Folgen
-
azt már megszoktuk, hogy a telefonunk okos, azon sem lepődünk meg, hogy az autóink is egyre okosabbak, de valamiért az otthonainkra még nem igazán jellemző az "okosodás" pedig itt is rengeteg újítás van - ráadásul ezekkel nem csak kényelmesebbé, de gazdaságosabbá és ezáltal környezetbarátabbá is tehetjük házainkat, lakásainkat.
erről beszélgettünk nagy dáviddal a nextgenhomes alapítójával.
de nem csak az embereknek, négylábú barátainkatnak is sokat segíthetnek az okos, automata megoldások. főleg abban az esetben, ha egy menhelyen üzemelnek, ahol nem mindig van személyzet arra, hogy a kutyusokat ki vagy be engedje, etesse és gondoskosjon arról, hogy mindig a körülményeknek megfelelő hőmérséklet várja őket a helyükön. ezért bízta meg az eszkuláp állatvédő egyesület egy olyan rendszer kifejlesztésével a nextgenhomest, amely a lehető legnagyobb kényelmet biztosítja majd a menhelyi kutyusoknak, még akkor is, ha nincs velük emberi segítő.
-
egy csokorra való a legaktuálisabb és a jövőt érintő hírekből, a raketa.hu szerkesztésében.
-
Fehlende Folgen?
-
legyen szó kattintás vadász szalagcímekről vagy utópisztikus sci fi filmekről, a génkutatás és leginkább a génmódosítás, a benne rejlő veszélyek és lehetőségek mindig felkeltik a kíváncsiságunkat.
de hol is tart ma valójában ez a tudomány? tényleg csak a törvények és erkölcsi aggályok tartanak vissza minket attól, hogy szuper-humán labor-lényeket kreáljunk? valóban kényünk és kedvünk szerint tudjuk már alakítani a dns-t? mekkora veszélyt jelentenek a sokat emlegetett GMO élelmiszerek? és persze a még mindig forró téma: megváltoztatják-e a DNS-ünket az új RNS vakcinák?
többek közt ezekrők a témákról beszélget Dr. Varga Mátéval McMenemy Márk a KVV eheti epizódjában.
-
Ha fenntarthatóságról beszélünk, sokaknak talán nem az építészet jut eszébe először, pedig nagyon komoly szerepe van - ugyanis építési ágazat a legnagyobb széndioxid kibocsájtó, a teljes globális kibocsájtás 38%-ért felel!!
És hol épül a legtöbb épület? A városokban, ahol egyre több ember él. Előejelzések szerint 2050-re az emberek közel 70% él majd városokban.
Ezért nagyon nem mindegy, hogy ezek a városok milyenek lesznek? Hogyan tudunk karbon semlegesen építkezni? Hogyan alakítjuk ki úgy a városainkat, hogy meg tudják védeni lakóikat az egyre gyakoribb hőhullámoktól, és villámárvizektől? És ami nagyon fontos, hogyan vesszük rá a városokban élő embereket, hogy mondjuk biciklivel, tömegközlekedéssel mozogjanak benne?
Ezekről és sok minden másról beszélgetünk Beleznay Éva Urbanista, építésszel, fenntarthatósági szakértővel, Budapest egykori főépítészével.
-
Nagyon sok robotos hírt hozott nekünk Pőcze Balázs a raketa.hu újságírója.
A virtuális nővérek átveszik az igazi betegápolók helyét? Ha igen, hogy fognak kinézni? :)
Több országból terveznek embert küldeni a Holdra, képes ott valaki vasutat, gyárat építeni? Lesz-e Meki?
De miért állnánk meg a Holdnál? Egyáltalán miről is szól ez a verseny valójában?
És hát a műanyag újrahasznosítás... Lehetséges, hogy az Amazon nem mond igazat ezzel kapcsolatban? Nehéz elhinni, de elképzelhető!
Többet között ezekről a friss hírekről beszél Marvin, Márk és Balázs a KVV eheti adásában.
-
"célom, hogy a környezetvédelem és a tudatos életmód nemcsak a lakosság, hanem a vállalkozások, cégek életének is a részévé váljon."
ez Szebenyi Péter, környzetvédelmi influenszer ars poeticaja. tudhat valamit a környzetmérnökből lett aktivista, hiszen közel 160 000 követője van már a Tikitokon. a részben általa létrehozott Hulladékvadász alkalmazás pedig akkora siker lett, hogy még állambácsi is rámozdult.
de egyáltalán, mit csinál egy zöld influenszer?! hogyan tudja ezt a rendkívül fontos, mégis nehezen átadható témát közvetíteni az embereknek, különösen a fiatalabb generációnak, akiknek a figyelméért már így is ádáz harc folyik?! hogyan lehet a hírözönből kiszűrni a valós és tényleg fontos híreket? és mi köze mindehhez az erőteljes arcszőrzetnek?
-
tényleg betiltják az USA-ban a Tik-tokot?
kell-e nekünk digitális személyiigazolvány az EU-ban?
kötelező lesz az EU-ban érintőképernyő helyett fizikai gombokkal vezérelni a fontos funkciókat az új autókban?
Van értelme annak, ha a Mercedes és Will.I.Am közösen guruló hangszert csinál a német autógyártó leendő verdáiból?
miért támadták meg német zöld aktivisták a berlini Tesla gyárat?
az amerikai ügyészég tényleg a sőnyeg alá söpörte az afrikai kobalt bányákban dolgozó gyerekek keresetét a nagy techvállatokkal szemben?
többek között ezeket a friss híreket taglalja meg Marvin, McMenemy Márk és Pőcze Balázs, a raketa.hu újságírója a kávézó kibeszélőjében.
-
"Mi az a globális elit? Hogy alakult ki? Valóban igaz, hogy a felső egy százalék irányítja az egész világot? Áttörhető-e a fal, bekerülhet valaki kívülről ebbe az elitbe? Soha nem élt még ennyi ember jólétben, akkor mi a probléma?"
Globális elit című könyve apropójából ezeket és még sok más témát járunk körbe Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológussal.
-
Szexrobotok, alacsony széndioxid kibocsájtású cement, a műanyag újrahasznosítás mítosza, a tengerfenék feltérképezése, vizelettel újrahasznosított akkulmulátorok és a közösségi média gyerekekre gyakorolt negatív hatásai.
Többek között ezeket a témákat, híreket tárgyalja meg Pőcze Balázs, a raketa.hu újságírója és McMenemy Márk, ezúttal Marvin nélkül. :(
-
létezhet olyan megoldás, amiben az emberiség bőségben él, miközben mégsem teszi tönkre a környezetét. sőt, akár még katalizálhatja is azt?
igen, úgy hívják a módszert, hogy permakultúra.
a permakultúrás tervezés a gazdálkodás valamennyi elemét egységes ökológiai rendszerként kezeli. a növények, állatok, emberek, építmények, domborzat, táj, és vízrajzi adottságok szorosan összefüggnek egymással és kölcsönösen előnyös kapcsolathálózat alakul ki közöttük. így az egyes elemek produktivitása, használhatósága javul, a ráfordítás pedig csökken.
a permakultúra célja, hogy az ember számára hasznos fajokból hozzon létre ökológiai rendszereket, és csökkentse az emberi szükségletek megteremtésének ipari hátterét, energiaigényét, környezetromboló hatásait.
Szalai Zitával és Kulcsár Balázzsal beszélgetünk a magyar permakultúra egyesülettől.
-
ebben az adásban a kávézó stábja, Balázs, Marvin és Márk kitárgyalják a raketa.hu által tálalt legizglmasabb híreket.
Európa energiamixének 2/3 volt foszilis energiamentes 2023-banszeretjük vagy sem a nukleáris energiát?tényleg belátható időn belül lesz korlátlan tiszta energiánk a fúziós technológiának köszönhetően? ki nyeri az AI versenyt, az Open AI vagy a most újrabrandelt Google-féle Gemini?akarjuk-e teljes egészében átadni számítógépeink, velük együtt a pénzügyeink kezelését egy robotnak? fake news háború: ki mondja meg, mi minősül megbízható hírnek? beüzemelték a PET-palack visszaváltó automatákat. De vajon működni fog-e az elképzelés?!higt-tech "szteroid olimpia, ahol már nyíltan lehet bármilyen teljesítményfokozót használni. Ez komoly?! Igen.
-
A Puli Space Technologies Kft. egy budapesti székhelyű űrtechnológiai vállalat, mely 2010-ben alakult azzal a céllal, hogy a gyorsan növekvő magán Hold-ipar részévé váljon. A Puli Space Technologies egy olcsó, könnyű, egyedülálló mobilitási képességekkel rendelkező holdjáró rover, valamint egy neutron spektrométer mérőműszer fejlesztésén dolgozik a holdi vízjég erőforrások felfedezéséhez, illetve holdfelszíni hasznosításához, miközben képesek túlélni a szélsőséges környezetet a Holdon.
Az űrkutatásban rejlő lehetőségekről, a holdi expedíciók céljáról, valamint arról beszélgettünk Dr. Pacher Tibor fizikussal, a Puli Space Technologies alapítójával, hogy miért van az, hogy bár a '60-as években már úgy jártunk a Holdra, mint a Balcsira, most mégsem sikerül egyik nemzetnek sem embert küldeni égi kísérőnk felszínére?
-
mi köze a kertnek a jövőhöz?! nagyon is sok! kert és kertész - ideális esetben - olyan kapcsolatot ápol, ami kölcsönösen előnyös mindkét fél számára. kicsiben demonstrálja azt a szövetséget, amelyre szükségünk lenne ahhoz, hogy továbbra is élvezhessük ennek a bolygónak az áldásait. tiszteld, óvd, cserébe az csodás ajándékaival halmoz majd el.
mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Szomoru Miklós (@Egy kertész kertje Pilisszentkereszten) lélegzet elállító szépségű angolkertje. Miklós vegyszerek nélkül, kizárólag természetes módszerekkel ápolja a kertet bizonyítva számtalan követőjének, hogy nincs szükség mérgekre a kertben - sem.
-
Újratölthető cink-levegő akkumulátor környezetbarát, nagy teljesítményű prototípusát fejlesztették ki a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának kutatói. Az új típusú energiatároló cellulóz alapú, biológiailag lebomló anyagokat használ, és a fejlesztés már a léptéknövelés fázisában tart.
A Kávézó vendége Nagy Tibor, a DE TTK Kémiai Intézet - Alkalmazott Kémiai Tanszékének docense, az akku egyik fejlesztője, akivel a projektről, és egyéb potenciális energiatároló technikákról, ezek fejlesztéséről, valamint az új technológiák fejlesztésének nehézségeiről beszélgettünk.
-
a víz nem csak az élet bölcsője, hanem annak alapfeltétele. víz nélkül nincs élet. ennek ellenére nem sokat teszünk a védelmében. sőt, összességében elég mostahán bánunk vele, különösen a tengereinkkel, óceánjainkkal. a green peace épp ezért indított - sokadjára - kampányt a tengerek védelmére. Rodics Katalinnal, a szervezet biodiverzitásért felelős szakemberével arról beszélgetünk, hogy mindez miért fontos egy tenger nélküli ország lakói számára is, mit tehetünk mi magunk az óceánok védelméért és mit kell globálisan tennünk azért, hogy megőrizzük az egészségüket és ezáltal saját magunkat.
Kajner Péterrel a WWF élő folyók program szakértőjével pedig a hazai vízgazdálkodás lassan de alakuló új szemléletéről beszélgettünk. Többek közt az ár- és belvízzel kapcsolatos hozzáállás változásáról.
rakéta rovatunkban pedig egy olyan szigetről, ami már 28 napon keresztül képes volt kizárólag megújuló energiából fedezni a teljes energia szükségletét, valamint arról, hogyan tudtak kutatók 20 percen keresztül beszélgetni egy bálnával a mesterséges intelligencia használatával és mindez hogyan segíthet majd akár egy idegen civilizációval kommunikálni.
-
a mezőgazdaságra a legtöbben régivágású területként gondolunk, amire nem jellemző a változás. azonban az olyan szakértők, mint Zajácz István a danuba kft. ügyvezetője úgy gondolják, hogy az ágazat nem technikai forradalom előtt áll, hanem már most nyakig benne van. ennél pedig kevés fontosabb kérdés van a jövőnket illetően, hiszen hamarosan 10 millárd embert kell úgy etetnünk, hogy közben nem tesszük (mégjobban) tönkre a bolygót.
erre az egyik megoldás a precíziós mezőgazdaság lehet, melynek fontos részét képezi például a mezőgazdasági területek talajának alapos felmérése, a legújabb technológiák alkalmazása, illetve a hasznos gombákban, baktériumokban rejlő lehetőségek kiaknázása.
-
a 2023-as év utolsó adásában igazi muppet show stílusban beszéljük meg az év érdekes vagy fontos híreit. a stúdióban igazi all starz összeállítás: balázs, márk, marvin és rob.
-
a koronavírus-járvány idején úgy döntött, néhány hétre kivonja magát a forgalomból és visszavonul gyermekkora egyik meghatározó helyszínére, a Tisza-tavon található apró kunyhóba. aztán a hetekből hónapok lettek, az eleinte ügyetlenkedő "pesti srácból" pedig nagyszakállú, önellátó remete vált, aki környezetével tökéletes harmóniában élte lassan hömpölygő, gyönyörű napjait. mindebből egy csodálatos film készült, a 'Jóreménység szigete', ami először a mozikban, most pedig a Netflixen mutatja meg számos nézőjének, hogy milyen kevés is elég a boldogsághoz, és hogy ha megfelelő tisztelettel fordulunk felé, a természet ezernyi kinccsel ajándékoz meg minket.
Ljasuk Dimitryvel ember és természet kapcsolatáról, a filmek fontosságáról és a Tisza-tó jövőjéről beszélgettünk.
-
akit manapság magyarországon érdekel a környezetvédelem, a fenntarthatóság és a civil kurázsi ügye, biztosan hallott már a 10 millió fa szervezetről, melyet 2019-ben egy kétségbeesett facebook poszttal hívott életre Bojár Iván András építészet kritikus, újságíró. a szervezet célkitűzését a nevében pontosan definiáló szervezet néhány hónap alatt meghatározó, több ezer taggal bíró, országos civil szervezetté nőtte ki magát.
Márk az alapítóval a szervezet sikerének titkáról, a környezetvédelem hazai és nemzetközi helyzetéről, korunk társadalmi válságáról és a fák szerepéről beszélget.
Míg Pőcze Balázzsal, a raketa.hu munkatársával a patinás tudományos magazin, a Popular Science megszünése kapcsán, a tudományba vetett hit hanyatlásáról és a társadalmi közmegegyezés kríziséről társalog.
-
málta 316 km2-es területén élő kb. 516 ezer lakosával terület szerint a világ tizedik legkisebb országa és az ötödik legsűrűbben lakott önálló ország. méretéből és sziget mivoltából kifolyólag is kiszolgáltatott ország. élelmét és energiaigényét is külső forrásokból kell fedeznie ennek a fél budapest méretű országnak. a kis szigetnek azonban nagy tervei vannak; a partjait körülvevő tengeri talapzatán hatalmas szél- nap- és hullámenergia farmokat kíván létrehozni, amivel akár teljes energia igényét is ki tudná elégíteni. de málta sok egyéb területen is szeretné behozni a fenntarthatóság terén a lemaradását.
erről és a sziget kínálta lehetőségekről beszélgetünk, Hangya Edinával a Máltai Idegenforgalmi Hivatal képviselet vezetőjével.
míg rakéta-rovatunkban az idei Fekete-péntek sötét titkairól és az akciók fokozta túlfogyasztás veszélyéről beszélgetünk, valamint bemutatunk egy olyan ígéretes start upot, ami használt elektromos autók aksijaiban tárolja a megtermelt zöldenergiát, ezzel évekkel meghosszabítva azok használhatóságát.
- Mehr anzeigen