orsolya -
A borpiacok vizsgálata hasonlatos a darázsfészekbe nyúláshoz… Általában is vannak bajok a világ borpiacán, elég ha csak az egyik legfőbb problémát emeljük ki: világszerte visszaesőben van a borivás. Még talán nem drámai a helyzet, de a folyamat elindult, a statisztikák jól mutatják a tendenciákat. Miért lenne ez alól kivétel a hazai helyzet? Miközben az elmúlt fél évszázadban talán sosem volt ennyi jó borunk, mint mostanság.
Az okok nyilván sokrétűek. Egy részük a szocializmusból átöröklődött eltorzult borízlés, ami ugyan talán mára kikopófélben van, de hatásai még több rétegben érezhetők. Másrészt a bor helyére becsúszott helyettesítők, a sör helyfoglalása már a Kádár-korban, és az ezeken szocializálódott generációknál megszakadt a borivás több évszázados hagyománya, ami addig generációról generációra szállt át, és ezt a megszakítást azóta sem tudjuk kiheverni. Az ifjabb generáció előtt már nincs ott előképnek a szülők borivó szokása.
A mai adásban ezekről a problémákról fogunk beszélni, megpróbáljuk felfejteni az okokat meghívott vendégünkkel.
Szabadítsuk ki a szellemet a palackból!
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna -
Népzenészből lett borász, egy igazi sokác… mindezt a mohácsi Planinán, azaz szőlőhegyen… Nem tartja magát borásznak, noha van papírja is róla.
Mohácsról legtöbbeknek a busójárás jut eszébe és nem a bor, pedig az egykor híres pécsi borvidék legkeletibb részén vagyunk, Szekszárdtól délre, Villánytól keletre, éppen olyan kiváló adottságokkal rendelkezik, mint az említett nagy hírű szomszédai. Mégis, mintha árnyékban lenne? Ennek okát is kutatni fogjuk.
Pár évvel ezelőtt egy kárpát-medencei borbemutatón botlottam bele egy lenyűgöző sillerborba, revelációként hatott, Planina Borház Mohács. Kíváncsiságomat kellően felcsigázta. Aki ilyen sillert készít, ráadásul csomorika szőlőből, az tud valamit a dolgok lényegéről és a hagyomány életben tartásának fontosságáról. Tehát komoly ember, komolyan kell venni! Igazi kézműves – bár ezt a jelzőt eléggé lejáratták már. De ő tényleg az! A 6,5 ha szőlőcskével a mohácsi szőlőhegyen…
A mai adásban őt szeretném faggatni és bemutatni.
Szabadítsuk ki a szellemet a mohácsi palackokból!
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna -
Itt már nem is csak stafétáról, hanem valóságos dinasztiáról van szó! Valahol az ötvenedik szüretnél tartanak! A pater familias, id. Bujdosó Ferenc alapította borászatát még a régi világban, már amikor lehetett, s azután bekapcsolódtak fiai, majd újabban már unokái is.
Mára a Dél-Balatoni - vagy új nevén Boglári - Borvidék meghatározó pincészetévé nőtték ki magukat, valóságos borbirodalmat építve a somogyi dombok lankáinak legjobb fekvésű dűlőiben. Szinte minden lehetséges fajtával foglalkoznak. A három generáció olajozott gépezetként működik együtt, tökéletes munkamegosztásban – legalábbis kívülről így látjuk.
A Balaton ebben a családban nemcsak borvidéket jelent, hanem vitorlázást is. A Bujdosó testvérek, Feri és Zsiga minden regattán és szalagon jelen vannak, és sokat közülük meg is nyertek a 70-es cirkáló osztályban. A család a vitorlázás szerelmese, ez meg is látszik boraik elnevezésénél.
De a részleteket hallgassuk meg tőlük. Szabadítsuk ki a szellemet a Bujdosó palackokból!
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna -
A múltkori adásban visszatekintettünk a magyar szőlőnemesítés múltjára, megidéztük jelentős alakjait szinte egészen a közelmúltig.
A mai adásban megvizsgáljuk, mely nemesítésekből lett komoly eredmény: híres csemegeszőlő vagy jó nevű bor.
De most maradjunk inkább a borszőlőknél! E téren is nagyon sok új fajtát állítottak elő nemesitőink, mégis elég kevés azon fajták száma, amelyek ténylegesen elterjedtek a termesztésben, s melyekből bor készül. Ez az egyik fontos kérdés, amiről beszélnünk kell.
A másik a nemesítések új vagy inkább régi-új iránya, a rezisztencia nemesítés. Ennek a szükségessége már kb. 100 évvel korábban is felmerült és el is kezdődött az ezirányú munka, de most a legújabb korban úgy tűnik, új hullámát éljük. Felgyorsulni látszik, mert a vegyszeres védekezés problémája egyre sürgetőbbé teszi a kérdés mielőbbi megoldását.
Ezekről beszélgetünk a mai adásban továbbra is dr. Hajdú Edit szőlőnemesítővel, az MTA kandidátusával.
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna -
A szőlőnemesítés célja az, hogy az adott fajta biztonságosabban teremjen, jobb minőséget adjon, minél ellenállóbb legyen az egyes betegségekre és az időjárás viszontagságaira. A magyar szőlőnemesítésnek komoly múltja van. A XIX.-XX. században sokan szelektáltak, kereszteztek, új fajtákat hoztak létre.
Adásunkban elsősorban a borszőlőkkel foglalkozunk: e téren is sok új fajtát állítottak elő nemesítőink, ennek ellenére igen csekély azon fajták száma, amelyek elterjedtek a termesztésben, s amelyekből bor készül. Adásunkban szó esik még a rezisztencia-nemesítésről is. A téma feldolgozásában dr. Hajdú Edit kertészmérnök, szőlőnemesítő, az MTA kandidátusa segít.
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Gyarmati Orsolya -
A gasztronómiában és a borok világában járatosak számára magától értetődő, hogy a jó étkezés jó bor nélkül fele annyit sem ér. Ezt mondjuk, hirdetjük úton-útfélen, s még mindig nem elegen hallják meg. Váli Péter a 2000-es évek elején kezdett borászkodni, megvalósítandó régi álmát, hogy saját ételei mellé saját borait kínálhassa.
Kis szőlőt vásároltBadacsonyban, majd vendégházat épített hozzá, miközben folyamatosan növelte tudását aborok világában, a Váli Birtok pedig mostanra igazi gasztro-zarándokhellyé vált abadacsonyörsi hegyen. Műsorunkban az itt termelt borok és a gasztronómia kapcsolatáról (is) beszélgetünk.
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Gyarmati Orsolya -
A Szászi család birtoka Hegymagason, a Balaton-felvidéken, a Szent György hegy lankáin terül el. Szászi Endre és felesége is borász felmenőkkel büszkélkedhet. Endre szigligetiként korán elkezdett borokkal foglalkozni, majd családi vállalkozásba fogtak.
A kezdeti 2 hektár 18-ra nőtt, és országosan legelsők között álltak át a biogazdálkodásra. Közben a gyerekek is felcseperedtek, mára már bedolgoznak a családi borászatba. A portfólió időközben borokhoz illő saját vendéglővel és vendégházakkal gyarapodott. Műsorunkban Szászi Endre és lánya, Szászi Titanilla mesél a birtok életéről és a stafétaátadásról.
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Gyarmati Orsolya -
Noha Szicília jó 120 éve az egységesített Itália részének tekintendő, mégis önálló entitás a nagy Itálián belül. Nemcsak építészeti, de kulturális eklekticizmus is jellemzi. Itt tettünk körutazást október végén, elsősorban persze a borra összpontosítva.
Az élmény friss, így még melegében beszámolunk róla Váli Péterrel, a Válibor tulajdonosával, aki maga is részt vett az utazáson, s aki a borok mellett a gasztronómiához is igen magas fokon ért.
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Gyarmati Orsolya -
Továbbra is a Mátra megújítóinál járunk – mondhatjuk újhullámosoknak is - és lesünk be a pincéikbe.
Maradunk Gyöngyöspatán, ahol a dolgok jelentős része történik. Annak idején a Mátrai Tőkések javarésze is itt működött/működik. Újabban is fontos borrendezvények helyszíne a község. Pata Csata kékfrankossal, Vulkánikus Borok Fesztiválja évente, Patai Bor és Tor Fesztivál januárban minden évben, és ki tudja még… Mindenesetre ötletekben nincs hiány, továbbá összefogásban sincs hiány, mert a magyar átlaggal ellentétben a patai borászok közt jól érzékelhetően van egy egészséges kohézió, gyakoriak az együttes megjelenések bemutatókon, fesztiválokon, bornapokon.
A mai adásban a Szignárovits –Maka pincét mutatjuk be. Kis pince, kis szőlő, de nagy akarat, nagy elszántság és nagy borok. Vagy, ahogy ők maguk mondják: „izgalmas dűlőkből izgalmas borok”.
A kettős név házaspárt takar, ahol az asszony Maka Bernadett és családja tősgyökeres patai, ősi borász család.
Szignárovits Márk is környékbeli, ő Gyöngyösről nősült ide, tehát nem „tájidegen”. Nyilván itt kapott kedvet a borászkodáshoz, mert eredetileg más, polgári foglalkozása volt. Vonzotta az elhagyott állapotú Gereg dűlő kitakarítása – amely a legjobbak egyike arrafelé - és újratelepítése. De a részleteket majd ő maga meséli el…
Szabadítsuk ki a szellemet a Szignárovits-Maka palackokból!
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna -
Amint az az előző adásokból is kiderült, új szelek fújnak a Mátrában. Ezúttal Gyöngyöspatáról átrándulunk a másik emblematikus borközségbe, Gyöngyöstarjánba.
Pata mellett talán ez a másik olyan helye a borvidéknek, ahol nagyon sok borászat tömörül, kezdve a már többször említett Szőke Mátyástól, aki sokáig – főleg a ’90-es években – egyet jelentett a Mátrai borral. Azután a másik nagy borászat, a Sol Montis, Benedek Péter és a Ludányiak, és még sorolhatnám…
Mindenesetre komoly versenyszellem látszik a két település között, rendeznek is Pata – Tarján vakkóstolós borpárbajt is a vinofil közönség és egymás örömére.
Itt működik az egyik, bár méretében kisebb, ám emblematikus családi pincéje - ez a Centurio. Évszázados családi borászatról van szó, amint ez a névből is sejthető. Immáron a ki tudja, hányadik, mindenesetre többedik generáció viszi a pincét Ludányi Balázs személyében, aki édesapjával együtt teszi a dolgát a szőlőben és a pincében is. Hasonlóan a többi újhullámos borászhoz, ők is a kékfrankosra helyezik a hangsúlyt, ez a zászlóshajó, ugyanakkor kiváló fehérekkel is büszkélkedhetnek.
Szabadítsuk ki a szellemet a Centurio palackokból!
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna -
Amint az előző adásokban is jeleztem, a mátrai megújulást szeretném bemutatni néhány újabb kori pince működésén keresztül.
Szögezzük le most is, s ha kell többször is, hogy a Mátrai borvidék adottságai nem maradnak el semmiben a nála jobban sztárolt Egritől, csak a borköztudatban a Mátra valamiért halványabban él. Hogy ez miért van így, azt most nem kutatnám. Talán a mátraiak később ébredtek kicsit az egriekhez képest, vagy a mátrai borok eleve elrendeltnek tűnő – egyébként helytelen és egyoldalú - besorolása a „könnyed friss illatos fehérek” kategóriájába, különösen akkor amikor még a vinofil közönség java része nálunk vörösbormániás volt, talán ezek is közrejátszottak. Mindenesetre azóta sok minden megváltozott, és folyamatosan változóban is van! A mátraiak egyre-másra tesznek le komoly, érlelt, gyakran testes borokat, és nemcsak fehérben, de vörösben is sokkal kiegyensúlyozottabb a helyzet. Mindez jól mutatja, hogy téves volt az a korábbi besorolás, ami a Mátrát csak a könnyed, friss, illatos kategóriára próbálta leszűkíteni.
Számos törekvő, fiatal, lelkes borász egy valóságos Új Mátra teremtésébe kezdett, köztük is terjed a minél természetesebb borkészítésre való törekvés, ami tiszta gondolkodást feltételez. Egyesek már egészen a natúrbor készítésig is eljutottak.
Úgy tűnik a megújulás epicentruma Gyöngyöspata és Gyöngyöstarján térségében észlelhető leginkább.
A mai adásban ismét egy fiatal pincébe lesünk be, nem véletlenül éppen Gyöngyöspatán.
Szabadítsuk ki a szellemet a Páger-palackokból!
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna -
Folytatjuk a mátrai kis pincék bemutatását. A hazai borvilágban erősen járatosok már felfigyeltek rájuk, és nemrég valóságos mozgalmat indítottak NewMátra fantázianéven, amely
éppen ezeket a kis gyöngyszemnek számító kis pincéket és persze gazdáikat próbálja bemutatni, természetesen boraikkal együtt, és elérhetővé tenni azokat. Mert itt már csak a méretekből, meg persze a filozófiájukból is adódóan sincs esély arra, hogy e borok valaha is megjelenjenek a nagyobb hálózatok polcain, de nem is oda valók! Viszont azért a komoly és igényes érdeklődők számára nem árt, ha elérhetők. Nos, erre a feladatra vállalkoznak az ÚJMÁTRA New!? gazdái és szervezői.
Az ügyet az a Kézdy Dániel vette hóna alá, akit már az általa vagy évtizede évente szervezett Furmint Februárról jól ismerhetünk. Most e mátrai megújulás meggyőződéses támogatója lett társával együtt, és mondhatni, az élére állt e mozgalomnak. Rendszeresen igyekeznek bemutatni a rejtett kincseket hanggal és képpel, és különböző rendezvényeken bemutatni az érintett gazdákat. Boraikból különböző válogatásokat állítanak össze és juttatják el az érdeklődőkhöz.
Az egyik e borászatok közül éppen a mai vendégem, az Itt és Most pince mindenese Gyöngyöspatáról – már megint Pata - Hoffmann Tibor, aki szerencsésen megfertőződött Szentesi József által a régi magyar fajtákat illetően, és aki a régi fajták és a mátrai terroir mellett hisz a közösség teremtő energiájában.
Szabadítsuk ki a szellemet itt és most a patai palackokból!
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna -
A Mátraaljai vagy Mátrai borvidék sok szempontból izgalmas hely, ugyanakkor ellentmondásos is. Arról a korábbi hiedelemről, miszerint a Mátraalja friss, főként illatos könnyed stílusú tömegtermelt borokra alkalmas, már jó ideje bebizonyosodott, hogy nem egészen van így – ennél ugyanis jóval többre hivatott.
A 2000 után létrejött hármas „tömörüléssel”, a „Mátrai Tőkésekkel” új szelek kezdtek fújni a Mátra felől: komolyan érlelt, szép és jótestű borokkal robbantak be a borköztudatba.
Ennek is köszönhetően 2010 után egyfajta mozgalom indult el Gyöngyöspata környékéről, ahol rendkívüli borok születnek komoly műgonddal és gyakran a régi magyar szőlőfajtákból is. Az itteni borászok közül elsőként Kovács Andrással, a Gyöngyöspatai Hegymente szőlőbirtok mindenesével ismerkedünk meg.
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Gyarmati Orsolya -
Andrási László már vagy húsz éve működteti kézműves pincéjét a Somló keleti oldalán, ahol elszántan kutatja, próbálja a régi magyar, többnyire méltatlanul feledésbe merült szőlőfajták feltámasztását, és borain keresztül azok bemutatását. Máris igen komoly fajtagyűjteménnyel rendelkezik.
Teszi mindezt meggyőződésből, a régi fajták iránti bizalomból, hitből és elkötelezettségből - Szentesi József mellett. Úgy tűnik mindkettőjük munkássága kovászként hat, s példájukból tanulva egyre többen – főként fiatal borászok - fordulnak saját régi, kárpát-medencei szőlőfajtáink felé, ami meggyőződésem szerint a magyar bor jövője.
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Gyarmati Orsolya -
A mesterséges intelligencia egyre inkább teret hódít a szőlészkedésben, borászkodásban is. Az MI-alapú technológiák olyan területeken segíthetnek, mint az egyre kiszámíthatatlanabb időjárással járó nehézségek, a különböző kártevők és betegségek megjelenése, a szőlő életének alakulása, a szükséges tápanyagpótlás jelzése, az optimális hozam beállítása, a szüret időpontjának ideális eltalálása, de hasznosak lehetnek az emberhiány pótlása, az erjesztési folyamat optimalizálása, vagy akár a bormarketing terén is.
Műsorunkban dr. Sárdy Diánát, a MATE budai campus főigazgatóját, a borászati tanszék vezetőjét kérdeztük.
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Gyarmati Orsolya -
A szép magyar Alföldünk szinte tele van szőlőskertekkel, s noha nem tartozik az úgynevezett történelmi borvidékeink közé, jelentőségét nem szabad lebecsülni. Volt, amikor egyenesen nemzetmentő szerepe volt, például a filoxéra vészt követő nagy borínség idején, amikor mindenütt kipusztult a szőlő, csak éppen az Alföldön nem, a homokos talajnak köszönhetően. Fel is értékelődött rögvest, s még nagyobb arányú telepítések történtek. A szocializmus korszakában a nagyüzemi tömegtermeléssel előállított borok nem igazán tettek jót az alföldi bor imázsának, így aztán a ’90-es váltás után az újra induló magánpincészetek, akik már komolyan gondolták a minőséget, bizony megizzadtak, amíg elhitették a nagyérdeművel, hogy ezek nem ugyanazok a borok. Talán ez a meggyőzés még napjainkban is tart.
Bár egyre többen látják, tudják, elhiszik, hogy a Kunsági, Csongrádi és Hajós-bajai borvidék is képes komoly, nemes borok előállítására, ennek mára számos bizonyítéka van a palackokban. Mint mindenben, itt is néhány élenjáró családi pince emelte fel a zászlót és tartja azóta is magasra. Őket követik egyre többen.
Csak egy fontos adat: az elmúlt közel húsz évben az Alföld három Év borászát adott, kettőt a Kunság, egyet Hajós-Baja. Közülük is elsőként Frittmann János kapta a díjat Soltvadkertről, még 2007-ben. Sokan felkapták a fejüket akkoriban a hír hallatán, meglepődve, hogy az Alföldről is lehet valaki Év Borásza.
Bizony lehet és ez jól is van így. Ha valaki elszántan, kitartóan és hosszútávon jó minőségű borokat készít, ráadásul egy olyan borvidéken, melyet a nem túl- és nem jól tájékozott közvélemény kissé lesajnál, nos az feltétlenül megérdemli a kitüntetést.
A mai adásban igyekszünk bemutatni azt a borász dinasztiát, akik a Kunságból az elsők között emelkedtek ki, bizonyítva, hogy arrafelé is lehet kiváló borokat készíteni. Itt valójában egy igazi nagycsaládi vállalkozásról van szó, a Frittmann családról.
Tartsanak velünk szabadítsuk ki a szellemet a Frittmann palackokból!
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna -
Újabb tokaji stafétánkat Árvayéknak szenteljük. Árvay János még a régi Hegyaljai Borkombinátban kezdte munkásságát, majd a váltáskor a privatizációval létrejött úttörőnek számító, francia tulajdonú Disznókő pincészetben már főborászként folytatta majd’ egy évtizeden keresztül. A Disznókő egyből élre törő – akkor azt mondtuk „újhullámos” – aszúi egy új világot nyitottak meg előttünk.
2000-től Sauska Krisztiánnal megalapították az Árvay és társa pincészetet, közben 2003-ban Árvay Jánost az Év borászává választották.
2009-től szétváltak és Árvayék visszatértek a saját családi pincészetükhöz Rátkára, közben a következő generáció is felcseperedett és mára egyre nagyobb részt vállal a családi pince életében. Angelika és Szabolcs a stafétát már-már a kezében tartja.
Tartsanak velünk, szabadítsuk ki a szellemet a tokaji Árvay palackokból!
Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna - Mostra di più
