Folgen
-
Szinte jubileumi, 199. adásunkban - hallgatói kérésre - kedvenc űrös-kozmikus-tudományos, "sci", "fi", és "sci-fi" könyveinket szakértettük meg állandó, de régen hallott szakértőnkkel, Werner Norberttel. Bár az adásidő nem kegyelmezett, a NASA várható közeljövőjének megszakértése után azért szóba került Carl Sagan feledhetetlen Kapcsolatától Cixin Liu Háromtest trilógiáján át Fred Hoyle, Isaac Asimov és Arthur C. Clarke egy-két könyvéig sok kedvenc. Nem mulasztottuk el megemlíteni Stephen Baxtert és Andy Weirt. S persze méltattuk a "non fiction" kategóriában például Avi Loeb Földnkívülijét, Oriana Fallaci legendás Apollós riportregényét (Ha meghal a Nap), Gene Kranz Houston, baj van című alapművét, illetve Tom Wolfe-tól Az igazakat. De mindezzel még csak a felszínt kapargattuk, így például A gyermekkor vége, A galaxis útikalauz vagy épp Az idő rövid története szóba se került, pedig igény az lett volna rá.
-
Fehlende Folgen?
-
Űrtörténeti jellegű adásunkban a nukleáris rakétahajtóművek története kerül terítékre. Már a negyvenes évek végén felmerült, hogy az űrutazás céljaira a maghasadáson alapuló hajtóművek lényegesen hatékonyabbak lehetnének, mint a "szokásos" kémiai reakciókon alapuló rakéták. Az ötvenes évektől a hetvenesekig meg is épült több földi tesztpéldány a NASA és az Atomenergia Bizottság közös NERVA-programjában, s csodálatos tervek születtek holdbázisokról és a hetvenes-nyolcvanas évekbeli emberes marsutazásról. Bár a földi tesztek végül teljes sikernek bizonyultak, a NERVA mégsem jutott el a világűrbe, s azóta sem járt ott nukleáris hajtómű.
-
Lajka kutya űrrepülésének hatvanhetedik évfordulója apropóján áttekintjük, hogy mi mindent köszönhet az űrkutatás az állatokkal a fedélzeten végrehajtott kísérleti űrküldetéseknek. Kiderül, hogy milyen állatok érték el először az űrt, mit kerestek teknősök a Hold térségében és laknak-e ott földi eredetű bacik vagy medveállatkák. Sőt, arra is fény derül, hogy milyen állatok élték túl a Columbia űrrepülőgép 2003-as felrobbanását, és hogy ennek mi köze lehet a marsi élethez?
-
Ebben az adásban vágatlanul meghallgathatjátok az idei HungaroConon megrendezett kerekasztalunkat a téridőről és a Star Trek fizikájáról, benne Kasza Magdolnával és Horváth Ádám Tamással. Hogyan lehet "megvárható idő alatt" akár több tízezer fényévet utazni? Ki lehet-e cselezni azt a törvényt, hogy nem haladhatunk a fénynél gyorsabban? Ezek megtárgyalása előtt esik néhány szó a SpaceX Starshipjének történelmi tesztrepüléséről is, amely hatalmas lépést jelentett minden idők legnagyobb űrrakétájának teljes újrafelhasználhatósága felé.
-
A szokatlanul fényesnek és látványosnak ígérkező, épp felénk járó C/2023 A3 Tsuchinshan-ATLAS "szabadszemes" üstökös apropóján Orha Zoltánnal beszélgettünk erről az égi vándorról, illetve a Naprendszer parányi piszkos hógolyóiról általában. Hogyan és hol lehet megfigyelni a jelenséget, s egyáltalán: milyen egy üstökös szerkezete, honnan jönnek, s a csillagászok és űrkutatók hogyan jöttek rá minderre? S természetesen az üstökösök kultúrtörténeti vonatkozásai sem maradhattak ki.
-
Témánk egyrészt a Föld új, ideiglenes "második holdja" a 2024PT5 jelű aszteroida, amit néhány hónapon át látunk vendégül. Hogyan került ide, és miért megy el a Föld közvetlen vonzáskörzetéből két hónapon belül? Utána pedig pedig Detre Örs Hunorral, azúttal mint a CanSatLab laborhálózat ötletgazdájával beszélgetünk, folytatva a két héttel ezelőtt megkezdett CanSat-tematikát - ezúttal az űreszköz-építő diákokat segítő önkéntes laborok szemszögéből.
-
Fő témánk a hamarosan induló 2025-ös CanSat verseny, amelyet a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) szervez, s amelynek keretében idén is kiderül majd, hogy középiskolás gyerekek megfelelő mentorálással saját fejlesztésű űreszközöket tudnak építeni. Erről beszélt Székely Anna Krisztina, a MANT főtitkár-helyettese, és állandó szakértő barátunk Pál Andris is, aki ezúttal mint CanSat-mentor szerepelt a műsorban. Emellett természetesen szó esett az elmúlt napok legfontosabb űreseményeiről is, különös tekintettel az első magánűrsétára és az első űr-Föld hegedűkoncertre.
-
A téma ezúttal a félbemaradt, de korát messze megelőző Dyna Soar-program, az amerikai légierő egyszemélyes katonai űrrepülőgépe, amelyet még az ötvenes években kezdtek kifejleszteni. A csupaszárny űrsikló a tervek szerint képes lett volna ellenséges műholdakat ártalmatlanítani, barátiakat szervízelni, sőt, talán még földi célpontokat bombázni is. Igaz, végül sohasem repült, de a projekt tanulságaira máig építenek a szárnyas űreszközök tervezői.
Tracklista:
01. The Rolling Stones - Little Red Rooster (kezdődött: 00:00:20)
-
Orha Zoltán társaságában felidéztük tudományos és médiatörténeti aspektusból is a negyedszázaddal ezelőtt, vagyis 1999. augusztus 11-én bekövetkezett feledhetetlen magyarországi teljes napfogyatkozást. Emellett szót ejtünk néhány történelmi fogyatkozásról is a bibliai időktől a Honfoglaláson és Mátyás király korán át egészen Petőfi szemfájásáig. Végül megvizsgáljuk, hogy mikor és hova érdemes utazni Európában, ha ilyesmit akarunk látni a következő években.
-
Szót ejtünk potenciális marsi életnyomok szenzációs felfedezéséről, amit a Perseverence marsjáró tett a minap a vörös bolygón. Utána pedig Dr. Mátyás Bencével beszélgetünk, aki a Genesis űripari startup vezetője. Bencéék egy kísérleti teherűrhajó fedélzetén egy saját fejlesztésű inkubártorban apró biológiai mintákat küldenek majd fel egy olyan spéci Föld körüli pályára, ahová ember (sőt, emberi DNS) eddig még nem merészkedett.
Tracklista:01. Dixon - Little Red Rooster (kezdődött: 00:56:30)
-
Témánk a múlt héten startolt GRBBeta asztrofizikai kisműhold, amelynek kifejlesztésében állandó szakértőink, Pál András és Werner Norbert vezető szerepet vállaltak. A Sokolébresztő hivatalos Második Kedvenc Műholdját ráadásul az ESA vadonatúj Ariane-6 rakétája állította pályára első repülésén. Minderről alaposan kikérdeztük Pál Andrást az adásban.
-
Témánk ezúttal a sokéves késéssel végre első emberes útjára indult új amerikai űrhajó, a Boeing Starliner, és annak viszontagságosra sikeredő, igencsak meghosszabbított kétszemélyes küldetése. Miért szivárog a hélium, és veszélyben vannak-e az űrhajósok? Hogyan alakulhatott ki egy akkora pechszéria, mint ami a tapasztalt Boeing konszern Apollo-alakú űrhajóját övezi, miközben a konkurencia sikert sikerre halmoz?
-
A Sokolébresztő vendége Dr. Bodó Zsófia Münchenből, aki a munkájáról, az európai globális műholdas helymeghatározó-rendszerről, a Galileóról mesél nagyon érdekeseket. Hogyan lehet műholdak segítségével centiméteres pontossággal megállapítani a helyzetünket, s mivel telnek a Galileón dolgozó fejlesztők és irányítók napjai? Kiderül legújabb adásunkból!
-
Visszatérő vendégünkkel, Szentpéteri Lászlóval szokásunkhoz híven Ázsiára tekintünk, ezúttal a Hold kapcsán. Mit művel a Csang'e-6 űrszonda a Hold túlsó oldalán? Hogyan halad a kínaiak Nemzetközi Holdbázis-projektje? S vajon mikor lesznek indiai, japán és kínai űrhajósok a Holdon? Ez is kiderül az adásból.
-
Témánk a kilencven évesen űrugrást végrehajtó Edward Dwight, akit már a hatvanas években majdnem kiválogattak a világ első fekete űrhajósának, mégis csak most jutott föl. Sok érdekes témakört érintünk: az afro-amerikai űrhajósok és űrkutatók történetét a déli államokban működő lNASA-központokban, az idősek űrrepülését illetve az űrturizmust. Tracklista:
01. The Qualitons - Aua (kezdődött: 00:00:13)
02. Patrick Lynen - Einführung zum luziden Träumen & Wichtige Fakten zum luziden Träumen.1 - Luzides Träumen: Träume, was du träumen willst (kezdődött: 00:00:33)
-
Témánk az elmúlt napok-hetek élénkülő naptevékenysége, geomágneses viharai, illetve a mostanában hazánkból is észlelhető sarki fényjelenségek. Vendégünk a téma szakértője Barta Veronika, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Minden kiderül: hogyan jön létre a sarki fény, mitől függ, hogy milyen színűnek látjuk, és kell-e tartanunk a GPS bekrepálásától vagy épp az önvezető traktorok lázadásától geomágneses vihar idején?
-
Ezúttal az a kérdés kerül terítékre, hogy mikor jut végre ember a Marsra, vagy legalább mikor hoz haza egy-két kődarabot a vörös bolygóról egy űrszonda? Van-e reális esélyünk arra, hogy megtaláljuk a marsi élet esetleges nyomait a következő egy-két évtizedben? S melyik országnak (vagy melyik cégnek) a lobogója lesz először kitűzve a kősivatagban Naprendszerünk negyedik bolygóján?
-
Ezúttal állandó szakértőnk, Pál András tette tiszteletét az adásban, s beszámolt a kedvenc műholdunkkal, a GRBAlphával kapcsolatos legfrissebb fejleményekről (például hogy immár Sokolébresztő-reklámot is sugároz). Továbbá a világ legkisebb asztrofizikai műholdjának startra készülődő utódjáról, a GRBBetáról is megtudhatunk ezt-azt, sőt, még a CanSat-verseny döntőjéről is.
-
Témánk ezúttal az alig két hete elhunyt legendás űrhajós, a világ leggyorsabb embere, a Holdra szállás főpróbálója, az első és utolsó szovjet-amerikai űrrandevú egyik parancsnoka, a feledhetetlen Thomas P. Stafford.
- Mehr anzeigen
